ixek 2013.09.15 13:59:22

Annyi dicséret megilleti a szerzőt, hogy ráismert egy az őt és a normális világot megkülönböztető népszerű idézetre. Mert a Brendel által megírt kis herceg nyilván éppen fordítva mondaná: „Jól csak a szemével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szívnek láthatatlan.„ És nem kell magyarázni, hogy ez utóbbi milyen végtelenül lapos mondat. A világ legnagyobb közhelyeit ismertető kiadványban állítólag az első helyet talán a Szentpétervárt bemutató könyvecske kezdő mondata kapta a következőkkel: „A világon nagyon sok nagyváros van.” Ha az eredeti a világirodalom legbutább mondata lenne, akkor mit állíthatunk a brendeli bölcsességről? Ide a rozsdás bökőt, hogy ezért senki sem kapna Nobel-díjat, de még a helyi felolvasókörben is maximum az általános iskolai élővilágtanár bólogatna helyeslően. Hogy mindez már hosszabb ideje érlelődik Brendel szívében, vagyis nyilván nem ott, az szerintem minimum terápiát igényelne. Mert „Jól csak a szemével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szívnek láthatatlan.„ Remekül hangzik.

ixek 2013.09.15 14:25:57

@Koós István: "Arról volt szó az írásban, hogy jól csak az eszével, a gondolataival lát az ember."

1. A cím ezek szerint nem tartozik az íráshoz? Ez vicc?
2. A cikk szőrén-szálán levezeti, hogy az idézetet fordítva gondolja helyesnek.
3. Ha Brendel pusztán azt akarja állítani, hogy többnyire érdemes az eszünkre is hagyatkozni, minek keveri bele a kis herceget.

A cikk ettől függetlenül is, illetve ehhez hasonlóan kaotikus, az etikai példák elemzése amatőr.

ixek 2013.09.13 20:12:25

A cikk állításai prekoncepciózusak, történelmietlenek, hiteltelenek. Mint már többen rámutattak pl. a 30 éves háború rémtettek szerinti összevetése egy világháborúéval zagyvaság. Az ateista diktatúrák többszázmilliós tömegein elkövetett szörnyűségek relativizálása a vallások, különösen a keresztény vallások bűneivel szembeállítva – minden tudományosságot nélkülöző hazugság. Miközben a nyugati civilizáció, azaz a zsidó-görög-keresztény civilizáció sikere nem kis mértékben abban a szerencsés filozófiai találkozásban rejlik, hogy mind a három alapozó kultúra, szemben egyébként pl. a keleti kultúrákkal a hangsúlyt az indivídumra helyezte. A zsidó kiválasztottságkultúra mint hagyomány és történelmi eszme, a görög demokráciaeszmény és a deduktív és induktív megismerés versenyeztetése mint filozófiai eszme és az Isten előtt minden ember egyenlő, korát messze meghaladó eszméje mint modern szociológiai-társadalmi eszme találkozása hozta létre a mai nyugati civilizációt. Ennél fogva a szerző képzelgései, miszerint a vallásháborúk, inkvizíciók és egyéb szörnyűségek csupán a gyilkolási technológia korlátozottsága miatt alacsony számúak ellentétesek a történlemi tapasztalattal. A zsidó-görög-keresztény kultúra az indivídum értékén alapul, ennél fogva például még az inkvizíció is minden esetet külön tárgyalt, az eljárások célja egyébiránt is az egyén lelkének megmentése volt, és messze a nem megsemmisítése. Az elvi individuális gyilkosságok korlátozottsága éppen az individualitásban rejlett és nem a technológiában. A tömeggyilkosságok a fenti, ún. nyugati civilizációval szemben álló társadalmak, pl. az ateista diktatúrák jellemzői, melyekre nem hatott a krisztusi, Isten előtt minden ember egyenlő eszméje. Ez volt ugyanis a felvilágosodás alapja, valamint a modern liberális demokrácia kulturális háttere. És ebben élünk most.

ixek 2013.09.13 22:13:53

@Brendel Mátyás: Az állítás, miszerint a krisztusi, Isten előtt minden ember egyenlő első századi eszméje a nyugati civilizáció, a felvilágosodás, valamint a modern liberális demokrácia kulturális alapja cáfolja a posztot és a teljes blog állításainak nagy részét, érdemi reakciója nulla. Akkor most jön a kitöröllek tudományos érv?

ixek 2013.09.15 14:11:43

@Brendel Mátyás: A krisztusi, Isten előtt minden ember egyenlő elv lényege ellentétben a posztíró elképzeléseivel a következő: Isten országa itt és most jelen van. Nem meseországban. Minden ember „Isten hasonlatosságára teremtetett”, azaz nemcsak Krisztus, hanem mindannyian Isten fiai vagyunk, ennél fogva, minden ember számára Isten a mennyei atya. Hogy ezt mennyire komolyan vették, azt éppen a kereszténység gyors terjedése, és célcsoportja bizonyítja. Ezzel az állítással lesöpörték a vallások piacán az összes többit, azokat is, akik már előtte is hirdettek valamiféle egyenlőséget.