Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tsülög_Te_ló

0 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
   Az előző írásokban egy k+f projekt minősítési eljárás iránti kérelmére született határozat, valamint a magunk tapasztalatai alapján igyekeztem megfogalmazni kutatói szemmel azokat a problémákat, amelyeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által elbírált k+f projekt…..
Az előző két azonos címmel megjelent írásban a kritikai elemzés tárgyát egy olyan SZTNH által készített szakvélemény képezte, amely érdemi szakmai indoklása nem hosszabb egyetlen A4-es oldalnál. Bár rövidnek tűnik az indoklás, így is maradtak benne további olyan…..
Tsülög_Te_ló 2013.11.15 14:25:27
@Dr. Kovács Zoltán:
Tisztelt Kovács dr.!

Ha jól vettem ki szavait, akkor az MTA tagjai ülnek egy "elefántcsonttoronyban" és egyásnak irogatnak?!
Ez olyan mint az átkosban az állambiztonsági szervek, az egyik fele horogkeresztet rajzolt a falra, a másik fele pedig nyomozta ki volt az.
Hol a kapcsolat a kutatók és a gazdaság szereplői között? Tudom a Lajtán túl....
Szőlőművelés Ültetés 2006.05.03 09:38:00
Ez a leírás a gödrös ültetés folyamatát mutatja be, ún. "konténeres" (földlabdás) oltvány esetén. Szabadgyökerű oltványnál is használható. Az ültetés folyamata 1. Készíteni kell egy gödröt, amelybe az oltvány kerül.…..
Tsülög_Te_ló 2013.10.22 09:41:11
@RAMBO: Nagyon köszönöm!

Így teszek. Terveim szerint Zengőt és sárgamuskotályt veszek Abasáron.

Üdv.

Tsülög
  A politika és a sajtó is a hatalomért folyó küzdelem egyik terepe, ahol az anyagi és szellemi javak birtoklása feletti jogok megszerzéséért folyik a harc. Ebben a harcban a sajtó is csupán az egyik fegyvernem, de a tudományt is ide sorolhatjuk.  A média felelősségéről…..
        Az Európai Unió az utóbbi években kényszerűen megváltoztatta az innovációval kapcsolatos álláspontját. A korábban megfogalmazott tudásalapú társadalom fogalmát egyre inkább az innovatív társadalom célkitűzése váltja fel. Ez a…..
  Napjainkban számos helyen tetten érhető az a tévedés, hogy az innovációt azonosítják a kutatás-fejlesztési tevékenységgel. A súlyos fogalmi zavar legjellemzőbb megjelenési formája mutatkozik meg akkor, amikor az innovációs tevékenységet szabályozó törvényeket…..
Tsülög_Te_ló 2013.10.11 10:59:48
Fontos témáról szól a cikk, az utolsó bekezdés megállapítása különösen szomorú, de sajnos nagyon igaz. Főként, ha a „különböző hatóságok” alatt a NAV-ra és az SZTNH-ra gondolunk. Ezen hatóságok megállapításaiban illetve szakvéleményeiben lehet ugyanis a legnyilvánvalóbban tetten érni a fogalmak téves értelmezését.
Ők például a K+F tevékenység vizsgálata során minden esetben ragaszkodnak a célok eléréséhez és az újdonságok dokumentálásához. Ezek egyikét sem írják elő a jogszabályok, de ezek hiányában nem tekintik K+F tevékenységnek a K+F tevékenységet. Pedig a definíció mindenhol egyértelműen a tevékenység céljáról, törekvéséről, az újdonság elérésének a szándékáról szól az eredmények garantálása nélkül. A fent említett hatóságok viszont minden esetben a jogszabályokon felüli követelményeket támasztva elvárják az eredményt, sőt annak teljes körű dokumentálását. Ha ez így marad- hogy a hatóságok tulajdonképpen jogalkotói szerepbe helyezik magukat -, akkor a cégek nem tudják igénybe venni a K+F támogatásokat és adókedvezményeket, mert utólag megbüntetik őket. Tehát nem tudja elérni a célját az ösztönzőrendszer. Szerintem emiatt nagyon fontos lenne, hogy a hatóságok az ügy kiemelt fontosságának megfelelően minden esetben az adott szakterületen jártas, tudományos fokozattal rendelkező szakértőnek a kutatás-fejlesztés helyszínén történő vizsgálatára támaszkodva minősítsenek a 2012 előtt induló projektek esetében. A későbbiekben pedig célszerű elkerülni, hogy K+F tevékenységre vonatkozóan az ahhoz nem értő emberek mondjanak ítéletet név nélkül, ahogyan azt mostanában tenni szokták.
Vállalati K+F jelentés 2013 címmel jelent meg a Deloitte felmérésének összefoglaló anyaga 2013 júniusban, egy 2011-ben útjára indított sorozat harmadik részeként. Az évenként megjelenő vállalati K+F jelentések az alábbi linken érhetőek…..
Tsülög_Te_ló 2013.10.11 10:53:53
Egyetértek az észrevételekkel, valóban fontos lenne a KKV-k véleményének a megismerése és figyelembe vétele is az ösztönzőrendszer kialakításához. A magam részéről szintén sok visszásságot tapasztaltam az eddigi szabályozásban. Én is úgy érzem, hogy a K+F ösztönzők elsősorban a jelentős önerővel rendelkező cégeket segítik, az innovációs járulék adókénti befizetése viszont a KKV-ket sújtja legjobban. A KKV-k többsége 2012-től gyakorlatilag nem tudja saját célra felhasználni ezt az összeget, mert adóként befizeti, de a központi alapban ilyen módon összegyűlt pénzből számukra a pályázati források nem érhetőek el. Ebből a szempontból valóban nagyon jó lenne a 2011-ig érvényben lévő rendszer visszaállítása, mert akkor még el lehetett számolni a saját célú K+F tevékenységet az innovációs járulék terhére, vagyis saját magukra költhették a pénzüket. Legalábbis a jogszabályok alapján ezt megtehették. A NAV ellenőrei viszont utólagos ellenőrzéseik során önkényesen „felülírták a jogszabályokat” és sok cég számára okoztak súlyos nehézségeket a többnyire megalapozatlan büntetéseikkel. Ezért, az innovációs járulék segítségével történő közvetlen ösztönzéssel kapcsolatban úgy gondolom, hogy sokaknak vannak fenntartásai az ellenőrzések keserű tapasztalatai miatt. TÚL NAGY A TÉT ahhoz, hogy egy ilyen horderejű kérdésben a NAV gyors pénzbegyűjtési szándéka miatt semmibe vesszenek és/vagy büntetés alá kerüljenek a tudományos munkába sokak által éveken keresztül áldozott összegek.
Az eddigi téves ellenőrzési gyakorlatnak, a NAV általi utólagos átminősítéseknek semmiképpen sem szabad további teret adni, mert hazánk jövőjét veszélyezteti!
Valamilyen módon már a munkálatok megkezdése előtt egyértelművé kellene tenni, hogy az adott projekt leírható az innovációs járulék terhére.
2011-ig az adókedvezménnyel megvalósítani kívánt k+f téma előzetes leírását be lehetett ugyan nyújtani az APEH-hoz és az NKTH-hoz, de egyikük állásfoglalásának a figyelembevétele sem volt kötelező érvényű a későbbi ellenőrzések kimenetelére vonatkozóan. Gyakorlatilag nem volt értelme állásfoglalást kérni, mert ha az NKTH le is írta, hogy a felvázolt projekt valóban kutatás-fejlesztési tevékenység, az APEH nem garantálta, hogy az utólagos ellenőrzés során is akként fogják tekinteni.
Így már a puszta kutatási szándék megjelenésénél nehéz helyzetbe kerültek a megrendelők is és a kutatók is, mert az APEH szándékosan bizonytalanságban hagyta őket: előre nem nyilatkoztak egyértelműen, hogy utólag büntethessenek.
Ilyen körültekintő megalapozást követően az APEH (ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal) az innovációs járulék felhasználását - mint minden adókedvezményt és annak felhasználását - adóhatósági ellenőrzés (sőt kiemelt ellenőrzés) alá vonta. Kezdetben a megrendelők is és a kutatók is üdvözölték ezt, s az ellenőrzésektől azt várták, hogy segítenek majd a visszaélések megszüntetésében, így a tényleges innovációt végző kutatóhelyek helyzete megerősödhet. Ezzel szemben viszont azt kellett tapasztalniuk, hogy a fokozott adóhatósági ellenőrzések során szakmai hozzáértés hiányában mind jogi, mind pedig kutatás-fejlesztés szakmai szempontból érthetetlen és megmagyarázhatatlan tartalmú határozatokat hoznak. Az Adóhatóság számos ponton - jogszabály által elő sem írt - irreális követelményeket támaszt, téves értelmezéseken alapuló elmarasztaló határozatokat hoz milliárdos nagyságrendben. Ezzel sok cég tönkremenetelét felgyorsítja, ezáltal éppen visszájára fordul az eredeti szándék.
Az általam ismert esetek döntő többségében egyértelműen kiderül, hogy a jogalkotó szándéka megfelelően érvényre jutott, mert a cégek felismerték a saját lehetőségeiket és a törvényes keretek között saját célú K+F tevékenységet végeztek vagy rendeltek az innovációs járulékuk terhére. A problémát a NAV kártevékeny magatartása okozza.
Ezek alapján tehát az innovációs járulék terhére történő kutatás-fejlesztés lehetőségét mindenképpen vissza kellene állítani a visszaélések és a NAV utólagos beavatkozásának a kiszűrésével.