Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ursus Thibetanus

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ha azt hiszi, hogy hosszú útra Red Bullból főzött kávét kell vinni, téved. Kikészül a gyomra, a szíve, és ugyanúgy el fog bóbiskolni a volánnál, csak remegő kézzel. Ehelyett szerezzen be nálunk egy használt, korának megfelelő állapotú Vályi Pistát (most ajándék Zách…..
Nem is tudom, valójában pontosan mikor került sor erre a beszélgetésre, amely végül itt kötött ki, ezen a blogon. Valószínűleg azért, mert úgy gondoltam, hogy mindenképpen érdekes és tanulságos, bátran leközölhető lett volna a sok bulvárszar mellett máshol is, de végül nem…..
Ursus Thibetanus 2013.10.27 08:02:12
@ommm: Köszönet ezért a négy részért is mindannyiótoknak, akik készítettétek és azoknak is akik segítettek, támogattak.

„Jó” és „rossz” tanárok ugyanúgy vannak és lesznek, mint autószerelők, bolti eladók vagy akár orvosok.
Túl jón és rosszon azonban nem szabad megfeledkeznünk a körülményekről. A „liberális” berendezkedésnek hála nem maradt a pedagógusoknak semmilyen eszköze a fegyelmezésre, a tisztelet pedig az utolsó, amit megkaphatnak egy gyerektől, aki csak annyit hall otthon az iskoláról, hogy „hülye az iskola, a tanár…”.
Ez persze általános probléma társadalmunkban, nem tisztelünk senkit és semmit, sem az életet, sem a vagyont… csak, ha a sajátunk. Nincs más, csak az önzés. Ezt az „erkölcstant” viszont nem az iskolában kellene tanítani, hanem a szülők feladata lenne, példamutatással. Tudom, és természetes, hogy vannak kivételek, de hány fecske csinál nyarat?
Ursus Thibetanus 2013.10.27 09:08:12
@korzo: Igazad van, de mögé néznél ennek a dolognak?
Ehhez a feje tetejére kellene állítani a világot!
Miért is?
A tanulás, olvasás, érdeklődés szeretete alapjaiban a családban kell kialakuljon. Ahol még van család, ott sincs erre „idő” (tudjuk, ha szánnának rá, lenne).
A következő állomás az alsó tagozat kellene, legyen. Mivel a társadalmi és anyagi megbecsülése a tanítói rétegnek a legkisebb, a tanítóképzőkre való bekerülés a legkönnyebb. Így aztán, ide - a szerény számú elkötelezettet leszámítva - azok jelentkeznek, jutnak be, akik máshová nem… És tőlük várjuk, hogy megszerettessék a gyermekekkel az iskolát, a tanulást? Gáááz. Mindezt persze úgy, hogy közben - tudom, magamat ismétlem - nincs támogatása a szülők részéről, a gyerek nem látja, hogy a szülők tisztelnék az iskolát, a tanítót… akkor ő miért tenné?