Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Fóris Ákos

24 bejegyzést írt és 35 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az egyenirányúsított Fidesz-propagandamédia egyik tagjában jelent meg egy, a NER-rel és az Orbán-rezsimmel, sőt, magával a miniszterelnökkel szemben kritikus interjú. ..
A különböző katonai jelentések több alkalommal is a partizánokkal való együttműködéssel, azok támogatásával indokolták a helyi zsidóság legyilkolását. A megszállt szovjet területeken a partizánellenes hadviselés elválaszthatatlan a zsidóság megsemmisítésétől, ugyanis…..
A keleti front története a második világháborúnak nemcsak amiatt különleges fejezete, mert ezen a fronton csaptak össze a legnagyobb szárazföldi erők a világtörténelem során, hanem amiatt is, mivel a frontvonal mögött több száz kilométerrel is fegyveres összecsapások, felégetett falvak, "állam az…..
Fóris Ákos 2016.06.20 23:22:17
@Gery87: Igazából azaz abszurd a német megszállópolitikában, hogy a fajelmélet alapú gondolkodás, a lakosság ellenségként kezelése és a lakosság megnyerése egymással párhuzamban zajlott, időszaktól és parancsnoktól függően hol egyik, hol másik szempont erősödött meg. Az, hogy a lakosságot megnyerni akaró intézkedéseket hoztak (pl. iskolák kinyitása), még nem zárta ki, hogy a partizánok ellátásának megsemmisítése végett a helyi férfi lakosságot internálták, vagy éppen az egész falut kitelepítették, amely középtávon a falu jelentékeny hányadának halálával járt, hiszen ezzel elvesztették lakhelyüket és megélhetésüket.
Nagyon nehéz kérdés, hogy a náci Németország mennyiben tudott volna más politikát folytatni, ugyanis a fajelméleten túl volt gazdaságilag racionális alapja is a helyi lakosság kizsigerelésének, ugyanis a németek nem titkolt célja az volt a megszállt területekkel, hogy az ottani élelmiszerkészletekkel töltik fel a háború éveiben megcsappant német készleteket, amelyet véghezvittek a lakosság éhezésének árán is.
Fóris Ákos 2016.06.21 19:39:36
@Gery87: Igazából a német stratégia a területek minél előbbi kiaknázását helyezte előtérbe, plusz még adódott hozzá az a szemléletmód, miszerint ezeken a területeken túlnépesedés van. A kolhozrendszer viszonya érdekes, mivel a megszállt területek jelentős részén fennmaradt, néhány helyen a helyi lakosság követelésére, máshol meg egyszerűen amiatt, mert hatékonyabban lehetett a begyűjtést megszervezni ezzel.

Saját véleményem szerint az ellenállási mozgalmak tevékenysége nem volt döntő hatással Németország vereségére. Ha az ember a tengelyhatalmak vereségének okait keresi, inkább találhatja abban a tényben, hogy a szövetségeseknek mennyivel nagyobb erőforrások álltak a rendelkezésére, mint a tengelyhatalmaknak. Bár jelentős erők voltak a frontok mögött megszálló tevékenységgel, ezeknek az egységeknek a döntő többsége nem volt alkalmas frontszolgálatra a felszereltségi és kiképzési állapotuk miatt. A legvitatottabb kérdés az, hogy az ún. "sínháborúnak" mennyi haszna volt, s mennyi nem, bár ez jóval bonyolultabb kérdés, hiszen eleve egy irreguláris alakulattól milyen teljesítmény várható el. Véleményem szerint a szovjet partizánmozgalom - s egyébként minden ellenállási mozgalom - jelentősége elsősorban nem a katonai potenciáljukban érhető tetten, hanem abban, hogy fenntartanak egy alternatív, párhuzamos autoritást a lakosság számára. A gerilla hadviselés legnagyobb problémája, hogy ezzel alapvetően nem győzni lehet, hanem a vereséget elkerülni. Persze, lehet mondani harmadik világbeli, gyarmati konfliktusokat, ahol úgymond győztek, de ez a győzelem inkább szólt arról, hogy az adott nagyhatalomnak anyagilag, belpolitikailag nem érte meg már a háborút tovább folytatni, minthogy hadászatilag legyőzték volna.
Fóris Ákos 2016.06.22 08:21:19
@Én de genere Mi: Az első indokínai háborúhoz azért érdemes megjegyezni, hogy a háborúban elsősorban gyarmati csapatokat használtak fel a franciák, s a francia haderő döntő hányada nem volt ott (igaz, ez is olyan terheket rótt a francia államra, hogy már 1950-tól amerikai köldökzsinórra volt szüksége), meg igazán Dien Bien Phu tétje már nem is az volt, hogy kivonulnak-e a franciák, hanem az, hogy milyen feltételekkel. Mindenesetre az biztos, hogy a vietnami ellenállás lehet a példája minden gerilla mozgalomnak.

Teljes mértékben egyetértek a Balkánra vonatkozó megjegyzésével, itt ami még döntő volt, azaz olasz kiugrás 1943-ban, ugyanis ezeknek a területeknek a döntő részét olaszok tartották megszállás alatt, akik amellett, hogy kiestek, a fegyvereik jelentős részét vagy eldobálták, vagy eladták helyben.
A mai nap száz esztendeje annak, hogy 1915. május 31. és június 1. fordulóján lezajlott az első világháború legjelentősebb tengeri ütközete Jütlandnál. A több mint 8500 emberéletet követelő ütközet ugyan nem változtatott a hadászati patthelyzeten, a felvonuló erők nagysága szükségessé teszi, hogy…..
Fóris Ákos 2016.06.01 19:06:11
@Etniez: Ezt nem is tagadtuk. :)
Baranyi Tamás Péter Mao Ce-tung a „nagy ugrás” kudarca után megtépázott tekintélyét nem a Kínai Kommunista Párton belül, hanem azt szétzúzva akarta megszilárdítani. Összefogott a nem kedvelt Lin Piao marsallal, hogy a régóta vágyott tisztogatásokat végrehajtsák. A…..
Fóris Ákos 2016.05.17 22:45:00
@Secnir: Jogos, köszönöm, bár megértettem volna kevésbé kioktató beszédmódban is (bár ezt betudom az internet csodás hatásának).

További jó olvasgatást az oldalon!
Baranyi Tamás Péter A hidegháború eredetéről szóló historiográfiai vita évtizedekre nyúlik vissza. Lényegében nehezen érthető ugyanis, hogy nagyobb ellenséges gesztusok és indulatok nélkül hogyan válhatott az 1945 májusában még szívélyes szovjet–amerikai viszony nyílt ellenségeskedéssé legkésőbb…..
Fóris Ákos 2016.05.05 08:35:29
@L von Richthoven: Az 1941. a május 13-án kiadott Kriegsgerichtsbarkeitserlass felfüggesztette a civilek sérelmére elkövetett bűncselekményekkel szembeni büntetőeljárásokat a megszállt területeken. Ha a német csapatoknál felelősségre vontak valakit a lakossággal szembeni atrocitások miatt, azt elsősorban nem humanitárius, hanem fegyelmi okból tették.
Fóris Ákos 2016.05.05 22:27:18
@dr. mesterseges szinezek: Persze. Meg nem egyszer az is konfliktust okozott, hogy mondjuk a megtorló hadműveletek során meggyilkolt lakosok vagy felszámolt faluk "birodalmi gazdasági érdekeket" sértettek.
„A két terv körkörös logikája kényszeresen mindig ugyanoda tért vissza: 1941-ben, amikor a partizánmozgalom még nem jelentett igazi veszélyt, a zsidókat eleve mint „partizánokat” kellett eltenni láb alól. 1942-ben, amikor a mozgalom már hatékonnyá fejlődött, az együttműködéssel vádolt falusiakat úgy…..
Fóris Ákos 2016.05.02 08:38:35
@György Fekete: Kedves Fekete úr! A Krausz-Varga forrásgyűjteményt azért nem használtam fel, mert nem erről szól. Ennek a forráskiadványnak a tárgya a magyar megszálló csapatok kapcsán a Keleti Megszálló Csoport területe , és ott is elsősorban a megszállás időszakának második fele volt, a RÁB jegyzőkönyvek - amelyek általában szintúgy nem a téma szempontjából kulcsfontosságú 1941-es esztendőről tudósítanak - pedig nem alkalmasak ennek vizsgálatára, ugyanis cikkem a központi irányelvekről szólt, amikről - habár elszenvedői voltak - egy helyi lakos túl sok mindent nem tudhatott. Ahol egyébként a kötetnek relevanciája van, ott hivatkozom is.

Ungváry Krisztián említett kötete kapcsán két megjegyzést tennék:
- Ha utánanéz a kötetnek, akkor ez a kötet egy forráskiadvány, amelyben leközli a Reichenau-parancs magyar szövegét (a Kárpát-csoport által készített fordítás alapján), tehát semmiféle relevanciája nincsen annak ebben a kérdésben, hogy szerkesztőként ki jegyzi a kötetet.
- Lehet kritizálni - amint azt magam is megtettem az Eszmélet mostani számában - Ungváry Krisztiánt mint történészt, vagy mint közéleti személyiséget, vagy éppen Ungváry Krisztián narratíváját el lehet utasítani, de a szakmunkáit negligálni nem lehet. Ungváry Krisztián igen jelentős kutatómunkát végzett a magyar megszálló csapatok kapcsán, emiatt írásai a benne közölt tényanyag kapcsán nem megkerülhetőek.

Üdvözlettel: Fóris Ákos
Budapest a huszadik század derekán, mindössze 12 év eltéréssel két alkalommal is súlyos harcok színterévé vált. A több tízezer halott és sebesült mellett hatalmas károkat szenvedtek a lakó és középületek, valamint a városi infrastruktúra is. A harcok elmúltával hosszabb-rövidebb ideig számos kilőtt,…..
Kicsivel több mint 70 évvel ezelőtt, 1946 januárjában vette kezdetét a magyarországi németek, köznyelvi néven a svábok kitelepítése. A jelenség - amelyre a németek kollektív bűnösségének jegyében került sor - nem volt egyedülálló; a háború után a győztesek egy országban akarták tudni a németséget,…..
A filmtörténet tele van jobbnál jobb háborús filmmel, így nem könnyű feladat a 12 legjobb kiemelése. Mi mégis megpróbálkoztunk vele azzal a kitétellel, hogy értékelésünk és rangsorolásunk kettős: egyrészt az 1 -től 12 -ig terjedő listán kifejezetten a "háborús kategórián" belüli helyezést adtuk meg,…..
Fóris Ákos 2016.01.23 22:29:23
@Korifeus: Nem kell lebecsülni az amerikai filmeket ahhoz, hogy szembetűnő legyen a szovjet filmek hiánya. Persze minden lista készítése kivédhető azzal, hogy hát szubjektív, de mindenképpen felkapja arra az ember a fejét, hogy hiányzik a Das Boot vagy a Jöjj és lásd (miközben rajta van a Fury vagy az Ellenség a kapuknál, amik szerintem mélységesen középszerű alkotások.)

Bár magam részéről azt sem értem, hogy az U-571-t hogyan lehet "színvonalas alkotásnak" nevezni.
Amíg a megszálló alakulatoknál inkább pozitívabb kép alakult ki a nemzetiségi legénység „nemzethűségére” vonatkozólag, a 2. hadsereg parancsnoki kara negatívan viszonyult a hozzájuk beosztott nemzetiségi katonákhoz. Megbízhatatlanságukra hivatkozva nem tartották célszerűnek harcoló alakulatokhoz…..
A magyar megszálló alakulatok Szovjetunióbeli tevékenységének történeti feldolgozása nagy lendületet kapott az utóbbi években. Mind a szakma, mind a közvélemény hevesen reagált a Krausz Tamás és Varga Éva Mária által szerkesztett dokumentumkötetre, melyben eddig nem publikált szovjet forrásokat…..
Fóris Ákos 2016.01.16 16:18:42
@Hívő hitetlen: Elnézést az elgépelésekért, köszönöm, hogy felhívta erre a figyelmem.
A Magyar Királyi Honvédségben a nemzetiségiek helyzetét bemutató forrásközlő cikkem első részében azokat a törekvéseket mutattam be, hogy a magyar hadvezetés miképp próbálta integrálni a „nemzethűség” szempontjából a nemzetiségi lakosságot. Jelen cikkemben azt vizsgálom meg, hogy milyen gyakorlati…..
Fóris Ákos 2016.01.15 09:24:36
@Sigismundus: A cikkeimmel célom csupán annyi volt, hogy egy-egy forrás kapcsán prezentáljak egy-egy olyan problémát, mely részletesebb kifejtésre várna a Magyar Királyi Honvédség történetének kutatásakor. Magam nem vállalkozhattam a téma részletesebb kifejtésére, ugyanis olyan kutatások elvégzését követelte volna meg, ami nem szűkebb szakterületemhez tartozik, szakirodalom szempontjából pedig Szabó Péter idézett kétrészes tanulmányán kívül valóban nincs más.

A Monarchiában megkövetelték valóban a nyelvtudást, viszont komoly vita az irodalomban arról, hogy mit is jelentett ez a nyelvtudás. Egyrészt nagyon sok tiszt esetében a "szlávul tud" megnevezés szerepel, mely mutatja a nyelvtudás mértékét. Másrészt az is kérdéses, hogy egy-egy nyelv tanított formája mennyiben tükrözte a legénység által beszélt nyelvet, pl. egy baranyai falusi német által használt nyelv mennyiben volt megfeleltethető a Hochdeutschnak.
- Magyar ember vagy te, Tarpataki? Nem Tumpek vagy Todoran voltál te? Mert magyarosítottál? Igaz? Na várjál csak, hadd találgassak: Tripnicz? Turnovszky, Truszinszky? Tákovics? Mondhatom, szép nevet találtál! A főhajónagy mindig elhallgatott a szúrásra, és soha nem válaszolt. Máskor vitázott, de a…..
A mai nap ismételten Star Wars hangulatban van a világ, ugyanis december 18-án mutatják be a 7. Csillagok háborúja filmet. Miközben a Star Wars univerzum emberek millióit szippantotta és szippantja be már majdnem 40 éve, a filmek különleges látványvilágát nézve bele sem gondolunk,…..
Fóris Ákos 2015.12.19 22:19:12
@zirrian: Köszi, hogy felhívtad a figyelmem az elgépelésre, javítva! Üdv. Ákos
1944. március 19. alapvetően meghatározta Magyarország helyzetét a második világháborúban. Az eddigiekben a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek visszaszerzőjeként, majd fegyvertársként megjelenő Németország megszállta szövetségesét, Magyarországot. A kollaboráns kormány kinevezéséig a…..
1973. szeptember 15-én, a miskolci Lenin Kohászati Művekben (a továbbiakban LKM) balesetet szenvedett a gyárlátogatáson részt vevő Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki három nappal később belehalt sérüléseibe. A tragédia után szinte azonnal megindultak a találgatások (amelyek a mai…..
1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország - illetve…..
Szerző: Fóris Ákos Az 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény – az egyezmény 16. pontjára vonatkozó – E/ melléklete a magyar kormányt kötelezte, hogy „a rádió, távíró és posta összeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország…..
Ki ne hallott volna az Abwehr rettegett uráról, a híres kétkulacsos tengernagyról, Wilhelm Canarisról. Személyét még máig sok legenda lengi be, s ki tudja, hogy amikor 70 éve, 1945. április 9-én a Flossenburg melletti koncentrációs táborban felakasztották, hány titkot vihetett a…..
Fóris Ákos 2015.04.15 20:34:21
@Moin Moin: Ó, köszönöm szépen! Én is most nézem, hogy a Hauptmann-nak felel meg. Javítom!
„Ideje már, hogy az utca embere is megértse, nincs olyan hatalom a földön, amely képes lenne őt megvédeni a légi bombázástól. Bárki bármit mond, a bombázó mindig át fog törni. Az egyetlen lehetséges védekezés a támadás, ami azt jelenti, hogy ha élve meg akarjuk úszni a…..
Fóris Ákos 2015.02.15 19:43:24
@szobatars: Baldwin beszédében tudtom szerint nem egy konkrét háborúra reflektált, hanem a technikai fejlődés lehetőségeire.
Egyébként, hogy mennyire nem csak Németországra tekintett a brit stratégia egyedüli lehetséges háborús ellenfélként, jól mutatja, hogy Liddell Hart, a XX. század talán legfontosabb brit stratégája 1925-ben Paris, or the Future of War címmel írta meg művét a légiháborúról.
Fóris Ákos 2015.02.16 07:43:14
@annamanna: "Mellesleg, ha egy idegen ellenség bombáz, abból hogy következik az, hogy a lakosság a saját kormánya ellen lázad?" - amint fentebb említettem, ez pont 1917 márciusának és 1918 októberének s novemberének tapasztalatából eredt, ahol a háború által meggyötört hátország valóban felkelt. (Félreértés ne essék, itt most nem egy tőrdöfés elméletet akarok eladni, s nem is állítom azt, hogy katonailag ne lett volna megverve a német vagy osztrák-magyar hadsereg 1918 végére. Azt viszont említem, hogy a hátországnak jelentősebb szerepe volt a háború befejezésében, mint a második világháborúban, ahol passzívabb szereplőként tűnik fel. Bár ez részletesebb kérdés.) Abban pedig, hogy olyan szociális viszonyok alakultak ki mondjuk Németországban 1918-ra, mint amilyenek, döntő szerepe volt az antant blokádjának.
„Tudod Sam, azért olyan rövid és zagyva és összevissza locsogó, mert hiszen egy tömegmészárlásról mi értelmes dolgot lehetne elmondani? Végül mindenkinek meg kell halnia, hogy sose mondjon vagy akarjon többé bármit is. A tömegmészárlásról legyen teljes a csend, s ez így van…..
Fóris Ákos 2014.11.01 21:02:33
@Andrea Kosaras: Köszönöm, javítva. Örülök, hogy érdekesnek találta a cikket. :)
Fóris Ákos 2014.11.02 09:43:39
@ROTFL Manó: Köszönöm az észrevételeket, elnézést a hibákért, javítom.
„Flandriában, nedves, hideg átgyalogolt éjszaka után, midőn a nap első sugarai bontakoztak ki a ködből, acélos köszöntés búgott el fejünk felett, s utána éles csattanással szórta szét soraink között golyózáporát és túrta fel a nedves talajt. Még mielőtt eloszlott volna…..
1914. szeptember 9-t írunk. Párizsból a kormány már elmenekült, a németek kevesebb mint 50 km-re vannak a fővárostól. Taxikkal hordják a katonákat a párizsi kaszárnyákból és a francia sereg úgy néz ki, hogy az összeomlás küszöbén áll. És ekkor a németek elkezdenek…..
Fóris Ákos 2014.09.10 11:40:20
@BISMARCK: Kedves Bismarck! Azt vetted szememre egy korábbi hozzászólásában, hogy "ha már ezzel foglalkoztok, akkor nem ártana OLVASNI szakirodalmat, segítek picit
John Keegan: Az első világháború
ez azért egy nagyságrenddel jobb mint galántai"
1. Ha az Ön figyelmét nem kerülte el az, hogy használtunk Keegant, akkor pontosan mit akarsz kifogásolni? Előbb azt gondoltam, amiatt írod, mert véletlenül nem láttad az utolsó mondatom, de ha igen, akkor meg én nem tudom az első kommentedet értelmezni, hiszen olyat kérsz számon rajtam, amit láthatóan megtettem.

2. Keegan használata úgy gondolom nem zárja ki Galántai, Julier Ferenc vagy bárki más használatát.
Fóris Ákos 2014.09.10 18:00:20
@David Carradine: Egyrészt köszönöm a részletes hibajegyzéket és hogy felhívta erre a figyelmem, másrészt meg örülök, hogy elnézést kért. Magam részéről is máskor jobban ügyelek, hogy figyeljek szövegem nyelvtani és stilisztikai helyességére.

Amennyiben érdekli a téma, ajánlom mind blogunkat, mind facebook klubunkat olvasásra.

Üdvözlettel:
F. Ákos
"Sokat citálgatják Clausewitzet, de annál kevesebben olvassák." (Bülow) "Már nevének puszta említésétől is a rosszullét fog el" - fakad ki egy levelében Hans von Seekt, Mackensen egykori vezérkari tisztje Clausewitz állandó citálása kapcsán. Clausewitz jól ismert…..