Adatok
Negatív
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„Jósolni nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan” (Mark Twain)
Úgy esett, hogy az első pun háborúban (Kr. e. 249) Publius Claudius Pulcher konzulként, a római hajóhad élén a szicíliai Drepana kikötőjénél szembekerült a karthágói hajóhaddal. Az ütközet előtt a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A cikk több súlyos tévedést tartalmaz. Ez első, hogy összekeveri a piaci elemzést a közgadaságtannal. Piaci elemzőket nagyobb cégek, bankok, jegybankok és jó esetben a közigazgatás alkalmaz azért, mert ezeknek az intézményeknek, tetszik vagy nem, költségvetést és jövőre vonatkozó terveket kell készíteniük. Persze lehet szórakozni azon, hogy milyen bénán sikerült néhány előrejelzés, de következik ebből hogy hülyeség előrejelzéseket csinálni? Aligha. Az olyan fordulatok pedig, hogy “a piac beárazta” persze hogy hülyeségek. Leegyszerúsített félmondatok, nem többek annál mint amikor a vesztes focimeccs után azt írják az újságok, hogy “nem volt összhang a védelemben”. A nem szaksajtóban ennél összetettebb értékelésekre úgy tűnik nincs kereslet.
A közgazdaságtan pedig nem előrejelzessel foglalkozik, hanem azzal, hogy megértsük hogy milyen közpolitikai döntésnek milyen gazdasági következményei vannak. És ha egy ország ad magára, akkor megpróbálja ezt jól csináni, bármennyire is nehéz sok esetben. Az előrejelzés nem tudomány, bár az előrejelzéshez használt modellek sokszor közgazdászok munkáin alapszanak.
A második súlyos tévedés az, hogy a közgadaságtan valamiféle az önzést és kapzsiságot elismerő és támogató tudomány volna. Miért lenne az? Ha meg akarom érteni, hogy cégek hogyan versenyeznek egymással, akkor lehet, hogy egy “önző” modellből indulok ki, de ha meg akarom érteni, hogy családok hogyan finanszírozzák a gyerekek tanulását, akkor viszont nyilván nem. Az adott kérdés szabja meg, hogy milyen modellkeretet érdemes használni. Sok estben egy önző model jó, sok esetben nem. És ez nem egy újdonság. Herbert Simon már 1978-ban Nobelt kapott azért, mert nem racionális modelleket kezdett használni (évtizedekkel azelőtt) a korábbi leegyszerűsítő modellek helyett.
Aki egy kicsit is ismeri a tudományos publikákálás folyamatát, az tudja, hogy a meglepő, újszerű de intuitív, logikus megközelításeket a legkönnyebb publikálni. Ha a szerző úgy érzi, hogy bizonyos kérdéseknél nem helyénvaló önző modelleket alkalmazni, akkor rajta, cserélje le, írjon jobbat. Ha működik és érdekes, lesz újság és olvasó aki imádni fogja. Nyilván van sok dogmatikusan gondolkodó tudós, de azért az igazi elismeréseket sosem ők kapják.