Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Laszlovszky András

28 bejegyzést írt és 129 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mi köze a kettőnek egymáshoz? Röviden: a karácsony cáfolja a kitalált középkor alapvetését.   A kitalált középkor elméletét Heribert Illig alkotta meg egy kronológiai probléma megoldására. Ez pedig az az egyszerű tény, hogy a Julián-naptár bevezetésétől a Gergely-naptárig 1627 év telt el. Mivel…..
Laszlovszky András 2021.12.30 23:39:48
@gigabursch: Hát pont nem a mai december 21-hez volt igazítva, hanem a napfordulóhoz, és ahhoz volt a december 21. igazítva. Ez nem ugyanaz. Ez a kis írás pedig nyilván nem Illig kitalált középkorának cáfolata, hanem egy magyarázata annak, hogy miért 10 napot ugrottak át 13 helyett, pedig elvileg Caesar óta 13 napot kellett késnie a naptárnak. A kitalált középkor további cáfolatokat már nem igényel, milliószor megcáfolták magát az elméletet.
Mi van? Hunnak neveznek minket? 2019.07.30 13:36:41
(Kép: Atilla és Leó, miniatúra a Képes Krónikából) Rövden: nem! Kicsit bővebben: azok sem nevezik hunnak a magyarokat, akiknél a magyar népnév, vagy az országnév a hun- szótaggal kezdődik. Ezek nincsenek is olyan sokan, mint elsőre gondolnánk, lényegében a középkori latinból (hungarus) közvetlenül…..
Laszlovszky András 2019.08.02 09:32:28
@EagerEagle: Nem tudom, ez melyik cikkben van, de konkrét koholmánynak tűnik. Végignéztem a Geticát, és egyetlen hungarus említés sincs. Kiszelynek voltak olyan dolgai, hogy a latin források Hunnorum és Hunnia földrajzi neveit Hungariának "fordította". Ez is valami ilyen félrefordítás eredménye lehet.
Laszlovszky András 2021.06.23 11:31:45
@LvT: A v-kezdőhang megjelenését mindenestül késői változásnak tekinteni nem lehet. A csuvas vun számnév megfelelője ugyanis a magyarban is megvan a negyventől kilencvenig terjedő tíztöbbszörösök képzőjében. Ebből világosan következik, hogy ha létezett is még az orosz jövevényszavak idején a csuvasban az a tendencia, hogy v kerül a magánhangzóval kezdődő szavak elejére, ez nem új, hanem legfeljebb permanens jelenség a csuvasban. A mongol nyelvekben és néhány köztörök nyelvben megjelenő szókezdő msh-k az "ökör" szóban arra utalnak, hogy a köztörök alapnyelvben is volt valamilyen szókezdő msh, csak kikopott még egy korai nyelvállapotban, de már a mongol nyelvekkel érintkezés után.
Mi van? Mi az az Etelköz? 2021.01.08 22:23:47
Különös apropója a kérdés felvetésének, hogy az elmúlt néhány év régészeti kutatásai, elsősorban az Olekszij Komar által kutatott szubbotyici-horizont a Dnyeper középső folyásánál, és Vitalij Szinyika Dnyeszter-menti kutatásai alapján az a nézet kezd meggyökeresedni, hogy az eddig feltett Etelköz…..
Laszlovszky András 2021.04.16 14:11:22
@EagerEagle: Elnézést, ha nehézkes a fogalmazásom. Sokszor túl sokat akarok egyszerre mondani.
Ezúttal a mainstream tudomány egy jelenségét, a tudományos konzervativizmust szeretném körüljárni egy konkrét eset kapcsán. Az olvasóban nyilván már a cím elolvasásakor felmerül a kérdés, hogy mikor is élhettek volna, hiszen mindenki tudja, hogy Dávid i. e. 1010-ben, Salamon pedig i. e. 970-ben…..
Laszlovszky András 2019.11.15 13:33:07
@civisvarosi: Hagyjuk ezt az "akadémikus történetírást". Ilyen nem létezik. Van a konszenzus, ami néha lehet hibás. A hibákra fel lehet hívni a figyelmet, de csak tudományosan megalapozva, nem en bloc elvetve a tudomány egészét. Jelen esetben ráadásul a tudományos konszenzust teljesen egyértelműen a vallás, konkrétan a kereszténység és a jahvizmus befolyásolja, amelyik nem nézné jó szemmel a Biblia hibáinak kiderítését, ezért - főleg hívő tudósok - inkább próbálják összeegyeztetni az összeegyeztethetetlent, mint levonni a konklúziókat.
Laszlovszky András 2020.01.01 12:41:44
@kolompar lole 1116: Köszi.

Én inkább magyarosan fogom írni, mert semmi sem indokolja, hogy egy azték nevet a portugál helyesírásával használjuk. Szóval Kecalkoatlról természetesen elég sokat tudni. A kultuszairól és szerepéről is. Nem valószínű, hogy a vikingekkel lenne kapcsolatban, már csak azért is, mert a vikingek Vinlandon nem nagyon jutottak túl, ez meg Közép-Amerika, ráadásul az aztékoknál vélhetően tolték eredetű jövevény isten. Termékenységi funkciói voltak, és növényi jellegű isten.
Laszlovszky András 2021.03.15 16:34:25
@varhonita: Senki sem állítja, hogy István a nyugati egyházhoz csatlakozott volna, de nyilván abban a korban már erősen elkülönült a kereszténység nyugati és keleti rítusa, ráadásul a nyugati rítus frank orientációjú, a keleti pedig bizánci. Gyakorlatilag politikai irányválasztás volt nyugatról papokat hívni, a nyugati rítusokat és a latin nyelvet bevezetni. Az egy külön kérdés, hogy a keresztény egyház erős ellentétei éppen fél évszázaddal később értek meg a végleges kettészakadásra (volt már korábban is, ezért nevezik ezt "nagy skizmának").
De egyébként nem értem, hogyan jön ez a fenti írásom tárgyához.
899. december 8-án, 1121 éve elhunyt Arnulf, a keleti frankok királya. Halála jelentős fordulat volt mind a német, mind a magyar történelem szempontjából. A magyar honfoglalás 895-re megtörtént, és bár ez nyilván az időben elkenődő folyamat volt, Arnulf halálakor már befejezett tény, hogy a…..
Laszlovszky András 2020.12.19 21:16:01
@tamaszlav: Én nem állítom, hogy Pozsony nem valószínű. Csak annyit mondtam, hogy a Pozsony-azonosítás is Aventinustól származik.
Laszlovszky András 2020.12.19 21:17:58
@oassasa: Egyrészt a Morva-medence környékének "átengedése" nem jelenti azt, hogy akkor Pannonia se volt frank terület, másrészt nyilvánvaló, hogy a 890-es évek frank-morva konfliktusait is az okozta, hogy a morvák önállósodni próbáltak, miközben a frankok ezt még a saját hűbérüknek tartották.
Röviden: semmit. Tapasztalatból tudom, ezzel máris felültem a puskaporos hordó tetejére. Nem csak azoknak, akik a krónikáinkat szó szerinti beszámolónak tekintik, de még a történészek számára is van egyfajta komfortzóna, egy jól bejáratott értelmezési hagyomány, amiből még kitekinteni is nehéz,…..
Laszlovszky András 2020.07.08 09:35:46
@EagerEagle: Én csak feltettem egy kérdést: véletlen lenne-e, hogy Anonymus, az Álmos-ág leszármazottjának gesztaírója belekapaszkodik egy névbe, amiről más forrásból semmit sem tudunk, és egy komplett regényt körít köréje, úgy beállítva, mint a magyar őstörténet legfontosabb személye. Erre a kérdésre adódik két válasz: igen és nem. A kérdést fel lehet tenni? Fel. Akkor a lehetséges válaszokat is elemezni kell, és a forráskritika első eszköze egyébként is a qui prodest kérdés feltevése.
Laszlovszky András 2020.09.21 23:05:20
@EagerEagle: Az Almucs(u) név jelentéséről nem sokat lehet tudni. A türk nyelvekben nincs párhuzam, illetve a foglalkozásnév-képzővel ellátott Al(i)m tő álomként értelmezése nagyon kényelmetlen. Én személy szerint úgy gondolom, hogy az Almus névbe Anonymus álmodta bele az álom jelentést. Van ugyan tippem az Almucs(u) név jelentésére, de ez hosszú lenne, és pont úgy nem bizonyítható, mint bármi más névmagyarázat, úgyhogy irrelevánsnak gondolom a leírását.
Mi van? Rohl és a kronológia 2020.07.25 16:04:47
(Figyelem, véleménycikk!) Az 1990-es években David Rohl egyiptológus merész kronológiai elmélettel állt elő, ami nagyjából hasonlít az Illig-féle kitalált középkorhoz, csak nem konteós alapokon áll. Ugyanúgy körülbelül három évszázadnyi hiányt vélt felfedezni Egyiptom történetében, amit szerinte a…..
Laszlovszky András 2020.07.26 17:01:33
@EagerEagle: Most sem mondtam, hogy Dávid és Salamon héberek lettek volna, és a korábbiban sem mondtam, hogy semmiképp nem voltak azok, csak a lehetőséget tartottam fenn.
Kép: Ḫattušaš egyik jelképe, a Nap.) Az indoeurópai mitológiák már régóta elég jól ismertek ahhoz, hogy sziklaszilárd értelmezési hagyományok kapcsolódjanak hozzájuk. A görög–római, indiai és germán mítoszok beépültek a köztudatba, majd a 19. századi indoeurópai nyelvcsaládfa megalkotása után…..
Mi van? A pozsonyi csatáról... 2020.07.04 17:12:26
Egy fészbúkkommentem rendkívül nagy zavart váltott ki gyakorlatilag minden oldalon. Azon nem csodálkozom, hogy a történelmet áltörténészektől ismerők, akiknek a pozsonyi csata nem több, mint a dicső múltba révedés egyik eszköze, felhorgadtak. Azon már jóval inkább, hogy egyes történészek is azonnal…..
Ismét belefutottam egy gyöngyszembe, ezúttal Szemerey István arról írt könyvet, hogy ki volt Jézus, és milyen nyelven beszélt. Az eredmény persze garantálhatóan az, hogy magyar volt, bár ezúttal nem a pártusokon, hanem a szkítákon keresztül. Belinkelem ugyan a videót, hogy ne a levegőben lógjon az,…..
Mi van? A hettita pestis 2020.03.21 10:40:38
A járványok végig kísérték az emberiség történetét. Az írott források azonban legtöbbször nem tájékoztatnak minket a tünetekről, a betegség lefolyásáról, így bár feltehető, hogy a pestis az első biztosan pestisként azonosított 541-es bizánci járvány előtt is létezett, a korábbi járványok…..
Újév napja jó alkalom arra, hogy néhány kérdésről elgondolkodjunk. Például hogy egyáltalán mit ünneplünk Szilveszter és Újév napján? Milyen kapcsolata van ezeknek az ünnepeknek a csillagászattal, és hogyan hasznosíthatók ezek a történésznek? Kezdjük azzal, mi is az a naptár? Évezredek óta…..
Laszlovszky András 2020.01.06 16:31:07
@civisvarosi2: Nem egészen. Ha Beda a niceai zsinat korában élt volna, akkor nem került volna a kitalált részbe, ami nem egészen 70 évvel korábban kezdődött a születésénél. Vagy akkor a niceai zsinatot tartanánk számon a 7. században. Ráadásul Beda nem élhetett korábban Dionysius Exiguusnál (470-544), mivel már a krisztusi időszámítás idején alkotott egy másik időszámítási rendszert, ami miatt majdnem eretnekké is nyilvánították.
Laszlovszky András 2020.01.07 17:50:35
@civisvarosi2: Illig elmélete teli van belső ellentmondásokkal, erről szól az egész. Ennek csak egy eleme Beda.
Laszlovszky András 2020.01.07 20:58:29
@civisvarosi2: Nem értem, miért rugózol ezen az egy dolgon. Nem Beda itt a bizonyítás, a legkisebb porszem az egészben. Illig elméletét nem kell cáfolni, neki kell bizonyítani, ami eddig nem sikerült. Senkinek sem feladata minden légből kapott ostobaságot megcáfolni, ellenben az elmélet megalkotóinak feladata a bizonyítás. Mellékesen Ennyi erővel bárkiről lehet állítani, hogy nyilván nem is létezett, és akkor igen könnyű dolga van az elméletalkotóknak. Én meg azt állítom, hogy a 60-as évek nem létezett, és Kennedyt találták ki. Na ez pont ugyanakkora marhaság.
Van egy megállapítás, miszerint 53 nyelvi jellemzőből 51 egyezik a sumer és a magyar nyelv között. Az igazán fantáziadús költők még hozzáteszik, hogy ez a Sorbonne Egyetem megállapítása, akik számítógéppel elemezték a sumer lexikográfiát, és jelentős mennyiségű szóegyezést is megállapítottak. Ebben…..
Mi van? Tények a magyarokról? 2019.10.28 13:41:56
Sajnos nem tudok minden debilségre reagálni, pedig annyi van belőle, mint a pelyva. Jártamban-keltemben ismét az utamba akadt a „magyarokvagyunk.com” egy cikkförmedvénye. Ez a portál annyira magyar, hogy írni sem tudnak magyarul, ezért a cikk címe: „Tények a Magyarság mezopotámiai eredetéről, amit…..
Laszlovszky András 2019.10.28 21:14:51
@cívisvárosi: Óriási tévedés. Ez a haplo éppenséggel Belső-Ázsiára jellemző. Egyébként önmagában nem is mond semmit, mert csak egy valószínűséget mutathat maximum. Bár azt se nagyon. A Bajkál-tótól a Volgáig, az Arab-félszigettől az Ob torkolatáig mindenhol előfordul, bár még onnan is származhat, ahol nincs belőle, csak valószínűbb, hogy ennek a haplónak a hordozója inkább belső-ázsiai, mint bármi más. Egyébként az idézett genetikus is ezt mondja, csak természetesen azt figyelmen kívül kell hagyni, és csak a ma a Közel-Kelet környékén élő népeket emlegetni. Önáltatás, szemellenző.
Laszlovszky András 2019.10.29 08:04:52
@cívisvárosi: Különösebben ne zavarjon, hogy a belinkelt térképen is minden Belső-Ázsiából indul, és a Közel-Kelet migrációs célterület, nem kiindulási zóna. Szórokonítgatásokba ezen a szinten inkább nem mennék bele. Már ennyiből látom, hogy nem érdemes. Görög főneveket magyar melléknévképzős szóalakokkal hasonlítgatni meredek dolog. A hangutánzó elmélet is elég gyér.
Laszlovszky András 2019.10.30 08:41:34
@cívisvárosi: Én véletlenül sem azt mondtam, hogy görög szavakat ne hasonlítsunk magyarral. Azt mondtam, hogy a magyar -s melléknévképző, és a görög -sz főnévi nominativus még nem tesz hasonlóvá két szót, amelyikben van egy közös r hang. Ez így meglehetősen kevés. Szavakat lehet hasonlítgatni bármely nyelvben, de ahogy azt Sinor Dénes egykor leírta: „A nyelvtudomány vizsgálatának tárgya a nyelv, és a diakrónikus nyelvtudomány célja a nyelv – és nem a nyelvet beszélő nép – történetének vizsgálata. Hogy a nyelvtörténet adatai felhasználhatók-e történelmi szempontból, annak eldöntését a hivatásos történészekre kell bízni. Ugyanis saját erejéből a nyelvész nem képes eredményeit a történelem szempontjából értékelni. Egy magyar–török megfelelést szívesen magyarázunk úgy, hogy a magyar szót jövevénynek tekintjük, de már egy, mondjuk, magyar-bantu „szóegyezést” jogosan nevezünk délibábosnak. Így ítéletünket nem tisztán nyelvi, hanem elsősorban történelmi kritériumra alapozzuk: merthogy hogyan is jutott volna a magyarba bantu jövevényszó? Azaz vakon – és ebben az esetben helyesen – bízzunk a történész tanításában, aki szerint a két nép között a múltban nem lévén kapcsolat – ezt már megint a nyelvész teszi hozzá –, nyelvi kapcsolat se létezhet.” (1966)

Van a nyelvészet és van a történettudomány, a kettőt pedig össze kell hangolni. Nem csak a szóhasonlóságok leírása a feladat, hanem annak eldöntése is, hogy a véletlen egyezéseken felül van-e reális lehetőség az átvételre, vagy a közös eredetre. Kizárólag modellben lehet gondolkodni, nem összedobált vélt hasonlóságokkal.
Erdély önállóságáról, a történelemben betöltött szerepéről rengeteg tévhit kering. Elsősorban említendő, hogy a becsületes magyar embernek muszáj utálni a Habsburgokat, így minden tény annak rendelődik alá, hogy Habsburg szemszögből jó vagy rossz. Elöljáróban csak annyit, hogy aki egyszerre akarja…..
Laszlovszky András 2019.10.25 18:44:34
@DrGehaeuse: Teljesen alaptalan, sőt rosszindulatú feltételezések halmaza.
Laszlovszky András 2019.10.26 17:08:50
@cívisvárosi: Azt az egyet szoktam kihagyni, ami az elvakult, mértéktelenül POV történelemszemlélet, illetve történelemnek nem is lehet nevezni, de mégis ezt akarják a magyar történelem alapjának beállítani. A magyar történelemnek nem alapja az, hogy mindenkit en bloc ítélünk meg. A Habsburg uralkodóház egy család, egy történelmi csoport, ahol egyes emberek, egyes személyek voltak, nem volt semmiféle "Habsburg jellemző". Egyenként kell mindet ismerni és megítélni, a sommás vélemények itt se érnek semmit a hőzöngésen kívül.
Mi van? Kik azok az etruszkok? 2019.10.23 20:10:06
Előre leszögezem, ezt nem én, és nem itt fogom eldönteni, nem véletlenül annyira vitatott ez a kérdés hosszú ideje. Az etruszkok a hagyományos elképzelés szerint legalább két népesség keveredéséből alakultak ki. Ebből az egyik a korábbi helyi villanova-kultúra továbbélő populációja, a másik pedig…..
Mi van? Magyar volt-e Muagerisz? 2019.10.20 15:18:26
Manapság meglehetősen egységes álláspont, hogy a kutrigur Muagerisz király neve kapcsolatban áll a magyar népnévvel, gyakorlatilag az első írásos említése annak a szónak, amiből a népnév lett. Ezt az állítást mindenki vagy evidenciaként kezeli, vagy ha az elképzelés származásáról, indoklásáról van…..
Laszlovszky András 2019.10.20 22:23:13
@cívisvárosi: Sajnálatos módon nehéz azzal vitázni, aki teljesen figyelmen kívül hagyja a már leírt érveket, és harmadszorra is ugyanazt írja le, amire már megvolt a válasz. Ezzel a helyzettel nem lehet mit kezdeni, mert ez süketek párbeszédévé alakul. Elmondtam, hogy az íráskép miért nem releváns, elmondtam, hogy hangtanilag mi az ábra, indirekt módon utaltam arra, hogy lehet bizonyítani az ellenkezőjét, csak kéne találni még olyan szavakat, ahol g-ből lett gy, és nem jövevényszó, de ez se történt meg.

Aki nyelvi kérdésekben akar megnyilatkozni, annak legalább az írás és a beszéd közti különbséget tisztán kéne látnia. Az írás a beszélt nyelv egyezményes jelekkel történő rögzítése. Ha az egyezmény az, hogy a gy hangot az XY betűkkel írjuk, akkor az XY olvasata ugyan gy lesz, de ettől még nem lesz köze se az X-hez, se az Y-hoz. A betű és a hang nem ugyanaz. A magyar nyelv rögzítésére szolgáló írásban írástörténeti, és nem nyelvtörténeti okokból alakult úgy, hogy a gy hangot először g betűvel, aztán a g+y kettősbetűvel jelöljük. Ez nem változtat azon, hogy a gy hang egy palatális d. Ezen nem nagyon van mit rugózni, a gy hangot valójában dy vagy dj betűkapcsolattal kéne írni, és mindjárt senkinek nem jutna eszébe az a marhaság, hogy a madjar szóban a mag található.
Laszlovszky András 2019.10.21 08:14:42
@MAXVAL bircaman közíró: A kialakulásának módja az. De maga a már kész, a hangrendszerbe beépülő gy hang az egy palatális d. Nem véletlen, hogy a legtöbb ejtett hasonulásunk éppen a d+i és a d+j hangok találkozásakor keletkezik.
Laszlovszky András 2019.10.23 13:03:31
@megamovieboy: Egyrészt az uráli őshazáról és ilyesmiről szó sem esett. Talán valami szövegértelmezés nem ártana.

Ami meg az iráni nyelveket illeti, az összes besorolási kísérlet színtiszta teória. A wikipédia lehet a barátod, de azért nem árt mást is olvasni, bár ott is benne van két nagyon egyszerű tény:

1. A szkíták már Hérodotosz szerint is hét különböző nyelvet beszéltek, és szkítának neveztek minden népet, amelyik az eurázsiai sztyeppén élt. Kizárt, hogy mind iráni legyen.

2. Maga az iráni származtatás néhány nagyon erőltetett névmagyarázaton alapul. Semmi biztosat nem lehet mondani a szkíták nyelvéről, főleg hogy ezek a nevek többnyire görög közvetítéssel maradtak ránk, másrészt meg legfeljebb egy-egy szkíta nép nyelvéről mondhatna bármit. Szóval érdemesebb inkább elfelejteni azt a marhaságot, hogy kijelentő módban iráni nyelvet beszéltek volna a szkíták.
Hogyan lehetnének magyar feliratok etruszkföldön? Ezt soha nem magyarázza senki. Egyetlen próbálkozás Mario Alineinél olvasható, akinek az első feltevése az etruszk-magyar rokonság volt, mégpedig úgy, hogy az etruszkok a Kárpát-medencében élő finnugorok lettek volna. Alinei ezen állítását a tudomány…..
Laszlovszky András 2019.10.03 09:30:41
@Gyingizik: A belinkelt helyen lévő "szövegértelmezés" pont ugyanolyan bullshit, mint az itt bemutatott. Egyébként nyilván egy rossz módszer bemutatását a legrosszabb példájával kell kezdeni, mert úgy érthetőbb alaikusok számára is, de az se különb. Csak egyetlen szón keresztül mutatom be, mivel nem akarok kommentben cikket írni.
A magyar nyelvben a kígyó szó sose lehetett kadum, és bármely rokonnak gondolható nyelvben sem. Semmilyen nyelvtörténeti, hangtani megfontolás nincs benne, kizárólag szabad asszociációs betűkirakó, a kadum némi csavargatással így illeszthető be egy általa vélelmezett olvasatba. A fordított okoskodás, a lovon fordítva ülés egy minősített esete. A kígyó szó hangtani rokonai egyébként megvannak az uráli nyelvekben, és az eredete megint csak türk alapszóra vezethető vissza a magyarban, amiről kiderül, hogy sosem volt kadu- töve a szónak, ráadásul a magyar nyelvre a CVC tövek jellemzők, nem a CVCV.
Ha már Alinei és a türk nyelvek szóba kerültek, igen, az én véleményem az, hogy a magyar nyelv a türk nyelvek közé tartozik, csakhogy Alineinek sem arra nincs ötlete, hogyan lehet altáji nyelv az etruszk, sem azt nem magyarázza meg, miért éppen a magyarral hasonlítgatja. Én tudom ezekre a kérdésekre a lehetséges megoldást, de ezt majd publikációban fogom megírni, mert bővebb magyarázat nélkül nem lesz érthető. Mindez azonban nem befolyásolhatja egy etruszk szöveg olvasásának módját, én nem követem a dilettánsoknak azt a módszerét, hogy a kedvenc elméletemhez igazítom a tényeket. Én a tényeket pőrén, módosítgatások nélkül, minden elemüket magyarázva szeretem beilleszteni az elméletbe. Akkor van értelme.
Laszlovszky András 2019.10.20 10:24:44
@kolompar lole 1116: Mivel olyan új népek is megjelentek a második koalíció idején, amikről korábban nem volt szó, ugyanakkor ezek a népek tényleg megjelentek, tehát érthetetlen lenne, hogy az elsőnél miért nem voltak jelen, nem nagyon tudom a copypaste-módszert elképzelni.
De természetesen nem csak ezért fogadja el a történettudomány III. Ramszesz beszámolóját. Minden körülmény a tényre utal, hogy ebben az időben nagy problémák voltak. Ez leginkább III. Hammurapi ugariti király leveléből derül ki, aki azért lett az utolsó ugariti király, mert a tengeri népek lerombolták Ugaritot nem sokkal később. Ő pedig III. Ramszesz kortársa volt, nem Merenptahé, így nem tehető fel, hogy az Ugaritot is megsemmisítő tengeri népek ne lettek volna ténylegesen létező népek Ramszesz idején.
Mi van? Pártus ≠ magyar 2019.08.21 20:26:36
(Kép: Sztephanosz Büzantiosz – Pi poleón, 1568. Basileae, Ex Officina Qrqriniana) Így ne írjunk történelemről... Marton Veronika blogjának legújabb gyöngyszeme a cikk, ami szerint magyar=pártus. A cikkben elkövetett módszertani hibák jobb felvezetése érdekében az utolsó bekezdéssel…..
Laszlovszky András 2019.08.22 12:21:30
@tapar utód: Köszönöm. Mindjárt megnézem, mit kell ennek alapján módosítanom.
Azt nem mondtam én se, hogy Jerney vagy Sztephanosz nem írta ezt, csak annyit, hogy én nem találtam az eredetiben.
  Nemrégen írtam két kisebb blogot a sumer–magyar rokonság borzasztó primitív állításairól. https://laszlovszkyandras.blog.hu/2019/07/28/mi_igaz_a_sumer_rokonsagbol https://laszlovszkyandras.blog.hu/2019/08/01/sumerektol_magyarokig_kacskaringosan? Az elsőnek csak a címe volt igazából az, ami…..
Laszlovszky András 2019.08.07 20:38:14
@tapar utód: Mint mondtam, összetételeiben folytatódik. És persze az is mind akkád, szóval annyi relevanciája sincs egy akkád összetételnek, mint az ištēn akkád számnévnek.
Laszlovszky András 2019.08.08 10:30:53
@tapar utód: Igen, észrevettem. Próbáltam dizájnt váltani, de ez lett a következménye. Még nem tudom, mit lehet ezzel kezdeni.
Laszlovszky András 2019.08.16 22:19:33
John Carpenter, a híres horrorrendező (Halloween, A dolog, A köd) egyik (méltán) kevésbé ismert alkotása A Mars szelleme. Szomorú, hogy egy egykori horrorgurunak is ehhez hasonló szemetek szintjére kell lesüllyednie az idő múlásával. Egyébként simán elmenne egy Uwe Boll…..
Már elöljáróban le kell szögeznem, rendkívül tisztelem Czeglédi Katalin altajisztikai ismereteit, a földrajzi nevek területén végzett kutatásait, a csuvas néppel és nyelvvel kapcsolatos publikációit. Úgy kezdtem el nézni ezt a videót, hogy egyrészt csodálkoztam, mit keres azon az előadás-sorozaton,…..
A 17. századi Habsburg uralom alatt álló területek egy rendkívül bonyolult képződmény alkottak, ami egyáltalán nem úgy működött, ahogy azt az Osztrák–Magyar Monarchia, vagy akár az Ausztriai Császárság idején láthatjuk. A kor alapvető jellemzője a rendiség és az ehhez kapcsolódó kormányzási formák.…..
Van egy térkép, aminek az értelmezése sokaknak gondot okoz. Illetve nem is okoz gondot, mert minden skrupulus nélkül értelmezik félre, és teszik közkinccsé a hozzá nem értésüket. Ha ezt a térképet történetesen nem én csináltam volna a Wikipédia számára, akkor is tudnám, hogy ahol Dzsemdet Naszr,…..
Laszlovszky András 2019.08.03 13:32:21
@MAXVAL bircaman közíró: Nem tévedés. Valóban az afrikaiakon kívül mindenkiben van neandervölgyi elem, csak változó mennyiségben. A legtöbb a fehér (mondjuk inkább kaukázusinak) rasszban, de távolodva Európától egyre kisebb arányban mindenki másban is. A mongolidoknál a gyenyiszovai ember is bejátszhat. Ennek pedig meglehetősen egyszerű oka van. A neandervölgyi ember a Közel-Kelettől a Kaukázuson át a Balhas-tótól keletebbre is elterjedt. Vagyis az afrikából kiáramló modern ember gyakorlatilag mindenféleképpen találkozott velük, akármerre is mentek.
Laszlovszky András 2019.08.04 10:09:52
@MAXVAL bircaman közíró: Annak azért még utána kéne nézni, mert de.
Laszlovszky András 2019.08.07 11:17:17
@Void Bunkoid: A hun-magyar rokonság nem annyira egyszerű kérdés. Abban a formában, hogy a hunok magyarok lettek volna, mindenképp marhaság. A hunok közt azonban ott kellett legyenek a magyarok ősei is, mivel a hun törzsszövetség uralta az egész térséget, ahol egyáltalán a magyarok ősei elképzelhetők. Abban az időben a valahová tartozás önmagában jelentette azt, hogy a hunok fennhatóságában vagy szövetségében lévő nép automatikusan maga is hun lett. Tehát a hunok nem magyarok, de a magyarok vélhetően hunok. A többi késői képzelgés az Atillával való leszármazási viszonytól kezdve.