Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Chance

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2013.01.11. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Határátkelő Kisokos angliai határátkelőknek 2013.01.16 06:57:00
Bár a nagy-britanniai munkavállalásról már jó néhányszor esett szó, álljon itt egy kis összefoglaló, hogy mit is javasol a hivatal, a határőrizeti szerv, vagyis a UK Border Agency. Megpróbáltam összeszedni a legfontosabbakat, a teljesség igénye nélkül – úgyhogy a…..
Chance 2013.01.17 07:28:14
Határátkelő Haza csak egy van? 2013.01.07 11:24:00
Málta, Ausztria, Svájc, Ausztrália, Magyarország mai posztunk színterei, ám a történet máshol ér véget (legalábbis ideiglenesen). Alíz (ezt a nevet kérte, hogy ide írjam) tapasztalata: mindenhol vannak pozitívumok és nehézségek, hol a fizetés, hol a környezet, hol az emberek –…..
Chance 2013.01.11 11:24:56
Jó pár hónapja olvasgatom az origon is megjelenő postokat amik erről a blogról származnak. Onnantól, hogy eldöntöttem, elmegyek Mo.-ról. Nem vagyok már fiatal, 37 múltam. De mostanra érett meg bennem, hogy elég!!! Mindig törekedtem, tanultam, beilleszkedtem ahová kellett. Jó csapatjátékos, segítőkész munkavállalóként mégsem én jutottam előbbre, hanem azok akik a cégeknél együtt "bandáztak". Szórakozni, erre-arra együtt jártak. Tudásuk a nullával egyenlő, az előrejutáshoz szükséges teszteket kilopták és kidolgozták nekik, hogy bejussanak oda, ahová igazából teljesítményük alapján sosem juthattak volna be. Volt egy vállalkozásom 8 évig, szépen kerestem, eltartottam egy férjet és született gyerekünk is. Félreértés ne essék, én nem tartozom azok közé a magyarok közé akik irigyek, savanyú pofájúak. Segítettem azt akiben láttam, hogy törekszik. A legnagyobb gondok közepette is mosolyogtam és azt mondtam: van akinek nálam rosszabb, ne elégedetlenkedj, tedd a dolgod és jobb lesz meglátod. Nem lett. Elváltam. Az exem a hátam mögött csinálta az adósságait, aztán lelépett Mo-ról és mindent a nyakamon hagyott. Mert ugye szép hazánkban ez lehetséges. Felszámoltam a vállalkozást, elköltöztem, új munkába kezdtem, új párom lett. Nem változott semmi. A fent leírt munkahelyről el kellett jönnöm, az addig páromról hitt férfiról kiderült, hogy a régi szellem szerint tárgyként és cselédként tekint a nőre.Rossz jött a rosszra. Nyomor, megaláztatás. És én még ebben is próbáltam mosolyogni, senki nem tudta és a mai napig sem tudja mi mindent éltem át ezidáig. Külföldön (évek óta) élő ismerősöm az egyedüli. Évek óta szajkózza, hogy ne csináljam ezt magammal és a gyerekkel tovább, menjek, segít. Nem mertem. mert mi van ha ott is ugyanaz van mint itt, mi van ha nem tudunk beilleszkedni, mi van ha valami rosszul sül el és nincs akire támaszkodj, mi van ha, és így tovább. Csak a kifogás jött. Aztán néhány hónapja a mi van ha mondatra a válasz valahol legbelülről ez volt: Itt van bármi ami előrébb visz? Kapsz segítséget? Sőt! Kapsz lehetőséget?
Csend következett és saját magamnak vallottam be: Nincs ami itt tartana.
Elkezdtem szervezni és most ott tartok, hogy márciusban indulok.
Több ma már külföldön élő, rég elfeledett ismerősömmel felvettem a kapcsolatot. Régebb óta kinn élőkkel és van olyan is aki alig 1 éve ment el. Mindenkit kifaggattam. Elmondták mi nehéz és mi könnyű. És egy mondat volt mindegyiknek amit a végén írt vagy mondott : Ha még élni akarsz ne maradj ott!
Nem mondhatja senki, hogy nem tettem azért, hogy jobb legyen (nem próbálkoztam, azt a kutya szokta ahogy a magyar mondás járja).
De már elég!!!! És az utolsó csepp a pohárban akkor jött amikor elvesztettem a munámat mert a munkaerő kölcsönzőt kérdőre vontam miért nem jelentett be? Hol az a pénz amit ennek címén levont. Aztán pár napra rá kaptam egy állásajánlatot 87ezer forint brutto fizetéssel 6+2 beosztással. ÉN! Üvölteni tudtam volna! Ennyi vagyok??
Vigyáztam magamra, hogy ne épüljek le mint sok magyar nő, lehazugoznak ha megmondom a korom, tanultam, képeztem magam. És ennyit érek???? Hát akkor elmegyek! maradjon aki akar. Hazaárulózzanak le! Kit érdekel??? Amíg nem kapok megbecsülést vagy legalább (ha már anyagias a világ) pénzbeni ellentételezést, ki a francot érdekel, hogy ebben az országban ki anyáz engem mert elmegyek. Építgessék a sz..ból a váraikat és öregségükre egyenek csirkeszárnyat egy hétig. Én megyek!
Elképzeltem miféle nehézségekkel fogok szembesülni, hogy bevándorló leszek egy országban, nem a földijük. Hogy még jobban kell igyekeznem, hogy elfogadjanak. Megteszem. Várom:) Újra tudok önfeledtem mosolyogni mióta eldöntöttem ezt a lépést:)
Ha valamelyik postolo majd azt írja, hogy naív buta liba vagyok, hogy hagytam magam....nem hagytam:) Küzdöttem, szembeszálltam de eltaposásban a magyarok nagyok:)
Nyilván nem mehet el mindenki...kiürülne az ország:) De azt látom, hogy előbbre vinni nem lehet itt semmit. Vagy csak nőként nem....sajnálom.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása