f2621162 (törölt) 2013.06.20 18:45:35

@AnnaKarenina: @Fabius: ha valamiről foggalmatok sincs akkor könyörgöm legalább nem írjatok róla!

"1995 májusában elfogadták az új privatizációs törvényt (1995. évi XXXIX. tv.). A törvény összevonta az ÁVÜ-t az ÁV Rt.-vel, létrehozva a társasági szervezetben működő, egyszemélyes állami tulajdonlású Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt.). Az rt. feladata volt az állami vagyon privatizációjának folytatása, illetve a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelése. Az ÁPV Rt. átlagos állományi létszáma 1995-ben 460 fő volt. A törvény lehetővé tette a társaságok vezető tisztségviselői útján történő egyszerűsített privatizációt olyan esetekben, amikor a társaság saját tőkéje nem haladja meg a 600 millió forintot, illetve, ha a dolgozói létszám 500 fő alatt van. A privatizáció előkészítése itt a társaságok feladata volt, a döntést az ÁPV Rt. hozta. Az eljárás célja a privatizációnak ebben a körben való gyorsítása, egyszerűsítése, 1996 végéig történő befejezése volt. Az egyszerűsített privatizáció jó lehetőségeket biztosított a vezetésnek a vagyon megszerzésére. Az ÁPV Rt. két ütemben 121 társaságot kínált fel ebben a konstrukcióban, amiből csak 72 került eladásra, átlagosan 51%-os árfolyamon, 99%-ban készpénz ellenében. Az eljárás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a folyamat lassú, bürokratikus maradt, s még 1997 tavaszán is folytatódtak a kiírások.

Az új törvény a készpénzes és a tőkeemeléses privatizációt tartotta céljának – az utóbbi célkitűzés a gyakorlatban nem jutott érvényre –, a kedvezményes konstrukciókat visszafogta, az igénybe vehető E-hitel felső határát 50 millió forintban, de legfeljebb a vételi ár 50%-ában határozta meg, a kárpótlási jegyek elfogadását korlátozta. A vagyonpolitikai irányelvek parlamenti előterjesztésének előírását törölték. A hazai befektetők tulajdonszerzési lehetőségeit erősen korlátozták. 1996 végéig a Horn-kormány 720 milliárd forint értékű vagyont privatizált, közel két és félszer annyit, mint az Antall- és a Boross-kormány. A hét év alatt befolyt privatizációs bevételeknek már 86%-a származott külföldi befektetőktől, a hazai részesedés 14%-ra zsugorodott, ami nagyon rossz arány. 1995-ben a privatizációs bevételek rekordmagasságot, 481 milliárd forintot értek el, ennek 83%-a készpénz, jórészt külföldi befektetés volt. Ebben az időszakban adták el a nagy szolgáltató vállalatok többségi tulajdonát, illetve – 50% alatti eladás esetében – a menedzsment-jogokat. Rossz kibocsátási {II-702.} áron kelt el a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol), az olajipar 30%-ának részese (1997-re a részvények 3,5-szeres árfolyamon álltak). Külföldi kézbe került az öt regionális gázszolgáltató társaság, eladták a hat áramszolgáltató társaságot, a Mátrai és a Dunai Erőmű Rt. részvényeinek átlag 47%-át a menedzsmentjogokkal együtt. A mélyművelésű bányákra épülő szén-erőművekre érvényes ajánlat nem érkezett. Értékesítésre került a Matáv részvényeinek további 37%-a. Jelentős értékesítésekre került sor a vegy- és a gyógyszeriparban. Nagy botrányt és parlamenti vizsgálatot váltott ki a Budapest Bank Rt. privatizációja, egyrészt a titkos, szabálytalan és túlzott állami tőketámogatás (konszolidálás) miatt, másrészt azért, mert a bank az 1992–1993. évi konszolidáció ellenére gyakorlatilag ingyen, rossz garanciális feltételekkel került külföldi kézbe. 1997-ben a botrány tovább fokozódott, mivel az új tulajdonosok többmilliárdos garancia beváltását kérték, ami egyértelművé tette, hogy sok milliárd forintnyi veszteséget okozó presztízsprivatizáció történt."

"maga a privatizáció döntő részben a Horn-kormány alatt zajlott le. 1995-ben a hazai energetikai szektor külföldi kézre juttatásával kezdődött ez a hullám, majd folytatódott a nagyrészt korszerű (az előző egy-két évtizedben létesült) élelmiszeripari kapacitások szabályos elkótyavetyélésével. Ezáltal az élelmiszergazdaságban szétszakították a vertikális integrációs láncolatot, ahelyett, hogy inkább egyesítették volna, kiszolgáltatottá téve a hazai agrártermelőket. „Afrikai törzsfőnökök” adták el nemzeti kincseiket üveggyöngyökért!

A privatizáció eme módja katasztrofális következményekkel járt. Nem tudott kialakulni nyugati mintára egy széles, részvénytulajdonosi kis- és középosztály, ehelyett egy latin-amerikai típusú túlkoncentrált tulajdonszerkezet jött létre, ami önmagában gátolja azóta is a modernizációt. Eme tulajdonszerkezet törvényszerű következménye a gazdaság, a politika és a bűnözés (lásd: korrupció) összefonódása.

Ugyanakkor elmaradt a privatizációs bevétel, amit Csiha Judit privatizációs miniszter 1997-ben, egy parlamenti felszólalásában hétmilliárd dollárra (nem elírás!) becsült. Érdekes, e felszólalás után a fű se rezdült az országban. Másutt azonnal bukott volna a kormány!"

Érdekes AK itt hülyézel közben a dilettáns komcsi hazugságokat nyomod amiknek kb 3mp a neten utánanézni

Horn kormány ugyan az a szar voltt mind a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai, csak még volt állami vagyon amiből tudta finnanszírozni az ámokfutását