Regisztráció Blogot indítok
Adatok
szm901

0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2014.01.07. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Márpedig én ebbe nem halok bele! Köszönet / Thank you 2014.08.17 12:37:12
Kedves Barátok, Zsofia ma hajnalban elhunyt. Nagyon köszönjük minden ismerősnek az elmúlt hónapokban kapott sok biztatást, látogatást, telefonhívást, segítséget, levelet, vért. A temetést még szervezzük: előreláthatólag a jövő hét utáni héten lesz, hétközben. Aki…..
szm901 2014.08.17 13:37:09
szm901 2014.08.18 20:45:45
@nemorino: én sokat tanultam ebből a blogból. Végig követtem, pontosan ugyanezt gondolom. Az én problémáim amiket annyira hatalmasnak véltem eltörpülnek emellett. Zsófi történetének köszönhetően most már sokmindent sokkal többre értékelek és sokmindenen próbálok változtatni az életemben a jövőben.
Márpedig én ebbe nem halok bele! Valahol, a kis lelke mélyén… 2014.06.01 22:46:44
Négykézláb puccsitok a vizsgálóágyon.  A doktornő folyamatosan exkuzálja magát a megalázó pozíció miatt, de én inkább amiatt az 5cm hosszú tű miatt aggódom, amit a gátamon keresztül belém készülnek szúrni. Fáj, természetesen fáj, de az egész csak pár másodpercig…..
szm901 2014.06.02 08:53:44
szm901 2014.08.01 14:03:32
szm901 2014.08.16 09:05:01
Márpedig én ebbe nem halok bele! A CT eredménye 2014.05.04 09:09:47
„Recidivára nagyfokban suspect 43x40x40mm átmérőjű terime” Nem tudom mire számítottam.  Azt éreztem, tudtam, hogy van ott valami, mégis meghasadt a föld alattam, amikor megláttam az eredményt, és zuhanni kezdtem.  Valaki adjon nekem valamit, amibe kapaszkodhatok!  Valaki mondjon…..
szm901 2014.05.27 14:04:35
szm901 2014.05.28 09:32:38
@d.ildi: Igen, ez a legszomorúbb, hogy Zsófinak még szűrés is volt és úgy sem vették észre! Így hogyan bízzon meg az ember az orvosokban? Én a kislánya miatt is vagyok ennyire felháborodva ezen a történeten, hiszen ez az egész az ő sorsáról is szól. Na meg az hogy szülés után ilyen rövid időn belül (feltételezhetően akkor még minden rendben volt) ennyire elfajulhat valami, holott az ember azt gondolná egy ilyen betegségnek idő kell míg kifejlődik. Számomra ez rémisztő, hátborzongató... Úgy érzem sem én sem a gyerekeim nincsenek így biztonságban, hiszen ez bárkivel megtörténhet.
Gyerekmonopoly Húsz hónapos, érzékeny radarok 2014.03.12 15:17:05
Mindig is tudtam, hogy a gyerekek csápjai nagyon érzékenyek, de hogy ennyire?! Az anyjuk hasában növekvő ártatlan kisfiú nagyon megviseli a lányaimat, azt hiszem.  Pedig ugye azt gondolná az ember, hogy az ikrek így is úgy is hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a figyelem nem mindig…..
szm901 2014.04.10 21:59:36
Gyerekmonopoly 17 hónap - Bátraké a szerencse 2013.12.04 15:28:03
Alapvetően nagyon szépen haladunk és semmi, de semmi okom panaszra.   A férjemmel még tavasszal megbeszéltük, hogy egyelőre ne akarjunk új gyereket, inkább szoktassuk be a lányokat bölcsibe, én pedig menjek vissza dolgozni. Az, hogy a régi munkahelyemre menjek, nagyjából fel…..
szm901 2014.01.07 08:59:56
Kedves Leolib!
A te ikernaplódnak örültem a legjobban eddig amióta babám-mamás fórumokat olvasgatok keresve/kutatva lányaim sírásának okát. Nekem 2 extra sírós baba jutott 18 hónap korkülönbséggel. A nagyobbal bár kevésbé volt súlyos eset, kezdő anyukaként nagyon nehezen viseltem az első hónapokat és amikor kiderült hogy újra terhes lettem tudtam, hogy nekem a második babám egy mosolygós kis mintababa lesz. Mondtam is a férjemnek hogy majd meglátod milyen egy "nem sírós" baba mennyivel könyebb majd csak lesni fogod milyen szépen eszik-alszik-játszik....Hát nem így lett. A hugit hazahoztuk a kórházból abban a pillanatban kezdődött a rémálom. A naggyal legalább volt 2 boldog hetünk. A kicsi 2 hónapos koráig olyan volt hogy ha nem a hordozókendőben hurcibáltam egész nap fel s le akkor torkaszakadtából üvöltött egész nap. Ja és még éjjel sem aludt. Vele kórházban is voltunk, mondván ez már nem normális (főleg az éjjeli nemalvás miatt az egész napos sírások után) de nem derült ki semmi. Most már fényévekkel jobb persze a helyzet (4 hónapos), tudok tenni a sírás ellen a hordozókendő nélkül is, de rendkívül nehéz még így is. 2 hónapos korától volt egy csendesebb időszaka amikor még nem forgott, de amióta 2 hete elkezdett forogni újra a sírás jegyében telnek a napjaink. Néha nem tudom mit tegyek, összetörjek pár poharat vagy kiszaladjak az utcára a hajamat tépve. Mert a sírást azt nem bírom. Nagyon nem... Egyszerűen fizikai fájdalmat okoz. Most is itt sír és úgy érzem késeket forgatnak az agyamban. De már nem akarom mindig felvenni, nem akarom és nem is tudom folyamatosan szórakoztatni hiszen van egy alig 2 éves nővére is. Én amúgy úgy gondolom ez valamiféle idegrendszeri éretlenség lehet ami miatt ennyit sír egy baba és nem tudja lenyugtatni magát ill. abban is van valami hogy egyszerűen zavarja a tehetetlensége mert korlátozva van a mozgásában. A nagyobbik lányomnál biztosan ez is közrejátszott, nála ugyanis amint elkezdett mászni/felállni (szerencsére elég hamar, félévesen) egyből sokkal jobb lett a helyzet. De úgy istenigazából azt kell hogy mondjam hogy ő is közel 1,5 éves volt mire teljesen elmúlt az ok nélküli nyafogás (és akkor jött a hiszti... :-D) Most nincs több időm sajnos mert vár a konyha de örültem hogy olvashattam egy ilyen naplót és itt-ott magunkra ismertem. Szerintem nem mi rontjuk/rontottuk el. Egyszerűen vannak ilyen babák akik csak sírni tudnak. Nagyon szurkolok hogy neked legyen egy nyugis kisbabád, nekünk ezek után már tutira nem lesz harmadik, annak ellenére hogy imádom őket! Ha mégegyszer végig kellene mennem ezen az úton önként vonulnék be szerintem valamelyik elmegyógyintézetbe úgyhogy inkább legyen kettőnek normális anyja mint háromnak egy idegroncs. Üdvözlettet: szonimoni
szm901 2014.01.07 15:57:10
Visszaolvasva kissé negatívra sikeredett a kommentem, de Te szerintem pontosan érted és megérted mit élek most én át a kicsivel hiszen Te is hasonló cipőben jártál még nemrég. Egyébként másodjára valamivel könyebb átélni azt a sokkot hogy van egy nonstop üvöltő gyerteked mert ott a minta hogy mi lesz belőle :-D Egyébként én annyira nem hiszek abban hogy azért sír egy baba ennyit mert rosszul reagálunk rá, mert sírásparánk van valamiért (nálad egy a múltban történt trauma miatt amiről nem írtál részletesen). Szerintem ez így nem igaz. Az ok és okozat fordított. Azért van sírásparánk mert túl sokat sír a gyerekünk a jóég tudja miért és talán nem is kell kutatni mert úgyis el fog múlni. Csak ki kell bírni addig! De remélhetőleg neked már ezt nem kell mégegyszer átélned és lesz egy mosolygós sokatalvó nyugis kis bébid aki kárpótol mindenért!
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása