Adatok
Khalesi
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ez a poszt egy szerkesztett fordítás, az anyag első változatát Vincze Felícia bocsátotta a rendelkezésemre, az eredetije itt olvasható. A Childbirth Connection nevű nonprofit civil szervezet 1918 óta létezik, első sikereit a New York-i szülészeti ellátás látványosan javuló…..
Khalesi
2013.04.08 05:33:09
Szép éjszakát Mindenkinek :)3 gyermekes édesanya vagyok, most 6 hetes állapotos anyuka is, tehát 3 rendkívül különböző szülési élményben volt részem már. A 10. pont különösen idegesíteni kezdett, ezért regisztráltam.Első szülésem, 20 éves voltam, terhesség kezdete nálam 40 kg.38. hétre 50.kg. a lányom farfekvéses volt,de számos vitám volt az orvosommal,mert eleve császározni akart, ami ugye a kórházaknak,stb...plusz bevétel.Emberére akadt,ugyanis bár nagy volt a szimpátia, közöltem, ha császármetszést alkalmaz, akkor utána én nyitom fel mint egy konzervet,éreztem, tudtam, sikerülni fog. De ha mégsem, akkor sem tekintem a mára "oly divatos és mellesleg sok szövődménnyel járó császározást" szülésnek.( ami csak az orvos és a kórház jövedelmének kedvez....Nem kértem semmilyen fájdalomcsillapítást, a gátmetszésnél pedig idő sem jutott érzéstelenítésre, maga volt a pokol. De az orvos értette a dolgát, és ma már 13 éves lányom egészségesen 3 kg-mal világra jött.Csupán oxitocint kértem. Az orvos természetesen megkapta hőn áhított borítékját, adómentesen, pedig nekem is jól jött volna pelus, később elapadt anyatej, tehát tápszer, stb....miatt....Második gyermekem, kinyaltam az orvos seggét, végig annyi borítékot kapott míg a lányom nem született meg, hogy szinte pofátlan dolog volt elfogadnia is. De láss csodát, kedves volt a szülés során, és szinte remegve leste minden óhajom, én mosolyogtam rá, de valójában megvetettem. Viszont valami megváltozott, többé nem akartam, hogy egy férfi, aki lexarom milyen diplomás, megmondja nekem, mi a jó számomra, és persze átérzi fájdalmam.... :o hogyan? sosem szült, de az orvosok nem szeretik a határozott kismamákat akik eldöntik mit és hogyan akarnak, hiába vannak ösztöneink, hiába csak mi nők éljük át a kiszolgáltatott zord képű szinte unott arcú orvosok látványát épp akkor amikor egy kedves gyengéd szó szülés közben Isteni ajándék lehetne.... persze a boríték fontos lett volna, na ennyit az esküről amit letesznek.... a sok esetben felesleges gátmetszések, örökre fájni fognak, és a szexuális életem is nagyban befolyásolják. Na és a " ha nem jön ki a baba, hát négyen könyököljünk a hasára, de ő nyomjon közben, ....na így repedhet meg a méh, és alakul ki belső vérzés....aztán mossák kezüket :o 3. gyermekem születése, épp nem volt munkám, így tb-m sem, szinte mindenki el akart zavarni, megvetően néztek rám, de nem érdekelt. Szülés napján taxival rohantam a párommal Budapest egyik kórházába, hogy elfolyt a magzatvizem, el akartak küldeni :o Közöltem az orvossal, rendben bunkókám, elmegyek, de előbb aláírsz nekem pecséttel ellátott papírt, hogy elküldesz, csak mert nem a te körzetedbe tartozom.Ha épp túrista lennék, akkor sem tehetnéd ezt velem, de tedd meg,viszont pecsételt aláírt papír nélkül sehová sem megyek,mert út közben a magzatomnak is és nekem is bajom eshet, nos vállalod-e ezt a papírocskát?? ;) Nem vállalta, megvizsgált, de egész vajúdásom során rám sem nézett, nem is akartam, előre közöltem vele ugyanis, hogy nem írok alá semmit, nem engedek gátmetszést, sem császármetszést, lásd feljebb a faros 3 kilós lányom is meg tudtam szülni idióta beavatkozások nélkül, és nem engedem, hogy úgymond" szülés után "kitunkoljanak" fájó sebes méhhel hasat préselve..csupán oxitocint kértem, ami erős fájdalmat okoz, és hangyányit gyorsítja a szülést. Többé az orvost nem láttam, és nem is érdekelt, a fizetős anyuka aki félt a fájdalmaktól a szomszédos szobában kb 100 kg-mal széles csípő és csontozattal persze, hogy fontosabb volt. Már nem bízom az orvosokban, kizárólag magamban, így most, hogy ismét gyermeket várok, magam fogom megválasztani a szülési pózt, és senki nem érhet hozzám, nos ezt érték el az orvosok : " BIZALMAT" Mindeközben még harmadik gyermekem születése, fogantatása előtt jóval éreztem, tudta, 4 terhességi teszt is igazolta, hogy állapotos vagyok, orvoshoz mentem, hüvelyi ultrahangot csinált, és közölte, nem vagyok terhes. Hiába bizonygattam, hogy nézze meg jobban, keressen szívhangot, nem tetszett a határozott modorom neki. Hazamentem, miközben napról napra rosszabbul lettem, és lassan olyan szagom volt, mintha bomló tetem volnék,és belőlem áradt... később kiderült az orvos 12 hetes terhességet nem vett észre, IKREKET :O ez majdnem az életembe került, és és árává tette volna a már meglévő gyermekeim. Röviden: Arra ébredtem, hogy erősen,inkább szinte spriccelve vérzek... a párom hívta a mentőket, pedig veszekedtem is vele, addigra annyira elveszítettem a hitem az orvosokban.. mire beértünk a kórházban, olyan sok vért veszítettem, hogy sokkos állapotba kerültem, és csak akkor közölték,elhalt ikerterhes voltam, és nyomban elvérzek. Az ultrahangos felhívta az általam megnevezett orvost, hogy számon kérje, ez mégis, hogyan lehetséges, hogyan nem vette észre az ikreket, majd suttogva közölte a mellettem álló ultrahangos, hogy " baszki jössz nekem egyel" mikor a műtőbe szinte gázoltak velem, még az ékszereim is rajtam hagyták, ebből tudtam, talán soha többé nem ébredek fel. Egy óra múlva közölték a párommal, a fiam apjával, hogy az életveszélyen a hölgy túl van.... KIBEN BÍZZAK MOST??????????? AMIKOR ÚJRA GYERMEKET VÁROK? mert orvosban már nem... inkább itthon hozom a világra majd a gyermekem és ha már látszik a feje, akkor hívunk rohammentőt, de a bizalom elszállt... és örökre....
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz