Adatok
Amarilla szerint
8 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A 2013-as felvételi eljárásban több mint tízezer olyan jelentkező volt (egész pontosan 10 821), akit nem vettek fel egyik felsőoktatási intézménybe sem. Nekik a következő hetekben kell dönteniük, milyen irányba mennek tovább: pótfelvételiznek, dolgozni kezdenek vagy a…..
A tudás hatalom
Tévedések vígjátéka: mégis mennyi hallgatót finanszíroz az állam?
2013.07.26 12:55:25
Klinghammer István tegnap reggeli sajtótájékoztatója szerint 58 844 hallgatót vettek fel (2600-al többet, mint tavaly), az Educatio Nonprofit Kft. gyorsjelentése alapján viszont jóval kevesebben, csupán 53 759-en ülnek be szeptembertől állami finanszírozással az iskolapadba. A nap…..
Az iskolaszövetkezetek szerint még nincsenek elkésve, akik most keresnek diákmunkát. Népszerűek a nyaralóhelyeken, aquaparkokban és fesztiválokon végezhető feladatok. Az órabérek nagyon eltérőek, az azonban biztos, hogy a fővároshoz képest a kisebb városokban, falvakban kevesebb…..
A KSH 2010-es kutatása szerint Magyarországon a fiatalok munka iránti vágya a nemzetközi összehasonlítást nézve is nagyon alacsony. Pedig a nappali tagozatos diákok 43 százaléka tanév közben és nyáron is rendszeresen dolgozik. Bár számos diákmunka-közvetítő van…..
Amarilla szerint
2013.06.16 14:29:47
@Ensiada Arkoveitie: az iskolaszövetkezetek létét és előnyeit többek között azzal indokolják (pl. itt egészen hosszan: www.munkaugy.co.hu/jogszabalyok/uj-ev-uj-szabalyozasok-hogyan-valosithato-meg-2013-ban-a-hatekony-foglalkoztatas/), hogy igazán csak ők képesek rugalmasan kezelni a diákok időbeosztását - mondjuk pont ez az, ami szerinted nehezen jön össze.
Az egészből nekem az jön le, hogy általában a munkáltatók plusz kockázatot látnak a diákok foglalkoztatásában (nem elég felnőttek, tapasztalatlanok a munka világában, nehezebben kezelhetők - ezek persze csak felvetések), ezért nekik biztonságot ad, ha egy szövetkezettel szerződnek.
Erre alapozva aztán a törvények a lehető leginkább támogatják ezt a rendszert, azaz az iskolaszövetkezetek és cégek közvetítését. Amúgy a linkből kiderül, hogy az új munka akcióterv alapján iskolaszövetkezeten kívüli 25 év alatti diákfoglalkoztatásnál is megadják a munkáltatónak a 27 százalékos adókedvezményt, csak éppen „amennyiben iskolaszövetkezet helyett a munkáltató saját maga kívánja foglalkoztatni a pályakezdőt, akkor a legnagyobb kedvezmények maximálisan érvényesíthető időtartama jelentősen csökken (180 nap a maximum), illetve a diák későbbi elhelyezkedési esélyei csökkennek".
A kérdés mindezen túl az, ha az iskolaszövetkezeteknek nincsenek fenti kedvezményei, vajon mennyivel kerülnének közelebb a diákok a korrekt munkaszerződésekhez?
A másik, hogy az iskolaszövetkezetek akkor tulajdonképpen kiknek az érdekeit is képviselik?
Az egészből nekem az jön le, hogy általában a munkáltatók plusz kockázatot látnak a diákok foglalkoztatásában (nem elég felnőttek, tapasztalatlanok a munka világában, nehezebben kezelhetők - ezek persze csak felvetések), ezért nekik biztonságot ad, ha egy szövetkezettel szerződnek.
Erre alapozva aztán a törvények a lehető leginkább támogatják ezt a rendszert, azaz az iskolaszövetkezetek és cégek közvetítését. Amúgy a linkből kiderül, hogy az új munka akcióterv alapján iskolaszövetkezeten kívüli 25 év alatti diákfoglalkoztatásnál is megadják a munkáltatónak a 27 százalékos adókedvezményt, csak éppen „amennyiben iskolaszövetkezet helyett a munkáltató saját maga kívánja foglalkoztatni a pályakezdőt, akkor a legnagyobb kedvezmények maximálisan érvényesíthető időtartama jelentősen csökken (180 nap a maximum), illetve a diák későbbi elhelyezkedési esélyei csökkennek".
A kérdés mindezen túl az, ha az iskolaszövetkezeteknek nincsenek fenti kedvezményei, vajon mennyivel kerülnének közelebb a diákok a korrekt munkaszerződésekhez?
A másik, hogy az iskolaszövetkezetek akkor tulajdonképpen kiknek az érdekeit is képviselik?
Amarilla szerint
2013.06.17 10:06:02
@dr Kangörény: Eszerint fiatal munkavállalónak jár, de csak akkor, ha iskolaszövetkezeten kívül foglalkoztatják? Nekem ez itt (www.jogiforum.hu/hirek/23387#axzz1NeKu6vg0) egyáltalán nem volt egyértelmű, főként, hogy dr. Czank Bernadett még ki is emelni, „különösen a szezonmunkás diákokkal szemben".
„Ki kell még emelni, hogy a hatályos Munka Törvénykönyvével ellentétben a munkáltatók – különösen a szezonmunkás diákokkal szemben – szívesen elfelejtik a munkavállalót megillető szabadságok kiadását, illetve a ki nem adott szabadság megváltását a munkaviszony megszűnésekor. A fiatal munkavállalót évi 25 nap szabadság illeti meg, mely 20 nap alapszabadságból és 5 nap – speciális, a fiatal korra tekintettel járó – pótszabadságból tevődik össze. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a 18. életévét betölti. Így tehát egy két hónapos nyári munka esetén négy nap szabadságot „termel ki” a dolgozó fiatal, ami összesen – a napi minimálbérrel számolva – 13.520,-Ft. Ezért az összegért már megéri a fiatal munkavállalóknak is felemelni a szavát a munkáltatóval szemben, egyben jó tapasztalatokat is szerezhet a munkahelyi konfrontáció kulturált és hatékony kezelése terén."
„Ki kell még emelni, hogy a hatályos Munka Törvénykönyvével ellentétben a munkáltatók – különösen a szezonmunkás diákokkal szemben – szívesen elfelejtik a munkavállalót megillető szabadságok kiadását, illetve a ki nem adott szabadság megváltását a munkaviszony megszűnésekor. A fiatal munkavállalót évi 25 nap szabadság illeti meg, mely 20 nap alapszabadságból és 5 nap – speciális, a fiatal korra tekintettel járó – pótszabadságból tevődik össze. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a 18. életévét betölti. Így tehát egy két hónapos nyári munka esetén négy nap szabadságot „termel ki” a dolgozó fiatal, ami összesen – a napi minimálbérrel számolva – 13.520,-Ft. Ezért az összegért már megéri a fiatal munkavállalóknak is felemelni a szavát a munkáltatóval szemben, egyben jó tapasztalatokat is szerezhet a munkahelyi konfrontáció kulturált és hatékony kezelése terén."
Lehetne vitatkozni azon, hogy miért nincs szakképzési rangsor, hasonlóan a felsőoktatási rangsorhoz, ami minden hibája ellenére hasznos igazodási pont és egyben az intézményeket is motiválja a minőségi(bb) oktatás felé. Hiányában összeszedtünk pár megfontolandó szempontot,…..
A tudás hatalom
Kombinált képzések, nyelvvizsga-hegyek, garantált szórakozás. Mivel csábítják a diákokat a szakképző iskolák?
2013.05.30 12:47:44
Előnyök felvillantásában nincs hiány: a szakképzésbe jelentkezők két év alatt rögtön három szakmát is szerezhetnek, miközben megállás nélkül nyelvvizsgáznak, kommunikációs tréningekre és csapatépítésre járnak. Vajon minden arany, ami fénylik?
Mintha némiképp…..
Tegnap találkoztam egy régi barátommal, akivel még évekkel ezelőtt veszítettük szem elől egymást. Gábort mindig is ambiciózusnak ismertem, már annak idején is arról ábrándozott, hogy saját céget alapít és csak magának dolgozik majd. Ettől egyelőre még messze van, de az út,…..
Amarilla szerint
2013.05.18 14:34:01
Véget értek az írásbeli érettségi vizsgák, három hét múlva kezdődnek a szóbelik. Felengedsz, mérlegelsz, búcsúzol? Vigadsz, küszködsz vagy könnyezel?
Egy biztos: buli nélkül még egy érettségi év sem múlt el. A merészebbek már érettségi…..
Sokan indokolatlanul nehéznek érezték a középszintű történelem érettségit. Egyesek szerint mindez azért történt, hogy még kevesebben jussanak be az állami helyekre a felsőoktatásban. Középszinten közel 80 ezren, emelt szinten pedig több mint 5 és fél ezren tettek ma…..
Amarilla szerint
2013.05.09 16:50:35
@Prof. William: Jó kérdés, hogy ez vajon a véletlen játéka, vagy azért néha-néha visszanyúlnak az összeállítók a régi, jól bevált feladatokhoz :-D
Amarilla szerint
2013.05.09 16:57:40
@gabcigirl: Szerintem attól, hogy a nyilas mozgalomról tettek bele kérdéseket még nem következik, hogy egyet is értenek vele, sőt. Az viszont engem meglepett, hogy a cigányság hátrányos helyzetéről szóló esszével kapcsolatban többen írták (pl. facebookon kommentekben), hogy milyen nehéz volt, mert csak az elvárt tényeket lehetett leírni és nem a „valóságot" (utalva ezzel arra, hogy pl. szerintük cseppet sincsenek hátrányos helyzetben stb.). Elgondolkodtató...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Minél több a felvilágosult diák - aki a fenti pontokra is garanciát követel - és minél több a bejelentés szerződésszegés vagy egyéb szabálytalanság esetén, annál inkább tisztulhat a rendszer.
Nem nehéz belátni, hogy milyen hatalmas az iskolaszövetkezetek felelőssége például abban, hogy milyen körülményekhez és morálhoz szoktatják a munka világában még tapasztalatlanokat/és az őket megkereső cégeket....