elekmblog.hu user profil

Adatok

elekm

0 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2013.10.21. óta tag.

Admin Szerkesztő Tag Vendég

Pszichológus Online Nem a tanulás az első… Hát akkor mi az? 2017.03.25 07:41:36

Hányszor halljuk, hogy „a tanulás az első”… Nem értek vele egyet. Nem a tanulás a legfontosabb egy gyerek életében. Nem attól lesz boldog, kiegyensúlyozott, önmagával és a környezetével harmóniában élő felnőtt – pláne nem lesz ilyen gyerek – ha a szülő ezt hangoztatja, ezt erőlteti. Hát akkor mi…..

elekm 2017.03.26 19:27:00

Egy konkrét példa: erősen BTM-es tanuló, erős hiperaktivitással, jár az iskolán kívül hokira, floorballra, gitárra, szolfézsra, külön németre, dráma csoportba. Ezekből a szolfézson kívül, ami heti 1 óra, az összes többiből többször. Minden délutánja telítve, hétvégén meccsek. Ez a gyerek soha egyetlen percre nem foglalkozik semmivel sem elmélyülten, pedig kimutatottan ez a fejlesztendő területe, amit nagyon tud, hogy "rohanni kell, mindjárt itt lesz anya, és indulunk ide-oda, amoda (mármint külön foglalkozás). Ha kap egy színezőt, vagy bármit, amivel hosszasan kellene foglalkozni, egyszerűen pár perc után feláll és otthagyja. Nincs hozzá türelme.

Biztos vagyok benne, ha csak egy délutánja szabad lenne, ha semmi mást nem csinálna, csak otthon JÁTSZANA elmélyülten, együtt a szüleivel, többet érne, mint 6 különóra.

elekm 2017.03.26 19:18:10

És végül egy érdekes tény. A mostani központi felvételin nem a kitűnő tanulók érték el a legtöbb pontot, sem magyarból, sem matekból. Sőt az én nyolcadikosaim közül egy olyan fiúnak lett a legjobb, aki a felzárkóztató matek csoportban volt. Igaz, már korábban kiderült, bár levezetni nem mindig tudja, van egy született "józan paraszti esze".

elekm 2017.03.26 19:24:25

@Schrammel Ivett: Sajnos mi ezzel a teljesítménykényszeres attitűddel naponta találkozunk, látjuk a neurotikus gyerekeket. Miközben alapvető készségeik nincsenek meg, pl. mivel mindenhová sietnek, mindenhová autóval mennek, képtelenek pl. sétálni, sétálva beszélgetni. Nem ismerik a közlekedési eszközöket, és mint írtam önállóan nem tudnak játszani. Nincs meg a z a régi csapatkapitány választás, vagy kitalálják, mit játszanak.

Munkahelyi (T)error Teljes összeomlás karácsony előtt 2016.12.21 06:00:00

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre Tisztelt blog! Segítséget szeretnék kérni!Augusztusban volt 4 éve, hogy iskolatitkárként dolgozom egy alapítványi iskola tagintézményében, legelső dolgozóként. Hétfőn délután kezembe nyomtak…..

elekm 2016.12.23 13:53:33

Szerintem mindenkinek az IT szektorban kellene dolgozni, minden mást le kellene söpörni a palettáról. Pl. nem kellene takarítónő, így lehetne dolgozni a mocsokban, nem kellenének pékek, szerelők, orvosok, tanárok, senki, csak IT-s. Milyen szép színes világ lenne!

elekm 2016.12.23 17:31:31

Közel 2 évig dolgoztam egy kisebb cégnél fejlesztők mellett, én adtam a támogatást az általuk készített szoftverhez (egyébként én is informatikai végzettségű vagyok, de nem a fejlesztésben találtam meg a számításom). Érdekes tapasztalat volt. Ennyire nagyképű emberekkel, mint ők, sem előtte, sem azóta nem dolgoztam. Szó szerint mindenkit lenéztek, és megtehették, mert emellett nekik minden szabad volt.

Mondok egy példát. Meg volt hirdetve a partnereknek, egy nagy teszt, amikor tölthették az adatokat, nézték a hibaüzeneteket, jelezhették a bugokat. A teszt reggel 9-től volt meghirdetve. 11-ig írd és mondd, egy fejlesztő sem tolta be az arcát, egyedül szívtam, a panaszok hadával, és magyaráztam a bizonyítványt, hogy az illetékes kolléga azonnal bent lesz, és megoldja, miközben az illetékes fejlesztő még a telefonját is kikapcsolta, mert éppen aludt még.

Úgyhogy tőlem, lehet hogy irtó hasznos amit végeznek a fejlesztők, de mint emberek, számomra nem szimpatikusak, épp emiatt, a fellengzős, mindenkit lenézek stílus miatt.

elekm 2016.12.23 19:08:08

Egy szóval nem szemeteztem le a fejlesztőket, csak a stílusokat kifogásoltam. Én a fizetésemért beértem a munkaidő kezdetére, ha éles teszt volt még korábban, és szó szerint éjjel nappal, itthonról is válaszoltam a kérdésekre, illetve supportáltam a terméket. No nem annyi fizetésért, mint a fejlesztők, de a munkámat bizton állíthatom, hogy jól végeztem, mert a távozásom után évek múlva is vissza akartak csábítani, de már nem mennék. Pedig jobban keresnék, mint most, de én nem szeretem a nagyképű, beképzelt embereket, márpedig a fejlesztők sokszor lenézik embertársaikat, embertársaik munkáját, lásd ezen bejegyzés kommentjei, mint példák.

Lélekerősítés Ne akarj mindenkit megmenteni! 2016.01.24 20:01:45

Ez a cikk az elmúlt évtized összes tapasztalata alapján íródott, amikor is én, hatalmas pofonok árán megtanultam, hogy nem is olyan jó mindenkinek segíteni...

elekm 2016.01.25 20:09:45

Nagyon érdekes ez a leírás, mostanában pontosan hasonló történt velem, én voltam a segítő szerepében.

Egyetlen résszel nem értek egyet. Hogy akit segítenek, akinek a csillagos eget lehozzák az égről, nem tudja viszonozni, és ez frusztrálja. Rengeteg lehetőség lenne viszonozni. Akivel engem összehozott a sors, különösen sok lehetősége lett volna mellém állni akkor amikor nekem lett volna rá szükségem.

De nem tette, újra és újra viszautasított, holott én sem hánytorgattam fel a sok-sok segítséget.

A mi (munka)kapcsolatunk olyan volt, hogy szinte adott lett volna a kölcsönösség, nem kellett volna a másik félnek fuldokolnia.

Ellenben a végkifejlet szó szerint az lett, amivel zártad az írásod. A legmélyebb harag.

Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz

Adatlap

Aktivitás

Üzenetküldés

Kedvencek