Regisztráció Blogot indítok
Adatok
AkosJaccik

0 bejegyzést írt és 78 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Hét tenger Korfu hadművelet 2. 2022.05.10 09:05:39
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
Hét tenger Korfu hadművelet 1. 2022.05.02 09:56:34
1917 február nyolcadikán bekövetkezett halála után Anton Haus vezértengernagyot Maximilian Njegovan altengernagy követte az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének főparancsnoki tisztségben. Az 1858-as születésű Njegovan addig az I. Csatahajóraj Első Osztályát, vagyis a Tegetthoff és Prinz…..
Hét tenger A Laconia incidens 2022.04.11 07:26:06
1942 július 29-én, a Szuezi-csatorna déli kijáratánál fekvő Port Tewfik kikötőjében az utasok megkezdték a beszállást a móló mellé álló Laconia gőzösre, mely Afrika megkerülésével Angliába indult vissza. Az utasok többsége nem saját elhatározásából szállt hajóra, a Dél-Afrikába, illetve Angliába…..
AkosJaccik 2022.04.17 22:00:07
@ártéri: Most csupán hangosan gondolkodom, de egy érv lehet az, hogy így az RN (és en bloc a szövetségesek) kénytelenek valamilyen mértékben megosztani a figyelmét a hajózási útvonalak teljes hossza mentén, ezzel lekötve az erőforrásokat - ilyen megközelítésben a fenyegetés puszta ténye, annak mértékétől majdnem függetlenül már lehet egy hasznos eszköz, amit nem igazán lehetett büntetlenül figyelmen kívül hagyni. Ez akár a szövetségesek közti bizalmat is erodálhatta volna. A másik, hogy a Home Fleet és a légierő, ill. az infrastruktúra is Anglia körül összpontosult, így amit nyerhettek a vámon - a célpontbőséget - azt veszthették is a réven - a megnövekedett kockázatot, különösen a háború második felében, drasztikusan jobb tengeralattjáró-elhárító képességek mellett.
Hét tenger Farlövés 4. 2022.03.06 14:07:25
Az első világháború utáni évtizedben szűkös idők jártak az olasz haditengerészetre. A háborúban szinte csődbe ment ország költségvetéséből nem futotta nemhogy a flotta bővítésére, de még a meglevő hajók fenntartására sem. A harmincas évekre minden csatahajót tartalékállományba helyeztek, vagy…..
A franciák veresége, és az olaszok hadbalépése után az angol haditengerészet helyzete válságosra fordult a Földközi-tengeren. Az olasz haditengerészetet általában nem sokra tartották, számbeli fölénye azonban papíron olyan nyomasztó volt, hogy az angolok komolyan foglalkoztak a gondolattal, kiürítik…..
AkosJaccik 2021.04.22 17:46:03
@Valandil: Ez egy érdekes dolog, mivel amikor elkezdődött a "YT-történelem" felfutása, először azt gondoltam, ez hatalmas reformáció lesz. Aztán jött pl. pont Drachinifel, és ha megnézed a Mers el Kébir-rel foglalkozó videóját, úgy nagyjából a gyökeres ellenkezőjét hallhatod annak, mint ami itt a blogon elhangzott - brit emberként gond nélkül felépíti a narrativát arra, hogy szegény briteknek sajnos, más választásuk nem volt, Gensoul pedig egy b*lfasz, aki jóformán egyszemélyben bűnös ezért.
Hirtelenjében az egyetlen, aki eszembe jut, és aki a videóiban elsődleges, saját maga által felkutatott és meghivatkozott levéltári forrásokra támaszkodik, az Nicholas Moran. A többiek azt érték el, hogy több ezer ember tkp. véleménycikket harsog tovább, mint történelmi ismeretterjesztést.

Más:
A mediterrán hadszíntérről én is nagyon szívesen olvasnék egy e-bookot, Cusimát (heh) harmadjára olvasom újra. Igaz, bevallom, a Bismarck-kal tele a padlás, úgyhogy attól eltekintetem. :)
AkosJaccik 2021.04.23 15:03:44
@hel45: "Azért én a biztonság kedvéért már most elkezdem várni!" - Szintén zenész; nagyon szívesen olvasnék egy épkézláb értékelést az O-M flottáról pro és kontra egyaránt.
Hét tenger Zsebcsatahajók 01. 2020.09.07 11:03:41
Az alkotó pályafutásában általában a hanyatló pályaív kezdetét jelzi, amikor saját elképzeléseinek megvalósítása helyett a közönség igényeit kezdi kiszolgálni. A Csillagok háborúja is addig ért valamit, amíg Lucas a saját ötleteit valósította meg – amíg volt neki ilyesmi –, és nem a rajongók…..
AkosJaccik 2020.09.09 11:14:50
@gigabursch: "Range dial" vagy "Range clock" néven tudsz rákeresni, a formáció többi egységét tudta informálni a hajó arról, hogy a cél, amit tűz alá vett/bemért, milyen távolságra található. Később és más számlapokkal, numerikus kódokkal egyéb információkat is át tudtak játszani illetve a tornyokra is festhettek fel esetleg elfordulási szög-jelzőket is, ezek elvileg tehát a szomszédos hajók tűzvezetését támogatták. Ez a papír, aztán, hogy a gyakorlatban ez mennyire működött, fogalmam sincs.
A washingtoni tengerészeti konferencián, és a többi, utána következő konferencián a nagyhatalmak látszólag rendezték az addigi vitás kérdéseket, az egyes országok fegyveres erőinek erőviszonyait, és az államhatárok kérdését. A közvélekedés az volt, ismét boldog békeidők jönnek, és visszatér a XIX.…..
AkosJaccik 2020.03.18 00:13:41
@Éhbérkommentelő: Tehát a személykocsi-ütközéstesztek sem érnek semmit, mert nem a valódi Tibi ül bent, hanem egy testszimulátor? Nem beszélve a gyúlékony üzem-, és kenőanyagok hiányáról.
Sokat gondolkodtam ezen a bejegyzésen, egyáltalán foglalkozzak -e vele. A téma nagyon kényes és  igen provokatívnak hat még ha nem is annak szánom. A horgászat mint szabadidős tevékenység régóta jelen van az emberiség történetében. Igazán nagy felvirágzása a 1800-as évek második felétől datálható.…..
Hét tenger Jenő herceg végnapjai 2020.02.02 15:18:11
A hadihajók iránt érdeklődők szűk hazai tábora számára kiemelt jelentősége van a Tegetthoff osztályú csatahajóknak, hiszen ha nem is töltöttek be említésre érdemes szerepet a haditengerészetek történetében, mégis ezek voltak az egyetlen dreadnoughtok, melyek kapcsolódnak a magyar történelemhez.…..
AkosJaccik 2020.02.04 01:34:45
Az, azt hiszem, inkább magyarázható egyrészt az értelmes célpontok hiányával, másrészt a szórványosan eldurranó, búvárhajókról kiszórt torpedókkal. Amennyiben _nagyon_ akart volna, akkor az Antant bejön, de minek tette volna, potenciálisan húzni egy másik Gallipolit? Az elérhető eredmények valószínűleg nem álltak volna arányban a várható nyereséggel akkor sem, ha egy darab csatahajó nem dekkol Cattaróban, vagy Pólában vagy 'omisénhol.
Mondjuk a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az olaszok ellen, ha paritást nem is, de egy tisztes meccset el tudott volna érni a flotta az olvasatomban, olasz-osztrák-magyar szövetségben a franciák ellen, az eredeti tervek szerint szintén lehetett volna lépni valamit - a helyzetben, ami végül megvalósult, már nagyjából teljesen mindegy volt a tengeren a Monarchiának a tengeri győzelmet illetőleg. A komplett tétlenségre (tisztelet a kivételeknek, rombolóknak, repülőcsónakoknak, tengeralattjáróknak stb.) ez mindamellett nem magyarázat, mert attól még harcolt több százezer ember ezzel párhuzamosan. A "fleet-in-being" szerepbe úgy-ahogy magyarázható, hogy belekényszerült a flotta, de valójában nem működött vegytiszta formában, és nem is az volt az eredeti cél.

Semmit sem érő utólagos okoskodás, de ki kellett volna tolni a hajókat, lőni a frontot, lőni a logisztikai rendszert, lőni a hátországot, lőni bármit, éppenhogy nem Otrantót erőltetni. Az villantható eredmény lett volna, ha semmilyen más, hát PR-eredmény, adott volna a morálnak, értelmezhető kockázat lett volna, és esetleg lépéskényszerbe hozza az olaszokat, akik így nem töltenek éveket azzal a hobbival, hogy azon agyaljanak unalmukban, hogyan kéne átmászni a kikötő műszaki zárjain, amolyan "ha a hegy nem megy Mohamedhez"-jelleggel. Ekkor a zár feltörésével sem kellett volna szórakozni, hogy a tengeralattjárók kijussanak, mert vagy lett volna célpont "itthon", vagy az olasz újságok rákérdezhettek volna, hogy miért csinálnak az osztrák-magyar dreadnoughtok azt a saját partok alatt, amit akarnak.
Persze, úgy írom ezt, hogy nincs alattam tízezernyi élet, vagy ami horrible dictu ennél "fontosabb", néhány irgalmatlan összegekbe kerülő csatahajó, amik ha netán átlényegülnének korallzátonyokká, az a karrieremet erősen hátráltatná. Így könnyű erős jellemnek lenni. :)
Több mint 1600 magyar harcolt egymás ellen Mexikóban Miksa tiszavirág életű uralkodása idején. Republikánus magyar hadvezér fogta el a császárt, monarchista magyar menekítette ki a köztársasági elnököt és szintén magyar asszonyok várták, hogy a tengerentúlon császárnék legyenek.Jeles magyar huszár-…..
Ha valakinek, aki még soha semmit nem hallott Európa történelméről, és nem ismeri a kontinens földrajzát, kezébe nyomnánk egy történelemkönyvet, annak felületes átfutása után az illető bizonyára sehogyan sem értené, hogyan lehet az, hogy az európai államok közül egy olyan ország szerezte meg a…..
AkosJaccik 2019.12.01 23:36:43
@Pájer Csaba: "Szerintem soha többé nem olvasok itt kommenteket." - bár én sem kommentelem túl a blogot (ami talán hiba valahol, bár lehet, hogy csak a saját "alkotói" tevékenységem kivetítéseként gondolom azt, hogy a figyelem ilyen megnyilvánulása jellemzően jóleső), cikk-, és kommentolvasóként sem szívesen veszítenék el egy mértéktartó hangot. Oké, én teszem azt, még backbencher-t is szívesen olvasom, még ha itt-ott érintőlegesen sem tartoznak az észrevételei a témához - molnihoz egy másfajta szűrő kell, ez valahol sajnálatos, mert kontraproduktív lehet, de a maga módján ő is kivételes szakértelmet és értéket képvisel. Értem tehát az álláspontod, de amennyi a hozzászólásaid alapján ismeretlenül lejött a személyiségedből, ennek a helyén kezelése nem okozhat problémát.
Aztán a gyász tudja, lehet, én is addig mondom ezt, amíg valamiben nem értek vele egyet. :)
Az első világháború végére az európai politikai életből szinte teljesen eltűnt a viktoriánus korszakra jellemző következetes, célirányos, érdek és értékalapú politizálás. Palmerstone, Gladstone, Bismarck korszaka elmúlt, a helyükre középszerű kishivatalnokok, majd hataloméhes szélhámosok és…..
AkosJaccik 2019.10.17 14:51:59
@apro_marosan_petergabor: "Igen, a német hajók nem rendelkeztek radarral, s közelségi gyujtóval sem. Ez is korszerűtlenségüket mutatja.
A japánok ugyanúgy."

Ez így ebben a formájában nem igaz. www.combinedfleet.com/radar.htm
Ha valami, akkor az USA volt nagyságrendekkel előrébb, de emiatt beleszállni más nemzetekbe kissé olyan, mint a dagadt gyereket csesztetni, hogy nem tud kötélre mászni. Az "akkor minek háborúzik" már egy más kérdés.

Máskülönben az első laposok azt hiszem, így is előbb szolgálatba álltak a húszas évek legelején (Hosho, Langley) vagy még azelőtt (Argus, azt hiszem), hogy kis túlzással egyáltalán világos lett volna, mire is kéne használni őket. A Cuckoo a nagy háború legvégén kijött, oké, a Mitsubishi hordozófedélzeti torpedóvetője már húszas évek, de sem a technika, sem az azzal létrehozható képességek nem álltak még ott, hogy széttárogassák a kezüket, hogy "Gyerekek, Taranto, Pearl Harbor, nyilvánvaló, miért szarozunk még ágyúkkal?"
Minden hasonlat idióta per definitionem, mégis megkockáztatom, hogy kissé olyan ez, mint most vakarni a fejünket, hogy miért pöcsölnek még mindig olyan harckocsikkal és repülőgépekkel, amikben emberi irányításra van kialakítva hely? Miért gyártanak még mindig benzinüzemű gépkocsikat? "Nyilvánvaló", hogy ez a jövő, minden más "korszerűtlen." A válasz nagyjából ugyanaz, sem a technológia, sem az infrastruktúra, sem a doktrína nem képes ezt még a cikk időszakában tapsra szervezett és garantáltan ütőképes keretbe foglalni. Ahhoz pedig vagy nagyon nagy őrültség, vagy nagyon nagy elkeseredettség kell, hogy valaki egy komplett nemzet haditengerészetével hazardírozzon.
Tavaly összeütöttem egy sorozatot az első világháborút megelőző flottaversenyekről – mert több is volt –, melynek végén kissé meggondolatlanul azt az ígéretet tettem, a teljes kép kedvéért folytatni fogom az írást az első világháborút követő flottaépítési versennyel is. Hogy erre szükség van, abban…..
AkosJaccik 2019.10.04 11:47:58
@Kullancs1983: "Ha például a németek nem kezdenek versenyezni, akkor a Home Fleet vajon mire lett volna képes a csatahajóival?" - Ha nem tudnak kerekeket növeszteni, akkor semmire. Akkor blokád alatt tudják tartani a partokat, le tudják kapcsolni a német portyázókat és rá tudnak tenyerelni a külföldi érdekeltségeikre. ...mindez viszont a Hochseeflotte léte mellett is megtörtént. :)
Másfél hónappal ezelőtt feltettem a Lemilblog olvasóinak a (csak részben költői) provokatív kérdést, hogy mitől kiváló és hatékony egy hadsereg. Nem csalódtam bennetek: a parázs vitákkal is tarkított kommentfolyamban számos érdemi és informatív hozzászólás született, amikért köszönet jár. A nyári…..
AkosJaccik 2019.08.30 12:27:59
Tehát, csak a listáról, nem rugózni a hiányzó tételeken, nem menni erkölcsi huzavonába, nem szarakodni a "hú, hát ez így izé, meg nem, meg nem is úgy, meg így marhaság"-gyal, végül a hadszervezetet, nem pedig az államszervezetet vizsgálva pusztán "játékiból" a szavazataim:
1.) Mongolok - avagy mire képes a meritokrácia. Amikor Szübőtej némi költői túlzással egy lovas felderítés alkalmával hülyére veri a fél ismert világot, miközben egyébként a Szungra vannak ráfixálódva, ott valami erősen működik. Ennek az ára, persze, más kérdés, de azt hiszem, a poszt szellemiségéhez illenek az erős kijelentések, úgyhogy megkockáztatom, hogy nagyjából a lőpor-és-tömeghadsereg évszázadáig nincs olyan katonai erő a térképen, amit a virágában lévő mongol ne takarítana el. Fegyelem, stratégiai mobilitás, a közép-, és felsőszintű vezetés felkészültsége, kínai ostromtechnika, a felderítés/hírszerzés, a szervezeti keretek együtt számomra kiemelik őket a többi "sztyeppi robbanásból".
2.) "Nagy Sándor hadserege" - Az Epameinóndasz-Philipposz-Alexandrosz íven végiglépkedve sikerül felrázni a térség sokáig elég statikus képet nyújtó szárazföldi harcászatát (megint némi "odamondogatás", Spárta szerepét én jóval kisebbre értékelem, mivel némi túlzással lokálisan vertek milíciákat, aztán a leghíresebb haditettüknek bezsákoltak egy vereséget. Mindez addig tartott, amíg a többiek (pl. Thébai) neki nem álltak szintén érdemben katonásdit játszani. Nyilván ez így csak az inga otromba és igazságtalan, sőt demagóg áttolása a másik oldalra, de tényleg kissé vakok közt a félszemű a király - jelenség), majd vereséget mérni a (valaha) szintén nagyon tiszteletre méltó teljesítményt felmutató Akhaimenida Birodalomra. Aztán a rendszer az alkohol-problémákkal küzdő (ámbár ki nem?), isten-komplexusos faszi után is fennmaradt, csak jött...
3.) Róma. Ezen a ponton két dolog már talán átdereng a listámon, egyrészt az, hogy elemi erővel próbálom letisztítani a hadászatról az összes többi réteget (ami kissé olyan, mint felboncolt emberen tanulmányozni az életjelenségeket - Róma esetében ez különösen kínos), másrészt azokra bökni rá, amelyek szerintem bedobtak valami új, komoly horderejűt a közösbe. Utóbbi miatt nem került a listámra pár dolog, noha az eredményei indokolnák (pl. a Royal Navy a harceljárásai egy szignifikáns részét a hollandoktól emelte át), néhány pedig azért, mert egyszerűen teljesen inkompetens vagyok a megítélésükben (USA, Izrael stb). Néhánynál rezeg a léc (a Grande Armée esetében szintén képzetlen vagyok, de amennyit ""értek"" hozzá, abból az jön le, hogy a "tömeg-hadsereg" bevezetéséhez jól sikerült adaptálódniuk, ez megint nehezen leválasztható a társadalmi változásoktól és jó kérdés, hogy ha nem ők, akkor más lépi-e meg először és mikor), Rómát viszont, ha elfogultan is, de beerőszakolom ide. A bronzcsapkodós marha-elhajtástól eljutni a bizánci katafraktig először is túl kellett élni odáig, másrészt olyan flexibilitást tükröz, ami példaértékű. Igazán nem tűnődtem még rajta, de azt hiszem, a posztban feldobott időszakban Róma egyik masszív rákfenéje katonai szempontból az volt, hogy míg az alsóbb szinteken jól működött a meritokrácia, a felsővezetésben viszont jött a lutri. Ezzel együtt is, ismét bedobva némi demagógiát, okkal láthatott elvileg "lemásolt légiósokat" az ember Pontoszban vagy a szeleukid államban. Az "amit"-ot lemásolhatták viszont (az voltaképp sosem volt igazán olyan baromira egyedi eleve), de az "ahogy"-ot nem. Ettől Róma a harmadik választásom a listából.
4.) Asszíria - ezúttal az "objektivitás" látszatát is kerülve. Nyilván amit tudunk róluk, az ködös, vitatható, vagyúgyvoltvagynem, illetve - bár, sajnos, nyilván ez sem egyedi - az ember könnyen összeköti őket egyfajta közel-korlátlan terrorral; mégis, a hely és az időpont nagyon érdekes számomra (ami viszont nem jelenti azt, hogy értem is azt), amit pedig tudni _vélek_ róla, abból valóban az bontakozik ki, hogy az asszír hadsereg a maga mikrokozmoszában egy új dimenziót képviselt. Fejből írom, úgyhogy erősen tévedhetek, de úgy rémlik, a legyőzéséhez szükség volt egy polgárháborús állapotra ÉS egy szövetségi rendszerre, és még annak is oda tudott harapni.
AkosJaccik 2019.08.30 18:54:43
@kolompar lole 1116: Nem rossz felvetés, ezzel kapcsolatban viszont pont a minap használtam Grüll Tibor "A Római Birodalom gazdasága" c. munkájának (Gondolat Kiadó, Budapest, 2017) egy idézetét (5.2.1. Fémek, 137. o.), "Egyes becslések szerint vasércből évente 82500 tonnát bányásztak a Római Birodalom területén a császárkor első két évszázadában(...), összehasonlításul (...) a Han korabeli Kínában az éves vasérckitermelést maximálisan 5000 tonnára becsülik, de lehet, hogy ez a becslés is nagyon eltúlzott."
Oké, engem is érdekelne az "egyes becslések" kitétel, de ha osztjuk a számot néggyel, még mindig egy elég szignifikáns differenciánál tartunk. Nyilván nem másolhatom be az egész könyvet vagy egy fél könyvtárat, de a trendvonalat jól vázolja. Olyan rohadtul azért nem félteném Rómát. Azt jogosnak tartom, hogy maga a harcászat vonatkozásában külön-külön az egyes alap építőelemek máshol is jellemzően megfigyelhetőek változatos színvonalon, de nem redukálnám a sikerüket tisztán arra, hogy "gazdasági erő". Számomra az ő hozzáadott értékük a rendszerbefoglalás és az ebből adódó elemek ("altiszti" kar, hadmérnöki oldal, logisztika stb.), és végeredményben az, hogy nem feltétlenül ők találták fel a kalapácsot, de rohadt konzisztensen tudtak kalapálni. Ez nem feltétlenül csata-nyertes tulajdonság, de ritkán háború-vesztes.
AkosJaccik 2019.09.02 12:21:36
@tiboru: Ahogy megláttam a címlapon az ominózus bejegyzést (ami "természetesen" még egy link nélküli udvariassági említést sem tartalmazott, nemhogy hivatkozást), már rohantam is ide körbenézni, hogy jól látok-e. Jól gyanítom, hogy ez a HÁP-féle brand, ahol a tanár úr "történészi" tekintélyre hivatkozással szokta ellőni magát? Ej-ej, a szakmaiságra már réges-rég ráírtam a jegyet azon a részen, az emberi oldalra csak most került rá.
Persze, tőlem sem szép, hogy a "dráma" felé nyomtam a beszélgetést, de hát felhorgadt a magyarosch wirtschaft az arcomban, na! Előfordul.
1935-ben az angol-német tengerészeti egyezmény ismét lehetővé tette Németország számára egy komoly haditengerészet kiépítését. Az egyezmény értelmében Németország felszíni hadihajóinak összesített vízkiszorítása elérhette a Royal Navy vízkiszorításának 35%-át. Egyebekben Németország kötelezőnek…..
AkosJaccik 2019.06.03 11:31:11
@gigabursch: Bármerre járok a neten, emberek tucatjai ölik egymást azon mélységben menően, hogy a németek csatahajók (most ideértve Scharnhorstékat is) páncélzata zseniális volt-e, vagy túlhaladott szemét, de személy szerint a két egységet - bár a szemantikai vitákat is igyekszem kerülni - csatahajóként aposztrofálom egyszerűen amiatt, mert tudtommal a németek is így tettek (Schlachtschiff).
Szevasztopolba csak a Patyomkin Odesszába való megérkezését követő reggelen, június 28-án érkezett meg a csatahajón történt lázadás híre. A flottaparancsnok, Csuhnyin altengernagy, éppen a fővárosban, Szentpéterváron volt, helyettesének, Alekszander Krisztianovics Krieger ellentengernagynak kellett…..
1988. augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka a Csongrád megyei Csengele, 129-es számot viselő Sebők-tanyában 11-en aludtak, mit sem sejtve arról, hogy a falakon kívül három férfi benzinnel teli kannákkal és égő kanócú flakonokkal éppen rájuk gyújtja az épületet. A pártállami idők legszörnyűbb…..
AkosJaccik 2019.04.27 11:16:47
@Segna: Ez teljesen nyilvánvalóan fals a cikk alanyával kapcsolatban, ezen felül pedig általánosságban is. Ha megállna az állítás, az emberi történelemben előforduló erőszak 90%-át "törölni" lehetne. Azon lehetne vitatkozni, hogy a bejegyzés mennyire "hatásvadász" és mennyiben egy érdekes szociológiai/kriminalisztikai ablak, de azt személy szerint marha meredek feltételezésnek gondolom, hogy ha beszántjuk a bulvárt, hirtelen az emberek nem vagdossák egymást csontozóbárddal fejbe. Ó, dehogynem.
A Nagy Katalin által a XVIII. század végén alapított Odessza városa 1905-ben a cári birodalom negyedik legnagyobb települése volt. A város kikötője hatalmas forgalmat bonyolított le, a Fekete-tengerről induló, és ide érkező szállítmányok nagyobbik részének ez volt az induló, illetve a célkikötője.…..
Az újabb kori kutatások a Patyomkinon történt események lefolyását illetően nagyjából elfogadják az előző posztban ismertetett történetet, a részleteket azonban számos ponton módosították. Apró kis momentum, hogy nem a hajó teljes személyzetét sorakoztatták fel a tatfedélzeten, hiszen el sem fértek…..
AkosJaccik 2019.04.10 13:13:31
@savanyújóska: Kicsit más dolog. Tegnap este olvastam (másodjára) a Port Arthur-tól...-t, és eszembe jutott, hogy hogy milyen véleményeket olvastam tőled egynémely parancsnokról, magasabb beosztású döntéshozóról. Úgy vettem észre, hogy nem vagy elájulva néhány "sztártól", Nelsontól Togoig vagy talán Yamamotóig, ill. egészen árnyalt képet festettél pl. Rozsgyesztvenszkijről, de felmerült a fejemben, vajon ha készítenél valami bombasztikus "Top 5"-szerű marhaságot, ki szerepelne rajta? Suffren? Makarov? Esetleg F.J.Fletcher?
AkosJaccik 2019.04.10 19:02:17
@savanyújóska: Köszönöm a választ, érdekes "rágódnivaló". :)
Bár a közvélekedés, és egy időben a haditengerészeti stratégák is, hajlamos úgy gondolni, hogy a hadiflották szinte kizárólagos feladata az, hogy nagy tengeri csatákban döntsék el a háborúk kimenetelét, a hadihajók repertoárja valójában ennél sokkal összetettebb. A hajók feladata nem pusztán az,…..
AkosJaccik 2019.02.21 15:51:17
@AkosJaccik: ...legközelebb pedig átolvasom a hsz-t küldés előtt, elnézést az elgépelésekért. A tatárokig nem mennék el, maradnék ontopic, amennyire lehet. :)