Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Miklya Zsolt

3 bejegyzést írt és 54 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2007.12.23. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Költögető VÉGTELEN SÁL 2012.05.23 16:57:00
Miklya Zsolt: VÉGTELEN SÁLCsukd be a szemed.Csak csukd be és nyisd ki belül.Ne csodálkozz, ha alul van felül.Akkor se, ha repülsz a nyáron át,a télen át, nincs rajtad sapka, kabát,a sál viszont messze száll veled,csíkos mezők és rojtos fellegeklesznek belőle, és száll…..
Miklya Zsolt 2012.05.28 15:29:53
@Hmari: Folytatom a "beleolvasást", pontosabban a belebújást. Rajzot is lehet olvasni, képbe is bele lehet bújni. Ti is kipróbálhatjátok mások képeivel, rajzaival. Ajánlom ehhez az Illusztrátor Pajtások honlapját (illusztratorpajtasok.blogspot.com), válasszatok ki egy-egy rajzot, és írjatok hozzá verset, naplóbejegyzést vagy csak néhány gondolatot. Mert a "csak úgy" gondolatokból is születhet vers. Figyeljetek csak. Két verset küldök. Az első ritmusos-rímes, "igazi" vers. A második "csak úgy" leírt pár gondolat. Mégis vers. Nem tudnám pontosan megmondani, hogy mitől. Talán attól, amitől a kis herceg kalapja óriáskígyó: van benne valami.
Mindkettő belebújós: az első Norbi, a második Laura rajzába...
Miklya Zsolt 2012.05.28 15:34:36
@Hmari:

Nagy csíkos felleg

Anya sálát titokban
a vállamra terítem.
Ilyenkor megnövök,
felemelem a fejem,
hogy lássam,
mi van a felhőkön túl.
Fellegek mögül apa figyel,
megigazítja nyakkendőjét,
rezgőre kapcsolja mobilját,
rajtam tartja a szemét.
Kötök egy csomót a sálra,
nagyobbat, mint az apáé,
beletemetem az arcom,
és felleg vagyok,
nagy csíkos felleg,
lehunyt szemekkel
és kitárt karokkal.
Miklya Zsolt 2012.05.28 15:34:37
@Hmari:

Há per vé

A híd, a hegy,
a húr, a hó,
a hold, a hang,
a házikó.
A víz, a vad,
a vár, a vér,
a volt, a van,
ha véget ér.

A híd alatt hal úszik el,
nem láthatod, pedig figyel,
csobban picit a hátuszony,
hang suhan át a húrokon.

A ház fölött vadlúdcsapat
húz észak felé, úgy halad,
mint folyóra írt ferde vé,
mit sodor a víz másfelé.

A hegy tetején hóorom,
hogy mire vár, azt nem tudom,
nem melegíti fel a hold,
a nap pedig még ott se volt.

Mire a napfény hóhoz ér,
benned már rég buzog a vér,
elolvad, csordogál a hó,
magába issza a folyó.

A víz, a hang sosem pihen,
nem lel nyugalmat semmiben,
ha elcsitul is, arra vár,
hátára veszi egy madár.

A volt, a van,
ha véget ér,
viszi tovább
a víz, a vér,
a hold, a hang,
a házikó,
a híd, a hegy,
a húr, a hó…
SzeSzil A MEDÚZA HALÁLA / Szíriai kaland 2009.07.19 15:52:00
Tartusztól északra, Marakleánál egy keskeny falsáv fut a vízben: szétszórt darabjai egy tengerbe épített 13. századi őrtoronynak. Árulás és fiúgyilkosság tapad a kváderekhez; és ezer, meg ezer remeterák. Nehéz is kerülgetni őket, ahogyan a parttól egy kilométernyire…..
Miklya Zsolt 2009.07.20 18:42:41
bdk blog archívum Adekvát kifejezésforma-e a költészet? 2008.02.10 14:44:00
Megjött a Forrás új, 2008/februári száma, benne sok egyéb mellett Zsávolya Zoltán interjúja Petőcz Andrással. A beszélgetés egésze is érdekes, leginkább azonban az első kérdésre adott válaszában kifejtett  gondolat keltette fel a figyelmemet. Talán azért, mert e…..
Miklya Zsolt 2008.02.19 06:50:53
Miklya Zsolt 2008.02.19 06:53:23
bdk blog archívum BÚÉK! 2007.12.30 18:17:00
Fenti haiku-képversemmel köszönöm meg mindazok kedvességét, akik rámbúékoltak a napokban és magam is kívánom az ilyenkor kívánható legjobbakat mindenkinek...
Miklya Zsolt 2008.01.31 05:14:17
Miklya Zsolt 2008.02.01 04:31:06
Miklya Zsolt 2008.02.02 04:28:04
bdk blog archívum Blogterjú 2008.01.11 16:32:00
Az internet váljék világarchívummá Gáti Zsuzsa vagyok, a bécsi egyetemen végzem tanulmányaimat magyar irodalom szakon. (Ez valóban így van, a bécsi egyetemen LÉTEZIK magyar irodalom szak :) ) Jelenleg a diplomamunkám írásával foglalkozom, amelynek ugyan még nincs végleges címe,…..
Miklya Zsolt 2008.01.06 07:55:53
Kötözködöm, először veled, Zsuzsa: A "világot eléd táró ablak" az "individualitás fejlődését segíti elő"? Ez ilyen egy az egyben megfelelés, miközben Károly személyiségfejlődésről beszélt, bezártság-érzése megszűnéséről? Nem az individualitás zárt határait nyitogatja éppen egy ilyen szellemi jelenlét?
S mitől lesz valami személyes, valóban? A fizikai kapcsolattól, vagy a közös hullámhossztól? Ha az előbbi megvan, s az utóbbi hiányzik, abból lesz csak igazán zárt individualitás.
Tökéletesen megértem ezt a bezártság-érzést. Nemcsak a földrajzi, fizikai peremhelyzet teremthet ilyent. Bőségesen terem nagyvárosban, a tömeg-lét közepén is, sőt, ott terem csak igazán. Mégis, saját perem-létem (földrajzi-fizikai-lelki-szellemi-stb) oldódásaként, megnyílásaként éltem meg én is az internet-kommunikációt, bizonyos tekintetben személyesebb és fontosabb kérdések, problémák aktiválódtak, mintegy megnyílt a belső szobám. Mert mindenkinek van ilyen. S ami a leginkább foglalkoztatja, azzal nem biztos, hogy a közvetlen környezetében élőkhöz tud fordulni igazán. S nemcsak az érdeklődési körök nem-egyezése miatt. Van bennünk egy látensen is működő szemérem, vagy gátlás, amit a fizikai közelség könnyebben működésbe léptet, vagy éppen a gátlástalansággal próbálja feloldani. Különös, de a szemérem-határ tágulásával internetes beszélgetéseim nem szemérmetlenekké (és/vagy szemtelenekké) váltak, amire persze megvan a kísértés, hanem nyíltabbakká, szókimondóbbakká, s ami talán még ennél is fontosabb, olyan területeket aktiváltak, amelyekről, vagy ahogyan azelőtt nem(igen) tudtam senkinek/senkivel beszélni. Ennek persze gyümölcse mellett tüskéje is van, de ez már a műfajhoz tartozik, mint papírhoz a nyomdafesték (ugye nem véletlen ez az állandósult szókapcsolat: "nyomdafestéket nem tűrő szavak" - ami ugye élőben, papíron és a nethálón ugyanúgy előfordul).
Miklya Zsolt 2008.01.07 05:37:04
Miklya Zsolt 2008.01.12 06:08:36
miklyák móni: te csak tánczolj 2007.12.29 13:27:00
ide jön majd a reci?..
Miklya Zsolt 2008.01.07 19:47:51
bdk blog archívum Megszűnt a DOKK.HU? 2007.11.28 17:04:00
Minden előzetes értesítés nélkül tegnapról mára elérhetetlenné vált az egyik legrégibb magyar irodalmi webhely, a dokk .hu. A honlap címére látogatókat ez a kissé meglepő szöveg fogadja: A dokk.hu ezévi beadott pályázatai nem kaptak támogatást. A dokk.hu beszünteti mûködtetését...
Miklya Zsolt 2007.12.28 09:07:07
Egyik kedves alkotóm a „nick”-név mögé rejtőző M.S. mester. Rejtjele nem akadályozza meg abban, hogy képei megnyíljanak, mint egy-egy jó szöveg. De még nála is erőteljesebben hatott rám egy kis kép, a teljesen anonim „csegöldi festő” műve, ami a Vizitációt ábrázolja, nyitotta meg számomra, sok más anonim mű mellett persze, amelyek kevésbé hatottak, vagy nyíltak meg. S akkor még nem is beszéltem a valóban archaikus művek jelentős részének névtelenségéről, ahol a „bemutatkozás” nem névvel, hanem a hagyománnyal, a hagyomány érvényes megszólaltatásával történik. S persze, hogy fontos ehhez az egyéniség. M.S. mester műveit ezer között is felismerni. Ahogy egy-egy nagy mesemondó egyénisége is beleépült az általa elmondott mesékbe. De hogy ne maradjon ki az általam annyira kedvelt „teszteredmény-klisé”, a Biblia sem, pl. az Ézsaiás könyve nem egyetlen szerző művét tartalmazza. Az „Ézsaiás” név mögött rejtőzik az Ószövetség egyik legnagyobb próféta-költője deutero(második- vagy babiloni)Ézsaiás, s műve hitelén, érvényén nem „ront” ez a másnév mögé rejtettség, csak ha a mai individuális szemléletmódunkat kérjük számon egy közösségi létezés- és gondolkodásmódon.
Az Internet nicknév-szabadságában mintha ez az ősi közösség-kereső és -teremtő szándék vagy legalábbis vágy is benne volna. Aminek megvannak persze a gyermek- és kamaszbetegségei, túlzásai, vadhajtásai, mint minden régi/új kommunikációs formának, de ez sajnos nem a néven/nemnéven múlik. Sőt, abban kéne jobban differenciálnod, Antal, hogy megkülönböztesd az internetbetyárságot és -sunyiságot, éppen a szerénységtől, vagy mértéktartástól, mondjuk (ami nem zárja ki a határozottságot sem, persze). Mennyivel jobb a névvel mozgató manipulátor, mint a névtelenül, háttérből mozgató? Hiába mondod, hogy te nem vagy az. Ahogy hiába figyelmeztet lassan mindenki, ki így, ki úgy, hogy felismerd végre, ha nem annak szánod, nyomuló önbizalmad akkor is leural, manipulál. Mit gondolsz, ez itt egy ellened a héttérből irányított, aljasul kitervelt összeesküvés? Az újabb és újabb hozzászólók, veled vitázók szatírjárása? Saját szatírádat írod így, Antal.
Ha „anti-szatír” DOKKos tevékenységére egy kicsit is jobban odafigyeltél volna, észrevehetted volna azt az odaforduló, megnyíló, gondozói (és nem kritikusi) attitűdöt, amivel legalább egy jó féléven keresztül nagyon sok embernek tudott segíteni, ő volt az önkéntes „gyilkosok” közül a legtermékenyebb, mert tényleg a vers-viszony érdekelte, nem a hatalom. Bárki beszállhatott ezekbe a beszélgetésekbe, s aki ezt megtette, sokat épült. Erre volt igazán való a DOKK. He ezt felismered, mielőtt nekiugrasz, vagy egy moderátor kellő mederben tudja tartani a vitát, nem történt volna baj. Akkor egy nagy vita kerekedik, de kiegyensúlyozottabbak maradnak a viszonyok. Így viszont szép lassan leléptek, akik a korábbi beszélgetésekben részt vettek, amiben sarkosan benne van ez az új beszédmód, amit itt is sikerült bemutatnod. Nem (csak) a neved, a beszédmódod, a nyelvi jeleid, jelzéseid mutatnak be igazán. (Pontosítok: neveid, beszédmódod, nyelvi jeleid állnak össze az igazi NÉVvé, aki te vagy. Akit/amit esetleg ki sem tudsz [még/már/soha] mondani. Amit esetleg egy egész életművön keresztül közelítesz, próbálsz artikulálni.) Anti is ezt képviselte az első vitától kezdve, ez az ő esztétikai elefántcsonttornya. Hogy tehát nem amit mondasz, hanem amit és ahogy, együtt kódolják a szöveget. S persze, hogy a Payer-vers felé ez már kritikusabban hangzott el. Hisz ő már érett költő, nyelvileg kompetens, „írástudó”. (Ha szövegközpontú marad a vita, nyugodtan érvényesülhetett volna a te más véleményed. De szinte azonnal belépett a dominancia-verseny, ami, lám, azóta is tart. Ez a mi gyermekbetegségünk – az oviban is ez folyik, csak nem kell hozzá vers, ott a sok játék – és nem a névhasználat, önmagában.)
Az én megtűrt „megistenülésemről” pedig annyit, hogy ha valamit el akartam volna kerülni, hát ezt a „transzcendenciafelelősi” pozíciót. A szüntelenül megnyíló, határokon átengedő, a (magamon is) túlit sejtetni engedő szövegélmények azonban nem hagynak nyugton, s felébresztik a felelősséget, a vágyat is újra és újra, meghallgatni/kimondani, vagy csak hordani, hordozni, míg (egyik) neveddé nem válik a kimondhatatlan.
Miklya Zsolt 2008.01.03 12:38:03
Miklya Zsolt 2008.01.03 12:39:10
bdk blog archívum Napló, 2007. dec. 28. 2007.12.28 14:41:00
Valamiféle év végi mérleget? Beszámolót? Hát igen, talán illene. Annál is inkább, mert az utóbbi hónapokban erősen megfogyatkoztak magánéleti beszámolóim és személyes reagálásaim. Ennek több oka is van. Az első nyilván az, hogy alig is történik velem valami, ami pedig igen,…..
Miklya Zsolt 2007.12.29 07:57:31
Károly,
a válság, a krízis, ami mindig valami hiányt jelez, ami megfoghatatlanul is jelen van, amivel számolni kell, sőt az alkotói lét forrása, aminek talán legérzékenyebb membránja a vers, még akkor is, ha prózába rejtőzik. Egy membránszerű lét, amely már nem véleményt mond, csak rezeg, rezonál, véleménye voltaképpen ez, a túl-élés záloga.
Nálam periodikusan jelentkezik ez a "posztumusz" életérzés, szinte munka- és létfeltétellé vált, az azonosulás-megnyílás-megmutatkozás után az elengedés-kiüresedés. Nem dekadencia vagy nyafogás, előfeltétele annak, hogy valami új szülessen. Csak persze mindig megsemmisülsz egy kicsit, és ez mindig ugyanaz a szr. Egy hosszú versciklusom utolsó darabját küldöm el neked/nektek, amit ez őszön írtam.
Zsolt

A kavics helye

Ki vagy, melyik érintés, melyik futás?
Ugrás a szemetes tetejéről, vetődés
az eső porhanyította szántóra, vagy
a lendület, ami hintává tesz egy ágat,
találkozást. Szemében intés, vagyok,
de nem vagyok, hoztam, de nem is,
fogjál meg, ha bírsz, tűnök el minden
magamban, benned is, ne bánd, csak
szeresd. Felkapom a kezem, késő,
már csak utánad int, és nem neked.
Marad a pontos dobás, táguló kör-
gyűrűk centrumában a kavics helye,
tornádó belsejében a szélcsend, mi
eltűnik, amint átlépte határait.
miklyák most újra 2007.12.29 01:09:02
dccccccccd..
miklyák miklya luzsányi 2007.12.28 23:07:00
most akkor?..
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása