Adatok
florence
0 bejegyzést írt és 254 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Azt, hogy miért szexelnek a férfiak, igazából senki se akarja tudni. Merthogy róluk az a hiedelem alakult ki az idők során, hogy nekik ehhez nem kell külön motiváció. Mert hajtja őket a vérük, mondták a régiek, mert magas a tesztoszteronszintjük, mondják a maiak, mert csak... El…..
florence
2015.12.29 13:31:18
@Remeteee:
Csodabogárnak csak annyiban tartalak, hogy erre a csak szex dologra ilyen idősen, ennyi élettapasztalattal a hátad mögött, családanyaként, otthoni zűrök megléte mellett vágysz. Mert én és a barátnőim, ismerőseim is mind voltunk, vagyunk ilyesmi élethelyzetben, de csak tapasztalatlanabb korunkban mentünk csak bele ennyire egyszerű kapcsolatokba -innen a "kaland" kifejezés- mint a körülbelül csak szex.
De a legutóbbi reakciód sokat árnyalt az eddigi -talán a viták hevétől túlzóan leegyszerűsített- hozzáállásodon. Kezd kiderülni, hogy te is kapcsolatra vágysz. És szeretnél vagy olyat, amiben a szex a legjobb, vagy olyat, ahol a többi kapcsolati elem szuperjó, és élvezhető szexszel is társul. De csak szexre te sem vágysz. Csak néha eszedbe jut, hogy perpillanat az is jól tudna esni. Ugyanakkor mégsem mennél bele egy megfelelő, de idegen férfival te sem :) Hogy valamennyire ismerned, elfogadnod is kell azt, akivel ilyesmi igényeket élsz ki.
Szerintem az ilyesmit jobb fiatalon kipróbálni. Családi zűrök esetén szerintem az ilyen kapcsolatok több bajt, problémát okoznak, mint örömöt hosszabb távon. Boldogságról beszélni család melletti szeretői viszony esetén pedig számomra mindig az önbecsapás minősített esetét sugallta.
Persze vannak itt is olyan szeretőzők, akik elváltak, vagy épp csak együtt laknak a házastársukkal. Őket persze biztatni tudom csupán, hogy éljenek a szerelem és szex örömeivel :) de aki a házasságát akarja megmenteni, vagy élhetőbbé tenni egy szeretővel -tehát tudatosan keres szexuális külsős partnert erre- az komoly gondokkal tetézi az addig is megoldhatatlannak látszó életét. Azt az életet, ami sajnos már nem csak a sajátja.
Tessék előbb rendet tenni! Vagy a házasságban, vagy a válásban. Aztán jöhet a móka :) Ne halgassunk sadistra! 40+ ra is van kereslet bőven!
Csodabogárnak csak annyiban tartalak, hogy erre a csak szex dologra ilyen idősen, ennyi élettapasztalattal a hátad mögött, családanyaként, otthoni zűrök megléte mellett vágysz. Mert én és a barátnőim, ismerőseim is mind voltunk, vagyunk ilyesmi élethelyzetben, de csak tapasztalatlanabb korunkban mentünk csak bele ennyire egyszerű kapcsolatokba -innen a "kaland" kifejezés- mint a körülbelül csak szex.
De a legutóbbi reakciód sokat árnyalt az eddigi -talán a viták hevétől túlzóan leegyszerűsített- hozzáállásodon. Kezd kiderülni, hogy te is kapcsolatra vágysz. És szeretnél vagy olyat, amiben a szex a legjobb, vagy olyat, ahol a többi kapcsolati elem szuperjó, és élvezhető szexszel is társul. De csak szexre te sem vágysz. Csak néha eszedbe jut, hogy perpillanat az is jól tudna esni. Ugyanakkor mégsem mennél bele egy megfelelő, de idegen férfival te sem :) Hogy valamennyire ismerned, elfogadnod is kell azt, akivel ilyesmi igényeket élsz ki.
Szerintem az ilyesmit jobb fiatalon kipróbálni. Családi zűrök esetén szerintem az ilyen kapcsolatok több bajt, problémát okoznak, mint örömöt hosszabb távon. Boldogságról beszélni család melletti szeretői viszony esetén pedig számomra mindig az önbecsapás minősített esetét sugallta.
Persze vannak itt is olyan szeretőzők, akik elváltak, vagy épp csak együtt laknak a házastársukkal. Őket persze biztatni tudom csupán, hogy éljenek a szerelem és szex örömeivel :) de aki a házasságát akarja megmenteni, vagy élhetőbbé tenni egy szeretővel -tehát tudatosan keres szexuális külsős partnert erre- az komoly gondokkal tetézi az addig is megoldhatatlannak látszó életét. Azt az életet, ami sajnos már nem csak a sajátja.
Tessék előbb rendet tenni! Vagy a házasságban, vagy a válásban. Aztán jöhet a móka :) Ne halgassunk sadistra! 40+ ra is van kereslet bőven!
florence
2015.12.29 15:44:57
@Remeteee:
"Ácsibácsi. Én nem a házasságomat akarom megmenteni, sosem volt ilyen célom egy külsőssel. Amúgy mi is már csak gyakorlatilag együtt lakunk, bár F többet szeretne. A válás viszont egyelőre nem opció"
Azt írtam, hogy ha valaki a házasságát akarja megmenteni -azt hiszem @Aleksandros: írt ilyesféle hangnemben, miszerint a szeretői viszonya menti meg a házasságát, anélkül már elvált volna- , vagy a házasságát próbálja élhetőbbé tenni egy külsős szexuális kapcsolattal, az nagy baklövést visz véghez. Persze időfaktor tekintetében nagy a szórás. Vannak, illetve lehetnek rövidtávú előnyök, pillanatnyi örömök is bőven. De idővel az ilyen megoldás nagyon visszaüt. Én csak ilyet láttam, de ebből jó sokat. Emiatt gondolom úgy, hogy bárki boldog egy ilyen megoldásról, csak az orráig lát a ködben. Előbb vagy utóbb mindenki belefut a bevehetetlen kanyarba :(
De a te eseted ezek szerint más. Te az elodázandó válásodig tartó időt is szeretnéd élvezetesen kitölteni. Ez jó megoldásnak tűnik. Hisz legrosszabb esetben előbb enged el a férjed :) nem akarva többet, ming te :)
Hajrá Remeteeee! Én drukkolok neked.
"Ácsibácsi. Én nem a házasságomat akarom megmenteni, sosem volt ilyen célom egy külsőssel. Amúgy mi is már csak gyakorlatilag együtt lakunk, bár F többet szeretne. A válás viszont egyelőre nem opció"
Azt írtam, hogy ha valaki a házasságát akarja megmenteni -azt hiszem @Aleksandros: írt ilyesféle hangnemben, miszerint a szeretői viszonya menti meg a házasságát, anélkül már elvált volna- , vagy a házasságát próbálja élhetőbbé tenni egy külsős szexuális kapcsolattal, az nagy baklövést visz véghez. Persze időfaktor tekintetében nagy a szórás. Vannak, illetve lehetnek rövidtávú előnyök, pillanatnyi örömök is bőven. De idővel az ilyen megoldás nagyon visszaüt. Én csak ilyet láttam, de ebből jó sokat. Emiatt gondolom úgy, hogy bárki boldog egy ilyen megoldásról, csak az orráig lát a ködben. Előbb vagy utóbb mindenki belefut a bevehetetlen kanyarba :(
De a te eseted ezek szerint más. Te az elodázandó válásodig tartó időt is szeretnéd élvezetesen kitölteni. Ez jó megoldásnak tűnik. Hisz legrosszabb esetben előbb enged el a férjed :) nem akarva többet, ming te :)
Hajrá Remeteeee! Én drukkolok neked.
Akár van állandó partnerünk, akár nincs, akár monogámok vagyunk, akár nem, általában véve vágyunk a szexre. Vagy legalábbis vágytunk valamikor, ha nem tartozunk a becslések szerinti 1%-ba, akiket ez hidegen hagy. Tegyük fel, hogy vágyunk rá, de olyan partnerünk nincs, akit igazán…..
florence
2013.07.21 21:02:44
@mangalor:
Te és SB meg Tylia is azon merengtek, hogy van már gyerek, meg van már család, de mi az élet értelme a következő akár 50 évnek is? Céltalanná váltatok. Amitek van, nem nyújt célt. Amitek nincs, az vált céllá.
Én nem a monogámia mellett "kardoskodom", hanem ez egyszerűen a velejárója annak a szemléletnek, ami engem jellemez.
Nem azt írtam, hogy irigyelnek SB meg Tylia, hanem hogy irritálja őket az én életszemléletem és hogy ebből következik (az életszemléletemből), hogy örömöt éy elégedettséget, jövőt látok. Ha akarjuk: boldogságot élek meg.
Te és SB meg Tylia is azon merengtek, hogy van már gyerek, meg van már család, de mi az élet értelme a következő akár 50 évnek is? Céltalanná váltatok. Amitek van, nem nyújt célt. Amitek nincs, az vált céllá.
Én nem a monogámia mellett "kardoskodom", hanem ez egyszerűen a velejárója annak a szemléletnek, ami engem jellemez.
Nem azt írtam, hogy irigyelnek SB meg Tylia, hanem hogy irritálja őket az én életszemléletem és hogy ebből következik (az életszemléletemből), hogy örömöt éy elégedettséget, jövőt látok. Ha akarjuk: boldogságot élek meg.
florence
2013.07.21 21:07:58
@mangalor:
A szerető egy önző hazug megoldás abban az élethejzrtben, amiben vagy. Már amennyire ismerem azt.
SB életében és Tylia életében sem oldott volna meg semmit a szerető, amikor a házasságuk tönkrement.
Most meg nem csalnak senkit. Nem hütlenek senkihez. Innen lehet okosat mondani neked :-(
A szerető egy önző hazug megoldás abban az élethejzrtben, amiben vagy. Már amennyire ismerem azt.
SB életében és Tylia életében sem oldott volna meg semmit a szerető, amikor a házasságuk tönkrement.
Most meg nem csalnak senkit. Nem hütlenek senkihez. Innen lehet okosat mondani neked :-(
florence
2013.07.23 13:23:04
@Feromontika: @Tylia cordata: @skarlát betű:
Elszólított a munkám egy - két napra és látom, hpgy milyen darázsfészket bolygattam meg a véleményemmel.
A félreértések és csúsztatások tisztázása végett:
Nem célom a monogámia. Semmilyen gámia nem a célom. A saját véleményem arra alapul, hogy a monogámiát, a hűséget, a kitartást-elköteleződést és az ezekhez kapcsolódó alkalmazkodási kényszert, lemondást, stb-t nem célnak tekintem, hanem ha már egyetlen szóval kéne definiálnom ezeket, akkor inkább eszköznek vagy méginkább a párkapcsolat velejárójának fogom fel.
A monogámia, szexuális hűség, érzelmi elköteleződés spontán jön létre (többnyire) a kapcsolat elején. Ezek mindegyike olyan dolog, amit az idő és a körülmények erodálnak. De nem az erózió kivédése a cél. Hanem a kapcsolat "működtetése", családként, párkapcsolatként való megóvása. Ebben egy fontos eszköz a hűség, a monogámia. Ami a szexuális félrelépések következményeként elveszik, regenerálhatatlanul megszünik, mint fontos eszköz. Két ember, egy család problémájai közt ritkán adódik olyan, amire egy külső szexuális kaland, egy érzelmi kitérő segítséget jelentene.
Nagyon fals magyarázat, amivel itt minden dolgot célul tűztök ki. Összekeverve azokat. Például a boldogságot tekintitek célnak. És ehhez rendeltek hozzá olyasmit, mint a hűtlenség is, amiről ti is mint eszközről nyilatkoztok. De nekem a hűséget úgy rójátok fel, mintha nekem az nem edzközöm, hanem célom lenne.
Súlyos önámító csúsztatáshalmazzal "vitatkozom" itt veletek már hetek óta. De már kezdek belefáradni. Untat ez a stílus. Itt nem lehet beszélgetni, itt állandóan harcolni meg győzni (minimum meggyőzni) kell.
Harcoljatok tovább a betolakodó monogámokkal és tartsátok egymásban a lelket és győzködjétek tovább egymást olyasmiről, amiben amúgy egyetértetek :-)
Én inkább más fórumot keresek a munkaidő "hasznos" eltöltéséhez, a beszélgetéshez.
Mindenkinek minden jót kívánok!
Elszólított a munkám egy - két napra és látom, hpgy milyen darázsfészket bolygattam meg a véleményemmel.
A félreértések és csúsztatások tisztázása végett:
Nem célom a monogámia. Semmilyen gámia nem a célom. A saját véleményem arra alapul, hogy a monogámiát, a hűséget, a kitartást-elköteleződést és az ezekhez kapcsolódó alkalmazkodási kényszert, lemondást, stb-t nem célnak tekintem, hanem ha már egyetlen szóval kéne definiálnom ezeket, akkor inkább eszköznek vagy méginkább a párkapcsolat velejárójának fogom fel.
A monogámia, szexuális hűség, érzelmi elköteleződés spontán jön létre (többnyire) a kapcsolat elején. Ezek mindegyike olyan dolog, amit az idő és a körülmények erodálnak. De nem az erózió kivédése a cél. Hanem a kapcsolat "működtetése", családként, párkapcsolatként való megóvása. Ebben egy fontos eszköz a hűség, a monogámia. Ami a szexuális félrelépések következményeként elveszik, regenerálhatatlanul megszünik, mint fontos eszköz. Két ember, egy család problémájai közt ritkán adódik olyan, amire egy külső szexuális kaland, egy érzelmi kitérő segítséget jelentene.
Nagyon fals magyarázat, amivel itt minden dolgot célul tűztök ki. Összekeverve azokat. Például a boldogságot tekintitek célnak. És ehhez rendeltek hozzá olyasmit, mint a hűtlenség is, amiről ti is mint eszközről nyilatkoztok. De nekem a hűséget úgy rójátok fel, mintha nekem az nem edzközöm, hanem célom lenne.
Súlyos önámító csúsztatáshalmazzal "vitatkozom" itt veletek már hetek óta. De már kezdek belefáradni. Untat ez a stílus. Itt nem lehet beszélgetni, itt állandóan harcolni meg győzni (minimum meggyőzni) kell.
Harcoljatok tovább a betolakodó monogámokkal és tartsátok egymásban a lelket és győzködjétek tovább egymást olyasmiről, amiben amúgy egyetértetek :-)
Én inkább más fórumot keresek a munkaidő "hasznos" eltöltéséhez, a beszélgetéshez.
Mindenkinek minden jót kívánok!
Hazudtál-e már a családi állapotodról valaha? Hazudtak-e neked ugyanezzel kapcsolatban? Letagadtad-e a házastársadat, a barátodat, barátnődet, vagy éppen hogy költöttél magadnak egy, a valóságnak nem megfelelő hátteret? Miért tetted, ha megtetted? Tudod, miért tették veled? Meg…..
florence
2013.07.17 10:36:32
@manager2008:
Átnéztem a prospektust. Istálló nincs. Hova rakod azt a szép fekete pacit, akivel együtt fényképezkedtél a Balaton partján? És hogyan fogsz a szénaboglyába lökni engem, hogy a csupasz fenekemet szúrja majd valami?!
Most azt sem tudom, mit vegyek fel? Te gyere csak nyugodtan úgy, ahogy a képen vagy! :-) Se mézes sapka, se western csizma, se poló, se semmi egyéb! Az a szakadt farmer úgy jó, ahogy van.
Ez a giccses-puccos újgazdag izé, mint helyszín, eléggé illúzióromboló :-(
Átnéztem a prospektust. Istálló nincs. Hova rakod azt a szép fekete pacit, akivel együtt fényképezkedtél a Balaton partján? És hogyan fogsz a szénaboglyába lökni engem, hogy a csupasz fenekemet szúrja majd valami?!
Most azt sem tudom, mit vegyek fel? Te gyere csak nyugodtan úgy, ahogy a képen vagy! :-) Se mézes sapka, se western csizma, se poló, se semmi egyéb! Az a szakadt farmer úgy jó, ahogy van.
Ez a giccses-puccos újgazdag izé, mint helyszín, eléggé illúzióromboló :-(
florence
2013.07.17 13:30:09
@manager2008:
Fiúka!
Egyre gyengébben nyomod a szerepet :-((((
Tegnap óta nem esik le a tantusz nálad, hogy ezt a vetítettképes prezentációt, amivel itt reklámozod magad, csak egy olyan külsővel megáldott pasinak nézném el, mint amilyen képet idelinkeltél orsiw@: -nak. És neki sem állna jól ez a szerep, csak kit érdekelne .. !?! :-))))
Öregszel és kezd nemérdekelni a dolog? Vagy még mindig nincs elég pozitív tapasztalatod, hogy fel merd vállalni magad? Ki bújkál a lovas-nőcsábász-másokhelyett doktoráló-feltaláló-stb imágóban?
Félre ne érts! Engem nem érdekelsz konkrétan. Ez csak egy, a szituáció által felszínre került "költői" kérdés volt. Mintegy felhívandó téged arra, hogy a választ magadnak add meg.
De ha téged sem érdekel, akkor kergesd nyugodtan tovább azokat a fórumokat, ahol "újdonságnak" számít az a szerep, amiben tetszelegsz :-)) Amíg mások reagálnak rá, addig te is valóságosabbnak hiheted mindezt.
Sok szerencsét!
Fiúka!
Egyre gyengébben nyomod a szerepet :-((((
Tegnap óta nem esik le a tantusz nálad, hogy ezt a vetítettképes prezentációt, amivel itt reklámozod magad, csak egy olyan külsővel megáldott pasinak nézném el, mint amilyen képet idelinkeltél orsiw@: -nak. És neki sem állna jól ez a szerep, csak kit érdekelne .. !?! :-))))
Öregszel és kezd nemérdekelni a dolog? Vagy még mindig nincs elég pozitív tapasztalatod, hogy fel merd vállalni magad? Ki bújkál a lovas-nőcsábász-másokhelyett doktoráló-feltaláló-stb imágóban?
Félre ne érts! Engem nem érdekelsz konkrétan. Ez csak egy, a szituáció által felszínre került "költői" kérdés volt. Mintegy felhívandó téged arra, hogy a választ magadnak add meg.
De ha téged sem érdekel, akkor kergesd nyugodtan tovább azokat a fórumokat, ahol "újdonságnak" számít az a szerep, amiben tetszelegsz :-)) Amíg mások reagálnak rá, addig te is valóságosabbnak hiheted mindezt.
Sok szerencsét!
florence
2013.07.17 13:31:45
@manager2008:
Fiúka!
Egyre gyengébben nyomod a szerepet :-((((
Tegnap óta nem esik le a tantusz nálad, hogy ezt a vetítettképes prezentációt, amivel itt reklámozod magad, csak egy olyan külsővel megáldott pasinak nézném el, mint amilyen képet idelinkeltél orsiw@: -nak. És neki sem állna jól ez a szerep, csak kit érdekelne .. !?! :-))))
Öregszel és kezd nemérdekelni a dolog? Vagy még mindig nincs elég pozitív tapasztalatod, hogy fel merd vállalni magad? Ki bújkál a lovas-nőcsábász-másokhelyett doktoráló-feltaláló-stb imágóban?
Félre ne érts! Engem nem érdekelsz konkrétan. Ez csak egy, a szituáció által felszínre került "költői" kérdés volt. Mintegy felhívandó téged arra, hogy a választ magadnak add meg.
De ha téged sem érdekel, akkor kergesd nyugodtan tovább azokat a fórumokat, ahol "újdonságnak" számít az a szerep, amiben tetszelegsz :-)) Amíg mások reagálnak rá, addig te is valóságosabbnak hiheted mindezt.
Sok szerencsét!
Fiúka!
Egyre gyengébben nyomod a szerepet :-((((
Tegnap óta nem esik le a tantusz nálad, hogy ezt a vetítettképes prezentációt, amivel itt reklámozod magad, csak egy olyan külsővel megáldott pasinak nézném el, mint amilyen képet idelinkeltél orsiw@: -nak. És neki sem állna jól ez a szerep, csak kit érdekelne .. !?! :-))))
Öregszel és kezd nemérdekelni a dolog? Vagy még mindig nincs elég pozitív tapasztalatod, hogy fel merd vállalni magad? Ki bújkál a lovas-nőcsábász-másokhelyett doktoráló-feltaláló-stb imágóban?
Félre ne érts! Engem nem érdekelsz konkrétan. Ez csak egy, a szituáció által felszínre került "költői" kérdés volt. Mintegy felhívandó téged arra, hogy a választ magadnak add meg.
De ha téged sem érdekel, akkor kergesd nyugodtan tovább azokat a fórumokat, ahol "újdonságnak" számít az a szerep, amiben tetszelegsz :-)) Amíg mások reagálnak rá, addig te is valóságosabbnak hiheted mindezt.
Sok szerencsét!
Nagy vitát kavart korábban a Kinek jó a monogámia mítosza című posztom, nos, most egy Guardian-cikk nyomán kénytelen vagyok visszatérni a témára. Daniel Bergner: What Do Women Want?: Adventures in the Science of Female Desire [Mit akarnak a nők? : Kalandozás a női vágy tudományába]…..
florence
2013.07.13 21:09:45
@skarlát betű:
Várj csak! Most nagyon előre szaladtál, egy szerintem rossz nyomon :-)
Oak tree-t direkt érted félre?
Annyira nagy AHA élmény volt neked, hogy ez a brit tudós el tudott számolni kettőig? Hogy 2013-ra rájött, hogy a nők között is kb annyi poli meg momo meg mifene gám van, mint a férfiak között? Te azt hitted, hogy a sok hűtlen férfi mind a még csitri, vagy szimgli nővel lép félre? Neked ez az okostojás világított rá, hogy ha nem minden férfi ugyanazt az egy fehérmájú csajt dugja, akiről a nimfománia kórképét egyszer felállították, akkor bizony maximum homokozásról álmodozhatnának szegények ? :-)
De félre a brittudósok kifigurázásával.
A szexhez való viszonyodban nem ott látom a félregombolást, hogy neked ehhez kell-e vagy nem kell-e szerelem vagy barátság, vagy valami ilyesmi érzelem. Szerintem is úgy a legjobb, ha ilyesmi is motiválja az ügyet. De rengeteg embert motivál más is. Izgalmas esemény, helyszín, tabudöntögetés, stb...
Amit én furcsálok benned, az az, hogy kategórikusan kijelented, hogy szex "csak" egy férfi megkívánása után lehetséges. És ezt mint egy természeti jelenségképpen fogod fel. Hogy kb csakis hormonális behatásra jöhet létre és nálad még egy második szűrőn is keresztüljutva (ez az érzelmi hatás, szerelem vagy barátság vagy mi) hozza meg a várt sikert.
Tény, hogy ez a klasszikus szerelmi összegabalyodás receptje. Erre mondtam, hogy te külső behatásként éled meg a dolgot, kb mint egy záport. És a hozzáállásod is olyan, mint egy esőcsináló varázslóé. A körülményeket próbálod kiismerni, ahol ez a természeti jelenség megtörténhet. Ha tudod, be is próbálod folyásolni a történéseket, hogy kialakulhasson az ideálisnak vélt szituáció ehhez.
Nem hiszel magadban, mint olyanban, akiben benne van a szexuális vágy. Azt hiszed, hogy azt egy ilyen-olyan (de semmiképp sem olyan, mint a férjed) férfi képes csak életrekelteni. Te vagy a férfi álom! Imádhat a szeretőd, hiszen te tényleg hiszel ebben :-)
A házasság intézményét pedig igenis degradálod. Börtönnek, a monogámia mítoszáért feláldozott egyéni boldogságok ketrecét láttatod benne. Ha valahol azt hallod, hogy két idős ember leélt egymás mellett 30-40-50 évet, akkor te csak két frusztrált, egymást utáló és ebbe belebetegedő embert tudsz elképzelni. Vagy azt, hogy csakis a félrelépéseik miatt nem lettek rákos betegek, ha mégsem lennének azok.
A házasság intézménye, keretei nem betegítenek meg senkit. Azok a család alapjai. Ha valaki lelki betegséggel és deficitekkel érkezik ide, azt is jobb helyzetbe (társadalmi és családi értelemben szocializáltá, védetté teszi) hozza, mintha egyedül, folyton váltott partnerekkel tenné mindezt.
Ja! Hogy a végeredmény nem a boldogság? :-)
Na! Azt nem igérte senki... :-)
Mindannyian megöregszünk, megbetegszünk, meghülyülünk, stb öregkorunkra. Ehhez nem kell házasság. De ha van családod, gyerekeid, férjed (esetleg férjeid), akkor van esélyed arra, hogy társas-szociális és érzelmi téren, az elérhető szinten vegetálj, ami jobb mint egyedül vagy folytonos kiüresedéssel vagy veszteséggel kisért rövidtávú párkapcsolataiddal.
Neked már gyerekeid legalább vannak. Szeretőid vannak-lesznek. Bîzhatsz még benne, hogy 60-70 évesen is be be tudsz újítani egy két új mókust, vagy hogy megtanulsz egyedül élni. A szexet addig pedig csak mint élvezeti forrást tekinted, mint aminek ez az egyetlen funkciója.
Ha jól vettem ki a válaszaidból, ilyesmi a világképed. Ezt én csak az enyémhez képest látom furcsának. Nem itélem el. Mindössze nem tartom egyedül üdvözítőnek, kipróbáltnak és bizonyítottan jobbnak az én felfogásomnál.
A te élethelyzetedet sem tekintem olyannak, amit valami külsó természeti jelenség hozott létre, ami ne múlt volna rajtad is ezer százalékig. Te is választottál, döntöttél, gyereket hoztál a világra, nem csak a férjed.
Nem mondom, hogy könnyebb lett volna (azt sem hogy biztosan sikerült volna) de mindenképpen javítható és megváltoztatható is lett volna a családod, ha nem kötöd az egészet a szexelmúlás törvényéhez. Hisz sosem volt szex nem is tud elmúlni. De nem elemezgetlek tovább.
Várj csak! Most nagyon előre szaladtál, egy szerintem rossz nyomon :-)
Oak tree-t direkt érted félre?
Annyira nagy AHA élmény volt neked, hogy ez a brit tudós el tudott számolni kettőig? Hogy 2013-ra rájött, hogy a nők között is kb annyi poli meg momo meg mifene gám van, mint a férfiak között? Te azt hitted, hogy a sok hűtlen férfi mind a még csitri, vagy szimgli nővel lép félre? Neked ez az okostojás világított rá, hogy ha nem minden férfi ugyanazt az egy fehérmájú csajt dugja, akiről a nimfománia kórképét egyszer felállították, akkor bizony maximum homokozásról álmodozhatnának szegények ? :-)
De félre a brittudósok kifigurázásával.
A szexhez való viszonyodban nem ott látom a félregombolást, hogy neked ehhez kell-e vagy nem kell-e szerelem vagy barátság, vagy valami ilyesmi érzelem. Szerintem is úgy a legjobb, ha ilyesmi is motiválja az ügyet. De rengeteg embert motivál más is. Izgalmas esemény, helyszín, tabudöntögetés, stb...
Amit én furcsálok benned, az az, hogy kategórikusan kijelented, hogy szex "csak" egy férfi megkívánása után lehetséges. És ezt mint egy természeti jelenségképpen fogod fel. Hogy kb csakis hormonális behatásra jöhet létre és nálad még egy második szűrőn is keresztüljutva (ez az érzelmi hatás, szerelem vagy barátság vagy mi) hozza meg a várt sikert.
Tény, hogy ez a klasszikus szerelmi összegabalyodás receptje. Erre mondtam, hogy te külső behatásként éled meg a dolgot, kb mint egy záport. És a hozzáállásod is olyan, mint egy esőcsináló varázslóé. A körülményeket próbálod kiismerni, ahol ez a természeti jelenség megtörténhet. Ha tudod, be is próbálod folyásolni a történéseket, hogy kialakulhasson az ideálisnak vélt szituáció ehhez.
Nem hiszel magadban, mint olyanban, akiben benne van a szexuális vágy. Azt hiszed, hogy azt egy ilyen-olyan (de semmiképp sem olyan, mint a férjed) férfi képes csak életrekelteni. Te vagy a férfi álom! Imádhat a szeretőd, hiszen te tényleg hiszel ebben :-)
A házasság intézményét pedig igenis degradálod. Börtönnek, a monogámia mítoszáért feláldozott egyéni boldogságok ketrecét láttatod benne. Ha valahol azt hallod, hogy két idős ember leélt egymás mellett 30-40-50 évet, akkor te csak két frusztrált, egymást utáló és ebbe belebetegedő embert tudsz elképzelni. Vagy azt, hogy csakis a félrelépéseik miatt nem lettek rákos betegek, ha mégsem lennének azok.
A házasság intézménye, keretei nem betegítenek meg senkit. Azok a család alapjai. Ha valaki lelki betegséggel és deficitekkel érkezik ide, azt is jobb helyzetbe (társadalmi és családi értelemben szocializáltá, védetté teszi) hozza, mintha egyedül, folyton váltott partnerekkel tenné mindezt.
Ja! Hogy a végeredmény nem a boldogság? :-)
Na! Azt nem igérte senki... :-)
Mindannyian megöregszünk, megbetegszünk, meghülyülünk, stb öregkorunkra. Ehhez nem kell házasság. De ha van családod, gyerekeid, férjed (esetleg férjeid), akkor van esélyed arra, hogy társas-szociális és érzelmi téren, az elérhető szinten vegetálj, ami jobb mint egyedül vagy folytonos kiüresedéssel vagy veszteséggel kisért rövidtávú párkapcsolataiddal.
Neked már gyerekeid legalább vannak. Szeretőid vannak-lesznek. Bîzhatsz még benne, hogy 60-70 évesen is be be tudsz újítani egy két új mókust, vagy hogy megtanulsz egyedül élni. A szexet addig pedig csak mint élvezeti forrást tekinted, mint aminek ez az egyetlen funkciója.
Ha jól vettem ki a válaszaidból, ilyesmi a világképed. Ezt én csak az enyémhez képest látom furcsának. Nem itélem el. Mindössze nem tartom egyedül üdvözítőnek, kipróbáltnak és bizonyítottan jobbnak az én felfogásomnál.
A te élethelyzetedet sem tekintem olyannak, amit valami külsó természeti jelenség hozott létre, ami ne múlt volna rajtad is ezer százalékig. Te is választottál, döntöttél, gyereket hoztál a világra, nem csak a férjed.
Nem mondom, hogy könnyebb lett volna (azt sem hogy biztosan sikerült volna) de mindenképpen javítható és megváltoztatható is lett volna a családod, ha nem kötöd az egészet a szexelmúlás törvényéhez. Hisz sosem volt szex nem is tud elmúlni. De nem elemezgetlek tovább.
florence
2013.07.14 10:58:17
@skarlát betű:
Nálad ez a végletekig sarkítás valami védekezés?
A szexhez, a párkapcsolathoz, a házassághoz biztosan így közelítesz. De ha magadhoz is, akkor ott van a bibi.
Ha meg magaddal szemben elnéző tudsz lenni, akkor meg ott a bibi, hogy csak a világ rajtad kívüleső felének nem tudod elfogadni a "tökéletlenségét" :-)
Ex cathedra nyilvánítod ki, hogy a házasság, mint intézmény, mint a monogámia zsarmoki helytartója, stb az oka, hogy emberek ilyek meg olyanok valahány éves korukra. Te erre bizonyítékot látsz mindenre, ami téged erősíthet ebéli hitedben. De ezerszer elmondtam már, hogy azért mert te arra látod bizonyítéknak, az még nem az. Pont a kontroll csoportok szereplői mutatják, hogy nincs így. Papok, apácák, homokosok, leszbikusok, antiszociálisok, perverzek, stb-ik, akik "hivatalból" nem házasodnak a családi kereteik kijelölése céljából, pont úgy betegen, őszen, stb halnak meg, mint az általános értelemben vett "normális" monogámiát választó (majd vagy betartani tudó, vagy sem) hetero párok tagjai.
A te házasságod, társadalmi, szakmai, tudományos, művészeti, politikai, stb integrációd sikere a meglévő rendszerekhez ( avagy sikertelensége) nem a rendszerek hibáját vagy jóságát bizonyítja. Csak a kettőtök biszonyát. A tiédet és az adott rendszerét.
A szex és kivánalom terén sincs másként. Ott már szinte fizikailag fáj, annyira végletes vagy. De lehetsz. Ez ténylegesen csak rád és a partneredre vonatkozik.
Ugyanakkor furcsálom, hogy azt hiszed, hogy emberek néhány évente megutálják a partnerüket. Mintegy törvényszerűnek veszed eszt. Hazug önámitónak ill. nemtelen kurvának látod azokat a feleségeket, akik rendszeres szexel is erősítik a párkapcsolatukat. Csak azért mert nem minden alkalommal élnek át olyan orgazmust, vagy pláne mégritkábban eufóriát, mint egy szerelem első éveiben. Fel sem tudod fogni, hogy a női szerep elfogadásába sokan gond nélkül és élvezettel integráltuk azt a tudást és tapasztalatot, hogy a szexben nem csak az orgazmusok száma, foka a legdöntőbb szempont. Összetett és szinte mindenre kiterjedő a hatása. Kellemes, intim, rendszeres és vágyott dolog tud lenni a házastársi szex. És néhanap egészen katartikus is. Ha kikapcsolná a lelkiismeretét, akkor szinte minden nő tudna tíz-húsz év házasság után nagyobbat élvezni egy alkalmas "idegennel". (Ezt felfedezni komoly tudományos eredmény :-) )
De mivel az előbb összetettebb hatásról beszéltem (amit megtapasztalni, felfogni, a hiányát észrevenni, stb, kell egy kis érés, fejlődes) amibe már nem lehet nem bele számolni a lelki, bizalmi ,és egyéb aspektusokat. És ha ezeket is belevesszük, akkor bizony "szégyen és gyalázat" pont úgy lehet a dolog hatása, mint a tiltott gyümölcs ízének különlegessége. Mindenkinek lelke rajta, hogy hova teszi a ,,,,, voksát :-)
Nálad ez a végletekig sarkítás valami védekezés?
A szexhez, a párkapcsolathoz, a házassághoz biztosan így közelítesz. De ha magadhoz is, akkor ott van a bibi.
Ha meg magaddal szemben elnéző tudsz lenni, akkor meg ott a bibi, hogy csak a világ rajtad kívüleső felének nem tudod elfogadni a "tökéletlenségét" :-)
Ex cathedra nyilvánítod ki, hogy a házasság, mint intézmény, mint a monogámia zsarmoki helytartója, stb az oka, hogy emberek ilyek meg olyanok valahány éves korukra. Te erre bizonyítékot látsz mindenre, ami téged erősíthet ebéli hitedben. De ezerszer elmondtam már, hogy azért mert te arra látod bizonyítéknak, az még nem az. Pont a kontroll csoportok szereplői mutatják, hogy nincs így. Papok, apácák, homokosok, leszbikusok, antiszociálisok, perverzek, stb-ik, akik "hivatalból" nem házasodnak a családi kereteik kijelölése céljából, pont úgy betegen, őszen, stb halnak meg, mint az általános értelemben vett "normális" monogámiát választó (majd vagy betartani tudó, vagy sem) hetero párok tagjai.
A te házasságod, társadalmi, szakmai, tudományos, művészeti, politikai, stb integrációd sikere a meglévő rendszerekhez ( avagy sikertelensége) nem a rendszerek hibáját vagy jóságát bizonyítja. Csak a kettőtök biszonyát. A tiédet és az adott rendszerét.
A szex és kivánalom terén sincs másként. Ott már szinte fizikailag fáj, annyira végletes vagy. De lehetsz. Ez ténylegesen csak rád és a partneredre vonatkozik.
Ugyanakkor furcsálom, hogy azt hiszed, hogy emberek néhány évente megutálják a partnerüket. Mintegy törvényszerűnek veszed eszt. Hazug önámitónak ill. nemtelen kurvának látod azokat a feleségeket, akik rendszeres szexel is erősítik a párkapcsolatukat. Csak azért mert nem minden alkalommal élnek át olyan orgazmust, vagy pláne mégritkábban eufóriát, mint egy szerelem első éveiben. Fel sem tudod fogni, hogy a női szerep elfogadásába sokan gond nélkül és élvezettel integráltuk azt a tudást és tapasztalatot, hogy a szexben nem csak az orgazmusok száma, foka a legdöntőbb szempont. Összetett és szinte mindenre kiterjedő a hatása. Kellemes, intim, rendszeres és vágyott dolog tud lenni a házastársi szex. És néhanap egészen katartikus is. Ha kikapcsolná a lelkiismeretét, akkor szinte minden nő tudna tíz-húsz év házasság után nagyobbat élvezni egy alkalmas "idegennel". (Ezt felfedezni komoly tudományos eredmény :-) )
De mivel az előbb összetettebb hatásról beszéltem (amit megtapasztalni, felfogni, a hiányát észrevenni, stb, kell egy kis érés, fejlődes) amibe már nem lehet nem bele számolni a lelki, bizalmi ,és egyéb aspektusokat. És ha ezeket is belevesszük, akkor bizony "szégyen és gyalázat" pont úgy lehet a dolog hatása, mint a tiltott gyümölcs ízének különlegessége. Mindenkinek lelke rajta, hogy hova teszi a ,,,,, voksát :-)
florence
2013.07.14 12:23:31
@skarlát betű:
A poligámia, amit a te ismertetésed szerint, ez a könyv a nők akarata tárgyaként vizsgál, elég sokféle.
A legtermészetesebb (a majomfalkák analógiájának leginkább megfeleltethetőbb) formája, amit a másik posztodon cowboy fiúka népszerűsít. Kb a fajfentartó késztetéseiknek (kényszereiknek?) tüneti kezelése. Mert pont utódot nem akarnak, csak a késztetés csillapodását. Pont mint a dohányos a nikotin elvonási tüneteinek enyhülését éli meg kellemes érzésként.
Ezek a játszótéri anyukák, meg lóistálóban felcsípett libák biztosan nem az eufórikus szexélményeiket gyarapítják az ilyesmivel. De ezt már érintettem egy párszor, hogy a szex sokkal szélesebb spektrumban fejt ki élvezeti hatást, mint az orgazmusok szintje, kábító, mámorító hatása.
Tehát a poligámia egyik mozgatórugója az egyszerű állati fajfenntartó ösztön kényszerének csillapodása utáni vágy. Ami az utódok társadalmi beilleszkedése okán (jobban jár, ha családba, apa mellé születik) erősen korlátozott kiélésre predesztinált.
A második kategória a társadalmi rendszerekbe sikertelenül integrálódó egyedek kisérlete egy kicsi (kétszemélyes) rendszer kialakítására, hogy sikerélményt szerezhessen a nagyobb összetettebb rendszerben elszenvedett kudarca kompenzálására. Ez a "klasszikus" működtetett házasság, működésképtelen társaskapcsolat a férjjel, és működő társaskapcsolat a szeretővel felállás.
A harmadik, a többszörösen nekifutás a monogámiának, addig és olyan gyakorisággal, átfedésekkel, hogy az már poligámiának is beválik.
A negyedik, a csak szexre kihegyezett félrekufircolgatós, egotámogatós, mélypontból vagy tartós problémából kihúzós "életmentő" dugások sorozatát felvonultató poligámia.
Az ötödik, ahol a házastárs testi vagy lelki betegsége okán kivitelezhetetlen szex helyére beszerzett szeretővel-szeretőkkel folytatott kapcsolat. De ez sokszor csak jogi értelemben poligámia, hiszen lehet, hogy egyedül csak az egyszem szeretővel él nemi életet az érintett. Ha, persze, egyszerre több szeretővel, vagy gyakran váltogatott, néha átfedésekkel is bonyolított kapcsolatai is vannak, akkor de facto is poligám...
és így tovább, és így tovább, .....
és még brit tudós sem vagyok :-)
A poligámia, amit a te ismertetésed szerint, ez a könyv a nők akarata tárgyaként vizsgál, elég sokféle.
A legtermészetesebb (a majomfalkák analógiájának leginkább megfeleltethetőbb) formája, amit a másik posztodon cowboy fiúka népszerűsít. Kb a fajfentartó késztetéseiknek (kényszereiknek?) tüneti kezelése. Mert pont utódot nem akarnak, csak a késztetés csillapodását. Pont mint a dohányos a nikotin elvonási tüneteinek enyhülését éli meg kellemes érzésként.
Ezek a játszótéri anyukák, meg lóistálóban felcsípett libák biztosan nem az eufórikus szexélményeiket gyarapítják az ilyesmivel. De ezt már érintettem egy párszor, hogy a szex sokkal szélesebb spektrumban fejt ki élvezeti hatást, mint az orgazmusok szintje, kábító, mámorító hatása.
Tehát a poligámia egyik mozgatórugója az egyszerű állati fajfenntartó ösztön kényszerének csillapodása utáni vágy. Ami az utódok társadalmi beilleszkedése okán (jobban jár, ha családba, apa mellé születik) erősen korlátozott kiélésre predesztinált.
A második kategória a társadalmi rendszerekbe sikertelenül integrálódó egyedek kisérlete egy kicsi (kétszemélyes) rendszer kialakítására, hogy sikerélményt szerezhessen a nagyobb összetettebb rendszerben elszenvedett kudarca kompenzálására. Ez a "klasszikus" működtetett házasság, működésképtelen társaskapcsolat a férjjel, és működő társaskapcsolat a szeretővel felállás.
A harmadik, a többszörösen nekifutás a monogámiának, addig és olyan gyakorisággal, átfedésekkel, hogy az már poligámiának is beválik.
A negyedik, a csak szexre kihegyezett félrekufircolgatós, egotámogatós, mélypontból vagy tartós problémából kihúzós "életmentő" dugások sorozatát felvonultató poligámia.
Az ötödik, ahol a házastárs testi vagy lelki betegsége okán kivitelezhetetlen szex helyére beszerzett szeretővel-szeretőkkel folytatott kapcsolat. De ez sokszor csak jogi értelemben poligámia, hiszen lehet, hogy egyedül csak az egyszem szeretővel él nemi életet az érintett. Ha, persze, egyszerre több szeretővel, vagy gyakran váltogatott, néha átfedésekkel is bonyolított kapcsolatai is vannak, akkor de facto is poligám...
és így tovább, és így tovább, .....
és még brit tudós sem vagyok :-)
Napok óta több oldalról kapom a legújabb francia szexatlaszról ("L’Atlas mondial des sexualités", de Nadine Cattan et Stéphane Leroy, ed. Autrement) szóló híradásokat. Képtelen vagyok nem írni róla, viszont az összes infó eddig ugyanannak a sajtóközleménynek a fordítása,…..
florence
2013.06.18 19:47:10
@Feromontika:
..." zöme? és mindig? ezt hogy sikerült leszűrni? ".....
a következtetésem alapja az itt olvasott hsz-okból épült ki.
mindenki az exét, annak hibáit látja a napnál világosabban :-)
néha sunyi módon úgy kezdik a mondókájukat, hogy így meg úgy tanultak magukról ezt meg azt a sikertelen végű kapcsolatok során, de aztán hamar kiderül az átb@szás :-) , mert kb olyat bírtak tanulni, hogy legközelebb jobb faszit halásszanak maguknak :-) , meg előbb vegyék észre, hogy a párjuk egy rakás szerencsétlenség, meg hogy felismerték a rendszer hibáját és eztán rendszeren kívüli kapcsolatra keresnek partnert, hogy nehogy kiderüljön, hogy nincs is olyan pasi, akivel működtetmi lehetne bármilyen hosszabb kapcsolatot, stb....
tehát: mindig a másik és a rendszer a hibás... de partner azért kéne így is :-) mert mégiscsak olyan célok is fontosak, amihez ketten kellenek :-)
de azok a célok csak nekik fontosak ezért nem is közös célok azok.... a pasik azért nem alkalmasak ilyesmire, mert azoknak nincs igénye közös célokra. azok csak a szexért cserébe játszák meg, egy darabig, hogy együttműködőek, stb....
se szeri se száma ezek variációinak itt eme blogon :-)
..." zöme? és mindig? ezt hogy sikerült leszűrni? ".....
a következtetésem alapja az itt olvasott hsz-okból épült ki.
mindenki az exét, annak hibáit látja a napnál világosabban :-)
néha sunyi módon úgy kezdik a mondókájukat, hogy így meg úgy tanultak magukról ezt meg azt a sikertelen végű kapcsolatok során, de aztán hamar kiderül az átb@szás :-) , mert kb olyat bírtak tanulni, hogy legközelebb jobb faszit halásszanak maguknak :-) , meg előbb vegyék észre, hogy a párjuk egy rakás szerencsétlenség, meg hogy felismerték a rendszer hibáját és eztán rendszeren kívüli kapcsolatra keresnek partnert, hogy nehogy kiderüljön, hogy nincs is olyan pasi, akivel működtetmi lehetne bármilyen hosszabb kapcsolatot, stb....
tehát: mindig a másik és a rendszer a hibás... de partner azért kéne így is :-) mert mégiscsak olyan célok is fontosak, amihez ketten kellenek :-)
de azok a célok csak nekik fontosak ezért nem is közös célok azok.... a pasik azért nem alkalmasak ilyesmire, mert azoknak nincs igénye közös célokra. azok csak a szexért cserébe játszák meg, egy darabig, hogy együttműködőek, stb....
se szeri se száma ezek variációinak itt eme blogon :-)
florence
2013.06.18 19:56:21
@Feromontika:
az itt kvaterkázó hímvesszőket meg sosem tudom követni :-) még nem tanultam meg szórakozást lelni a vetítőgépek optikai leképezésének torzító hatásában....
matekból meg fizikából is gyengécske voltam :-)
és ezt a bal agyféltekés izét sem értem. mi van ha balkezes vagyok? akkor a hibáimért a jobb agyfélteke lesz a hibás? akárhogy is, de valahogy ki fog derülni, hogy egy genetikai zsákutca vagyom ? :-))))
az itt kvaterkázó hímvesszőket meg sosem tudom követni :-) még nem tanultam meg szórakozást lelni a vetítőgépek optikai leképezésének torzító hatásában....
matekból meg fizikából is gyengécske voltam :-)
és ezt a bal agyféltekés izét sem értem. mi van ha balkezes vagyok? akkor a hibáimért a jobb agyfélteke lesz a hibás? akárhogy is, de valahogy ki fog derülni, hogy egy genetikai zsákutca vagyom ? :-))))
florence
2013.06.18 21:00:03
@Tylia cordata:
hú! de sok csúsztatást hordtál ide össze :-) majd pénteken kicsontozom ezt a sok kis mócsingos falatot. De most elnyel a vakáció :-)))))
hú! de sok csúsztatást hordtál ide össze :-) majd pénteken kicsontozom ezt a sok kis mócsingos falatot. De most elnyel a vakáció :-)))))
Erősen bizonytalan vagyok abban, hogy megírjam-e ezt a posztot. Nem tudom, ez csak egyike a szokásos mélyrepüléseimnek, vagy valami komolyabb, szinte ijesztő tisztánlátás- és őszinteségroham.
De ez az, amit most érzek.
A házasságom szar. Nem szeretem a férjem. Sosem kedveltem…..
florence
2013.06.04 15:17:58
@szövetszöcske:
Sose higgy egy érett nőnek, ha egész éjjel visít alattad, mint a vett malac ! :-) csak azért kapod, ajándékba a műsort, mert nekünk is jó ebben a szerepben tetszelegni és az "állvatapsolást" besöpörni :-)
De a szexben, hosszabb távon az az igazi partner, aki mellett fel merjük vállalni a "hétköznapi" mivoltunkat.
Azt, amiről ti, férfiak, meséltek keresztbe-hosszában, a nőkben szunnyadó, kielégíthetetlen szexördögöt emlegetve példaként, egy olyan mitosz, amit időnként jó megélni nőként. Jó (piszok jó) érezni, amint ezt egy férfi lereagálja. Ahogy kisfiús naivitással éli át a saját nagyszerűségéről szőtt álmai megvalósulni látszó szerepét :-) Annyira hülyék tudtok lenni ilyenkor, hogy magával képes ragadni minket is. Hogy mi meg azt látjuk bizonyítva, hogy mi hoztuk ki belőletek az állatot.. együtt, egymást becsapva élhetjük meg az önbecsapás azon esetét, amikor a másik szeméből olvassuk ki, hogy kik is vagyunk mi, akkor és ott...
De 40 évesen ez már sosem hat úgy mint 30 körül :-)
Engem már nem izgat az ilyesmi. Kiéltem. Jó volt, de strapás egy idő után... ma már nem szeretem a kisfiúként naív, nagyarcúvá váló szexisteneket :-)))
Ezt meghagyom WH-éknak :-)))) Ahol 2 férfi sem tud a végére járni egy egész estét betöltő szeánsz alatt az ilyesféle ogofényezésnek.
Sose higgy egy érett nőnek, ha egész éjjel visít alattad, mint a vett malac ! :-) csak azért kapod, ajándékba a műsort, mert nekünk is jó ebben a szerepben tetszelegni és az "állvatapsolást" besöpörni :-)
De a szexben, hosszabb távon az az igazi partner, aki mellett fel merjük vállalni a "hétköznapi" mivoltunkat.
Azt, amiről ti, férfiak, meséltek keresztbe-hosszában, a nőkben szunnyadó, kielégíthetetlen szexördögöt emlegetve példaként, egy olyan mitosz, amit időnként jó megélni nőként. Jó (piszok jó) érezni, amint ezt egy férfi lereagálja. Ahogy kisfiús naivitással éli át a saját nagyszerűségéről szőtt álmai megvalósulni látszó szerepét :-) Annyira hülyék tudtok lenni ilyenkor, hogy magával képes ragadni minket is. Hogy mi meg azt látjuk bizonyítva, hogy mi hoztuk ki belőletek az állatot.. együtt, egymást becsapva élhetjük meg az önbecsapás azon esetét, amikor a másik szeméből olvassuk ki, hogy kik is vagyunk mi, akkor és ott...
De 40 évesen ez már sosem hat úgy mint 30 körül :-)
Engem már nem izgat az ilyesmi. Kiéltem. Jó volt, de strapás egy idő után... ma már nem szeretem a kisfiúként naív, nagyarcúvá váló szexisteneket :-)))
Ezt meghagyom WH-éknak :-)))) Ahol 2 férfi sem tud a végére járni egy egész estét betöltő szeánsz alatt az ilyesféle ogofényezésnek.
florence
2013.06.04 18:06:01
@szövetszöcske: @estrella_:
Ha fényezem a realitást, akkor mit is csinálok pontosan? :-)
A realitás az realitás. Ha valaki még azután is az önbecsapáskor átélt élményeket kergeti, amikor már ismeri és megélte a teljes skálát, amit másoktól kapva adhat, az struccpolitika. Vagy erős vágy arra, hogy mégszínesebb mégextrább és mégvilágraszólóbb dolgokat éljen át. De ilyenkor felmerül a kérdés: egyátalán, a mindennapi "betevő", elérhető orgazmussal hogy állunk? a néha adódó érdekességeket, új szitukat,stb-ket ki tudtuk élni-használni? vagy azt kell érezni a szexben, mint a hegymászásban, hogy az everest után nincs több csúcs? Egyátalán, mindent a szextől várhatunk csak el? aki szeret csónakázni, az egy olajszállítóig meg se álljon? aki szeret horgászni, az a bálnavadászatig küzdje fel magát? a vitorlázórepülő, ha nem vezethet egy vadászrepülőt, akkor boldogtalanabb, mint aki vezetett?
Tényleg főzelékszagú egy (többnyire) kiegyensúlyozott kapcsolat, ha nem dugnak félre, nem hoznak haza kisegítőket? Tényleg boldogabbnak kell érezni azt, aki tudni véli magáról, hogy a partnere szar, a házassága a partnere gyávasága-elégedettsége miatt szar. És ki meri posztolni, heti rotációban, hogy hol a családja, hol a férje, hol a gyerekei, hol a nemlétező vendégfasz miatt vagdossa az ereit? Vagy akinek a feleségét órákig kell nyüstölni giccses modorossággal "elismerni" a kielégülései végtelen sorát, vagy egy mindent elsöprő földremegtető orgazmusát? Ti hol éltek?
Ha fényezem a realitást, akkor mit is csinálok pontosan? :-)
A realitás az realitás. Ha valaki még azután is az önbecsapáskor átélt élményeket kergeti, amikor már ismeri és megélte a teljes skálát, amit másoktól kapva adhat, az struccpolitika. Vagy erős vágy arra, hogy mégszínesebb mégextrább és mégvilágraszólóbb dolgokat éljen át. De ilyenkor felmerül a kérdés: egyátalán, a mindennapi "betevő", elérhető orgazmussal hogy állunk? a néha adódó érdekességeket, új szitukat,stb-ket ki tudtuk élni-használni? vagy azt kell érezni a szexben, mint a hegymászásban, hogy az everest után nincs több csúcs? Egyátalán, mindent a szextől várhatunk csak el? aki szeret csónakázni, az egy olajszállítóig meg se álljon? aki szeret horgászni, az a bálnavadászatig küzdje fel magát? a vitorlázórepülő, ha nem vezethet egy vadászrepülőt, akkor boldogtalanabb, mint aki vezetett?
Tényleg főzelékszagú egy (többnyire) kiegyensúlyozott kapcsolat, ha nem dugnak félre, nem hoznak haza kisegítőket? Tényleg boldogabbnak kell érezni azt, aki tudni véli magáról, hogy a partnere szar, a házassága a partnere gyávasága-elégedettsége miatt szar. És ki meri posztolni, heti rotációban, hogy hol a családja, hol a férje, hol a gyerekei, hol a nemlétező vendégfasz miatt vagdossa az ereit? Vagy akinek a feleségét órákig kell nyüstölni giccses modorossággal "elismerni" a kielégülései végtelen sorát, vagy egy mindent elsöprő földremegtető orgazmusát? Ti hol éltek?
florence
2013.06.04 20:37:19
@whale:
a stílustalanságot vagy a rossz stilust értem, el is fogadom. végülis egy jótollú kritikája mindig építi a kis bugdácsoló botorokat.
taníts még minket Mester! a tartalom nem számít, csak áradjon a stílus feltartóztathatatlan árja ránk! csak a meghatottságom és a megtiszteltetettségem szédítő mámora miatt nem tudok további biztató felszólításokat megfogalmazni. arcomat a föld felé fordítom, nem merve vakító fényedbe pillantani sem.
a stílustalanságot vagy a rossz stilust értem, el is fogadom. végülis egy jótollú kritikája mindig építi a kis bugdácsoló botorokat.
taníts még minket Mester! a tartalom nem számít, csak áradjon a stílus feltartóztathatatlan árja ránk! csak a meghatottságom és a megtiszteltetettségem szédítő mámora miatt nem tudok további biztató felszólításokat megfogalmazni. arcomat a föld felé fordítom, nem merve vakító fényedbe pillantani sem.
Ma reggel újra mentünk párterápiára. Reggel 8-ra kellett volna, de sikerült pont akkor felébredni, úgyhogy ment a nagy magyar anyázás, dugóban araszolás, sikertelen parkolási kísérletek - röpke egy órát késtünk. A másfél órás sessionről. Ez még tőlünk is sok.
Gábor…..
florence
2013.05.24 10:51:31
@szövetszöcske:
Ki kell, hogy ábrándítsalak :-) A fapinaság, mint jelző, még titti szemszögéből sem áll meg rám. Semmivel sincs előrébb avval, hogy a határok feszegetésében ott tart, ahol. Nyilvánvalóan a személyisége impulzivitása túllépett egy határt. Nem a szexben lefektetett határt. A legfontosabb emberi kapcsolatában lépett át egy határt. A szexben még csak ugyanazt tette eddig néhány tucat fiúval. Semmilyen olyan határon nem lépett át, ami benne, magában húzódik. A férjét okolja ezért is. A körülményeket okolja ezért is. Szociopata módon érzéketlen az ezzel járó sérülésekre. Néha beleborzongok, hogy milyen kevéssel "el tudnám intézni", hogy a férjem is ilyenekkel sebzetté váljon. És persze világos előttem az is, hogy egy évtized se kell már és ugyanilyen sebezhetővé válok én is általa.
Az, hogy miként keveredtem ide és más, hasonló posztra, nem függ össze avval, hogy miként hat rám a felismerés, hogy minden terén az életnek (így a szex terén is) több ajtó, út, lehetőség, stb marad zárva, bejárhatatlanul ill. kipróbálhatatlanul, mint amennyi kinyílik, bejárható vagy kiélhető lesz.
Ha azt fájlaljuk (szoktuk mi is) ami szinte már örökre elveszett, akkor addig sem a meglévöt élvezzük, az elérhetőért törekszünk, stb... ez, így bölcsebbnek (bölcselkedő-okoskodó) hangzik, mint ahova a beszélgetéseink közben, egymással izmozva, egymást nem mindig értve, vitatkozva (részemről hisztivel, a részéről némi agresszióval) jutunk el. De visszatekintve a vitákra, amik már lezártnak tünnek, ez a konklúzió világlik ki.
De hohy arra is válaszoljak, amivel kielégíthetem a kiváncsiságodat:
A férjem csak annyiban hasonlít rád, hogy ugyanilyen világosan és lényegretörően fogalmaz meg érzéseket, mint te, kertelés nélkül. De ő nem olyan megkeseredett sub, mint amilyennek téged érezlek. Remélem, hogy nem történik olyan velem, ami rá ilyen hatással lenne.
Most, itt a neten, nem fogok megosztani veled (sem) olyan intim dolgokat, amik a határainkat jelezték eddig és konfliktust okoztak. Mert okoztak, nem egyszer. És ahogy írod, minden határrevízió határmenti villongással-csetepatéval jár. De amíg ketten jutunk tűzszünetre, addig nem fogunk "beavatni-belevonni" senki mást.
A te példád és a feleségedé is, mutatja, hogy sem a te engedékenységed (amit pragmatizmusnak hívsz :-) , sem a feleséged lehetősége (hogy szetetőt tarthatott, hogy hármasozhatott) nem hozott békét, csak az elszenvedett veszteség teremtette mélypont teremtette meg az alapját annak. Szerintem (remélem) van szerencsésebb módja is :-)
A fantáziáim meg olyanok, hogy egy jóideje már békével tudom őket szemlélni. Nem csapnak be.
Átlátni vélek a legegyszerűbb csapdákon. Nem hiszek a pornófilmekben . Azt hiszed ez evidens? Ne hidd! Sokan mondják, hogy az kamu, de közben olyasmikre vágynak, amit ott látnak.
Nem tévesztem össze már a mások történeteiben szereplő irigyelt akciókban az okot az okozattal.
Ezalatt azt értem, hogy ha régen azt olvastam, hogy valaki a vonat vagy repülő wc-ben dugott, akkor átéreztem annak izgalmát és arra kezdtem izgulni-vágyni, hogy én is kipróbáljam. Aztán rájöttem, hogy nem a wc-ben dugást irigyeltem, hanem azt az elnyomhatatlan vágyat, ami azt eredményezte, hogy akár a wc-ben is, csak duhjon már meg a palim :-)
Kis lépés ez a fajta szemléletváltozás, de nekem nagy ugrást eredményezett.
A vágyat pedig, csak úgy önmagáért már nem vágyom.
Arra a fajta kielégülésre vágyom, ami nagyobb szokott lenni, ha nagyobb hiány táplálta vágynövekedés előzte meg. De tudom azt, hogy ha mesterségesen gerjesztem, ha stimulációval vagy önbecsapással spannolom fel a dolgot, akkor kielégülés nem lesz nagyobb, viszont egyfajta addikció alakul ki, hogy egyre jobban próbáljam felspannolni a vágyat, hogy egyre vadabb dolgokat próbáljak ki, hátha elérem a kívánt extra kielégülést. Gyűlölve mindent és mindenkit, aki ebben akadályoz és visszahúz. Imádva mindenkit, akiről feltételezem, hogy segíthet (esetleg csak példát mutathat) nekem ezekben.
A hűtlenség blogra, majd az erotikusmeoar blogra és végül ide is "tréningezni" jöttem. Hogy felismerem-e a "csapdahelyzeteket" és azok következményeit, vagy találok-e átgondolni, legalább elvi szinten kipróbálni érdemes példát. De ami egy kicsit is valóságszagú, az mind rosszabb, mint ami nálunk bármikor a legrosszabb volt. És nem hogy jobbat, de még csak hasonlóan jót sem láttam ezeken a blogokon. Nagyrabecsülöm amink van. Nem szeretnék a közmondásos kutya helyzetébe kevetedni, aki jódolgában veszett meg. Azt érzem, hogy ha nagy a kisértés, akkor az talán azért van, mett magyon jó dolgom van MOST. És senki nem igérte meg, hogy így is marad örökre.
Ki kell, hogy ábrándítsalak :-) A fapinaság, mint jelző, még titti szemszögéből sem áll meg rám. Semmivel sincs előrébb avval, hogy a határok feszegetésében ott tart, ahol. Nyilvánvalóan a személyisége impulzivitása túllépett egy határt. Nem a szexben lefektetett határt. A legfontosabb emberi kapcsolatában lépett át egy határt. A szexben még csak ugyanazt tette eddig néhány tucat fiúval. Semmilyen olyan határon nem lépett át, ami benne, magában húzódik. A férjét okolja ezért is. A körülményeket okolja ezért is. Szociopata módon érzéketlen az ezzel járó sérülésekre. Néha beleborzongok, hogy milyen kevéssel "el tudnám intézni", hogy a férjem is ilyenekkel sebzetté váljon. És persze világos előttem az is, hogy egy évtized se kell már és ugyanilyen sebezhetővé válok én is általa.
Az, hogy miként keveredtem ide és más, hasonló posztra, nem függ össze avval, hogy miként hat rám a felismerés, hogy minden terén az életnek (így a szex terén is) több ajtó, út, lehetőség, stb marad zárva, bejárhatatlanul ill. kipróbálhatatlanul, mint amennyi kinyílik, bejárható vagy kiélhető lesz.
Ha azt fájlaljuk (szoktuk mi is) ami szinte már örökre elveszett, akkor addig sem a meglévöt élvezzük, az elérhetőért törekszünk, stb... ez, így bölcsebbnek (bölcselkedő-okoskodó) hangzik, mint ahova a beszélgetéseink közben, egymással izmozva, egymást nem mindig értve, vitatkozva (részemről hisztivel, a részéről némi agresszióval) jutunk el. De visszatekintve a vitákra, amik már lezártnak tünnek, ez a konklúzió világlik ki.
De hohy arra is válaszoljak, amivel kielégíthetem a kiváncsiságodat:
A férjem csak annyiban hasonlít rád, hogy ugyanilyen világosan és lényegretörően fogalmaz meg érzéseket, mint te, kertelés nélkül. De ő nem olyan megkeseredett sub, mint amilyennek téged érezlek. Remélem, hogy nem történik olyan velem, ami rá ilyen hatással lenne.
Most, itt a neten, nem fogok megosztani veled (sem) olyan intim dolgokat, amik a határainkat jelezték eddig és konfliktust okoztak. Mert okoztak, nem egyszer. És ahogy írod, minden határrevízió határmenti villongással-csetepatéval jár. De amíg ketten jutunk tűzszünetre, addig nem fogunk "beavatni-belevonni" senki mást.
A te példád és a feleségedé is, mutatja, hogy sem a te engedékenységed (amit pragmatizmusnak hívsz :-) , sem a feleséged lehetősége (hogy szetetőt tarthatott, hogy hármasozhatott) nem hozott békét, csak az elszenvedett veszteség teremtette mélypont teremtette meg az alapját annak. Szerintem (remélem) van szerencsésebb módja is :-)
A fantáziáim meg olyanok, hogy egy jóideje már békével tudom őket szemlélni. Nem csapnak be.
Átlátni vélek a legegyszerűbb csapdákon. Nem hiszek a pornófilmekben . Azt hiszed ez evidens? Ne hidd! Sokan mondják, hogy az kamu, de közben olyasmikre vágynak, amit ott látnak.
Nem tévesztem össze már a mások történeteiben szereplő irigyelt akciókban az okot az okozattal.
Ezalatt azt értem, hogy ha régen azt olvastam, hogy valaki a vonat vagy repülő wc-ben dugott, akkor átéreztem annak izgalmát és arra kezdtem izgulni-vágyni, hogy én is kipróbáljam. Aztán rájöttem, hogy nem a wc-ben dugást irigyeltem, hanem azt az elnyomhatatlan vágyat, ami azt eredményezte, hogy akár a wc-ben is, csak duhjon már meg a palim :-)
Kis lépés ez a fajta szemléletváltozás, de nekem nagy ugrást eredményezett.
A vágyat pedig, csak úgy önmagáért már nem vágyom.
Arra a fajta kielégülésre vágyom, ami nagyobb szokott lenni, ha nagyobb hiány táplálta vágynövekedés előzte meg. De tudom azt, hogy ha mesterségesen gerjesztem, ha stimulációval vagy önbecsapással spannolom fel a dolgot, akkor kielégülés nem lesz nagyobb, viszont egyfajta addikció alakul ki, hogy egyre jobban próbáljam felspannolni a vágyat, hogy egyre vadabb dolgokat próbáljak ki, hátha elérem a kívánt extra kielégülést. Gyűlölve mindent és mindenkit, aki ebben akadályoz és visszahúz. Imádva mindenkit, akiről feltételezem, hogy segíthet (esetleg csak példát mutathat) nekem ezekben.
A hűtlenség blogra, majd az erotikusmeoar blogra és végül ide is "tréningezni" jöttem. Hogy felismerem-e a "csapdahelyzeteket" és azok következményeit, vagy találok-e átgondolni, legalább elvi szinten kipróbálni érdemes példát. De ami egy kicsit is valóságszagú, az mind rosszabb, mint ami nálunk bármikor a legrosszabb volt. És nem hogy jobbat, de még csak hasonlóan jót sem láttam ezeken a blogokon. Nagyrabecsülöm amink van. Nem szeretnék a közmondásos kutya helyzetébe kevetedni, aki jódolgában veszett meg. Azt érzem, hogy ha nagy a kisértés, akkor az talán azért van, mett magyon jó dolgom van MOST. És senki nem igérte meg, hogy így is marad örökre.
florence
2013.05.24 16:02:33
@somatic333:
ez tény. a szexuális vágy és öröm egyszerre gyógyír és tévútra csábító lidérc is. ahogy azt szöcske írta volt feljebb: nehéz kijelölni a pontos határvonalat, ahol átcsap egyik a másikba.....
ez tény. a szexuális vágy és öröm egyszerre gyógyír és tévútra csábító lidérc is. ahogy azt szöcske írta volt feljebb: nehéz kijelölni a pontos határvonalat, ahol átcsap egyik a másikba.....
florence
2013.05.24 17:40:27
@***Büdösmackó***: @whale:
annyira kedvesek vagytok. kár, hogy nem ismeritek az egereteken azt a kis tekerős bizbaszt.... az ott azért van, hogy ami olyan hosszú, hogy fárasztó vagy érthetetlen vagy érdektelen számotokra, akkor ripszropsz átgördülhessetek felette.
Majdnem olyan egyszerű használni, mint a kis pöcsötökkel babrálni ilyesmi posztok olvasgatása közben :-)
Ja... és ha ügyesek vagytok, a kettőt egyszerre is megpróbálhatjátok.... jó gyakorlást !
annyira kedvesek vagytok. kár, hogy nem ismeritek az egereteken azt a kis tekerős bizbaszt.... az ott azért van, hogy ami olyan hosszú, hogy fárasztó vagy érthetetlen vagy érdektelen számotokra, akkor ripszropsz átgördülhessetek felette.
Majdnem olyan egyszerű használni, mint a kis pöcsötökkel babrálni ilyesmi posztok olvasgatása közben :-)
Ja... és ha ügyesek vagytok, a kettőt egyszerre is megpróbálhatjátok.... jó gyakorlást !
Csak mert volt szó róla többször, és leszögezném az álláspontomat, csak röviden.
Én nem szeretem. Voltak rá próbálkozások már Gábor előtt is, de még az egyik legnagyobb görény pasim híresen kicsi fasza is túl nagy volt ahhoz, hogy ez nekem ne okozzon eszméletlen fájdalmat.…..
florence
2013.05.23 14:57:22
@szövetszöcske:
Hát... te beteg vagy ! :-))))))
jót mulattam a linken. Már nem is emlékeztem erre a mém-re :-))))
Hát... te beteg vagy ! :-))))))
jót mulattam a linken. Már nem is emlékeztem erre a mém-re :-))))
Ha a szerető szó előkerül, általában nem idősebb emberek lebegnek lelki szemeink előtt. Nők esetében a tipikus életkor a huszonévesekkel kezdődik (elsősorban szingli szeretőként), majd a harmincas, negyvenesekkel folytatódik (a legtöbb házas szerető tán ebbe a korosztályba…..
florence
2013.05.21 17:37:44
@skarlát betű:
Nem egy malomban örlünk. De nem baj.
Ha te csak a saját tapasztalataidban hiszel és azok véleményét hallgatod csak meg (úgy értem: tényleg figyelsz rá, el is gondolkozol felőle), akik kb azt érzik, következtetik ki mindenből, amit te, akkor tényleg ne olvass végig egy szakkönyvet.
Senki nem állította, hogy LE mindenre tudta volna a választ. Vagy hogy legalább minden kérdést fel tett vona már. De azt az első kb 30 egynéhány évet, amit a szex (telenséggel, vagy nem kielégítő szex-el) eltékozoltál, lényegesen lerövidíthetted volna a könyve elolvasása által, akár....
Nem olyan fenemód egyedi és a tudomány számára is nóvum a te eseted, a te valahavolt problémád :-)
És vagy már annyira felnőtt és szabad, hogy az ilyesmit a barátnőiddel meg a neten hozzászólókkal old meg. Szakember, orvos vagy pszihomókus az úgyis csak levesz egy csomó pénzzel, stb....
Meg milyen szakember az olyan már, aki végighallgat egy olyan férjet, aki az aktus után elfordul a tisztátalannak és kitárulkozónak látott feleségétől!?
Az ilyen probléma, semmi. A férj prüdériája. Hülyesége. Himsovinim bunkósága..... Csak az a probléma, amit neked a férjed okozott. De a szeretőid meg tudták gyógyítani, szerencsére. Minek ide szakirodalom? Minek olyanon elgondolkodni, amit mások, máshonnan közelítve gondolnak minderről?
Jó ez a blog, de néha beszaladsz abba a ködbe, amivel álcázni akarsz valamit. Aztán meg el is tévedsz benne....
Remélem, nem hangzik annyira fölényeskedően a hsz-om, mint amennyire hibám ez a modor.... problémája mindenkinek van. Nekem is. Nem akarlak kioktatni. Nem gondolom, hogy a te problémád az "semmi". Ugyanakkor hiszem, hogy a problémákkal évtizedekig bíbelődő, elismert (vagy néha vitatott) szakemberek tapasztalatait is érdemes számbavenni, elgondolkozni rajtuk.
Mondjuk, a kb egy évvel ezelőtti posztok és hsz-ek számomra azt bizonyították, hogy bármilyen szakirodalom forgatása nagyobb haszon lett volna, mint az a sok "élménybeszámoló" egymásralicitálása, amiből az sütött át, hogy a házasságot a nők zöme egy arra alkalmatlan, középszerű, szükségképpen unalmassá váló, önző, igénytelen (elégedett?) disznóval vagy lúzerrel köti. De ha van vér a pucánkban, akkor találhatunk olyan szeretőt, aki kinyitja a csodák kapuját számunkra. Aztán már csak azt kell eldöntenünk, hogy örökre ezt a szetetőt tartsuk-e meg, vagy időről időre újítsunk a tanulás és önismeret kiteljesítését szem előtt tartva...
A párkapcsolat egyetlen kérdése, hogy nyíltan vagy titokban keresgéljünk tovább.....
Nem egy malomban örlünk. De nem baj.
Ha te csak a saját tapasztalataidban hiszel és azok véleményét hallgatod csak meg (úgy értem: tényleg figyelsz rá, el is gondolkozol felőle), akik kb azt érzik, következtetik ki mindenből, amit te, akkor tényleg ne olvass végig egy szakkönyvet.
Senki nem állította, hogy LE mindenre tudta volna a választ. Vagy hogy legalább minden kérdést fel tett vona már. De azt az első kb 30 egynéhány évet, amit a szex (telenséggel, vagy nem kielégítő szex-el) eltékozoltál, lényegesen lerövidíthetted volna a könyve elolvasása által, akár....
Nem olyan fenemód egyedi és a tudomány számára is nóvum a te eseted, a te valahavolt problémád :-)
És vagy már annyira felnőtt és szabad, hogy az ilyesmit a barátnőiddel meg a neten hozzászólókkal old meg. Szakember, orvos vagy pszihomókus az úgyis csak levesz egy csomó pénzzel, stb....
Meg milyen szakember az olyan már, aki végighallgat egy olyan férjet, aki az aktus után elfordul a tisztátalannak és kitárulkozónak látott feleségétől!?
Az ilyen probléma, semmi. A férj prüdériája. Hülyesége. Himsovinim bunkósága..... Csak az a probléma, amit neked a férjed okozott. De a szeretőid meg tudták gyógyítani, szerencsére. Minek ide szakirodalom? Minek olyanon elgondolkodni, amit mások, máshonnan közelítve gondolnak minderről?
Jó ez a blog, de néha beszaladsz abba a ködbe, amivel álcázni akarsz valamit. Aztán meg el is tévedsz benne....
Remélem, nem hangzik annyira fölényeskedően a hsz-om, mint amennyire hibám ez a modor.... problémája mindenkinek van. Nekem is. Nem akarlak kioktatni. Nem gondolom, hogy a te problémád az "semmi". Ugyanakkor hiszem, hogy a problémákkal évtizedekig bíbelődő, elismert (vagy néha vitatott) szakemberek tapasztalatait is érdemes számbavenni, elgondolkozni rajtuk.
Mondjuk, a kb egy évvel ezelőtti posztok és hsz-ek számomra azt bizonyították, hogy bármilyen szakirodalom forgatása nagyobb haszon lett volna, mint az a sok "élménybeszámoló" egymásralicitálása, amiből az sütött át, hogy a házasságot a nők zöme egy arra alkalmatlan, középszerű, szükségképpen unalmassá váló, önző, igénytelen (elégedett?) disznóval vagy lúzerrel köti. De ha van vér a pucánkban, akkor találhatunk olyan szeretőt, aki kinyitja a csodák kapuját számunkra. Aztán már csak azt kell eldöntenünk, hogy örökre ezt a szetetőt tartsuk-e meg, vagy időről időre újítsunk a tanulás és önismeret kiteljesítését szem előtt tartva...
A párkapcsolat egyetlen kérdése, hogy nyíltan vagy titokban keresgéljünk tovább.....
florence
2013.05.21 18:06:45
@skarlát betű:
ezt nem tőlem kérdezted, de b@ssza a csőrömet:
"...ami a szexről való tudást jelenti: szerinted mekkora a gyakorlati tapasztalat jelentősége? ...."
Abból él a sok agyturkász, hogy ha valakinek a gyakorlati tapasztalat valami "rosszal" társul, akkor a szerencsés kivételektől eltekintve, általában minden gyakorlati megoldás ketesgélése csak olaj a tűzre, kapálózás az ingoványban. Ilyekor igenis sokat jelent egy olyan nézőpont, egy olyan "tudományos megközelítés", ami nem a gyakorlatot változtatja meg, hanem a rosszhoz kötődést oldja fel....
LE amúgy pont ezt feszegeti. Az ő élettani-anatómiai ismeretei és a női orgazmusok sokféleségének feltérképezéséből kirajzolódó mintázatok következményei azt sugallták számára, hogy a nők csiklóingerei nem egyértelműen és nem egyforma lefolyású orgazmushozhoz juttatják a nőket. Szemben a férfiak majdnem egykaptafás reakcióival. Az orrviszketéshez hasonlította a mechanizmust.
Amíg a férfiak veleszületetten képesek az orgazmusra és vele a kielégülésre (ennek fajfenntartó szerepe van), ezzel mint egy orrviszketésre tüsszentéssel és megkönnyebbüléssel paralell folyamatot helyez példaként, addig a nők csak a csikló ingerelhetőségét kapták készen a természettől, de a "tüsszentést" és "megkönnyebbülést" már tanulniuk lehet (és nem kell!) de annak fajfenntartó szerepe 0. Sem a teherbeeséshez, sem a párzaniakaráshoz nem kell a nők kielégülésének megtapasztalása. De a kiegyensúlyozható (nem kiegyegyensúlyozott!) párkapcsolathoz nagyon is nagyban hozzájárulhat.
Ez túl száraz és tudományos egy kielégületlen nőnek, tudom, de attól még magyarázatul szolgálhat sokmindenre.
ezt nem tőlem kérdezted, de b@ssza a csőrömet:
"...ami a szexről való tudást jelenti: szerinted mekkora a gyakorlati tapasztalat jelentősége? ...."
Abból él a sok agyturkász, hogy ha valakinek a gyakorlati tapasztalat valami "rosszal" társul, akkor a szerencsés kivételektől eltekintve, általában minden gyakorlati megoldás ketesgélése csak olaj a tűzre, kapálózás az ingoványban. Ilyekor igenis sokat jelent egy olyan nézőpont, egy olyan "tudományos megközelítés", ami nem a gyakorlatot változtatja meg, hanem a rosszhoz kötődést oldja fel....
LE amúgy pont ezt feszegeti. Az ő élettani-anatómiai ismeretei és a női orgazmusok sokféleségének feltérképezéséből kirajzolódó mintázatok következményei azt sugallták számára, hogy a nők csiklóingerei nem egyértelműen és nem egyforma lefolyású orgazmushozhoz juttatják a nőket. Szemben a férfiak majdnem egykaptafás reakcióival. Az orrviszketéshez hasonlította a mechanizmust.
Amíg a férfiak veleszületetten képesek az orgazmusra és vele a kielégülésre (ennek fajfenntartó szerepe van), ezzel mint egy orrviszketésre tüsszentéssel és megkönnyebbüléssel paralell folyamatot helyez példaként, addig a nők csak a csikló ingerelhetőségét kapták készen a természettől, de a "tüsszentést" és "megkönnyebbülést" már tanulniuk lehet (és nem kell!) de annak fajfenntartó szerepe 0. Sem a teherbeeséshez, sem a párzaniakaráshoz nem kell a nők kielégülésének megtapasztalása. De a kiegyensúlyozható (nem kiegyegyensúlyozott!) párkapcsolathoz nagyon is nagyban hozzájárulhat.
Ez túl száraz és tudományos egy kielégületlen nőnek, tudom, de attól még magyarázatul szolgálhat sokmindenre.
florence
2013.05.21 19:01:08
@skarlát betű:
Maga a kérdés akként és abban a közegben b@szta a csőrömet, amiként te a bennefoglaltakkal azt jelezted, hogy a gyakorlat és a személyes megtapasztalás mindent visz...
Ez amolyan hályogkovács mentalitás. Ez, egy művelt és olvasott ember szájából, nekem, túlontúl eccccerű....
A rossz tapasztalat, a hibás kötődést (megerősítést) nagyobb valószínűséggel mélyíti el, mintsem a jó variációt hozná felszínre.... A világ éppen ezekre a rosszpéldákra hoz bizonyítékokat, mint a magukat a hajuknál fogva kiráncigálni tudókra.
Maga a kérdés akként és abban a közegben b@szta a csőrömet, amiként te a bennefoglaltakkal azt jelezted, hogy a gyakorlat és a személyes megtapasztalás mindent visz...
Ez amolyan hályogkovács mentalitás. Ez, egy művelt és olvasott ember szájából, nekem, túlontúl eccccerű....
A rossz tapasztalat, a hibás kötődést (megerősítést) nagyobb valószínűséggel mélyíti el, mintsem a jó variációt hozná felszínre.... A világ éppen ezekre a rosszpéldákra hoz bizonyítékokat, mint a magukat a hajuknál fogva kiráncigálni tudókra.
A nagy balhék után mindig ez van. Egymásra találás, egymás értékelése, intimitás, nagy dugások. Talán épp ezért szeretek nagyot balhézni. Meg, mivel drámakirálynő vagyok, csak úgy önmagáért is szeretek nagyot balhézni.
Ti persze közelről nézitek, mert én közelről…..
florence
2013.05.16 20:56:18
@titti79:
Azért abban az " engem nem zavar össze a szex" dologba ne éld bele magad!
Nem gondoltál még bele, hogy miért pont ebben a szegmensben keresel "hiánypótlást" ?
Egyátalán, te elhiszed, hogy ez a részedről csak annyi, hogy "nekem jólesne" ?
Azért abban az " engem nem zavar össze a szex" dologba ne éld bele magad!
Nem gondoltál még bele, hogy miért pont ebben a szegmensben keresel "hiánypótlást" ?
Egyátalán, te elhiszed, hogy ez a részedről csak annyi, hogy "nekem jólesne" ?
florence
2013.05.16 21:06:39
@titti79:
Az a mondatrész, hogy téged (az érzéseidet) nem zavar össze a szex, zsigeri "félelmet" kelt bennem.
Ez most vagy nagyképűsködés vagy szocipataság a részedről. A férjedről, a táryadról van szó. Nem egy tétnélküli, függetlenkori dugópajti melletti kisérldtezésről. Felfogod a különbséget. Legalább kétségeid lehetnének.
Az a mondatrész, hogy téged (az érzéseidet) nem zavar össze a szex, zsigeri "félelmet" kelt bennem.
Ez most vagy nagyképűsködés vagy szocipataság a részedről. A férjedről, a táryadról van szó. Nem egy tétnélküli, függetlenkori dugópajti melletti kisérldtezésről. Felfogod a különbséget. Legalább kétségeid lehetnének.
florence
2013.05.17 08:14:23
@titti79:
Annyira jók a fiúk hsz-ai. Szöcske a kedvencem.
Már egészen mély dolgokról fecserészünk itt felszinesen. Hátborzongató néha.
Annyira jók a fiúk hsz-ai. Szöcske a kedvencem.
Már egészen mély dolgokról fecserészünk itt felszinesen. Hátborzongató néha.
Most egy kicsit felfüggesztem magam, vagy abbahagyom egészen.
Lehet jókat nevetni, parancsoljatok.
De az már az elején elhatároztam, hogyha befejezem, akkor mindenképpen úgy fogom, mint Bulgakov - aki persze ebben a kontextusba úgy kerül, mint a Credoba ama bizonyos Poncius Pilátus…..
florence
2013.05.14 17:25:45
@Mary fucking Poppins.:
Bloggerina a többesszexigényére fűzte fel ezt a blogot. Nyilván, mert érezte, hogy otthon dől a fal. Ki akart ugrani alóla.
Ma fejbevágta egy kis darab abból, ami hamarosan magaalá temeti.
Talán rájön, hogy ha ki is menti magát és a férjét, attól még a gyerekek póruljárhatnak....
Marad, egyetlen lehetősége, ha erőt vesz magán és nem tesztelgeti azt a fránya falerősséget, hanem szépen-lassan,de kitartóan elkezd dolgozni a repedések kijavításán.
Lehet itt filózni bárki érzékenységén vagy kiszolgáltatottságán. Innen, távolról ez is csak egy rogyadozó házasság, ami épp magaalátemetni készül egy családot.
Szerinted ki tehet bármit is a veszély elhárításáért?
Szerintem csakis a szülők. A gyerekek még semmit.
Ha az anyának több esze van és érzékeny is, akkor minden arra mutat, hogy neki kell a változásokat kezdeni-kezdeményezni. De hogy nem félrekeféléssel vagy gruppenszex-el, az biztos.
Ajánlom figyelmébe az elengedhetetlen házirend és az általános rend kialakítását. Sokkal könnyebb, mint megszervezni egy párcserés partyt. Nem hiszem, hogy a rend és a háztartás megszállottja lesz titti, de ahol most van, onnan azért van hova fejlődni.....
Bloggerina a többesszexigényére fűzte fel ezt a blogot. Nyilván, mert érezte, hogy otthon dől a fal. Ki akart ugrani alóla.
Ma fejbevágta egy kis darab abból, ami hamarosan magaalá temeti.
Talán rájön, hogy ha ki is menti magát és a férjét, attól még a gyerekek póruljárhatnak....
Marad, egyetlen lehetősége, ha erőt vesz magán és nem tesztelgeti azt a fránya falerősséget, hanem szépen-lassan,de kitartóan elkezd dolgozni a repedések kijavításán.
Lehet itt filózni bárki érzékenységén vagy kiszolgáltatottságán. Innen, távolról ez is csak egy rogyadozó házasság, ami épp magaalátemetni készül egy családot.
Szerinted ki tehet bármit is a veszély elhárításáért?
Szerintem csakis a szülők. A gyerekek még semmit.
Ha az anyának több esze van és érzékeny is, akkor minden arra mutat, hogy neki kell a változásokat kezdeni-kezdeményezni. De hogy nem félrekeféléssel vagy gruppenszex-el, az biztos.
Ajánlom figyelmébe az elengedhetetlen házirend és az általános rend kialakítását. Sokkal könnyebb, mint megszervezni egy párcserés partyt. Nem hiszem, hogy a rend és a háztartás megszállottja lesz titti, de ahol most van, onnan azért van hova fejlődni.....
florence
2013.05.14 17:42:15
@titti79:
Mondj csak bármit. De ma az került napvilágra, hogy ez a blog egy útkeresés, de nem a hiányos szexkulturád fejlesztésére (amiről a felszín fecsegett egy pontig), hanem az erődet meghaladó mindennapokból kijáratot meglelni.
Sipákolhatsz, ereket vagdoshatsz, kikérhetsz és köszönhetsz kéretlen tanácsokat, meg elmondhatod még ezerszer, hogy te mennyire máshogyan vagy összerakva. De! Mindjárt otthon a családod! Allj föl a géptől és tedd amit egy anyának tennie kell! Szarok a férjedre! Te is szarsz rá.
De van két gyereked! Mit látnak és éreznek egy szétzuhant anyából?!
Rinya ez az egész! A férjed meg egy puha pöcs, ha hagyja ezt. Ha legalább ő, ilyenkor a gyerekeket nézné, tudná, mi segít, mi árt.
Két elkényeztetett hülyegyerek vagytok.
Pont. Ennyi.
Mondj csak bármit. De ma az került napvilágra, hogy ez a blog egy útkeresés, de nem a hiányos szexkulturád fejlesztésére (amiről a felszín fecsegett egy pontig), hanem az erődet meghaladó mindennapokból kijáratot meglelni.
Sipákolhatsz, ereket vagdoshatsz, kikérhetsz és köszönhetsz kéretlen tanácsokat, meg elmondhatod még ezerszer, hogy te mennyire máshogyan vagy összerakva. De! Mindjárt otthon a családod! Allj föl a géptől és tedd amit egy anyának tennie kell! Szarok a férjedre! Te is szarsz rá.
De van két gyereked! Mit látnak és éreznek egy szétzuhant anyából?!
Rinya ez az egész! A férjed meg egy puha pöcs, ha hagyja ezt. Ha legalább ő, ilyenkor a gyerekeket nézné, tudná, mi segít, mi árt.
Két elkényeztetett hülyegyerek vagytok.
Pont. Ennyi.
florence
2013.05.14 18:07:43
@titti79:
küldj, nyugodtan! az a te indulatodról szól. ha neked így könnyebb, ezerszer küldj el a bármilyennek titulált anyámba!
nem sértesz meg vele, sem emlngem, sem őt.
ha ez segít, nem sajnálom tőled.
küldj, nyugodtan! az a te indulatodról szól. ha neked így könnyebb, ezerszer küldj el a bármilyennek titulált anyámba!
nem sértesz meg vele, sem emlngem, sem őt.
ha ez segít, nem sajnálom tőled.
Nyuszika, tudom, hogy olvasod.
Tudom, hogy nem mondtam el, és ez nem helyes.
Ismersz, exhibicionista vagyok, imádok a figyelem középpontjában lenni, imádok sokkolni, és imádok írni. És tudom, hogy Te mindent akarsz, csak a reflektorfényben lenni nem, én meg belerángattalak.
Nem…..
florence
2013.05.14 12:50:45
@szövetszöcske:
Kicsit nyers, de találó a "megfigyelés"-ed.
Persze túlon túl keveset és csak egyetlen nézőpontból közvetítve tudunk a bloggerináról, ahhoz hogy megmondjuk a tuttit, de ha kiegészítjük az általános részleteket az átlagos (leggyakoribb) ismereteinkkel, akkor valami ilyesmi jön ki belőle, amit te írtál.
Azt hiszem, hogy a bloggerinát az is nagyon nyomasztja valamiért, hogy az általános dolgai annyira átlagosak, hogy nincs magyarázat az elégedetlenségére avval, ha egy tabuféleséget kezd el feszegetni itt, széles plénum előtt.
Biztosan nem a szexuális élete dönti őt kétségekkel terhes hanyatlásba. Hogy miért pont erre a területre fogja az egészet, én tudni vélem, de nem szeretek megmondóember lenni :-(
Kicsit nyers, de találó a "megfigyelés"-ed.
Persze túlon túl keveset és csak egyetlen nézőpontból közvetítve tudunk a bloggerináról, ahhoz hogy megmondjuk a tuttit, de ha kiegészítjük az általános részleteket az átlagos (leggyakoribb) ismereteinkkel, akkor valami ilyesmi jön ki belőle, amit te írtál.
Azt hiszem, hogy a bloggerinát az is nagyon nyomasztja valamiért, hogy az általános dolgai annyira átlagosak, hogy nincs magyarázat az elégedetlenségére avval, ha egy tabuféleséget kezd el feszegetni itt, széles plénum előtt.
Biztosan nem a szexuális élete dönti őt kétségekkel terhes hanyatlásba. Hogy miért pont erre a területre fogja az egészet, én tudni vélem, de nem szeretek megmondóember lenni :-(
Miután a legutóbbi poszt átlépte a 750 kommentes határt, ami már nekem is sok volt kicsit, itt az ideje, hogy ismét más szemszögből vizsgáljuk meg a hűtlenséget. Nem kell senkinek megijednie, a sok támadó komment nem vette el a kedvemet, és nem rengette meg a blogot, ezt abból is…..
florence
2013.05.10 15:46:59
@skarlát betű: @famefatal:
Na! Eddig ment a csak olvasgatás :-)
Egyetlen oldalvágást szeretnék megejteni. Többször felhoztátok, hogy ha a megcsalt bírná az őszinteséget, akkor meg lehetne neki mondani a frankót és nem mennének szét a párok a megcsalt gyengesége miatt, hanem okulhatna belőle és megváltozhatna a csalfa fél igényei szerint és élhetnek mostantól örök bizalomban a nagyharang elválasztó kongásáig...
Ez így, a szar szétkenése. A felelősség szétterítése, méginkább a hárítása. Miért gondolja a csalfa fél, hogy ő maga tudja jól, hogy mit bír a másik? Mitől jobb a lebukáskor tovább hazudni valami "hihetőt", mint megmondani az igazat? A csaló tudja az igazat? A megcsalt nem tudhatja meg a csaló verzióját? Miért?
Mitől lenne jobb a megcsaltnak, ha teszem azt, azt hallaná a csalótól okként, hogy azért csalták meg, mert már nem mutatta ki a szerelmet úgy mint a szerető, mintha azt mondaná, hogy nem olyan izgalmas vele a szex, mint a szetetővel? Miért jobban elfogadható az egyik, vagy kevésbé elfogadhatatlanabb a másik?
Amúgy, ha a feleség azt a "jogos" sérelmét hozza fel indokul, hogy a férj keveset segít otthon, elégedett az otthoni viszonyokkal, stb akkor mit tud kezdeni a szeretővel (mint példával), aki nem mosogatni vagy elégedetlenkedni jött segíteni a felesegnek, hanem szexelni? ......
Ennyi jutott eszembe az őszinte feltárást lehetetlenítő megcsaltakról.....
Na! Eddig ment a csak olvasgatás :-)
Egyetlen oldalvágást szeretnék megejteni. Többször felhoztátok, hogy ha a megcsalt bírná az őszinteséget, akkor meg lehetne neki mondani a frankót és nem mennének szét a párok a megcsalt gyengesége miatt, hanem okulhatna belőle és megváltozhatna a csalfa fél igényei szerint és élhetnek mostantól örök bizalomban a nagyharang elválasztó kongásáig...
Ez így, a szar szétkenése. A felelősség szétterítése, méginkább a hárítása. Miért gondolja a csalfa fél, hogy ő maga tudja jól, hogy mit bír a másik? Mitől jobb a lebukáskor tovább hazudni valami "hihetőt", mint megmondani az igazat? A csaló tudja az igazat? A megcsalt nem tudhatja meg a csaló verzióját? Miért?
Mitől lenne jobb a megcsaltnak, ha teszem azt, azt hallaná a csalótól okként, hogy azért csalták meg, mert már nem mutatta ki a szerelmet úgy mint a szerető, mintha azt mondaná, hogy nem olyan izgalmas vele a szex, mint a szetetővel? Miért jobban elfogadható az egyik, vagy kevésbé elfogadhatatlanabb a másik?
Amúgy, ha a feleség azt a "jogos" sérelmét hozza fel indokul, hogy a férj keveset segít otthon, elégedett az otthoni viszonyokkal, stb akkor mit tud kezdeni a szeretővel (mint példával), aki nem mosogatni vagy elégedetlenkedni jött segíteni a felesegnek, hanem szexelni? ......
Ennyi jutott eszembe az őszinte feltárást lehetetlenítő megcsaltakról.....
florence
2013.05.10 16:24:59
@famefatal:
Azt írod, hogy a megcsalt kishitűsége, alacsony önbecsülése nem engedi elhitetni vele, hogy nem ő volt kevés a csalónak.
Közelröl ismerek olyan megcsaltakat, akik hamar elhitték, hogy nem velük volt a "baj", nem ők voltak kevesek, stb... azt ne hidd, hogy ők bármivel okosabbak, jó értelemben véve tapasztaltabbak és ezáltal jobb partnerek lettek....
Néha a dolgok jobban hangzanak, mint amilyenek valójában....
Azt írod, hogy a megcsalt kishitűsége, alacsony önbecsülése nem engedi elhitetni vele, hogy nem ő volt kevés a csalónak.
Közelröl ismerek olyan megcsaltakat, akik hamar elhitték, hogy nem velük volt a "baj", nem ők voltak kevesek, stb... azt ne hidd, hogy ők bármivel okosabbak, jó értelemben véve tapasztaltabbak és ezáltal jobb partnerek lettek....
Néha a dolgok jobban hangzanak, mint amilyenek valójában....
Még ma is sokan vallják, hogy akár egyszeri megcsalás esetén is "gondolkodás nélkül" szakítani kell - na persze, ha a hűtlenség ténye kiderül. Bár a tolerancia a nyugati társadalmakban egyre nagyobb, ami a hűtlenséget illeti, a megcsalás ténye továbbra is rengeteg ember számára…..
florence
2013.05.05 11:49:17
@TBal:
Most ezt csak én értem? Miért ne mondhatná magát egy (sok) német, hogy református felekezethez tartozik (ott keresztelték, ott konfirmált, ott esküdött, református lelkipásztor fogja a temetését levezényelni, stb) miközben ateista.
Aki 1990 előtt nem tartotta legitimnek a szocializmust hírdető kádár rezsimet, az is elment a kerületi tanácsba esküdni, anyakönyvezni. Sokan voltak kisztagok meg úttörők is, pedig egyátalán nem volt politikai álláspontjuk (még nem érintette annyira, hogy kialakítsa a sajátját).... kb amennyire keresztény egy mohamedben, krisnában, budhában és a taoizmusban meg a konfucionizmusban is hívő keleti vagy nyugati ember :-) a saját nézete szerint biztosan az, de sem a "vegytiszta" muszlimok, katolikusok, protestánsok, budhisták vagy krisnatudatúak nem tartanák "maguk közül való"-nak. És ez csak egy transzcendens valakihez fűzött viszonyt jelöl? Nem! Ez a magukat ilyennek vagy olyannak tekintők csoportjához való viszonyt jelöli.
Következésképpen: Te hiába álltatod magad, hogy ki neked a fő kapcsolatod, meg belül ugyanúgy tudsz szetetni X+n számú másneműt, ha ennek a hitednek van egy olyan vetülete is, ami a többi, érintett emberhez köt.
Azt az érvedet, amivel már ezerszer hozakodtál elő, miszerint szeretsz megismerni új, érdekes embereket, meg hogy aki "leköti magát a hűségével", az a lehetőségét veszíti el, hogy újabb és újabb, érdekesebbnél érdekesebb kapcsolatpkban próbálhassa ki magát, mint az evésben a külföldi konyhák megismerésekor, ha elzárkózik azok megismerésétől, csak ő veszíthet, semmit nem nyer, stb.... a gálám ki van tőle. A legsüketebb, legátlátszóbb duma. Egyetlen érzelem világlik ki belőle és az nem szerelem, de még csak nem is szeretet. Inkább valamiféle önimádat. Ami nem gond, ha senki más nem imádott még :-))))
De nem froclizni akarlak, csak ide lyukadt ki a mondókám.
Most ezt csak én értem? Miért ne mondhatná magát egy (sok) német, hogy református felekezethez tartozik (ott keresztelték, ott konfirmált, ott esküdött, református lelkipásztor fogja a temetését levezényelni, stb) miközben ateista.
Aki 1990 előtt nem tartotta legitimnek a szocializmust hírdető kádár rezsimet, az is elment a kerületi tanácsba esküdni, anyakönyvezni. Sokan voltak kisztagok meg úttörők is, pedig egyátalán nem volt politikai álláspontjuk (még nem érintette annyira, hogy kialakítsa a sajátját).... kb amennyire keresztény egy mohamedben, krisnában, budhában és a taoizmusban meg a konfucionizmusban is hívő keleti vagy nyugati ember :-) a saját nézete szerint biztosan az, de sem a "vegytiszta" muszlimok, katolikusok, protestánsok, budhisták vagy krisnatudatúak nem tartanák "maguk közül való"-nak. És ez csak egy transzcendens valakihez fűzött viszonyt jelöl? Nem! Ez a magukat ilyennek vagy olyannak tekintők csoportjához való viszonyt jelöli.
Következésképpen: Te hiába álltatod magad, hogy ki neked a fő kapcsolatod, meg belül ugyanúgy tudsz szetetni X+n számú másneműt, ha ennek a hitednek van egy olyan vetülete is, ami a többi, érintett emberhez köt.
Azt az érvedet, amivel már ezerszer hozakodtál elő, miszerint szeretsz megismerni új, érdekes embereket, meg hogy aki "leköti magát a hűségével", az a lehetőségét veszíti el, hogy újabb és újabb, érdekesebbnél érdekesebb kapcsolatpkban próbálhassa ki magát, mint az evésben a külföldi konyhák megismerésekor, ha elzárkózik azok megismerésétől, csak ő veszíthet, semmit nem nyer, stb.... a gálám ki van tőle. A legsüketebb, legátlátszóbb duma. Egyetlen érzelem világlik ki belőle és az nem szerelem, de még csak nem is szeretet. Inkább valamiféle önimádat. Ami nem gond, ha senki más nem imádott még :-))))
De nem froclizni akarlak, csak ide lyukadt ki a mondókám.
florence
2013.05.05 13:35:35
@TBal:
Most, hogy visszaolvastam magam, látom, hogy nem voltam egyértelmű (amúgy popperesen :-)
Tehát. Amíg a párkapcsolatot vizsgáljuk, vizsgáztatjuk, méregetjük, mérlegeljük, stb, addig nem sokat nyom a latban, hogy az egyik vagy a másik fél mit gondol és érez felőle. Attol párkapcsolat, amitől több, mint két önzés találkozása. Pont jó példa erre a református ateisták gyülekezete. Ateistaságuk az istennel szemben nyilvánul meg (hisznek benne avagy sem), de a reformátusságuk az egymáshoz való viszonyukat testesíti meg. Olyan szabályokat követnek, amire egy nagyon gyenge ideológia ad magyarázatot (ti az istenhit kinyilvánításának elfogadott "rendszere") de kifejezi az együvétartozásukat. A viszonyukat. A hülyék (mint itt mi) az ideológia gyengéit vagy dogmatizmusát firtatják :-) , míg az "okosabbja" él a közösség nyujtotta előnyökkel, kedvét leli a szükségszerű kötelezettségei teljesítésében, tartást és hasznosságtudatot kap a felelősségtől és reményt az időnkénti lemondásoktól, esetleges áldozatvállalásoktól, stb.... és nemigazán az érdekli a közösséget "kihasználókban", hogy miként állnak az ideológiával (istenbe vetett hittel), hanem, hogy miként viszonyulnak a többiekhez. Lehet megérteni vagy elitélni, vagy értetlenkedni, vagy felmenteni a cselekedeteik miatt őket. De ha már a közösséghez tartozóként aposztrofálták magukat, akkor a cselekedeteikre nem ér azt a magyarázatot adni, hogy én egyébként ateista vagyok ám, vagy inkább allahban hiszek, vagy krisnás vagyok, stb....
A párkapcsolatban az számít számomra, hogy amit teszek, azt a másik mennyire tartja összeegyeztethetőnek a párkapcsolattal. És számára is ezt kell hogy jelentse, fordítva. Ez így összehasonlíthatatlanul másabb, mint a bármikor, bármiért bontható szeretői viszony. Szerencsés esetben a párkapcsolat szerelmi-szeretői viszonyból fejlődik ki. De nem feltétlenül csak abból. De feltétlenül FEJLŐDIK. Aki csak a szeretői viszonyig tud eljutni, sokat veszít. De kevesebbet, mint ha még az sem lenne :-)
Megértem azok helyzetét, akik nem olyan körülmények között vannak, ahol párkapcsolattá fejlődhet a szerelmük, szeretetük, szeretői viszonyuk.... éljenek akár kényszerűen egyfedél alatt a volt férjükkel vagy a már "megunt" feleségükkel. De az, hogy belátom, a helyzetük miatt gondolják, amit gondolnak, még nem jelenti azt, hogy szetetnék a helyükben lenni. Még akkor sem, ha sokszor kapom meg, hogy egy párkapcsolat túl sok problémával jár, míg a szeretői viszonyok legalább a magányra megoldást nyujtanak...
Egyszerűen nem is ugyanarról beszélünk. Két ember még nem egy párkapcsolat. Egy párkapcsolat nem két ember csupán. A párkapcsolat hűségen alapszik, csakúgy mint az általános alapjaként vehető szerelmi viszony. Ahol a hűség kimarad a kritériumok közül az SZERINTEM nem szerelem és mégkevésbé párkapcsolat.
Az a szeretősdi. Az a szexuális alapokon nyugvó haverság. Ahol a szex az összekötő kapocs, a közös érdek. A párkapcsolatban nem érdek. Ott a közös öröm forrása. Sokan ott tévednek el, hogy mivel egy szetetői, dugópajti viszonyban is közös öröm forrása a szex,hogy akkor az a viszony egyenlő lenne a párkapcsolattal. De ha be merik vallani maguknak, ahogy Tbal be szokta vallani, hogy a közös öröm nála az egyéni érdek velejárója csupán, akkor sem biztos, hogy tisztán látják és érzik, hogy mi a hűség szerepe egy pár életében és mi egy érdekességet, újdonságot, stb-it biztosító szeretői viszonyban. Nem egy malomban őrlünk. Ez itt a hűtlenséget boncolgató blog. Néhány hét aktív beszélgetés után, előttem már világos, hogy milyen nagy érték, kincs és bizony, szerencse is, hogy én egy szerelemből kifejlődött párkapcsolatban élek családként a férjemmel, a gyerekeinkkel.
Bocsánatot kérek mindenkitől, akit bármivel megbántottam. A ráismerés, a rácsodálkozás relevációja ragadtatott ilyesmikre, nem a bántás szándéka. Kicsit szégyelem is magam, amiért itt kellett rájönnöm sokmindenre. De ahol eddig megfordultam, nem voltak ennyire őszinte és értelmes beszélgetőtársak. Sok sikert kívánok mindenkinek. Még biztosan sokszor idelátogatok olvasgatni, de remélem, hogy meg tudom állni, hogy ne vitatkozzak ott, ahol beszélgetnek. Ez régi hibám. Lassan esik le a tantusz.
Most, hogy visszaolvastam magam, látom, hogy nem voltam egyértelmű (amúgy popperesen :-)
Tehát. Amíg a párkapcsolatot vizsgáljuk, vizsgáztatjuk, méregetjük, mérlegeljük, stb, addig nem sokat nyom a latban, hogy az egyik vagy a másik fél mit gondol és érez felőle. Attol párkapcsolat, amitől több, mint két önzés találkozása. Pont jó példa erre a református ateisták gyülekezete. Ateistaságuk az istennel szemben nyilvánul meg (hisznek benne avagy sem), de a reformátusságuk az egymáshoz való viszonyukat testesíti meg. Olyan szabályokat követnek, amire egy nagyon gyenge ideológia ad magyarázatot (ti az istenhit kinyilvánításának elfogadott "rendszere") de kifejezi az együvétartozásukat. A viszonyukat. A hülyék (mint itt mi) az ideológia gyengéit vagy dogmatizmusát firtatják :-) , míg az "okosabbja" él a közösség nyujtotta előnyökkel, kedvét leli a szükségszerű kötelezettségei teljesítésében, tartást és hasznosságtudatot kap a felelősségtől és reményt az időnkénti lemondásoktól, esetleges áldozatvállalásoktól, stb.... és nemigazán az érdekli a közösséget "kihasználókban", hogy miként állnak az ideológiával (istenbe vetett hittel), hanem, hogy miként viszonyulnak a többiekhez. Lehet megérteni vagy elitélni, vagy értetlenkedni, vagy felmenteni a cselekedeteik miatt őket. De ha már a közösséghez tartozóként aposztrofálták magukat, akkor a cselekedeteikre nem ér azt a magyarázatot adni, hogy én egyébként ateista vagyok ám, vagy inkább allahban hiszek, vagy krisnás vagyok, stb....
A párkapcsolatban az számít számomra, hogy amit teszek, azt a másik mennyire tartja összeegyeztethetőnek a párkapcsolattal. És számára is ezt kell hogy jelentse, fordítva. Ez így összehasonlíthatatlanul másabb, mint a bármikor, bármiért bontható szeretői viszony. Szerencsés esetben a párkapcsolat szerelmi-szeretői viszonyból fejlődik ki. De nem feltétlenül csak abból. De feltétlenül FEJLŐDIK. Aki csak a szeretői viszonyig tud eljutni, sokat veszít. De kevesebbet, mint ha még az sem lenne :-)
Megértem azok helyzetét, akik nem olyan körülmények között vannak, ahol párkapcsolattá fejlődhet a szerelmük, szeretetük, szeretői viszonyuk.... éljenek akár kényszerűen egyfedél alatt a volt férjükkel vagy a már "megunt" feleségükkel. De az, hogy belátom, a helyzetük miatt gondolják, amit gondolnak, még nem jelenti azt, hogy szetetnék a helyükben lenni. Még akkor sem, ha sokszor kapom meg, hogy egy párkapcsolat túl sok problémával jár, míg a szeretői viszonyok legalább a magányra megoldást nyujtanak...
Egyszerűen nem is ugyanarról beszélünk. Két ember még nem egy párkapcsolat. Egy párkapcsolat nem két ember csupán. A párkapcsolat hűségen alapszik, csakúgy mint az általános alapjaként vehető szerelmi viszony. Ahol a hűség kimarad a kritériumok közül az SZERINTEM nem szerelem és mégkevésbé párkapcsolat.
Az a szeretősdi. Az a szexuális alapokon nyugvó haverság. Ahol a szex az összekötő kapocs, a közös érdek. A párkapcsolatban nem érdek. Ott a közös öröm forrása. Sokan ott tévednek el, hogy mivel egy szetetői, dugópajti viszonyban is közös öröm forrása a szex,hogy akkor az a viszony egyenlő lenne a párkapcsolattal. De ha be merik vallani maguknak, ahogy Tbal be szokta vallani, hogy a közös öröm nála az egyéni érdek velejárója csupán, akkor sem biztos, hogy tisztán látják és érzik, hogy mi a hűség szerepe egy pár életében és mi egy érdekességet, újdonságot, stb-it biztosító szeretői viszonyban. Nem egy malomban őrlünk. Ez itt a hűtlenséget boncolgató blog. Néhány hét aktív beszélgetés után, előttem már világos, hogy milyen nagy érték, kincs és bizony, szerencse is, hogy én egy szerelemből kifejlődött párkapcsolatban élek családként a férjemmel, a gyerekeinkkel.
Bocsánatot kérek mindenkitől, akit bármivel megbántottam. A ráismerés, a rácsodálkozás relevációja ragadtatott ilyesmikre, nem a bántás szándéka. Kicsit szégyelem is magam, amiért itt kellett rájönnöm sokmindenre. De ahol eddig megfordultam, nem voltak ennyire őszinte és értelmes beszélgetőtársak. Sok sikert kívánok mindenkinek. Még biztosan sokszor idelátogatok olvasgatni, de remélem, hogy meg tudom állni, hogy ne vitatkozzak ott, ahol beszélgetnek. Ez régi hibám. Lassan esik le a tantusz.
A kérdés a legutóbbi poszt kapcsán merült fel, de nem először, sokan és sokszor utaltak már arra, hogy mekkora a különbség a legitim kapcsolatban élő ember és a szerető "értéke" között, noha számomra kicsit homályos, miféle mértékegységben lehetne kifejezni ezt az…..
florence
2013.04.19 16:41:11
@Tenkeskapi Tánya:
Javíts ki, ha tévednék! De a beírt idézet arrol árulkodik, hogy te jó régóta szeretőt tartasz a férjed mellett. Tudod hogy le fogsz bukni? Előre keresed a felmentést?
Szerinted a férjed most boldog? Mi a véleményed róla, hogy annak ellenére boldog, hogy te csak úgy tudsz az lenni, ha más is van melletted? Hogy ismered őt? Mit fog szólni, ha rájön arra, hogy úgy volt boldog együgyűségben tartva, hogy amúgy egymaga kevés volt a te bolopgságodhoz? Szerinted van olyan önző, hogy azt mondja: szuper! fő hogy én boldog voltam, meg az asszony is!
Mindenkihez:
Mennyit lehet költeni egy szeretőre? Aki nyitott kapcsolatban él, azok miben egyeztek ki otthon?
Ha nagy a baj vagy nagy az igény a szeretővel, meddig szokás tolerálni, ha a párunk a közös megtakarításból áldoz a szerető segítésére?
Mert itt akkora bölcsességek röpködnek szana-szerte :-)
De a mennyit ér... ? kérdés ezen vetülete kimaradt a feldolgozásból :-)
Javíts ki, ha tévednék! De a beírt idézet arrol árulkodik, hogy te jó régóta szeretőt tartasz a férjed mellett. Tudod hogy le fogsz bukni? Előre keresed a felmentést?
Szerinted a férjed most boldog? Mi a véleményed róla, hogy annak ellenére boldog, hogy te csak úgy tudsz az lenni, ha más is van melletted? Hogy ismered őt? Mit fog szólni, ha rájön arra, hogy úgy volt boldog együgyűségben tartva, hogy amúgy egymaga kevés volt a te bolopgságodhoz? Szerinted van olyan önző, hogy azt mondja: szuper! fő hogy én boldog voltam, meg az asszony is!
Mindenkihez:
Mennyit lehet költeni egy szeretőre? Aki nyitott kapcsolatban él, azok miben egyeztek ki otthon?
Ha nagy a baj vagy nagy az igény a szeretővel, meddig szokás tolerálni, ha a párunk a közös megtakarításból áldoz a szerető segítésére?
Mert itt akkora bölcsességek röpködnek szana-szerte :-)
De a mennyit ér... ? kérdés ezen vetülete kimaradt a feldolgozásból :-)
Elég ritkán beszéltem eddig a szingli szeretők speciális helyzetéről, vagy azokéról, akik ugyan nem szinglik, de a párkapcsolatuk már csak egyfajta kényszerű együttélés, betegápolás, vagyis érzelmileg/szexuálisan szinte szingliknek számítanak, viszont sokkal kevésbé szabadok,…..
florence
2013.04.15 14:03:04
@TBal:
Ha nem a feleség a kizálógasosságát a szarságával tetéző szereplő, akkor mire asszociáljak a zsidó viccedből? :-)
Ha nem a feleség a kizálógasosságát a szarságával tetéző szereplő, akkor mire asszociáljak a zsidó viccedből? :-)
florence
2013.04.15 14:23:28
@skarlát betű:
Leszállok erröl a témáról, de nőből vagyok és belülről 1000 apró karom ejtette sebként viszket a kiváncsiságom....
Annyira nem az eseted @TBal: ? Vagy te vagy láthatóan nem az esete? Mert szerintem egy nyiltan is felvállaltan, nyitott kapcsolatban élő, okos, jó humorú és figyelmes pasi ( én ilyennek képzelem őt :-) ) a te élethelyzetedben és a te szemléleteddel, több mint ideális lehetns....
Persze most nyílt színvallásra kényszerítelek. Ha hülyeség, amit gondolok, ne is válaszolj rá!
De én őszintén gondoltam, hogy olyam ritka az olyan férfi, aki nyíltá tudta tenni a szetetőkereső indíttatását, hogy csak úgy tudom elképzelni, ha a pasi otthon nagyon jó, figyelmes és biztonságot sugalló a felesége szemében és átlagon felül okos is.
Leszállok erröl a témáról, de nőből vagyok és belülről 1000 apró karom ejtette sebként viszket a kiváncsiságom....
Annyira nem az eseted @TBal: ? Vagy te vagy láthatóan nem az esete? Mert szerintem egy nyiltan is felvállaltan, nyitott kapcsolatban élő, okos, jó humorú és figyelmes pasi ( én ilyennek képzelem őt :-) ) a te élethelyzetedben és a te szemléleteddel, több mint ideális lehetns....
Persze most nyílt színvallásra kényszerítelek. Ha hülyeség, amit gondolok, ne is válaszolj rá!
De én őszintén gondoltam, hogy olyam ritka az olyan férfi, aki nyíltá tudta tenni a szetetőkereső indíttatását, hogy csak úgy tudom elképzelni, ha a pasi otthon nagyon jó, figyelmes és biztonságot sugalló a felesége szemében és átlagon felül okos is.
florence
2013.04.15 14:52:15
@TBal:
Szerénységed nem ismert határokat. Eddig :-) Mostantól meg egy kicsit kijjebb tolódtak azok a nemismert határok is.
Aranyos, amint "zavarba jössz" :-)
Gondolom, a csajozós imágód szerves része :-)))))
Szerénységed nem ismert határokat. Eddig :-) Mostantól meg egy kicsit kijjebb tolódtak azok a nemismert határok is.
Aranyos, amint "zavarba jössz" :-)
Gondolom, a csajozós imágód szerves része :-)))))
A 45. születésnapomra Lola különleges erőbedobással készült. Főajándéknak egy agyonkényeztetős wellness hétvégét szervezett, de tudta, hogy igazán emlékezetessé erotikus ajándékkal teheti a félig kerek születésnapot.
Eszébe jutott, mennyire izgalmasnak találtam és kicsit…..
florence
2013.04.13 12:59:41
florence
2013.04.13 15:36:27
@William_Harford:
A világon semmi gondom veled ! Csak ennek a posztnak is annyira "nőcisafílingje", hogy el sem hiszem, ezt férfi így látja, ahogy te láttatod.
Az egész regényfolyam az emanuelle filmek férfiasan kimódoltságát idézi számomra.
Készségesen elhiszem, hogy a hiba az én vevőkészülékemben van.
A világon semmi gondom veled ! Csak ennek a posztnak is annyira "nőcisafílingje", hogy el sem hiszem, ezt férfi így látja, ahogy te láttatod.
Az egész regényfolyam az emanuelle filmek férfiasan kimódoltságát idézi számomra.
Készségesen elhiszem, hogy a hiba az én vevőkészülékemben van.
florence
2013.04.15 11:11:54
@HoldViola:
Egészen pontosan olyan érzésem van, mintha ezt a blogot egy olyan nő írná, aki úgy gondolkodik férfimódra, mintha az emanuelle filmekből vette volna a példát. Kardhal egyszerűen giccsesnek nevezte. Ő bizonyosan férfi.
Próbáltam árnyaltabban fogalmazni. De tul.képp még mindig ez a legtalálóbb jelző.
@William_Harford: A kérdésed jogos :-) Az emanuelle filmekből is azért néztem meg néhányat, mert moziban erotikus film ritka volt a 80-as években. A téma érdekelt, a film szar volt.
Téged is csak eddig olvasgattalak. Ez volt az utolsó posztod számomra. Ahogy emanuelle filmet sem nézek már meg, téged sem olvaslak többé. Nem bosszantalak tovább :-)
Sok sikert!
Egészen pontosan olyan érzésem van, mintha ezt a blogot egy olyan nő írná, aki úgy gondolkodik férfimódra, mintha az emanuelle filmekből vette volna a példát. Kardhal egyszerűen giccsesnek nevezte. Ő bizonyosan férfi.
Próbáltam árnyaltabban fogalmazni. De tul.képp még mindig ez a legtalálóbb jelző.
@William_Harford: A kérdésed jogos :-) Az emanuelle filmekből is azért néztem meg néhányat, mert moziban erotikus film ritka volt a 80-as években. A téma érdekelt, a film szar volt.
Téged is csak eddig olvasgattalak. Ez volt az utolsó posztod számomra. Ahogy emanuelle filmet sem nézek már meg, téged sem olvaslak többé. Nem bosszantalak tovább :-)
Sok sikert!
Annak az örömmel teli könnyedségnek, ahogyan Lola az erotikus játékainkat megéli - sőt, egyáltalán: a szexhez való viszonyának - egyik titka, hogy zavartalanul jó viszonyt ápol a testével. Megkértem, meséljen erről ő maga…
A nappali szőnyegén vonaglottam, akár egy kígyó,…..
florence
2013.04.09 10:47:16
@estrella_:
Én továbbra is azt vallom, hogy minden hsz a hozzászólót jellemzi. Róla árul el valamit. Azt, hogy benne egy egy felvetés mit mozgat meg. Hogy mi jut róla eszébe. Mint a kedvenc viccem kistörpéje, akinek mindig mindenről a punci jut eszébe :-) Mindannyian "monomániásak" vagyunk egy bizonyos fokig.
Ha ennek tükrében olvasod el a hsz-odat, akkor megtudhatsz magadról is egy s mást :-)
Azt hogy mit gondolsz rólam, már tudjuk. Hogy mit gondolsz magadról, arról is van fogalmunk. Sőt, még azt, hogy milyen is vagy valójában, arra nézve is dereng valami halovány kép előttünk. Ott a nyoma mindenen, amihez csak hozzáértél, hozzászoltál. Olyan mint az újlenyomat a tett helyszinén :-)
Én továbbra is azt vallom, hogy minden hsz a hozzászólót jellemzi. Róla árul el valamit. Azt, hogy benne egy egy felvetés mit mozgat meg. Hogy mi jut róla eszébe. Mint a kedvenc viccem kistörpéje, akinek mindig mindenről a punci jut eszébe :-) Mindannyian "monomániásak" vagyunk egy bizonyos fokig.
Ha ennek tükrében olvasod el a hsz-odat, akkor megtudhatsz magadról is egy s mást :-)
Azt hogy mit gondolsz rólam, már tudjuk. Hogy mit gondolsz magadról, arról is van fogalmunk. Sőt, még azt, hogy milyen is vagy valójában, arra nézve is dereng valami halovány kép előttünk. Ott a nyoma mindenen, amihez csak hozzáértél, hozzászoltál. Olyan mint az újlenyomat a tett helyszinén :-)
florence
2013.04.09 19:33:18
@titti79:
Köszi :-))) Freud óta tudjuk (talán rosszul), hogy az ilyesféle hibák is jellemzőek ránk. Ebbe mélyebb értelmet, a csapnivaló helyesírásom és figyelmetlenségemen kivül, most nem látok bele....
De hátha, valaki hozzáértő... :-))
Köszi :-))) Freud óta tudjuk (talán rosszul), hogy az ilyesféle hibák is jellemzőek ránk. Ebbe mélyebb értelmet, a csapnivaló helyesírásom és figyelmetlenségemen kivül, most nem látok bele....
De hátha, valaki hozzáértő... :-))
Van Lolának egy régi története, amit máig irigylek tőle. Ez az élmény még ott áll a teljesületlen vágyálmaim listáján: hirtelen fellángol a mindent elsöprő, kölcsönös állati vágy, és szavak nélkül egymásnak esünk egy vadidegen nővel. Lola mesél...
Egy utcai harcos. Mit…..
florence
2013.03.26 18:40:20
@William_Harford:
Én nem értem Lolát mi vitte ebbe a kalandba bele.
Ha azt mondom magamnak, hogy van ilyen késztetés minden nőben, akkor bennem is kell lennie valahol.
De nincs. Ha egy napra meglátogatom a volt csoporttársamat, akkor nem viszek magammal kihívó ruhát és nem kötök ki egy diszkóban.
Tudom, milyen az, amikor egy test csábít. Amikor a fantázia minden hiányt pótól amit nincs alkalom megismerni. Még azt is elfogadom, hogy Lolánál ez sokkal erősebb késztetés. De nem értem, hogyan nem lett ez egy rossz emlék? Már amit a te szeretődről írtál egy másik posztban, is sok volt nekem. A pénzért lefeküdni a férj tudtával és veled utána a tudtod nélkül. Olvastam egy kicsit lejjebb, hogy kimoderáltál valakit mert lekurvázta Lolát. De te meséled itt hasonló szavakkal, hogy a Farkas barátoddal akként tekintettétek és használtátok őt. Meg hogy Nóri szeretőd azt játszotta hogy pénzért feküdt le egy öreg ügyvéddel. Akkor te miért használhatod ezeket a jelzőket a körülötted élő nőkre?
Van egy másik blog. Tudsz róla, mert láttam ott is a kommentárjaidat. Az a blog is azt írja le, hogy milyen egy szerelem. Szexestül és lelkestül. Azt egy élmény olvasni. A kommentárok is eléggé szórtak. A vad feministától a családi szentségig minden. De egy sem ír arról, hogy ilyen hiányok vitték félre a házasságot. Azt hiszem, nem véletlen, hogy ezt egy férfi írja azt meg egy nő.
Az a fajta kiváncsiság sokkal életszerűbb, amit egy kardhal nevű hozzászóló képviselt. Okos és finom humorú. Kár hogy nem szól hozzá ezekhez is.
Én nem értem Lolát mi vitte ebbe a kalandba bele.
Ha azt mondom magamnak, hogy van ilyen késztetés minden nőben, akkor bennem is kell lennie valahol.
De nincs. Ha egy napra meglátogatom a volt csoporttársamat, akkor nem viszek magammal kihívó ruhát és nem kötök ki egy diszkóban.
Tudom, milyen az, amikor egy test csábít. Amikor a fantázia minden hiányt pótól amit nincs alkalom megismerni. Még azt is elfogadom, hogy Lolánál ez sokkal erősebb késztetés. De nem értem, hogyan nem lett ez egy rossz emlék? Már amit a te szeretődről írtál egy másik posztban, is sok volt nekem. A pénzért lefeküdni a férj tudtával és veled utána a tudtod nélkül. Olvastam egy kicsit lejjebb, hogy kimoderáltál valakit mert lekurvázta Lolát. De te meséled itt hasonló szavakkal, hogy a Farkas barátoddal akként tekintettétek és használtátok őt. Meg hogy Nóri szeretőd azt játszotta hogy pénzért feküdt le egy öreg ügyvéddel. Akkor te miért használhatod ezeket a jelzőket a körülötted élő nőkre?
Van egy másik blog. Tudsz róla, mert láttam ott is a kommentárjaidat. Az a blog is azt írja le, hogy milyen egy szerelem. Szexestül és lelkestül. Azt egy élmény olvasni. A kommentárok is eléggé szórtak. A vad feministától a családi szentségig minden. De egy sem ír arról, hogy ilyen hiányok vitték félre a házasságot. Azt hiszem, nem véletlen, hogy ezt egy férfi írja azt meg egy nő.
Az a fajta kiváncsiság sokkal életszerűbb, amit egy kardhal nevű hozzászóló képviselt. Okos és finom humorú. Kár hogy nem szól hozzá ezekhez is.
florence
2013.03.26 20:04:53
@William_Harford:
Te írd csak le a memoárodat, ahogyan az emlékeid diktálják. Engem nem is a te férfias látásmódod izgat. Azt hiszem, sok férfi ábrándozik azokról, amiket itt írsz.
Engem Lola érdekel, mert az ő nevében is írsz néha. Őt nem értem. Azt mondtam már, hogy egy másik blog olvasója vagyok. Azt egy nő írja realtime-memoárként. Azt is körbekommentáljak innen is meg onnan is. Van közte egy többnéven is kommentáló nő is, aki hasonlóan szabad szellem Lolához, de még ő is tele van női érzésekkel. Lola cselekedetei mögött is ezt keresem. A kíváncsiság ehhez kevés. Az minden nőben ott furdal. Keresem a merészsége mozgatórugóit.
Te írd csak le a memoárodat, ahogyan az emlékeid diktálják. Engem nem is a te férfias látásmódod izgat. Azt hiszem, sok férfi ábrándozik azokról, amiket itt írsz.
Engem Lola érdekel, mert az ő nevében is írsz néha. Őt nem értem. Azt mondtam már, hogy egy másik blog olvasója vagyok. Azt egy nő írja realtime-memoárként. Azt is körbekommentáljak innen is meg onnan is. Van közte egy többnéven is kommentáló nő is, aki hasonlóan szabad szellem Lolához, de még ő is tele van női érzésekkel. Lola cselekedetei mögött is ezt keresem. A kíváncsiság ehhez kevés. Az minden nőben ott furdal. Keresem a merészsége mozgatórugóit.
Kora nyár volt, péntek délután, és Lolát hiába vártam haza munkából a megígért időben. Órákig hiába próbáltam elérni a mobilján is. Amikor estefelé hazaért, gyanúsan eltúlzott könnyedséggel mesélte, hogy Farkas felhívta, menjenek el munka után együtt moziba. Mimi két…..
florence
2013.03.26 19:09:15
@William_Harford:
Kár, hogy kitörölted azt a kommentárt, amiről itt a disputa megy. Azt írod, hogy nem lehetett bitázni avval, aki megmondta neked, hogy mire gondolsz. De én most újra elolvastam a múlt hét termését. Nekem úgy tűnik, hogy ez a JB valami zavaros érzelmi katyvaszba keveredett a férfiasságát érintő betegségtől és egy rossz emlékétől félve mást olvasott ki a te történetedből. Sebol nem olvastam, hogy te mit érzel. Azt hajtogatta, hogy ő mit olvasott ki félelmében.
Csak halványan kapisgálom, hogy miről akart beszélni itt. De nem hiszem, hogy te voltál a célpontja. Talán tényleg csak a tükörképe.
Kár, hogy kitörölted azt a kommentárt, amiről itt a disputa megy. Azt írod, hogy nem lehetett bitázni avval, aki megmondta neked, hogy mire gondolsz. De én most újra elolvastam a múlt hét termését. Nekem úgy tűnik, hogy ez a JB valami zavaros érzelmi katyvaszba keveredett a férfiasságát érintő betegségtől és egy rossz emlékétől félve mást olvasott ki a te történetedből. Sebol nem olvastam, hogy te mit érzel. Azt hajtogatta, hogy ő mit olvasott ki félelmében.
Csak halványan kapisgálom, hogy miről akart beszélni itt. De nem hiszem, hogy te voltál a célpontja. Talán tényleg csak a tükörképe.
Hálószobatitkok - Házasság kreatívan
Izgat, ha szeretkeznek a feleségemmel – elméletben
2013.03.24 17:00:24
Egy, a történetemet alaposan át/félreértelmező olvasó kommentjei indítottak arra, hogy külön posztban kíséreljem meg megmagyarázni azt az összetett, ellentmondásos érzésekből összegyúrt gyönyört, amelyet a többes erotikus játékainkban annak folyományaként élek át, hogy…..
florence
2013.03.26 18:50:28
@William_Harford:
Nem tudlak követni. Azt írod, hogy irányít elégszer a farkad. Meg hogy az ész nem szab neki korlátokat.
Akkor miből fogod észrevenni, hogy ez egy olyan alkalom, amikor már úgy irányít a farkad, hogy az eszed már ellenkezne, csak nem kell neki, mert azt már elintéztétek, hogy nem kell neki ellenkezni?
Kicsit a 22-es csapdájának tűnik :-)
Nem tudlak követni. Azt írod, hogy irányít elégszer a farkad. Meg hogy az ész nem szab neki korlátokat.
Akkor miből fogod észrevenni, hogy ez egy olyan alkalom, amikor már úgy irányít a farkad, hogy az eszed már ellenkezne, csak nem kell neki, mert azt már elintéztétek, hogy nem kell neki ellenkezni?
Kicsit a 22-es csapdájának tűnik :-)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Már megint ez az 5 perc :)
Szakadjunk el a kisérleti körülményektől! Én magamról tudom, hogy : Ha nekem egy pasi tetszik, akkor seperc alatt ki tudom váltani benne az érdeklődést irántam. Erre, persze, első körben a szexuális vonzódásunk teremt lehetőséget. Ekkor ha én beérném csak szexszel, akkor 10-ből 8 férfit kb 5 perc "ráfordítással" az ágyamba tudnék -régen tudtam :) - csalni. Mondjuk, én, saját ezirányú tapasztalataimból okulva, már nem érem be csak szexszel. De te, saját bevallásod szerint, többször is beéred csak ennyivel. Tehát koncentráljunk a csak szex, és más semmi, pillanatnyi lehetőségre!
Szerintem ez egy férfinak még fordított arányban sem jönne össze soha :) tehát a kölcsönös szimpátia jelei ellenére is, hiába kezdeményezne. 10-ből még 2-t se tudna közülünk ágybacipelni, Nemhogy 5, de 155 perc után se.
Szerintem ez azért van, mert mi nők a szexet csak egy összetettebb kapcsolat egyik elemeként tudjuk igazán élvezni. Merjük akarni?
Míg a férfiaknál a csak szex, mint kapcsolat, is teljesen elfogadható opció.
Az persze nagy fricskája az életnek, hogy én nőként, ha már belementem egy csak szex kapcsolatba -helyesebb volna talán erre a "kaland" kifejezést használni- simán elvagyok ennyivel. Tehát bőven elég belőle 1-2 alkalom. Viszont a férfiak ezt többnyire azonnal egy fantasztikus kapcsolat szuper startjának tekintették :-) alig lehetett őket eltántorítani a folytatásról :)