Regisztráció Blogot indítok
Adatok
TPilu

0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Combat Gear Blog CLS Zsák 2019.06.18 05:00:00
TPilu 2019.06.19 20:21:58
@dudi01: A szolnoki két féle CLS között.
TPilu 2019.06.20 12:05:46
@dudi01: Na, ezt írtam fentebb én is, ha elolvastad, arra reagálva, hogy a cikk két félét említ. A combat medik az már valamilyen alap végzettséghez kötött, nem?
TPilu 2019.05.25 16:51:13
Olvasgatom a cikket és a kommenteket, néhány gondolatot hozzáfűznék. A rajzok nem csak elképzelések, ezek szakutasítás formájában megjelentek, és legjobb tudomásom szerint a mai napig nincsenek hatálytalanítva. A bemutatott rajzokat az Ált/66 "Egységes Málházási Utasítás az összfegyvernemi csapatok részére" tartalmazza. Ezen felül ismerem még a Lé/77 " Egységes Málházási Utasítás a szárazföldi erők légvédelmi csapatai számára", az Élm/19 "Egységes Málházási Utasítás az élelmezési alegységek és intézetek részére", a HTP/42 "Egységes Málházási Utasítás a gépkocsi szállító és közúti csapatok részére", valamint a Hír/?? Egységes Málházási Utasítás a híradó csapatok részére" szakutasításokat. Ezek nagyjából lefedik a szárazföldi csapatok hadi beosztásainak zömét, valamint a rendszeresített gép és harcjárművek málházását. Érdemes figyelembe venni, hogy 1968-ban az MN nem rendelkezett sem PSZH-val, sem BMP-vel, ezért a felszerelések a gépkocsizó lövész fegyvernem sajátosságainak felelnek meg. AMD-65-gépkarabéllyal azok voltak felszerelve, akik a kevés harcjárművel (BTR-50, FUG, harckocsi) álltak kapcsolatban. A géppuskák nem a rajok állományában voltak, önálló kis alegységeket képeztek. A géppuskák szállítása harcfeladaton kívül szétszerelve történt. Sátorlapot az utasítás nem tartalmaz, a gázálarctáska fedele alá a vegyivédelmi harisnya van málházva. Egyébként csak azokat az anyagokat tartalmazza, melyek a feladat végrehajtásához mindenképp szükségesek. Más. A felszerelések betegségeivel kapcsoltban érdemes figyelembe venni azt, hogy a korszak ipara nem a fogyasztói társadalom elvei szerint működött. A beszerzéseket befolyásolta a nyersanyagok fejlődése, elérhetősége, beszerezhetősége, az ipar gyártókapacitása és az ellátási időnormák tarthatósága. Lehet, hogy rendszeresítettek volna 1000-es cordurából dolgokat, de az akkor még nem volt. Volt viszont PVC műbőr. Az állandó harckészültség időszakában olyan dolgokra volt szükség, amiket rövid időn belül, nagy tömegben tudott előállítani az ipar , mégpedig a rendelkezésre álló nyersanyagokból.
TPilu 2019.05.27 15:21:30
@joni firpo: Így van. Írja is az utasítás, hogy az ábrákon a 60M gázálarc táska látható, mivel a 67M még nem került széles körben a csapatokhoz.
A Magyar Néphadseregben 65M néven rendszeresítették először az ikonikussá váló, baka nyelven csak surranóként emlegetett lábbelit. A 65M bakancs a korábbi csizmát váltotta le. Ebből a szempontból komoly előre lépés volt, akárcsak a teljes 65M gyakorló ruházat. Más kérdés,…..
Az ESK elméletileg az MN-nél rendszeresített egyéni gyors kötöző készlet, amivel főleg lőtt sebeket lehet ellátni. Bár simán gézként is lehet használni, ha feldaraboljuk, sőt a pólya mérete elég nagy. Maga a kötszer kicsit elnagyoltnak tűnik. Két darab vastagabb párnázott…..
TPilu 2013.01.07 20:51:55
És akkor a szervezésről:
Az MN-ben az ellátás első lépcsője az ön-, illetve a bajtársi (a kornak megfelelően elvtársi) segélynyújtás. Ennek eszközeiről esett szó fentebb. Következő lépcső a század egészségügyi katonája, aki sorállományú volt, és csupán egy bővített elsősegély kiképzést kapott. A századok rendelkeztek továbbá szakaszonként két kijelölt sebesültszállító katonával is.
Az ő segítségükkel a sérült harcos eljuthatott a zászlóalj segélyhelyig (ZSH), ahol tiszta, már-már steril körülmények között, szakszerű ellátásban részesülhetett, igaz, jobbára még mindig csak elsősegélyben. Ennek a segélyhelynek több változata is ismert (normaszámokkal különböztették meg őket), a többségében egészségügyi tiszthelyettes (felcser) irányította, de volt amelyik orvossal is meg volt erősítve. Ide tartozott a zászlóalj kötöző kocsija (jellemzően Cs-D-344 EZF-ben), a sebesült szállító és a 80-as évektől a LuAZ-967 sebesült kihordó is.
A sérült következő célja az egység segélyhelyére való eljutás volt. Ez az egység szervezésétől függően ezred (ESH) vagy dandár (DSH) segélyhely lehetett. Ezek már komolyabb tábori létesítmények voltak (az ESH 500 fő ellátására volt képes), itt már biztosan orvosi ellátásban részesült. Települési helyük nem messze a harcrend mögött volt.
Még komolyabb szint a hadosztályhoz tartozó hadosztály segélyhely (HSH), ahol már szakorvosi segélyben részesült a rászoruló. Osztályozó-kiürítő ponttal, műtőkkel, kötözőkkel, sokktalanítóval, elkülönítővel, laboratóriummal, gyógyszertárral és még sok mindennel rendelkezett. Ezek voltak a hadosztályok egészségügyi zászlóaljai. Ezekre települt még egy fürdető fertőtlenítő osztag és két egészségügyi osztag, utóbbiak jellemzően a veszteségpótlás céljából. Érdekességként említeném, hogy ezek még mindig sátor létesítmények voltak (néhány járműre telepített elemet leszámítva), a műtők ESA és HOSA, később 63M sátrakban működtek. A zászlóaljakat a hadosztályok alkonyán egy dandárrá vonták össze, majd felszámolták.
Az igazán ütős dolgok pedig a hadsereg szinten működtek. Szakegészségügyi zászlóaljakba szervezett végtag-, lágy-, mellkas sebészeti kórházak, szemészeti kórház… és az ezeket kiegészítő szakegészségügyi (tudtommal 12 darab) osztagok, mint például járványvédelmi, állategészségügyi, egészségvédelmi….
Nagy vonalakban kb. ennyi.
TPilu 2013.01.07 20:02:34
@estván: Az ESK a zubbony jobb zsebében, a KÉPA a bal zsebében, a többi a gázálarc táskában.
TPilu 2013.01.07 20:51:15
@estván: Ömlesztve. Amikor ezek megjelentek, még nem igen voltak zsebei a gázálarc táskának.
A gázálarc szemüveg nem vicc, bár én sem találkoztam vele, NTK. száma volt, így feltételezem létezett.