Adatok
Forrás Eszter
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az alábbi történet szépen bemutatja a szcientológusok által közkedvelt, kapcsolatmegszakításnak nevezett intézményt. Ehhez - állítólag - csak akkor folyamodnak, ha már semmilyen más megoldás nincs egy konfliktus kezelésére. Saját tapasztalatom viszont az, hogy elég könnyen…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Sajnos, minden igaz, ami ide le van írva. Szórol, szóra.
Most 15 éves vagyok és még a mai napig fáj ez az egész szituáció. Mikor 5 éve mamámék lettek a nyámjaim, már akkor tudni akartam az igazat, de azt mondták; " Nem, mert még túl kicsi vagyok hozzá. Majd ha felnőttél.. " - hát tessék. Itt vagyok. Elolvastam és végig sírtam az egészet. Szörnyű a helyzet volt és aki mamámon kívül talán legjobban megszenvedte ezt az egészet, az én voltam. Igaz, hogy mindig is nagyszájú és szókimondó voltam. Ezért aztán nem is kedvelt engem András. Sőt! Mindig mindenért én voltam az "álodzat". Öcsém nem. Öcsém bezárkózott a maga világába, így nem igazán vett tudomást arról, hogy mi folyik kötülötte. De én igen.. Az egésznek annyi értelme volt, hogy ez a helyzet rásegített arra, hogy az legyek, aki most vagyok. Sokan mondták már, hogy 15 éves létemre érettebb vagyok. Ego nélkül mondom, igazuk van! Csupán csak azért, mert én ennyi idősen tudom, milyen, mikor az ember a 0-ról egyedül kaparja fel magát. Mikor 7 évesen fel kell nőnie egy ilyen helyzet miatt. Mikor 2 éven keresztül egyedül magára számíthat, mert az öcce nagyon kicsi volt, az anyja el volt foglalva minden mással, a nagyszülei meg 300 km-rel odébb voltak. Borzasztó volt.. Viszont igen, érettebb lettem! Felelősség teljesebb és a hátam mögött van oylan múlt, ami azzá tett, aki most vagyok! Megcsináltam a magam hülyeségét, és megéltem, amit megéltem. de felnőttem. Nem haltam bele és sikerült hellyel-közzel túl lépnem azon a 2-3 éven. Anyukám nem szállt ki a szchientolóiából, viszont többet foglalkozik velünk, és nem "oda" költi a pénzt. Talált egy biztos és jó kereső állást! Talált valakit, akit mi is kedvelünk egy elfogadunk. Megjavult nagyjából a kapcsolat a családban és mindenben segítek anyámnak, amiben csak tudok. A "rémálom" véget ért. Mindenki számára! Most anyu is boldog, öcsém is és nekem is sikerült megtalálni a helyemet a világban kb. 1 éve :)
Semmisem lehetlen! Mindenkinek üzenem, soha ne adja fel! Erősebb vagy, mint hiszed! TE a magad ura vagy és kortól függetlenül van saját önrendelkezési jogod! Ember vagy, nem állat és a padló helyett sokkal jobb a haverokkal üldögélni valahol és mosolyogni. Igen, még mindig fáj a helyzet, ha visszgndolok rá. De mosolygok. Minden nap! Amikor csak tehetem, mert egy kis mosolygássl el tudod takarni az érzéseidet, néha még magad elöl is. :) Csak előre nézz, ne hátra! A jelennek élj, ne a múltnak! A múlt, elmúlt. A jelened, a jövőd. Mert ha jól formázod a jelened, jó lesz a jövőd és ha a jelenben jól cselekszel, szép múltad lesz! Megerősödtem, boldog vagyok. A történetről többet nem akarok írni. Legalább is itt, biztos, hogy nem. Vannak nem publikus része és nem akarom a régi sebeket fölszakítani. :)
Ha valakinek mégis lenne valami kérdése, vagy hozzáfűzni valója ehhez, akkor facebook-on várom az üzeneteket: www.facebook.com/biztoshogynem?fref=ts
Köszönöm a figyelmet és az együtt érzést! :) Puszilok mindenkit!