Regisztráció Blogot indítok
Adatok
wabai

0 bejegyzést írt és 75 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Bibliából két olyan elv ismert széles körűen, amely arról szól, hogy egy sérelem esetén mi az igazságos reakció illetve büntetés. Az egyik az Ószövetség jellemző elve: "Szemet szemért, fogat fogért" (II. Mózes 21:24). Ez - ahogy ismert - a bosszúálló isten, illetve…..
wabai 2014.04.25 08:29:54
@Brendel Mátyás: A Dunning-Kruger effektusról és a ki a hülye én vagy te iterációs játékról.

Nos, a bemutatkozásod alapján nyilvánvalóan te nem értesz a teológiai kérdésekhez. Hiszen egyetlen utalásod sincs arra, hogy mikor mit tanultál és milyen eredményeket értél el a témában.

Vagy azt akarod mondani, hogy mivel seggvakarásban doktoráltál, holnap írhatsz posztot gázszerelésből és minden neked ellentmondó, évtizedek óta a szakmában munkálkodó posztolót Dunning-Kruger effektussal anyázhatsz, mert pl. te külföldön mesterséges intelligencia témában dolgoztál, ő meg mondjuk Sajóbábolna környékén gázszerelt?

A kérdés tehát a következő: lehet mesterséges intelligencia kutatásával gázszerelési tapasztalatokat szerezni?
A válasz: nem.
Akkor mi alapján gondolja magáról egy mesterséges intelligencia kutató, hogy jobban ért a gázszereléshez, mint a gázszerelő?
Na erre ad választ a Dunning-Kruger effektus.
wabai 2014.04.25 09:12:09
@Brendel Mátyás: @Koós István:
Ha az őszödi beszéd hasonlat ennyire nem visz közelebb titeket a megértéshez, akkor felejtsétek el.

Mint mondtam a lényeg: a tórai rigorózus etikát felváltó jézusi, ún. kreatív etika, ami egyébként pl. a Hullámtörés című Lars von Trier filmben tapasztalhatóan megértődik. Pont erről szól. Érdemes megnézni.

A rigorózus etika látványos újraértelmezési kísérlete kétezer évvel ezelőtt valódi paradigmaváltásnak számított, ami egyébként jellemzően még a huszadik században is csak nehezen valósult meg társadalmi mértekben, és akkor is először szélsőséges ellenpólusokkal küzdve, pl. szituációs etika. Ez is mutatja, hogy a hatástörténetben megértették, amit ti nem akartok, hogy a hegyi beszéd antitéziseiben nem új normákról van szó, és nem a parancsok szószerinti végrehajtásáról, hanem új viszonyról az eddigi tóraértelmezéshez képest.

(Egyébiránt anélkül, hogy az erkölcsteológiai hatástörténetét kétségbe akarnám vonni a tárgyalt állításnak, a Mt. 5,21-47-ben olvasható hat antitézis kapcsán megkülönböztetünk primer és szekunder antitéziseket. A kutatások szerint úgy néz ki, hogy a III., V., VI. eredetileg hiányzott az antitézisekből. Ezeket Máté szerkesztette, ezek az ún. szekunder antitézisek. A többi lenne a primer antitézis, azaz Jézustól származó. Az általad citált „Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!” az ötös antitézisben szerepel, tehát eredetileg nem is Jézus mondta. Értelmezése tehát pl. ennek tudásával (is) lenne pontosabb.)
wabai 2014.04.25 10:48:45
@szemet: ez az elitekre igaz, de nem a jórészt írástudatlan tömegekre. Nem véletlen a Tóra érintetlen szeparáltsága után a jóval közérthetőbb kreatív etika sikere. Törzsi szinten ez az etika nyilvánvalóan meghaladta az előzőt, globális szinten meg a görög elitetikán túllépve elérte a hétköznapi embert. Aztán persze jöttek a mindkettőben/mindháromban (Tóra, jézusi-páli, görög-római) otthonosan mozgó szintetizálók.
"Meghalt a bűneitekért, és visszajött az agyatokért." Mára már nem csak az ateisták, de a hívők józanabbik fele is elfogadja az evolúciót, mint az élővilág kialakulásának igaz leírását. És talán a nagyobbik fele, bár ez közel sem biztos. Mindenesetre az európai országok…..
wabai 2014.02.01 14:45:15
@Brendel Mátyás: @Brendel Mátyás: A Biblia a jó és rossz tudásának fájáról beszél, vagyis az emberiség morálissá válását írja le. „1Móz. 2:16 A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon eszel arról bizony meghalsz.” Még metafora jelleggel sincs tehát szó semmiféle általában vett tudásellenességről.

A Biblia ezen része, mint etiológia azért foglalkozik a kérdéssel, mert választ keres a rossz létezésére, hasonló céllal, mint több ezer évvel később pl. Heller Ágnes etikai trilógiájában, aki viszont a jó létezésére kérdez rá. A bibliai válasz lényege: a rossz nem Isten által került a világba, hanem az emberiség is felelős érte. A válasz igazsága ateista szemmel sem tagadható. Az eredendő bűn ennek a felelősségnek a folytonosságát fejezi ki.
A bűn létezésért felel az egyes ember is, hiszen minden ember követ el bűnöket, ezért jogos az elnevezésben a bűn kifejezés használata, de a bűn létezésért felel a múlt emberisége is, ha tetszik az első morális embercsoport, ezért megkülönböztetjük a többi bűntől azzal, hogy eredendő bűnnek nevezzük. Minden egyes bűnben tehát benne van az eredendő bűn azáltal, hogy tudjuk, hogy morális lények vagyunk, és tudjuk, hogy amit tenni fogunk az bűn. Ez a jó és rossz tudása. És benne van az aktuális személyes döntésünk és felelősségünk, mi szerint mindezen tudás ellenére elkövetjük.
wabai 2014.02.02 08:02:39
@Brendel Mátyás: a teológiai terminológiát próbáltam ateista terminológiába fordítani. Ez olyan, mint a tudományos népszerűsítés. Nincs értelme cáfolni a népszerűsítő állításokat, aki nem képes megérteni az eredeti terminológiát egyet tehet, próbálja a népszerűsítőből kihámozni azt, amit képes megérteni.

„és egyébként iszonyat abszurdum, hogy a bűnbeesés a jónak és rossznak tudás volna. az erkölcsi ismeret ezek szerint bűn. embertelen, sötét ideológia.”

Ez az állítás baromság. A paradicsomi történet elemzése összetett. A bűnbeesés története amint írtam többek között a morálissá válás folyamatát próbálja leírni, annak minden összetevőjével. Ez azonban a történetben is több összetevőből áll. Ádám és Éva morálissá válásában Isten parancsának megszegése volt a bűn mozzanata, a morálissá válást az ezt követő bűntudat (elbújnak Isten elől, letagadják a tettet) írja le.

A többi marhaságodról is éppen így pontról pontra kimutatható a fent konkrétan, lent általánosan bemutatott folyamat.

Sajnálatos, és egyben megértem, hogy az előítéleted tökéletesen lehetetlenné tesz bármilyen megértési folyamatot. Mivel nemigen léteznek egyértelmű jelentéssel bíró szavak, és a kijelentés értelmét a teljes kontextus teremti meg, értelmetlen az olyan beszélgetés, ahol az egyik fél szavakra szedve az állítást folyamatosan olyan értelmet tulajdonít nekik, amelyek a kontextussal ellentétesek.

Pl. párbeszéd Brendellel

Brendel: Mit csináltál délelőtt?
Válasz: Már korán reggel elmentem, és közben az iskolában is megfordultam.
Brendel: Ekkor te egy abnormális fasz vagy. Táncoltál az iskolában és közben kiverted? Elmebeteg állat.
wabai 2014.02.02 17:39:48
@Brendel Mátyás: Én a wikit kiindulópontnak ajánlottam, legalább ne legyetek annyira magányosan távol a témától.

Egyébként a végén vannak forrásmegjelölések:

Dr. Tuba Iván: A katolikus hit rendszere
Magyar katolikus lexikon
Dr. Előd István: Katolikus dogmatika

Te nem hivatkozol a katekizmusra, hanem félreértelmezed a fent leírt folyamat alapján. Belátom, a kommunikációnk értelmetlen.
Az Orbán-rendszer legitimációja sok tekintetben emlékeztet a Horthy-rezsimére. Mindkettőnek a liberális (baloldali) és az integrációs (nemzetiségi, zsidó-asszimilációs, illetve szegény-, cigány- és EU-integrációs) politika kudarca a fő tapasztalata. Mindkettőt az ország…..
Ateista Klub Der Medicus (film) 2014.01.23 13:42:31
A Der Medicus (The Physician, Az orvos) egy történelmileg elég lazán vett, egyáltalánnem hiteles film. Ezt észbe vésve mégis ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a klasszikus, történelmi filmeket, amelyek szólnak valamiről, amelyeknek van valami mondandója, és nem baj nekik, ha…..
wabai 2014.01.29 12:42:50
@Koós István: Ne csináljatok úgy mintha a Biblia hatástörténete a marslakóknak lehetne köszönhető. A hatástörténet jelentősége, pláne egy többezer éves hatástörténeté az, hogy ilyen mértékben reagált rá az emberiség. Tökéletesen mindegy, hogy volt-e hátszele, vagy nem, hiszen a hátszél is az emberiségnek köszönhető. Miért nem kaptak más művek ekkora hátszelet? Mert nem volt ekkor a hatásuk. Mindezek alapján az emberiség legfontosabb alkotása a Biblia. Többezer éven keresztül erre reagált,akár más emberek okozta kényszerből, akár belső indíttatásból az emberiség színe java. Akár isteni akár emberi alkotás a Biblia vitathatatlanul az emberiség legnagyobb hatástörténetű műve. Az igazságtartalma ennél fogva kiemelten fontos, és nem önjelölt amatőrök x-faktoros kiesőjelöletek röhögőműsorának szintjén vonaglók értelmezésére vár.
wabai 2014.01.29 13:05:14
@Koós István: Ne viccelj! Egyetlen posztotok nincs az Iliászról, ember! Ki a jó istent érdekel az Iliász egy-két kutatón kívül? Hány hallgatója van a teológiáknak és hány egy-egy Iliász-kurzusnak? Vagy nézzünk egy Arisztotelész-kurzust? Ha az emberek sokáig hittek a Bibliának az éppen a hatástörténet egyik megfogalmazása, mégis hányan hittek az Iliásznak? A Biblia pontosan azért nem olyan mű, mint mások, mert az emberiség nem olyannak ítélte. Ez a hatástörténet lényege. Az emberiség kiemel a művek százezreiből egyet, és azt és nem mást kiemeltnek kezeli.
wabai 2014.01.29 18:47:24
@Brendel Mátyás:
A Biblia hatástörténete tény. Mindaz, ami a Biblia hatástörténetét erősítette szintén a hatástörténet része. Más művek hatástörténete nagyságrendileg kisebb. Ennek okai szintén a hatástörténet részei.
A fogyatékosok kedvéért: ha az uralkodók a Bibliát választották és nem mást az is ide sorolandó. Hogy az európai kultúra került fölénybe, mely a Bibliát választotta szintén. Hogy pl. Szt. Pál munkássága ehhez hozzájárult az is. Hogy évszázadokig az állami ideológia alapja volt az is. Hogy alkalmas volt háborúk indítására, szintén. És még ha kétszáz dolgot kitaláltok annál inkább amellett érveltek, hogy éppen a Biblia volt legalkalmasabb mindezek ideológia hátterének. A Biblia évezredek óta a legtöbbet idézett, legnagyobb hatású alkotása az emberiségnek. Minden ehhez kapcsolható indok szintén emberi és mindezt nem csökkenti, hanem megerősíti mindezt. Aki nem látja a drasztikus különbséget a Biblia és pl. a felhozott pegazus mesék között az inkább maradjon meg a programozói munkásságánál. Ott talán kevéssé van szükség kultúrantropológiai belátásokra.
Egy 19 éves srác legyen szíves hivatalos dokumentumokkal bizonyítani, hogy valószínűleg sosem látott dédnagyapja mit csinált 70 évvel ezelőtt. Ha nem tudja, akkor nyilván náci volt. "Egyetlen kérésem van mindenkihez. Tegye fel a kérdést magának, hogy hol voltak, mit csináltak,…..
Bergoglio beájulna. Illetve be is ájult. A Vatikán nemrégiben egy felmérést készíttetett a szexuális erkölcsről hívők körében. A meglepetéstől hanyatt vágták magukat, mert a felmérés szerint Bajorországban - tehát a legkatolikusabb német államban - a Katolikus Családok…..
A vallás olyan, mint a drog: kis mennyiségben bódít, nagy mennyiségben halálos. Képzeljük el, hogy este megyünk haza az utcán, egy sötét sikátorban, mert ezen át vezet út a nyomorúságos kis otthonunkba. És az úton egyszer csak egy gyanús, csuhás alak szólít meg minket, hogy…..
wabai 2013.12.18 11:57:11
@Brendel Mátyás: Elhangzott, de valahogy beleolvadt a sok szövegbe: nézzük Jézus legszűkebb közösségét, talán pár tucat embert, az apostoloknál alig nagyobb kört, akik leginkább kötődtek Jézushoz, és akik szeme láttára keresztre feszítették és meghalt. A csapatkapitány halála, pláne egy ennyire drasztikus, egy focicsapatot is földhöz vág, nemhogy egy vallási közösséget. Vajon mitől kaptak ők új erőre? Annyira, hogy megnyerték a világbajnokságot. Ez annyira szemet szúr, hogy hasonló helyzetben a Wada elkezdené a vizsgálatot. Miért van az, hogy az ateisták számára olimpiát nyilvánvalóan nem lehet letargiában nyerni, de 2000 éves világvallást alapítani igen.

Tehát kérdés, hogy a fennálló, uralkodó rendszerrel szembeni vallási kisközösség vezetőjének drámai, erőszakos halála, mely a közösség összes tagját fenyegette miért nem a kisközösség megszűnéséhez vezetett, ahogyan az egyébként logikus lenne, hanem pont ellenkezőleg, a közösség világméretű növekedéséhez.
wabai 2013.12.18 16:53:52
@Brendel Mátyás: "én nem értem, hogy te miért gondolod, hogy az egész mesében a legbizonytalanabb és leginkább bonyolult, leginkább átláthatatlan részre alapozod az érvet."

Azért gondolom, mert ha az időrendi sorrendben előrefelé haladva megkérdőjelezheted az első lépést, akkor ez az út nyilván járhatatlan, visszafelé azonban eddig talán eljuthatunk.
Tehát nézzük meg visszafelé meddig jutunk a történelmi tények sorában.

1. Ma, 2000 évvel a keletkezés után létezik kereszténység. A keresztény vallást a világvallások közé sorolhatjuk, tehát a kereszténység a vallások evolúciójában rendkívül sikeres.
2. A kereszténység történelmében több fordulópont volt, melyek mindegyikét sikerrel vette.
3. Az általad említett fordulópont, mikor Constantinus 312-ben áttért a keresztény hitre, majd a Milánói Edictumban beszüntette a keresztényüldözéseket és vallásszabadságot biztosított, majd Theodosius 380-ban a kereszténységet államvallássá tette.
4. A keresztényüldözések kora, az ókeresztény egyház létrejötte, Tertullianus, Origenész és Szent Ágoston stb. munkái.
5. A keresztény közösségek létrejötte, az ősegyház kialakulása.
6. Keresztény vértanúk kora, köztük sok apostollal.
7. Az apostolok ismételt erőteljes színre lépése, Pál munkássága.
8. Jézus feltámadása
9. Az apostolok és környezetük letargiába zuhanása
10. Jézus keresztre feszítése
11. Jézus működése, az apostolok és a vallási kisközösség létrejötte
12. Jézus születése

Ugyanezt előrefelé is megvizsgálhatjuk az előbb belinkelt logikával a fenti kérdéses 7-8. pontjáig.

1. Élt-e Jézus?
a) Jézus nem élt.
b) Jézus élt.
2. Ha élt: keresztre feszítették-e Pilátus ítélete alapján?
c) Nem feszítették keresztre.
d) Keresztre feszítették.
3. Ha keresztre feszítették: meghalt-e a kereszten?
e) Nem halt meg.
f) Meghalt.
4. Ha meghalt: üres volt-e a sír, amikor a holttestet keresték?
g) Nem volt üres.
h) Üres volt.
5. Ha üres volt a sír: egyáltalán Jézus sírját találták üresen?
i) Nem Jézus sírját találták üresen.
j) Jézus sírját találták üresen.
6. Ha valóban Jézus sírját találták üresen: hogyan tűnt el a holttest?
k) Nem természetes úton tűnt el.
l) Természetes úton tűnt el.
7. Ha valóban elvitték Jézus holttestét: ugyan kicsoda?!
m) Sírrablók.
n) Jézus ellenfelei.
o) Jézus hívei.
8. Ha a testet az apostolok vitték el: csaltak vagy jóhiszeműek voltak?
p) Csaltak.
q) Jóhiszeműek voltak.

A kérdés tehát: meddig jutunk el előrefelé és meddig visszafelé? A vitában a kettő közöttiről érdemes érvelni.
Ebben a posztban a Dalai Láma egy idézete kapcsán szeretnék néhány szót szólni úgy nagy általánosságban az életbölcsességekről, amiket az ún. „tanítók,” „spirituális vezetők”, „mesterek” szájából lehet hallani. Jegyezzük meg, az idézet valójában nem tőle…..
Egyszer volt, hol nem volt, állítólag volt Júdeában egy Jézus nevű férfi, egy a sok közül, az i.sz. első évszázadban, amikor Júdea tele volt a Róma ellen lázadó harci vezetőkkel és messiásokkal. Amikor minden sarkon keresztre feszítettek valakit lázongásért. Ez a Jézus nevű…..
wabai 2013.10.29 19:39:28
@Brendel Mátyás: "ami meg egyébként Istvánt illeti, azért merész dolog lekulturbunkózni, amikor szó szerint taníthat neked irodalomtörténetet. "

De hát ember: te beteljesíted az állításom. A filmnézés metaforájára érdektelen válasz, az hogy Koós irodalomtörténetet tanít. Mint ahogy egy közlekedési metaforára, hogy esetleg ti maguk vagytok piros jelzés.
wabai 2013.10.29 19:47:20
@Brendel Mátyás: "az evolúciót felelőssé tenni viszont totál marhaság. az evolúció nem csak, hogy nem felelős lény, de nem is egy választható ideológia."

Az általam írtakban nincs szó felelősségről. Csupán ok-okozati viszonyról. Ha a rossz oka a világban az evolúció, azért akkor felmerül a kérdés, miért ilyen genyó az evolúció? Miért lett a szenvedés egyre növekvő mértéke az evolúciós fejlődés együtt járója? Miért tart látványosan az evolúció a lehető legnagyobb szenvedés felé?
wabai 2013.10.30 18:34:48
@Brendel Mátyás: "...ennek bűnbeesése okozta visszamenőlegesen az evolúció beindulását.

Hiszen ezt írtam: "Utólag hiába tűnik előbbinek. Mint egy David Lynch filmben. A végéről visszafejtve válik érthetővé az egész."

Úgy látom, hogy te nagyjából egyetlen mondatszerkezetet értesz és használsz. Nos van több. Nem érted annak metaforáját, hogy Isten művész és a világ az egyik műalkotása, és nagyobb szabadsága van benne, mint pl. David Lynch-nek a filmjeiben. Nézd meg pl. a Mulholland Drive c. filmet.

A Terence Hill metaforát sem érted: biztos vagyok benne, hogy Koós és Te is sokkal színvonalasabb filmeket néztek. Ez a metafora nem a filmnézési szokásaitok terén értelmezendő. Ezért metafora. Állításom ezzel az volt, hogy nem értitek a metaforikus állításokat. És ez látványosan be is bizonyosodott.

Mivel nem értitek, és nem is vagytok képesek érteni, ezért agresszívan gyűlölitek mindazt, ami ezen a nyelven szólal meg. El akarjátok törölni a földről. Nagyjából erről a gyűlöletről szól az ateista klub.
Egy megdöbbentő hírt olvastam az imént arról, hogy egy 12 éves kislány felakasztotta magát, mert a mennyben akart lenni az apjával. Az indoklás nem spekuláció, mert a lány búcsúlevelet írt, maga írta. Én nem értek ehhez, számomra is hihetetlen az, hogy egy 12 éves kislány az…..
wabai 2013.10.28 23:19:55
@Brendel Mátyás: OK. Első lépésnek kérlek, linkeld be az állításodat alátámasztó felmérést. Elég azt amelyik bizonyítja, hogy a vallásos gyerekek többen lesznek öngyilkosok, mint a nem vallásosak.
wabai 2013.10.28 23:23:31
@Hunor Levente: "Sőt, a valójában már nem hívő felnőttek is sokszor azzal a vallástól kölcsönvett mesével vigasztalják a gyereket, hogy a szerettük: apa, anya, a nagyi, a kistestvér a mennyországba került."

Te már csak tudod. Neked a a halál utáni semmi gondolom külön kinyilatkoztatta magát.
wabai 2013.10.28 23:33:51
@Koós István: Ezt a kört már megfutottuk. Ezeket az állításokat ízekre lehet szedni. Nincs az a rendszer, amely definiált fogalmait félreértelmezve ne lehetne ellentmondásossá tenni.
Egy blog.hu-s ajánló adott kedvet a Gravity c. filmhez, melyet tegnap néztünk meg egy kicsi, öregecske, de azért hangulatos német mozi (nem, nem fordították le a címet "Schwerkraft"-ra) "űrszerű magányában", mivel rajtunk kívül nem volt senki a teremben, de technikai szempontból…..
wabai 2013.10.25 08:44:53
Szerintem a film messze áll attól, hogy jónak nevezhessük, az pedig, hogy a szerző és néhányan az év filmjének érzik, egyszerűen a film körül csapott pr-kampány bekajálása. Ritkán lehet ekkora és ilyen módszerű felhajtást egy film körül tapasztalni. A vezető hírportálok álpr-cikkekben, értékelésnek álcázva heteken keresztül valami apropót keresve minden nap írtak valamit a Gravity-ről. Nem hittem a szememnek, hogy pl. a nol.hu-ra, ahol félóránként szinte teljesen átendeződik a nyitóoldal heteken keresztül mindennap új és új cikkeket tettek fel a filmről és egész nap a nyitóoldal legértékesebb helyein parkoltatták. Miközben persze a kulturális hírek a kutyát nem érdeklik – nulla hozzászólással.

A film 3D és a két A-színész nélkül említésre sem méltó. Ezen közel azt értem, amit egyébként Brendel is írt: közepesen érdekes, közepesen bonyolult történet. Viszont végtelenül gyenge dialógusokkal.

Ami miatt Brendel ír róla az szerinte az, hogy a film „értelmes”. Ezen azt érti, hogy : a filmben „az élet értelme a kérdés, egy szingli, elidegenedett, magányos nő a világűr drámai problémái közepette jut el odáig, hogy tulajdonképpen mit is keres ő a világban.” Az ateista blogra meg szerinte azért kívánkozik, mert amikor a főhős a halálra vár, felvetül benne, hogy imádkozzon, de nem teszi.

Nekem meg a filmet nézve az járt az eszemben, hogy ez inkább egy egzisztencialista oktatófilm. Leginkább Heideggeres. Kezdődik egy orbitális fecsegéssel. Szól a hülye igénytelen háttérzene, a pasi ontja az érdektelen dumát, ami annyira unalmas, hogy háromszor megnéztem, mert képtelen voltam odafigyelni, és hátha mond valami érdekeset a film szempontjából. De nem. Miközben abszolút ontológiai helyzetben, az otthontalanság móduszában lebegnek a semmi közepén és fecsegnek. Vagyis bennelétet találnak ebben az otthontalanságban. A kontraszt olyan nagy, hogy egyenesen idegesítő.

Ekkor a nőcinek van pofája megjegyezni, hogy a világűrben a csendet szereti legjobban. Ezt én abszolút a heideggeri létfeledés analóg megnyilvánulásának éreztem: ezek arról fecsegnek, hogy a csendet szeretik.

A film további cselekménye és dialógusai a fentiekkel leírhatók. A látványos és kontrasztos otthontalanságban folytonosan bennelétet kereső és találó főhősök küzdenek azzal, hogy eljussanak az autentikus létig, míg végül „a „halálhoz való előrefutás”-sal Sandra Bullockon keresztül a jelenvaló lét egy percre megtalálja önmagát, vagyis a világban benne lét feltárul.

Itt még két dolog érdekes számomra: talán a szokásos bonmot miszerint a zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták pontosabbá tehető a heideggeri terminológiával: a zuhanó repülőgépen a fecsegés megszűnik és a halálhoz való előrefutással a lét feltárul.

A másik meg hogy Brendel azért minősítette az év egyik legjobb filmjének a Gravityt, mert az élet értelme a kérdés. Ezen azért csodálkozom, mert egy másik posztnál azt vizsgáltam, hogy ha a hétköznapi embertől a vallást elvesszük, nem okozunk-e nagyobb kárt, mint amit Brendel a vallásnak tulajdonít, hiszen nem tudjuk, mi fogja betölteni a vallás hiánya okozta űrt. Brendel erre azt válaszolta, hogy inkább valóságshow-kat nézzenek az emberek, mint vallási életet éljenek, imádkozzanak.

Mondjuk éppenséggel Heidegger is mondott erről néhány szót a Bevezetés a vallás fenomenológiájába c. művében, mely alapján a vallási tudat és a vallási élet során a fentebb leírtak mutatkoznak meg, de azért itt húzódik egy jelentős ellentmondás Brendel világnézetében, amit én a végtelen elfogultságával magyarázok.

Ha az élet értelméről gondolkodni értékes dolog, és a vallási élet, az imádkozás ennek egy koncentrált formája, akkor egetverő marhaság azt állítani, hogy az emberek inkább valóságshow-kat nézzenek a tévében.
Friss hír az Borsonline-on az, hogy egy mélykúti férfi élettársa fejét szétzúzta ördögűzés címén. Én szokásosan ezekhez a hírekhez azt a körítést szoktam tálalni, hogy lám-lám a vallás milyen káros, hiszen ha a férfinak nem lett volna az ördögűzés a fejében,…..
wabai 2013.10.23 13:07:03
„A vallás korunkban, és a világ felvilágosultabb részén inkább árt a társadalomnak, mint használ.”
Még ha a jelen kor társadalmaiban el is fogadnánk a vallás társadalmi kártékonyságát, mielőtt a vallásosság ellen beszélnénk vagy tennénk, szükséges lenne annak vizsgálata, hogy a vallások okozta kár-e a nagyobb vagy a hiányuké. (Ez a vizsgálat a hasznosság tekintetében is megtörténhet. A vizsgálat eredményétől függően akár az is bebizonyosodhat, a vallás ellen beszélők kártékonyabbak, mint a vallás.)

A fenti kérdések pragmatikus vizsgálata ugyanis a valódi társadalmi kérdés, és nem egy elméleti káros vagy nem káros íróasztal-filozofálgatás. A kérdés vizsgálatát nem elsősorban történelmi léptékben értem, legfőképpen nem a múltat illetően, hanem a jelen kor társadalmaiban. Abszolút pragmatikus igénnyel, csupán annak eldöntésére, hogy társadalmi méretekben melyiket célszerű választani. A vallásosdit vagy a hitetlenesdit. Most és esetleg középtávon. Aztán persze lehetne időnként újra vizsgálódni.

Mert ugye nem hihető az, hogy Buga Jakab, a mai Magyarországon, ha nem imádkozással vagy a templomban tölti az idejét, akkor feltétlen a Zeneakadémián vagy egy jótékonysági esten. És a Buga Jakabok már csak olyanok, hogy ha nem csinálnak valamit, akkor valami mást kell csinálniuk. Nos megnéznék egy statisztikát, hogy mivel foglalkozik szabad idejében az ateista Buga Jakab. Hogy mivel foglalkozik Buga Jakab általában szabadidejében arra azért felmérés híján is vannak tapasztalatok pl. a televíziók nézetségi adataiból, a könyvek, magazinok fogyási adataiból, szinte biztosan mondható, hogy ha egy filmnek, könyvnek stb. a legcsekélyebb kulturális értéke van, csodálatos megérzéssel ösztönösen elkerülik. A legkisebb falvakban található negyven kocsmáról stb. nem is beszélve. És lehetne sorolni a negatív példákat.

Tehát a kérdés vajon kevésbé káros-e, ha Buga Jakab az eddig vallásra fordított időt és energiát - elvéve tőle a hitet - ezután esetleg kocsmázásra, kábítószerezésre, agresszióra fordítja vagy valóságshow-kat bámul a tévében, vagy egyéb lehetséges pótszereket keres stb.? És ez csak néhány lehetséges negatív következmény a sokból. Ráadásul míg a vallásosságnak általában is elismerten lehetnek pozitív következményei is (pl. oktatás, egészségügy stb.), pl. az alkoholizmusnak ugyan mi.

Természetesen lehetne vizsgálni a társadalmi hasznosság ilyen irányú korrelációit is, és azután levonni a konzekvenciákat, de mindezek hiányában a vallásosság elleni küzdelem társadalmi hasznát kérdésesnek tartom.
Egyszer régebben már ígértem, hogy a társadalmi-közéleti-politikai mítoszokból, tévhitekből gyártok egy sorozatot. Aztán eltérültem, másról írtam... De most megint eszembe jutott ez a közszolgálati, mentálhigiénés program. Miért ne világítsak bele a nagy sötétségbe, ha…..
wabai 2013.10.23 10:26:36
"Nem hiszem, hogy úgy általában az ő hitük olyan kártékony lenne a társadalomra nézve." „Milyen kártékony, mennyire kártékony? Ha csak kicsit kártékonyak, az oké? Akkor mehet a menet, rendben van a móka?"

Még ha el is fogadnánk a kártékonyságot, mielőtt a vallásosság ellen beszélnénk vagy tennénk, akkor is szükséges lenne annak vizsgálata, hogy a vallások okozta kár-e a nagyobb vagy a hiányáé. Ez ugyanis a valódi társadalmi kérdés, és nem egy elméleti káros vagy nem káros íróasztal-filozófálgatás. A kérdés vizsgálatát nem történelmi léptékben értem, hanem a jelen kor társadalmaiban. Abszolút pragmatikus igénnyel, csupán annak eldöntésére, hogy társadalmi méretekben melyiket célszerű választani. A vallásosdit vagy a hitetlenesdit.

Mert ugye nem hiszed azt, hogy Buga Jakab, ha nem imádkozással vagy a templomban tölti az idejét, akkor feltétlen a Zeneakadémián vagy egy jótékonysági esten. És a Buga Jakabok már csak olyanok, hogy ha nem csinálnak valamit, akkor valami mást kell csinálniuk. Nos megnéznék egy statisztikát, hogy mivel foglalkozik szabad idejében az ateista Buga Jakab. És hogy mivel foglalkozik Buga Jakab általában szabadidejében arra azért következtethetünk pl. a televíziók nézetségi adataiból, a könyvek, magazinok fogyási adataiból, szinte biztosan mondható, hogy ha egy filmnek, könyvnek stb. a legcsekélyebb kulturális értéke van, csodálatos megérzéssel ösztönösen elkerülik. A legkisebb falvakban található negyven kocsmáról stb. nem is beszélve. És lehetne sorolni a negatív példákat.

Tehát kevésbé káros-e, ha Buga Jakab ez eddig vallásra fordított időt és energiát - elvéve tőle a hitet - ezután esetleg kocsmázásra fordítja vagy valóságshow-kat bámul a tévében stb.? És ez csak két negatív következmény a sokból. Ráadásul míg a vallásosságnak általad elismerten is lehetnek pozitív következményei is, pl. az alkoholizmusnak ugyan mi. Természetesen lehetne vizsgálni esetleg a társadalmi hasznosság ilyen irányú korrelációit is, de mindezek hiányában a véleményedet megalapozatlannak tartom, és nem látok erre nézve megfontolást a blogodon.
Orbán Viktor a Kereszténydemokrata Internacionálén olyasmiket potyogtatott ki a száján, ami az adott helyszínen érthető hazabeszélés volt, de nem fogadható el, tehát kicsit helyre kell raknunk, csak a rend kedvéért. Ez nem lesz egy frontális támadás vagy egy totális analízis az…..
Így került elő az a bizonyos Mária-szobor, több, mint egy hónappal a bevétel előtt Mint arról már olvashattunk pár hírt, a Budai Vár fokára egy hatalmas "Szűz" Mária szobrot tervez Nagy Gábor Tamás polgármester. Kérdezhetjük, hogy ugyan, minek, ugyan, miért, és ugyan nem…..
Miközben Áder János a budapesti Víz világkonferencián áhítatoskodott a környezet védelméről, a vízpazarlás megszüntetéséről, az ivóvíz értékéről, Orbán Viktor országos pazarlást hirdetett. Olcsóvá kell tenni az áramot, mert ettől lesz versenyképes a gazdaság,…..
Ebben a posztban arról a karteziánus téveszméről szeretnék néhány szót írni, amely szerint az öntudat a megismerés alapja, és amely szerint a saját tudatunk, belső világunk, élményeink közvetlenül vannak adva számunkra. Ez a tévképzet gyakran előkerül a blogon, mégpedig…..
wabai 2013.10.13 17:11:36
@Koós István: "Az énünk egy folyamatosan változó értelemkonstrukció."

Ki konstruálja?
"Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt" Mk. 7:15. Talán mégis inkább biológiaórát ajánlanék a gyerekeknek hittan vagy etikának álcázott hittanoktatás helyett. Na most tudom, a hívők azzal jönnek, kiragadtam mind a két idézetet a…..
wabai 2013.10.10 23:31:07
Az ateistaklub amatőr Biblia-értelmezési kísérletei nevetségesen amatőrök, minden tudományos igényt nélkülöznek. Magyar nyelven akarnak értelmezni többszörös fordításon átment régi szövegtöredékeket. Pl. a képen lévő Mt. 15,20-nél a téves állítást a fertőzésről egy másik posztnál bebizonyítottam.
ateistaklub.blog.hu/2013/10/08/mezafizika-kritka_es_genealogia_nietzschenel#comment-form

Az ógörög szövegben nincs szó fertőzésről, hanem szennyeződésről. A szöveg arról szól, hogy a farizeusok a zsidó vallásban mindenféle rituális dolgokat kényszerítenek az emberre, de a lényegről megfeledkeznek. Jézus a lényeget kifejtve többször utal ószövetségi részekre, ami miatt a hallgatói pontosan értették a metaforáit. Ezen utalások tovább magyarázzák a metaforákat, hiszen több régebbi értelmezésekre utalnak, amelyek egyébként sokszor még további utalásokat tartalmaznak. Az ateistaklub blogján azonban sem a fordításokat, sem az utalásokat nem veszik figyelembe. Úgy viselkednek, mint akik T.S. Eliot verseket akarnak elemezni magyar fordításból az áthallások és utalások ismerete nélkül. A erkölcstan-tanítás pedig nyilvánvalóan nem a bibliai vagy erkölcsi tanítást hordozó művek felolvasásából áll, hanem többek között megfelelő értelmezéséből.
Ez a poszt Nietzsche filozófiájának egy szeletét mutatja be néhány alapfogalom: a metafizika-kritika, a genealógia, valamint a hatalomra törő akarat értelmezésével, és az Adalék a morál genealógiájához c. könyvet helyezi fókuszba. Egy olyan blogon, amely dominánsan…..
wabai 2013.10.10 22:05:42
@Koós István:
"Enélkül is érthető, hogy Jézus a kézmosás rituális értelmére gondolt."

Fentebb még ezt állítottad: "Jézus abban is hülye, hogy összekeveri a metaforikus jelentést a referenciális jelentéssel, a metaforát a valósággal. A "megfertőz" igét egyszer (morális értelemben) metaforaként használja, utána pedig valóságos, biológiai fertőzésre vonatkoztatja."

Aztán meg ezt: "Tehát a piszkos kézzel való evés nem fertőzi meg az embert. Nincsenek mikrobák. Az a faszságot minek mentegeted?"

Most vezettem le, hogy minden állításotok légből kapott. Jézus nem keverte az értelmezéseket, és szó sem volt fertőzésről, amire építettétek a kritikát, valamint a szöveg tele van általatok fel sem ismert utalásokkal. Erre azt írod, hogy ugyanott vagyunk. Viccelsz? Ott vagyunk, hogy bebizonyosodott, hogy elfogultságotokban nemcsak hogy képtelenek vagytok igaz állításokat tenni a Bibliáról, hanem még erre sem láttok rá. Magyarból elemezgettek három-négyszeres fordításon átesett archív szövegtöredékeket? Ez normális?
wabai 2013.10.10 22:49:51
@Brendel Mátyás:
Jézus ezt mondta: igazából a rossz gondolatok és cselekedetek szennyezik be az embert, mint pl. gyilkosság, lopás, hazugság, csalás, stb. Ezekkel kéne inkább többet törődni az életünket behálózó sok formalitássá vált kötelezettség helyett, mert ezek szennyezik be az embert. Az a sok Ószövetségből ránk maradt törvény, amelyeket a farizeusok mint vallási előírást állandóan sulykolnak, mindezen nem segít. Például hiába mossuk meg a kezünket evés előtt, a lelkünk ettől még nem tisztul meg.

@Koós István: "Ha hozzá hasonlítod az Újszövetséget, akkor azzal pontosan azt mondod, hogy ez is csak egy irodalmi mű, ami nem egyértelmű."

Azt írtam: "Beszédei ebből a szempontból kicsit olyanok, mint akár egy T.S. Eliot vers." Attól hogy azt mondom, hogy a kutyám kicsit olyan, mint a lovam, mert pl. hasonló a szőrük, még nem fogok a hátára ülni.
A Tumblr nevű, különös és tanulságos echo chamber-ben a szokásos napi (hol jogos, hol fárasztóan önismétlő) Magyarország-ostorozásban rendszeresen előjön az a téma, hogy a magyarok mennyire nem beszélnek idegen nyelveket. Most is újra ezen megy a vita, ezúttal a Ténytár által…..
H.G. Wells írt "A Vakok Országa" címmel egy novellát, amelyben egy bizonyos Nunez nevű ember egy bizonyos okból egy kizárólag vakokból álló miniállamba érkezik, és próbálja sikertelenül meggyőzni a vakokat, hogy ő lát, és hogy van látás. A hívőknek ez egy klasszikus érve: szerintük a vakok…..
wabai 2013.10.09 11:54:34
Az érvelés elfeledkezik arról, hogy Istenre definíciószerűen nem vonatkoznak szükségszerűségek, míg az érvelésben előhozott példákra nagyon is.

A neutrínók vagy más, akár még nem ismert részecskék a tudomány általi leírhatóságának előfeltételei definíciószerűen egyáltalán nem vonatkoznak Istenre.

Isten ellentétben pl. neutrínóval, úgy viselkedik, ahogyan akar. Bármikor megváltoztathatja a viselkedésének szabályait. Sőt megteheti, hogy folyamatosan változtatja azokat. Míg a neutrínó kénytelen-kelletlen ugyanúgy hatol át az ateistán, mint a hívőn, addig Isten megteheti, hogy nem. Isten tehát megteheti, hogy egyáltalán nem hat Dawkinsra, Brendelre, Koósra, ipartelepre stb., ellenben hat Marcsi nénire Hajdúborzasztón. (Erre nézve egyébiránt több utalás is van a Bibliában.)

A vakok társadalmában egy látó, akiről senki nem tud, időnként a saját kedve szerint egyesek elé akadályokat fektet, hogy felbukjanak, míg másoknak kapaszkodókat épít, hogy előre haladjanak. Aztán elbontja ezeket, majd újraépíti. Egyeseknek elárul minderről néhány információt stb.

A hivatkozott wellsi példához a tárgyalási szempontból érdekes lehet a méhen belüli ikermagzatok képzelt beszélgetése arról, hogy nincs is anya meg külvilág.
titokmester.blog.hu/2010/11/21/ket_magzat_beszelgetese_a_mehben

Vagyis a tapasztalatok és elméletek megfelelése mindig korlátozott, és ez az erről a tényről szóló elméletekre és tapasztalatokra is vonatkozik.
És ha ugyan a neutrínók vagy más, akár még nem ismert részecskék, akár egyelőre ismeretlen szabályokkal leírható hatásainak eddigi tapasztalt csekély mértékűségéből a tudomány várhatja, várnia kell, ha nincs ezzel ellenkező tapasztalata, hogy ez továbbra is így marad, de egyáltalán nem következik egy korlátlan szabadsággal rendelkező lény eddig tapasztalt hatásaiból a világon semmi a jövőre nézve. Istennel kapcsolatban tehát egyetlen dolog marad: a hit. És a vallás pontosan ezt állítja.
A hitvitákban a hívők nagyon sokszor jönnek azzal, hogy az ateisták is hisznek, például a logikának is csak hit az alapja, tehát miért ne hinnének ők is istenben? Egy másik mód, ahogy előhozakodnak ezzel a kérdéssel, hogy a logikának sincs igazán alapja, és ez aláássa minden…..
wabai 2013.10.01 15:17:44
@Koós István: "Rahner olvasott egy kis nyelvfilozófiát, egy kis Heideggert..."

Ember, Rahner évekig volt kiemelt tanítványa Heideggernek Freiburgban.

"E törekvés alkotó továbbvitele Rahnernél kiegészül azokkal az alapvető ontológiai belátásokkal, melyeket freiburgi tanulmányai során (1934-36) Heidegger szemináriumain és előadásain sajátított el, akivel kapcsolatosan késői visszaemlékezésében úgy fogalmaz, hogy noha Freiburgban sok jó iskolai oktatóra (Schulmeister) lelt, valódi tanítójaként (Lehrer) csak egyvalakit tisztelhet közülük – Martin Heideggert.20

20 Ld. R. Wisser (szerk.), Martin Heidegger im Gespräch, Freiburg-München: Alber, 48. p. Rahner ugyanitt azt is leszögezi, hogy “a mai katolikus teológia, amilyen az valójában, M. Heidegger nélkül egyáltalán nem gondolható el.”
wabai 2013.10.03 00:05:03
@Epokit Drive: Pl. Rahner a "modern" hívőt mint misztikust írja le. Ezen a saját istentapasztalattal rendelkező hívőt érti. A helyzet azonban az, hogy még ez a sok is kevés lehet. Még pedig súlyosan antropológiailag. És ezt láthatjuk a nagy misztikusok írásaiban is. Mert minden emberi tapasztalat előbb-utóbb emlékké válik. Ez ugyan tényszerűen emberi, ha tetszik fogyatékosság, ellentétben az istenivel, de lehetne egy istenélmény-orientált teológia kiindulópontja.