Adatok
Veres Máté
5 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Gazdpol
Uniós pénzek Magyarországon: a nyersanyagátok politikai közgazdaságtana és a Fidesz népszerűsége
2016.03.24 12:02:19
A Korrupció Kutató Központ friss tanulmánya szerint a 2009-2015 között Magyarországon elköltött uniós fejlesztési pénzek beruházásaihoz nagyobb arányban volt köthető korrupció, mint az azok nélkül megvalósulóakhoz. A fejlődés tudományoknak (development studies) van egy elmélete, ami ezt segítheti…..
Tavaly ősz óta teljes erővel száguld a kampány Amerikában ugyanis ebben az évben elnököt választ magának a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalma. Ennek a demokrata oldalon két igazán kiemelkedő résztvevője van: egyrészt, a 90es évekből még Bill Clinton feleségeként és az Obama kormány első…..
Veres Máté
2016.03.02 13:41:56
@studkell: Köszi, javítva.
A 2010-es választások előtt sok ismerősöm és még több blog, portál osztotta meg az alábbi videót. A szerzőként megjelenítetett Dogbytról ma már semmit nem találni a neten, csupán egy blogot, ahol 2010-óta nem volt bejegyzés. Kissé érthetetlen, hogy miért nem vállalta fel akkor a Fidesz, hogy az ő…..
Úgy gondolom, hogy a vígjáték az a műfaj, ami a legjobban összehozza az embereket. Erről árulkodnak a bevételek is, hiszen a legigénytelenebb vígjátékok (Nagyfiúk…) is rengeteg pénzt hoznak a konyhára. Ezzel csak részben van baj, de ebbe most inkább nem megyek bele, inkább azt a…..
Beérett egy válság. A „Hitel, hitel, tessék, hitel, olcsó!” bazári lendülettel osztogatott devizahitelek fojtogatják a lakosság egy részét, akik most jogosnak érzik, hogy kiálljanak a szemét globáltőke magyarokat megnyomorító eljárása ellen és a hiteleik eltörlését…..
A baloldali gazdaságpolitika alfája és ómegája nem a többkulcsos személyi jövedelemadó rendszer.
Híve vagyok a progresszív szja-nak. 2010-ben, amikor még menőbbnek számított az egykulcsos - nem volt olyan nagy politikai erő, amely komolyan bírálta volna, a Bajnai-kormány egy…..
Veres Máté
2013.06.24 14:21:02
@Kivlov: Soha nem szerettem az általánosításokat, ha nem voltak számokkal alátámasztva. Kérlek bizonyítsd számokkal, hogy a " kamu minimálbéresek" milyen arányban részesültek ezekből a forrásokból és hogy tényleg csak a szociális háló megnyirbálásával lehet-e azt visszafogni (szembe mondjuk egy jobb szabályozással). Véleményem szerint ez csak egy újabb eleme a fals szegényellenes kampánynak, mint pl. egy aránytalanul magas tandíj bevezetése mert a diákok lusták és 10 évig járnak egyetemre(megint csak ez milyen arányban jellemző rájuk), vagy a segélyeket a lusta cigányok viszik ahelyett, hogy dolgoznának. Csak, hogy lásd az igazság tartalmát ezeknek: A KSH 2009es tanulmánya alapján – tehát a csúnya „osztogtós”időszak vége felé – a nem dolgozó aktív felnőt 10%-a volt roma (!), a gyerekek után és különböző munkanélküli segélyként kapott juttatások alig 10-11%-át kapta roma származású honfitársunk és a nyugdíjak kevesebb mint 1%-át. Városi legendákra nem alapozunk gazdaságpolitikát.
Meglepően hangozhat, hogy kerüld el több különböző rangsor által is a világ legjobb egyetemeként értékelt Harvard bármelyik képzését is, én most mégis ezt tanácsolom. A közelmúltban ugyanis kisebb-nagyobb botrányok sora kezdte ki az egyetem közgazdasági képzésének jó…..
Veres Máté
2013.06.06 09:43:00
@random guy: Azt gyanítom, hogy az „Aha” azt jelenti, hogy Te is mint sokan mások meglepődnek amikor a konzervatív és a liberális szót egy szövegben találják és ráadásul nem mint egymás ellentétjeit. De a gazdasági neoliberalizmus és a politikai neokonzervativizmus nagyon is megférnek egymás mellett. Egy külön posztot követelne annak megmagyarázása, hogy, hogyan lett a neokonzervatív világnézet szerves része a (neo)liberális gazdaságpolitika – és lehet egy nap meg is írom – de most inkább csak Pogátsa Zoltán (pogiblog.postr.hu/mi-a-neoliberalizmus-mi-a-jobb-es-mi-a-bal) és a mi (gazdpol.blog.hu/2013/04/03/liberalizmus_kompromisszumok_nelkul) rövid írásainkat ajánlom ezzel kapcsolatban.
Veres Máté
2013.06.06 09:43:47
@zobod: A válságkezelésnek a célja – mint a neve is utal rá - a válság kezelése, és nem továbbiak előidézése. Köszönhetően a válság hibás felfogásának és ebből eredően az arra adott hibás lépéseknek a válság jelenleg csak tovább mélyül(t). Ahogy az már az írásban is előkerül a költségvetési hiány önmagában még nem a világvége (van ahol több száz %-os és csak halkan megjegyzem, hogy jelen pillanatban egyik délnek papoló ország sem tartja a maastrichti kritériumok által szabott 60%os államadósság határt, sőt Németország pl Magyarországot is lehagyja ebben az évben) ha mellette a gazdaság képes növekedést felmutatni. Jelenleg recesszió vagy/és tartósan 3% alatti növekedés (most.444.hu/2013/06/05/europa-hanyatlik/) van majdnem mindenhol Európában, néhol 20%-ot meghaladó munkanélküliség és egyre mélyülő szakadék a szegények és gazdagok közt(a centrum és periféria országai közt is), ez a válság! Görögország egy speciális példa, mert talán az az egyetlen ország ahol elfogadható a „strukturális problémák” vita, az-az, hogy a problémáik mélységéről jelentős részben ők is tehetnek (korrupt rendszer, a számokkal való trükközés stb) de a többi perifériára szorult ország már az EU és az Euro „strukturális problémáinak” köszönheti a sorsát. Ez megint csak egy külön posztot érdemelne addig had ajánljam Pogátsa Zoltán írását Görögországról(pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=175053&bejcim=Gorog_csod_ki_a_felelos&todo=/) és Róna Péterét az EU/Euróról (nol.hu/velemeny/20120519-itt_a_vege) tanulmányozásra. Még valami kérlek mutasd be nekem, hogy hol látsz csökkenő hiányt, és főképpen a válság előtti állapotokhoz képest?
Másrészt a szociális háló az aminek elsősorban köszönhetjük, hogy ez a válság nem volt annyira mély és fájdalmas mint a 30as években, ugyanis az azóta kiharcolt különböző segélyeknek köszönhetően ha már az oktatásba, infrastruktúrába és kutatás/fejlesztésre nem is nagyon költenek pénzt a Nyugati kormányok(értsd (főleg)EU és Amerika) legalább az emberre kénytelenek. Továbbá senki nem kérte, hogy bővítsék a szociális hálót a válság hatására, de nem is megoldás annak (jelentős) szűkítése. A válságot se Amerikában se Európában nem egy túl bő szociális háló okozta, hanem egy kontrolálatlan pénzügyi rendszer. Amivel viszont alig kezdtek valamit (arról nem is beszélve, hogy a felelősöket mennyire is vonták felelősségre). És most ugyanannak a már sokadszor bukott gazdaságpolitikai iskolának az eszközeit vetik be a válság „kezelésében” (értsd mélyítésében) aminek köszönhetjük, hogy most egyáltalán válság van.
Másrészt a szociális háló az aminek elsősorban köszönhetjük, hogy ez a válság nem volt annyira mély és fájdalmas mint a 30as években, ugyanis az azóta kiharcolt különböző segélyeknek köszönhetően ha már az oktatásba, infrastruktúrába és kutatás/fejlesztésre nem is nagyon költenek pénzt a Nyugati kormányok(értsd (főleg)EU és Amerika) legalább az emberre kénytelenek. Továbbá senki nem kérte, hogy bővítsék a szociális hálót a válság hatására, de nem is megoldás annak (jelentős) szűkítése. A válságot se Amerikában se Európában nem egy túl bő szociális háló okozta, hanem egy kontrolálatlan pénzügyi rendszer. Amivel viszont alig kezdtek valamit (arról nem is beszélve, hogy a felelősöket mennyire is vonták felelősségre). És most ugyanannak a már sokadszor bukott gazdaságpolitikai iskolának az eszközeit vetik be a válság „kezelésében” (értsd mélyítésében) aminek köszönhetjük, hogy most egyáltalán válság van.
Veres Máté
2013.06.06 09:44:39
@hgrad: Köszönöm a meglátásaidat. Az elsővel teljesen egyetértek. A cím hatásvadász és megvallom annak is szántam (de csak azt). Azt akartam, hogy sokan olvassák (és ahogy elnézem a kalkulátort sikerült is elérnem). A második kifogásodnak hangot is adok, az-az, hogy a harvardon ott vannak a másik oldal(ak) képviselői is(a post végén levő „balanszírozásnál”), így nem értek vele egyet. Azzal végkép nem, hogy azt sugallnám, hogy ott csak a neolib szemléletről fog tanulni az ifjú nebuló(ha mégis akkor a Harvard diákjai azok akik egyébként példát mutattak ezzel kapcsolatban: www.thecrimson.com/article/2011/11/2/mankiw-walkout-economics-10/)
Írország: Ahogy mondod minden ország speciális és az adott történelmi és földrajzi helyzetének a kontextusában kell nézni. Írországnak 80as évek végén igaz, hogy valóban véghezvitt egy alapos fiskális megszorító csomagot, de nagyon jól jött neki, hogy közben Nagy Britanniában leértékelődött a font és száguldott az infláció plusz az akkor már így is túl magas Ír kamatlábakat 0 közelébe vitték. Jelenleg Európában (és Amerikában) 0 közelében vannak a kamatlábak és alig van infláció. Az első jó, de önmagában elégtelen az utóbbi meg nagyon de nagyon hiányzik a periféria országainak ahhoz hogy versenyképesebbek legyenek, de az ECB (és főleg a németek) ennek ellenállnak. Erről egyébként írtak egy elég jó tanulmányt de a világért se akarja megnyitni az Explorer nekem, ha neked sikerül csak ajánlani tudom: economyrigging3.wordpress.com/2010/06/17/ucc-paper-on-ireland-1986/ . Ha esetleg következő ellenpéldáknak Kanada 1994-1998, Dánia 1982-86, Finnország 1982-86 és Svédország 1992-2000 közti hasonló storyjait akkor kérlek előbb jól olvass utánuk és nézd meg, hogy mikben térnek el a jelenlegi helyzettől.
A többi kritikádra sajnos nem tudok érdemben reagálni mert inkább személyeskedések, szemben az azt megelőző érvekkel és példákkal alátámasztottakal. Viszont az olvasóknak szánt tanácsodat magam is csak ajánlani tudom!
Írország: Ahogy mondod minden ország speciális és az adott történelmi és földrajzi helyzetének a kontextusában kell nézni. Írországnak 80as évek végén igaz, hogy valóban véghezvitt egy alapos fiskális megszorító csomagot, de nagyon jól jött neki, hogy közben Nagy Britanniában leértékelődött a font és száguldott az infláció plusz az akkor már így is túl magas Ír kamatlábakat 0 közelébe vitték. Jelenleg Európában (és Amerikában) 0 közelében vannak a kamatlábak és alig van infláció. Az első jó, de önmagában elégtelen az utóbbi meg nagyon de nagyon hiányzik a periféria országainak ahhoz hogy versenyképesebbek legyenek, de az ECB (és főleg a németek) ennek ellenállnak. Erről egyébként írtak egy elég jó tanulmányt de a világért se akarja megnyitni az Explorer nekem, ha neked sikerül csak ajánlani tudom: economyrigging3.wordpress.com/2010/06/17/ucc-paper-on-ireland-1986/ . Ha esetleg következő ellenpéldáknak Kanada 1994-1998, Dánia 1982-86, Finnország 1982-86 és Svédország 1992-2000 közti hasonló storyjait akkor kérlek előbb jól olvass utánuk és nézd meg, hogy mikben térnek el a jelenlegi helyzettől.
A többi kritikádra sajnos nem tudok érdemben reagálni mert inkább személyeskedések, szemben az azt megelőző érvekkel és példákkal alátámasztottakal. Viszont az olvasóknak szánt tanácsodat magam is csak ajánlani tudom!
A monetáris politika erőltetése a fiskális rovására még sose vezetett ki egy országot sem egy gazdasági válságból. Minket se fog. Sajnos.
A hetekben a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban két meghatározó hír jelent meg. Talán nem meglepő módon mindkettő Matolcsy György nevéhez köthető. Előbb…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz