Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ursula1

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2007.12.10. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Konzervatórium Az okos gazemberek kultusza 2009.05.27 14:07:00
Ha volt valami értelme annak, hogy két és fél évig Angliában éltem, annyi mindenképpen, hogy megtanultam felismerni a posztkádári mémeket: egyszerűen vannak olyan nézetek, amelyek csak diktatúrákban alakulnak ki, jogállamban nem, még akkor sem, ha az adott jogállamban durván erős…..
Ursula1 2009.05.27 15:18:03
Hogy miért csak aufklér-diktatúrában alakulnak ki ilyen mémek? Látszik, milyen fiatalok az urak (hölgyek?), nem tanultak már dialektikus materializmust, meg efféléket. Az un. marxista etika színtiszta következmény-etika volt, "a cél szentesíti az eszközt, minden jó, ami az osztályharcot szolgálja-- csalás, lopás, nagymama agyoncsapása beleértve". Ha valaki erkölcsi szempontokra hivatkozott, azt megvetően "moralizálásnak" nevezték. Aztán ezt a magatartást megörököltük, csak most már nem az osztályharcot szolgálja, elvben sem.
Ilyen körülmények között sajnos nemigen igazolható az írásnak az az állítása, hogy "hosszú távon jobban megéri becsületesnek lenni". Különben is nehéz az erkölcsöt az erkölcsös magatartás szerencsés következményeivel igazolni, mert hát ugye, a tapasztalat... De ez már messzire vezetne.
Konzervatórium Az inkvizítor és a sztarec 2007.11.02 20:20:00
Lassan 127 év telt el azóta, hogy meghalt Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij. A XX. századi irodalom, filozófia nem az lenne ma, ha ő nem írta volna meg remekműveit. De mennyi valósult meg elképzeléseiből, álmaiból, és írásai üzenetéből? Azt hiszem, ha őszinték akarunk lenni,…..
Ursula1 2008.08.24 20:15:00
Alekszej Satov:
Jól értettem, hogy Zoszima gyors -- és nem éppen szagtalan -- feloszlása illetve Miskin megőrülése szerinted azt bizonírj, hogy ez a két szereplő nem tekinthető az író szócsövének vagy ilyesmi, hiszen lám, milyen csúnyán elbánt velük? Nem emlékszem, hol olvastam, de azt hiszem, Czeszlaw Milos volt az, aki Dosztojevszkijt gnosztikusnak nevezte, abban az értelemben, hogy szerinte a természet gonosz, és ennek egyik bizonyítékaként Zoszima bűzös feloszlását említette (a másik, ha jól emlékszem, a halott Krisztust ábrázoló festményt a Félkegyelműből).
Melleseg Karamazov Iván nem azt mondja, hogy nem hisz Istenben - illetve azt is mondja, de csak hogy Aljosát bosszantsa, mint azt később bevallja --, hanem azt, hogy az általa teremtett világot nem fogadja el, mert annyi és olyan szörnyű szenvedés van benne, még gyerekeké is -- és hát ezért a szenvedésért Isten, mint teremtő, nyilván felelős. Hacsak nem feltételezzük egy másik erő létezését - ami szintén mintha néminemű gnoszticizmusra vallana... És Ivánnak nagyon jó érvei vannak sajnos, könnyen el tudom képzelni, hogy páros napokon vele értett egyet, páratlanokon meg Aljosával...
Shenpen:
Turgenyevet, azt hiszem, azért utálta, mert az olyan szörnyűségekre, mint amiről a Mumuban is szó van, holmi nyugatias, társadalom-jobbító megoldásokat javasolt még több, még mélyebb vallásosság helyett.
Konzervatórium Milyenoldali vagy? 2008.05.15 00:49:00
vendégszerzőnk írásaKevés olyan gondolat van a magyar közbeszédben, melyet annyi tévhit és illúzió vesz körül, mint a politikai identitás kérdését. Jobboldal, baloldal, mit fejeznek ma ki ezek a szavak? Jelentenek-e még egyáltalán valamit, és ha igen, akkor elképzelhető lenne,…..
Ursula1 2008.05.19 12:33:13
Nem éppen az az egyik legfontosabb különbség a jobb- és baloldali liberálisok között, hogy az utóbbiak ezt a társadalmi nyomásgyakorlást elnyomásnak érzékelik, az előbbiek pedig nem? Azt a szabályrendszert ugyanis, amelynek a betartatását ez a nyomásgyakorlás szolgálja, jó esetben az emberek a nevelés során magáévá teszi -- "interiorizálja", azt hiszem, így mondják a pszichológusok --, és nem érzi a szabadsága korlátozásának, még ha esetleg nem is tartja be, akkor is úgy érzi, hogy helyes lenne betartania. Ezzel szemben az állami kényszert soha nem fogja a magáénak érezni, és ahol csak teheti, kijátssza, főként, ha az ellentétes ezzel az öröklött szabályrendszerrel. Úgyhogy már csak ezért is régen rossz, ha mindent törvényekkel kell szabályozni. És "mémeket" sem tud az állam tetszése szerint elterjeszteni, ha azok ellentétesek ezzel a szabályrendszerrel -- már ahol van ilyen.
Konzervatórium A gyűlöletbeszéd-törvényről 2008.05.08 08:33:00
/Kép: NÉGYmadár/Igen, tudom. Azé' kell, mer' különben jönnek a nácik, már a fasorban vannak, juj. Egy apró baj van: a weimari Németországban volt gyűlöletbeszéd-törvény. Be is tartatták, úgy-ahogy. Nem sokat segített. Na persze: azé' nem, mert nem tartatták be eléggé…..
Ursula1 2008.05.08 16:46:00
Azt hiszem, ha valaki törvényileg akarja betiltani a gyűlöletbeszédet, azzal többek közt az is a baj, hogy egészen ferde és irreális elképzelése van arról,hogy mi is okoz igazából gyűlöletet. Mintha elegendő lenne hozzá annyi, hogy jöjjön valaki, és elég hosszú ideig vérbenfogó szemmel szidjon egy bármilyen csoportot, amellyel egészen addig semmi bajom nem volt, esetleg még kedveltem is. Mintha a gyűlölet valamiféle fülön át terjedő fertőzés lenne... Pedig hát azt hiszem, fordított a sorrend: elegendő mennyiségű sérelemnek, tehetetlen dühnek és kétségbeesésnek kell felhalmozódnia egy emberben vagy embercsoportban ahhoz, hogy ezt a dühöt aztán lehessen terelni valamerre, és az illetők némi durva általánosítás és egyszerüsítés után megtalálják azt a csoportot, amelyiket hibáztatni lehet.
Konzervatórium Jobboldalinak lenni 2008.05.07 21:36:00
Jobboldalinak lenni nem pontosan ugyanaz, mint konzervatívnak és a magyar pártpolitikához, a "köztársasági-haladók" és "nemzetiek" hideg polgárháborújához is csak mérsékelten van köze. (Mind a kettőben túlsúlyban vannak a baloldali elemek szerintem.) Másról…..
Ursula1 2008.05.08 16:34:05
Ezt a jobboldali-baloldali életszemléletet talán úgy lehetne, nagyon durván, összefoglalni, hogy egy baloldalinak mindenki áldozat, aki valamilyen szempontból sikertelen vagy szerencsétlen ("szegény sorozatgyilkosnak nehéz gyerekkora volt", illetve a focicsapat nyilván nem azért játszik rosszabbul, mert kevesebbet edzett, hanem nem tudom, mért.) Vagyis nem létezőnek tekintenek olyan tulajdonságokat mint az önfegyelem, akaraterő vagy szorgalom. Egy jobboldali eszerint inkább lát összefüggést a viselkedés meg az eredmény között, mondjuk, mert egy hagyományosabb emberkép alapján áll, és szerencsés esetben saját magára is hajandó alkalmazni ezeket a szempontokat -- vagyis ha valami nem sikerült, akkor nem biztos, hogy a társadalom vagy az "elnyomók" a felelősek, lehet, hogy én voltam könnyelmű vagy lusta. Ez talán, kicsit lazán, együtt járhat az alázattal szellemi dolgokban is: hogy nemcsak a viselkedésem lehet hibás, hanem az ítéleteim is lehetnek tévesek. (Persze, ez azért elég ritka: a valóságban az emberek többsége kombinálja a két módszert, ha a saját kudarcáról van szó, inkább a baloldali, ha másokéról, inkább a jobboldali szemléletet alkalmazza).
Konzervatórium Na, ezért vagyok EU-szkeptikus 2008.04.04 21:03:00
Van egy kiváló angol borász, John Schooler, aki borait az ott hagyományosnak számító 75cl-es és 37.5 cl-es kiszerelésben palackozza. Ez a vevőit nem különösebben zavarja, olyannyira nem, hogy a királyi családnak is szállít. Zavarja viszont az EU-t, "aki" kitalálta, hogy…..
Ursula1 2008.04.06 13:30:16
Ursula1 2008.04.06 14:59:25
Konzervatórium A modernség és a polgári értékrend 2008.01.27 16:48:00
Gabrilo cikkét olvasva az tűnt fel nekem elsőre, hogy egyetlenegyszer szerepel benne a "polgár" szó, és akkor is Rousseau vonatkozásában. Ha a modernséget mint folyamatot tekintjük, ami a Reformációtól a posztmodernig ível, én annak vagyok a híve, hogy volt benne egy…..
Ursula1 2008.01.30 17:01:15

Nagyon jó poszt, napok óta nem megy ki a fejemből. Most már valószínűleg senki sem olvassa, de sebaj. Csak egy-két kérdés:
Hogyan festene az egyes ember szemszögéből ez az egyensúlyteremtés? Mondjuk, hétköznap hódolok a köz számára hasznos jellemhibáimnak, vasárnap meg a spirituális igényeimnek? (Nem éppen valami efféle miatt szerették mindenféle írók és egyebek képmutatónak csúfolni a polgárságot?) És mi történjék konfliktushelyzetben? Olyan helyzetekben, amikor nem lehet kompromisszumot kötni, melyiknek a javára döntsek, és milyen alapon?
A racionalista materializmus okozta sivárságnak és unalomnak megfelelő ellenszere-e valamilyen mértékletes vallásosság (vagy spiritualitás, vagy mit tudom én)? A hiányzó intenzitást vagy értelmet csak olyasmi tudja megadni, amit nagyon komolyan veszünk, márpedig akkor aligha lehetünk egyszerre idealisták és materialisták például.
De ugyanígy: a felvilágosodással sem lehet megállni egy ponton -- ha valaki elkezdi felülbírálni azokat a szokásokat, ítéleteket és efféléket, amelyeket készen kapott a környezetétől, pillanatok alatt "kigondolkodja maga alól" azt a hagyományt, amelyikben felnőtt --mármint ha van még ilyen --, ha viszont azt mondjuk neki, hogy "eddig és ne tovább, ezt még kétségbe vonhatod, amazt már ne!", akkor nem ugyanazt mondjuk-e, mint a posztmondern undokak: ki-ki maradjon a saját kultúrájában, egyik olyan jó, mint a másik, és érvekkel úgyse lehet igazolni semmit...
Szóval én ezeket mindig is olyan ellentéteknek éreztem, amelyek között nemcsak az emberiség, hanem az egyes ember is ide-oda ingázik, és hol így nem jó, hol úgy nem jó. Úgyhogy nagyon érdekelne, hogyan gondolod az egyensúlyteremtést -- amúgy "konkrétan".
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása