Regisztráció Blogot indítok
Adatok
egy szavazó

2 bejegyzést írt és 54 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2013.02.25. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
1000 leütés Tíz kérdés a baloldali blokkhoz 2013.10.09 19:56:18
Érdekelne egy-két dolog a baloldal kapcsán. Sorolom: 1. Hogyan veszik elejét (mielőtt felüthetné a fejét) a baloldali politikai kultúrában bevett kiadásnövelési - GDP bezúzási - adósságnövelési ciklusnak? 2. Ennek érdekében hogyan tervezik csökkenteni az államháztartás…..
egy szavazó 2013.10.10 11:30:53
A történelmi előzmények: az öt évszázadnyi gyarmati sor, a vesztett háborúk, az átlagnál műveltebb és polgárosodottabb zsidóság kivetése, az iparos és gazdálkodó németség kitelepítése, az általános bizalmatlanság mindenféle "idegennel" szemben, a centralizált rendszerek máig tartó, veszedelmes ölelése, a széthúzás, a hatalmi elitek és a választói tömegek vonzódása a paternalista megoldásokhoz mind ugyanabba az irányba mutatnak: Magyarország társadalma elveszti az esélyét, hogy valaha is felzárkózzon Nyugat-Európához.

A produktív, piaci, versengő, szociális, demokratikus, puritán kapitalizmus a periférián illúzió marad.

Magyarország a következő évtizedekben leszálló ágban lesz gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt, legjobb esetben stagnálás, pangás várható. A jóléti olló mindenképpen tovább nyílik nyugati szomszédainkhoz képest.

Az adósságállomány szorítása, a tőkeszegénység, az innováció hiánya, a rossz demográfiai folyamatok, a végletesen ellentétes társadalmi törekvések, a politikai harcok mind egy lefelé irányuló spirál képét vetítik előre. Mindeközben erősödik az ambiciózus, képzett emberek kiáramlása, ez tovább gyengíti Magyarországot.

A centrum tőkéjével és újító képességével, illetve a feltörekvő országok milliárdos létszámú, olcsó munkaerejével az európai periféria aligha tudja felvenni a versenyt.

A versenyképesség a tőkeerő és az innováció tekintetében nem tud helyreállni. A munkaerő minőségét maga a kormány erodálja. A munkaerő árának - végül is a jövedelmeknek - a lemorzsolódását a globális piac kényszeríti ki.

A magánfogyasztás és a közfogyasztás - egészségügy, oktatás, nyugellátás, tömegközlekedés, útfenntartás, közbiztonság - folyamatos lecsúszás után balkáni szintre kerül.
egy szavazó 2013.10.10 17:38:21
@panelburzsuj: az a gond, hogy a gödör nem fix dolog. Mindig van tér lefelé csúszni. Elképzelni is nehéz, mekkora lehet a nyomor.

Magyarország Nyugat-Európa lélegeztetőgépére van utalva minden porcikájával (kereskedelem, beruházás, tőke). Ha Nyugat-Európa végérvényesen elindulna a lejtőn - amiben nem hiszek, mert magvannak a mechanizmusok a regenerálódásra -, annak Magyarország (is) látná leghamarabb kárát.

Egyébként az a néhány ázsiai vállalat, amelyik "fantáziát" lát Magyarországban, csak azért fektet be nálunk, mert közel van a "hanyatló" nyugat,és az EU-n belül kereskedelmi kedvezményekhez jut.
egy szavazó 2013.10.10 19:19:45
@panelburzsuj: a hit egy romantikus dolog. Viszont a gazdaságban nyers törvényszerűségek uralkodnak, mint a fizikában. A kialakult körülmények között a lecsúszást sem a jobboldal, sem a baloldal, sem a szélsőségesek nem tudják megállítani. Nem örülök ennek, de nem tudok mást mondani. "Idegenszívűségnek" ehhez semmi köze. Csak abban bízhatunk, hogy Európa nem bukik el, mert "keletről" biztosan nem jön megváltás. Eddig keletről a tatárok, a törökök, meg az oroszok jöttek, mire lehet onnan számítani? A pár ázsiai cég - ahogy korábban írtam -, csak azért van itt, mert közel vagyunk Nyugat-Európához.
ténytár.blog Növekedési Hitelprogram - túlzó várakozások? 2013.10.10 08:01:00
2013. szeptember 11-én jelentette be Matolcsy György, hogy 2013. október elsején elindul a jegybank Növekedési Hitelprogram második szakasza. Ennek keretében az MNB 2014. december 31-ig összesen 2000 milliárd forint nulla százalékos kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a…..
egy szavazó 2013.10.10 09:51:35
Átlátszó Oktatás Egy pécsi középiskolás szombati beszéde 2013.10.07 03:21:51
Szombati tudósításunkban csak Szegedről és Budapestről volt szó, pedig Pécsen is volt tüntetés. Aradi Hanga, a Középiskolai Hálózat aktivistája mondott beszédet: ,,A tanárok félnek. Félnek, és hallgatnak." Kedves Tanáraim! Decemberben, diákként, azért mentünk…..
egy szavazó 2013.10.07 12:34:58
Köszönöm, Hanga!

Egy autoriter rendszer utolsó évtizedében jártam gimnáziumba, a Leőweybe. Nem gondoltam volna, hogy lesz még idő, amikor újból egy autoriter rendszer kiépülése ellen kell tiltakozni.

Különösen a kisstílű, alpári hangnemben hozzászólók figyelmébe ajánlom az alábbiakat:

A két prioritás, amelyek nélkül esélye sincs az országnak a felemelkedésre:

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét és mennyiségét önerőből is számottevően emelni lehet.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét.

Ezek nélkül nincs megállás a nyomorúságos perifériára vezető meredek lejtőn.

1./ A közoktatás állami-klerikális bekebelezése, az évek óta tartó forráskivonás az egyébként szétaprózott felsőoktatásból, a keretszámok szűkítése nem egy tudásalapú társadalom irányába mutatnak. Ezt a folyamatot vissza kell fordítani!

2./ A közoktatásban meg kell szüntetni az egyházi befolyást! A vallási hovatartozás az egyén és a család legbelsőbb magánügye, és – tekintettel a történelmi előzményekre – Magyarországon különösen érzékeny személyi adat. A hitéletnek az egyházi intézményekben van a helye.

3./ A közoktatásban erősíteni kell a nyelvoktatást, az elemző, problémamegoldó, gyakorlatias készségek fejlesztését, a koóperációt, bátorítani kell az önálló véleményalkotást! Ezzel szemben drasztikusan csökkenteni kell a lexikális adathalmazok sulykolását, adattárolásra ott van a számítógép és az internet. Kevesebb múltba révedés és pátosz, több informatika. A tanári pályát - a pedagógus életGálya-modellel szemben - valóban vonzóvá kell tenni! Elégedett, kreatív, szabad emberek hozhatják ki a legtöbbet a felnövő generációból.

4./ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létjogosultságát – egyáltalán a közoktatás államosítását – felül kell vizsgálni! A gigantikus apparátusban erősödnek a személyi függőségek, mindenki a utasítást várja, mielőtt bármit tenne. A kézenfekvő, hatékony és gyorsan kivitelezhető megoldásokat is halasztják felső jóváhagyás nélkül. Fortélyos félelem igazgat, nem a szakmaiság és a jog. A túlcentralizált rendszerek lelassulnak, az össztársadalmi veszteségek nagyok.

5./ Különös hangsúlyt kell fektetni a legszegényebbek oktatásának támogatására. Az alsó szociális rétegek FELFELÉ TOLÁSÁVAL kell növelni az átlagos szakképzettséget, a munkakínálatot, a foglalkoztatási rátát. Így csökkenhet a szegénység újratermelődése. Az oktatás az előfeltétele annak, hogy ezek a rétegek résztvegyenek később a közteherviselésben.

6./ A felsőoktatásban NE LEGYEN TANDÍJ! Csak a túlfogyasztók fizessenek! Ennek az programnak a megvalósítása - szemben a tisztán populista ígéretekkel - nem gyengíti, hanem erősíti az ország versenyképességét. A felsőoktatásba bejutó szegényeket ezen felül (!) ösztöndíjjal kell támogatni. Semmi sem mobilizál úgy, mint a felemelkedés reménye. A nemzeti versenyképesség erősítése érekében – és humánus megfontolásból – minden eszközzel, de leginkább az oktatással kell segíteni a társadalmi mobilitást, növelni kell az átlagos felsőfokú képzettséget. Ennek legfontosabb eszköze, hogy a felsőoktatás közszolgáltató jellegű legyen, kizárólag a teljesítmény számítson a bekerülésnél és a bent maradásnál. Ha a piaci igényeknek megfelelő struktúrában több diplomás van az országban, szívesebben telepednek le magas hozzáadott értékű termelést és szolgáltatást végző vállalatok. A skandináv országok a drága, viszont magasan képzett munkaerejükkel sokkal több tőkét vonzanak, mint a déli országok az olcsó, de alacsonyan képzett tömegeikkel.

Ha a felsőoktatás nem közszolgáltatás, hanem privilégium, akkor túl sok tehetség vész el, és ez végzetes hiba egy olyan ország számára, amely nem képes úgy beszippantani a világ szellemi elitjét, mint az Egyesült Államok. A túlfogyasztást – amely minden ingyenes szolgáltatás esetén fennáll - teljesítményen alapuló szabályozással kell korlátozni. Csak a renitensek fizessenek!

Itt érdemes megállni egy gondolatra: Baden és Württemberg, XIX. század: Carl Benz édesapja mozdonyvezető volt, aki korán meghalt, a fiút édesanyja egyedül nevelte. Gottlieb Daimler apja vendéglős volt. Wilhelm Maybach árvaházban nőtt fel. Nem éppen a felső középosztály.... Ezért nem veszhet el egyetlen tehetség sem!

7./ A 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárról: az alacsonyan képzett tömegek növelése arra predesztinálja az országot, hogy a tömegtermelő, összeszerelő jellegű beruházásokért versenyezzen Ázsiával, ami be is betonozza helyünket az európai periféria szélén.

8./ A Nemzeti Pedagógus Kar nem demokratikus képződmény. Sokkal inkább tekinthető az államilag vezérelt szabadságelvonás újabb lépcsőfokának: az ellenőrzés, a megfigyelés, a csoportnyomás, a besorozás eszközének.

Pedig a sikekres nemzetek példája egyértelmű: szabad, kreatív, nemzetközileg is versenyképes generáció felnevelése csak szabad, kreatív, elégedett tanári kartól várható.
A morgás joga Vajon egy fecske csinál nyarat? 2013.09.24 20:32:55
Ugyan az érdekeltek többsége eddig is úgy vélte, a köznevelés államosítása nem az Orbán-kormány sikersztorijainak legnagyobbika, lassan a kormány és a Fidesz is bevallja, olyan dolog került a ventilátorba, ami nem éppen szalonképes szobabelsőt eredményez. "Miniszteri biztost…..
egy szavazó 2013.09.25 10:07:38
1./ A közoktatás állami-klerikális bekebelezése, az évek óta tartó forráskivonás az egyébként szétaprózott felsőoktatásból, a keretszámok szűkítése nem egy tudásalapú társadalom irányába mutatnak.

2./ A közoktatásban meg kell szüntetni az egyházi befolyást! A vallási hovatartozás az egyén és a család legbelsőbb magánügye, és – tekintettel a történelmi előzményekre – Magyarországon különösen érzékeny személyi adat. A hitéletnek az egyházi intézményekben van a helye.

3./ A közoktatásban erősíteni kell a nyelvoktatást, az elemző, problémamegoldó, gyakorlatias készségek fejlesztését, a koóperációt, bátorítani kell az önálló véleményalkotást! Ezzel szemben drasztikusan csökkenteni kell a lexikális adathalmazok sulykolását, adattárolásra ott van a számítógép és az internet. Kevesebb múltba révedés és pátosz, több informatika. Tanulmányozni kell a versenyképes nemzetek oktatási módszereit. A tanári pályát - a meghirdetett és többször halasztott életgálya-modellel szemben - valóban vonzóvá kell tenni! Elégedett, kreatív, szabad emberek hozhatják ki a legtöbbet a gyerekekből.

4./ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létjogosultságát – egyáltalán a közoktatás államosítását – felül kell vizsgálni! A gigantikus apparátusban erősödnek a személyi függőségek, mindenki a utasítást várja, mielőtt bármit tenne. A kézenfekvő, hatékony és gyorsan kivitelezhető megoldásokat is halasztják felső jóváhagyás nélkül. Nem a szakmaiság, a törvény, hanem a fortélyos félelem igazgat. A túlcentralizált rendszerek lelassulnak, az össztársadalmi veszteségek nagyok.

5./ Egyébként már az elnevezés is tapintatlanság. Klebelsberg Kunó minisztersége idején ugyanis masszívan üzemeltették a numerus clausus intézményét. Népszövetségi nyomásra – és milyen érdekes, akkor is pont külföldi kölcsönre szorult az ország – kozmetikáztak valamit a törvényen, de a lényeg nem változott – ez is ismerősnek tűnik. Klebelsberg neve rossz üzenet akkor, amikor a civilizált, nyitott, befogadó európai társadalmak közé szeretnénk tartozni.

6./ Két dolog midenképpen szükséges ahhoz, hogy elkerüljük a további lecsúszást a perifériára vezető meredek lejtőn:

Az egyik: a munkaerő-kínálat színvonalának, minőségének növelése a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás miden erővel történő fejlesztésén keresztül;

A másik: külföldi működőtőke vonzása minden lehetséges mennyiségben -számottevő belföldi ugyanis nincs -, ami felszívhatja az immár színvonalasabb munkerőt.

Megérdemel egy perces néma gyászt, ami ebben a két témában történik ma Magyarországon.
Pénzügyi Szemle Online Blog Megöli a beteget a brüsszeli recept? 2013.09.20 08:30:00
A magas államadósság kimutathatóan csökkenti az adott ország növekedési kilátásait, mégsem feltétlenül kifizetődő az adósság minden áron történő lefaragása. Az adósságnak is van optimális szintje, ami most magasabb, mint a válság előtt és mint amit Brüsszel előír.Az…..
egy szavazó 2013.09.20 12:28:46
1. A centrumországok államadósságát lényegében a centrum megtakarítói finanszírozzák, és ezért a finanszírozásáért az alacsony kockázat miatt a centrum államai gyakorlatilag nem fizetnek reálkamatot.

2. A periféria államadósságát is döntően a centrum megtakarítói finanszírozzák, a periféria azonban folyamatosan 2-3-4 százalékos reálkamatot fizet ezért a finanszírozásért a magasabb kockázat miatt.

3. A cikkben említett 86%-os szint, mint optimum, a fejlett országokra vonatkozik, ezért remélhetőleg a magyar döntéshozók most nem jutnak arra a következtetésre, hogy minden rendben az államadóssággal. Mi a közvetlen versenytársainknál sokkal nagyobb adósságállományt görgetünk magunk előtt, és ennek egységére eső finanszírozás is drágább. A magyar államadósság (80% körül) legalább 20 %-kal magasabb a ránk vonatkozó optimumnál. A tanulmány számaival kalkulálva ez 20 x 0,041%= 0,82%, tehát majdnem 1 %-os növekedési áldozattal jár évente.

4. 20% lefaragása az adósságrátából kínkeserves folyamat lenne, nehéz ilyet lenyomni a társadalom torkán. A politikai elitnek marad a lavírozás, és ezzel együtt a folyamatos távolodás a centrumtól.

5. Bár megoszlanak a vélemények a kötelező magánnyugdíjpénztárak létrehozásával, működésével és szabályozásával kapcsolatban, a szándék mindenképpen jó volt: a megtakarítások növelése és előgondoskodás. Az állam végül felajánlotta - Vito Corleone hangján -, hogy megvédi a nyugdíjakat, ha a pénztártagok átadják a perselyt. A tagok többsége megértette, hogy ez visszautasíthatatlan ajánlat. Az biztosnak tűnik, hogy a felhazmozódott nyugdíjpénztári vagyont - ha már szintén vitatható módon államosították - teljes egészében az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Ennek lett volna a legnagyobb haszna nemzetgazdasági szinten. A nagyjából 3000 milliárd forintnyi pénztári vagyon és az éves szinten 300-400 milliárd forintnyi "visszaállamosított" tagdíjak együtt csaknem 13-14 százalékponttal csökkenthették volna az államadósság rátáját, ami mostanra a lényegesen könnyebben finanszírozható 66 százalék körül állhatna. Ezzel szemben a nehezen értelmezhető energetikai függetlenség jegyében zajló államosítások és a felső középosztálynak kedvező fiskális lazítások nemzetgazdasági szintű haszna szétporlad, az államadósság terhei pedig folyamatosan nőnek.

6. A jelenlegi kormányzat a legrosszabb helyen spórol: az oktatáson (+ egészségügy, stb.). A közoktatás állami-klerikális bekebelezése, az évek óta tartó forráskivonás - párosulva erkölcsi és bürokratikus nyomásfokozással - nem egy tudásalapú társadalom irányába mutatnak.

Az pedagógus-életGálya-modell illeszkedik az egész országra jellemző lecsúszás trendjébe. Szipolyozás és rendszabályozás.

A magyar felsőoktatás állami támogatása évről évre csökken, jelenleg évi 400 millió euro. Ez 100 millióval kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése. Ez mindent elmond arról, milyen ütemben és merre haladunk.

8. A két prioritás, amelyek nélkül esélye sincs az országnak a felemelkedésre:

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét önerőből is számottevően emelni lehet. Az átlagos képzettségi szint emelése tolhatja felfelé a foglalkoztatási rátát is.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét. A jogbiztonság mellett ki kell alakítani egy stabil adózási környezetet is, hogy megfeleljünk a biztonság és a kiszámíthatóság követelményének. Ezek nélkül nem lehet komoly tőkebeáramlásra számítani. A külföldi működőtőke úgy emeli az ország hatékonyságát, hogy közben nem növeli az eladósodást. A hazai tőke önmagában gyenge ahhoz, hogy felemelje az országot. (megjegyzendő: a hazai tőke jelentős részben nem valós piaci teljesítmények révén gyarapodik, hanem bürokratikus koordináció révén (majdnem lenyúlást írtam), és ez nemzetközi szinten nem jelent versenyképes tőkét.)
A morgás joga Magyarország újra a régió éllovasa lesz? 2013.09.17 14:06:15
Magyarország nem jóléti állam, hanem munkalapú társadalom, a cél az ötmillió adófizető, 2013-14-re pedig Magyarország ismét a régió éllovasa lehet Orbán Viktor szerint: " (...) a magyar kormány úgy döntött, a jóléti állam helyett munkaalapú gazdaságot épít, (...)…..
egy szavazó 2013.09.17 16:13:31
Versenyképesség és konvergencia - egy gazdasági és politikai délibáb.

Gazdaságtörténeti vizsgálatok és statisztikai számítások alapján kijelenthető, hogy Magyarország az elmúlt 100-150 év alatt nem tudott kitörni a történelmileg kialakult félperiferiális helyzetből.

Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson számítva 1900-ban a legfejlettebb 12 európai ország értékének az 58%-án állt, 2000-ben 46%-án. Az azóta eltelt 13 év sem a közeledésről szólt. A centrum-periféria-lapok le vannak osztva - már többszáz éve.

Nincs konvergencia a centrumhoz, pedig ez minden társadalmi áldozathozatal, erőfeszítés, átalakítás deklarált célja. A felzárkózási kísérletek – pl. a szocializmus idején az erőltetett iparosítás a többi szektor egyidejű zsigerelésével, vagy a rendszerváltás után napjainkig a keresletoldali eszközrendszer helytelen és elméretezett alkalmazása, vagy az elmúlt évtizedben az adósságállomány növelésével járó, ám szétporladó költségvetési stimulusokkkal és a külföldi kölcsöntőkén alapuló fogyasztással meghajtott növekedés – csak időleges és látszólagos eredményeket hoztak. Lemaradásunk nem csökkent.

A növekedés forrásai kiszáradtak: nincs beruházás, nincs fogyasztás, nincs hitelkínálat, nincs hitelkereslet. A nemzetközi folyamatokban és a jó időjárásban csak bízni lehet. Arab sejkek, kínai mandarinok, ázsiai despoták nem adnak lendületet. Mégiscsak citrom az a magyar narancs.

A tőkeerő terén és az innovációs versenyben a centrum, a munka mennyiségi kínálatában és árában a távoli periféria diktál. Összességében a termelési tényezők várható alakulása nem teszi lehetővé a felzárkózást a centrumhoz.

Az átmeneti élénkülések eredményeit a periodikus válságok megsemmisítik. Gazdaságtörténeti tény: az esetleges, gyenge, pár évtizednyi konvergenciát rendre masszív divergencia követi: I. világháború – II. világháború – olajárrobbanások – a keleti blokk felbomlása – adósság- és hitelválság.

Magyarország számára a reális cél a leszakadás mérséklése, a régiós – félperifériás - szint megtartása.

Két dolog azonban midenképpen szükséges, hogy elkerüljük a további lecsúszást:

1. A munkaerő színvonalának, minőségének növelése az oktatás miden erővel történő fejlesztésén keresztül - így egyébként a munka mennyiségi kínálata is nőhetne;

2. Külföldi működőtőke vonzása minden lehetséges mennyiségben (számottevő belföldi ugyanis nincs) - ami felszívhatja az immár színvonalasabb munkerőt.

Most pont ennek ellenkezője történik.

Az elmúlt száz év kormányzatainak nem sikerült csökkenteni a lemaradást, a jelenlegi vezetés pedig az utolsó hidakat is felégeti.
Jobbegyenes Aki tanárnak megy, az idióta? 2013.09.15 18:58:24
A kormány elégedetten dőlhet hátra, megvalósította ígéretét: felemelte a pedagógusok fizetését. Vagy mégsem? Miért tiltakoznak a pedagógus-szakszervezetek? Miért nem fogadta kitörő örömmel egy álom beteljesülését a pedagógus-társadalom? Semmi nem elég jó a tanároknak?…..
egy szavazó 2013.09.16 11:11:10
A közoktatás állami-klerikális bekebelezése, az évek óta tartó forráskivonás nem egy tudásalapú társadalom irányába mutatnak.

Az életGálya-modell illeszkedik az egész országra jellemző lecsúszás trendjébe. Szipolyozás és rendszabályozás.

A terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül.

A két prioritás, amelyek nélkül esélye sincs az országnak a felemelkedésre:

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét önerőből is számottevően emelni lehet. Valóban vonzóvá kell tenni a tanári pályát - minden iskolai szinten.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét. A magasabb színvonalú munkaerő felvételéhez több és magasabb színvonalú tőkebefektetés is szükséges - és ez csupán belső forrásból nem jön össze.
egy szavazó 2013.09.16 11:35:10
@d.hardman: Egyetértek. A közoktatásban erősíteni kell a nyelvoktatást, az elemző, problémamegoldó, gyakorlatias készségek fejlesztését, a koóperációt, bátorítani kell az önálló véleményalkotást! Ezzel szemben drasztikusan csökkenteni kell a lexikális adathalmazok sulykolását, adattárolásra ott van a számítógép és az internet. Kevesebb múltba révedés és pátosz, több informatika, több természettudomány.
ReCenzor Mesterházy elkúrta. 2013.09.15 19:11:25
Ha vannak visszautasíthatatlan, akkor vannak elfogadhatatlan ajánlatok is. Nézzük dióhéjban, mit ajánlott az MSZP a DK-nak, miről nyilatkozta később Szigetvári, az Együtt-PM társelnöke, hogy "A szocialisták korrektül tárgyaltak..."Az MSZP ajánlata a DK-nak tehát a szocialista…..
egy szavazó 2013.09.16 10:35:47
Gazdpol Brutális volt a reálbércsökkenés Magyarországon 2013.09.15 18:18:07
Görögország és Litvánia után nálunk csökkentek leginkább a reálbérek 2009 és 2012 között, de hogyan lehetséges ez?Szemhéjnyitogató cikket tett közzé a napi.hu arról, hogy Magyarországon 2009 és 2012 között - Görögország és Litvánia után - a harmadik legnagyobb volt a…..
egy szavazó 2013.09.16 09:57:48
Az ország jövedelmi helyzete végső soron a versenyképességtől függ. Ezen a téren - néhány látszateredménytől eltekintve - csúszunk lefelé már hosszú évek (évtizedek) óta, bárki is volt kormányon. A reálkeresetek ingadozása plusz-mínusz nulla körül, illetve azok lemaradása a nyugateurópai centrumországokhoz jövedelmeihez képest megatrendszerű jelenség: az európai centrum-periféria viszony megmerevedését tükrözi.

Az adósságállomány szorítása, a tőkeszegénység, az innováció hiánya, a rossz demográfiai folyamatok, a végletesen ellentétes társadalmi törekvések, mind egy lefelé irányuló spirál képét vetítik előre. A nemzetközi trendek sem optimálisak: a centrum növekedése akadozik, az európai periféria recesszióban van, az eurozóna nem optimális valutaövezet, ezért az Euro sorsa is bizonytalan. Mindeközben erősödik az ambiciózus, képzett emberek kiáramlása, ez tovább gyengíti Magyarországot. A centrum tőkéjével és újító képességével, illetve a feltörekvő országok milliárdos létszámú, olcsó munkaerejével az európai periféria aligha tudja felvenni a versenyt.

Magyarország versenyképessége a tőkeerő és az innováció tekintetében nem tud helyreállni. A munkaerő minőségét maga a kormány erodálja. A munkaerő árának - végül is a jövedelmeknek - a lemorzsolódását a globális piac kényszeríti ki. A magánfogyasztás és a közfogyasztás - egészségügy, oktatás, nyugellátás, tömegközlekedés, útfenntartás, közbiztonság - folyamatos lecsúszás után balkáni szintre kerül.

A különböző színezetű kormányok csupán ezt a lecsúszást próbálják díszpapírba csomagolni, és tologatják közben egyik csoportról a másikra a terheket. A lecsúszást csak az úszhatja meg - persze tisztelet a piacképes kívételeknek - akik az eu-s és állami pénzek körül sertepertélnek.

Hogy egy klasszikus mondásra rímeljek: a többieknek coki.

Hajrá mogyorók!
Mentális Deficit Minek nekünk Országgyűlés? 2013.09.12 08:07:40
A függetlenségére oly igen kényes Századvég fiatalkorom meghatározó punk zenekarának két sorát juttatta eszembe: "Ne mesélj nekem a dolgokról/ mert segget csinálsz az arcodból" (poprajongóknak: Prosectura: Ne mondd...). Történt, hogy Kövér "rendet teszek az ülésteremben"…..
egy szavazó 2013.09.12 19:21:06
A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű, más-más döntéshozói tisztségek körét, jogkörét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, és biztosítsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. Általában egy demokratikus alkotmányos alapelv szabályozza, mely szerint a törvényhozásnak (parlament, helyi önkormányzat), a végrehajtásnak (kormány, helyi kormányzat), illetve az igazságszolgáltatásnak (alkotmánybíróság, a bírói szervek és az ügyészség) hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól. A felvilágosodás korában három hatalmi ágat különböztettek meg, de azóta továbbiak jöttek létre vagy kaptak ide besorolást, mint a demokráciában ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények, ilyen például az alkotmánybíróság, adatvédelmi biztos vagy a közösségi támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök. (Wikipédia)

Nézzük, hogyan sikerült ez minálunk:

•Gyakorlatilag kézi vezérléses egypártrendszer működik, a feszesen szervezett állampárt dominál a pártállamban.

•Parlamenti kontroll nincs.

•Köztársasági elnöki kontroll látszólagos, a máz része.

•Alkotmánybírósági kontroll névleges, hatáskörét folyamatosan szűkítik, és 2013-ban a pártkatonák többségbe kerültek. Egy ilyen összetételű alkotmánybíróságnak már tetszeni fog pl. a választási regisztráció.

•A bíróságok függetlensége kétséges. Az OBH elnöke a miniszterelnök bizalmasa (9 évi mandátummal). 200 bíró „nyugdíjazása” alkotmányellenes, nyilvánvaló tisztogatási akció.

•Az ügyészség függetlensége kétséges. A legfőbb ügyész a miniszterelnök bizalmasa, pártkatona (9 évi mandátummal). 100 ügyész "nyugdíjazása" alkotmányellenes, nyilvánvaló tisztogatási akció.

•A médiahatóság adminisztratív és gazdasági eszközökkel fojtogatja az ellenzéki médiát. Vezetője a miniszterelnök bizalmasa (9 évi mandátummal), a hatóság tagjai mind kormánypártiak, mandátumuk szintén 9 évre szól.

•A Magyar Nemzeti Bank gyakorlatilag a kormány egyik minisztériuma. A Monetáris Tanács elsődleges feladata immár a kormány „élénkítő” politikájának támogatása. Vékony jég.

•Az Állami Számvevőszék elnöke pártkatona, mandátuma 12 (!) évre szól.

•A Költségvetési Tanács szerepe jelentéktelen. Viszont (!) az új alaptörvény szerint, ha az ország költségvetését tárgyév március 31-ig nem fogadja el a parlament, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést. Egy ellenzéki győzelem esetén pedig kritikussá válhat a helyzet, ha a költségvetés elfogadását az előző kormányhoz hű Költségvetési Tanács megakadályozza.

•A választási rendszer átalakításának minden eleme a hatalmon lévő pártnak kedvez. A másfél-kétmilliós kormánypárti választótömeg újból kétharmados parlamenti túlerőt eredményezhet, mivel az ellenzék darabokban van. A kormánypárt számíthat a határon túliak szavazataira is százezres nagyságrendben. A választási regisztráció bevezetésének ötletét újra elővehetik 2014 után, hogy az anyagilag kisemmizett, apátiába esett tömegek jelentős részét végleg kizárják a döntéshozatalból.

•A hatalomgyakorlás minden szintjén jellemző a tekintélyelvű vezetés, az erőfölénnyel való visszaélés, a kiszorítás, a cinizmus. Az államapparátusban erősödnek a személyi függőségek, mindenki a utasítást várja, mielőtt bármit tenne. A kézenfekvő, hatékony és gyorsan kivitelezhető megoldásokat is halasztják felső jóváhagyás nélkül. Nem a szakmaiság, a törvény, hanem a fortélyos félelem igazgat. A túlcentralizált rendszerek lelassulnak, az össztársadalmi veszteségek nagyok.

Ez, kedves barátaim, maga a rendeleti kormányzás -Kövér csak elszólta magát.

Hajrá Mogyorófák! Hajrá mogyorók!
egy szavazó 2013.09.12 19:36:25
@legeslegujabbkor: tesztelik a reakciókat - a saját táboron belül is. Jöhet egy olyan parlamenti felállás, amikor célszerű áttérni explicite is a rendeleti kormányzásra.
Örülünk, Vincent? Kövér László és a rendeleti kormányzás 2013.09.11 11:09:22
Kövér Lászlónak félremagyarázták a szavait. Ő kifejezetten az ellenzék jogköreit szerette volna kiszélesíteni azzal, hogy bővebb rendeletalkotási jogköröket adna a kormánynak. Aki ezt magától nem látja be, az hülyeséget párosít rosszindulattal. Szórakoztató, hogy a rezsim…..
egy szavazó 2013.09.12 11:28:28
1000 leütés A diktatúra kapuját kitárták 2013.09.10 05:54:04
Íme, hát elkezdődött a finálé: (Index/InfoRádió) A parlamentnek nagyobb mozgásteret kellene adnia a mindenkori kormánynak, mondta Kövér László házelnök az InfoRádió Aréna című műsorában. Kövér szerint a mostani, törvényekhez kötött kormányzásra már nincs szükség,…..
egy szavazó 2013.09.10 16:05:41
egy szavazó 2013.09.10 16:27:46
@panelburzsuj: való igaz.

Hajrá mogyorók!
A morgás joga Vissza a szocializmusba! 2013.09.09 22:26:37
Vajon tényleg megérett országunk a rendeleti kormányzásra? Kövér László szerint "a mostani, törvényekhez kötött kormányzásra már nincs szükség, ezt a rendszert a diktatúráktól való félelem miatt alkották meg a rendszerváltás után, és talán 1998-ig indokolt volt. A…..
egy szavazó 2013.09.10 11:53:09
hacsaknem A versenyképesség csökkentése jobban teljesít 2013.09.05 11:24:20
Olvasom, hogy Magyarország a népmesébe illő, és az önmagán túlmutató jelentéssel bíró, mágikus 63. számú helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum (WEF) évente közzétett globális versenyképességi rangsorában. Legalábbis ezt állítja a WEF magyarországi partnerintézete, a…..
egy szavazó 2013.09.06 10:53:35
A KSH jobban teljesít!

1. A GDP a második negyedévben 0,5 %-kal nőtt a tavalyi második negyedévhez képest.

2. Az exportra termelő, viszonylag kevés (statisztikailag alig kimutatható) munkaerőt igénylő, külföldi tulajdonban és külföldi vezetés alatt álló AUTÓGYÁRTÁS kibocsátása kb. 30%-kal nőtt ebben az időszakban, ami a GDP-t közel 1%-kal tolta felfelé. (részesedés a GDP-ből kb. 3-4%)Gratulálunk! A Mercedes jobban teljesít.

3. A mezőgazdaság kibocsátása 20-25%-kal nőtt, köszönhetően az IDŐJÁRÁSNAK. Ez is közel 1%-kal tolta feljebb a GDP-t. (részesedés a GDP-ből kb. 4-5%.) Gratulálunk! Az időjárás jobban teljesít.

4. Az építőipar 6,9 %-kal nőtt, ami a GDP 0,2 %-os bővülését eredményezte, ám ez a növekedés 3 tényezőre vezethető vissza: árvízi védekezés, csatornázási munkák, útépítés-felújítás, vasútépítés-felújítás, stadion-építés. Semmilyen magánberuházás piaci alapon! Gratulálunk! A Közgép jobban teljesít.

5. Az 1.,2., 3. és 4. pontokból következik, hogy a
GDP fennmaradó részét (kb. 90%-át) előállító szektorok együttesen nagyjából 1,7%-kal csökkentek:

0,5%-1%-1%-0,2% = -1,7%.

Hoppá.

6. Állítólag a foglalkoztatás 1,5%-kal nőtt. Gratulálunk! A KSH jobban teljesít.

7. A 5. és 6. pont alapján, ha a GDP 90%-át előállító szektorok kibocsátása 1,7%-kal csökkent, miközben a foglalkoztatás 1,5%-kal nőtt, akkor az egy foglalkoztatottra eső kibocsátás nagyjából 3%-kal csökkent:

(100%-1,7%)/(100%+1,5%)= 96,85%.

8. Ha ilyen módon - tehát érdemi külföldi befektetés nélkül - keletkezik 1 millió új munkahely (döntően közmunka), a GDP pedig stagnálgat (mivel az időjárást mégsem lehet alaptörvényben rögzíteni - egyelőre), akkor az egy foglalkoztatottra jutó átlagos kibocsátás nemzetgazdasági szinten a jelenlegi 2/3-ára csökken (a kétharmad itt sem jelent jót).

9. Azonban ideáig (= néhány Döbrögi Úr egymillió közmunkásának országa) nem fajulhat a helyzet, mert a gazdaság előtte már úgyis összeroppan, aztán mindenkinek coki.
ténytár.blog Foglalkoztatottsági "csúcs" = közmunkások + külföldön dolgozók 2013.08.28 08:03:00
Tegnap megjelentek a legfrissebb, 2013 júliusáig összesített munkaerőpiaci Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok és a hozzájuk kapcsolódó kormányzati győzelmi jelentések is. A Ténytár pedig szokás szerint a kákán is csomót keresve próbálja elbagatellizálni a kabinet…..
egy szavazó 2013.08.29 11:16:16
@ob.szerver: valóban! Zsigerelő kormányzás + gátlástalanul mohó gazdasági holdudvar + hidegháború a külfölddel + nemzeti populizmus = végleges lecsúszás (mint Argentína az utóbbi 100 évben)
egy szavazó 2013.08.29 11:34:51
@zobod: Igen, az a szomorú, hogy növekedési ciklus csak erős eladósodás mellet volt Magyarországon, ami természetesen tarthatatlan. Az adósságállomány leépítése időszakában (10-20 év) tulajdonképpen a magyar gazdaság csupán visszarendeződik arra a színvonalra, ahova a többszáz éves megatrendek alapján mindig is tartozott: az európai perifériára. Ebből a csapdából nincs menekvés: centrum-periféria detrmináció.

Hosszab távon egyetlen kiút lehetséges (pl. Finnország), de ennek megvalósításához a nemzet túlságosan megosztott:

A két prioritás, amelyek nélkül esélye sincs az országnak a felemelkedésre:

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét önerőből is számottevően emelni lehet. Az átlagos képzettségi szint emelése tolhatja felfelé a foglalkoztatási rátát.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét. A jogbiztonság mellett ki kell alakítani egy stabil adózási környezetet is, hogy megfeleljünk a biztonság és a kiszámíthatóság követelményének. Ezek nélkül nem lehet komoly tőkebeáramlásra számítani. A külföldi működőtőke úgy emeli az ország hatékonyságát, hogy közben nincs eladósodás. A "nemzeti" érzéseknek itt nem lehet szerepe. A hazai tőke önmagában gyenge, hogy felemelje az országot. (megjegyzendő: a hazai tőke jelentős részben nem valós piaci eredmények révén gyarapodik, hanem bürokratikus koordináció révén, és ez nemzetközi szinten nem jelent versenyképes tőkét.)
egy szavazó 2013.08.29 16:21:04
@konrada: igen, nekünk nagyjából a perifériás vergődés marad - ez a történelmi tényállás, ezen semmilyen kormányzás nem tud érdemben változtatni, csak másképp tologatják a javakat ide-oda a baráti vállalkozások és választói csoportok között. A nemzetközileg versenyképes ipar 98 %-ban külföldi működőtőke-befektetés eredménye. Ami ezen kívül még van, azon marakodik a magyar elit. Persze ha nem lennének külföldi befektetések sem, akkor úgy néznénk ki, mint Albánia, és a marakodás ugyanúgy fennállna.
Mentális Deficit Viktor a bankokból is csicskát csinált 2013.08.28 06:27:00
Miközben vicces kedvű Debil Gyurink megint jól kicseszett a gyökér elemzőkkel és a várt unortodox 10 bázispont helyett überunortodox 20 bázispontot nyisszantott a kamaton hót feleslegesen, négy hónapos mélypontra ütve a forintot, ennél sokkal fontosabb dolog is történt…..
egy szavazó 2013.08.28 18:33:28
@dimitrij: köszönöm
egy szavazó 2013.08.28 18:34:46
@Vombatus Ursinus: köszönöm
egy szavazó 2013.08.28 19:07:50
@dimitrij: valóban. Nem mindegy, hogy nagy értékről van szó, vagy különösen jelentős értékről, mert más a büntetési tétele.

Egyébként arra bíztatni az önkormányzatokat, hogy vegyenek fel hitelt nem termelő beruházásokra, amelyek soha, de soha nem térülhetnek meg, enyhén szólva felelőtlenség volt.

Vagy talán mégsem? A végeredményt tekintve precíz kalkuláció lehetett a háttérben: a kormányra került jobboldal átvette az adósságállomány jó részét, aminek következtében helyi szinten már semmiről sem dönthetnek, minden polgármester tenyérből eszik. Ez minden küldetéses paternalista vezető álma.

Minden szál egy helyen fut össze: legyen az iskola, takarékszövetkezet, "ön"kormányzat, bármi. Éljen a bürokratikus koordináció.

A komolyabb részpiacokat a kormány holdudvarához tartozó vállalatok dominálják. A kívülrekedt vállalkozók apátiába estek.

A produktív, piaci, versengő, szociális, demokratikus, puritán kapitalizmus a periférián illúzió marad.

Rossz hír: Magyarország társadalma így elveszti az esélyét, hogy valaha is felzárkózzon Nyugat-Európához.
Haza és Haladás Blog Hány év múlva vezethetők ki a válságadók és vezethető be az euró? 2013.08.10 10:00:00
  Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság…..
egy szavazó 2013.08.11 17:30:35
"Az elmúlt néhány évben kiálltuk a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezet próbáját. Megállítottuk az eladósodás folyamatát, visszaállítottuk az ország hitelképességét, és némileg javítottunk az eredményeinken is. Mindez azt bizonyítja, hogy társadalmunk politikai és gazdasági alapjai szilárdak."

Orbán Viktor, évértékelő beszéd, 2013.február 22.

Ja, nem, bocsánat: Kádár János interjúja a TIME-ban, 1986. augusztus 11.

Ennek lassan 30 éve, és mintha nem változott volna lényegében semmi.

Egy ezer éves kérdés: mikor érjük utol a nyugatot (a centrum-országokat)?

Nagyjából 100-150 évre visszamenőleg léteznek összehasonlítható statisztikák a nemzetek teljesítményéről. Sajnos tény, hogy Magyarország nem közeledik a nyugat-európai fejlett országokhoz.

Azát meneti élénkülések eredményeit a periodikus válságok megsemmisítik. Gazdaságtörténeti tény: az esetleges, gyenge, pár évtizednyi konvergenciát rendre masszív divergencia követi: I. világháború – II. világháború – olajárrobbanások – a keleti blokk felbomlása – adósság- és hitelválság.

Magyarország számára a reális cél a leszakadás mérséklése, a régiós – félperifériás - szint megtartása.

Az EU átlagának elérése már csak azért is bűvészmutatvány lenne, mert az egy dinamikus nagyság, egy felfelé mozgó célpont. A velünk egy pályán versenyző összes többi ország tolja felfelé az átlagot. Recesszió idején – amiből mi biztosan nem maradunk ki - csökkenhet az átlag. Egy bármilyen átlag elérése azt feltételezi, hogy miközben mindenki állva bámészkodik, mi ludovikás huszártiszt módjára elnyargalunk.

Előzési és utolérési tündérmesével a politikai vezetők nem áltathatják tovább a társadalmat. Hamis illúziók számos rossz választáshoz vezettek eddig is. A „jóléti rendszerváltás”, a „hét százalékos növekedés” az „egymillió új munkahely” mind olyan ígéret, amiben csak csalódni lehet.

Ha nem változtatunk, és Kádár János marad a miniszterelnök(ök) beszédírója…

... a történelmi előzmények, az öt évszázadnyi gyarmati sor, az általános bizalmatlanság mindenféle "idegennel" szemben, a centralizált rendszerek máig tartó, veszedelmes ölelése, a széthúzás, a hatalmi elitek és a választói tömegek vonzódása a paternalista megoldásokhoz mind ugyanabba az irányba mutatnak: Magyarország társadalma elveszti az esélyét, hogy valaha is felzárkózzon Nyugat-Európához.

A produktív, piaci, versengő, szociális, demokratikus, puritán kapitalizmus a periférián illúzió marad.

Magyarország – ha a jelenlegi irányba halad - a következő évtizedekben leszálló ágban lesz gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt, legjobb esetben stagnálás, pangás várható. A jóléti olló tovább nyílik nyugati szomszédainkhoz képest. Javíthatná a helyzetet az ország földrajzi közelsége a centrumhoz, a minőségi bedolgozó szerep. Ehhez azonban nagyon jó befektetési klímát kellene teremteni, amire középtávon kevés kilátás van, továbbá minden erővel a közoktatás, a szakképzés és a felsőfokú képzés fejlesztésére kellene koncentrálni. A jelenlegi vezetés éppen az ellenkező irányba löki az országot.

Volt rá példa a közelmúltban: az összeomlás előtt a regnáló gazdasági-politikai elit külföldre menekítette vagyonát, majd a lecsúszó ország vagyontárgyait töredékáron vásárolta fel. Még nagyobb urak lettek a még szerencsétlenebb tömeg felett. Argentína nincs olyan messze, mint gondolnánk.
Dr. Erőss Gábor - új, bal, zöld „Ákos vagyok, 16 éves, munkanélküli”. Avagy: vitázik a számokkal, saját magával és velem is a Fidesz 2013.08.08 17:22:44
Munkanélküliség- és közmunka-alapú társadalmat épít a Fidesz. Szándékosan pöckölik ki a közoktatásból a diákok egy részét, és ezt immár maguk is elismerik. Csak egy kérdés maradt: elszólták magukat, vagy tényleg büszkék rá? Történt ugyanis, hogy sajtótájékoztatót…..
egy szavazó 2013.08.09 13:11:51
1. rész: A munkaerő minősége, mint termelési tényező

Az össztermék növekedése a termelési tényezők alakulásától függ: f(GDP)={K;N;L;λ} {tőke (K); természeti tényezők (N); munka (L); technikai haladás (λ)}

Vergyük sorra:

1. Tőke

A belföldi nemzeti tőke nem tud érdemben nőni az állam, a vállalatok és a háztartások adósságállománya, valamint a gyenge megtakarítási képesség miatt.

A külföldi működőtőke (FDI) kerüli az országot (a 2012-es kiugró FDI-adat döntően átfolyó tőkének köszönhető).

A korábban befektetett külföldi működőtőkék által indukált profitáramlások egyenlege természetesen a centrumnak kedvez.

A külföldi kölcsöntőkék kamatai is döntően a centrum felé áramlanak.

A perifériába irányuló kohéziós transzferek ezt csak részben ellensúlyozzák. Ezen pénzek felhasználása egyébként elméletileg sem növelheti a periféria hatékonyságát, mert döntően nem a piac allokál, hanem a – korrupcióval erősen fertőzött – bürokrácia. Kifejezetten káros egy nemzetgazdaságnak, hogy számos vállalat a pályázást, az egyéni kijárást gyakorolja, nem a piaci alkalmazkodást. Ez is egy olyan mechanizmus, ami konzerválja a periféria hátrányát.

A beruházások aránya a GDP-hez mérten 14-15%-ra esett (optimális 20-24% lenne). A beruházások volumene közelíti az 1999-es szintet, és ami még sajnálatosabb, az 1979-es (!!!) szintet is.

2. Természeti tényezők

Magyarország nem rendelkezik jelentős ásványkinccsel, és semmi nem utal arra, hogy ez a helyzet a jövőben érzékelhetően jobb lesz. Az idegenforgalmi adottságok (hegyek, vizek) nemzetközi összehasonlításban gyengék. A mezőgazdasági adottságok jók, ám – tekintettel a hosszabbodó, egyre melegebb, egyre szárazabb nyarakra – fejlett öntözőrendszer nélkül nem lehet egyenletesen kimagaslót produkálni.

3. Munkaerő

A munkaerő kínálata mennyiségben a lakosság fogyása, ezen belül a nehezen integrálódó népesség arányának növekedése, az egészségi és mentális állapot romlása, az öregedés és a kivándorlás miatt csökken, minőségben az oktatási rendszer állami-klerikális átszabása, az egyetemek sorvasztása, az agyelszívás és agyelűzés miatt romlik. A ambiciózus aktívak elvándorlása fokozódik.

4. Technikai haladás

A technikai haladás csak követő vagy lemaradó lehet a centrumhoz képest. Az anyavállalat (centrum) marad a K+F-központ a leányvállalattal szemben, valamint a leányvállalatnál (a periférián) elért kutatási eredmények is az anyavállalat tulajdonában maradnak (szabadalmi jogok). A centrumban a munkabérek magasak, a munkanélküliség alacsony, a vállalatok folyamatosan törekednek a munkaerő technikai helyettesítésére, a műszaki fejlesztésre. A periférián nincs meg ez a nyomás.

A technikai haladás motorja az innovációs aktivitás. Jellemző adat az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO) benyújtott szabadalmi bejelentések száma.

2012-ben az EPO-nál bejelentett szabadalmak száma egymillió főre vetítve Ausztriában 220, Hollandiában 300, Németországban 330, Finnországban 350, Svédországban 360, Luxemburgban 780, Svájcban 830.

Magyarországon 10 (tíz) darab.

A lemaradás évtizedek, évszázadok óta nyomasztó mértékű.

A technikai haladás és a munkaerő általános minősége szempontjából kulcsfontosságú a felsőoktatás. A centrum országai ennek megfelelően kezelik ezt a területet. Hogy mindjárt érzékeljük is a magyar felsőoktatás lemaradásának dimenzióját, elég egy adatot megjegyezni: a magyar felsőoktatás állami támogatása évről évre csökken, jelenleg évi 400 millió euro. Ez 100 millióval kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése.

Összegzés: a terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül.

Belső erőből - a közoktatáson, a szakképzésen és a felsőoktatáson keresztül - egyedül a munkaerő minőségét és mennyiségét lehet emelni, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások, ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.

A politikai elit feladata:

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét és mennyiségét önerőből is számottevően emelni lehet.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét.

Ha ezt a politikai elit - bármilyen színezetű is - nem látja be, akkor nincs megállás a nyomorúságos perifériára vezető meredek lejtőn.
egy szavazó 2013.08.09 13:13:23
2. rész: a munkaerő minősége, mint termelési tényező

A legszélesebb társadalmi körnek a legszélesebb hozzáférés az egyre magasabb szintű tudáshoz: ez együtt a nemzeti versenyképesség megőrzésének a záloga.

Ezért:

a./ Különös hangsúlyt kell fektetni a legszegényebbek oktatásának támogatására. Az alsó szociális rétegek FELFELÉ TOLÁSÁVAL kell növelni az átlagos szakképzettséget, a munkakínálatot, a foglalkoztatási rátát. Így csökkenhet a szegénység újratermelődése. Az oktatás az előfeltétele annak, hogy ezek a rétegek résztvegyenek később a közteherviselésben.

b./ A közoktatásban meg kell szüntetni az egyházi befolyást! A vallási hovatartozás az egyén és a család legbelsőbb magánügye, és – tekintettel a történelmi előzményekre – Magyarországon különösen érzékeny személyi adat. A hitéletnek az egyházi intézményekben van a helye.

b./ A közoktatásban erősíteni kell a nyelvoktatást, az elemző, problémamegoldó, gyakorlatias készségek fejlesztését, a koóperációt, bátorítani kell az önálló véleményalkotást! Ezzel szemben drasztikusan csökkenteni kell a lexikális adathalmazok sulykolását, adattárolásra ott van a számítógép és az internet. Kevesebb múltba révedés és több informatika! Tanulmányozni kell a versenyképes nemzetek oktatási módszereit. A tanári pályát - a meghirdetett és többször halasztott életGálya-modellel szemben - valóban vonzóvá kell tenni!

c./ A felsőoktatásban NE LEGYEN TANDÍJ! Csak a túlfogyasztók fizessenek! Ezzel a programmal százezernyi szavazatot lehet begyűjteni. Ráadásul ennek az ígéretnek a betartása - szemben a tisztán populista ígéretekkel - nem gyengíti, hanem erősíti az ország versenyképességét. A felsőoktatásba bejutó szegényeket ezen felül (!) ösztöndíjjal kell támogatni. Semmi sem mobilizál úgy, mint a felemelkedés reménye. A nemzeti versenyképesség erősítése érekében – és humánus megfontolásból – minden eszközzel, de leginkább az oktatással kell segíteni a társadalmi mobilitást, növelni kell az átlagos felsőfokú képzettséget. Ennek legfontosabb eszköze, hogy a felsőoktatás közszolgáltató jellegű legyen, kizárólag a teljesítmény számítson a bekerülésnél és a bent maradásnál. Ha a piaci igényeknek megfelelő struktúrában több diplomás van az országban, szívesebben telepednek le magas hozzáadott értékű termelést és szolgáltatást végző vállalatok. A skandináv országok a drága, viszont magasan képzett munkaerejükkel sokkal több tőkét vonzanak, mint a déli országok az olcsó, de alacsonyan képzett tömegeikkel.

Ha a felsőoktatás nem közszolgáltatás, hanem privilégium, akkor túl sok tehetség vész el, és ez végzetes hiba egy olyan ország számára, amely nem képes úgy beszippantani a világ szellemi elitjét, mint az Egyesült Államok. A túlfogyasztást – amely minden ingyenes szolgáltatás esetén fennáll - teljesítményen alapuló szabályozással kell korlátozni. Csak a renitensek fizessenek!

Itt érdemes megállni egy gondolatra: Baden és Württemberg, XIX. század: Carl Benz édesapja mozdonyvezető volt, aki korán meghalt, a fiút édesanyja egyedül nevelte. Gottlieb Daimler apja vendéglős volt. Wilhelm Maybach árvaházban nőtt fel. Nem éppen a felső középosztály.... Ezért nem veszhet el egyetlen tehetség sem!

c./ Csökkenteni kell valószínűleg a felsőoktatási intézmények számát! Az oktatók puha landolását biztosítani kell, hogy kisebb ellenállás legyen.

A 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárról:

Az alacsonyan képzett tömegek növelése arra predesztinálja az országot, hogy a tömegtermelő, összeszerelő jellegű beruházásokért versenyezzen Ázsiával, ami be is betonozza helyünket az európai periféria szélén. Ez lenne Magyarország helye?

Az ország versenyképessége a tőkeerő és az innováció tekintetében nem tud helyreállni. A munkaerő minőségét maga a kormány erodálja. A munkaerő árának - végül is a jövedelmeknek - a lemorzsolódását a globális piac kényszeríti ki. A magánfogyasztás és a közfogyasztás - egészségügy, oktatás, nyugellátás, tömegközlekedés, útfenntartás, közbiztonság - folyamatos lecsúszás után balkáni szintre kerül.
1000 leütés Lesz-e itt túlélés? 2013.08.04 21:16:02
Egy ország túlélése azon múlik, hogy meg tudja-e mozgatni a világ fantáziáját a saját érdekében. Az ország jóléte azon múlik, hogy tud-e nagy mennyiségben értéket (anyagi és szellemi értéket) előállítani a világ számára. Nem a maga számára -- az nem elég. Abban --…..
egy szavazó 2013.08.05 15:50:59
"A mai politikai osztály tagjainak 90%-a felelős azért, hogy 2001 óta Magyarország folyamatosan szorul vissza a nemzetközi versenyben."

Kiegészítés: lényegében inkább 500 éve. A történelmileg kialakult centrum-periféria viszonyrendszer elemi erővel determinálja Magyarország lehetőségeit a nemzetközi versenyben. Nincs konvergencia.

Az a tragikomikus vergődés, amit a politikai "elit" 2001 óta bemutat, lényegében ugyanaz a színdarab évszázadok óta, csak a szereplők cserélődnek.

Az össztermék növekedése a termelési tényezők alakulásától függ: f(GDP)={K;N;L;λ} {tőke (K); természeti tényezők (N); munka (L); technikai haladás (λ)}

Vergyük sorra:

1. Tőke

A belföldi nemzeti tőke nem tud érdemben nőni az állam, a vállalatok és a háztartások adósságállománya, valamint a gyenge megtakarítási képesség miatt.

A külföldi működőtőke (FDI) kerüli az országot (a 2012-es kiugró FDI-adat döntően átfolyó tőkének köszönhető).

A korábban befektetett külföldi működőtőkék által indukált profitáramlások egyenlege természetesen a centrumnak kedvez.

A külföldi kölcsöntőkék kamatai is döntően a centrum felé áramlanak.

A perifériába irányuló kohéziós transzferek ezt csak részben ellensúlyozzák. Ezen pénzek felhasználása egyébként elméletileg sem növelheti a periféria hatékonyságát, mert döntően nem a piac allokál, hanem a – korrupcióval erősen fertőzött – bürokrácia. Kifejezetten káros egy nemzetgazdaságnak, hogy számos vállalat a pályázást, az egyéni kijárást gyakorolja, nem a piaci alkalmazkodást. Ez is egy olyan mechanizmus, ami konzerválja a periféria hátrányát.

A beruházások aránya a GDP-hez mérten 14-15%-ra esett (optimális 20-24% lenne). A beruházások volumene közelíti az 1999-es szintet, és ami még sajnálatosabb, az 1979-es (!!!) szintet is.

2. Természeti tényezők

Magyarország nem rendelkezik jelentős ásványkinccsel, és semmi nem utal arra, hogy ez a helyzet a jövőben érzékelhetően jobb lesz. Az idegenforgalmi adottságok (hegyek, vizek) nemzetközi összehasonlításban gyengék. A mezőgazdasági adottságok jók, ám – tekintettel a hosszabbodó, egyre melegebb, egyre szárazabb nyarakra – fejlett öntözőrendszer nélkül nem lehet egyenletesen kimagaslót produkálni.

3. Munkaerő

A munkaerő kínálata mennyiségben a lakosság fogyása, ezen belül a nehezen integrálódó népesség arányának növekedése, az egészségi és mentális állapot romlása, az öregedés és a kivándorlás miatt csökken, minőségben az oktatási rendszer állami-klerikális átszabása, az egyetemek sorvasztása, az agyelszívás és agyelűzés miatt romlik. A ambiciózus aktívak elvándorlása fokozódik.

4. Technikai haladás

A technikai haladás csak követő vagy lemaradó lehet a centrumhoz képest. Az anyavállalat (centrum) marad a K+F-központ a leányvállalattal szemben, valamint a leányvállalatnál (a periférián) elért kutatási eredmények is az anyavállalat tulajdonában maradnak (szabadalmi jogok). A centrumban a munkabérek magasak, a munkanélküliség alacsony, a vállalatok folyamatosan törekednek a munkaerő technikai helyettesítésére, a műszaki fejlesztésre. A periférián nincs meg ez a nyomás.

A technikai haladás motorja az innovációs aktivitás. Jellemző adat az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO) benyújtott szabadalmi bejelentések száma.

2012-ben az EPO-nál bejelentett szabadalmak száma egymillió főre vetítve Ausztriában 220, Hollandiában 300, Németországban 330, Finnországban 350, Svédországban 360, Luxemburgban 780, Svájcban 830.

Magyarországon 10 (tíz) darab.

A lemaradás évtizedek, évszázadok óta nyomasztó mértékű.

A technikai haladás és a munkaerő általános minősége szempontjából kulcsfontosságú a felsőoktatás. A centrum országai ennek megfelelően kezelik ezt a területet. Hogy mindjárt érzékeljük is a magyar felsőoktatás lemaradásának dimenzióját, elég egy adatot megjegyezni: a magyar felsőoktatás állami támogatása évről évre csökken, jelenleg évi 400 millió euro. Ez 100 millióval kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése.

Összegzés: a terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül.

Belső erőből - az közoktatáson, a szakképzésen és a felsőoktatáson keresztül -egyedül a munkaerő minőségét és mennyiségét lehet emelni, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások, ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.

A politikai elit feladata:

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét és mennyiségét önerőből is számottevően emelni lehet.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét.

Ha ezt a politikai elit - bármilyen színezetű is - nem látja be, akkor nincs megállás a nyomorúságos perifériára vezető meredek lejtőn.
ténytár.blog Magyarország jobban teljesít? - A szegénység növekedésében biztosan 2.0 2013.07.12 08:03:00
Ez a blog egy korábbi írásunk folytatása, amelyben arról írtunk, hogy ha valamiben, akkor a szegénység növekedésében Magyarország tényleg jobban teljesít. A Fidesz által mantrázott "Magyarország jobban teljesít" kampányszlogen alól már igencsak kilóg a lóláb - ha élhetünk…..
egy szavazó 2013.07.12 12:15:35
A terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül. Hosszabb távon belső erőből egyedül - az oktatás révén - a munkaerő minőségét lehetne emelni, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnének a külföldi működőtőke-beruházások, ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lenne elegendő.

Ráadásul: a centralizált rendszerek máig tartó, veszedelmes ölelése, a hatalmi elitek és a választói tömegek vonzódása a paternalista megoldásokhoz mind ugyanabba az irányba mutatnak: Magyarország társadalma elveszti az esélyét, hogy valaha is felzárkózzon Nyugat-Európához.

A produktív, piaci, versengő, szociális, demokratikus, puritán kapitalizmus a periférián illúzió marad.

Magyarország – ha a jelenlegi irányba halad - a következő évtizedekben leszálló ágban lesz gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt, legjobb esetben stagnálás, pangás várható. A jóléti olló tovább nyílik nyugati szomszédainkhoz képest. Javíthatná a helyzetet az ország földrajzi közelsége a centrumhoz, a minőségi bedolgozó szerep. Ehhez azonban nagyon jó befektetési klímát kellene teremteni, amire középtávon kevés kilátás van. A jelenlegi vezetés éppen az ellenkező irányba löki az országot. Volt rá példa a közelmúltban: az összeomlás előtt a regnáló gazdasági-politikai elit külföldre menekítette vagyonát, majd a lecsúszó ország vagyontárgyait töredékáron vásárolta fel. Még nagyobb urak lettek a még szerencsétlenebb tömeg felett. Argentína nincs olyan messze, mint gondolnánk.

Az adósságállomány szorítása, a tőkeszegénység, az innováció hiánya, a rossz demográfiai folyamatok, a végletesen ellentétes társadalmi törekvések, a kompromisszumképtelen ellenzék, a politikai harcok mind egy lefelé irányuló spirál képét vetítik előre. A nemzetközi trendek sem optimálisak: a centrum növekedése akadozik, az európai periféria recesszióban van, az eurozóna nem optimális valutaövezet, ezért az Euro sorsa is bizonytalan. Mindeközben erősödik az ambiciózus, képzett emberek kiáramlása, ez tovább gyengíti Magyarországot. A centrum tőkéjével és újító képességével, illetve a feltörekvő országok milliárdos létszámú, olcsó munkaerejével az európai periféria aligha tudja felvenni a versenyt.

A versenyképesség a tőkeerő és az innováció tekintetében nem tud helyreállni. A munkaerő minőségét maga a kormány erodálja. A munkaerő árának - végül is a jövedelmeknek - a lemorzsolódását a globális piac kényszeríti ki. A magánfogyasztás és a közfogyasztás - egészségügy, oktatás, nyugellátás, tömegközlekedés, útfenntartás, közbiztonság - folyamatos lecsúszás után balkáni szintre kerül.
ténytár.blog Stadionépítések Felcsúton és máshol az országban 2013.07.11 08:04:00
Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején is megpróbálkozott az itthoni stadionok rendbetételével: 2000-ben indult el a stadionrekonstrukciós-program, amelyben hároméves-futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását…..
egy szavazó 2013.07.11 11:47:15
Az össztermék növekedése a termelési tényezők alakulásától függ:

termelési függvény: {tőke (K); természeti tényezők (N); munka (L); technikai haladás (λ)}

f(GDP)={K;N;L;λ}

Vergyük sorra a tényezőket:

1. Tőke

A belföldi nemzeti tőke nem tud érdemben nőni az állam, a vállalatok és a háztartások adósságállománya, valamint a gyenge megtakarítási képesség miatt.

A külföldi működőtőke (FDI) kerüli az országot (a 2012-es kiugró FDI-adat döntően átfolyó tőkének köszönhető). A korábban befektetett külföldi működőtőkék által indukált profitáramlások egyenlege természetesen a centrumnak kedvez.

A külföldi kölcsöntőkék kamatai is a centrum felé áramlanak.

A perifériába irányuló kohéziós transzferek ezt csak részben ellensúlyozzák. Ezen pénzek felhasználása egyébként elméletileg sem növelheti a periféria hatékonyságát, mert döntően nem a piac allokál, hanem a – korrupcióval erősen fertőzött – bürokrácia. Kifejezetten káros egy nemzetgazdaságnak, hogy számos vállalat a pályázást, az egyéni kijárást gyakorolja, nem a piaci alkalmazkodást. Ez is egy olyan mechanizmus, ami konzerválja a periféria hátrányát.

A beruházások aránya a GDP-hez mérten 14-15%-ra esett (optimális 20-24% lenne). A beruházások volumene közelíti az 1999-es szintet, és ami még sajnálatosabb, az 1979-es (!!!) szintet is.

2. Természeti tényezők

Magyarország nem rendelkezik jelentős ásványkinccsel, és semmi nem utal arra, hogy ez a helyzet a jövőben érzékelhetően jobb lesz. Az idegenforgalmi adottságok (hegyek, vizek) nemzetközi összehasonlításban gyengék. A mezőgazdasági adottságok jók, ám – tekintettel a hosszabbodó, egyre melegebb, egyre szárazabb nyarakra – fejlett öntözőrendszer nélkül nem lehet egyenletesen kimagaslót produkálni.

3. Munkaerő

A munkaerő kínálata mennyiségben a lakosság fogyása, ezen belül a nehezen integrálódó népesség arányának növekedése, az egészségi és mentális állapot romlása, az öregedés és a kivándorlás miatt csökken, minőségben az oktatási rendszer állami-klerikális átszabása, az egyetemek sorvasztása, az agyelszívás és agyelűzés miatt romlik. A foglalkoztatási ráta tragikusan alacsony. A ambiciózus aktívak elvándorlása fokozódik.

4. Technikai haladás

A technikai haladás csak követő vagy lemaradó lehet a centrumhoz képest. Az anyavállalat (centrum) marad a K+F-központ a leányvállalattal szemben, valamint a leányvállalatnál (a periférián) elért kutatási eredmények is az anyavállalat tulajdonában maradnak (szabadalmi jogok). A centrumban a munkabérek magasak, a munkanélküliség alacsony, a vállalatok folyamatosan törekednek a munkaerő technikai helyettesítésére, a műszaki fejlesztésre.

A technikai haladás motorja az innovációs aktivitás. Jellemző adat az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO) benyújtott szabadalmi bejelentések száma. Az összehasonlíthatóság kedvéért a szabadalmi bejelentések számát egymillió lakosra vetítjük, így pontosabban elképzelhetjük, milyen ütemű lehet a periféria felzárkózása a centrumhoz ezen a téren. A következő bekezdést gyenge idegzetűek ugorják át!

2012-ben az EPO-nál bejelentett szabadalmak a száma egymillió főre vetítve Ausztriában 220, Hollandiában 300, Németországban 330, Finnországban 350, Svédországban 360, Luxemburgban 780, Svájcban 830. Magyarországon 10 (tíz) darab.

Abszolút számokban: az EPO-nál bejelentett szabadalmak abszolút mennyisége Magyarországon 103 darab, Németországban 27.295 darab volt 2012-ben. (Egyperces néma gondolkodást kérünk.)

A technikai haladás és a munkaerő általános minősége szempontjából kulcsfontosságú a felsőoktatás. A centrum országai ennek megfelelően kezelik ezt a területet. Hogy mindjárt érzékeljük is a magyar felsőoktatás lemaradásának dimenzióját, elég egy adatot megjegyezni: a magyar felsőoktatás állami támogatása évről évre csökken, jelenleg évi 400 millió euro. Ez 100 millióval kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése.

Összegzés: a terlmelési tényezők: a tőke, a természeti adottságok, a munka és a technikai haladás mennyiségi és minőségi vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon egyik területen sem várható érdemi pozitív elmozdulás belátható időn belül.

Belső erőből - az közoktatáson, a szakképzésen és a felsőoktatáson keresztül -egyedül a munkaerő minőségét lehet emelni, illetve kedvező körülmények megteremtése esetén ismét nőhetnek a külföldi működőtőke-beruházások, ám ezen tényezők erősödése is csak a centrumtól való távolodás fékezésére lesz elegendő.

1./ Minden erővel fejleszteni kell a közoktatást, a szakképzést, a felsőfokú oktatást, mert Magyarországon a munkaerő az egyetlen termelési tényező, aminek a minőségét önerőből is számottevően emelni lehet.

2./ Helyre kell állítani Magyarország tőkevonzó képességét.

Minden forráskivonás az oktatásból pl. stadionépítés céljára egy-egy díszes szegélykő a perifériára vezető meredek úton.

Hajrá Felcsút, hajrá magyarok!
Karrierista Gyere haza! 2013.07.05 06:55:01
Munkanélküliek és rosszul fizetettek ezrei gondolkodnak külföldi munkavállaláson. Szomszédaik, közeli és távoli ismerősöseik, de gyakran még családtagjaik is azt tanácsolják nekik, hogy máshol próbáljanak szerencsét. A diákokat röghöz kötéssel igyekeznek hazai…..
egy szavazó 2013.07.05 12:21:01
Az ország elhagyása nem lakodalmas menet, hanem a legtöbb esetben súlyos gazdasági kényszerhelyzet és családi tragédia. Mivel képtelenség - még az állami szférában is -, hogy az állam tízezerszámra garantálja a végzettségnek megfelelő munkahelyeket, ezért az is képtelenség, hogy az állam röghöz kösse a hallgatókat. Hihetetlen, hogy Európában egy olyan alapjogról, mint a szabad költözés, ádáz vitát kell folytatni az állammal.

Ha egy diplomás elmegy, mert nem talált munkát, legalább nem terheli a szociális rendszereket, talán még a szülőket is támogatni tudja. Például Törökországba és a balkáni országokba több milliárd eurót utalnak évente a kivándorolt családtagok. Ha viszont van megfelelő munka, akkor itthon adózik, a szaldó mindenképpen pozitív az állam számára.

Az állam most szűkíti a minőségi tudáshoz való hozzáférést. Ha széles tömegek kizáródnak a felsőoktatásból, sokan már a középiskola után elhagyják az országot. Ők talán fizessék vissza a gimnáziumi képzés árát? Aki itthon marad, terheli a szociális rendszereket, szerencsésebb esetben betanított munkát végez.

Az alacsonyan képzett tömegek növelése arra predesztinálja az országot, hogy a tömegtermelő, összeszerelő jellegű beruházásokért versenyezzen Ázsiával, ami be is betonozza helyünket az európai periféria szélén. Ez lenne Magyarország helye?

Az egész társadalom feladata, hogy értékválasztásaival, hétköznapi, szakmai és politikai viselkedésével vonzó országot teremtsen a végzősök számára, az állam feladata pedig a vonzó beruházási környezet megteremtése, és akkor tényleg kevesen mennek el. Olyan országot kell teremteni, ahol – hazai híján – a külföldi működőtőke bátran terjeszkedhet, ezzel teremtve munkaalkalmat a magasan képzett munkaerőnek. Mindig lesz kivándorlás, a mérték változik attól függően, hogy milyenek a hazai kilátások. Ez a folyamat megatrend, nem lehet visszafordítani – a centrum-periféria viszony determinálja -, tehát alkalmazkodni kell hozzá.

Minden erőszakos kísérlet – mint például a diplomás jobbágyság intézménye - csak taszítóbbá teszi az országot. Befektetést kell vonzani, ami itthon tartja a mérnököt! A legtöbb tehetség pedig a legnagyobb merítésből kerülhet elő. Ezen a téren is nemzetközi verseny van: ha nagy tömeg kiszorul a felsőoktatásból, akkor sokan már egyetemre is külföldön fognak járni, és ők már biztosan nem jönnek haza.

Kétségtelenül több szakmunkásra is szükség van. Ezt a létszámhiányt azonban nem a továbbtanulni szándékozók „lefelé nyomásával” kell pótolni, hanem az alig iskolázott tömegek „felfelé tolásával”! Mindenkit felfelé kell irányítani, motiválni, ambicionálni, és így is kialakulhat az egészséges arány a szakmunkások és a diplomások között egy magasabb szinten. A társadalom átlagos minőségét minden erővel felfelé kell tolni, így nőhet hosszú távon a foglalkoztatási ráta, így nőhet a gazdaság minőségi tőkevonzó képessége, produktivitása, adóteljesítménye, végeredményben a közösen - állami redisztribúció útján - felhasználható javak mennyisége. Így javulhat az egészségügy színvonala, így maradnak itthon az orvosok is.
Pénzügyi Szemle Online Blog Bomba befektetés a diploma - Az államnak is! 2013.07.04 08:15:00
Magyarországon az államnak is bomba biznisz a felsőoktatás, vagyis a diplomások által befizetett adóból sokkal több bejön, mint amennyibe az oktatás kerül.Ha az állam finanszírozza egy diplomás fiatal taníttatását, az költség. Ha a fiatal az értékes tudással és a diplomával…..
egy szavazó 2013.07.04 14:50:51
A magyar felsőoktatás állami támogatása évről évre csökken, jelenleg évi 400 millió euro. Ez 100 millióval kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése.

Az európai centrum sok egyetemén ingyenes az oktatás, csak a túlfogyasztók fizetnek. Sok helyen, ahol pedig van tandíj, ott marginális tétel a családok költségvetésében.

A legszélesebb társadalmi körnek a legszélesebb hozzáférés a legmagasabb szintű tudáshoz: ez együtt a nemzeti versenyképesség megőrzésének a záloga.

A középosztály nem töpreng azon, hogy az ő adójából vajon miért is tanulnak az alulról jövők, mert tudják: minél többen jutnak feljebb, annál többen biztosítják majd a vásárlóerőt az egész gazdaság számára, annál többen adják hozzá tudásukat a közös sikerhez, annál nagyobb merítésből választhat párt magának a középosztályos csemete. Végeredményben a középosztály valóban erősebb lesz. Nem veszhet el egy tehetség sem! Ellenkező esetben a fizika nyers törvényei működnek: gyorsuló mozgás lefelé. Minél nagyobb tömeg marad esélytelen és nincstelen, annál nagyobb erővel és egyre nagyobb mértékben húzza magával lefelé az egyre vékonyabb középosztályt. A legfelső jövedelmi réteg és a jómódú, képzett középosztály nem reprodukálja önmagát – sehol a világon, soha a történelemben -, így a létszám tartásához vagy a még kívánatosabb növeléséhez egyszerűen matematikailag szükségszerű a lentről jövők mobilitásának biztosítása.
A periféria dilemmája, hogy milyen mértékben finanszírozza, vagy egyáltalán finanszírozza-e az állam a felsőoktatást, mert sok diplomás elmegy az országból, és oktatásuk ára így kidobott pénznek tűnik. A válasz: igen, finanszírozza minden erővel! Az, hogy ki jut be a felsőoktatásba, csak a teljesítmény alapján dőlhet el, nem a szülők anyagi lehetőségei szerint. Jelenleg a GDP fél százalékát sem költi az állam a felsőoktatásra. Az OECD-átlag másfél százalék. Így nem fogunk felzárkózni sehova. Természetesen nem csupán több pénz kell a felsőoktatásra, hanem hatékonyabb struktúrában kell a több pénzt elkölteni. Nem kell csodákra gondolni, hanem meg kell próbálni lemásolni a fejlett és az újabban sikeres országok felsőoktatását. Olyan egyszerű dolgokat kell megnézni, hogy egy adott méretű országban hány darab egyetem van, mekkora egyetemek vannak, mit tanítanak, a lexikális tudást sulykolják vagy inkább a problémamegoldó készségeket fejlesztik. Biztosan akadnak kevésbé fontos projektek az országban (pl. államosítások, stadionok, választási nyugdíjemelések, hangulatjavító rezsicsökkentések, egykulcsos szja, stb. stb.), ahonnan át lehetne csoportosítani még egy százalékot, ha a tudásalapú társadalmakhoz akarunk felzárkózni. Ezt kell eldönteni!

Ha a piaci igényeknek megfelelő struktúrában több diplomás van az országban, szívesebben telepednek le magas hozzáadott értékű termelést és szolgáltatást végző vállalatok. A skandináv országok a drága, viszont magasan képzett munkaerejükkel sokkal több tőkét vonzanak, mint a déli országok az olcsó, de alacsonyan képzett tömegeikkel.
A felsőoktatás amerikai típusú finanszírozása egy olyan országban, ahol a középosztály sem tehetős, erősen kontraszelektál, lefojtja a társadalmi mobilitást. A felső középosztály ugyan megengedhetné magának ezt a luxust, azonban a felsőoktatás ezen a módon száz évet repülne vissza a történelemben. Sokan úgy gondolják majd, minek tanulni, a papa úgyis befizet. Mások úgy gondolhatják, minek tanulni, a papa úgysem tud befizetni. Az egyetem meg úgy gondolhatja, nem rúgom ki, mert ő fizet. Mennyi képességet, ambíciót veszít el így a társadalom, amikor minden egyes tizedszázalékra szükség van a felzárkózáshoz!?

Ha a felsőoktatás nem közszolgáltatás, hanem privilégium, akkor túl sok tehetség vész el, és ez végzetes hiba egy olyan ország számára, amely nem képes úgy beszippantani a világ szellemi elitjét, mint az Egyesült Államok. A túlfogyasztást – amely minden ingyenes szolgáltatás esetén fennáll - teljesítményen alapuló szabályozással kell korlátozni. Csak a renitensek fizessenek!

Itt érdemes megállni egy gondolatra: Baden és Württemberg, XIX. század: Carl Benz édesapja mozdonyvezető volt, aki korán meghalt, a fiút édesanyja egyedül nevelte. Gottlieb Daimler apja vendéglős volt. Wilhelm Maybach árvaházban nőtt fel. Nem éppen a felső középosztály. Ezért nem veszhet el egyetlen tehetség sem!
egy szavazó 2013.07.04 14:52:08
Az ingyenességgel szemben nem lehet érv a diplomás kivándorlás. Az ország elhagyása nem lakodalmas menet, hanem a legtöbb esetben súlyos gazdasági kényszerhelyzet és családi tragédia. Mivel képtelenség - még az állami szférában is -, hogy az állam tízezerszámra garantálja a végzettségnek megfelelő munkahelyeket, ezért az is képtelenség, hogy az állam röghöz kösse a hallgatókat. Hihetetlen, hogy Európában egy olyan alapjogról, mint a szabad költözés, ádáz vitát kell folytatni az állammal.

Ha egy diplomás elmegy, mert nem talált munkát, legalább nem terheli a szociális rendszereket, talán még a szülőket is támogatni tudja. Például Törökországba és a balkáni országokba több milliárd eurót utalnak évente a kivándorolt családtagok. Ha viszont van megfelelő munka, akkor itthon adózik, a szaldó mindenképpen pozitív az állam számára.

Ha széles tömegek kizáródnak a felsőoktatásból, sokan már a középiskola után elhagyják az országot. Ők talán fizessék vissza a gimnáziumi képzés árát? Aki itthon marad, terheli a szociális rendszereket, szerencsésebb esetben betanított munkát végez.

Az alacsonyan képzett tömegek növelése arra predesztinálja az országot, hogy a tömegtermelő, összeszerelő jellegű beruházásokért versenyezzen Ázsiával, ami be is betonozza helyünket az európai periféria szélén. Ez lenne Magyarország helye?

Az egész társadalom feladata, hogy értékválasztásaival, hétköznapi, szakmai és politikai viselkedésével vonzó országot teremtsen a végzősök számára, az állam feladata pedig a vonzó beruházási környezet megteremtése, és akkor tényleg kevesen mennek el. Olyan országot kell teremteni, ahol – hazai híján – a külföldi működőtőke bátran terjeszkedhet, ezzel teremtve munkaalkalmat a magasan képzett munkaerőnek. Mindig lesz kivándorlás, a mérték változik attól függően, hogy milyenek a hazai kilátások. Ez a folyamat megatrend, nem lehet visszafordítani – a centrum-periféria viszony determinálja -, tehát alkalmazkodni kell hozzá.

Minden erőszakos kísérlet – mint például a diplomás jobbágyság intézménye - csak taszítóbbá teszi az országot. Befektetést kell vonzani, ami itthon tartja a mérnököt! A legtöbb tehetség pedig a legnagyobb merítésből kerülhet elő. Ezen a téren is nemzetközi verseny van: ha nagy tömeg kiszorul a felsőoktatásból, akkor sokan már egyetemre is külföldön fognak járni, és ők már biztosan nem jönnek haza.

Kétségtelenül több szakmunkásra is szükség van. Ezt a létszámhiányt azonban nem a továbbtanulni szándékozók „lefelé nyomásával” kell pótolni, hanem az alig iskolázott tömegek „felfelé tolásával”! Mindenkit felfelé kell irányítani, motiválni, ambicionálni, és így is kialakulhat az egészséges arány a szakmunkások és a diplomások között egy magasabb szinten. A társadalom átlagos minőségét minden erővel felfelé kell tolni, így nőhet hosszú távon a foglalkoztatási ráta, így nőhet a gazdaság minőségi tőkevonzó képessége, produktivitása, adóteljesítménye, végeredményben a közösen - állami redisztribúció útján - felhasználható javak mennyisége. Így javulhat az egészségügy színvonala, így maradnak itthon az orvosok is.

Összegezve: az állami felsőoktatásban inkább a közszolgáltató jelleg domináljon, ne az elitképző jelleg! Ez utóbbira vállalkozhatnak privát intézmények. Tíz ok, amiért érdemes a piaci megatrendeket közelítő struktúrában a lehető legtöbb diák tanulmányait közpénzből támogatni:

1./ a magasabban képzett munkaerő a magasabb hozzáadott értékű beruházásokat vonzza; ehhez persze szükséges a barátságos befektetési klíma biztosítása is;

2./ több itthon alkalmazható diplomás arányon felül több adót fizet;

3./ aki éppen tanul, az nem munkanélküli; jobb valakinek a tanulmányait támogatni valamilyen perspektívával, mint ugyanőt segélyezni minden perspektíva nélkül;

4./ a felsőoktatásba integrálható diákok helyét a középszintű szakképzésben alulról kell feltölteni, így az egész társadalom munkaerő-kínálata nő minőségben és mennyiségben is;

5./ a magasan képzett munkavállalók sokkal tovább tarthatók a munkapiacon; évekkel később muszáj nyugdíjba menniük, mint a fizikai dolgozóknak; ez kulcsfontosságú körülmény a demográfiai folyamatokra tekintettel;

6./ a magasan képzett munkaerő kevésbé szorul az egészségügyi és szociális ellátásokra;

7./ csak a munkaerő minőségi emelésével együtt nőhet a foglalkoztatási ráta, hiszen a tisztán fizikai jellegű munkákat – a tömegtermelést - Ázsiában olcsóbban elvégzik;

8./ munkahely híján kivándorló diplomások nem növelik itthon a munkanélküliséget;

9./ a kivándorolt diplomások képesek lesznek szüleiket támogatni, amire szükség is lesz a nyugdíjak csökkenése miatt; a hazautalások 2011-ben a GDP 1,7 %-át tették ki;

10./ a kivándorolt diplomások hazautalásaival javul az ország devizamérlege;
Pénzügyi Szemle Online Blog Bevándorlók kellenek Magyarországra is? 2013.06.21 07:51:00
Az USA a jelenlegi növekedési ütemét csakis a bevándorlás aktív ösztönzésével tudja fenntartani. Meglehet, hogy lenne mit tanulnunk tőlük?Az Egyesült Államok épp a bevándorlási politika nagyszabású reformját készíti elő, melytől azt várják, hogy segítsen fenntartani a…..
egy szavazó 2013.06.21 14:38:36
Magyarország korfája:

fogalomtar.eski.hu/images/b/b0/Korfa_Magyarorszag_20100101.JPG

1-2 évtized múlva sokkal többen fognak meghalni, mint születni, plusz erősödik a kivándorlás (periféria-centrum migráció), tehát az ország népessége drasztikus csökkenésnek indul. Ez a folyamat megatrend, megfordíthatatlan. Ennek sok oka van: gazdasági, társadalmi, civilizációs, stb. Összegezve: csak akkor nem néptelenedik el az ország, ha felpörög a bevándorlás a közeljövőben. Azonban van egy pár akadály: a társadalom nem vonzó,sőt, a gazdaság nem vonzó, sőt, a nyelv nem könnyű, sőt.

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a perifériák (és Magyarországot nem lehet centrumországnak tekinteni) migrációs egyenlege mindig negatív.
egy szavazó 2013.06.21 22:19:50
@alfabela2: igaz, módosítok: amióta a globális kapitalizmus üzemel, és a tőke valamint az innováció bizonyos centrumokban koncentrálódik. Ez a potenciál vonzza a perifériák munkaerőfeleslegét.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása