Adatok
csan2
0 bejegyzést írt és 143 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Amikor logikai okfejtéseim során eddig a pontig eljutottam, gondolatban újra hátraléptem néhány lépést és vetettem egy pillantást az egyre inkább kitisztuló képre. Amint eltagadott történelmünk lassan kirajzolódó mozaikját szemléltem, különös gondolatok indultak meg bennem.…..
csan2
2022.08.17 18:21:04
Kedves Gyula,
Egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmét, mely közvetve igazolhatja az 532 évnyi fantom korszak feltételezésének helyességét.
hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1desi_csata
“A kádesi csata II. Ramszesz fáraó uralkodásának ötödik évében zajlott le Egyiptom és II. Muvatallisz Hettita Birodalma között, i. e. 1274 májusában. Valószínűleg ez volt a legnagyobb ütközet a történelem során, amelyet a harci szekerekre alapozva vívtak, mintegy 5000 ilyen jármű részvételével. Ebből 2000 darab kétszemélyes egyiptomi volt, 3000 darab pedig háromszemélyes hettita. … A kádesi csata Ramszesz leghíresebb csatája. Erre az összecsapásra már trónra lépése óta készült; emlékezett ugyanis az apja által ugyanitt vívott ütközetre, melyben ő maga is részt vett, és amely az egyiptomiak számára kedvezőtlen eredményt hozott. “
Ugyanakkor a krétai Chania Régészeti Múzeumban található egyik vázán (a váza fotóját lásd a honlapomon: www.naput.hupont.hu/57 ) egy háromszemélyes harci szekér látható. Ha elfogadjuk, hogy a szantorini vulkán kitörés, mely a minószi kultúra hirtelen hanyatlását is okozta, kb. 500 évvel korábban tört ki, ebből nemcsak az következik, hogy a minószi kultúra bárdos a hettita/szkíta kultúrával rokon, hanem, hogy a váza megfestése és a kádeszi csata között nem telhetett el 500 év.
Mivel a minószi kultúrának napi kapcsolata volt Egyiptommal, ezért nem lehetséges, hogy a háromszemélyes harci szekér, mint a kor egyik legfontosabb technikai újítása 500 évig titokban maradjon Egyiptom számára, hogy e könnyen másolható technikai újítás nem érkezett el félezer évig Egyiptomba, ráadásul ahhoz a Ramszesz fáraóhoz nem jutott el, aki egész életében éppen a harci szekerekkel készült legyőzni a hettitákat. Ilyen nem lehetséges!
Véleményem szerint e harci szekerek hettita hadrendbe állítása csak pár évvel előzte meg a kádesi csatát, és vélhetően csak ezt követően került felfestésre a már említett minószi vázára. Azaz nem 500-600 év eltérés van a váza és a kádesi csata között, hanem talán csak egy emberöltőnyi (vagy még annyi sem.)
És pont ez a szantorini vulkánkitörés időszakába esik (mely radiokarbon vizsgálattal elég jól betájolható az időrendbe) az egyiptomi közép és újbirodalom közötti átmeneti kor, azaz a káosz időszaka.
A minószi kultúra és a magyar népművészek közti kapcsolatáról
www.naput.hupont.hu/42 oldalon olvashat bővebben.
Egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmét, mely közvetve igazolhatja az 532 évnyi fantom korszak feltételezésének helyességét.
hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1desi_csata
“A kádesi csata II. Ramszesz fáraó uralkodásának ötödik évében zajlott le Egyiptom és II. Muvatallisz Hettita Birodalma között, i. e. 1274 májusában. Valószínűleg ez volt a legnagyobb ütközet a történelem során, amelyet a harci szekerekre alapozva vívtak, mintegy 5000 ilyen jármű részvételével. Ebből 2000 darab kétszemélyes egyiptomi volt, 3000 darab pedig háromszemélyes hettita. … A kádesi csata Ramszesz leghíresebb csatája. Erre az összecsapásra már trónra lépése óta készült; emlékezett ugyanis az apja által ugyanitt vívott ütközetre, melyben ő maga is részt vett, és amely az egyiptomiak számára kedvezőtlen eredményt hozott. “
Ugyanakkor a krétai Chania Régészeti Múzeumban található egyik vázán (a váza fotóját lásd a honlapomon: www.naput.hupont.hu/57 ) egy háromszemélyes harci szekér látható. Ha elfogadjuk, hogy a szantorini vulkán kitörés, mely a minószi kultúra hirtelen hanyatlását is okozta, kb. 500 évvel korábban tört ki, ebből nemcsak az következik, hogy a minószi kultúra bárdos a hettita/szkíta kultúrával rokon, hanem, hogy a váza megfestése és a kádeszi csata között nem telhetett el 500 év.
Mivel a minószi kultúrának napi kapcsolata volt Egyiptommal, ezért nem lehetséges, hogy a háromszemélyes harci szekér, mint a kor egyik legfontosabb technikai újítása 500 évig titokban maradjon Egyiptom számára, hogy e könnyen másolható technikai újítás nem érkezett el félezer évig Egyiptomba, ráadásul ahhoz a Ramszesz fáraóhoz nem jutott el, aki egész életében éppen a harci szekerekkel készült legyőzni a hettitákat. Ilyen nem lehetséges!
Véleményem szerint e harci szekerek hettita hadrendbe állítása csak pár évvel előzte meg a kádesi csatát, és vélhetően csak ezt követően került felfestésre a már említett minószi vázára. Azaz nem 500-600 év eltérés van a váza és a kádesi csata között, hanem talán csak egy emberöltőnyi (vagy még annyi sem.)
És pont ez a szantorini vulkánkitörés időszakába esik (mely radiokarbon vizsgálattal elég jól betájolható az időrendbe) az egyiptomi közép és újbirodalom közötti átmeneti kor, azaz a káosz időszaka.
A minószi kultúra és a magyar népművészek közti kapcsolatáról
www.naput.hupont.hu/42 oldalon olvashat bővebben.
A középkori keresztény misztika valahogy túlélte a legsötétebb időszakok szellemi elnyomását és ha haloványan is, de megtartotta az entheogenek ismeretét, tovább ápolta a szentgomba kultuszát. Ilyen témájú direkt feljegyzés természetesen nem íródhatott, hiszen az inkvizíció…..
csan2
2016.09.21 11:49:43
"A fej szellemiséget jelent, ami rajta van, az annak a megnyilvánulása“. És a zsidóságot évszázadokon keresztül, Németalföldtől Magyar Királyságig egyfajta fejfedővel ábrázolták, mely időnként bár nem volt teljesen egyforma, mégis a viselőjének népcsoportját pontosan jelezte. De miért szükséges mindezeket megemlíteni Hieronymus Bosch művészete kapcsán? Mert több esetben is visszatérő motívum Boschnál ez a fajta fejfedő.
Bosch olyanokat is megfogalmaz a festményeiben, melyek a mai művészettörténeti elitnek nem ildomos kimondani. Talán nekünk sem lenne, de mi mégis megtesszük…
A FEJRE HÚZOTT TÖLCSÉR – Hieronymus Bosch festményein
Read more: www.naput.hupont.hu/13
Bosch olyanokat is megfogalmaz a festményeiben, melyek a mai művészettörténeti elitnek nem ildomos kimondani. Talán nekünk sem lenne, de mi mégis megtesszük…
A FEJRE HÚZOTT TÖLCSÉR – Hieronymus Bosch festményein
Read more: www.naput.hupont.hu/13
A menekültek tekintetében a magyar kormány akár eleget tesz a nemzetközi egyezményeknek, akár nem, a világ szemében fekete bárány marad. Párszáz évig a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jegyében pusztultak a koronás fők, jutottak rabigára a népek. Mostanság a…..
Ma reggel jutott eszembe a jellegzetes homéroszi toposz, amikor egy rutinos mozdulattal sikerült elkerülnöm, hogy kisebbik gyermekem elhelyezzen az arcomon egy "buktát" (na nem mintha számítana, de hát a reflex): "kikerültem az éjszinü véget". Gyakori sorvégződés ez az Iliászban,…..
Kedves Olvasóim, Barátaim!
Nimród virágos ágával kívánok Önöknek áldott, boldog Húsvéti Ünnepeket! Imáikat fohászaikat a sumir turulmadár, az IM.DU.GUD vigye az égbe, a fény Urához, s áldásával térjen vissza Önökhöz!
Egyúttal köszönöm, hogy az írásaimat…..
A tojásírás gyakorlásának hivatalos napja Gyimesen nagypéntek. Hogy a hímes tojásnak egykor mágikus erőt tulajdonítottak, azt a következő hiedelem is bizonyítja. Azt a fakanalat, amivel a hímes tojást beleforgatják a festékbe el szokás vinni az éjjeli misére. A nyelére fúrt lyukon keresztül nézve…..
csan2
2015.03.18 22:43:12
ANTALNÉ TANKÓ MÁRIA: GYIMESI ÍROTT TOJÁSOK gyűjtésében szerepel egy érdekes felirat: Béka segge. Mi köze a béka ezen részének a húsvéti feltámadáshoz? Hasonlóan az egyiptomi halottas könyvben is mit keres a feltámadásra váró előtt egy béka és a kopt béka-mécseseket miért szövegezték fel a feltámadásra utaló mondatokkal?
A béka segge és a húsvéti feltámadás
BÉKA szimbólum az ókori egyiptomi sírkamráktól a Grimm meséken át a gyimesi tojásfestésig
www.naput.hupont.hu/92
A béka segge és a húsvéti feltámadás
BÉKA szimbólum az ókori egyiptomi sírkamráktól a Grimm meséken át a gyimesi tojásfestésig
www.naput.hupont.hu/92
2011-01-21. Péntök. Ezön a napon, körűbelű 2453 évvē a mű keletközése után azt vizsgájuk mög, hogy milyen ellentétök feszűtek Szophoklész „Antigoné” című drámájának két kúcsszereplője között. Ezön túl rátekintünk jellemükre is, különös tekintettē…..
csan2
2015.03.06 09:12:53
Idéznék az Antigoné napút elemzéséből:
A dráma Napút elemzése előtt célszerű beazonosítani a szereplők bolygó tulajdonságait. Ez a szereplők többségénél szinte adja magát.
Az ŐR-Mars, (mint a háború istene)
a HÍRNÖK, valamint a MÁSODIK HÍRNÖK-Merkúr ( mint az istenek hírnöke).
ANTIGONÉ- Vénusz, (mint a szerelem, szeretet istennője) a "Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak" mondata pontosan meg is fogalmazza ezt.
KREÓN –Szaturnusz, a rideg döntéshozó,
ISZMÉNÉ-Hold a fénytelen karakter ki hatalmasat változik pillanatok alatt a drámában. Feltűnő, hogy Kreón mennyivel ellenségesen viselkedik Iszménével szemben, mintha valójában őt akarná mindenért büntetni, nem is Antigonét. Az elemzések döntő többsége ezt a nagyon is feltűnő konfliktust meg sem említi, mintha nem is létezne ez a rejtett feszültség kettejük között. Ez nem meglepő, hiszen ez csak a NAPÚT ismeretében válik rögtön érthetővé. Ehhez viszont a zodiákus rendszerben kell látnunk a drámát.
Mielőtt folytatnánk a szereplők bolygó tulajdonságainak beazonosítását, fontos egy csillagászati, asztrológiai tényt megemlíteni. A 365 napos, kisévi rendszerben a fényben leggazdagabb időszak a RÁK időszaka. Tőle pont 6 hónapi távolságra (a zodiákus körábrán vele szemben) van a fénnyel teli időszak minimuma, a BAK időszak. Ez a december-január időszaka, az év legsötétebb hónapja, mely mind a léleknek, mind a természetnek egy nehéz időszak. Ez a karácsonyt megelőző éjszakák sajátossága. Jézus születésével jelképesen a fény is újjászületik, december 24-től kezdve érezhetően elindul a nappali fény hosszabbodása. A természet egyetlen lehetősége a túlélésre, hogy ebben a fényhiányos BAK időszakban a fénnyel teli RÁK időszakból csoportosít át energiát. Baknak el kell venni ezt a többlet energiát, amit a Ráknak oda is kell adnia. Ez az egyetlen esélye a természetnek a feltámadásra. Ha mindez nem történik meg, akkor nincs esélye a természetnek az új életre. Ezért kell elvennie a Baknak a Rák időszakból energiát (akár életet is) és a Ráknak ezért is kell önzetlenül átadnia mindezt a Baknak (mégha önmagát is kell feláldoznia).
A Bak jegyben Szaturnusz karakterű Kreón van otthon, míg a vele szemben lévő, fénnyel teli Rák jegyben viszont a Hold karakterű Iszméné található otthon. Ez határozza meg Kreón és Iszméné kapcsolatát. Ezért kell a BAK tulajdonságú Kreónnak megöletnie a RÁK tulajdonságú Iszménét, hogy a többletenergiájából táplálkozhasson. És Iszménének ezét kell kérdés nélkül feláldoznia önmagát az ellenségének.
'"KREÓN
Hugával együtt, mert én ezt is vádolom, A temetés tervéről biztosan tudott.
(Iszménéhez) Szólj hát, ki mint kígyó csúsztál házamba be,
S titkon szívtad vérem, s nem vettem észre sem,
Hogy trónom két megrontóját táplálom én, Szólj hát, a temetésen részt vettél te is…?
De nemcsak Kreón támadja Iszménét. Antigoné is vádolja a testvérét, mely vád megint csak a Napút szerkesztési elv ismeretében érthető meg:
“Kérdezd Kreónt, adtál szavára eddig is”
Hogy lehet ez? Kreón nem is titkolva gyűlöli Iszménét, mégis Ő ad Kreón szavára. De miért? Mivel mindketten 28-as rendszerben léteznek. Míg a Hold 28 nap alatt ér körbe az égi pályáján, addig a Szaturnusznál ez 28 évet vesz igénybe. Hasonlóak, hiszen mindkettő a 28-as rendszerben létezik, valamint mindkettő az emberi szemmel szabadon látható univerzum határőre: a Hold a belső, Szaturnusz a külső határé.
www.naput.hupont.hu/9
A dráma Napút elemzése előtt célszerű beazonosítani a szereplők bolygó tulajdonságait. Ez a szereplők többségénél szinte adja magát.
Az ŐR-Mars, (mint a háború istene)
a HÍRNÖK, valamint a MÁSODIK HÍRNÖK-Merkúr ( mint az istenek hírnöke).
ANTIGONÉ- Vénusz, (mint a szerelem, szeretet istennője) a "Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak" mondata pontosan meg is fogalmazza ezt.
KREÓN –Szaturnusz, a rideg döntéshozó,
ISZMÉNÉ-Hold a fénytelen karakter ki hatalmasat változik pillanatok alatt a drámában. Feltűnő, hogy Kreón mennyivel ellenségesen viselkedik Iszménével szemben, mintha valójában őt akarná mindenért büntetni, nem is Antigonét. Az elemzések döntő többsége ezt a nagyon is feltűnő konfliktust meg sem említi, mintha nem is létezne ez a rejtett feszültség kettejük között. Ez nem meglepő, hiszen ez csak a NAPÚT ismeretében válik rögtön érthetővé. Ehhez viszont a zodiákus rendszerben kell látnunk a drámát.
Mielőtt folytatnánk a szereplők bolygó tulajdonságainak beazonosítását, fontos egy csillagászati, asztrológiai tényt megemlíteni. A 365 napos, kisévi rendszerben a fényben leggazdagabb időszak a RÁK időszaka. Tőle pont 6 hónapi távolságra (a zodiákus körábrán vele szemben) van a fénnyel teli időszak minimuma, a BAK időszak. Ez a december-január időszaka, az év legsötétebb hónapja, mely mind a léleknek, mind a természetnek egy nehéz időszak. Ez a karácsonyt megelőző éjszakák sajátossága. Jézus születésével jelképesen a fény is újjászületik, december 24-től kezdve érezhetően elindul a nappali fény hosszabbodása. A természet egyetlen lehetősége a túlélésre, hogy ebben a fényhiányos BAK időszakban a fénnyel teli RÁK időszakból csoportosít át energiát. Baknak el kell venni ezt a többlet energiát, amit a Ráknak oda is kell adnia. Ez az egyetlen esélye a természetnek a feltámadásra. Ha mindez nem történik meg, akkor nincs esélye a természetnek az új életre. Ezért kell elvennie a Baknak a Rák időszakból energiát (akár életet is) és a Ráknak ezért is kell önzetlenül átadnia mindezt a Baknak (mégha önmagát is kell feláldoznia).
A Bak jegyben Szaturnusz karakterű Kreón van otthon, míg a vele szemben lévő, fénnyel teli Rák jegyben viszont a Hold karakterű Iszméné található otthon. Ez határozza meg Kreón és Iszméné kapcsolatát. Ezért kell a BAK tulajdonságú Kreónnak megöletnie a RÁK tulajdonságú Iszménét, hogy a többletenergiájából táplálkozhasson. És Iszménének ezét kell kérdés nélkül feláldoznia önmagát az ellenségének.
'"KREÓN
Hugával együtt, mert én ezt is vádolom, A temetés tervéről biztosan tudott.
(Iszménéhez) Szólj hát, ki mint kígyó csúsztál házamba be,
S titkon szívtad vérem, s nem vettem észre sem,
Hogy trónom két megrontóját táplálom én, Szólj hát, a temetésen részt vettél te is…?
De nemcsak Kreón támadja Iszménét. Antigoné is vádolja a testvérét, mely vád megint csak a Napút szerkesztési elv ismeretében érthető meg:
“Kérdezd Kreónt, adtál szavára eddig is”
Hogy lehet ez? Kreón nem is titkolva gyűlöli Iszménét, mégis Ő ad Kreón szavára. De miért? Mivel mindketten 28-as rendszerben léteznek. Míg a Hold 28 nap alatt ér körbe az égi pályáján, addig a Szaturnusznál ez 28 évet vesz igénybe. Hasonlóak, hiszen mindkettő a 28-as rendszerben létezik, valamint mindkettő az emberi szemmel szabadon látható univerzum határőre: a Hold a belső, Szaturnusz a külső határé.
www.naput.hupont.hu/9
Lassan két évtizede is megvan annak, hogy egy rendkívül különös könyv került a kezem ügyébe. A könyv címe ez volt: Csodakút – Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Akik engem közelebbről is ismernek, azok pontosan tudják, hogy soha semmi sem állt…..
csan2
2014.01.22 13:55:50
Kedves Zoltanh721 és gigabursch,
Tegnap éjjel létrehoztam a blogomat... Egyenlőre még csak az Antigóné és az Iliász Napút elemzését töltöttem fel rá, a többi szintén folyamatban van...
naput.hupont.hu/1/bevezeto
Az Antigoné elemzését a Dobogó folyóírat decemberi száma már le is közölte és ugyanott várható más tanulmányok publikálása is a későbbiekben.
Tegnap éjjel létrehoztam a blogomat... Egyenlőre még csak az Antigóné és az Iliász Napút elemzését töltöttem fel rá, a többi szintén folyamatban van...
naput.hupont.hu/1/bevezeto
Az Antigoné elemzését a Dobogó folyóírat decemberi száma már le is közölte és ugyanott várható más tanulmányok publikálása is a későbbiekben.
csan2
2014.01.24 16:24:50
Kedves zoltanh721!
A www.naput.hupont.hu/ weboldal Kapcsolat menűpontja tartalmazza azt az email címet (naputhupont@gmail.com), mely levelezési lehetőséget biztosíthat számunkra.
Erre a címre várom a kérdéseit, észrevéteit.
A www.naput.hupont.hu/ weboldal Kapcsolat menűpontja tartalmazza azt az email címet (naputhupont@gmail.com), mely levelezési lehetőséget biztosíthat számunkra.
Erre a címre várom a kérdéseit, észrevéteit.
csan2
2015.03.01 15:07:06
Kedves Gyula,
Pap Gábor újabb, érdekes előadások kerültek fel az internetre. Ezek közül a hettita előadás két részére hivnám fel a figyelmét.
www.youtube.com/watch?v=FDNoHVzDzNQ
53.30-nál Pap Gábor előadásából: „Késő hettita korban már elég határozottan megnyilatkozik. Itt már a szétágazó villám hármasságnak adódik, de ezt értelmezni lehet úgy is, mint korbács, ostor. Ezzel serkenteni, de súlytani is lehet. A másik kezében balta vagy fokos van. Lehet pörölynek nézni is, ezzel lehet verni. Ha valakit én az Isten ostorának, vagy a világ pörölyének nevezek, akkor Attiláról beszélek. Annak, hol az előképe: a világtermtő istenség.”
A másik érdekesség, a fehérlófia kétfejű sas ábrázolás nagyon döbbenetes ábrázolása 1.06.35-nél…
Engedje meg, hogy rákérdezzek, hogy mikor várható egy újabb érdekfeszitő tanulmánya?
Pap Gábor újabb, érdekes előadások kerültek fel az internetre. Ezek közül a hettita előadás két részére hivnám fel a figyelmét.
www.youtube.com/watch?v=FDNoHVzDzNQ
53.30-nál Pap Gábor előadásából: „Késő hettita korban már elég határozottan megnyilatkozik. Itt már a szétágazó villám hármasságnak adódik, de ezt értelmezni lehet úgy is, mint korbács, ostor. Ezzel serkenteni, de súlytani is lehet. A másik kezében balta vagy fokos van. Lehet pörölynek nézni is, ezzel lehet verni. Ha valakit én az Isten ostorának, vagy a világ pörölyének nevezek, akkor Attiláról beszélek. Annak, hol az előképe: a világtermtő istenség.”
A másik érdekesség, a fehérlófia kétfejű sas ábrázolás nagyon döbbenetes ábrázolása 1.06.35-nél…
Engedje meg, hogy rákérdezzek, hogy mikor várható egy újabb érdekfeszitő tanulmánya?
Marton Veronika
Magyar részvétel az ékiratok megfejtésében - Sumir nyelvvita - I. korszak (folytatás)
2015.01.09 20:45:55
1874-re az európai tudós körök elfogadták, hogy az ékírást, illetve elődjét a vonalas írást nem a szemita, hanem a toldalékoló nyelvű szkíta népek találták fel. Nyelvüket, a káldeai-turáni ősnyelvet és a népet kezdetben akkádnak hívták, jelenleg sumirnak. E a…..
csan2
2015.02.16 00:57:01
@marton veronika: Kedves Veronika, nagyon köszönöm a válaszát. Engedje meg, hogy a 108-cal kapcsolatban egy érdekességre felhívjam a figyelmét. DCs www.naput.hupont.hu/43/108
Marton Veronika
Világ világossága – Sumir pecsételő táblácska szövegének megfejtése
2015.01.12 21:28:57
Némely olvasóm hiányolta, hogy a blogon és a facebookon közzétett régi magyar karácsonyi üdvözletemhez[1] csatolt sumir táblácska szövegének jelentését nem közöltem. E hiányosságot pótolandó jelen írásomban vázolom a megfejtés menetét, a táblácskán levő kép…..
Ciprászék élre törése nem az euró-országok elmúlt öt éves megszorító programjáért nyújtja be a számlát, hanem az EU három és fél évtizedes görög politikájáért. Az öt éve kirobbant görög válság már maga is következménye volt egy sor dolognak, amiben csak kis részt…..
csan2
2015.02.10 15:34:11
Milyen gazdasági érdek húzódik meg a palesztin, a ciprusi, és a török zavaros politikai helyzet mögött? Nem más, mint az Európa egyik legnagyobb olaj és gázkészlete, mely az Égei (görög) tenger alján, a görög szigetektől Ciprusig található és még mindig jórészt kiaknázásra vár.
És erről miért nem enged beszélni a nyugati média? Miért tabu téma? Pedig ennek ismeretében az egész görög és közelkeleti helyzet azonnal mást értelmet kap.
magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/olvasoink-irjak/item/4153-g%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g-egy-h%C3%A9ttel-a-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-ut%C3%A1n
És erről miért nem enged beszélni a nyugati média? Miért tabu téma? Pedig ennek ismeretében az egész görög és közelkeleti helyzet azonnal mást értelmet kap.
magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/olvasoink-irjak/item/4153-g%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g-egy-h%C3%A9ttel-a-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-ut%C3%A1n
csan2
2015.02.10 15:37:52
@bölcsészmérnök: igaza van, sőt... Ajánlom figyelmébe ezt az oldalt: magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/olvasoink-irjak/item/4153-g%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g-egy-h%C3%A9ttel-a-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-ut%C3%A1n
Válasz erre
Válasz erre
Rejtjelek, kódok, titkosírások
A világ harmadik legrejtélyesebb könyve Magyarországon van
2014.12.04 16:55:21
A Rohonci kódex hírnevét különös kettősség jellemzi. A kódex helyet kapott a világtörténelem mindmáig meg nem fejtett írásainak elegáns és megkülönböztetett társaságában a phaistosi korong és a „lineáris A” mellett, sőt még a tíz, valaha írt legbizarrabb könyv…..
csan2
2015.01.20 23:03:26
@Balogh Zsolt: És ebben igaza van. Ime egy példa erre:
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz-a-nap
Üdvözlettel
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz-a-nap
Üdvözlettel
csan2
2015.01.20 23:06:56
@Benedek Lang: Ha már rejtélyek, akkor legyen itt egy megoldási javaslat is...
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz-a-nap
Üdvözlettel
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz-a-nap
Üdvözlettel
Helric Fredou múlt hét csütörtök hajnalban vetett véget életének szolgálati fegyverével, miután beszélt az egyik áldozat családjával. A jelentését már nem tudta leadni.
A Charlie Hebdo elleni merénylet a sajtószabadság 9/11-e – olvashatjuk a nyugati médiában. Hogy az…..
csan2
2015.01.13 21:13:18
@epidermis: @kurgan:
Uraim, a gond hogy mindent technikai alapon kivánunk megközeliteni. Igen, biztos igazuk van: az interneten, facebookon pillanatok alatt lehet forradalmat kirobbantani. Higgyünk benne, hisz a főáramlatú média ezt bizonygatja. Biztos igazuk van Önöknek is, ha ennyire hisznek az internet erejében. Én azért fenntartásokkal fogadom, hogy ha Párizsban elsül a kalasnyikov, és egy órával később már szinte minden nagyvárosban ugyanazzal a plakáttal vonulnak az utcára „felháborodott” tüntetők – az nem lehet véletlen. Miért pont ugyanaz a plakát. Itt nem csak a feliratról van szó, hanem a szabvályositott formai elemekről is. Talán elkerülte a figyelmüket, de itt nem napok múltak el a poszterek elterjedéséhez, hanem pár óra alatt történt mindez! Őszintén Önök közül melyikük tudta akár két- három órával is a lövöldözés után, hogy mit jelent a Charlei? Bevallom én nem tudtam, de furcsáltam, hogy mindenki ilyen plakáttal vonul ki pillanatok alatt. Ráadásul francia felirattal, ami bár világnyelv – azért nem annyira, hogy azon a nyelven tüntessünk Charlei érdekében minden országban.
Valaha is látták bármilyen felvonulás plakát kiosztását? Én nekem volt szerencsém több országban is látni ilyet. Mindenhol azonos a menetrend. Találkozó egy közeli kis téren, teherautó, poszterek, plakátok kiosztása a pénzért, beigért pozicióért, pártfunkciónálisoknak, és irány a fő rendezvény. Majd a végén vissza – dekoráció begyújtés és adminisztrálás.
Kérem, hogy a továbbiakban kiméljenek az internet hatalmát, erejét, gyorsaságáról szóló lekicsinylő megjegyzéseikkel. Egy hajdani tanárom zárta le a mondatait hasonlóan „Aki nem inge, ne vegye magára”. Üdvözlettel
Uraim, a gond hogy mindent technikai alapon kivánunk megközeliteni. Igen, biztos igazuk van: az interneten, facebookon pillanatok alatt lehet forradalmat kirobbantani. Higgyünk benne, hisz a főáramlatú média ezt bizonygatja. Biztos igazuk van Önöknek is, ha ennyire hisznek az internet erejében. Én azért fenntartásokkal fogadom, hogy ha Párizsban elsül a kalasnyikov, és egy órával később már szinte minden nagyvárosban ugyanazzal a plakáttal vonulnak az utcára „felháborodott” tüntetők – az nem lehet véletlen. Miért pont ugyanaz a plakát. Itt nem csak a feliratról van szó, hanem a szabvályositott formai elemekről is. Talán elkerülte a figyelmüket, de itt nem napok múltak el a poszterek elterjedéséhez, hanem pár óra alatt történt mindez! Őszintén Önök közül melyikük tudta akár két- három órával is a lövöldözés után, hogy mit jelent a Charlei? Bevallom én nem tudtam, de furcsáltam, hogy mindenki ilyen plakáttal vonul ki pillanatok alatt. Ráadásul francia felirattal, ami bár világnyelv – azért nem annyira, hogy azon a nyelven tüntessünk Charlei érdekében minden országban.
Valaha is látták bármilyen felvonulás plakát kiosztását? Én nekem volt szerencsém több országban is látni ilyet. Mindenhol azonos a menetrend. Találkozó egy közeli kis téren, teherautó, poszterek, plakátok kiosztása a pénzért, beigért pozicióért, pártfunkciónálisoknak, és irány a fő rendezvény. Majd a végén vissza – dekoráció begyújtés és adminisztrálás.
Kérem, hogy a továbbiakban kiméljenek az internet hatalmát, erejét, gyorsaságáról szóló lekicsinylő megjegyzéseikkel. Egy hajdani tanárom zárta le a mondatait hasonlóan „Aki nem inge, ne vegye magára”. Üdvözlettel
Az előző fejezetben két sárkányölő hős legendáját tettük vizsgálat tárgyává, s személyük mögött a dicső Attilát, Isten ostorát fedeztük fel. Attila hőstetteit népmesénk Fehérlófia történetében örökítette az utókorra, melynek szimbolizmusát Beowulf óangol…..
csan2
2014.03.22 21:43:23
@( Tóth Gyula ): Ebben egyetértünk. Drábik írásait általában jónak tartom, azonban ebben a beszélgetésben nem volt összeszedett. Szerintem is sok mondata nem volt megalapozott most, sőt.... Bobko Csaba Petőfire vonatkozó írásával nagyon egyetértek, köszönöm mégegyszer hogy felhívta rá a figyelmem.
De csak egy mondat miatt ajánlottam figyelmébe ezt a beszélgetést, azért a felvetésért, hogy Petőfi Széchenyi fia. Furcsa, de egy érzést erősít meg bennem, amit két szóval ki lehet fejezni: … vér szava. Elgondolkoztató, hogy van egy nemesi vér, aminek minden cseppjét próbálják számontartani és van a másik oldal, ahol szintén. És úgy tűnik, hogy ezek a vérvonalak irányítanak minket gazdaságilag, szellemileg, érzelmileg… Hihetetlen erővel rendelkezik mindkét oldal. Ugyanakkor zajlik a törekvés egymás átprogramozására. És erre jó példa Petőfi személye. Igaza van mennyire abban, hogy mennyire veszélyes ez…
Pár hete, mikor Bethlen, Kossuth családfáját nézegettem felvetődött bennem a kérdés, hogy Petőfit hova tegyem, hiszen bőven van "ereje" ... De a hivatalos származási vonal meggyőzőtt, hogy nincs értelme semmit sem keresni a felmenői között…és most itt van ez.
Köszönöm, hogy megosztotta velem a véleményét… Amit kifejtett ebben a pár sorban azzal maximálisan egyetértek.
Ettől függetlenül azért továbbra is szeretem a csillagok fényét. Akárhányszor a szabadban kell(ett) aludnom a csillagos ég alatt (ami nagyon sokszor megesett velem) minden alkalommal nagyon várom/tam az éltető napfény eljövetelét – és ez továbbra is így van!
De csak egy mondat miatt ajánlottam figyelmébe ezt a beszélgetést, azért a felvetésért, hogy Petőfi Széchenyi fia. Furcsa, de egy érzést erősít meg bennem, amit két szóval ki lehet fejezni: … vér szava. Elgondolkoztató, hogy van egy nemesi vér, aminek minden cseppjét próbálják számontartani és van a másik oldal, ahol szintén. És úgy tűnik, hogy ezek a vérvonalak irányítanak minket gazdaságilag, szellemileg, érzelmileg… Hihetetlen erővel rendelkezik mindkét oldal. Ugyanakkor zajlik a törekvés egymás átprogramozására. És erre jó példa Petőfi személye. Igaza van mennyire abban, hogy mennyire veszélyes ez…
Pár hete, mikor Bethlen, Kossuth családfáját nézegettem felvetődött bennem a kérdés, hogy Petőfit hova tegyem, hiszen bőven van "ereje" ... De a hivatalos származási vonal meggyőzőtt, hogy nincs értelme semmit sem keresni a felmenői között…és most itt van ez.
Köszönöm, hogy megosztotta velem a véleményét… Amit kifejtett ebben a pár sorban azzal maximálisan egyetértek.
Ettől függetlenül azért továbbra is szeretem a csillagok fényét. Akárhányszor a szabadban kell(ett) aludnom a csillagos ég alatt (ami nagyon sokszor megesett velem) minden alkalommal nagyon várom/tam az éltető napfény eljövetelét – és ez továbbra is így van!
csan2
2014.03.23 08:11:20
@Kollarics Gábor: A dárda másik végére tett megállapítása felkeltette a figyelmem. Tényleg, mintha a dárda ezen fele megakadályozná a kardot tartó kéz lesújtását... – nagyon jó észrevétel!
Amire felhívnám még a figyelmét, az a zöld ággal verdeső lovag tekintete. Nem Lionelt nézi, sem a kezében lévő zöld ágat... hanem a dárda végét (vagy azon túli eseményeket) szemléli!
De mi van ott? Mi az amit annyira kell figyelnie? Sajnos nem látjuk a száját, de nem lepődnék meg, ha azt látnánk, hogy leesett az álla. De mitől?
A kép tanulmányozása kapcsán mindig analógiákhoz nyúltam, ezt tenném most is. A Képes Krónika egyik legtöbbet hivatkozott miniatúrája: Attila találkozása Bölcs Leo pápával Róma falai alatt.
kepeskronika2.nimrod-mohacs-galeria.fotoalbum.hu/viewpicture/pictureid/14864961
Egyedül Attila látja az angyalt az égben, sem a pápa, sem a püspökök kara nem észlel semmit... csak Attila a fehér lovon!
És ezt még Raffaello is ismerte, hisz Attilát ugyanúgy megfestette a reneszánsz időszakban, ráadásul a pápai fellegvárban, a Vatikánban.
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Leoattila-Raphael.jpg
Véleményem szerint a zöld ágas lovag (aki esetleg lehet Bors második stációja is) hasonló látomást lát... egy angyalt, aki kétszeresen is irányítja a dárdát. (blokkolja vele a lesúlytó kart és a nőrabló nemi szervére irányítja)
Miután ez megfogalmazodott bennem kipróbáltam valamit. Érdemes egy hosszú botot kézbevenni és a képen látható tartásban megtartani... Nehéz, és természetellenes! A dobásra hátrahúzott karban lévő botnak, dárdának enyhén felfelé kell ívelnie... Itt a képen meg lefelé hajlik. EZ nem természetes. Valaki, vagy valami belenyúlt a dárda ívébe. Esetleg az az angyal, akit a zöld vesszős lovag és Attila is Róma előtt lát(ott) ?
Amire felhívnám még a figyelmét, az a zöld ággal verdeső lovag tekintete. Nem Lionelt nézi, sem a kezében lévő zöld ágat... hanem a dárda végét (vagy azon túli eseményeket) szemléli!
De mi van ott? Mi az amit annyira kell figyelnie? Sajnos nem látjuk a száját, de nem lepődnék meg, ha azt látnánk, hogy leesett az álla. De mitől?
A kép tanulmányozása kapcsán mindig analógiákhoz nyúltam, ezt tenném most is. A Képes Krónika egyik legtöbbet hivatkozott miniatúrája: Attila találkozása Bölcs Leo pápával Róma falai alatt.
kepeskronika2.nimrod-mohacs-galeria.fotoalbum.hu/viewpicture/pictureid/14864961
Egyedül Attila látja az angyalt az égben, sem a pápa, sem a püspökök kara nem észlel semmit... csak Attila a fehér lovon!
És ezt még Raffaello is ismerte, hisz Attilát ugyanúgy megfestette a reneszánsz időszakban, ráadásul a pápai fellegvárban, a Vatikánban.
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Leoattila-Raphael.jpg
Véleményem szerint a zöld ágas lovag (aki esetleg lehet Bors második stációja is) hasonló látomást lát... egy angyalt, aki kétszeresen is irányítja a dárdát. (blokkolja vele a lesúlytó kart és a nőrabló nemi szervére irányítja)
Miután ez megfogalmazodott bennem kipróbáltam valamit. Érdemes egy hosszú botot kézbevenni és a képen látható tartásban megtartani... Nehéz, és természetellenes! A dobásra hátrahúzott karban lévő botnak, dárdának enyhén felfelé kell ívelnie... Itt a képen meg lefelé hajlik. EZ nem természetes. Valaki, vagy valami belenyúlt a dárda ívébe. Esetleg az az angyal, akit a zöld vesszős lovag és Attila is Róma előtt lát(ott) ?
csan2
2014.12.04 05:47:39
"Vritra sárkánykígyó, az aszú- rák ura félelmetes és legyőzhetetlen ellenfélnek számított, hiszen nem is olyan rég Ő maga akolbó-lította ki Indrát királyi székéből. A szembenálló felek közti téren fűszál sem rezgett, mindkét sereglétszáma végtelennek tűnt. A feszültség kibírhatatlan, a tét óriási volt: ha Vritra győz, elpusztul a világ, méghozzá mindhá-rom: az égi, a földi és a földalatti sík egyszerre semmisül meg.
E veszélyt mindenki fölismerte, a végső pusztulást meg kellett akadályozni. A nagy küzdelemel őtt az isteni seregek vezetői parancsnoki értekezletet tartottak, ahol az előterjesztő komor arccalfejtette ki, hogy győzelmi esélyeik igen csekélyek, mivel Vritrán nem fog semmilyen fegyver. „Semfából, sem fémből, sem kőből készített fegyver nem árthat neki. Semmit sem tehetünk ellene.”A teljes tanácstalanságot és elkeseredést végül Brahmá szüntette meg. Aző emlékezete távoli korokra visszamenően is jól működött. Reménykeltően így szólott: „Szerintem létezik egy meg-oldás. Keressétek meg Dadhícsit, a risit, aki még az ősidőkben egyszer kiengesztelte Sivát, s en-nek jutalmaképp csontjai különleges minőségűvé váltak – elpusztíthatatlanná transzformálódtak,keménységük mindent felülmúl. Ha a csontjaiból csodafegyvert készíttettek, van esély arra, hogy…"
Részlet a hindú, buddhista hagyományból.
A folytatás még érdkesebb. De ezt máshonnan idézném:
"„Bármiért is jöttetek, meg fogjátok kapni.” A dévák elmagyarázták a helyzetet, és megkérték Dadhicsát, hogy áldozza fel testét a világ java érdekében. Dadhicsa, mivel valódi szent volt, cseppet sem habozott. Magához hívta közeli hozzátartozóit, és elmondta, mire készül. Utána a dévák jelenlétében intenzív szamádhibamerült, elhagyta a testét, és elérte a Brahmant (a határtalan tudatot).
Utána a dévák különböző fegyvereket készítettek a Rishi (Dadhicsa) kemény csontjaiból. A vadzsra Dadhicsa gerincéből készült... ekkor Indra kilőtte a vadzsrát, amely nyitott száján keresztül behatolt Vritra testébe, és félbevágta."
A világot elpusztító sárkánykigyó és az önfeláldozó, megváltói szerepkör együtt a buddhista hagyományban!
Más:
Magyarországi avarkori régészeti leletek kapcsolódásai Szent Györgyhöz
www.naput.hupont.hu/75/avar-kori-fibula
E veszélyt mindenki fölismerte, a végső pusztulást meg kellett akadályozni. A nagy küzdelemel őtt az isteni seregek vezetői parancsnoki értekezletet tartottak, ahol az előterjesztő komor arccalfejtette ki, hogy győzelmi esélyeik igen csekélyek, mivel Vritrán nem fog semmilyen fegyver. „Semfából, sem fémből, sem kőből készített fegyver nem árthat neki. Semmit sem tehetünk ellene.”A teljes tanácstalanságot és elkeseredést végül Brahmá szüntette meg. Aző emlékezete távoli korokra visszamenően is jól működött. Reménykeltően így szólott: „Szerintem létezik egy meg-oldás. Keressétek meg Dadhícsit, a risit, aki még az ősidőkben egyszer kiengesztelte Sivát, s en-nek jutalmaképp csontjai különleges minőségűvé váltak – elpusztíthatatlanná transzformálódtak,keménységük mindent felülmúl. Ha a csontjaiból csodafegyvert készíttettek, van esély arra, hogy…"
Részlet a hindú, buddhista hagyományból.
A folytatás még érdkesebb. De ezt máshonnan idézném:
"„Bármiért is jöttetek, meg fogjátok kapni.” A dévák elmagyarázták a helyzetet, és megkérték Dadhicsát, hogy áldozza fel testét a világ java érdekében. Dadhicsa, mivel valódi szent volt, cseppet sem habozott. Magához hívta közeli hozzátartozóit, és elmondta, mire készül. Utána a dévák jelenlétében intenzív szamádhibamerült, elhagyta a testét, és elérte a Brahmant (a határtalan tudatot).
Utána a dévák különböző fegyvereket készítettek a Rishi (Dadhicsa) kemény csontjaiból. A vadzsra Dadhicsa gerincéből készült... ekkor Indra kilőtte a vadzsrát, amely nyitott száján keresztül behatolt Vritra testébe, és félbevágta."
A világot elpusztító sárkánykigyó és az önfeláldozó, megváltói szerepkör együtt a buddhista hagyományban!
Más:
Magyarországi avarkori régészeti leletek kapcsolódásai Szent Györgyhöz
www.naput.hupont.hu/75/avar-kori-fibula
Megfejtették a rejtélyes bejegyzéseket, amiket Homérosz Odüsszeiájának egyik kiadásában fedeztek fel.
M. C. Lang gyűjtő 2007-ben a Chicago Egyetem Könyvtárának adományozta igazi ritkaságokat is tartalmazó Homérosz-gyűjteményét. Ennek egyik darabja volt az Odüsszeia 1504.…..
A mintegy 3500 éves Linear B-írást egy brit építész fejtette meg. Azt mára azonban elfelejtették, hogy a magyar származású Alice Kober nélkül nem ment volna.
Amikor 1900-ban Krétán ismeretlen írásjeleket tartalmazó agyagtáblákat találtak, senki nem tudta, hogy egy…..
csan2
2014.07.16 22:47:57
A phaisztos koronggal kapcsolatos legnagyobb gond, hogy nincs hozzá rozetta kövünk. Mivel sem a beszélt nyelvet, sem az írásukat nem ismerjük, így minden próbálgatás puszta kísérlet.
Azonban van egy nyelv ami egyetemleges, mely kultúrákon és korokon keresztül azonos, ez a matematika és a csillagászat nyelve.
Érdemes ez alapján megnézni a korong számadatait: „A” oldal: 123 jel, 31 blokk, 3 pont. A másik „B” oldalon ugyanezek számossága: 119/30/5
Alan Butler a Bronzkori komputerlemez könyvében felvetette, hogy a korong esetleg egy naptár, amin a 366 napos évkörben (492. nap korrigálásával) mérték az időt, ahol a 40 évnek kulcsszerepe volt. Ennek igazolására csak a már említett adatokat hozta fel példaként (119x123+3=14.640, azaz 40 teljes 366 év, valamint a 123x4=492, ami a 366 napos év korrigálásához szükséges)
Továbbhaladva Alan Butler gondolatán, ugyanezen számjegyekkel igazolhatóak a további csillagászati összefüggések:
- 365 napos év, a megfelelő szőkőévekkel korrigálva,
- 2160 évnyi világkorszak nyomonkövetése,
- Nap-Hold ciklusok nyomonkövetése (Kallipposz ciklus)
- Nap- és Holdfogyatkozások előrejelzése (Exeligmos)
- Vénusz és Mars ciklikusságának nyomonkövetése.
Azaz a phaisztoszi korongról, pusztán csak a matematikai, csillagászati összefüggések alapján kijelenthető, hogy olyan pontosságú szupernaptárként is funkcionált, mellyel a mai civilizációnk csak az atomórák alkalmazása révén tudott elérni!
Részletek:
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz-a-nap
Azonban van egy nyelv ami egyetemleges, mely kultúrákon és korokon keresztül azonos, ez a matematika és a csillagászat nyelve.
Érdemes ez alapján megnézni a korong számadatait: „A” oldal: 123 jel, 31 blokk, 3 pont. A másik „B” oldalon ugyanezek számossága: 119/30/5
Alan Butler a Bronzkori komputerlemez könyvében felvetette, hogy a korong esetleg egy naptár, amin a 366 napos évkörben (492. nap korrigálásával) mérték az időt, ahol a 40 évnek kulcsszerepe volt. Ennek igazolására csak a már említett adatokat hozta fel példaként (119x123+3=14.640, azaz 40 teljes 366 év, valamint a 123x4=492, ami a 366 napos év korrigálásához szükséges)
Továbbhaladva Alan Butler gondolatán, ugyanezen számjegyekkel igazolhatóak a további csillagászati összefüggések:
- 365 napos év, a megfelelő szőkőévekkel korrigálva,
- 2160 évnyi világkorszak nyomonkövetése,
- Nap-Hold ciklusok nyomonkövetése (Kallipposz ciklus)
- Nap- és Holdfogyatkozások előrejelzése (Exeligmos)
- Vénusz és Mars ciklikusságának nyomonkövetése.
Azaz a phaisztoszi korongról, pusztán csak a matematikai, csillagászati összefüggések alapján kijelenthető, hogy olyan pontosságú szupernaptárként is funkcionált, mellyel a mai civilizációnk csak az atomórák alkalmazása révén tudott elérni!
Részletek:
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz-a-nap
Rejtjelek, kódok, titkosírások
A Phaisztoszi korong és a krétai-ciprusi íráskör (Vendégposzt)
2014.04.11 09:30:02
Bizonyára nincs még egy olyan megfejtetlen ókori írásemlék, amelyik annyira ismert és népszerű volna, mint a Phaisztoszi korong. Ernst Doblhofer, akinek az ókori írások megfejtéséről szóló könyve e tárgyban tulajdonképpen az egyedüli magyar nyelven, a következő jellemzést…..
csan2
2014.05.22 12:43:43
CHRISTOPHER KNIGHT ES ALAN BUTLER Szupercivilizáció könyvében bizonyítják, hogy a korong naptárként is használható.
Ezt megerősíti az újabb matematikai igazolás, mely szerint korongnak Hold- és napév szerinti naptár funkciója sokkal sokrétűbb, mint az a téma felvetői is gondolták.
A naptár funkciót szolgálja többek között a 119 és a 123 rejtélyes ábra, azok 30, valamint 31 csoportja és a spirálok legvégén található pontok. A naptár funció rövid és könnyen megérthető leírása az alábbi oldalon:
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz
Ezt megerősíti az újabb matematikai igazolás, mely szerint korongnak Hold- és napév szerinti naptár funkciója sokkal sokrétűbb, mint az a téma felvetői is gondolták.
A naptár funkciót szolgálja többek között a 119 és a 123 rejtélyes ábra, azok 30, valamint 31 csoportja és a spirálok legvégén található pontok. A naptár funció rövid és könnyen megérthető leírása az alábbi oldalon:
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong-iresz
Ekkor azonban - mint már oly sokszor - nyugtalanító gondolatok leptek meg. Kis híján elkerülte a figyelmemet, hogy egy ordító ellentmondás bújt meg a soraim között. Ez a fenti gondolatmenet ugyanis szöges ellentétben áll mindazzal, amit a korábbi fejezetekben feltártunk. Az Isten…..
csan2
2014.05.15 13:28:20
@( Tóth Gyula ):
Tisztel Gyula,
Az avar sírokban megtalált érmékről készített táblázata 81-685-ig terjedő időszakban élt 39 különféle uralkodók és azok feleségeinek érméit sorolja fel. A gond, hogy mindegyiket avar(hun) sírokban találták. Kb 150 évet felölelő kora és késő avarkori (hun/magyar) sírokban 600 évet felölelő római érmék. Annak eséllye, hogy utólag rejtették az érméket a már régóta meglévő sírokba elenyészőnek tekinthető, ugyanúgy ahogy a téves régészeti jegyzőkönyvezésnek is… Hamisítványokról sem érdemes itt szót vesztegetni.
Említi,hogy:
“Ugyanaz a császár más és más provinciákban más és más érméket veretett, s ezeket az érméket a kutatás jelenleg több különböző császárhoz köti és libasorban szerepelteti őket az időszalagon.”
Ezt a mondatát telitalálatnak érzem.
Ez adta az ötletet, hogy a könyvében szereplő érmék gazdáinak a teljes nevét megnézzem. Meglepő tendencia olvasható ki belőlük. Lényegében Marcus Auréliustól egészen Diocletianus-ig szinte mindegyik uralkodó nevében ott van a MARCUS AURELIUS név elrejtve!
De nézzük sorban a wiki adatai alapján:
Kiinduló név: Marcus Aurelius Antoninus
Commodus (177-192), teljes neve: Marcus Aurelius Commodus Antoninus Augustus
Gordianus (238-244), teljes neve: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus, majd itt rövid időre megszakad a sorrend (ennek okáról megint lehetne külön szót ejteni, de aki elolvassa a neveket, ugyis rájön a válaszra). Majd folytatódik tovább a Marcus Aurelius Antoninus névsorozat:
Claudius Gothicus (268-270), teljes neve: Marcus Aurelius Claudius Gothicus Augustus
Probus (276-282), születési név: Marcus Aurelius Probus, teljes neve: Caesar Marcus Aurelius Probus Augustus
Carus (282-283), Marcus Aurelius Carus
Majd elérkeztünk Diocletianushoz (284-305), akinek a nevében azért az Aurélius szintén jelen van! Caius Aurelius Valerius Diocletianus
Név azonosságok, aminek semmi értelme! Hisz általában nincs rokonsági kapcsolat a listán szereplő uralkodók között. A többség általában helytartó volt, egyszerű parancsnokok, akiket a katonái emelnek császári székbe... Akkor miért ez a ragaszkodás Marcus Aurélius névhez?
Miért nem választottak időnként Augusztus, Tiberius vagy éppen Néro neveket maguknak?
Bár Caracalla neve nem szerepel a listáján, mégis orvosi ló esetnek érdemes megemlíteni:
„Caracalla (188. április 4. – 217. április 8.)
Eredeti neve Lucius Septimius Bassianus, a Caracalla nevet gúnyból kapta a caracallusnevű, egészen a bokáig érő germán vagy kelta eredetű rövid, testhezálló csuklyás hadi köpenyről, amelyet előszeretettel viselt. A IV.századig a történetírók Caracallusnak, azt követően Carcallának hívták.Uralkodói névként egy ettől teljesen eltérő nevet használt: Marcus Aurelius Severus Antoninus Augustus, bár ez többször változott.” wiki
Azaz „bokáig érő germán vagy kelta eredetű rövid, testhezálló csuklyás hadi köpenyről” nevezték el. Olyanról „amelyet előszeretettel viselt” róma ellensége! ” Továbbá uralkodói névként egy ettől teljesen eltérő nevet használt: Marcus Aurelius Severus Antoninus Augustus, bár ez többször változott.” Ehhez nem kell semmit hozzáfűzni, csak egy kérdést? Csak őrá érvényes ez?
Alaposabban átnézve a wiki római császárok menűsorát, ilyeneket lehet találni: Születési név, használt név, uralkodói név... melyek sokszor csak alig vannak köszönő viszonyban egymással, ráadásul többször az uralkodói név5-6 részből is állt. Ezen el lehet gondolkodni, mint azon is, hogy Marcus Aurélius neve miért jelenik meg szinte minden őt követő császár nevében? Vagy inkább Marcus Aurélius miért használt annyi féle névváltozatot az érméin?
“Ugyanaz a császár más és más provinciákban más és más érméket veretett, s ezeket az érméket a kutatás jelenleg több különböző császárhoz köti és libasorban szerepelteti őket az időszalagon.”
Tisztel Gyula,
Az avar sírokban megtalált érmékről készített táblázata 81-685-ig terjedő időszakban élt 39 különféle uralkodók és azok feleségeinek érméit sorolja fel. A gond, hogy mindegyiket avar(hun) sírokban találták. Kb 150 évet felölelő kora és késő avarkori (hun/magyar) sírokban 600 évet felölelő római érmék. Annak eséllye, hogy utólag rejtették az érméket a már régóta meglévő sírokba elenyészőnek tekinthető, ugyanúgy ahogy a téves régészeti jegyzőkönyvezésnek is… Hamisítványokról sem érdemes itt szót vesztegetni.
Említi,hogy:
“Ugyanaz a császár más és más provinciákban más és más érméket veretett, s ezeket az érméket a kutatás jelenleg több különböző császárhoz köti és libasorban szerepelteti őket az időszalagon.”
Ezt a mondatát telitalálatnak érzem.
Ez adta az ötletet, hogy a könyvében szereplő érmék gazdáinak a teljes nevét megnézzem. Meglepő tendencia olvasható ki belőlük. Lényegében Marcus Auréliustól egészen Diocletianus-ig szinte mindegyik uralkodó nevében ott van a MARCUS AURELIUS név elrejtve!
De nézzük sorban a wiki adatai alapján:
Kiinduló név: Marcus Aurelius Antoninus
Commodus (177-192), teljes neve: Marcus Aurelius Commodus Antoninus Augustus
Gordianus (238-244), teljes neve: Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus, majd itt rövid időre megszakad a sorrend (ennek okáról megint lehetne külön szót ejteni, de aki elolvassa a neveket, ugyis rájön a válaszra). Majd folytatódik tovább a Marcus Aurelius Antoninus névsorozat:
Claudius Gothicus (268-270), teljes neve: Marcus Aurelius Claudius Gothicus Augustus
Probus (276-282), születési név: Marcus Aurelius Probus, teljes neve: Caesar Marcus Aurelius Probus Augustus
Carus (282-283), Marcus Aurelius Carus
Majd elérkeztünk Diocletianushoz (284-305), akinek a nevében azért az Aurélius szintén jelen van! Caius Aurelius Valerius Diocletianus
Név azonosságok, aminek semmi értelme! Hisz általában nincs rokonsági kapcsolat a listán szereplő uralkodók között. A többség általában helytartó volt, egyszerű parancsnokok, akiket a katonái emelnek császári székbe... Akkor miért ez a ragaszkodás Marcus Aurélius névhez?
Miért nem választottak időnként Augusztus, Tiberius vagy éppen Néro neveket maguknak?
Bár Caracalla neve nem szerepel a listáján, mégis orvosi ló esetnek érdemes megemlíteni:
„Caracalla (188. április 4. – 217. április 8.)
Eredeti neve Lucius Septimius Bassianus, a Caracalla nevet gúnyból kapta a caracallusnevű, egészen a bokáig érő germán vagy kelta eredetű rövid, testhezálló csuklyás hadi köpenyről, amelyet előszeretettel viselt. A IV.századig a történetírók Caracallusnak, azt követően Carcallának hívták.Uralkodói névként egy ettől teljesen eltérő nevet használt: Marcus Aurelius Severus Antoninus Augustus, bár ez többször változott.” wiki
Azaz „bokáig érő germán vagy kelta eredetű rövid, testhezálló csuklyás hadi köpenyről” nevezték el. Olyanról „amelyet előszeretettel viselt” róma ellensége! ” Továbbá uralkodói névként egy ettől teljesen eltérő nevet használt: Marcus Aurelius Severus Antoninus Augustus, bár ez többször változott.” Ehhez nem kell semmit hozzáfűzni, csak egy kérdést? Csak őrá érvényes ez?
Alaposabban átnézve a wiki római császárok menűsorát, ilyeneket lehet találni: Születési név, használt név, uralkodói név... melyek sokszor csak alig vannak köszönő viszonyban egymással, ráadásul többször az uralkodói név5-6 részből is állt. Ezen el lehet gondolkodni, mint azon is, hogy Marcus Aurélius neve miért jelenik meg szinte minden őt követő császár nevében? Vagy inkább Marcus Aurélius miért használt annyi féle névváltozatot az érméin?
“Ugyanaz a császár más és más provinciákban más és más érméket veretett, s ezeket az érméket a kutatás jelenleg több különböző császárhoz köti és libasorban szerepelteti őket az időszalagon.”
csan2
2014.05.16 16:28:19
@Z. Ákos:
Kedves Ákos és Gyula
Engedje meg, hogy mindkettőjük felé tolmácsoljam a gondolataimat, mert úgy érzem talán jobban ért Ákos az érmék világához, mint mi.
Nem vagyok numizmatikus, bár a magyam módján hosszú évtizedik az érmék mégis bottalütött érmegyűjtő voltam. Ami az érmékben megfogott az a változatosságuk volt.
És most napok óta nézegetem az ókori római birodalom császárkori érméit, és egyre inkább egy kérdés fogalmazódik meg bennem: Szinte ugyanúgy néz ki minden érme! Mindha 300 évre lemerevedett volna az idő! Bár időnként az ábrázolt császár arcéle változik, néha szakállas, néha korona van az ábrázolt császár fején, de a portré elrendezése, és az érme szerkesztése – szinte ugyanolyan. Itt most tudatosan nem foglalkozom az írott szöveg jelentésével, kódjaival...
Az érmék állandósult formája alapján az az érzésem, mintha ugyanabban az időben és helyen készült volna az érmék döntő többsége! Elég csak arra gondoni, hogy nálunk az elmúlt 30 évben hányszor változott a stilusa a forint érméknek. De ugyanez érvényes szinte minden pénznemre, akár az árpádkori dénárokról, vagy éppen az ókori görög érmékről is lenne szó. Akkor, hogy lehet, hogy a rómaiaknál szinte semmi sem változott. De ideje példákat nézni:
Hadrianus
www.wildwinds.com/coins/ric/hadrian/i.html
Marcus Aurelius:
www.google.gr/search?q=marcus+aurelius+coins&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=Pfh0U7CKLsSU0AXXm4C4DQ&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1093&bih=488#facrc=_&imgdii=_&imgrc=YkPM7kfxi8RjmM%253A%3BerYWBjhmB0FSlM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.wildwinds.com%252Fcoins%252Fric%252Fmarcus_aurelius%252FRIC_0480b.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.wildwinds.com%252Fcoins%252Fric%252Fmarcus_aurelius%252Fi.html%3B624%3B320
II. Constantius
en.wikipedia.org/wiki/File:Constantius_II_-_solidus_-_antioch_RIC_viii_025.jpg
Valentianus
www.ma-shops.co.uk/zufahl/item.php5?id=2845&lang=en
Egy érdekesség, hogyan és mikor változott meg a bizánci érmék fomája. Legyen íme egy példa a 400-as évek közepéről, ami ugyebár Attila hivatalos ideje...
hu.wikipedia.org/wiki/Marcianus_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r
A korábbi arcéllekkel szemben a hirtelen szembefordulnak az arcok az érméken.
A kettő korábbi császárnál (akit Honorius bátyjának és annak fiának tekintenek), még a római császárok megszokott stílusával találkozhatunk:
hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_Arcadius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r
hu.wikipedia.org/wiki/II._Theodosius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r
Ezzel együtt érdemes Honorius érméjét is jobban megnézni:
hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_Honorius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r
Természetellenesen hátrafelé fordul, kitekert nyakkal. Épelméjű császár nem készít önmagáról ilyen képet!
A másik meglepő számomra: A hivatkozott érmék nem kopottak, nem látszik rajtuk, hogy közel másfélezer év telt el volna. De ez most nem tartozik közvetlenül ehhez a gondolatmenethez...
Kedves Ákos és Gyula
Engedje meg, hogy mindkettőjük felé tolmácsoljam a gondolataimat, mert úgy érzem talán jobban ért Ákos az érmék világához, mint mi.
Nem vagyok numizmatikus, bár a magyam módján hosszú évtizedik az érmék mégis bottalütött érmegyűjtő voltam. Ami az érmékben megfogott az a változatosságuk volt.
És most napok óta nézegetem az ókori római birodalom császárkori érméit, és egyre inkább egy kérdés fogalmazódik meg bennem: Szinte ugyanúgy néz ki minden érme! Mindha 300 évre lemerevedett volna az idő! Bár időnként az ábrázolt császár arcéle változik, néha szakállas, néha korona van az ábrázolt császár fején, de a portré elrendezése, és az érme szerkesztése – szinte ugyanolyan. Itt most tudatosan nem foglalkozom az írott szöveg jelentésével, kódjaival...
Az érmék állandósult formája alapján az az érzésem, mintha ugyanabban az időben és helyen készült volna az érmék döntő többsége! Elég csak arra gondoni, hogy nálunk az elmúlt 30 évben hányszor változott a stilusa a forint érméknek. De ugyanez érvényes szinte minden pénznemre, akár az árpádkori dénárokról, vagy éppen az ókori görög érmékről is lenne szó. Akkor, hogy lehet, hogy a rómaiaknál szinte semmi sem változott. De ideje példákat nézni:
Hadrianus
www.wildwinds.com/coins/ric/hadrian/i.html
Marcus Aurelius:
www.google.gr/search?q=marcus+aurelius+coins&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=Pfh0U7CKLsSU0AXXm4C4DQ&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1093&bih=488#facrc=_&imgdii=_&imgrc=YkPM7kfxi8RjmM%253A%3BerYWBjhmB0FSlM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.wildwinds.com%252Fcoins%252Fric%252Fmarcus_aurelius%252FRIC_0480b.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.wildwinds.com%252Fcoins%252Fric%252Fmarcus_aurelius%252Fi.html%3B624%3B320
II. Constantius
en.wikipedia.org/wiki/File:Constantius_II_-_solidus_-_antioch_RIC_viii_025.jpg
Valentianus
www.ma-shops.co.uk/zufahl/item.php5?id=2845&lang=en
Egy érdekesség, hogyan és mikor változott meg a bizánci érmék fomája. Legyen íme egy példa a 400-as évek közepéről, ami ugyebár Attila hivatalos ideje...
hu.wikipedia.org/wiki/Marcianus_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r
A korábbi arcéllekkel szemben a hirtelen szembefordulnak az arcok az érméken.
A kettő korábbi császárnál (akit Honorius bátyjának és annak fiának tekintenek), még a római császárok megszokott stílusával találkozhatunk:
hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_Arcadius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r
hu.wikipedia.org/wiki/II._Theodosius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r
Ezzel együtt érdemes Honorius érméjét is jobban megnézni:
hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_Honorius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r
Természetellenesen hátrafelé fordul, kitekert nyakkal. Épelméjű császár nem készít önmagáról ilyen képet!
A másik meglepő számomra: A hivatkozott érmék nem kopottak, nem látszik rajtuk, hogy közel másfélezer év telt el volna. De ez most nem tartozik közvetlenül ehhez a gondolatmenethez...
csan2
2014.05.19 14:44:13
@Z. Ákos:
Mutatnék egy érdekességet. Terveztem, hogy tovább vizsgálódok, de nincs időm és kedvem se nagyon római érméket nézegetni. Mindenesetre itt van két érme:
Constantius II (323-361)
hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rme%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1sok_a_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rkorban#mediaviewer/F%C3%A1jl:CONSTANTIUS_II_-_RIC_VIII_75_-_252799.jpg
és Valentianus (364-375)
www.ma-shops.co.uk/zufahl/item.php5?id=2845&lang=en
Két egymást követő császár. Mégis úgy hasonlítanak egymáshoz az érmék, mint egy bélyegsorozat két darabja. A hátlapot ugyanaz a kéz tervezte, ahogy az arc is szinte ugyazaz a két uralkodónál.
Elnézve ugyanazon császárokról készült különféle érmék arcképeit, sokszor jóval nagyobb eltéréseket lehet tapasztalni ugyanazon uralkodóknál.
Több ilyen párost is fel lehetne állítani, de inkább a tendenciát, Gyula elgondolását szerettem volna ezzel is igazolni
Mutatnék egy érdekességet. Terveztem, hogy tovább vizsgálódok, de nincs időm és kedvem se nagyon római érméket nézegetni. Mindenesetre itt van két érme:
Constantius II (323-361)
hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rme%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1sok_a_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rkorban#mediaviewer/F%C3%A1jl:CONSTANTIUS_II_-_RIC_VIII_75_-_252799.jpg
és Valentianus (364-375)
www.ma-shops.co.uk/zufahl/item.php5?id=2845&lang=en
Két egymást követő császár. Mégis úgy hasonlítanak egymáshoz az érmék, mint egy bélyegsorozat két darabja. A hátlapot ugyanaz a kéz tervezte, ahogy az arc is szinte ugyazaz a két uralkodónál.
Elnézve ugyanazon császárokról készült különféle érmék arcképeit, sokszor jóval nagyobb eltéréseket lehet tapasztalni ugyanazon uralkodóknál.
Több ilyen párost is fel lehetne állítani, de inkább a tendenciát, Gyula elgondolását szerettem volna ezzel is igazolni
Iliász-Odüsszeia
https://kautnikandras.typeform.com/to/cgemvU
Az Iliász, valamint az Odüsszeia c. eposzokkal kezdődik az európai irodalom. Ez a két mű idősebb, mint a Biblia és a Bibliával együtt ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást azokra, akik az európai gondolkodást formálták.…..
csan2
2014.05.02 22:13:21
Iliász asztrál-mitoszi kapcsolata... "Ahogy fenn a mennyben, úgy a földön is" elv érvényesülése az eposzban:
www.naput.hupont.hu/12/iliasz-naput-elemzes-i-alapelv
Érdemes beleolvasni és rögtön érthetővé válik az Iliász világa...
www.naput.hupont.hu/12/iliasz-naput-elemzes-i-alapelv
Érdemes beleolvasni és rögtön érthetővé válik az Iliász világa...
Természetesen én is éreztem, hogy az előző részben felvázolt gondolatmenet további megerősítésre szorul. Történt azonban, hogy egyszer, Kézai Simon mester krónikájából a magyarok első bejövetelének történetét olvasgatva a következő döbbenetes szavak kerültek elém:…..
csan2
2014.03.22 07:28:49
Tegnap akadtam erre az oldalra.
hu.wikipedia.org/wiki/Kerekasztal_(Britannia)
Ezek szerint Artur kerekasztalának férőhelyei elég jelentős mértékben módosulnak. Néhol csak 12, máshol 20, esetleg 50, vagy éppen 150... Joggal vetődik fel a kérdés, hogy hogyan lehet ekkora szóródás a kerekasztal nagyságát illetően.
12, 20, 50 (52) –es számok nagyon is emlékeztetnek az Odüsszeia kérőinek számosságára. A száznyolc, vagy 150 fő, viszont már nem jelent akkora különbséget nagyságrendileg...
Ezek a számok felidézik számomra azt a 108-as nemzetségszámot, amiről oly hagsúlyosan szólnak a krónikáink és mely szám egyik lehetséges értelmezését éppen az Odüsszeia nyújthatja számunkra, melynek szerzőjéről többszörösen is feltételezhetjük, hogy annyira volt görög, mint szkíta! (Ennek bizonyítása az Iliász és Odüsszeia eposzok Naput elemzésében található)
www.naput.hupont.hu/12/iliasz-naput-elemzes-i-alapelv
Ez az újabb egyezőség megint csak a véletlen műve lenne?
Gyula, a kommentem írása előtt átnéztem az írásait, hátha találok benne bármilyen érdekes megfigyelést a 108-as számról, de csak a krónika idézeteiben említette.
Egy kérdéssel fordulnék mégis Önhöz: Mivel elég sok szakirodalmat elolvasott az elmúlt évtizedek alatt, találkozott e máshol is ezzel a bűvös 108-as számmal? Esetleg ezek is összefüggésbe hozhatok bármilyen módon a szkítákkal, hunokkal?
köszönettel
hu.wikipedia.org/wiki/Kerekasztal_(Britannia)
Ezek szerint Artur kerekasztalának férőhelyei elég jelentős mértékben módosulnak. Néhol csak 12, máshol 20, esetleg 50, vagy éppen 150... Joggal vetődik fel a kérdés, hogy hogyan lehet ekkora szóródás a kerekasztal nagyságát illetően.
12, 20, 50 (52) –es számok nagyon is emlékeztetnek az Odüsszeia kérőinek számosságára. A száznyolc, vagy 150 fő, viszont már nem jelent akkora különbséget nagyságrendileg...
Ezek a számok felidézik számomra azt a 108-as nemzetségszámot, amiről oly hagsúlyosan szólnak a krónikáink és mely szám egyik lehetséges értelmezését éppen az Odüsszeia nyújthatja számunkra, melynek szerzőjéről többszörösen is feltételezhetjük, hogy annyira volt görög, mint szkíta! (Ennek bizonyítása az Iliász és Odüsszeia eposzok Naput elemzésében található)
www.naput.hupont.hu/12/iliasz-naput-elemzes-i-alapelv
Ez az újabb egyezőség megint csak a véletlen műve lenne?
Gyula, a kommentem írása előtt átnéztem az írásait, hátha találok benne bármilyen érdekes megfigyelést a 108-as számról, de csak a krónika idézeteiben említette.
Egy kérdéssel fordulnék mégis Önhöz: Mivel elég sok szakirodalmat elolvasott az elmúlt évtizedek alatt, találkozott e máshol is ezzel a bűvös 108-as számmal? Esetleg ezek is összefüggésbe hozhatok bármilyen módon a szkítákkal, hunokkal?
köszönettel
Gyakorta előfordul velem, hogy egy gyanútlanul megpiszkált téma túlnő eredeti szándékaimon, szinte önálló életre kel és teljesen átrajzolja mindazt, amit múltunk valamely szakaszáról addig gondoltunk. Néha csak érintőlegesen, mintegy mellékszálként akarok foglalkozni egy-egy…..
csan2
2014.03.02 08:09:39
Március idusa közeledtével engedje meg, hogy most Kossuth személyére, származására vonatkozó észrevételeimet, gondolataimat is megosszam Önnel.
Minden évszázadnak megvannak a maga nemzeti karakterei a magyar történelemben: Bocskai, Behtlen, Rákóczi, Báthory... és mindegyik valamilyen módon kapcsolódik az Aladárhoz és Szent Istvánon keresztül a Csaba féle attilai vérvonalhoz.
De két név hiányzik, pedig a XIX századi magyar történelem elképzelhetetlen nélkülük: KOSSUTH LAJOS és Széchenyi István.
Széchenyi esetében egyszerű a helyzet, mivel az apai nagyapai deédanyja Gróf Batthány Teréz. De mi a helyzet Kossuth származásával?
Legyen nála is kiinduló pont e szellemi kalandozásban a Bethlen család, ehhez érdemes két gondolatot idézni az internetről:
www.gyomaendrod.hu/hu/gyomaendrod_tortenete/#IktariBeth
A nemzetség már a XII. században egy korabeli okirat szerint három ágra szakadt: Bethlen, Lökös, Maczonka.A Lökös ág kihalt. A Maczonka ágbeliek Gyoma és tartozékai mellé kaptak szolgálataikért a Túróc megyei Neczpált, s ekkor lettek Neczpáliak.
users.atw.hu/csszl41/reneszansz.html
Neczpáli Zsófia. Gyomai Betlen családja még a 14.sz.- ban iktári Bethlen és Neczpáli ágra szakadt. A Neczpáliak családi fészke Turóc vármegye lett.
A Bethlen nemzetség a XII. században három ágra szakadt, melyből a Maczonka ág kapta meg a Túróc megyei Neczpált…Rákeresve Necpál településre egy Marchan fia János névre akadunk… Joggal feltételezhető, hogy a Maczonka és Marchan nevek ugyanazt a családot fedik le. Erre már volt példánk az Apaffy és Apafi nevek esetében.
hu.wikipedia.org/wiki/Necp%C3%A1l
A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király "terra Nochpal" birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját.
Miért fontos annyira Turóc vármegye, a Magyar Királyság északi részén, a mai Szlovákiában? Mert Kossuth családja is innen származik!
De lássuk az idevezető forrásokat sorban, mit is ír a Wiki Kossuth Lajosról:
Kossuthfalváról (ma: Kossuth nevű városrésze Turócszentmártonnak) származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az Andrássyaknál. Viszonylag későn, 1800 körül házasodott, s vette el az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát.
Majd a en.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgy_Kossuth angol nyelvű, de vélhetően szlovák szerkesztésű honlapon az alábbi olvasható:
György Kossuth de Udvard et Kossuthfalva (Slovak: Juraj Košút, 1781, Kossuth - 31 July 1849, Kossuth) was a Hungarian nobleman, an agronomist and a supporter of the Slovak national movement.
…
The origin of Kossuth family is dated back to the 13th century when king Béla IV of Hungary granted them the aristocratic title and the feod in Túróc (Slovak: Turiec) in 1263. The family residency was in the village Kosut (before Dvorec, now the part ofMartin, Slovakia). The word “košút” in archaic Slovak means “a billy-goat” or “a somersault”. The family was a typical example of provincial gentry in the Kingdom of Hungary and was kindred with other families of the local Slovak gentry in the region of Turóc and Liptó (Liptov)
A lényeg, hogy a Kossuth család a 1263-ig, IV. Béla idejéig vezeti vissza a nemesi származását.
Itt idéznék az Ön tanulmányából, érdemes a párhuzamokra figyelni:
Jó bizonysága a Gutkeledek kiválóságának és példás hűségének IV. Béla királyunk 1248-ban kelt oklevele, melyben Gutkeled nembeli István nádort, szlavón bánt és Stájerország kapitányát „szívünk szerint való férfinak” mondja, aki „nem romboló, hanem építő, nem tékozló, hanem gyűjtő lesz, nem is pusztító, hanem inkább eredendő hűsége és bölcsessége révén nagyszerű megőrző”.
Mind a Gutkeled, mind a Kossuth család IV. Béla figyelmében részesül.
Minden évszázadnak megvannak a maga nemzeti karakterei a magyar történelemben: Bocskai, Behtlen, Rákóczi, Báthory... és mindegyik valamilyen módon kapcsolódik az Aladárhoz és Szent Istvánon keresztül a Csaba féle attilai vérvonalhoz.
De két név hiányzik, pedig a XIX századi magyar történelem elképzelhetetlen nélkülük: KOSSUTH LAJOS és Széchenyi István.
Széchenyi esetében egyszerű a helyzet, mivel az apai nagyapai deédanyja Gróf Batthány Teréz. De mi a helyzet Kossuth származásával?
Legyen nála is kiinduló pont e szellemi kalandozásban a Bethlen család, ehhez érdemes két gondolatot idézni az internetről:
www.gyomaendrod.hu/hu/gyomaendrod_tortenete/#IktariBeth
A nemzetség már a XII. században egy korabeli okirat szerint három ágra szakadt: Bethlen, Lökös, Maczonka.A Lökös ág kihalt. A Maczonka ágbeliek Gyoma és tartozékai mellé kaptak szolgálataikért a Túróc megyei Neczpált, s ekkor lettek Neczpáliak.
users.atw.hu/csszl41/reneszansz.html
Neczpáli Zsófia. Gyomai Betlen családja még a 14.sz.- ban iktári Bethlen és Neczpáli ágra szakadt. A Neczpáliak családi fészke Turóc vármegye lett.
A Bethlen nemzetség a XII. században három ágra szakadt, melyből a Maczonka ág kapta meg a Túróc megyei Neczpált…Rákeresve Necpál településre egy Marchan fia János névre akadunk… Joggal feltételezhető, hogy a Maczonka és Marchan nevek ugyanazt a családot fedik le. Erre már volt példánk az Apaffy és Apafi nevek esetében.
hu.wikipedia.org/wiki/Necp%C3%A1l
A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király "terra Nochpal" birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját.
Miért fontos annyira Turóc vármegye, a Magyar Királyság északi részén, a mai Szlovákiában? Mert Kossuth családja is innen származik!
De lássuk az idevezető forrásokat sorban, mit is ír a Wiki Kossuth Lajosról:
Kossuthfalváról (ma: Kossuth nevű városrésze Turócszentmártonnak) származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az Andrássyaknál. Viszonylag későn, 1800 körül házasodott, s vette el az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát.
Majd a en.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgy_Kossuth angol nyelvű, de vélhetően szlovák szerkesztésű honlapon az alábbi olvasható:
György Kossuth de Udvard et Kossuthfalva (Slovak: Juraj Košút, 1781, Kossuth - 31 July 1849, Kossuth) was a Hungarian nobleman, an agronomist and a supporter of the Slovak national movement.
…
The origin of Kossuth family is dated back to the 13th century when king Béla IV of Hungary granted them the aristocratic title and the feod in Túróc (Slovak: Turiec) in 1263. The family residency was in the village Kosut (before Dvorec, now the part ofMartin, Slovakia). The word “košút” in archaic Slovak means “a billy-goat” or “a somersault”. The family was a typical example of provincial gentry in the Kingdom of Hungary and was kindred with other families of the local Slovak gentry in the region of Turóc and Liptó (Liptov)
A lényeg, hogy a Kossuth család a 1263-ig, IV. Béla idejéig vezeti vissza a nemesi származását.
Itt idéznék az Ön tanulmányából, érdemes a párhuzamokra figyelni:
Jó bizonysága a Gutkeledek kiválóságának és példás hűségének IV. Béla királyunk 1248-ban kelt oklevele, melyben Gutkeled nembeli István nádort, szlavón bánt és Stájerország kapitányát „szívünk szerint való férfinak” mondja, aki „nem romboló, hanem építő, nem tékozló, hanem gyűjtő lesz, nem is pusztító, hanem inkább eredendő hűsége és bölcsessége révén nagyszerű megőrző”.
Mind a Gutkeled, mind a Kossuth család IV. Béla figyelmében részesül.
csan2
2014.03.02 08:10:33
hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_(v%C3%A1rosr%C3%A9sz)
A Kossuth család ősi fészke. Neve a szláv košut (= kecskebak) főnévből származik.Mások szerint, a kos magyar szóból származik a neve. Eredetileg a turóci várbirtokok közé tartozó Zábor-földnek egyik része volt. A falu akkor keletkezett, amikor a Kossuth család őse Math fia Kosuth Pósa fia Koccsal és Voyan fia Voiszlóval a Turóc folyó jobb partján IV. Béla királytól földet kapott. Mivel az első adománylevelet Detre zólyomi ispán megsemmisítette 1263-ban a király újból megerősítette a családot birtokában, ebben Turóc megyei nemesekként említve őket. A birtokból a Kosuthnak és Voiszlónak jutott harmad rész, ebből alakult ki a későbbi település. Ekkor a falu még több oklevélben Udvard néven szerepel. 1359-ben Kosuth fia András kapott oltalomlevelet a birtokra a szomszédos Révayfalva lakóinak támadásai ellen. 1360-ban a birtokot András fiai és Pál testvére örökölte. 1374-ben Kosuth Pál a velenceiek elleni harcokban szerzett érdemeiért Nagy Lajos királytól Udvard falut örökös birtokul kapta. A falu neve a 15. század végétől változott Udvardról Kossuthfalvára. 1487-ben a község felét zálogbirtokul a Detrich család szerezte meg, majd tőlük 1506-ban a Zablati család, később pedig a Révayak birtokaként a szklabinyai uradalom része lett. A zálogba adott birtokrészt az 1650-es években Kossuth Miklós szerezte vissza.
És itt érdemes újra felfigyelni a nevekre:
Maczonka- Marchan – Math némi hasonlóságot mutat mindhárom név kimondva. E nevek a Bethlen és Kossuth család legrégebbi őseinek nevei...
A wiki idézet vélhetően a Pallas lexikon adataira hivatkozik, így érdemes ezt is átolvasni, hogy a Kossuth név alatt mit ír:
mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006001.html#1
(udvardi és kossuti vagy kossutfalvi). Régi turócmegyei nemesi család, melynek első ismert őse Math fia Kosuth (Coswth) IV. Béla korában tünik föl. Eredetileg várjobbágy lehetett és mint ilyen kapott adományba IV. Bélától egy darab földet a Turóc folyó jobb partján Pósa fia Koccsal (Coch) és Voyan fia Voiszlóval, kik ugy látszik rokonai voltak. Az első adománylevelet azonban Detre zólyomi ispán birtokába kerítvén, megsemmisítette, helyette 1263. állított IV. Béla új adománylevelet, melyben az adományosokat turóci nemeseknek (nobiles de Turuch) mondja. Ezen adománylevél értelmében a birtokból két részt kapott Kocs (ebből lett a későbbi Zábor község) és csak a harmadik rész (a későbbi Udvard v. Kossuth község) jutott Kosuthnak és Voiszlónak. A család tagjai közül Kossuth fia András 1359. oltalomlevelet nyert udvardi birtokára a szomszéd Priekopa lakóinak zaklatásai ellen….
És újra összecsengő nevek: Coswth-Coch.
Tehát adva van két család: Bethlen és a Kossuth. Mindkettő a történelmi Magyarország északi kis vármegyéjében él évszázadokon keresztül, egészen a XVIII század végéig. Továbbá mindkét család kiemelet figyelembe részesül IV. Béla részéről… és mindkét család őseinek neve nagyfokú hasonlóságot mutat. Biztos, hogy két külön családról van szó? Ha tényleg különállóak nem lehet, hogy Kossuth felmenőiben keresztezi egymást e két nemesi család?
Gyula, tudom ezek csak felvetések, de szeretném ha tudna róluk. Esetleg a későbbiekben olyan adat kerülhet a birtokában melyek közelebb hozhatják a valóság megismeréséhez.
Kossuth családfa:
mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/kossuth-csaladfa.png
A Kossuth család ősi fészke. Neve a szláv košut (= kecskebak) főnévből származik.Mások szerint, a kos magyar szóból származik a neve. Eredetileg a turóci várbirtokok közé tartozó Zábor-földnek egyik része volt. A falu akkor keletkezett, amikor a Kossuth család őse Math fia Kosuth Pósa fia Koccsal és Voyan fia Voiszlóval a Turóc folyó jobb partján IV. Béla királytól földet kapott. Mivel az első adománylevelet Detre zólyomi ispán megsemmisítette 1263-ban a király újból megerősítette a családot birtokában, ebben Turóc megyei nemesekként említve őket. A birtokból a Kosuthnak és Voiszlónak jutott harmad rész, ebből alakult ki a későbbi település. Ekkor a falu még több oklevélben Udvard néven szerepel. 1359-ben Kosuth fia András kapott oltalomlevelet a birtokra a szomszédos Révayfalva lakóinak támadásai ellen. 1360-ban a birtokot András fiai és Pál testvére örökölte. 1374-ben Kosuth Pál a velenceiek elleni harcokban szerzett érdemeiért Nagy Lajos királytól Udvard falut örökös birtokul kapta. A falu neve a 15. század végétől változott Udvardról Kossuthfalvára. 1487-ben a község felét zálogbirtokul a Detrich család szerezte meg, majd tőlük 1506-ban a Zablati család, később pedig a Révayak birtokaként a szklabinyai uradalom része lett. A zálogba adott birtokrészt az 1650-es években Kossuth Miklós szerezte vissza.
És itt érdemes újra felfigyelni a nevekre:
Maczonka- Marchan – Math némi hasonlóságot mutat mindhárom név kimondva. E nevek a Bethlen és Kossuth család legrégebbi őseinek nevei...
A wiki idézet vélhetően a Pallas lexikon adataira hivatkozik, így érdemes ezt is átolvasni, hogy a Kossuth név alatt mit ír:
mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006001.html#1
(udvardi és kossuti vagy kossutfalvi). Régi turócmegyei nemesi család, melynek első ismert őse Math fia Kosuth (Coswth) IV. Béla korában tünik föl. Eredetileg várjobbágy lehetett és mint ilyen kapott adományba IV. Bélától egy darab földet a Turóc folyó jobb partján Pósa fia Koccsal (Coch) és Voyan fia Voiszlóval, kik ugy látszik rokonai voltak. Az első adománylevelet azonban Detre zólyomi ispán birtokába kerítvén, megsemmisítette, helyette 1263. állított IV. Béla új adománylevelet, melyben az adományosokat turóci nemeseknek (nobiles de Turuch) mondja. Ezen adománylevél értelmében a birtokból két részt kapott Kocs (ebből lett a későbbi Zábor község) és csak a harmadik rész (a későbbi Udvard v. Kossuth község) jutott Kosuthnak és Voiszlónak. A család tagjai közül Kossuth fia András 1359. oltalomlevelet nyert udvardi birtokára a szomszéd Priekopa lakóinak zaklatásai ellen….
És újra összecsengő nevek: Coswth-Coch.
Tehát adva van két család: Bethlen és a Kossuth. Mindkettő a történelmi Magyarország északi kis vármegyéjében él évszázadokon keresztül, egészen a XVIII század végéig. Továbbá mindkét család kiemelet figyelembe részesül IV. Béla részéről… és mindkét család őseinek neve nagyfokú hasonlóságot mutat. Biztos, hogy két külön családról van szó? Ha tényleg különállóak nem lehet, hogy Kossuth felmenőiben keresztezi egymást e két nemesi család?
Gyula, tudom ezek csak felvetések, de szeretném ha tudna róluk. Esetleg a későbbiekben olyan adat kerülhet a birtokában melyek közelebb hozhatják a valóság megismeréséhez.
Kossuth családfa:
mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/kossuth-csaladfa.png
Ahogy azt A Nagy ciklus c. fejezetben láttuk, Antonio Bonfini még tudott olyan évkönyvekről, amelyek Attila galliai hadjáratát és Szent Orsolya mártíromságát Anterus pápasága és Maximinus császársága idejére tették. Mivel Anterus néven csak egyetlen pápa élt, és ő is csak…..
csan2
2014.01.23 18:42:05
Kedves Z.Ákos.
Pár napja olvastam a kommentjét, de időközben elfelejtettem, hogy melyik cikkhez is tartozott. Mivel az Excaliburt említette benne, ezért itt az Arthur gondolatkörnél csatlakoznék a gondolataihoz.
Az Excalibur története az Arthur mondovilág egyik legismertebb története, a benne szereplők szkíta kapcsolatára joggal lehet hivatkozni. Azonban lényegében ugyanez a történet megjelenik az ókori odüsszeia történetében is.
Kadmosz lánya, a széplábú Ínó odanézett, ... Ez könyörült meg a kínban hányódó Odüszeuszon;
mint a madár bukkant föl azonnal a tengeri habból, és sokeresztékes tutajára fölülve ekép szólt:
"... vesd le ruháidat itt, tutajod meg bízd a szelekre, hordják el; s igyekezz hazatérni, csak ússz a kezeddel phaiák földre, ahol sorsod, hogy megmeneküljél.
Vedd csak ez isteni fátylat, a melled alá kifeszítve kössed föl, s nem kell félned kíntól, se haláltól.
És miután kezeiddel a szárazföldet eléred, vesd le magadról újra, s a borszinü vízbe hajítsd be,
messzire, és közben fordítsad másfele arcod."
Látszólag teljesen más történet, de jobban megvizsgálva az Excalibur és a Odüsszeia Ínó fátyla közötti átfedéseket ugyanazon a motívumok fedezhetjük fel: A víz női tündére/istene akitől érkezik az isteni segédeszköz, majd mindkét esetben oda is kell visszahajítani. És mindkettőnél köztes állapotként jelen van a szikla (az amin Odüsszeusz majdnem összezúzza magát és az amiben éveken át, királyra várva pihen az csodakard). Túl sok az egyezőség ez nem lehet véletlen.
Ahogy Tóth Gyula vadászterületén az állítólagos gót Alarik és Attila története megfelel egymásnak, úgy az Inó fátyla és az Excalibur történetében is „csak” a használati tárgyak neve különbözik! Ezt az egyezőséget megerősíti, hogy a szikla (Bak jegy attributuma) és a víz (a Halak jegy jelképe) ilyen szoros kapcsolata évezredek óta a HALAK – BAK kapcsolatra utal. Továbbá ha az időmenetben is „zavar” támad akkor ez már egyértelműen a vízöntő-paradoxon jelenlétét jelzi. És az idő-anomália szintén mindkét mitológiában megtalálható. Arthur mondakörben Merlin varázsló személyéhez kapcsolódik az időzavar, ki az időben fordított menetben él, kinek az élete a jövőből indul és a múlt felé tart. Odüsszeusz időanomáliáját viszont a www.naput.hupont.hu/27/odusszeia-naput-elemzese-i bejegyzés vége felé találja meg.
Ön angolszász nevek érdekességére is felhívja a figyelmünket a kommnetjében. Ugyanugy az Iliász és Odüsszeia több neve csak magyarul érthető. Pl: Tündarosz, azaz Tündér-osz Spártai király esetében ez egyértelműen kimutatható. Ugyanezen weboldal Miért pont Spártába kell Telemakhosznak elindulni? Bekezdése foglalkozik e gondolattal.
Ezek után nem haszontalan megemlíteni azt a tényt, hogy az Iliászt manicheista zodiákus rendszerben szerkesztették! Arról a manicheista 5+1-es rendszerről van szó, melynek központi rendező elve a SZER-ELEM... és mely a magyar és szkíta szerves műveltség sajátja. De ez hogy lehet?
Talán mert Homérosz sem tejesen görög, ahogy nekünk tanították.
Homérosz (görögül „Oμηρος” (ejtsd: omirosz), azaz a névelővel ellátot emberi testrészt „o μηροs”, mely az emberi COMB-ot jelent. Az emberi mikrozodiákban az emberi comb a Nyilas jegy megfelelője. Mivel a Homérosz név, tudatosan felvett név, akkor ennek nagyon fontos szerepe van, Miért lehetett oly fontos Homérosznak pont a Nyilas jegy? Melyik népnél van kiemelkedő szerepe a fehér lónak? – Hát nem a görögségnek!
Manicheista (szkíta) eposz napútszerkesztés, TÜNDER-osz és Homérosz neve... És ezt még lehetne folytatni.
Bizton kijelenthető, hogy a szkíta szellemiség nemcsak Észak Eu-ra hatott serkentőleg, hanem Dél-Eu-ra is. Erről bővebben a www.naput.hupont.hu/15/iliasz-naput-elemzes-iv-manicheista-szerkesztes oldalon...
Pár napja olvastam a kommentjét, de időközben elfelejtettem, hogy melyik cikkhez is tartozott. Mivel az Excaliburt említette benne, ezért itt az Arthur gondolatkörnél csatlakoznék a gondolataihoz.
Az Excalibur története az Arthur mondovilág egyik legismertebb története, a benne szereplők szkíta kapcsolatára joggal lehet hivatkozni. Azonban lényegében ugyanez a történet megjelenik az ókori odüsszeia történetében is.
Kadmosz lánya, a széplábú Ínó odanézett, ... Ez könyörült meg a kínban hányódó Odüszeuszon;
mint a madár bukkant föl azonnal a tengeri habból, és sokeresztékes tutajára fölülve ekép szólt:
"... vesd le ruháidat itt, tutajod meg bízd a szelekre, hordják el; s igyekezz hazatérni, csak ússz a kezeddel phaiák földre, ahol sorsod, hogy megmeneküljél.
Vedd csak ez isteni fátylat, a melled alá kifeszítve kössed föl, s nem kell félned kíntól, se haláltól.
És miután kezeiddel a szárazföldet eléred, vesd le magadról újra, s a borszinü vízbe hajítsd be,
messzire, és közben fordítsad másfele arcod."
Látszólag teljesen más történet, de jobban megvizsgálva az Excalibur és a Odüsszeia Ínó fátyla közötti átfedéseket ugyanazon a motívumok fedezhetjük fel: A víz női tündére/istene akitől érkezik az isteni segédeszköz, majd mindkét esetben oda is kell visszahajítani. És mindkettőnél köztes állapotként jelen van a szikla (az amin Odüsszeusz majdnem összezúzza magát és az amiben éveken át, királyra várva pihen az csodakard). Túl sok az egyezőség ez nem lehet véletlen.
Ahogy Tóth Gyula vadászterületén az állítólagos gót Alarik és Attila története megfelel egymásnak, úgy az Inó fátyla és az Excalibur történetében is „csak” a használati tárgyak neve különbözik! Ezt az egyezőséget megerősíti, hogy a szikla (Bak jegy attributuma) és a víz (a Halak jegy jelképe) ilyen szoros kapcsolata évezredek óta a HALAK – BAK kapcsolatra utal. Továbbá ha az időmenetben is „zavar” támad akkor ez már egyértelműen a vízöntő-paradoxon jelenlétét jelzi. És az idő-anomália szintén mindkét mitológiában megtalálható. Arthur mondakörben Merlin varázsló személyéhez kapcsolódik az időzavar, ki az időben fordított menetben él, kinek az élete a jövőből indul és a múlt felé tart. Odüsszeusz időanomáliáját viszont a www.naput.hupont.hu/27/odusszeia-naput-elemzese-i bejegyzés vége felé találja meg.
Ön angolszász nevek érdekességére is felhívja a figyelmünket a kommnetjében. Ugyanugy az Iliász és Odüsszeia több neve csak magyarul érthető. Pl: Tündarosz, azaz Tündér-osz Spártai király esetében ez egyértelműen kimutatható. Ugyanezen weboldal Miért pont Spártába kell Telemakhosznak elindulni? Bekezdése foglalkozik e gondolattal.
Ezek után nem haszontalan megemlíteni azt a tényt, hogy az Iliászt manicheista zodiákus rendszerben szerkesztették! Arról a manicheista 5+1-es rendszerről van szó, melynek központi rendező elve a SZER-ELEM... és mely a magyar és szkíta szerves műveltség sajátja. De ez hogy lehet?
Talán mert Homérosz sem tejesen görög, ahogy nekünk tanították.
Homérosz (görögül „Oμηρος” (ejtsd: omirosz), azaz a névelővel ellátot emberi testrészt „o μηροs”, mely az emberi COMB-ot jelent. Az emberi mikrozodiákban az emberi comb a Nyilas jegy megfelelője. Mivel a Homérosz név, tudatosan felvett név, akkor ennek nagyon fontos szerepe van, Miért lehetett oly fontos Homérosznak pont a Nyilas jegy? Melyik népnél van kiemelkedő szerepe a fehér lónak? – Hát nem a görögségnek!
Manicheista (szkíta) eposz napútszerkesztés, TÜNDER-osz és Homérosz neve... És ezt még lehetne folytatni.
Bizton kijelenthető, hogy a szkíta szellemiség nemcsak Észak Eu-ra hatott serkentőleg, hanem Dél-Eu-ra is. Erről bővebben a www.naput.hupont.hu/15/iliasz-naput-elemzes-iv-manicheista-szerkesztes oldalon...
csan2
2014.01.27 05:22:17
@gigabursch:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Komnenos_mosaic_in_Hagia_Sophia.jpg
Egy érdekesség: Az Ön által említett kép eredetije... Árpádházi Piroska férjének a fejére célszerű fokuszálni.
Ami rögtön látszik: az arc ki van cserélve! Ahogy a nyugat római részen a császárszobrokon lecserélhető volt a fej, úgy itt az ikonokon
oldották meg így az "aktualizálás" lehetőségét...
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Komnenos_mosaic_in_Hagia_Sophia.jpg
Egy érdekesség: Az Ön által említett kép eredetije... Árpádházi Piroska férjének a fejére célszerű fokuszálni.
Ami rögtön látszik: az arc ki van cserélve! Ahogy a nyugat római részen a császárszobrokon lecserélhető volt a fej, úgy itt az ikonokon
oldották meg így az "aktualizálás" lehetőségét...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Feltettem egy újabb tanulmányt a honnlapomra "Phaisztoszi korong, mint tökéletes naptár?" címmel. Szerintem találhat benne néhány érdekes gondolatot :)
www.naput.hupont.hu/54/phaisztoszi-korong