Adatok
mocsariszorny
14 bejegyzést írt és 61 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Újabb bejegyzés egy újabb posztlovecraftiánus „weird” szerző kötetéről. T. E. Grau bemutatására nem sok sort szentelnék, tekintve, hogy nem sok mondható el róla. Los Angeles-i novellista, aki kedvenc zsánerünkben alkot, a novellákon kívül két elbeszélése került önállóan publikálásra (The Mission,…..
A spekulatív fikció három nagy, hagyományos zsánere, a sci-fi, a fantasy és a horror közül bizonyos szempontból a horrornak jutott a legmostohább sors, amennyiben neki sikerült a legkevésbé túlnőnie a „ponyva” – egyébként vészesen erodálódó – minősítésen. (Most tegyük félre a lovecrafti horrornak a…..
Zothique
C. M. Muller (ed.): Nightscript: Volume One, Chthonic Matter, 2015, 199 p.
2016.12.06 17:35:04
An Anthology of Strange & Darksome Tales, olvashatjuk a borítón C. M. Muller antológiájának alcímét. Ki gondolta volna, jegyezhetné meg a horrorrajongó, és reménykedik benne, hogy a kötet tartalma megfelel ennek az alcímben rejlő ígéretnek. Szimpatikus kis kötetről beszélünk egyébként. A címe…..
mocsariszorny
2016.12.16 14:56:47
Nathan Ballingrud munkásságával bemutatkozó kötetén, a North American Lake Monsters című novellagyűjteményen keresztül ismerkedtem meg @mocsariszorny javaslatára (ezúton is nagy-nagy köcce érte!), és nem bántam meg, noha állításával ellentétben én annak a kötetnek az írásaiban jóformán semmi…..
Zothique
Lynda E. Rucker: The Moon Will Look Strange, Karōshi Books, 2013, 216 p.
2016.05.19 16:08:40
Lynda E. Rucker első és mindeddig egyetlen önálló gyűjteményes kötetét azután rendeltem meg, hogy Ramsey Campbell a 2014-es dedikáltatásom során felhívta a figyelmemet az írónőre. Sokat nem tudok róla azon túl, hogy az „amerikai Délen” (vagyis az USA déli régióiban) nevelkedett és élt – ez egyébként…..
mocsariszorny
2016.06.14 11:20:54
@Thasaidon:
Itt akkor tökre meg is jegyezném, hogy ezekben a napokban Matthew M. Bartlett Gateways to Abomination című könyvét olvasom, és nagyon, nagyon ajánlom neked is. Nem regény, nem is novelláskötet, ilyen nagyon rövid, lazán kapcsolódó izék vannak benne. Olyan, mint egy rémálom, és nagyon jól van megírva. Az utóbbi idők nagy felfedezése. Ebookban tolom, ha végeztem vele, be is szerzem a másik könyvét, a Creeping Waves címűt.
Nem akarsz amúgy írni a Black Aether fanzineról? Témába vág, és jól tudnál reflektálni az erősségeire/gyengeségeire, hisz ismered ezt a zsánert.
Itt akkor tökre meg is jegyezném, hogy ezekben a napokban Matthew M. Bartlett Gateways to Abomination című könyvét olvasom, és nagyon, nagyon ajánlom neked is. Nem regény, nem is novelláskötet, ilyen nagyon rövid, lazán kapcsolódó izék vannak benne. Olyan, mint egy rémálom, és nagyon jól van megírva. Az utóbbi idők nagy felfedezése. Ebookban tolom, ha végeztem vele, be is szerzem a másik könyvét, a Creeping Waves címűt.
Nem akarsz amúgy írni a Black Aether fanzineról? Témába vág, és jól tudnál reflektálni az erősségeire/gyengeségeire, hisz ismered ezt a zsánert.
Már régóta szerettem volna hosszan foglalkozni a témával, de sajnos nem volt rá kapacitásom. Azóta az események előremozdultak. Szóval. A World Fantasy Convention szervezői bejelentették, hogy jövő évtől a World Fantasy Award, a fantasztikum világában az egyik legrangosabb…..
Képzeljük el, hogy A körből a videokazetta egy pénisz, a lejátszó egy vagina, a videó megtekintése pedig szex. Na, ez az It Follows.
David Robert Mitchell rendező 2010-ben örvendeztette meg a hipsztertársadalmat a The Myth of the American Sleepover című bájos tinifilmjével, erre…..
Az előző bejegyzésben csemegéket ígértem. Bízom benne, hogy alább kielégíttetik az Olvasó jogos várakozása.
Az amerikai Thomas Ligotti (1953-) valóságos élőlegenda-számba megy a horrorrajongók körében. Méltatói egyetlen alkalommal sem mulasztják el hangsúlyozni műveinek…..
mocsariszorny
2015.05.20 19:03:46
@Thasaidon:
Köszönöm a lehetőséget, írom is az emailt.
Shirley Jacksontól bármit ajánlok. A novellákat különösen. Úgy érzed magad tőlük, mintha hirtelen magadra hagytak volna egy világban, amit egy perce még értettél, de már nem. A Sóbálvány egy elég jó válogatás volt, de valóban angolul működik igazán a szerző hideg humora és szarkazmusa.
A We Have Always Lived in the Castle kiborítóan jó könyv, ahogy a The Haunting of Hill House is az. Sokáig azt hittem, a Haunting fog tetszeni jobban, de be kell látnom, hogy a Castle a személyes kedvencem. Az utolsó oldalakkal olyan mélyre vezet, amire nem is számítanál, mikor elkezded. Jackson stílusában van valami megtévesztő, felszínesnek ható könnyedség, amivel azonban csak becsalogat a sűrű erdőbe. Most szerencsére a Penguin kiadta a kevésbé ismert regényeit is, ebben a pillanatban épp a Hangsaman van a postán, de nem olvastam még a The Sundial-t sem, pedig nagyon tetszik a koncepciója.
Kiernan-t szerintem érdemes olvasni, de nagyon könnyű mellényúlni, mert rengeteget ír, és ennek egy komoly része maximum vázlat. Ő azt mondja, jobban érdekli a stílus, mint a történet, mert a történetek halottak. Ezzel mélységesen nem értek egyet, és az ő működő novellái is azok, ahol valamilyen keretet tud adni a történéseknek. Amiket az előző kommentemben megneveztem, szerintem azok a legjobban működő elbeszélései, és érdemes őket elolvasni, mert erős, hatásos írások (különösen az Onion, amit tanítani kellene, annyira jó).
Milyen izgalmas ez a társalgás, még soha nem tudtam normális beszélgetést folytatni ebben a témában :-)
Köszönöm a lehetőséget, írom is az emailt.
Shirley Jacksontól bármit ajánlok. A novellákat különösen. Úgy érzed magad tőlük, mintha hirtelen magadra hagytak volna egy világban, amit egy perce még értettél, de már nem. A Sóbálvány egy elég jó válogatás volt, de valóban angolul működik igazán a szerző hideg humora és szarkazmusa.
A We Have Always Lived in the Castle kiborítóan jó könyv, ahogy a The Haunting of Hill House is az. Sokáig azt hittem, a Haunting fog tetszeni jobban, de be kell látnom, hogy a Castle a személyes kedvencem. Az utolsó oldalakkal olyan mélyre vezet, amire nem is számítanál, mikor elkezded. Jackson stílusában van valami megtévesztő, felszínesnek ható könnyedség, amivel azonban csak becsalogat a sűrű erdőbe. Most szerencsére a Penguin kiadta a kevésbé ismert regényeit is, ebben a pillanatban épp a Hangsaman van a postán, de nem olvastam még a The Sundial-t sem, pedig nagyon tetszik a koncepciója.
Kiernan-t szerintem érdemes olvasni, de nagyon könnyű mellényúlni, mert rengeteget ír, és ennek egy komoly része maximum vázlat. Ő azt mondja, jobban érdekli a stílus, mint a történet, mert a történetek halottak. Ezzel mélységesen nem értek egyet, és az ő működő novellái is azok, ahol valamilyen keretet tud adni a történéseknek. Amiket az előző kommentemben megneveztem, szerintem azok a legjobban működő elbeszélései, és érdemes őket elolvasni, mert erős, hatásos írások (különösen az Onion, amit tanítani kellene, annyira jó).
Milyen izgalmas ez a társalgás, még soha nem tudtam normális beszélgetést folytatni ebben a témában :-)
Bár alapvetően politizáló blogot írok, most szeretnék egy kis kitérőt tenni, a másik nagy szenvedélyem, az olvasás felé. Már régóta felgyülemlett bennem egy adag feszültség, méreg, a magyar kiadók felé, és gondoltam önterápiás céllal kiadom magamból. Előre közlöm,…..
Vannak lemezek, amelyekről csak vigyázzállásban, néma főhajtással lehet írni, beszélni, olyannyira megkérdőjelezhetetlen remekművei a könnyűzene történelmének. Az angol King Crimson bemutatkozó LP-je, a napra pontosan 45 évvel ezelőtt megjelenő In The Court Of The Crimson King…..
mocsariszorny
2014.10.10 16:15:02
A második epizód ott veszi fel a fonalat, ahol az első abbahagyta, és nem is szövi sokkal tovább, gyakorlatilag a pilotban elfért volna az, ami a második részben történik. Horrorból nem kapunk sokat, a főszereplők viszont egy kicsit még hülyébbek, mint a korábban, és az is egyre…..
mocsariszorny
2014.07.22 13:54:42
@doggfather: Csak ha van rá igény. Van?
mocsariszorny
2014.07.23 10:33:00
@doggfather: Na ja, az ügyvédes beszélgetés tényleg fasza volt, kár, hogy pont azt emelték át Dan Simmons regényéből (meg úgy az egész zsidó öregemberes szálat). Egyébként del Toro bevallottan nagy rajongója a Carrion Comfortnak, az új kiadáshoz azt hiszem előszót is írt, szóval elég bevállalt a dolog. Annyi, hogy abban a könyvben nem vérszívók vannak, hanem "elmevámpírok", gyakorlatilag a Scanners nyúlása mitikus körítéssel, nem ajánlom senkinek, mert kurva hosszú és elég hamar elég unalmassá válik, ebből a szempontból a Hyperion antitézise.
A patkányírtó karaktere elég jó lesz, ha tartják magukat a regényhez meg a képregényhez. Lehet, hogy akkor indul be majd az egész dolog. Meglátjuk.
A patkányírtó karaktere elég jó lesz, ha tartják magukat a regényhez meg a képregényhez. Lehet, hogy akkor indul be majd az egész dolog. Meglátjuk.
mocsariszorny
2014.07.23 15:23:35
@doggfather: Annyi, hogy ez nem a sorozat íróinak géniuszát mutatja, csak jó helyről jót loptak. Emiatt kevésbé várható, hogy a sorozat további részében minőségi javulás álljon be az írás minőségében, mert ez sem eredeti ötlet volt. Bocs a zavaros fogalmazásért.
A klasszikus horror imádja ikonikus alakokban fókuszálni a rettenetet. Nosferatu, Frankeinstein szörnye, Norman Bates, Jason Voorhees, a cenobiták stb. nem pusztán félelmetes gyilkosok, hanem egyéni kisugárzással rendelkező, és speciális morális dilemmákra rávilágító horrorikonok.…..
mocsariszorny
2014.07.19 03:02:49
@Werewolfrulez: Csak A szomszéd lány jelent meg tőle magyarul.
Guillermo del Toro kiváló rendező. A legapróbb részletekig és a legnagyobb mélységig megérti a mítoszok lényegét, tisztában van a fantázia természetével, emellett technikai szempontból is egy zseni, állandó alkotótársával, Guilermo Navarro operatőrrel megtalálták a del Toro…..
mocsariszorny
2014.07.19 02:59:21
@toroloco: Mond, csakhogy a camp attól még nem lesz jó, hogy camp. A campnek helye van. Amikor az eredeti (pre-Dracula) vámpírmítoszt akarod felfrissíteni olyan módon, hogy egybemosod a mítoszt a tudománnyal, akkor nincs helye egy ennyire camp motívumnak, mert kizökkenti a nézőt a film valóságából, akkot viszont nem tud érzelmileg invesztálni abba, amit lát. Egyébként szerencsétlen karaktert már a regényben is így hívták, és ott vért izzadtak, hogy minden szuper-realista és hiteles legyen. A név ott még kevésbé működött. Egyébként ez visszatérő probléma del Toronál, de most kezd súlyos lenni. A Pacific Rim is: Stacker Pentecost. WTF? Bár ott inkább volt helye a campnek (amellett, hogy szerintem pont az kúrta el a filmet).
Egyébként kösz a kommentet.
Egyébként kösz a kommentet.
Ha a horrorfilmekből indulok ki, azt kell megállapítanom, hogy mi, férfiak mindig is félve, de legalábbis furcsállva tekintettünk a női nemre. A horror gyakran visszatérő témája ugyanis a félelmetes-veszedelmes nő, illetve a női szerephez és nemiséghez kapcsolódó, férfiak…..
mocsariszorny
2014.07.17 12:12:13
@Werewolfrulez: Szerintem nincs 10/10-es film. Az a tökéletességet jelentené, ha létezne olyan film, akkor nem kellene többé filmeket gyártani.
Ugyanakkor persze a pontozásnak van kontextusa: ez egy filmes blog, ahol a szerzők többnyire kötetlenül gondolkodhatnak filmekről, és ennek része, hogy próbálják alakítani (akár öntudatlanul is) a filmes kánont. A tízpontozás az egyik eleme annak, hogy egy filmre felhívd a figyelmet, diskurzust kezdeményezz róla, és épp ezen a diskurzuson keresztül nyeri el majd a helyét a film a kánonban (ebben az esetben a modern klasszikus horrorfilmek kánonjában). Ebben az értelemben a 10 pont intelektuális provokáció, másfelől pedig a blog, illetve a szerző szellemiségét definiáló aktus ("na, baszod, nekem EZ a hibátlan film").
Ugyanakkor persze a pontozásnak van kontextusa: ez egy filmes blog, ahol a szerzők többnyire kötetlenül gondolkodhatnak filmekről, és ennek része, hogy próbálják alakítani (akár öntudatlanul is) a filmes kánont. A tízpontozás az egyik eleme annak, hogy egy filmre felhívd a figyelmet, diskurzust kezdeményezz róla, és épp ezen a diskurzuson keresztül nyeri el majd a helyét a film a kánonban (ebben az esetben a modern klasszikus horrorfilmek kánonjában). Ebben az értelemben a 10 pont intelektuális provokáció, másfelől pedig a blog, illetve a szerző szellemiségét definiáló aktus ("na, baszod, nekem EZ a hibátlan film").
A filmgyártásnak megvannak azok a jellegzetes alakjai, akiknek kapcsán sokunk számára megmagyarázhatatlan, hogyan nem tűntek még el a süllyesztőben. Egyiknek a hatalmas blöffjeit méltatják, a másik csak saját maga halvány utánzatát adja elő, a harmadik pedig igazából semmit nem…..
mocsariszorny
2014.07.14 22:56:24
@danialves: :-D
mocsariszorny
2014.07.14 23:12:31
@danialves: Most tettem le az asztalra egy zacskós tejet meg egy Pókemberes pénztárcát, amit egy szerencsétlen nyolcévestől vettem el erőszakkal az utcán. Szóval nekem senki se szóljon be!
mocsariszorny
2014.07.15 08:25:05
@Nyílméregbéka:
Nyugodtan. De ez csak az egyik szintje volt a filmnek, ami alapesetben ugye a gyászfeldolgozásról szól.
Nyugodtan. De ez csak az egyik szintje volt a filmnek, ami alapesetben ugye a gyászfeldolgozásról szól.
Nincs is rá jobb szó: beteg! De mi éppen ezért szeretjük :)
Update: Hihetetlen, de megint benyaltam. Köszönjük mocsariszorny kollégának, hogy jelezte, a videó sajnos fan-made. Picit azért vigasztal, hogy nem csak mi néztük be, hanem a testvérblogok is.
..
mocsariszorny
2014.07.14 12:13:59
mocsariszorny
2014.07.14 21:19:20
Vajon hordozhat romantikát egy ételhordó? A válasz meglepő módon az, hogy igen! Na, nem maga a szocreál edényzet, hanem azok a levelek, amelyeket a belsejébe rejtenek, melynek hatására két teljesen idegen ember még egy olyan hatalmas országban is közel kerülhet egymáshoz, mint a…..
mocsariszorny
2014.07.14 20:11:31
Mivel még nem szerepelt a blogon ez a sorozat, ezért némi gyorstalpalóval kezdek egészen alapoktól kiindulva. A tavaly indult, eddig meglepően sikeresnek mondható misztikus thrillersorozat Stephen King azonos című regényéből készült. Bár a sorozat hajójának irányításában…..
Ha valaha is létrejön európai filmipar a művészfilmesek állami pénzelosztói felett/helyett/mellett, az két nemzetnek köszönhetjük majd meg: a spanyoloknak és a németeknek. Előbbieket nem is olyan régen már emlegetettem a Los últimos dias kapcsán, most azonban utóbbiakról kell…..
mocsariszorny
2014.07.09 09:31:32
@danialves: Azért erre sem vennék mérget, az esetek nagy részében ugyanúgy amerikai írók könyveit vásárolják fel, amerikai vagy amerikában dolgozó európai rendezőkkel forgatják le, stb. A kritika tárgyát képező film vagy korábban A parfüm annyiban különbség, hogy német nyelvű, de világsikert elért bestsellerek adaptációi, amikhez német író-rendezőket tartottak meg.
mocsariszorny
2014.07.09 12:55:36
@danialves: Jajj, bocsi, benéztem, tényleg nem német író. És persze, igazad van, fasza lenne. A franciák már összehozták, a németek is megcsinálják. Vicces mondjuk, most néztem, hogy konkrétan ez a kreatív stáb (rendező-operatőr-vágó) csinálta az Evanescence meg Rammstein klippek egy részét.
mocsariszorny
2014.07.10 09:01:17
@lisztes: Skandinávia nem hasonlít a német vagy spanyol iparhoz. Pont olyan, mint bármelyik másik terület: állami pénzosztó szerv van, mely a költségvetés nagy részét állja, meg pénzt ad a forgatókönyvek fejlesztésére. A két nyelven forgatás azóta szokás időnként náluk, hogy megcsinálták az első közönségsikerüket, az Orion's Belt címü hidegháborús thrillert, melyet ezért könnyebb volt forgalmazni. De a Kon Tiki-t készítő páros kevésbé reprezentáns a norvég filmipar egészét nézve, tekintve, hogy mindig is Hollywood felé kacsingattak, az első filmjük is egy angol nyelvű Luc Besson csajwestern volt, ők hozták norvégiába ezt a túlméretezett filmkészítést, és most elegánsan le is léptek Hollywoodba.
Sajnos egy híresebb nemzetközi sztár konkrétan a most felállított költségvetés egészét vinné el, és a film a hollywoodi produkciókhoz képest szegényesebben nézne ki, vagy azért, mert olyan akar lenni, mint egy amerikai film, csak kevesebb pénzből, vagy mert egészen máshogy akarna kinézni, ami viszont eladhatatlan. Szerintem simán bele kellene tolni ebben az esetben a Toldiba pénzt, csinálja meg úgy Pálfi, ahogy akarja, és akkor van esély rá, hogy külföldön is kultfilm legyen (mint a Taxidermia).
És igen, a spanyolok kiválóan érzik ezt a nemzetközi filmkészítősdit, de ezt hosszú éveken át építették ilyen formára, megalapozva a nemzetközi bizalmat kiváló filmekkel.
Sajnos egy híresebb nemzetközi sztár konkrétan a most felállított költségvetés egészét vinné el, és a film a hollywoodi produkciókhoz képest szegényesebben nézne ki, vagy azért, mert olyan akar lenni, mint egy amerikai film, csak kevesebb pénzből, vagy mert egészen máshogy akarna kinézni, ami viszont eladhatatlan. Szerintem simán bele kellene tolni ebben az esetben a Toldiba pénzt, csinálja meg úgy Pálfi, ahogy akarja, és akkor van esély rá, hogy külföldön is kultfilm legyen (mint a Taxidermia).
És igen, a spanyolok kiválóan érzik ezt a nemzetközi filmkészítősdit, de ezt hosszú éveken át építették ilyen formára, megalapozva a nemzetközi bizalmat kiváló filmekkel.
A Penny Dreadful egy álomsorozat. Nem csupán azért, mert jó hírű színészek (Eva Green, Timothy Dalton, Josh Hartnett) szerepelnek benne igényesen kimunkált díszletek között, minőségi fényképezés, hatásos zene és kiváló trükkök kíséretében. Azért is álomsorozat, mert az…..
Katolikus horrorfilm. Definíció szerint azt kellene jelentenie, hogy ez egy olyan horrofilm, melyben vagy a katolikus anyaszentegyház fordul hívei ellen, vagy egy hívő döbben rá arra, hogy Isten vagy nem létezik, vagy egy ellenséges entitás. Ennek oka, hogy a horrornarratíva a világ…..
A szektás fimeknek nagy keletje van mostanság a független filmesek közt. Olyan thrillert akarsz, amely egyszerre drámai, izgalmas, és, khm, “elgondolkodtató”? Szekták! A szektába úgyis mindig be kell épülni, ahhoz pedig nagyon passzol a kézikamerás american-indie stílus (itt a…..
A Shutter című thaiföldi horror első pillantásra tökéletesen belesimul a J-horror „csapzotthajúkísértetcsajos” alműfajába, magyarul egy közönséges Ringu/Ring (1998/2002) klónnak tűnik. A rém itt is egy halott szellemlány, a rémületkeltés módszerei szintén hasonlóak. A…..
mocsariszorny
2014.06.29 15:29:03
A Girl Walks Home Alone at Night (azaz kb. Egy lány éjjel hazafelé sétál) c. filmet elég, ha úgy jellemezzük, hogy ez a világ első iráni romantikus western vámpír horrorja. Fekete-fehérben!
A rendezőnőnek (Ana Lily Amirpour) ez egy korábbi, azonos című kisfilmjének…..
mocsariszorny
2014.06.29 15:26:51
A The Voices az a film, aminek soha nem lett volna szabad elkészülnie. Nem azért, mert rossz film (nagyon is jó), hanem mert pontosan ezek a fajta projektek azok, amik évekig keringenek Hollywoodban, míg végül megdöglenek, mert senkinek sincs elég mersze finanszírozni őket. A The Voices…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ha már Barron: kint van az új válogatás, a Swift to Chase. Kíváncsi vagyok, mit gondolsz róla. Még tovább megy az úton a kozmikus horrortól a ponyva-kaland felé, amit a The Beautiful Thing... kötetben elkezdett, viszont itt a legtöbb sztorit összekapcsolják közös helyszínek meg karakterek.
Amit ebből a típusú cuccból végsőkig ajánlok: Matthew M. Bartlett. Gateways to Abomination és Creeping Waves c. kötetek. Iszonyat para az ember, kicsit olyan, mintha egy alkoholista favágó Ligottit olvasnál, tele van szorongással meg valódi iszonyattal, de közben hiányzik belőle minden irodalmi allűr. Az arc világos, hogy önterápiás jelleggel ír novellákat (a Gateways... magánkiadásban jött ki e-könyvként, mert nem akart kiadót keresni), amik gyakran nem is állnak össze történetté (viszont minden írás ugyanabban a városban játszódik), és esetenként csak annyi a célja, hogy bántsa velük az olvasót. Elég érdekes.