Adatok
Les Saint Maries
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Felkiáltójelekkel és indulatokkal teli körlevelet kapott több ismerősöm is az utóbbi időben. Bár néhány motívum (háttérbe szorított magyar feltaláló, gonosz gyógyszerlobbi stb.) már ismerős lehet a hazai összeesküvés-elméleteket követőknek, Horváth István története és…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Önéletrajzi ismertető Széles Lajos unokahúga, Pál Roxána tollából
A gyógyító borbélyként ismert feltaláló 1897. augusztus 3-án a Tolna megyei Nak községben, egy parasztcsalád harmadik fiaként látta meg a napvilágot. 17 évesen bátyja helyett harcolt az első világháborúban, több katonai kitüntetést is kapott. Mivel soha nem vágyott a paraszti életre, s mindig hajtotta a kíváncsiság, nem volt maradása falujában.
Leszerelését követően Budapesten a Helyőrségi Kórházban, majd egy fodrászüzletben Dombóváron dolgozott, és 1923-ban itt vette feleségül Kovács Teréziát.
A kezdődő világválság előtt feleségével együtt Dél-Amerikába emigrált. Több országot megjárt, végül 1929-ben Uruguayban telepedett le és egy borbélyüzletet nyitott. Az üzletben kis labort hozott létre, ahol kezdetben gyógynövényekből krémeket és parfümöket készített. Eközben megszervezte a latin-amerikai ország borbély szakszervezetét, majd annak elnökének is megválasztották, így sok befolyásos barátot és vagyont szerzett.
1957 fordulópontot jelentett életében: két barátja balesetben súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor kezdte el a kísérleteket, fejébe vette, hogy megtalálja a gyógymódot. 1962-re már tökéletes volt az „Anti-quema”/égés ellen/ receptje.
Ideje volt hazatérni, - ahogyan akarta: szeretett magyarjainak kell adnia a „csodaszert”
Így 1964-ben újra útra kelt, de már nem új hazát, hanem a régit célozta meg. Ismét falujában, Nakon telepedett le. A környéken, ahogy a kis falvakban, szájról szájra terjedt a hír: égési sérüléseket gyógyít egy furcsa „amerikás”! 1966-tól a falu orvosa, dr. Klapka János is dokumentálta a sérültek gyógyulásait. Szerével több egészségügyi intézményben is próbálkozott, de csukott ajtókat talált. Az „illetékesek” közül sokan kuruzslónak titulálták és meg sem mutathatta a szerét, mert azt „elavult módszernek” tartották. Ő viszont nem adta fel, tovább gyógyított, és segítő kezekre is talált!
Szegvári Katalin televíziós újságíró riportot készített vele a gyógyításokról és a szerről.
1978 májusában Vitray Tamás „Csak ülök és mesélek” című televíziós műsorában végre az egész ország felfigyelt a zöld üveges gyógyító borbélyra. Felkavarták az álló vizet.
A gyógyulni vágyók pedig egyre csak özönlöttek hozzá. Mert a szer bizonyítottan használt! Kisebb fokú égéseknél elég volt egy-két fújás s a fájdalom megszűnt, néhány nap után pedig már semmi nem látszott. De ugyanez volt a helyzet a súlyos égési sérüléseknél is, a néhány napos kezelés végére jelentősen enyhültek a fájdalmak és hegedtek, múltak a sebek.
A médiában történt bemutatás után, 1978-ban az INTERAG - dr. Hermann Imre közbenjárásával - megvásárolta a receptúrát. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben megkezdődött, először az Irix, majd a Naksol gyártása. (Maga a név így állt össze: Nak, a kis tolnai falu és a spanyol "sol"= Nap szó összetétele, illetve amely még a sulutio /oldat/ rövidítése is.)
25 évnyi kálvária és harc után végre sikerült: 1988-ban Magyarországon is törzskönyvezték a Naksolt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 1983 és 1987 között már sok más országban, így például Mexikóban és a Szovjetunióban is törzskönyvezték.