Meszleni 2013.03.31 12:30:20

@h82h: Nem annyira Magyarországról szól a LOGO inkriminált adásrészlete, mintsem amennyire az alkotmányosságról. Magyarország csak példát szolgáltatott rossz alkotmányozásra. Ezért került bele a műsorba. Az más kérdés, hogy a hivatalos diplomáciai reakciókat nehezen lehetett volna hatásos cáfolatként értelmezni. Az ugyanis Németországban elképzelhetetlen, hogy politikus egy adott újságírói véleménynyilvánítást meg akarjon tiltani, ahogy az is elképzelhetetlen, s az adott politikusi karrier azonnali végét jelenti, ha valaki arra vetemedik, hogy bíráljon egy hatályos bírósági döntést, pláne kifejezze, hogy milyen ítélet volna kedvére való. Ezek a Magyarországon lassan bevett politikusi attitűdök arrafelé elképzelhetetlenek. Az újságírói véleménynyilvánítás egészen addig szabad, s nem áll politikai ellenőrzés alatt, amíg alkotmányos keretek között van ( tehát az itteni vita leegyszerűsítő, s bódítóan provinciális paneleivel szólva: zsidózni, cigányozni, pollákozni, türközni, bosniakerezni, szorbozni alkotmányellenes, mert kimeríti a Volksverhetzung büntetőjogi tényállását, egy államot [pl. Magyarországot, Izraelt, magát az NSZK-t] politikai okokból kritizálni viszont szabad, sőt a világ legtermészetesebb dolga). Nota bene: az újságíró akár tévedhet is. Viszont itt erősen kérdéses, hogy téved-e a LOGO sematizáló magyarázata. Valóban összhangban áll az alkotmány utolsó módosítása az alkotmányos normákkal? Sólyom, Stumpf [...] n hazai alkotmányjogász, valamint a Velencei Bizottság és az EU központi adminisztrációja szerint komoly aggályok merülnek föl. A nevezett személyek és szervezetek nehezen vádolhatóak meg pártos részrehajlással. Főképp baloldali elfogultsággal. (Merkelt is csak magyarországi kommentekben lehet anélkül leballibsizni, hogy az illető azonnal ki ne írná magát a komolyan vehető gondolkodók közül.)

A német jogrend amúgy annyira központi alapértéknek tartja az egységes, koncepciózus alkotmányosságot, hogy a német alkotmány bizonyos cikkelyeit semmilyen többséggel sem lehet módosítani, egyszerűen örök érvényűek. Konszenzusos is arrafelé a demokrácia fogalma. Adott egy minimum, melyhez minden párt egyként tartja magát. Tudnak is értelmes szakmai vitát folytatni. Nem élik meg világvégeként, ha nem egy adott párt, pártkoalíció nyeri meg a választásokat. A lényeg, a konszenzusos demokrácia ugyanis marad.

Meszleni 2013.03.31 12:47:27

@h82h: "a németek olyannyira hisznek a jogegyenlőségben, hogy mikor egy belpolitikai és hírszerzési kudarc során nem tudtak megmenteni több török áldozatot sem a szélsőséges támadásoktól, annak sem érezték szükségességét, hogy Törökországgal felvegyék a kapcsolatot, esetleg a nagykövettel beszéljenek" Ez nekem így homályos. (Most attól függetlenül, hogy az "Élsportoló-e az, aki nem nyer meg minden olimpiát?" kérdés logikáját idézi.)

"mivel gyerekhíradó elég egyszerűen fogalmazzák meg a lényeget és ez egy ilyen témánál háát"

A gyermekhíradó sajátja, hogy sematizálva, leegyszerűsítve értet meg. A legjobb egyetemi jegyzet sem jó általános iskolás tankönyv, s viszont a legjobb általános iskolás tankönyv se jó egyetemi jegyzet. A kérdés az, hibás-e a sematizálás. Pl.: Tényleg van a kormánnyal szemben pártideológiai és/vagy szakmai alapon kritikát megfogalmazó közmédia, ami a sajtószabadság érvényesülésének egyik alapfeltétele, ami viszont a demokrácia egyik kritériuma?

Meszleni 2013.03.31 16:18:48

@Amatőr:

"Német győzelem esetén meg ugyanaz hitler. Az emberiség megmentője és vérdemokrata."

Ezek eléggé elnagyolt negyedigazságok. Az ugyanis nem elhanyagolható különbség, hogy Churchill - a példádban hozott egyetlen valódi demokrata - meg tudott bukni választáson. Ráadásul épp egy győztes háborút követően bukott, a győzelem és a népszerűség dacára. A demokráciának ugyanis ismérve, hogy szabad választásokat tartanak, melyeknek tétjük van, s az eredményük nincs előre megírva.