hpqrs 2021.10.16 10:59:09

A természetben a gyomnak is helye van!
Pont az a szerepe, amiért hőbörögnek az ostobák.
Erős ellenpontot képez, hogy a maga valójában ismerjük fel a jót.
A káromkodást is ki akarjátok tiltani a beszédből? Gondolatrendőrséget mikor kívántok létre hozni?
Ezeknek a kifejezéseknek a lénye a sértés! Ehhez szive-joga van mindenkinek!
Egyébként a "leányzó fekvése" kifejezés csak az idióták számára sértő.
A köznyelvben semmi ilyesmi jelentése nincsen!
Az ilyen hajánál fogva előrángatott idióta értelmezések és értelmezők csak tartsák meg maguknak a forradalmi érzékenyítő dumájukat!

hpqrs 2020.05.22 19:47:46

Lenyűgözőek a tanulmányaid!
A kisfilmek szintén nagy hatásúak.
Legalábbis annak kéne lenniük, amit a nézettség nem igazol vissza.
Ezen azonban nem lehet csodálkozni ilyen óriási ellenszélben.
Török Tibort feltetted te is a videók közé.
Furcsa kanyarokat tesz amikor következtetéseket von le.
Megdöbbentett az a kijelentése, amikor azzal indokolta meg a hagyományos finnugrista elképzelések melletti kiállását a vizsgálatok értékelésekor, hogy ha ezt nem tenné akkor nem publikálhatna külföldön.
Csak látszólag száll szembe a finnugrizmussal, mindössze hangsúly áthelyezésről van szó. Merő mellébeszélés az egész. Ki fogja hozni, hogy Árpád népe indoeurópai finnugor.
Nem véletlenül fizeti a Magyarságkutató Intézet, ami egy második MTA.
Egy kifizetőhely és ennyi. Semmilyen paradigma váltás nem történik.

hpqrs 2020.05.17 19:56:14

Az énlakai jelépítmény viszont Egy Isten olvasatú, magyarul. Ez támadhatatlan tény.
Oda van írva betűkkel is.
Nem vitatom, hogy más értelemben is használhatták ezt az összetételt, de magyar nyelven szerintem őst jelent. Szerinted mi más volna akkor magyarul az is szótag, amit más nyelvek is használnak ebben az összetételben?
Az usz változata lenne, de nem őst jelentene?
Amennyiben magyar gyöknek tekintjük az usz szót, akkor bőven belefér az ős értelmezés is a többi mellett, és nem kell kizárólagos értelmezéseket keresni.
Ez a gyök csak annyit mond, hogy szét, avagy a megfordítása azt, hogy össze.
Semmi többet. Minden más kiejtésbeli változat már ennek az alapjelentésnek lehet további pontosítása nyelvi ízlés szerint.
Így szakrális értelmezhetősége is lehet, de az nem feltétlenül kötődik kizárólag egyféle jelentéshez.
Ősi nyelvekben keresed a megoldást. Ez megkerülhetetlen, nincs ezzel semmi baj, de a magyar is egy ősi nyelv, aminek a gyökei önmagukért beszélnek. Ezt is át kell fésülni, ha valaminek az eredetére kíváncsi az ember.
Az megint más kérdés, hogy mi az, hogy eredeti? Mikortól eredeti valami?
A Jumala mitől eredetibb, mint a Jimmu tenno, vagy a Jomon, vagy a jomi (sámán), esetleg az ima szavunk. V. Géza ezekkel is rokonságba állítja a Jumala szót.
Van módszertana, amit követ ilyenkor, nem mondhatjuk, hogy légből kapott szórekonstrukciókat állít elénk. Lehet, hogy nem pont Jóma volt az "eredeti" alak, de ezt az eredményt hozta a módszere. Mennyivel eredetibb a Jumala ennél? Honnan tudjuk, hogy istenbizony, tutira ez volt az első alakja az ősvallás istennevének? Azt is meg kell magyarázni, hogy mit jelent!
Magyarul van rá magyarázat! Finnül is épp ilyen jól kielemezhető?

hpqrs 2020.05.19 17:56:33

Nem rossz!
Nehéz igazságot tenni, ha figyelembe vesszük a Nagy Szótárt is:
osnyelv.hu/czuczor/
az ős címszót keresve.
Érdemes faggatni a szótár "iz" címszavát is. Kitűnik, hogy az íz szó is rokona, mert a meghatározó hang bennük az "i", ami a gyors mozgások szavainak gyakori és fő összetevője.
Mindez igaz a tűzre is meg a vízre is.
Abból a feltevésből indulok ki, mint még néhányan, hogy a magyar nyelv egyenes ági leszármazottja, vagy nagyon közeli rokona a néhai eurázsiai ősnyelvnek.
A szanszkrit is fiatalabb lehet nála. Habár nem ismerem, sosem hallottam még senkit sem azzal dicsekedni, hogy a szanszkrit egy igen tiszta gyöknyelv, mint amilyen a magyar, amit persze hevesen tagadnak.
Ezért gondolom azt, hogy szóeredeztetések esetén legelőször a saját nyelvünket kell kifaggatni.
"A név eleji 'ju' és a szanszkrit 'dyu' (dju) szótag kapcsolatba hozható-e a magyar gyú.."
Rendben, de ugyan így kapcsolatba hozható a jó szavunkkal is!
Ugyancsak a Nagy Szótárban a jó címszóban pl. szerepel az osztyák jem, mint jó.

hpqrs 2020.05.22 18:00:58

Tökéletesen igazad van!
Igazi nemzetközi szó.
Pont ezért lehet a Jumala összetevője is.

A Magyar Nyelv Szótára:
"JÓ
mn. tt. jó-t, tb. ~k, fokozva: jobb, legjobb. Gyöke, a hajlékonyságot jelentő j vagy ja hang, mely a német nyelvben is, helybenhagyó indulatszó, s rokon hozzá a török ejü, sínai hao (bonum), jú (bene), finn hyvä s osztyák jem, hellén eu, euV, német ja és gut, mely porosznémetesen kiejtve jút; s ugyanaz a gyógyít, gyógyul szókban eléforduló gyó törzsökkel. Ja gyökelemből ó igenév-képzővel lett az igenév, egyszersmind melléknév ja-ó, összevonva, jó, v képzővel pedig a főnév jav, javaképen úgy, mint az elavult, de a müncheni codexben még önállólag használt fe gyökből fe-ő fő, és fej; a sa gyökből sa-ó só, és sav v. saj (sajmeggy, saj-t); a sza gyökből sza-ó szó és szav; a ve gyökből ve-ő vö és vej; a ne (ne-v-el) stb. gyökből ne-ő nő és nej; a tőgy szóban rejlő te gyökből te-ő, tő és tej. Mindezek képzésileg egymással rokon részént mellék-, részért főnevek. Ily különbség létezik az enyő és enyv, fenyő és fenyv (a magasságot jelentő fen gyöktől származó fény törzsök után), nyelő és nyelv, ölő és ölü v. ölv, redő és redv, oró és orv, örő és örv, séró és sérv, ó és av között; melyeknek elseje szintén igenév, másodika főnév. Sőt föltehető, hogy hajdan külön törzsökök voltak s fínom megkülönböztetésűl szolgáltak a tó és tav (ta-ó, ta-v) a ló és lov (lo gyöktől, honnan lo-ot, lót ige ered), hó és hav, (ha-ó, ha-v) hő és hev v. hév, (he-ő, he-v). Azt is alaposan vélhetni, hogy a kedv, nedv, rev, s a kiavult sorv, herv, senyv, görv, törzs főneveknek megfelelő kedő, nedő, revő, sovó, heró, senyő, görő ige- és melléknevek téteztek volt. A nyelvalkotó szellem sem fölösleget sem szükségtelent nem teremtett........"

hpqrs 2015.02.27 14:57:25

Érdekes, amit írtál!

Véleményem szerint azonban a dalocska színtere egy egész picit más.
A karika az égkör, inkább a kis év köre.
(A nagy év a népek életére van inkább hatással, a kis év jobban tartozik az egyén életéhez.)
Az örök körforgás folyamán lefűződnek a lélekcsírák és a seleyemzsinóron, világtengelyen, köldökzsinóron leérkeznek a földre, a várandós anyák méhébe.
Az eget-földet összekötő köldökzsinór a felső világból, az égi kőtől indul, az örök változatlanság helyéből az Anyaisten székhelyéből.

Istár szerintem Ős-Ter(emtő) jelentésű, de átvitt értelemben nincsen ellentmondásban a te állításoddal.
Az íz, izzik szó levezethető egyértelműen az ős szó értelméből, annak csak kiejtési változata.
A világit teremtő és azt összetartó Istenről van szó. Az izzás emlegetésekor az Isten teremtő erejét a Nap által közvetíti felénk, a Nap földi szikrája tűz. Az értelmi összefüggés láncot alkot.