jiar 2021.07.26 09:59:43

Sokat túráztam Németországban, Ausztriában, és minden alkalommal, amikor póráz nélküli kutyával találkoztam az erdőkben, akkor a tulaj azonnal lábhoz rendelte, vagy kérés nélkül, pórázt rakott rá, és mindemellett még elnézést kért, ha esetleg megijesztett vele. Fel sem merült, hogy hagyjon egy esetleges interakciót a kutya és köztem. Itthon, kis számú képzett gazdától eltekintve, még a tulaj van felháborodva, amiért megkérem, hogy tegye pórázra vagy hívja vissza a támadólag fellépő kutyáját. "Mindenkit megugat, de nem bánt, menjek csak nyugodtan." Ezt bátran általánosíthatom az elmúlt évek alapján. Az, hogy az erdőkben egyébként sem lehetne póráz nélkül, senkit nem érdekel. Egyetlen rendőrt, vadászt sem láttam még soha, hogy rászóltak volna túrázókra, elengedett kutyával. Ha nem büntetnek érte, akkor miért ne csináljuk, kit érdekel a másik ember? Itthon a nyugati országokhoz képest rengeteg a kutya. A tartásnak pedig nincs kultúrája, ahogy sajnos sok másnak se. A tendencia romlik, nincs ellenőrzés és felelősségre vonás sem.

Lehet azon vitatkozni, hogy a póráz csökkenti a támadást vagy sem, csak nem látom értelmét. Kötelező és kész. Amíg a kutyatulajok kedélyesen csevegnek, esetleg a telefonjukat nyomkodják, a kutya meg tőlük 20 méterre kóborol, mikor fogja észrevenni, és hogy fog beavatkozni, ha valakit megtámad? A válasz mindkettőre a sehogy. Egy hét alatt 3x támadt rám 3 különböző kutya egy vidéki város olyan területén, ami kijelölt sétáltató, gyalogos sétánnyal körbevéve. A terület több száz méter hosszú, kb. 70-100 méter széles, nem derül ki, hol kezdődik és hol van vége. A gyalogúttól lehetne tisztes távolságban is játszani a kutyával, elférne sportoló, futó, kocogó és kutyás egyaránt, de a kutyások a gyalogút melletti padokra ülve nézik, ahogy a kutya megugatja az arra járókat. Előbb volt sétáló övezet, és utólag került ki a futtató tábla. A városvezetés válasza a problémára... ha szabálytalanságot észlelek, akkor hívjam föl a közterületesek vezetőjét, aki majd kijön valamikor ellenőrizni? Valamikor?! Konkrét támadás esetén pedig a jegyzőnek jelezzem, aki majd jegyzőkönyvbe veszi az esetet. Mindez egy olyan levelemre jött válaszként, amiben megkértem, hogy ellenőrizzék, legalább alkalmanként, hogy miért nem lehet úgy elsétálni a parton, hogy ne ugasson meg legalább egy "gazdátlan" kutya. Miért a gyalogos húzza meg magát, és miért nem lehet megosztani a területet? Én már megkértem őket, hogy vagy kerüljék ki a gyalogutat vagy figyeljenek jobban a kutyára. A válasz 1 esetben elnézés kérés volt, 1 esetben semmi közöm hozzá és egy esetben fenyegetés, hogy legközelebb rám fogja uszítani a kutyát, ha pofázom.

Ne üljünk már fordítva föl a lóra. Ne nekem kelljen már megtanulni, hogy mit ne csináljak. A gazdának kell felelősséget vállalnia, majd a következményeket a kutyája cselekedeteiért. Természetesen nem provokatív viselkedésről beszélek, hanem normális, kulturált emberként való létezésről.

jiar 2020.12.29 08:37:36

@beautyka: Szerintem értette, ahogy én is értem, Te viszont nem az Ő megjegyzését.
Nem túl tágan, hanem egyszerűen ostobán fogalmaztál a végén. Egyszerűen nem odavaló tartalom, és nem is méltó egy ilyen életrajzi pálya bemutatása után. Pont annyira ítéled el vele a nőket, mint amennyire kiemelni szeretnéd.
Miért moderáltad az előző hozzászólásom?

jiar 2020.12.16 10:51:23

@kewcheg: Biztos igazad van a leírtakban, de ez így egyoldalú összehasonlítás, hogy a gyerek nélküliek jobban járnak.

Egyedül élőként nincs semmilyen adókedvezményem, nem kapok semmilyen támogatást sem lakásra, sem felújításra, sem autóra. A munkahelyen én dolgozom az ünnepek előtt/között/alatt, hogy a családosok a családjukkal lehessenek. Az intézményi gyerekprogramok miatt nekik természetes, hogy évente jó pár alkalommal elkéredzkednek, órákra, félnapokra, nekem ez nem jár. Túlórázni, mit nem fizetnek ki, szintén én fogok, mert menni kell a gyerekért.
Az elbaszott családpolitikának köszönhetően a lakásárak az égben, az autók ára szintén. Egyedül, átlagos vidéki fizetésből, nemhogy Pesten, de még vidéki városban is elérhetetlen egy önálló lakás, autó, anélkül, hogy ne rabosítsam el magam 30 évre egy hitel formájában. Párban, kedvezményekkel, ez már 10 éven belül realizálható lenne. Nem mondom, hogy könnyebb, de egy elég fontos része az ember életének a saját tulajdon adta biztonság. Nem azért nincs párom, mert nem akarok, hanem, mert így hozta az élet. A jelen állapotok között, ez sehol és semmiben nem jelent előnyt.

jiar 2020.12.16 11:02:34

@kewcheg: Biztos igazad van a leírtakban, de ez így egyoldalú összehasonlítás, hogy a gyerek nélküliek jobban járnak.

Egyedül élőként nincs semmilyen adókedvezményem, nem kapok semmilyen támogatást sem lakásra, sem felújításra, sem autóra. A munkahelyen én dolgozom az ünnepek előtt/között/alatt, hogy a családosok a családjukkal lehessenek. Az intézményi gyerekprogramok miatt nekik természetes, hogy évente jó pár alkalommal elkéredzkednek, órákra, félnapokra, nekem ez nem jár. Túlórázni, mit nem fizetnek ki, szintén én fogok, mert menni kell a gyerekért.
Az elbaszott családpolitikának köszönhetően a lakásárak az égben, az autók ára szintén. Egyedül, átlagos vidéki fizetésből, nemhogy Pesten, de még vidéki városban is elérhetetlen egy önálló lakás, autó, anélkül, hogy ne rabosítsam el magam 30 évre egy hitel formájában. Párban, kedvezményekkel, ez már 10 éven belül realizálható lenne. Nem mondom, hogy könnyebb, de egy elég fontos része az ember életének a saját tulajdon adta biztonság. Nem azért nincs párom, mert nem akarok, hanem, mert így hozta az élet. A jelen állapotok között, ez sehol és semmiben nem jelent előnyt.