Adatok
Kalmár Éva
53 bejegyzést írt és 76 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Péntek este van, az egyik holland csatornán az élő beszélgetős műsor, a Late night show ideje. A stúdióban lelkes nézők, a szoba közepén levő asztalnál öten ülnek meghivott vendégek: egy 35 éves énekesnő, túl karrierje csúcspontján, 15 évesen kezdte pályafutását egy tinédzser-zenekarban, most éppen…..
Critical Biomass
Az objektív informálásról és a racionális információfeldolgozásról
2017.10.19 23:08:15
Hatásos tudománykommunikáció?
Tisztán emlékszem arra, hogy amikor először olvastam Brian Wynne 2006-os PUBLIC ENGAGEMENT AS A MEANS OF RESTORING PUBLIC TRUST IN SCIENCE – HITTING THE NOTES, BUT MISSING THE MUSIC? című cikkét [1], hihetetlen dühös lettem. Már egy éve írtam rendszeresen a Critical…..
Ezt a két könyvajánlót az idei könyvhetes posztból másoltam ki a könyebben tudjak az itt leirtakra hivatkozni.
Stephen W. Littlejohn, Karen A. Foss, John G. Oetzel Theories of Human Communication, 11th edition (2016)
Tavaly jelent meg ennek a kommunikációs elméletekkel foglalkozó alapműnek a…..
A minap Boldogkői Zsolt a facebook-on idézte az idei könyheti posztunkban megjelent, a Hiénák a betegágy körül című könyvéről általam irt kritikát az alábbi megjegyzések kíséretében:
"A Critical Biomass-ben recenziót írtak a Hiénákról, melyben először az egekbe magasztalják a könyvemet, de csak…..
Kalmár Éva
2017.10.10 16:47:52
Kinek mi jut eszébe az űrhajós ételekről? Nekem elsőre az, hogy természetesen tubusból szipkázzák ki a különböző izű tápláló zseléket. Pedig a tubusos űrkoszt már jócskán a múlté, manapság a liofilizált készétel divik (úgy a hatvanas évek óta). Az elkészült sült illetve főtt ételeket fagyasztva…..
Gondoltad volna, hogy a mai napig hihetetlenül aktív David Atthenborough május 8.-án lesz 90 éves? Pedig igaz! Sir David Frederick Attenborough 1926. május. 8.-án született Londonban, de gyermekkorát Leicesterben töltötte, ahol apja igazgatóként dolgozott az egyetemen. Három fiúgyerek…..
Aki azt hitte, hogy teakeverékkel és „természetes alapanyagokkal” fogunk foglalkozni, az sajnos téved. Itt most olyan növényeket szeretnék sorba venni, amelyek megoldást jelenthetnek társadalmi szintű problémákra. A biotechnológiát szeretik színek szerint rendezni, ezeknek a területeit szeretném…..
A Leideni Egyetem egyik tudománykommunikációs kurzusa (az On being a scientist) olyan filozófiai és etikai kérdésekkel foglalkozik, mint például hogy mi is a tudomány, mihez vezet a "publish or perish" rendszer, mi számit szellemi tulajdonnak a tudományban, de előkerülnek olyan témák is, hogy…..
A szépségipar tulajdonképp a tudományok dögevője opportunistája. Mindig lépést tartott a tudománnyal, mindig kicsipegette a neki tetsző részeket és az így elkészült termékeket csillagászati áron értékesítette. A high-tech kozmetikumok nem modernkori vívmányok. A 20 század elején az Egyesült…..
A kék biotechnológia hazánkat kevéssé érintő tudományág, ugyanis a tengeri élőlényeket tanulmányozza és azok biotechnológiai célú felhasználását. Egy nagyon izgalmas tudományág, főleg ha figyelembe vesszük, hogy bolygónk kétharmadát víz borítja, a növekvő népesség ellátása pedig egy nagyobb terhet…..
VRE kérdőiv
Kedves blogolvasók!
Jelenleg értem el a tudománykommunikátori mesterképzésemnek arra a szintjére, hogy a szakdolgozatomhoz már csak egy kérdőiv eredményeire lenne szükségem. A szakdolgozati témámban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Virtuális…..
December elsején a következő hir járta körbe a világsajtót:
Egy kínai tudós azt állítja, tud embert klónozni
Az index által lehozott cikk igy folytatódik:
"Hszu Hsziaocsun azt mondja, már birtokában van a technológia, hogy embereket klónozzon, csak azért nem használja, mert…..
Critical Biomass
Az oltás-paradoxonról tudománykommunikátor szemmel 2. A média szerepe
2015.08.24 16:47:03
Mi is az az oltás-paradoxon?
Az oltások által megelőzhető betegségek előfordulása illetve az ilyen betegségek által okozott halálesetek száma az elmúlt évtizedek alatt rekormélységekbe zuhant. Ezáltal a kötelező védőoltások számítanak az eddig bevezett orvosi és…..
Kalmár Éva
2015.08.25 06:32:31
Kalmár Éva
2015.08.27 20:44:21
@Uf:
Attól, hogy valaminek a szabályai rég kialakultak, az a dolog lehet éppenséggel rossz, félrevezető, és nem mellesleg attól még lehet azon változtatni. A "mindig is igy csináltuk" nem elég ok arra, hogy minden marajon a régiben.
A hamis egyensúly egy valós média-probléma, amin jó lenne változtatni. Onnan eredeztethető, hogy az korrektség kedvéért illik megszólaltatni a "másik oldal" képviselőjét is, megadni az esélyt nekik is, hogy elmodnják a véleményüket. Ezzel nincs is baj. A javaslat az, hogy egy cikkben ne ugyanannyi karaktert (riportban meg szót) kapjon az az oldal, amit a kutatók 1%-a képvisel, mint a másik, mert ez fals képet ad a kérdésről súlyáról. Megosztottabbnak mutatja a kutatókat egy olyan kérdésben, amiben amúgy konszezus van, csak elvétve van ellenvélemény, amit tudományosan vagy alátámasztott valaki, vagy sem.
De itt visszakanyaroduk egy információ hirértékéhez. Nagyobb visszhangja van egy olyan hirnek, hogy valaki teljesen totálisan mást állit, mint a kutatók többsége, mint hogy egy 264. kisérlet ugyanazt az eredméynt hozta ki, mint az eddigiek.
Te most John Olvier számos analógiáját cáfolod azzal, hogy nincs gyök -1? Mesélj, mióta változott a 2+2 fogalma? Pitagórasz szerint mennyi volt? Mondhatott volna olyat is, hogy a társadalom hány százaléka látja a füvet zöldnek. Ebbe is bele lehet kötni, fel lehet hozni a szintévesztőket, vakokat, a fényviszonyoktól függővé tenni a választ. Mindenbe bele lehet kötni. Ezzel nem bizonyitani akarta a klimaváltozást, csak annyit mondott, hogy ez egy olyan tény, amiről tudományos konszenzus van.
Attól, hogy valaminek a szabályai rég kialakultak, az a dolog lehet éppenséggel rossz, félrevezető, és nem mellesleg attól még lehet azon változtatni. A "mindig is igy csináltuk" nem elég ok arra, hogy minden marajon a régiben.
A hamis egyensúly egy valós média-probléma, amin jó lenne változtatni. Onnan eredeztethető, hogy az korrektség kedvéért illik megszólaltatni a "másik oldal" képviselőjét is, megadni az esélyt nekik is, hogy elmodnják a véleményüket. Ezzel nincs is baj. A javaslat az, hogy egy cikkben ne ugyanannyi karaktert (riportban meg szót) kapjon az az oldal, amit a kutatók 1%-a képvisel, mint a másik, mert ez fals képet ad a kérdésről súlyáról. Megosztottabbnak mutatja a kutatókat egy olyan kérdésben, amiben amúgy konszezus van, csak elvétve van ellenvélemény, amit tudományosan vagy alátámasztott valaki, vagy sem.
De itt visszakanyaroduk egy információ hirértékéhez. Nagyobb visszhangja van egy olyan hirnek, hogy valaki teljesen totálisan mást állit, mint a kutatók többsége, mint hogy egy 264. kisérlet ugyanazt az eredméynt hozta ki, mint az eddigiek.
Te most John Olvier számos analógiáját cáfolod azzal, hogy nincs gyök -1? Mesélj, mióta változott a 2+2 fogalma? Pitagórasz szerint mennyi volt? Mondhatott volna olyat is, hogy a társadalom hány százaléka látja a füvet zöldnek. Ebbe is bele lehet kötni, fel lehet hozni a szintévesztőket, vakokat, a fényviszonyoktól függővé tenni a választ. Mindenbe bele lehet kötni. Ezzel nem bizonyitani akarta a klimaváltozást, csak annyit mondott, hogy ez egy olyan tény, amiről tudományos konszenzus van.
Kalmár Éva
2015.08.27 22:02:50
@Uf:
oké, egy vita esetén igazad van, de azért én nem is tudom, láttam-e már valaha valós vitát egy tudományos kérdésről a tévében. egy tudományos eredményről szóló cikkben vagy egy hiradóbeli beszámolóban nincs vita, nincs meggyőzés, csak a két fél, aki elmondja a saját szövegét, kvázi ugyanannyi időben, nem reagálnak max csak egy kérdésre, nincsenek érvek, ellenérvek, csak kinyilatkoztatások. nincs konkréta vita.
oké, egy vita esetén igazad van, de azért én nem is tudom, láttam-e már valaha valós vitát egy tudományos kérdésről a tévében. egy tudományos eredményről szóló cikkben vagy egy hiradóbeli beszámolóban nincs vita, nincs meggyőzés, csak a két fél, aki elmondja a saját szövegét, kvázi ugyanannyi időben, nem reagálnak max csak egy kérdésre, nincsenek érvek, ellenérvek, csak kinyilatkoztatások. nincs konkréta vita.
A napokban startol a 86. Ünnepi Könyvhét, mi pedig, most már lassan hagyományos módon, egy könyvajánlós poszttal kedveskedünk nektek. Sajnos kicsit az is hagyomány hogy nem csak (sőt, elsősorban nem) magyar könyvekről van szó, ugyanis a nívós tudományos-ismeretterjesztő…..
Kalmár Éva
2015.06.05 10:12:49
Critical Biomass
Az oltás-paradoxonról tudománykommunikátor szemmel 1. A bizalom
2015.03.31 14:15:21
Kalifornia, Berlin, Kanada, Mexikó. Az utóbbi hónapokban egyre több helyről jelentenek kanyarójárványt. Ez egy olyan betegség, amely ellen már igencsak hatékonyan felvette az emberiség a küzdelmet: a legyengitett kórokózót tartalmazó oltóanyag segitségével (itt olvasható egy…..
Kalmár Éva
2015.04.04 11:56:34
@Karinthy-paradoxon:
Tulajdonképpen mit vársz? Hogy tudkom cikkekkel vagy blogbejegyzésekkel támasszam alá az általad vitatott állítást? Amúgy nem hiteles? Ezen az alapon minden mondatomhoz fűzhetnék referenciát.
Vitatható pont ez, persze, de nem értem, miért olyan fontos kérdés ez neked.
De hogy legyen olvasnivalód:
blogs.discovermagazine.com/collideascape/2014/08/07/vaccine-gmo-denial-treated-equally/#.VR-z6EZHmc1
Tulajdonképpen mit vársz? Hogy tudkom cikkekkel vagy blogbejegyzésekkel támasszam alá az általad vitatott állítást? Amúgy nem hiteles? Ezen az alapon minden mondatomhoz fűzhetnék referenciát.
Vitatható pont ez, persze, de nem értem, miért olyan fontos kérdés ez neked.
De hogy legyen olvasnivalód:
blogs.discovermagazine.com/collideascape/2014/08/07/vaccine-gmo-denial-treated-equally/#.VR-z6EZHmc1
Kalmár Éva
2015.04.07 12:22:16
@Karinthy-paradoxon:
Értelek, és amúgy egyet is értenék veled ebben, ha a fenti bejegyzésnek a célközönsége az oltáskritikusok bármely csoportja lenne, nem pedig a critical biomass párszáz fős olvasótábora, vagy azok a tudományt kedvelők, akik értetlenül állnak a racionális érvekkel meggyőzhetetlenek előtt, és ez az egész trust issue újdonság nekik.
Persze, az igaz, hogy egy célzott kommunikációban taktikailag nem jó összemosni semmilyen célcsoportot egy másik- akármilyen - csoporttal, azzal nem ér el az ember semmi jót.
De a posztban (ismét elmondom) az oltásellenesség kialakulásának folyamatát hasonlitottam a GMO-ellenesség kialakulásához, mert akármennyire is tiltakozol, van hasonlóság a két jelenség kialakulása között. Persze különbség is. Te azt mondod, ezzel egybemosom a két tábort, én meg azt mondom, nem. Ez a kijelentés nem az oltásellenesekről vagy a GMO-ellenzőkről szól, hanem magáról a két folyamatról, amik történésekből állnak, amik egy része átfed, egy része meg nem. Ennyi és nem több van az általad felkapott mondatban.
Értelek, és amúgy egyet is értenék veled ebben, ha a fenti bejegyzésnek a célközönsége az oltáskritikusok bármely csoportja lenne, nem pedig a critical biomass párszáz fős olvasótábora, vagy azok a tudományt kedvelők, akik értetlenül állnak a racionális érvekkel meggyőzhetetlenek előtt, és ez az egész trust issue újdonság nekik.
Persze, az igaz, hogy egy célzott kommunikációban taktikailag nem jó összemosni semmilyen célcsoportot egy másik- akármilyen - csoporttal, azzal nem ér el az ember semmi jót.
De a posztban (ismét elmondom) az oltásellenesség kialakulásának folyamatát hasonlitottam a GMO-ellenesség kialakulásához, mert akármennyire is tiltakozol, van hasonlóság a két jelenség kialakulása között. Persze különbség is. Te azt mondod, ezzel egybemosom a két tábort, én meg azt mondom, nem. Ez a kijelentés nem az oltásellenesekről vagy a GMO-ellenzőkről szól, hanem magáról a két folyamatról, amik történésekből állnak, amik egy része átfed, egy része meg nem. Ennyi és nem több van az általad felkapott mondatban.
1998-ig egy 33,5 méteres, 200 tonnás bálna illetve egy 115 méteres vörösfenyő osztozott a világ ma is élő legnagyobb élőlénye cimen, attól függően, hogy a magasságot vagy a tömeget vették alapul a nagyság megállapitásakor. Ám tizenhét éve leirtak egy olyan gombaegyedet, ami…..
Kalmár Éva
2015.03.16 09:21:47
@G. M. E.:
A folyadékáramlás-vizsgálatok és a csapatban mozgó élőlények viselkedésének kutatása segitett biztonságosabb menekülőútvonalakat tervezni olyan helyekre, ahol nagy embertömeg fordulhat elő.
A hálózatkutatás eredményeit is már számos helyen alkalmazzák.
Az, hogy a potenciális hasznát egy kutatásnak nem látjuk, még nem jelenti azt, hogy nem is lesz.
A folyadékáramlás-vizsgálatok és a csapatban mozgó élőlények viselkedésének kutatása segitett biztonságosabb menekülőútvonalakat tervezni olyan helyekre, ahol nagy embertömeg fordulhat elő.
A hálózatkutatás eredményeit is már számos helyen alkalmazzák.
Az, hogy a potenciális hasznát egy kutatásnak nem látjuk, még nem jelenti azt, hogy nem is lesz.
A tavalyi év többek között azzal a tudományos cikkel zárult, amelyben Ken Sayers és C. Owen Lovejoy tételesen cáfolta a paleo-diéta alapelveit. A szerzőpáros többek között arról számol be a The Quarterly Review of Biology oldalain, hogy az eddigi atropológiai, biológiai és…..
Kalmár Éva
2015.02.02 09:47:27
@Caenorhabditis elegans: @fordulo_bogyo:
A szárnyfedőket meg a szárnyakat leszedik, talán még a lábakat is, de a testet kitinestül eszik a képek és a beszámolók alapján. Ez adja a "kivül ropogós, belül puha" élményt :)
A szárnyfedőket meg a szárnyakat leszedik, talán még a lábakat is, de a testet kitinestül eszik a képek és a beszámolók alapján. Ez adja a "kivül ropogós, belül puha" élményt :)
Kalmár Éva
2015.02.02 09:58:22
@unpopular.puffin:
Most januárban kezdődik egy in vitro csirkemell "feasibility study" Izraelben, ami izgalmasan hangzik.
www.prweb.com/releases/2015/01/prweb12434419.htm
Ami azért különösen vicces:
In his essay "Fifty Years Hence" Churchill wrote "We shall escape the absurdity of growing a whole chicken in order to eat the breast or wing, by growing these parts separately under a suitable medium."
Most januárban kezdődik egy in vitro csirkemell "feasibility study" Izraelben, ami izgalmasan hangzik.
www.prweb.com/releases/2015/01/prweb12434419.htm
Ami azért különösen vicces:
In his essay "Fifty Years Hence" Churchill wrote "We shall escape the absurdity of growing a whole chicken in order to eat the breast or wing, by growing these parts separately under a suitable medium."
A La vida loca nevű osztrák honlap blogján (amihez Daniela Pfeifer dietetikus mellett Dr. Ingo Paulsen biológus, Steffen Schalk fitness- és egészség-coach, valamint Mia Schöbel LifeCoach adja a nevét) idén februárban megjelent egy bejegyzés Steffen, az egészségguru tollából, ami a…..
Kalmár Éva
2013.06.27 20:43:56
@mysstes:
Sdani kommentjét idéztem szó szerint, az ő érdeme a megfogalmazás. Az "elmebeteg diéta" pont az epilepszia-vonal miatt frappáns - szerintem. De elnézést, ha valakinek ez sértő.
Sdani kommentjét idéztem szó szerint, az ő érdeme a megfogalmazás. Az "elmebeteg diéta" pont az epilepszia-vonal miatt frappáns - szerintem. De elnézést, ha valakinek ez sértő.
Kalmár Éva
2013.06.28 11:37:13
@tas_:
Onnan, hogy egy igazi ketogén diétát személyre szabottan, kórházban, orvosi ellenőrzés alatt állítanak be (még Mo-on is), mert olyan komoly szív-és érrendszeri, illetve veseproblémák léphetnek fel, amihez azonnali orvoso segítség kellhet. Nem mindenki bírja az inzulinszint drasztikus csökkenését sem. Valamint eléggé egyoldalú, sok vitaminból hiány kép fel, ha nem szed az ember spéci készítményeket. Ezt nem hívnák egészséges étrendnek.
Hogy mit igen?
"follow Michael Pollan‘s stunningly simple advice to “Eat food. Not too much. Mostly plants.”
Olyan tanulmány nincs, ami kontroll csoporttal szemben hasonlítaná össze a ketogénesek egészségügyi állapotát, vagy legalábbis nem találtam olyat, amiből a "kiesőket" (akik nem bírják) ki nem zárták volna. Úgy meg nem korrekt az egész.
Onnan, hogy egy igazi ketogén diétát személyre szabottan, kórházban, orvosi ellenőrzés alatt állítanak be (még Mo-on is), mert olyan komoly szív-és érrendszeri, illetve veseproblémák léphetnek fel, amihez azonnali orvoso segítség kellhet. Nem mindenki bírja az inzulinszint drasztikus csökkenését sem. Valamint eléggé egyoldalú, sok vitaminból hiány kép fel, ha nem szed az ember spéci készítményeket. Ezt nem hívnák egészséges étrendnek.
Hogy mit igen?
"follow Michael Pollan‘s stunningly simple advice to “Eat food. Not too much. Mostly plants.”
Olyan tanulmány nincs, ami kontroll csoporttal szemben hasonlítaná össze a ketogénesek egészségügyi állapotát, vagy legalábbis nem találtam olyat, amiből a "kiesőket" (akik nem bírják) ki nem zárták volna. Úgy meg nem korrekt az egész.
Kalmár Éva
2014.11.04 11:26:04
@Munyi cica:
Alapból a tények és tévhitek oldal egy kalap alá tartozik Antal Vali vagy a szabadon ébredők oldalával, ha szépen és udvariasan fogalmazok tudományosan megbizhatatlen bélyegzőt ütnék rá.
Ez az absztrakt egy értelmezhetetlen tudományoskodó hablaty, sok helyen az alany nem egyezik az állitmánnyal, szó van egy enzimről, ami nincs a nevén nevezve. A megmembránba beépülő deutériumról eddig sosem hallottam, és nincs is rendes hivatkozás hozzá.
Ha már hivatkozások: az idézett cikkek mind rákkal kapcsolatosak, de egyikben sem eszik szó sem a deutériumról, a legelsőben van viszont szó a ketogén diétáról, és annak kezdvező mivoltáról egerek esetében. A többi cikk viszont rendes, normális cikk, valószinűleg pufferként szolgálnak, hogy ne vedd észre azt, ami kilóg a sorból. pl annak az előadásnak az absztraktját, amit Boross tartott (2. hivatkozás): Key Note lecture at the 3rd International Congress on Deuterium Depletion, Budapest, Hungary, EU, May 15-16, 2014. Ez viszont nem szakmailag birált illetve véleményezett újságban megjelent publikáció, úgyhogy én ezt nem véleményezném.
És persze van a ketogén diétás Plos One cikk (első hivatkozás). Az a helyzet, hogy a ketogén diéta nem okoz akkora vércukorcsökkenést, hogy annak bármi hatása lenne a rákos sejtek anyagcseréjére. Lehet, hogy a ketontesteknek van vmi hatása, de ezt konkrétan ki kéne mutatni.
Röviden összefoglalva, ez alapján nem hinném, hogy a deutrériumnak bármi köze lenne a rákhoz. Az lehet, hogy a ketogén diéta jó hatással volt áttétes rákos egerek túlélésére, de hogy a hatásmehanizmusa nem az, amire hivatkoznak, az tuti. És ezen kivül még eléggé messze van ez attól, hogy megbizható alternativ teráának lehetne nevezni.
Alapból a tények és tévhitek oldal egy kalap alá tartozik Antal Vali vagy a szabadon ébredők oldalával, ha szépen és udvariasan fogalmazok tudományosan megbizhatatlen bélyegzőt ütnék rá.
Ez az absztrakt egy értelmezhetetlen tudományoskodó hablaty, sok helyen az alany nem egyezik az állitmánnyal, szó van egy enzimről, ami nincs a nevén nevezve. A megmembránba beépülő deutériumról eddig sosem hallottam, és nincs is rendes hivatkozás hozzá.
Ha már hivatkozások: az idézett cikkek mind rákkal kapcsolatosak, de egyikben sem eszik szó sem a deutériumról, a legelsőben van viszont szó a ketogén diétáról, és annak kezdvező mivoltáról egerek esetében. A többi cikk viszont rendes, normális cikk, valószinűleg pufferként szolgálnak, hogy ne vedd észre azt, ami kilóg a sorból. pl annak az előadásnak az absztraktját, amit Boross tartott (2. hivatkozás): Key Note lecture at the 3rd International Congress on Deuterium Depletion, Budapest, Hungary, EU, May 15-16, 2014. Ez viszont nem szakmailag birált illetve véleményezett újságban megjelent publikáció, úgyhogy én ezt nem véleményezném.
És persze van a ketogén diétás Plos One cikk (első hivatkozás). Az a helyzet, hogy a ketogén diéta nem okoz akkora vércukorcsökkenést, hogy annak bármi hatása lenne a rákos sejtek anyagcseréjére. Lehet, hogy a ketontesteknek van vmi hatása, de ezt konkrétan ki kéne mutatni.
Röviden összefoglalva, ez alapján nem hinném, hogy a deutrériumnak bármi köze lenne a rákhoz. Az lehet, hogy a ketogén diéta jó hatással volt áttétes rákos egerek túlélésére, de hogy a hatásmehanizmusa nem az, amire hivatkoznak, az tuti. És ezen kivül még eléggé messze van ez attól, hogy megbizható alternativ teráának lehetne nevezni.
Évente 100-120 gombamérgezésnek titulált esetet regisztálnak Magyarországon. 60%-uk nem mérgezés áldozata, gyakran a gyomorgörcs, hányás, hasmenés (gasztrointesztinális tünetek) túl sok vagy már bomlásnak indult (túl nedvesen, öregen, vagy kukacosan szedett, vagy túl sokáig…..
Critical Biomass
Azok a csodálatos gombák - azok a bizonyos másodlagos anyagcseretermékek
2014.10.06 10:55:09
Amint az előző részből láttuk, a gombák elsődleges anyagcserefolyamatai az energiaszerzést (a sejtlégzés vagy az erjesztés révén) valamint a sejtalkotó makromolekulák szintézisét biztositják. Ezeken a reakciókon túl azonban léteznek bizonyos gombákban ún. másodlagos…..
Az ember által behurcolt élőlényekre sajnos nagyon sok példát lehetne hozni. Ezek legtöbbje szárazföldi növény vagy állat, amit egy olyan szigetre hurcolt be az ember direkt vagy véletlenül, ahol az eredetileg nem fordult addig elő. Mivel ezeknek az élőlényeknek természetes…..
Critical Biomass
Azok a csodálatos gombák - a gombák emesztésére alapuló iparágak
2014.09.23 21:45:50
A gombák anyagcseréjéről
A gombák, mint a növények, a tápanyagokat oldott állapotban veszik fel a sejtfalukon keresztül. A növényekkel ellentétben viszont fotoszintézisre nem képesek, vagyis a növekedésükhoz és szaporodásukhoz szükséges anyagokat úgy állitják elő, hogy…..
Kalmár Éva
2014.09.24 07:29:07
Kalmár Éva
2014.09.24 11:02:59
@Komavary:
Visszatérve az Asperigillusokra. Az irodalom alapján úgy tűnik, hogy mig az A. sojae-t tradicionálisan is csak szójaszósz előállitásra használják, az A. oryzae-t sok mindenre, és valószinű, hogy ez utóbbit könnyebb ipari mennyiségben tenyészteni vele mindenféle enzimet termeltetni (vagy csak ezt éri meg, mert úgyis mindent erjeszt). Nem tudom, hogy a két faj proteázai között mekkora a külömbség, de lehet, hogy az A. sojae-val előállitott szójaszósz más, mint az, amit az A. oryzae-enzimekkel gyártanak. Ennyire nem vagyok szójaszósz-gourmand :)
Visszatérve az Asperigillusokra. Az irodalom alapján úgy tűnik, hogy mig az A. sojae-t tradicionálisan is csak szójaszósz előállitásra használják, az A. oryzae-t sok mindenre, és valószinű, hogy ez utóbbit könnyebb ipari mennyiségben tenyészteni vele mindenféle enzimet termeltetni (vagy csak ezt éri meg, mert úgyis mindent erjeszt). Nem tudom, hogy a két faj proteázai között mekkora a külömbség, de lehet, hogy az A. sojae-val előállitott szójaszósz más, mint az, amit az A. oryzae-enzimekkel gyártanak. Ennyire nem vagyok szójaszósz-gourmand :)
Kalmár Éva
2014.09.24 11:05:41
Mániákusan szeretem a gombákat. Varázslatos teremtmények. A sokféleségük egyszerűen bámulatra méltó. De sajnos a csiperkén, gyilkos galócán, Candidán és a lekvárokon növő penészgombákon kivül a többiek nagyon kevés figyelmet kapnak, pedig szinte hihetetlen érdekességekre…..
Tom Szakynak, a TerraCycle magyar származású alapitójának könyve egy pár hete jelent meg magyarul. A Hulladék-tudatosan cimű könyv igazából egy részletes tanulmány, amely rendkivül alaposan és gondosan felépitve ismerteti a szemétkérdést, a hulladékkezelés történetét, az…..
Kalmár Éva
2014.07.15 07:14:42
@Komavary:
Ó tényleg, ezt a vonalat kihagytam. Igazából abszolút nem értem, miért pont Choprat kérték erre fel, semmi ajurvéda, kvantumgyógyítás, sőt, semmi humbug sincs a könyvben.
Ó tényleg, ezt a vonalat kihagytam. Igazából abszolút nem értem, miért pont Choprat kérték erre fel, semmi ajurvéda, kvantumgyógyítás, sőt, semmi humbug sincs a könyvben.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
www.pnas.org/content/111/Supplement_4#ColloquiumPapersfreeonline