Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Kecskefullánk

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Néhány apró megjegyzést fűznék a korábbi „nagysikerű” posztomhoz. Moralizálni lehet ugyan, de minek? – teszi fel a kérdést, noha nem pontosan ebben a formában az utca egyszerű embere. Ő messzemenően boldog a jelenlegi rendszerben, mert relatíve békében és biztonságban…..
Kecskefullánk 2013.09.16 14:44:47
@unionista: Akik még most is ugyanazt a liberalizmust éltetik, azok vakok, de nem liberálisok, és a civilizáció ellen dolgoznak. Ezt próbáltam ideböfögni, kevesebb sikerrel, köszi!
Libertarian Liberator 2013.05.16 00:00:00
Talán kis túlzással korszakosnak is nevezhető az a jelenség, aminek az elmúlt hetekben lehettünk szemtanúi. A Defense Distributed csapata nyilvánosan elérhetővé tette egy lőfegyver szinte teljes egészében 3D-nyomtatható terveit, amit igen szép számban töltöttek és töltenek ma…..
Kecskefullánk 2013.05.18 09:10:13
Ez a fegyvertartás érdekes kérdés. Amennyiben egy általam kedvelt szabadelvű csoport szerez hatalmat, akkor maximum a hatalmával élve enyhíti a politikai kényszereket, az erejét szétszórja a társadalom alapegységei, az egyének közt. Ki védi meg az ő világképét azoktól az emberektől, akik éltek a lehetőséggel, de utálják a más természetű szabadságukat,és az eszköz ott van a kezükben, hogy megszervezzék a hatalmukat. Ez minden politikai ambícióra igaz, a fegyvertartás kérdése egy szépen letisztult kép. Amennyiben piaci anarchistaként hiszek a vadkapitalizmus fenntarthatóságában, akkor vagy úgy értem, hogy az individualizmus, szabad piac, verseny terepét kőkeményen betartatják a társadalommal (hatalmi eszközökkel) megszűnök anarchistának lenni, mert egy kérdéses, 90%ban hatalom nélküli berendezkedés koordinálását szorgalmazom. Ha ezt is elvetem, akkor pedig nem vagyok racionális, mert a tapasztalat meg azt mondja, hogy a nép közösségként felhorkan, amint képes rá, hatalmat akar. És az egyéni felelősségérzet nem velünk született jelleg, kevesek érdeme. Ennél a témánál, mindig az a kérdésem, hogy kinek adsz a kezébe, és mit? Nekem tényleg úgy tűnik, hogy vagy karhatalmi eszközökkel fenntartod a feltételezéseid szerinti abszolút szabadságot az egyénnek, vagy demokrataként elfogadod, hogy a kényelem, a populizmus is versenyben van, és többnyire győz. És sokan nem szeretnének golyót kapni, ennyi.
Minél nagyobb a közös tulajdon, minél több információt, rálátást, szakértelmet és döntést igényel annak menedzselése, annál elképzelhetetlenebb, hogy valóban mindenki szabadon és egyenlően élhessen a tulajdonosi jogaival. Erre a problémára lett kitalálva a képviselői…..
Kecskefullánk 2013.05.14 10:10:30
Szerintem is jobb, szerintem is emberszerűbb, akik szerint nem, azok valami fura/hamis emberkép áldozatául estek. Magyarország a legjobb példa, hogy miként lehet deformálni a piacot 20 év alatt állami beleocsmánykodással, tuti, hogy ez a társadalom boldogult volna, ha hagyja az arra érdemeseket boldogulni, akik még önzésből is masszívabb középosztályt teremthettek volna. Azt hiszem ez a világkép felel meg legjobban az ízlésemnek, de vannak kétségeim:
1: Vannak egyértelműen olyan embertársaink, akik nem akarnak emelkedni, akármilyen eszközt adnak a kezükbe, tehát igazságtalannak tartom a fogyasztásukat finanszírozni. OK. De a saját biztonságom fontos, tehát nem érdekem, hogy kaszával rontsanak rám minden bokorból. Mi van ha a saját védelmemet szorgalmazom a "szoclib rózsaszínséggel"? Nem az emberről alkotott tévképzeteim rabja vagyok, csak biztonságkereső önző. Plusz a szelekció így is érvényesül, hamarabb feléli magát a céltalan lcd tv fogyasztó, alkoholista, pillanati hedonista. Hamarabb megbetegszik, volt esélye, csá!
2: a közgazdászok emberképe az individualista figura, a legtöbb embert figyelő tudományterület viszont kollektivista következtetéseket von le, (szerintem egyoldalúan) de az ugyanúgy hamis, ha azt mondjuk, hogy együtt, csoportban ordítani banánért nem emberszerű viselkedés. Az. Még ha nekem individualistának ez gusztustalan is. A demokráciában pedig gátlás nélkül érvényesül akármilyen csoport ambíciója, ha elegen vannak. Tehát, ha a demokrácia és kapitalizmus együtt létezik, akkor a kapitalizmus önvédelmi mechanizmusai nem érvényesülnek széles körben, a nép rémuralom kialakításához való joga pedig gátlás nélkül. Akkor mégsem pajtások?
3: A kulcs a középosztály. Ahol széles, ott sokak elvárása az állam felé annyi, hogy hagyja békén, biztosítsa a küzdő/játszóteret, de azt nagyon. ha mégis megjelennek szociális bajok, a terhet öntudatos felelősök viselik blabla, a piac elrendezi, ok. Korunk anyagi bősége az önzés legalizálásának az eredménye, ennek kialakításában így- úgy partner volt a proletár. De mi történik, ha a technikai fejlődés miatt a javak előállításához szükséges energia már nem emberi? Mi történik azokkal, akik a legjobb esetben is max tudástőke tulajdonosok? Mi történik azokkal a milliókkal, akik még azok sem, van két használhatatlan keze, és ennyi? És ez egyre brutálisabban így lesz. Ha a javak előállítódnak sokkal kevesebből, abból miért ne juthatna azoknak akik az "út" elején vannak?
4: Ha a kapitalizmus érdemi szociálpolitikával vásárolja meg a létezését, akkor individualistaként bólintok rá. És akkor itt a kérdés: Ki határozza meg, hogy kik finanszírozzák mindezt? Értelmes válasz, ha azt mondjuk, hogy az, aki a legkevésbé károsul ezzel, nem? Akinek több van. Aki a piaci ringben már tapasztalt, nem a vállalkozását kiváltó fiatal, aki eladósodik 3 hónap alatt, és joggal érzi, h az első kapitalista lépését megtorolta a közösség.
5: Verseny. Ha két vállalat versenyben van, akkor az ott "dolgozók is versenyben vannak egymással, és ez így helyes"- felfogás értelmezhető? Egyre összetettebb felkészültségeket kell koordinálnia a vállalkozásoknak, nem olyan versenyeztetni a dolgozókat, mintha a májamat versenyeztetném a tüdőmmel? Az elsődleges piaci szereplő nem az egyén. Plusz mit kezd a piac a jobb helyeken brutálisan növekvő halmazzal, akiknek tőkéje nem anyagi természetű? Logikus az, hogy anyaggá változik a tudás a piacon, de nem ezt látjuk, mert a pénztőke csekély mértékben mozdul, a többi nélkülözhetetlen tőkés pedig proletár sorba kényszerül. Ha a fejlett világban az újfajta tőketulajdonosok száma nő, de nincs sokkal nagyobb anyagi jutalma az erőfeszítéseiért, mint annak, aki sosem fektetett magába semmit, akkor a rendszer maga ellen dolgozik, anélkül, h a közösség csinált volna bármit, nem? Ha felelős, felkészült kapitalisták jutalma nem sokkal nagyobb, mint a semmilyen tőkésé, proletár öntudattal fognak ordítani ők is, annak mi értelme van?
Nem vagyok biztos abban, hogy az államtól beteg rendszer tüneteit látom. Lehet.