Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Dibáczi Enikő

0 bejegyzést írt és 13 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Eddig úgy látszik szerencsém volt, mert gondolkodó emberek vettek körül. Aztán most több esetben is beleütköztem az adatolók rejtélyes fajába. Az első sokk akkor ért, amikor egy új munkatárs odahívott magához, és megmutatta, hogy ő milyen "SZÉP" excel táblát csinált. Én meg döbbenten néztem hogy mi…..
Dibáczi Enikő 2017.01.19 17:21:07
Idén az új évet elég kemény vállalással kezdtük! Végre volt helyünk, így a szert nem kapkodva, hanem módját megadva csinálhattuk, ezért úgy gondoltam, hogy a szert három világra kiterjesztjük. Így az alsó világ kedvéért ültetünk. A középső világ kedvéért alapítunk. A felső világgal pedig szert…..
Dibáczi Enikő 2016.03.22 15:59:17
:)
„Hé nagyszellem! Melyik út megyen itt Bud(h)ára??? Hm, nagy szellem én!” emígy füstölög magában,„Hát ki volna úr más széles e határban? Nomen est Omen fogalmazták meg a Rómaiak. Mi valahogy a név végzete, a név kötelez, nevedben a sorsod -nak fordítanánk, de inkább használnám abban az értelemben,…..
Fehér Medve mester segícs 2015.05.05 15:43:06
Mostanság érdekes hozzáállást vettem észre bőlcsülők között, és most már annyira elharapódzott, hogy csak szóvá kell tennem. És ez nem más, mint a segítség kérés kikövetelése. Bármerre megyek, mindig beleakadok abba a nagy akarásba, hogy bizony hiába segíthetnék neki,…..
Dibáczi Enikő 2015.05.08 19:32:33
:)
2015. február 7-én rendezte meg a Pro Minoritate Alapítvány  és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség a XIX. Csángó Bált a Petőfi Csarnokban. Az évről évre egyre sikeresebb rendezvény célja  a moldvai és a gyimesi csángó magyarok  ősi és páratlanul gazdag…..
Első István óta valamilyen okból nagyon támogatjuk a külföldről érkezőket. Legyenek azok emberek, ideológiák, vallások, mindegy. Lényeg az, hogy ne magyar legyen. Ahogy olvashatjuk (itt), nagyapáink egyik nagy szívfájdalmai is az volt, hogy véreinket háttérbe szorítják,…..
Dibáczi Enikő 2014.11.11 11:06:36
Hát a megoldás (számomra legalábbis) mégsem ilyen egyszerű... "Testvéreidnek akarj megfelelni..."
De kik is az én testvéreim? És valóban meg akarok (akár nekik is) felelni? Régebben akartam. Azoknak, akiket testvéreimnek hittem, szívembe fogadtam. Aztán rájöttem, hogy (ők, éppen ők!) elnyomtak, hátba támadtak, hátam mögött olyan módon beszéltek ki, amit szemtől szembe vállalni azóta sem tudnak, mert vállalhatatlan (nekik! de legyen ez az ő "saruk"...), ilyen-olyan okokból nekem "keresztbe tettek" pedig úgy tűnt (egy ideig) hogy egy irányba haladunk, elárultak, kigúnyoltak, cserben hagytak. "Működjünk együtt - de úgy ahogyan én akarom, haladjunk együtt - abba az irányba, amit majd én/mi neked meghatározunk!" - rejtett jelszóval. Éppen azok, akiket testvéreimnek hittem, ezért meg akartam felelni nekik - egy ideig... aztán úgy robbant ki belőlem a NEM! hogy engem is váratlanul ért. Azóta legalább tudom, hogy ők nem igazán testvéreim, még ha látszólag egy ügyet is képviseltünk és együttműködtünk...
Ez már többször előfordult velem. Úgyhogy az okok bizonyára bennem vannak. És az okok közül első éppen a túlzott megfelelni vágyás bennem, amit ezek a "látszattestvéreim" ösztönösen felismertek, kihasználtak, majd ezt számon is kérték, és amikor már erre nem voltam hajlandó, a maguk módján (többnyire hátba) támadtak, és (többek közt) önzéssel , egoizmussal vádoltak, mert már nem akartam megfelelni...
Szóval hogy is van akkor ez a "testvéreimnek megfelelés"? Van, akinek/aminek meg kell felelni, és ez rendben is van teljesen, HA azok az elvárások vállalhatók és nyíltak. Ez nem testvérség kérdése. Munkahelyemen a munkahelyi követelményeket ismerni és betartani, korrektül együttműködni a munkatársaimmal (és ennek kölcsönös elvárása) - nem testvérség. De megfelelés. Tudatos megfelelés egy adott közegnek, mindkét fél kölcsönös megelégedésére. Ha vállalhatatlanná válik, ott lehet hagyni, mindkét fél kölcsönös megelégedésére.
Na de "testvéreimnek megfelelés?" Akik IGAZÁN testvéreim, időtlen időkön át társaim, akik ismernek és úgy fogadnak el és szeretnek ahogy vagyok, és én is őket - szóval akik IGAZI testvéreim, azoknak NEM KELL megfelelni! Sem egy rólam bennük élő hamis képnek, mert ismétlem, ismernek és szeretnek. Meg nem is várják el, hogy (kimondott, vagy ami még rosszabb: kimondatlan) elvárásaiknak a "testvérség" okán (többnyire egyoldalúan) megfeleljek. Na ők az én igazi testvéreim. Nem is érzem, hogy meg kellene nekik felelnem. Nem is akarják ezt, és én sem várok ilyet tőlük. Együtt zengünk, rokon a rezgésünk, minden megfelelési kényszer vagy erre irányuló elvárás nélkül.
És mivel most már inkább ezekre az együttrezgésekre, a testvérség jeleire figyelek, mint az elvárásokra, szabad lettem az elvárások egy részétől - éppen ezektől a "testvéri elvárásoktól". Akik ilyenekkel voltak irántam, menjenek békével saját útjukon. Akik pedig igazán testvéreim (például akik egy jó szót is szóltak értem mikor hátba támadtak, vagy azokat a jó társaimat akik nem vettek részt ebben), ezerszeresen is áldja meg az Isten
Dibáczi Enikő 2014.11.11 15:57:18
:)
Fehér Medve A Csoda Tyű! 2014.11.03 15:34:34
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy egyszerű ember. Leginkább annak örült, hogy van, és igazából három dolgot szeretett.A hasát, a családját, és önmagát. Ezek sorrendje erősen változott, de viszonylag boldogan el volt a hasával is, a családjával is, meg önmagával…..
Dibáczi Enikő 2014.11.03 16:13:25
:)
E sorok írója is Erzsébet, így megengedem magamnak a  szokásosnál  személyesebb hangvételt ebből a jeles alkalomból.  Kisiskolás  koromban  az iskolába ketten jártunk Erzsébetek. Annyira szerettem volna Móni, Szilvi, Kriszti, Kati , vagy például Zsófi lenni! Olyan névre…..
Dibáczi Enikő 2013.11.19 08:42:24