Adatok
SZ.GY.
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Találós kérdés: melyik a világ legismertebb lemezjátszója? A Rega? Nem. A Linn? Neem. A Project? Biztos, hogy nem. Akkor esetleg a Pink Triangle? Nagyon neeem. Mégis, akkor melyik az a brand, amit mindenhol ismernek, ahol hallották már azt a szót, hogy audiofil?
Folytathatnánk a sort…..
SZ.GY.
2020.10.15 21:06:13
Nekem is egy majdnem 50 éves Thorens TD150-esem van, amin a kart kicseréltem Rega RB300-ra és egy Audio Technika OC7-es MCC pick uppal és NAIM elő és végfokkal egész szépen szól. Pár éve a húgomtól Svájcból elhoztam az ő TD 125-ösét, mivel ő nem használta, amin még az eredeti kar van Shure V15-ös pick uppal. Ez annak idején háromszor annyiba került, mint az enyém, de a cinköntvény tányér és a szíjhajtás azonos, csak abban fordulatszám stabilizálás és finomszabályozás is van. A Naim előfokot az MCC-hez állították össze (Bécsben vettem), így nem tudtam még összehasonlítani, bár van egy Pioneer A400-as erősítőm is, aminek van MM bemenete. Ha lesz egy kis időm, akkor csinálok egy házi tesztet összehasonlításként. Szerintem is jó márka a Thorens, csak többet kellene hallgatnom.
A Hajdú Online felületén tegnap figyelemre méltó interjút olvastam. Debrecen országgyűlési képviselője, Kósa Lajos beszélt majdani szándékairól. Egyik megjegyzése azért késztet tűnődésre, mert kirajzolódik belőle a magyar felsőoktatás átalakítása, a szellemi tőke…..
Új eszköz került a tulajdonomba: Asus MeMo Pad HD7
Egy igazán csinos tablet. A mérete, a lehető legjobb, és a tudására se nagyon lehet panaszom. Eddig. Biztos lesznek majd hibái, de első blikkre nagyon tetszik. Majd meglátjuk, hogyan tovább...
Adatok:
Asus MeMo Pad…..
SZ.GY.
2013.10.21 07:58:58
SZ.GY.
2013.10.21 08:01:51
@emerzee: Köszönöm a gyors választ.Üdv SZ.Gy.
Hallgatói Hálózat
A jogállamiságról - A Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat közös nyilatkozata
2013.02.09 20:17:08
Sokan kérdezik, miért folytatják tiltakozásaikat a hallgatók, amikor a kormány nagy kegyesen már lényegében minden követelésüket teljesítette. Úgy tűnik, a kormány maga válaszol: az alkotmányellenes és európai jogba ütköző hallgatói szerződések és az egyetemi autonómia…..
SZ.GY.
2013.03.04 08:19:01
A@KovA: Mivel társadalmi ösztöndíjas voltam, ezért tudom, hogy az ilyen ösztöndíjas a tanulmányai alatt annyi támogatást kapott a későbbi foglalkoztatótól, amiből meg tudott élni. Nem a tanulmányi költségeket fedezték ebből, azt az állam biztosította. Annyi évig kellett az ösztöndíjadónál dolgozni, ahány évig kaptad az ösztöndíjat(nem kétszer annyit) és munkahelyed is biztosított volt. NAGY KÜLÖNBSÉG!!!
Szerintem azért most jött elő ez a probléma(fizess a képzésért, vagy írj alá X évet), mert
a)a 16%-os adóval csökkent az állam bevétele és úgy döntött, hogy ezt a hiányt részben a felsőoktatáson spórolja meg. Ami eddig a befizetett adóforintokból járt a jó előképzettségű hallgatóknak, ugyanúgy, mint az általános és középiskola,az mostantól szerintük nem jár.
b)Az aránytalanul alacsony fizetések(pl. orvosoknál) és az elhelyezkedési lehetőségek romlása vezetett oda, hogy a végzettek egy része(kb.10%, orvosoknál több, de ott főleg a kis pénz miatt) külföldön próbálkozik ahelyett, hogy itthon munkanélküli segélyen vagy közmunkásként éljen.
Az erkölcsre visszatérve: a most tanulók szülei fizették be azt az adót, amiből a gyermekeiket iskoláztatni kellene. Mindenkinek megvan a lehetősége, ha jól tanul, hogy bekerüljön a felsőoktatásba és végzés után a képzési költségénél sokkal többet juttat vissza a közösségnek. A teherviselő társadalomnak kellenek a közgazdászok, mérnökök, orvosok, tanárok, jogászok, művészek stb. ahhoz, hogy a társadalom rendesen működjön.
Tény, hogy most aránytalanul sokan akarnak könnyen megszerezhető és sokszor piacképtelen diplomához jutni. Itt jöhet be az állam szabályzó szerepe azzal, hogy vagy próbál reális keretszámokat megadni, vagy a bejutási ponthatárokat húzza meg úgy, hogy a kívánt eredményt érje el(a 16 szaknál megadott pontszámokat egy kicsit magasnak tartom, de nem teljesíthetetlenek).
Igen fontos, hogy a felsőoktatásra a költségvetésből a fejlett országoknak megfelelő % jusson, mert a színvonalas, minőségi képzésnek ez is feltétele(de legalább a korábbi 180 milliárd forint).
A minőségi képzéshez nagyon fontos lenne a középiskolai színvonalat javítani, mert felsőoktatásban dolgozóként néha hihetetlen hiányosságokkal találkozom( a=b/c-ből a c-t nem tudja kifejezni a műszaki hallgató! Nem is ment át, de, hogyan jutott el idáig?)
Szerintem azért most jött elő ez a probléma(fizess a képzésért, vagy írj alá X évet), mert
a)a 16%-os adóval csökkent az állam bevétele és úgy döntött, hogy ezt a hiányt részben a felsőoktatáson spórolja meg. Ami eddig a befizetett adóforintokból járt a jó előképzettségű hallgatóknak, ugyanúgy, mint az általános és középiskola,az mostantól szerintük nem jár.
b)Az aránytalanul alacsony fizetések(pl. orvosoknál) és az elhelyezkedési lehetőségek romlása vezetett oda, hogy a végzettek egy része(kb.10%, orvosoknál több, de ott főleg a kis pénz miatt) külföldön próbálkozik ahelyett, hogy itthon munkanélküli segélyen vagy közmunkásként éljen.
Az erkölcsre visszatérve: a most tanulók szülei fizették be azt az adót, amiből a gyermekeiket iskoláztatni kellene. Mindenkinek megvan a lehetősége, ha jól tanul, hogy bekerüljön a felsőoktatásba és végzés után a képzési költségénél sokkal többet juttat vissza a közösségnek. A teherviselő társadalomnak kellenek a közgazdászok, mérnökök, orvosok, tanárok, jogászok, művészek stb. ahhoz, hogy a társadalom rendesen működjön.
Tény, hogy most aránytalanul sokan akarnak könnyen megszerezhető és sokszor piacképtelen diplomához jutni. Itt jöhet be az állam szabályzó szerepe azzal, hogy vagy próbál reális keretszámokat megadni, vagy a bejutási ponthatárokat húzza meg úgy, hogy a kívánt eredményt érje el(a 16 szaknál megadott pontszámokat egy kicsit magasnak tartom, de nem teljesíthetetlenek).
Igen fontos, hogy a felsőoktatásra a költségvetésből a fejlett országoknak megfelelő % jusson, mert a színvonalas, minőségi képzésnek ez is feltétele(de legalább a korábbi 180 milliárd forint).
A minőségi képzéshez nagyon fontos lenne a középiskolai színvonalat javítani, mert felsőoktatásban dolgozóként néha hihetetlen hiányosságokkal találkozom( a=b/c-ből a c-t nem tudja kifejezni a műszaki hallgató! Nem is ment át, de, hogyan jutott el idáig?)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz