Regisztráció Blogot indítok
Adatok
nn094

1 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Szerzők: Farsang Zsófia és Németh Noémi A ritka betegségek kevés figyelmet kapnak a közbeszédben, pedig a technológia fejlődésének és a szabályozó környezet támogatásának köszönhetően az erre épülő gyógyszeripar rendkívül jövedelmező iparággá nőtte ki magát. Piaci…..
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
nn094 2013.11.01 11:11:01
Szerintem nem kérdéses, hogy az élet mely területén látnánk szívesen innovációt. A gazdasági, társadalmi, kultúrális életben, elengedhetetlen az megújulás.
A kapitalizmus fő motorja az állandó verseny, s ennek egyik eszköze, az innováció. Enélkül nem élvezhetnénk a túlkínálat nyújtotta előnyöket - pl: "végtelen" választási alternatíva.

Elvárjuk (fel is háborodnánk, ha nem így lenne), hogy minden hónapban új mobiltelefont, tablet-et dobjanak a gyártók a piacra, hogy a kedvenc üdítőmárkánk időről-időre új ízekkel rukkoljon elő, hogy a ruha- és cipődivat minden szezonban megújuljon.

Ugyanez figyelhető meg az egészségügyi ellátás, oktatás, tömegközlekedés, energiaszolgáltatás területén is. Szeretnénk, ha a legkorszerűbb gépek állnának rendelkezésre minden intézményben, területen. S nem is csak nekünk származik előnyünk abból, ha a legmodernebb gépeken tanulhatunk az iskolában, vagy a legkomfortosabb autóbusszal utazhatunk.

Vegyük például a gyógyszeripart. Egy gyógyszergyártó cég folyamatosan végez kutatásokat, technológia fejlesztéseket, vezet be új szabadalmakat. Teszi ezt azért, hogy minél nagyobb profitra tegyen szert. De azzal, hogy forgalomba hoznak egy új gyógyszert, mely fogyasztásával a betegnek nem kell táppénzre mennie, elviselhetőbbé válnak a megfázás tünetei, el tudja látni munkáját. Ezzel egyrészt, elégedetté teszik a fogyasztót, mert nem esik el jövedelme egy részétől. Elégedett lesz a munkaadója is, mert a termelésben nem lesz fennakadás. S mivel a gyógyszerfogyasztó jövedelme nem csökken betegsége következtében, nem fog kevesebb pénzt költeni fogyasztásra, tehát a kereslete sem csökken.
Ugyanígy a hozzá hasonló több ezer ember kereslete sem fog csökkenni, végeredményben az összevont kereslet is változatlan.

Öszzefoglalva, minden ágazatban, szektorban elengedhetetlennek tartom az innovációt.
2.Mit gondol, egy termék ill. egy társadalmi ügy vonzerejét növeli-e, ha ismerős arc vagy arcok reklámozzák ill. népszerűsítik? Véleménye szerint pl. a londoni olimpikonjainknak van-e ilyen vonzerő  növelő értéke  vállalatok ill. társadalmi szervezetek…..
nn094 2013.10.25 21:53:58
Az első kérdésre a válaszom az, hogy egy terméket mindig könnyebb eladni híres emberekkel, mint hétköznapiakkal. Ennek több oka is van.
Az "aranyos" marketing lehetőségek c. cikkben olvashatjuk, hogy Gyurta Dániel, úszó-olimpiai bajnok, az Alpok- Aqua természetes forrásvíz egyik reklámarca. A reklám ösztönzőleg hat a fogyasztásra, de más-más okok miatt. Gyurta Dánial a magyar nemzet hőse, sokan ezmiatt fogják megvenni az Alpok-Aqua ásványvizet egy külföldi termék helyett, még, ha az ugyanolyan jó (vagy még jobb) is.
Sok lány/nő rajong az olimpikonért, s úgy érzik, ha az általa reklámozott ásványvizet vásárolják, azzal kifejezik a külvilág felé is rajongásukat.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy valaki ki nem állhatja Gyurta Dánielt (nem tudni milyen oknál fogva), s ezért a polcok mellett sétálva mindig ezt az ásványvíz márkát szúrja ki először magának. Valószínű, hogy előbb-utóbb vásárolni fog a termékből, talán dacból (ilyen az emberi természet).
Egy pénzgyűjtési akcióra is könnyebb felhívni az emberek figyelmét népszerű személyekkel, a fentiekben felsorolt okok miatt.
A második kérdésre a válaszom, hogy a sportolóknak kötelességük a "jó ügyért síkra szállniuk". Gyermekek, felnőttek, idősek egyaránt felnéznek rájuk. Ők azok, akik ösztönzőleg tudnak hatni a társadalomra.
Hazánk népbetegsége például az elhízás. Ennek oka, hogy nem mozgunk eleget, nem táplálkozunk megfelelően. Ha az orvostól, tanárainktól, szüleinktől halljuk, hogy változtatnunk kellene, feldühödünk, bántónak érezzük a megjegyzéseket.
Ha azonban egyik példaképünktől halljuk ugyanezt, valószínű, hogy megfogadjuk a jó tanácsot. Hasonlítani szeretnénk rájuk, úgy érezzük, így közelebb kerülhetünk hozzájuk, stb...
A sportolók esetében is megjelenik a társadalmi felelősségvállalás szükségessége.
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként egy cég küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Honnan gyűjtene információkat? Inspirációként:…..
nn094 2013.10.11 14:50:21
A pénz nem boldogít, tartja a montás.
Hiába van egy jól fizető állásunk, ha úgy kelünk fel minden reggel, hogy "csak munkába ne kéne mennem". Idővel belefásulunk a munkába, a munkahelyi konfliktusok gyakoribbá válnak, ami a teljesítményünkre is kihat. Ez pedig a termelékenység csökkenéséhez vezet, tehát a vállat profitjára negatívan hat.
Ezért egyre több vállalat fektet hangsúlyt arra, hogy a munkavállalóinak olyan környezetet teremtsen, mely motiválja őket a munkára, segít abban, hogy az egyéniségüket kibontakoztassák.
Mindez azonban kétirányú folyamat. A munkavállalónak azonosulni kell tudnia a vállalt küldetéséhez, stratégiájához.
Ezért fontos az, hogy már az álláskeresésnél figyelembe vegyük a következő szempontokat.
1. " Mi a vállalat működési köre?" (Chikán 2008). Ha például az adott vállalat kizárólag luxustermékeket gyárt, a leggazdagabb társadalmi réteget kívánja megcélozni marketingeszközökkel, de mi ott támadjuk a burzsoáziát, ahol csak lehet, akkor nem tudunk teljes szívvel, lélekkel a feladatunkra koncentrálni.
2. "Milyen belső működési elveket fogalmaz meg" a vállalat? (Chikán 2008) Folyamatosan törekednek az innovációra, mely mindig újabb kihívás elé állítja a munkavállalókat. Vagy egy több évtizedes hagyományt, eljárást követnek, melynek megőrzése a cél, így azonban kiöl minden kreativitást a dolgozókból a munka.
3. Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?" (Chikán 2008) Tegyük fel, "A" vállalat munkavállalója azt mondja, csakis a felsőbb vezetőknek van beleszólása a termelésbe. Te, mint kezdő alkalmazott csak végezd a rábízott feladatot, előre lépésre pedig a vállalaton belüli korrupció miatt nincs lehetőség. A "B" vállalat munkatársa viszont azt mondja, hetente kikérik minden dolgozó véleményét, a hatékonyság növelése végett. Ez ráadásul jó lehetőség arra, hogy felfigyeljenek a tehetségedre. "A" vállalat azonban nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre, csakis környezetbarát eljárásokat alkalmaznak a termelésben. "B" vállalatot nem érdekli a környezetvédelem, inkább megfizetik a büntetéseket, viszont jelentős összegeket költenek a hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek oktatásának támogatására.
A felsoroltakat mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie.
Informálódni, amint már említettem, tudunk vállalat dolgozóitól (de ne hagyatkozzunk egyetlen személy véleményére!), a vállalat honlapjáról, álláshirdetésekből, különböző álláshirdető rendezvényeken (pl: KarrierExpo), illetve érdemes utánajárni mennyire nyereséges a vállalat (tervezhetünk-e hosszútávra?) az e-cegjegyzek.hu-n.
Az utóbbi azért is fontos, mert ez tájékoztat minket arról, hogy mennyire sikeres a vállat stratégiája, sikerült-e az adott iparágban versenyelőnyre szert tennie, az erőforrásait mennyire tudja hatékonyan felhasználni. s gazdálkodni azokkal. Ám az sem mindegy,hogy egy veszteséges vállalat, azért nem tud profitot realizálni, mert az iparág átmenetileg haldoklik (gazdasági válság, alacsony reálbérek, erőforráshiány), vagy a vállalat stratégiája nem megfelelő- a vezetőség nem kommunikál az alkalmazottakkal vagy a koordináció (az egyéni érdekek előre helyezése miatt) nem fogja össze az egyes termelési folyamatokat, az egyes részegységeket.
Nehéz azt mondani, hogy ne csak a pénz motiváljon minket az álláskeresésnél. Friss diplomásként én sem fogok válogatni a felkínált lehetőségek között. Később azonban remélem lesz lehetőségem, hogy a fenn említett szempontok alapján mérlegelhessek két munkahely között.
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
nn094 2013.10.01 16:58:54
Az első terület az egészségügyi ellátás. Mindenki számára biztosítani kell ingyenes alapellátást, hiszen az ország lakosságának egészsége, az állam érdeke is. A gyermekeké azért, mert ők a következő nemzedék, akiknek az adóiból eltartják a nyugdíjasokat, s fenntartják a szociális ellátórendszert. Ebből következik, hogy a felnőttek, akik jelenleg dolgoznak, ugyanezen okok miatt illetik meg az ingyenes egészségügyi ellátást. Akik pedig már nyugdíjas korban vannak, megérdemlik, hogy a kitartó, fárasztó munka után, mellyel biztosították a jövő generációjának növekedését, most róluk gondoskodjanak.
A második terület az oktatás. A közoktatásnak mindenképp ingyenesnek kell lennie. Ez elengedhetetlen feltétele egy nemzet továbbélésének. A gyerekek megtanulnak írni, olvasni, megismerik a nemzet történelmi múltját, megtanulják mi, az, hogy közösség, illetve kialakul egy kezdetleges világkép bennük, s célokat tűznek ki ( továbbtanulás, karrier, családalapítás, utazás, a világ megismerése, stb...). A felsőoktatás ennek megvalósításában segít.
Ugyanakkor el kell fogadnunk a tényt, hogy nem lehet mindenki diplomás ember. Egy szobafestőnek, asztalosnak, ácsmesternek nem könyveket kell bújnia, hanem a gyakorlatban fejleszteni képességeit. Így azonban, akik részesülnek felsőoktatási képzésben, az állam több pénzt költ a adófizetők pénzéből. Ám ez a befektetés később azok számára is bevétel, profit, normál profit növekedést hoz, akik nem tanultak egyetemen vagy főiskolán. Például, egy asztalos felvesz egy könyvelőt és egy üzletvezetőt, mert így neki csak a gyártással kell foglalkozni, több vevő igényét tudja kielégíteni, a bevételei is magasabbak lesznek. Természetesen a kiadási oldal is növekedni fog, hiszen két új alkalmazott béreit kell fizetnie. Ám az a sok óra, amit könyveléssel töltött, fáradtságot jelentett számára, gyötrődést, mert nem értett hozzá igazán, s a családjával is kevesebb időt töltött. Az alkalmazottak felvétele után kiegyensúlyozottabb lett, s ez a munkájának minőségén is meglátszik, tehát csökkent a normál profitja.
A probléma azonban az, hogy társadalmi beidegződéssé vált Magyarországon, hogy akkor vagy valaki, ha van diplomád. A legtöbben azt hiszik, lenéznék őket, ha kétkezi-fizikai munkával keresnék meg a kenyerüket. Ezért inkább elmennek egy felsőoktatási intézménybe, egy olyan szakra, amit nem is igazán szeretnek, s az elvártnál sokkal később vagy rosszabb esetben, be sem fejezik az egyetemet, főiskolát. A munkapiacon pedig nincs kereslet az efféle munkaerőre...
Hogy mi erre a megoldás? Egyrészt egy társadalmi szemléletváltás, másrészt a szakmunkások állami támogatása, felsőoktatási szinten pedig egyetértek az MRK kreditalapú javaslatával (teljesítmény rendszer kialakításáva).
A harmadik terület egy átgondolt, jól működő, gazdaságos szociális háló kiépítése és fenntartása. Akik valóban rászorulnak- nyugdíjasok, fogyatékkal élők, rokkant nyugdíjasok, tartósan betegek, árvák, nagycsaládosok,stb...-, kapjanak kielégítő pénzügyi, s lelki támogatást. Fontos, hogy a rendszer ne lehessen kijátszható, s ne is érje meg senkinek kijátszani azt.
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;; Kedves Hallgatók!   Ezen a…..
nn094 2013.09.27 18:51:07
Mind a gazdasági verseny, mind a sportverseny esetében hamis a sztereotípia, hogy csak egyetlen győztes lehet. A gazdasági versenyben, születhet olyan üzlet, mely mindkét fél szükségleteit kielégítik, s hasznosságuk is maximális. A sportban pedig lehetséges a döntetlen, továbbá vannak olyan emberek, akik hisznek abban, hogy nemcsak a győzelem, hanem a részvétel is fontos.
Természetesen azonban mindkét esetben a verseny a fő mozgatórugó- az élteti a gazdaságot, s a sportot is.
Manapság (sajnos) minden a pénzről szól. Tulajdonképpen a sport is egy gazdasági verseny. Vegyük például a labdarúgást. A játékosok igyekeznek minél jobban játszani, ugyanis a játékos piacon ők testesítik meg a kínálatot. Ha jól játszanak, több pénzt hajlandóak fizetni értük az egyes klubok, az egyik keresletként fellépő szereplők. A nézők is keresletként jelennek meg. Ha tetszik nekik a csapat teljesítmények, hajlandóak többet fizetni a belépő jegyekért, illetve a jegyeladások száma is nőni fog. A klubok igyekeznek marketing tevékenységgel pl: a klubcsapat emblémájával ellátott pólók, sapkák, bögrék, stb.. árusításával növelni a bevételeiket.
Maga a mérkőzés sem csupán játék. Mindkét csapat célja a győzelem. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek az egyes csapatok, együtt kell működniük (ugyanúgy , ahogy a gazdasági szereplőknek is). Ahhoz, hogy a játék tiszta, egyenlő legyen, be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Ugyanúgy , ahogy a gazdasági életben a versenytörvényt, számviteli törvényt, s más törvényeket, jogi kötelezettségeket. Ám az ember hajlamos kibújni ezek alól, csak a saját érdekeiket nézik, hiszen mindenki saját hasznosságát akarja maximalizálni. A piac esetében az állam lép fel, mint szabályozó, a labdarugó mérkőzésen a bíró tölti be ezt a szerepet. Ha a játékosok szabálytalankodnak, kizárják őket a versenyből-leküldik őket a pályáról.
A gazdasági életben általában pénzben mérjük a nyereség mértékét. A fociban a gólok számában.
Ugyanakkor legvégül, a játékosok is pénzben kapják meg fizetésüket, s értéküket és pénzben kifejezve mérik.
A sport a gazdasági élet egyik területe.