Adatok
tkazmer
0 bejegyzést írt és 101 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A mai vasárnapra egy véleményt, s ezzel együtt egy vitatémát szeretnék útjára bocsátani, mégpedig azt, hogy vajon az ördögtől való dolog -e a privatizáció? Mármint a MÁV-val kapcsolatosan. El kellene -e adni valami piacgazdasági alapon működő multinak, vagy csak részben…..
tkazmer
2011.05.29 20:19:53
jajj, kedves blogoló, szerinted amikor a "nemzeti vagyon megmentése" és hasonló bullshitektől zeng az ország, miközben agyba-főbe anyázzák a PPP-ket és bármit, amiben a gonosz karvalytőkének közelebbi kapcsolata lett az állammal, mennyire érdemes akár csak egy blog szintjén mint felvetés is foglalkozni egy ilyen ötlettel?:)
A frankárfolyam tervezett, 180 forintra való rögzítésével a Fidesz, választási kampányában tett ígéretét hajtja végre. A sok százezer választópolgárnak tett politikai ígéreten túl persze számos egyéb érv is szól a devizahitelesek megsegítése mellett; ugyanakkor arról a…..
Az előadáson két példán, az USÁ-n és Oroszországon keresztül elhangzott, mennyire befolyásolni tudja egy adott ország kultúrája a helyi üzleti életet és munkamorált. Hogyan állunk mi magyarok ezen a téren és milyen képességeink vannak vagy lehetnek szükségesek egy külföldi…..
tkazmer
2011.04.25 22:17:39
@Ben89:
"de a legtöbb külföldi munkavállaló általában a diplomás, művelt réteg közül kerül ki."
nem, szerencsére határozottan nem így van. a legtöbb kivándorló kisegítő, kétkezi munkás, aki vagy beszél rendesen nyelvet vagy nem, de nem is ez a lényeg, a "mosogass el" vagy "fesd le a kerítést" esetleg "hordd ki az újságot" mondatok megértéséhez viszonylag kevés nyelvtudás is elegendő. az, hogy valakinek itthon van valamilyen diplomája, egy dolog, de ha nem valamelyik nemzetközileg is ismert egyetemen szerezte (ami lényegében Mo-n az ELTE-t jelenti, illetve a BCE, SOTE, BME és SZTE is szokott még szerepelni), akkor esélye nincs azzal érvényesülni, pláne ha nem valami műszaki képzési területen diplomázott
Az az igazság, hogy a nyelveket beszélő, keresett diplomát jó helyen, jó minősítéssel megszerző fiatalok, ha cska nem akarnak feltétlenül külföldre menni, a különböző nagyobb cégek (IBM, Morgan Stanley, Vodafone, BT, közgazdászoknál a négy kék óriáscég, stb.) helyi szolgáltató központjaiban megtalálják a helyüket, igen jó fizetés mellett.
Nyilván a csúcs K+F terén dolgozóknak még egy ideig nem lesz kifizetődő itthon maradni, én is ismerek olyan itthon és külföldön is egyaránt elismert kutatót, aki a tengerentúlra vándorolt, mert az ottani egyetemeken normális fizetést kap amiből a tudásának megfelelő színvonalon tud élni a családjával, de az ő számuk nyilván elenyésző a rengeteg kétkezi munkás mellett, már csak amiatt is, mert vakolni a legtöbb ember számára egyszerűbb mint integrálni.
Ezen kívül én egyedül infós területen tudok olyanról, aki külföldre (ausztrália) ment, de neki a sima diplomája mellett van speciális MCSE (Microsoft Certified System Engineer) és még pár hasonló képesítése is, ami egy tényleges nemzetközi standard, nem úgy, mint egy K-Európai egyetem valamilyen diplomája.(és valljuk be, még ha sok területen esetleg jobb is lehet nálunk egy képzési program mint nyugaton, mi azért továbbra is egy K Európai ország maradunk, ennek megfelelő előminősítéssel)
Rátérve így végül a topicindító kérdéskörre, én úgy gondolom, hogy a külföldre "exportált" kétkezi munkások számában abszolute nincs hiány, így ezen a téren nem gondolom, hogy bármit tenni kellene. Ellenben ahhoz, hogy a magyarok hagyományosan jó probléma megoldó képessége, kreativitása nyugati pozíciók elvállalásával jobban beleivódjon a nemzetközi közösségbe, véleményem szerint szükség lenne további nemzetközi standardok bevezetésére, még több speciális szakképzettséget igazoló minősítés meghonosítására és az oktatási rendszer olyan irányú módosítására, hogy ezeknek a munkavállalók még inkább megfeleljenek.
"de a legtöbb külföldi munkavállaló általában a diplomás, művelt réteg közül kerül ki."
nem, szerencsére határozottan nem így van. a legtöbb kivándorló kisegítő, kétkezi munkás, aki vagy beszél rendesen nyelvet vagy nem, de nem is ez a lényeg, a "mosogass el" vagy "fesd le a kerítést" esetleg "hordd ki az újságot" mondatok megértéséhez viszonylag kevés nyelvtudás is elegendő. az, hogy valakinek itthon van valamilyen diplomája, egy dolog, de ha nem valamelyik nemzetközileg is ismert egyetemen szerezte (ami lényegében Mo-n az ELTE-t jelenti, illetve a BCE, SOTE, BME és SZTE is szokott még szerepelni), akkor esélye nincs azzal érvényesülni, pláne ha nem valami műszaki képzési területen diplomázott
Az az igazság, hogy a nyelveket beszélő, keresett diplomát jó helyen, jó minősítéssel megszerző fiatalok, ha cska nem akarnak feltétlenül külföldre menni, a különböző nagyobb cégek (IBM, Morgan Stanley, Vodafone, BT, közgazdászoknál a négy kék óriáscég, stb.) helyi szolgáltató központjaiban megtalálják a helyüket, igen jó fizetés mellett.
Nyilván a csúcs K+F terén dolgozóknak még egy ideig nem lesz kifizetődő itthon maradni, én is ismerek olyan itthon és külföldön is egyaránt elismert kutatót, aki a tengerentúlra vándorolt, mert az ottani egyetemeken normális fizetést kap amiből a tudásának megfelelő színvonalon tud élni a családjával, de az ő számuk nyilván elenyésző a rengeteg kétkezi munkás mellett, már csak amiatt is, mert vakolni a legtöbb ember számára egyszerűbb mint integrálni.
Ezen kívül én egyedül infós területen tudok olyanról, aki külföldre (ausztrália) ment, de neki a sima diplomája mellett van speciális MCSE (Microsoft Certified System Engineer) és még pár hasonló képesítése is, ami egy tényleges nemzetközi standard, nem úgy, mint egy K-Európai egyetem valamilyen diplomája.(és valljuk be, még ha sok területen esetleg jobb is lehet nálunk egy képzési program mint nyugaton, mi azért továbbra is egy K Európai ország maradunk, ennek megfelelő előminősítéssel)
Rátérve így végül a topicindító kérdéskörre, én úgy gondolom, hogy a külföldre "exportált" kétkezi munkások számában abszolute nincs hiány, így ezen a téren nem gondolom, hogy bármit tenni kellene. Ellenben ahhoz, hogy a magyarok hagyományosan jó probléma megoldó képessége, kreativitása nyugati pozíciók elvállalásával jobban beleivódjon a nemzetközi közösségbe, véleményem szerint szükség lenne további nemzetközi standardok bevezetésére, még több speciális szakképzettséget igazoló minősítés meghonosítására és az oktatási rendszer olyan irányú módosítására, hogy ezeknek a munkavállalók még inkább megfeleljenek.
Nemzetközi cégek és ismert üzletemberek, politikusok és cégek off-shore pénzügyeit hozza nyilvánosságra egy svájci bankártól kapott információk révén a WikiLeaks. Ön szerint mennyire szabad/kell tisztelni a banktitkot? Van-e joga egy országnak, szervezetnek ilyen információkat…..
Milyen stratégiai háttere lehet a szabadalmakon vagy a nyílt innováción nyugvó döntéseknek? Kihívás a versenytárssal szemben vagy biztosra megyünk? Manapság melyik iparágakban javasoltak ezek a lehetőségek? (A 2011. március 25. (péntek) éjfélig megtett hozzászólások…..
tkazmer
2011.03.26 00:53:20
@argó:
"Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges."
az a gond, hogy pont az egészségügyben rendkívül drága bármit is fejleszteni, gondoljunk csak a gyógyszergyártók eszelős k+f kiadásaira, míg a sport és a szórakoztatóipar területén ilyen nagyságrendű kiadásokra nincs szükség, vagy jobban megoszlanak a szereplők között (pl. az IMAX 3D mozi lehet, hogy sokba került egyszer, de mennyivel többe került volna, ha mondjuk a kameragyártók nem kezdenek el 3D kamerákat készíteni, így a mozitechnológia készítőjének kell ezt is megoldania, stb.)
én úgy gondolom, hogy egy cégnek nyilván valóan akkor érdeke a nyílt innováció felé elmozdulnia, ha ebből profitálni tud. például ha kitalál valamit, aminek egy egyszerűbb verzióját publikussá teszi és megnézi, a közösség milyen irányba akarja fejleszteni, ezzel ötleteket, információkat szerez, előzetes piacfelmérést végez, illetve bizonyos publikált részeredményekért (az egyszerűbb verzióért) cserébe ingyen innovációhoz jut.
vagy ha például egy olyan terméket sikerül kitalálnia, amit a magán és az üzleti ügyfelek is szívesen használnak. ilyenkor játszhatja azt, hogy kiadja a teljes szabadalmat, hogy tessék szépen fejleszteni, illetve a magán ügyfeleknek ingyen adja a terméket. mindeközben viszont az üzleti ügyfelektől pénzt kérhet azért a valamiért, amit már nem csak ő, hanem a közösség is fejleszt, vagy ha magáért a termékért nem is kér pénzt, létrehozhat kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyekre az üzleti ügyfelek igényt tarthatnak. egy ilyen kiegészítő szolgáltatás pedig szerintem magasabb profit margin mellett nyújtható, mint ami a termék értékesítéséből származhat, tehát ha ügyesen szervezkednek a döntéshozók, talán el juthatnak odáig, hogy a termékfejlesztés jelentős részét kiszervezik és így ugyan nem hoz bevételt de költséget sem generál, mindeközben a magasan profitábilis kiegészítő szolgáltatásokat, terméktámogatást továbbra is nyújthatják, és így összességében jobb üzleti eredményt érhetnek el mint korábban.
nyilván ez nem minden termék esetében működik így, tipikusan szoftvereknék szokott lenni ehhez hasonló konstrukció, de talán bizonyos módosításokkal ez a modell alkalmazható lenne egyéb termékeknél is.
"Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges."
az a gond, hogy pont az egészségügyben rendkívül drága bármit is fejleszteni, gondoljunk csak a gyógyszergyártók eszelős k+f kiadásaira, míg a sport és a szórakoztatóipar területén ilyen nagyságrendű kiadásokra nincs szükség, vagy jobban megoszlanak a szereplők között (pl. az IMAX 3D mozi lehet, hogy sokba került egyszer, de mennyivel többe került volna, ha mondjuk a kameragyártók nem kezdenek el 3D kamerákat készíteni, így a mozitechnológia készítőjének kell ezt is megoldania, stb.)
én úgy gondolom, hogy egy cégnek nyilván valóan akkor érdeke a nyílt innováció felé elmozdulnia, ha ebből profitálni tud. például ha kitalál valamit, aminek egy egyszerűbb verzióját publikussá teszi és megnézi, a közösség milyen irányba akarja fejleszteni, ezzel ötleteket, információkat szerez, előzetes piacfelmérést végez, illetve bizonyos publikált részeredményekért (az egyszerűbb verzióért) cserébe ingyen innovációhoz jut.
vagy ha például egy olyan terméket sikerül kitalálnia, amit a magán és az üzleti ügyfelek is szívesen használnak. ilyenkor játszhatja azt, hogy kiadja a teljes szabadalmat, hogy tessék szépen fejleszteni, illetve a magán ügyfeleknek ingyen adja a terméket. mindeközben viszont az üzleti ügyfelektől pénzt kérhet azért a valamiért, amit már nem csak ő, hanem a közösség is fejleszt, vagy ha magáért a termékért nem is kér pénzt, létrehozhat kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyekre az üzleti ügyfelek igényt tarthatnak. egy ilyen kiegészítő szolgáltatás pedig szerintem magasabb profit margin mellett nyújtható, mint ami a termék értékesítéséből származhat, tehát ha ügyesen szervezkednek a döntéshozók, talán el juthatnak odáig, hogy a termékfejlesztés jelentős részét kiszervezik és így ugyan nem hoz bevételt de költséget sem generál, mindeközben a magasan profitábilis kiegészítő szolgáltatásokat, terméktámogatást továbbra is nyújthatják, és így összességében jobb üzleti eredményt érhetnek el mint korábban.
nyilván ez nem minden termék esetében működik így, tipikusan szoftvereknék szokott lenni ehhez hasonló konstrukció, de talán bizonyos módosításokkal ez a modell alkalmazható lenne egyéb termékeknél is.
Az előadáson elhangzott, hogy egy ország gazdasági fejlődése és az informatikai fejlesztésekre költött összeg egyenesen arányos. Milyen módon lenne elérhető, hogy Magyarország jobban vonzza a befektetőket az informatikai beruházásokhoz? (A 2011. március 25.…..
Egyetért Ön azzal a nézettel, hogy fontos már az iskolai tanulmányok során megismerkedni a vállalkozások működésével, vagy a vállalkozásokkal való ismerkedést csak azok számára tartja lényegesnek, akik ténylegesen vállalkozni szeretnének? Milyen életkortól javasolná az…..
tkazmer
2011.03.18 10:26:48
@Ben89:
"ennyi erővel akkor alapszintű műszaki- esetleg orvosi ismereteket is lehetne oktatni"
az a gond, hogy ez nem így van:)
ha megnézed, egy orvos mit cisnál, ha már elismert a szakmájában, vagy háziorvossá válik stb? alapít egy céget, amelyben végzi a tevékenységét. hiába nem érdekli, szüksége van vállalkozói ismeretekre.
ugyanez igaz sok mérnökre, akik építész, tanácsadó vagy bármilyen szolgáltató (pl. gépjavító) és kereskedő (alkatrész-kereskedelem) céget csinálnak, hogy a mérnöki munkájukat végezni tudják. nekik is szükségük van tehát a vállalkozói ismeretekre.
és ugyanígy sorolhatnánk, a jogász ha ügyvéd lesz szintén vállalkozik, a pszichológus magánrendelőjében úgyszintén, oké, talán a szabadbölcsész nem annyira mert viszonylag kevesen vesznek "szabad gondolkodás" nevű tételt, de talán rájuk amúgy sem szabad nagyon számítani...
a lényeg: vállalkozói ismeretekre gyakorlatilag tényleg mindenkinek szüksége van. az előadáson elhangzott, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a magyar vállalkozások száma: nyilván ez azért van, mert a legtöbb embernek gőze nincs róla, hogy hogyan működik egy vállalkozás + azt gondolja, hogy rendkívül drága dolog (pedig nem, már KFT-t is lehet félmillió Ft tőkével, kb. 40-50ezer ft alapítási ktsg mellett létrehozni hozzávetőlegesen 1 nap alatt...)
"ennyi erővel akkor alapszintű műszaki- esetleg orvosi ismereteket is lehetne oktatni"
az a gond, hogy ez nem így van:)
ha megnézed, egy orvos mit cisnál, ha már elismert a szakmájában, vagy háziorvossá válik stb? alapít egy céget, amelyben végzi a tevékenységét. hiába nem érdekli, szüksége van vállalkozói ismeretekre.
ugyanez igaz sok mérnökre, akik építész, tanácsadó vagy bármilyen szolgáltató (pl. gépjavító) és kereskedő (alkatrész-kereskedelem) céget csinálnak, hogy a mérnöki munkájukat végezni tudják. nekik is szükségük van tehát a vállalkozói ismeretekre.
és ugyanígy sorolhatnánk, a jogász ha ügyvéd lesz szintén vállalkozik, a pszichológus magánrendelőjében úgyszintén, oké, talán a szabadbölcsész nem annyira mert viszonylag kevesen vesznek "szabad gondolkodás" nevű tételt, de talán rájuk amúgy sem szabad nagyon számítani...
a lényeg: vállalkozói ismeretekre gyakorlatilag tényleg mindenkinek szüksége van. az előadáson elhangzott, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a magyar vállalkozások száma: nyilván ez azért van, mert a legtöbb embernek gőze nincs róla, hogy hogyan működik egy vállalkozás + azt gondolja, hogy rendkívül drága dolog (pedig nem, már KFT-t is lehet félmillió Ft tőkével, kb. 40-50ezer ft alapítási ktsg mellett létrehozni hozzávetőlegesen 1 nap alatt...)
Mostanában az EU elnökségünk alatt biztosan gyakrabban szembesültök ti is azzal a helyzettel, amiről Pirx pilóta írt levelet. Delegációk jönnek-mennek, természetesen sietnek nagyon, mert az egyenlők közt is egyenlőbbek... Vicces, hogy a csapból is a leállósávok…..
A következőkben megfogalmazom azt, hogy számomra mi a gond a Fidesz új alkotmány-tervezetével, továbbá, hogy mások számára mi lehet kifogásolható. Kik azok, akik kimaradnak a "miséből". Hol, mely embercsoportokat idegenít el magától, és miért. ***…..
tkazmer
2011.03.10 09:39:49
tkazmer
2011.03.10 10:01:24
@Brendel Mátyás: jól van, várom az arról szóló cikket:)
Manapság a fogyasztói hatalomátvétel időszakát éljük, ahol a vevő „on-demand” fogyaszthatja a reklámokat, hatással bírhat a legnagyobb cégek marketingjére is. Ugyanakkor a web 2.0 vívmányai egyszersmind a reklámszakembereknek is lehetőséget adnak arra, hogy a…..
tkazmer
2011.02.25 21:59:45
@eper05:
szép dolog a manipuláció, de a web2-vel az is eljött, hogy egyrészről a tudatos és megtévesztő manipulációnak hamar híre mehet széles körben, gyakorlatilag órákon belül, ami arra kevés, hogy a vállalat magyarázkodó közleményeket adjon ki, másrészről pedig furcsa ilyet mondani, de a web2-nek köszönhetően a web1 is reneszánszát éli.
arra gondolok ezalatt, hogy a közösségi szolgáltatások, amelyek az igazi web2-t jelentik, olyan közel hozták az emberekhez a technikát, az internetet, hogy a még inkább a web1hez tartozó fórumok népszerűsége is jelentős mértékben nőtt.
miért fontos ez? mert a fórumok olyan anonym információszerzési felületek, ahol rendkívül gyorsan lehet jó és hasznos információkhoz jutni akár egy adott termékről, szolgáltatásról, bármiről.
a fórumok összekapcoslása a termékértékelőkkel, tesztekkel, hírekkel, blogokkal pedig megteremtette annak a lehetőségét, hogy a fogyasztók valós vélhetően objektív vagy arra törekvő tapasztalatok alapján ismerjenek meg egy terméket.
ez pedig olyan fegyver, ami egy tudásalapú társadalomban - ahol a fogyasztó meggondolja mire költi a pénzét és nem érzelmi alapon hoz döntést - rendkívül komolyan veszélyeztetheti a csak marketingre építő cégek eladásait.
ahogy mondod, ki vannak találva a lépések, elemzik a hatásukat, stb.
csak mindezt nem egy hatalmas kartellt alkotva, hanem vállalatonként, önérdekkövető módon. ha az lett volna amiről bezsélsz, a google nem lépett volna be az online reklámpiacra gyakorlatilag letarolva azt, földbedöngölve az árakat és a kisebb méretű minőséget fontosnak tartó tartalomszolgáltatókat nehéz helyzetbe taszítva.
zuckerberg pedig egyáltalán nem azért találta ki a facebookot, hogy a világ vállalatai erősebb helyzetbe kerüljenek a "ki az erősebb? a termelő vagy a fogyasztó?" c versenyben:) az, hogy végül ezen verseny eszköze, színtere lett, nem eredeti szándék, felesleges hátsó konspirációkat látni mögé. ha lennének, akkor zuckerberg nem a harvardon, hanem a davosi world economic forumról hazafele repülve programozta volna le a facebook első verzióját:)
szép dolog a manipuláció, de a web2-vel az is eljött, hogy egyrészről a tudatos és megtévesztő manipulációnak hamar híre mehet széles körben, gyakorlatilag órákon belül, ami arra kevés, hogy a vállalat magyarázkodó közleményeket adjon ki, másrészről pedig furcsa ilyet mondani, de a web2-nek köszönhetően a web1 is reneszánszát éli.
arra gondolok ezalatt, hogy a közösségi szolgáltatások, amelyek az igazi web2-t jelentik, olyan közel hozták az emberekhez a technikát, az internetet, hogy a még inkább a web1hez tartozó fórumok népszerűsége is jelentős mértékben nőtt.
miért fontos ez? mert a fórumok olyan anonym információszerzési felületek, ahol rendkívül gyorsan lehet jó és hasznos információkhoz jutni akár egy adott termékről, szolgáltatásról, bármiről.
a fórumok összekapcoslása a termékértékelőkkel, tesztekkel, hírekkel, blogokkal pedig megteremtette annak a lehetőségét, hogy a fogyasztók valós vélhetően objektív vagy arra törekvő tapasztalatok alapján ismerjenek meg egy terméket.
ez pedig olyan fegyver, ami egy tudásalapú társadalomban - ahol a fogyasztó meggondolja mire költi a pénzét és nem érzelmi alapon hoz döntést - rendkívül komolyan veszélyeztetheti a csak marketingre építő cégek eladásait.
ahogy mondod, ki vannak találva a lépések, elemzik a hatásukat, stb.
csak mindezt nem egy hatalmas kartellt alkotva, hanem vállalatonként, önérdekkövető módon. ha az lett volna amiről bezsélsz, a google nem lépett volna be az online reklámpiacra gyakorlatilag letarolva azt, földbedöngölve az árakat és a kisebb méretű minőséget fontosnak tartó tartalomszolgáltatókat nehéz helyzetbe taszítva.
zuckerberg pedig egyáltalán nem azért találta ki a facebookot, hogy a világ vállalatai erősebb helyzetbe kerüljenek a "ki az erősebb? a termelő vagy a fogyasztó?" c versenyben:) az, hogy végül ezen verseny eszköze, színtere lett, nem eredeti szándék, felesleges hátsó konspirációkat látni mögé. ha lennének, akkor zuckerberg nem a harvardon, hanem a davosi world economic forumról hazafele repülve programozta volna le a facebook első verzióját:)
Noha az online marketing kevésbé költséges és pontosabb fogyasztói elérést biztosíthat a vállalatok számára, mégis napjainkban is kiugróan magas a televíziós és a sajtóban megjelenő reklámok száma. Ön szerint elképzelhető, hogy néhány éven belül a webes marketing…..
tkazmer
2011.02.22 23:39:57
én azt gondolom, hogy még nagyon hosszú ideig lesznek olyan vállalatok, amelyek a hagyományos hirdetési formákat részesítik majd előnyben, viszont meggyőződésem, hogy a kérdésben említett sajtóban megjelenő, később pedig a televíziós reklámok részesedése egyre jobban csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni.
egyszerűen azért, mert maga a közvetítő médium megszűnik.
már most is nagyon jól látható, hogy a nyomtatott sajtóban az eladott példányszámok jelentős mértékben csökkennek, mindeközben gyakorlatilag minden orgánum rendelkezik online kiadással amelyek népszerűsége viszont folyamatosan növekszik. ez a tény már önmagában azt eredményezi - szerintem akár középtávon is - hogy a nyomtatott sajtó a különböző inkább az exkluzív, szigorúan tematikus magazinok szintjére korlátozódik majd.
a tv állomások megszűnéséről talán korai lenne beszélni, elvégre még a digitális átállás sem történt meg ami önmagában egy jelentős kínálatbővülést jelent majd ezzel hatalmas elmozdulást okozva a piacon, de az egész biztos, hogy az ágazat jelentős átalakulások előtt áll, hiszen az online videoszolgáltatások (kezdve az indexvideó és társai készítette videoriportoktól a letölthető filmekig vagy éppen a youtubeig) rendkívül komoly versenyhezetet hoztak/hoznak létre.
ami szerintem furcsa és várhatóan változni fog - vagy talán már változott is, csak én még nem tudok róla:) - az az online hirdetésekkel szembeni bizalmatlanság, ezek alulsúlyozottsága a vállalati marketingakciókban. ez úgy gondolom, hogy egyrészről meglátszik a hirdetések árain is - még listaáron nézve sem nevezhető drágának egy 3,5m ft-os superbanner az indexen, amit tegnap egészen pontosan 714 279 egyedi látogató nézett volna meg - másrészről pedig azon, hogy valami miatt sokan még a hirdetők közül sem használják ki az online hirdetésekben rejlő lehetőséget.
vajon nem hangzik kiválóan egy vállalat számára, hogy ha valaki, egy potenciális vevő a villódzó bannerére rákattint, az utána eljut a termékbemutató weboldalra, ahol a "kosárba tesz" majd "fizetés" linkre kattintva máris magáénak érezheti a terméket? szemben egy tv vagy egy újságreklámmal, ahol nem lehet egy kattintással már vásárolni is, vagy legalábbis bővebb információt szerezni a termékről...úgy gondolom, egyértelműek az online marketing előnyei.
ami hátránya esetleg reálisan lehet, az a Google AdWords, Etarget és még pár hasonló cég által teremtett helyzet, ami azt eredményezi, hogy a tartalomszolgáltatók számára kihívás lett megfelelő minőségben tartalmat előállítani, hiszen a fenti - nevezzük így - sales houseok egyrészt rendkívül alacsonyan tartják az árakat, másrészt rendkívül magas profit marginnal működnek. ez a helyzet pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy vagy eltűnnek a tényleg minőségi tartalmat előállító portálok, és bár lesz néhány blog, de az igényességre váró olvasók számára ismét a nyomtatott sajtó jelenthet csak megoldást, vagy pedig megjelenhetnek a fizetős online sajtótermékek - amikért pl. az amerikai news corp vezetője, rupert murdoch már évek óta kampányol - amelyek esetében viszont kérdéses, hogy mennyire lehet az olvasók számára az őket zavaró villogó, belógó, stb. bannereket megjeleníteni. ez a téma azonban talán inkább csak egy kihívás az online marketingnek, a webshopok és általában az internetes értékesítés fejlődése úgy gondolom, hogy egyértelműen abba az irányba mutat: a jövő legfontosabb marketingfelülete az internet lesz.
visszatérve az első gondolatomra - miszerint olyan vállalatok bizonyosan lesznek mindig, amelyek a hagyományos marketing eszközeit fogják inkább előnyben részesíteni - ott elsősorban azokra gondolok, akik most szórólapokkal, vagy egyszerűen csak cégérekkel hirdetik magukat. ők azonban meggyőződésem, hogy csak marginális szereplői most is, és a jövőben is a reklámpiacnak.
egy "hó végi kiárusítás, 30-50-70% kedvezmény" típusú, tereken osztogatott, nagy mennyiségben 2-3ft-os dbáron előállítható szórólapot a hirdető nem fog ennél drágább online megoldásokra cserélni, hiszen azzal egyrészt nem tudná elérni a potenciális vevőit, másrészt az egész üzleten nem lenne annyi haszna, amennyit marketingre költ.
ugyanez igaz pl. rendezvények népszerűsítésére. nem tudom elképzelni, hogy létezhet annál jobb megoldás valakinek egy rendezvényre való meghívására, mint hogy egy másik hasonló rendezvényen szórólapot, ismertető füzetecskét tűzünk a szélvédőjére, hogy amikor jókedvűen elindul hazafelé, akkor az első dolog amit meglát, egy másik hasonló rendezvény reklámja => ha a naptárjába nem is írja be, a kesztyűtartóba beteszi, és ha szerencsénk van, még a rendezvény előtt kitakarítja egyszer az autóját, és észreveszi:)
persze elméletileg lehetséges, hogy miután beindítja az autóját, a fedélzeti komputer nem azt írja ki, hogy az rendben az olajszint meg a guminyomás, hanem megjelenik, hogy "tetszett az esemény? gyere hozzánk is, xyz fesztivál, itt és itt ekkor meg ekkor", de azért ez egyrészt nem hinném, hogy reális lenne akár középtávon is, másrészt meg ez talán már olyan szintű beavatkozás lenne a privát szférába, amit nem biztos, hogy szívesen viselnénk el.
de persze hosszabb távon bármi lehet, végezetül akár GooglePhone is, igen jutányos percdíjakkal, bár biztonsági hiányosságokkal is megtűzdelve:)
www.youtube.com/watch?v=Xtuxax8Dtk4
egyszerűen azért, mert maga a közvetítő médium megszűnik.
már most is nagyon jól látható, hogy a nyomtatott sajtóban az eladott példányszámok jelentős mértékben csökkennek, mindeközben gyakorlatilag minden orgánum rendelkezik online kiadással amelyek népszerűsége viszont folyamatosan növekszik. ez a tény már önmagában azt eredményezi - szerintem akár középtávon is - hogy a nyomtatott sajtó a különböző inkább az exkluzív, szigorúan tematikus magazinok szintjére korlátozódik majd.
a tv állomások megszűnéséről talán korai lenne beszélni, elvégre még a digitális átállás sem történt meg ami önmagában egy jelentős kínálatbővülést jelent majd ezzel hatalmas elmozdulást okozva a piacon, de az egész biztos, hogy az ágazat jelentős átalakulások előtt áll, hiszen az online videoszolgáltatások (kezdve az indexvideó és társai készítette videoriportoktól a letölthető filmekig vagy éppen a youtubeig) rendkívül komoly versenyhezetet hoztak/hoznak létre.
ami szerintem furcsa és várhatóan változni fog - vagy talán már változott is, csak én még nem tudok róla:) - az az online hirdetésekkel szembeni bizalmatlanság, ezek alulsúlyozottsága a vállalati marketingakciókban. ez úgy gondolom, hogy egyrészről meglátszik a hirdetések árain is - még listaáron nézve sem nevezhető drágának egy 3,5m ft-os superbanner az indexen, amit tegnap egészen pontosan 714 279 egyedi látogató nézett volna meg - másrészről pedig azon, hogy valami miatt sokan még a hirdetők közül sem használják ki az online hirdetésekben rejlő lehetőséget.
vajon nem hangzik kiválóan egy vállalat számára, hogy ha valaki, egy potenciális vevő a villódzó bannerére rákattint, az utána eljut a termékbemutató weboldalra, ahol a "kosárba tesz" majd "fizetés" linkre kattintva máris magáénak érezheti a terméket? szemben egy tv vagy egy újságreklámmal, ahol nem lehet egy kattintással már vásárolni is, vagy legalábbis bővebb információt szerezni a termékről...úgy gondolom, egyértelműek az online marketing előnyei.
ami hátránya esetleg reálisan lehet, az a Google AdWords, Etarget és még pár hasonló cég által teremtett helyzet, ami azt eredményezi, hogy a tartalomszolgáltatók számára kihívás lett megfelelő minőségben tartalmat előállítani, hiszen a fenti - nevezzük így - sales houseok egyrészt rendkívül alacsonyan tartják az árakat, másrészt rendkívül magas profit marginnal működnek. ez a helyzet pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy vagy eltűnnek a tényleg minőségi tartalmat előállító portálok, és bár lesz néhány blog, de az igényességre váró olvasók számára ismét a nyomtatott sajtó jelenthet csak megoldást, vagy pedig megjelenhetnek a fizetős online sajtótermékek - amikért pl. az amerikai news corp vezetője, rupert murdoch már évek óta kampányol - amelyek esetében viszont kérdéses, hogy mennyire lehet az olvasók számára az őket zavaró villogó, belógó, stb. bannereket megjeleníteni. ez a téma azonban talán inkább csak egy kihívás az online marketingnek, a webshopok és általában az internetes értékesítés fejlődése úgy gondolom, hogy egyértelműen abba az irányba mutat: a jövő legfontosabb marketingfelülete az internet lesz.
visszatérve az első gondolatomra - miszerint olyan vállalatok bizonyosan lesznek mindig, amelyek a hagyományos marketing eszközeit fogják inkább előnyben részesíteni - ott elsősorban azokra gondolok, akik most szórólapokkal, vagy egyszerűen csak cégérekkel hirdetik magukat. ők azonban meggyőződésem, hogy csak marginális szereplői most is, és a jövőben is a reklámpiacnak.
egy "hó végi kiárusítás, 30-50-70% kedvezmény" típusú, tereken osztogatott, nagy mennyiségben 2-3ft-os dbáron előállítható szórólapot a hirdető nem fog ennél drágább online megoldásokra cserélni, hiszen azzal egyrészt nem tudná elérni a potenciális vevőit, másrészt az egész üzleten nem lenne annyi haszna, amennyit marketingre költ.
ugyanez igaz pl. rendezvények népszerűsítésére. nem tudom elképzelni, hogy létezhet annál jobb megoldás valakinek egy rendezvényre való meghívására, mint hogy egy másik hasonló rendezvényen szórólapot, ismertető füzetecskét tűzünk a szélvédőjére, hogy amikor jókedvűen elindul hazafelé, akkor az első dolog amit meglát, egy másik hasonló rendezvény reklámja => ha a naptárjába nem is írja be, a kesztyűtartóba beteszi, és ha szerencsénk van, még a rendezvény előtt kitakarítja egyszer az autóját, és észreveszi:)
persze elméletileg lehetséges, hogy miután beindítja az autóját, a fedélzeti komputer nem azt írja ki, hogy az rendben az olajszint meg a guminyomás, hanem megjelenik, hogy "tetszett az esemény? gyere hozzánk is, xyz fesztivál, itt és itt ekkor meg ekkor", de azért ez egyrészt nem hinném, hogy reális lenne akár középtávon is, másrészt meg ez talán már olyan szintű beavatkozás lenne a privát szférába, amit nem biztos, hogy szívesen viselnénk el.
de persze hosszabb távon bármi lehet, végezetül akár GooglePhone is, igen jutányos percdíjakkal, bár biztonsági hiányosságokkal is megtűzdelve:)
www.youtube.com/watch?v=Xtuxax8Dtk4
tkazmer
2011.02.22 23:40:27
én azt gondolom, hogy még nagyon hosszú ideig lesznek olyan vállalatok, amelyek a hagyományos hirdetési formákat részesítik majd előnyben, viszont meggyőződésem, hogy a kérdésben említett sajtóban megjelenő, később pedig a televíziós reklámok részesedése egyre jobban csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni.
egyszerűen azért, mert maga a közvetítő médium megszűnik.
már most is nagyon jól látható, hogy a nyomtatott sajtóban az eladott példányszámok jelentős mértékben csökkennek, mindeközben gyakorlatilag minden orgánum rendelkezik online kiadással amelyek népszerűsége viszont folyamatosan növekszik. ez a tény már önmagában azt eredményezi - szerintem akár középtávon is - hogy a nyomtatott sajtó a különböző inkább az exkluzív, szigorúan tematikus magazinok szintjére korlátozódik majd.
a tv állomások megszűnéséről talán korai lenne beszélni, elvégre még a digitális átállás sem történt meg ami önmagában egy jelentős kínálatbővülést jelent majd ezzel hatalmas elmozdulást okozva a piacon, de az egész biztos, hogy az ágazat jelentős átalakulások előtt áll, hiszen az online videoszolgáltatások (kezdve az indexvideó és társai készítette videoriportoktól a letölthető filmekig vagy éppen a youtubeig) rendkívül komoly versenyhezetet hoztak/hoznak létre.
ami szerintem furcsa és várhatóan változni fog - vagy talán már változott is, csak én még nem tudok róla:) - az az online hirdetésekkel szembeni bizalmatlanság, ezek alulsúlyozottsága a vállalati marketingakciókban. ez úgy gondolom, hogy egyrészről meglátszik a hirdetések árain is - még listaáron nézve sem nevezhető drágának egy 3,5m ft-os superbanner az indexen, amit tegnap egészen pontosan 714 279 egyedi látogató nézett volna meg - másrészről pedig azon, hogy valami miatt sokan még a hirdetők közül sem használják ki az online hirdetésekben rejlő lehetőséget.
vajon nem hangzik kiválóan egy vállalat számára, hogy ha valaki, egy potenciális vevő a villódzó bannerére rákattint, az utána eljut a termékbemutató weboldalra, ahol a "kosárba tesz" majd "fizetés" linkre kattintva máris magáénak érezheti a terméket? szemben egy tv vagy egy újságreklámmal, ahol nem lehet egy kattintással már vásárolni is, vagy legalábbis bővebb információt szerezni a termékről...úgy gondolom, egyértelműek az online marketing előnyei.
ami hátránya esetleg reálisan lehet, az a Google AdWords, Etarget és még pár hasonló cég által teremtett helyzet, ami azt eredményezi, hogy a tartalomszolgáltatók számára kihívás lett megfelelő minőségben tartalmat előállítani, hiszen a fenti - nevezzük így - sales houseok egyrészt rendkívül alacsonyan tartják az árakat, másrészt rendkívül magas profit marginnal működnek. ez a helyzet pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy vagy eltűnnek a tényleg minőségi tartalmat előállító portálok, és bár lesz néhány blog, de az igényességre váró olvasók számára ismét a nyomtatott sajtó jelenthet csak megoldást, vagy pedig megjelenhetnek a fizetős online sajtótermékek - amikért pl. az amerikai news corp vezetője, rupert murdoch már évek óta kampányol - amelyek esetében viszont kérdéses, hogy mennyire lehet az olvasók számára az őket zavaró villogó, belógó, stb. bannereket megjeleníteni. ez a téma azonban talán inkább csak egy kihívás az online marketingnek, a webshopok és általában az internetes értékesítés fejlődése úgy gondolom, hogy egyértelműen abba az irányba mutat: a jövő legfontosabb marketingfelülete az internet lesz.
visszatérve az első gondolatomra - miszerint olyan vállalatok bizonyosan lesznek mindig, amelyek a hagyományos marketing eszközeit fogják inkább előnyben részesíteni - ott elsősorban azokra gondolok, akik most szórólapokkal, vagy egyszerűen csak cégérekkel hirdetik magukat. ők azonban meggyőződésem, hogy csak marginális szereplői most is, és a jövőben is a reklámpiacnak.
egy "hó végi kiárusítás, 30-50-70% kedvezmény" típusú, tereken osztogatott, nagy mennyiségben 2-3ft-os dbáron előállítható szórólapot a hirdető nem fog ennél drágább online megoldásokra cserélni, hiszen azzal egyrészt nem tudná elérni a potenciális vevőit, másrészt az egész üzleten nem lenne annyi haszna, amennyit marketingre költ.
ugyanez igaz pl. rendezvények népszerűsítésére. nem tudom elképzelni, hogy létezhet annál jobb megoldás valakinek egy rendezvényre való meghívására, mint hogy egy másik hasonló rendezvényen szórólapot, ismertető füzetecskét tűzünk a szélvédőjére, hogy amikor jókedvűen elindul hazafelé, akkor az első dolog amit meglát, egy másik hasonló rendezvény reklámja => ha a naptárjába nem is írja be, a kesztyűtartóba beteszi, és ha szerencsénk van, még a rendezvény előtt kitakarítja egyszer az autóját, és észreveszi:)
persze elméletileg lehetséges, hogy miután beindítja az autóját, a fedélzeti komputer nem azt írja ki, hogy az rendben az olajszint meg a guminyomás, hanem megjelenik, hogy "tetszett az esemény? gyere hozzánk is, xyz fesztivál, itt és itt ekkor meg ekkor", de azért ez egyrészt nem hinném, hogy reális lenne akár középtávon is, másrészt meg ez talán már olyan szintű beavatkozás lenne a privát szférába, amit nem biztos, hogy szívesen viselnénk el.
de persze hosszabb távon bármi lehet, végezetül akár GooglePhone is, igen jutányos percdíjakkal, bár biztonsági hiányosságokkal is megtűzdelve:)
www.youtube.com/watch?v=Xtuxax8Dtk4
egyszerűen azért, mert maga a közvetítő médium megszűnik.
már most is nagyon jól látható, hogy a nyomtatott sajtóban az eladott példányszámok jelentős mértékben csökkennek, mindeközben gyakorlatilag minden orgánum rendelkezik online kiadással amelyek népszerűsége viszont folyamatosan növekszik. ez a tény már önmagában azt eredményezi - szerintem akár középtávon is - hogy a nyomtatott sajtó a különböző inkább az exkluzív, szigorúan tematikus magazinok szintjére korlátozódik majd.
a tv állomások megszűnéséről talán korai lenne beszélni, elvégre még a digitális átállás sem történt meg ami önmagában egy jelentős kínálatbővülést jelent majd ezzel hatalmas elmozdulást okozva a piacon, de az egész biztos, hogy az ágazat jelentős átalakulások előtt áll, hiszen az online videoszolgáltatások (kezdve az indexvideó és társai készítette videoriportoktól a letölthető filmekig vagy éppen a youtubeig) rendkívül komoly versenyhezetet hoztak/hoznak létre.
ami szerintem furcsa és várhatóan változni fog - vagy talán már változott is, csak én még nem tudok róla:) - az az online hirdetésekkel szembeni bizalmatlanság, ezek alulsúlyozottsága a vállalati marketingakciókban. ez úgy gondolom, hogy egyrészről meglátszik a hirdetések árain is - még listaáron nézve sem nevezhető drágának egy 3,5m ft-os superbanner az indexen, amit tegnap egészen pontosan 714 279 egyedi látogató nézett volna meg - másrészről pedig azon, hogy valami miatt sokan még a hirdetők közül sem használják ki az online hirdetésekben rejlő lehetőséget.
vajon nem hangzik kiválóan egy vállalat számára, hogy ha valaki, egy potenciális vevő a villódzó bannerére rákattint, az utána eljut a termékbemutató weboldalra, ahol a "kosárba tesz" majd "fizetés" linkre kattintva máris magáénak érezheti a terméket? szemben egy tv vagy egy újságreklámmal, ahol nem lehet egy kattintással már vásárolni is, vagy legalábbis bővebb információt szerezni a termékről...úgy gondolom, egyértelműek az online marketing előnyei.
ami hátránya esetleg reálisan lehet, az a Google AdWords, Etarget és még pár hasonló cég által teremtett helyzet, ami azt eredményezi, hogy a tartalomszolgáltatók számára kihívás lett megfelelő minőségben tartalmat előállítani, hiszen a fenti - nevezzük így - sales houseok egyrészt rendkívül alacsonyan tartják az árakat, másrészt rendkívül magas profit marginnal működnek. ez a helyzet pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy vagy eltűnnek a tényleg minőségi tartalmat előállító portálok, és bár lesz néhány blog, de az igényességre váró olvasók számára ismét a nyomtatott sajtó jelenthet csak megoldást, vagy pedig megjelenhetnek a fizetős online sajtótermékek - amikért pl. az amerikai news corp vezetője, rupert murdoch már évek óta kampányol - amelyek esetében viszont kérdéses, hogy mennyire lehet az olvasók számára az őket zavaró villogó, belógó, stb. bannereket megjeleníteni. ez a téma azonban talán inkább csak egy kihívás az online marketingnek, a webshopok és általában az internetes értékesítés fejlődése úgy gondolom, hogy egyértelműen abba az irányba mutat: a jövő legfontosabb marketingfelülete az internet lesz.
visszatérve az első gondolatomra - miszerint olyan vállalatok bizonyosan lesznek mindig, amelyek a hagyományos marketing eszközeit fogják inkább előnyben részesíteni - ott elsősorban azokra gondolok, akik most szórólapokkal, vagy egyszerűen csak cégérekkel hirdetik magukat. ők azonban meggyőződésem, hogy csak marginális szereplői most is, és a jövőben is a reklámpiacnak.
egy "hó végi kiárusítás, 30-50-70% kedvezmény" típusú, tereken osztogatott, nagy mennyiségben 2-3ft-os dbáron előállítható szórólapot a hirdető nem fog ennél drágább online megoldásokra cserélni, hiszen azzal egyrészt nem tudná elérni a potenciális vevőit, másrészt az egész üzleten nem lenne annyi haszna, amennyit marketingre költ.
ugyanez igaz pl. rendezvények népszerűsítésére. nem tudom elképzelni, hogy létezhet annál jobb megoldás valakinek egy rendezvényre való meghívására, mint hogy egy másik hasonló rendezvényen szórólapot, ismertető füzetecskét tűzünk a szélvédőjére, hogy amikor jókedvűen elindul hazafelé, akkor az első dolog amit meglát, egy másik hasonló rendezvény reklámja => ha a naptárjába nem is írja be, a kesztyűtartóba beteszi, és ha szerencsénk van, még a rendezvény előtt kitakarítja egyszer az autóját, és észreveszi:)
persze elméletileg lehetséges, hogy miután beindítja az autóját, a fedélzeti komputer nem azt írja ki, hogy az rendben az olajszint meg a guminyomás, hanem megjelenik, hogy "tetszett az esemény? gyere hozzánk is, xyz fesztivál, itt és itt ekkor meg ekkor", de azért ez egyrészt nem hinném, hogy reális lenne akár középtávon is, másrészt meg ez talán már olyan szintű beavatkozás lenne a privát szférába, amit nem biztos, hogy szívesen viselnénk el.
de persze hosszabb távon bármi lehet, végezetül akár GooglePhone is, igen jutányos percdíjakkal, bár biztonsági hiányosságokkal is megtűzdelve:)
www.youtube.com/watch?v=Xtuxax8Dtk4
tkazmer
2011.02.24 22:49:20
@Ben89:
"nem elképzelhető az, hogy néhány éven belül kiszorítaná a webes marketing a piacról a hagyományos csatornákat, mert ez véleményem szerint egy sokkal hosszabb folyamat"
én 5 évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni, hogy mi az a facebook, 4 éve amikor regisztráltam, eszembe nem jutott volna, hogy valaha fontosabb lesz mint az iwiw, 2009 szeptemberében az osztálytársaimnak kb 1/3-a volt rajta, ellenben az érettségi tételeket, információkat május-júniusban már mindenki között azon osztottuk meg. szinte valós időben, kijött valaki szóbeliről, megírta mobilról facebookra, hogy mit húzott, többiek meg örültek vagy sem, de legalábbis kalkuláltak valamivel:)
ennek fényében szerintem azt mondani, hogy nem történhet meg rövid időn belül a súlyponteltolódás a webes marketing felé, szerintem nem elég óvatos és megfontolt kijelentés.
"Elég csak a nyomtatott sajtóra gondolni... Hiába jelent meg a rádió, a televízió, az internet, habár csökkent a szerepe az "újságoknak", de élnek és virulnak."
sajnos - vagy szerencsére? - ez nem így van. remek példa erre a népszabadság, ahol eszelős leépítések, 25%-os példányszám csökkenés stb. tapasztalható ( www.fn.hu/belfold/20110131/25_szazalekos_leepites_nepszabadsag/ ), vagy a széles gábor féle médiabirodalom (magyar hírlap, echo tv, stb.) szenvedései (cska hogy ne lehessen a kérdést politikai oldalhoz kötni)
"A kis/mikro vállalkozások tekintetében nem minden esetben szükségszerű"
éppen számukra elengedhetetlen, hiszen kitörési pont, ha aktív internetes jelenlétükkel rengeteg új fogyasztót el tudnának érni. szerintem nem olyan távoli jövő az, amikor ha valaki a facebookon status update-ben kiírja, hogy "a fenébe is, nem tudok aludni, csöpög a csap", akkor rövid időn belül megjelennek amdj neki a "gipsz jakab vízvezetékszerelő, tel: stb.stb" hirdetések, vagy a "vízszerelő [településnév]" kifejezésre a google már most is ad szponzorált találatokat.
az ilyen "gipsz jakab"-ok pedig jellemzően az egyéni vagy mikrovállalkozások, akiknek a munkájára igény van, ugyanakkor nem mindig találják meg egymást a fogyasztóval, éppen azért, mert olyan kicsik, hogy nincs számukra megfizethető és elég hatékony marketing megoldás a hagyományos keretek között. ezen egy google adwords vagy facebook jellegű minimális költségvetésű marketingkampány igen sokat változtathat.
"nem elképzelhető az, hogy néhány éven belül kiszorítaná a webes marketing a piacról a hagyományos csatornákat, mert ez véleményem szerint egy sokkal hosszabb folyamat"
én 5 évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni, hogy mi az a facebook, 4 éve amikor regisztráltam, eszembe nem jutott volna, hogy valaha fontosabb lesz mint az iwiw, 2009 szeptemberében az osztálytársaimnak kb 1/3-a volt rajta, ellenben az érettségi tételeket, információkat május-júniusban már mindenki között azon osztottuk meg. szinte valós időben, kijött valaki szóbeliről, megírta mobilról facebookra, hogy mit húzott, többiek meg örültek vagy sem, de legalábbis kalkuláltak valamivel:)
ennek fényében szerintem azt mondani, hogy nem történhet meg rövid időn belül a súlyponteltolódás a webes marketing felé, szerintem nem elég óvatos és megfontolt kijelentés.
"Elég csak a nyomtatott sajtóra gondolni... Hiába jelent meg a rádió, a televízió, az internet, habár csökkent a szerepe az "újságoknak", de élnek és virulnak."
sajnos - vagy szerencsére? - ez nem így van. remek példa erre a népszabadság, ahol eszelős leépítések, 25%-os példányszám csökkenés stb. tapasztalható ( www.fn.hu/belfold/20110131/25_szazalekos_leepites_nepszabadsag/ ), vagy a széles gábor féle médiabirodalom (magyar hírlap, echo tv, stb.) szenvedései (cska hogy ne lehessen a kérdést politikai oldalhoz kötni)
"A kis/mikro vállalkozások tekintetében nem minden esetben szükségszerű"
éppen számukra elengedhetetlen, hiszen kitörési pont, ha aktív internetes jelenlétükkel rengeteg új fogyasztót el tudnának érni. szerintem nem olyan távoli jövő az, amikor ha valaki a facebookon status update-ben kiírja, hogy "a fenébe is, nem tudok aludni, csöpög a csap", akkor rövid időn belül megjelennek amdj neki a "gipsz jakab vízvezetékszerelő, tel: stb.stb" hirdetések, vagy a "vízszerelő [településnév]" kifejezésre a google már most is ad szponzorált találatokat.
az ilyen "gipsz jakab"-ok pedig jellemzően az egyéni vagy mikrovállalkozások, akiknek a munkájára igény van, ugyanakkor nem mindig találják meg egymást a fogyasztóval, éppen azért, mert olyan kicsik, hogy nincs számukra megfizethető és elég hatékony marketing megoldás a hagyományos keretek között. ezen egy google adwords vagy facebook jellegű minimális költségvetésű marketingkampány igen sokat változtathat.
Talán ez az egyetlen megoldás a közelgő demográfiai katasztrófa és az annak hatásait előrehozó eltartotti csapda kivédésére. Radikális megoldás, de a maga korában az általános választójog vagy az amerikai polgárjogi törvény is az volt. (Fotó: syracuse.com)
A hírek…..
Véleménye szerint üzletileg előnyösebb vagy inkább hátrányos, ha egy borászat egyidejűleg több piaci szegmensen van jelen? Gondoljon a középkategóriájú és prémium piacokon való jelenlétre! Online marketing esetén hogyan kellene a két célcsoportot kezelni?A több piaci szegmens…..
Cikksorozat Finta Józsefről
INDAFOTO.slideshow.run({ "feedUrl":"http://feed.indafoto.hu/fovarosiblog/lagymanyos_i_epulet/feed", "width":"600", "height":"300", "orientation":"horizontal", "size":"auto", "bgcolor":"#000000", "textcolor":"#FFFFFF", "random":false, "number":"3", "target":"blank",…..
tkazmer
2011.01.09 08:49:01
Pilu
Százmillióra büntetni az IKSZ-et, a kereszténydemokratáktól elvenni a mikrofont
2011.01.07 20:13:00
A november 22-én indult Való Világ miatt már harminckilenc panasz érkezett a médiahatósághoz, de az Ifjúsági Kereszténydemokraták Szövetsége panaszbejelentő formanyomtatványának segítségével elképzelhető, hogy ez a szám a sokszorosára fog emelkedni. Stágel Bence, az…..
tkazmer
2011.01.08 09:18:31
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a körülbelül hárommillió magánnyugdíj-pénztári taghoz eljuttatott tájékoztató levelében egyértelműen hazugságokat állít, szándékosan megtéveszti a magánnyugdíj-pénztári tagokat és ezzel megvalósítja a büntető…..
tkazmer
2011.01.02 13:25:59
@zellerlevél:
azt, hogy gőzöd nicns arról, hogyan működik egy vagyonkezelő, nem kellene reklámoznod.
viszont ha a józan paraszti eszeddel belegondolsz, hogy ha te befizetsz 9000Ft-ot az mynp számládra, és az államkötvény, amit (részben) ebből vesz a mnyp 10.000ft-ba kerül, akkor bizony valami rendkívüli komoly és összetett, bonyolult trükköt kell alkalmazniuk: összerakják 9 dolgozó 9000-es befizetését, lesz összesen 90.000 ft-juk, ami már osztható 10.000-rel, és így vesznek 9db államkötvényt.
a pénz persze valóban nem náluk van, az állam elköltötte erre-arra (épp ez a kötvény lényege), náluk egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír van, amelyben a kibocsátó (a magyar állam) kötelezettséget vállalt arra, hogy a tőkét (a te pénzedet) és annak kamatait (a mnyp-i hozamodat) kifizeti meghatározott időn (pl. 2-3-5-10 év) belül.
és hogy miért jobb egy kötvény (mint ígérvény) mint egy nyugdíjcetli (mint ígérvény)?
egyszerűen azért, amiért a kötvény biztonságosabb befektetés mint a részvény: egy vállalat csődjénél először a kötvényeseket kell kifizetni és csak aztán a részvényeseket.
az állam helyzetére alkalmazva: a mindenkori kormány megteheti, hogy csökkenti a nyugdíjakat, de nem teheti meg, hogy nem fizeti ki a kötvényeket lejáratukkor, hiszen az egyet jelentene az államcsőddel.
azt, hogy gőzöd nicns arról, hogyan működik egy vagyonkezelő, nem kellene reklámoznod.
viszont ha a józan paraszti eszeddel belegondolsz, hogy ha te befizetsz 9000Ft-ot az mynp számládra, és az államkötvény, amit (részben) ebből vesz a mnyp 10.000ft-ba kerül, akkor bizony valami rendkívüli komoly és összetett, bonyolult trükköt kell alkalmazniuk: összerakják 9 dolgozó 9000-es befizetését, lesz összesen 90.000 ft-juk, ami már osztható 10.000-rel, és így vesznek 9db államkötvényt.
a pénz persze valóban nem náluk van, az állam elköltötte erre-arra (épp ez a kötvény lényege), náluk egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír van, amelyben a kibocsátó (a magyar állam) kötelezettséget vállalt arra, hogy a tőkét (a te pénzedet) és annak kamatait (a mnyp-i hozamodat) kifizeti meghatározott időn (pl. 2-3-5-10 év) belül.
és hogy miért jobb egy kötvény (mint ígérvény) mint egy nyugdíjcetli (mint ígérvény)?
egyszerűen azért, amiért a kötvény biztonságosabb befektetés mint a részvény: egy vállalat csődjénél először a kötvényeseket kell kifizetni és csak aztán a részvényeseket.
az állam helyzetére alkalmazva: a mindenkori kormány megteheti, hogy csökkenti a nyugdíjakat, de nem teheti meg, hogy nem fizeti ki a kötvényeket lejáratukkor, hiszen az egyet jelentene az államcsőddel.
tkazmer
2011.01.02 14:32:14
@zellerlevél:
az "összeomlik a nyugdíjrendszer" és a "csökkentik a nyugdíjakat" lényegégen ekvivalens állítás.
ha pedig az mnyp rendszer összeomlására gondolsz, akkor az meg az eddigi szabályozás szerint - bűncselekmény megvalósulásának kivételével - nem is tud összeomlani, hiszen éppen annyiban különbözik az államitól, hogy csak azt - és annak hozamait - fizeti ki, amit a későbbi jogosult a megtakarítási időszak során befizetett. még államcsőd esetén is, főleg a növekedési portfóliók tulajdonosai, számíthatnak nyugdíjra, hiszen az ő megtakarításaik jelentős mértékben vannak vállalati értékpapírokban is.
az meg, hogy csőd esetén kit és miből fizetnek ki, nem a mnyp-ak döntése, hanem azé, aki az eljárást lefolytatja. a maguknak utalnak milliókat dologról meg annyit, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás szerint a legutolsók között kerülnek kifizetésre "azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa,". hidd el, bármit gondolsz, csőd esetén a hitelezők kielégítésének sorrendje szabályozva van, ha pedig pl. egy vezető visszaél azzal, hogy van hozzáférése, aláírási joga egy bankszámlához és "csak úgy" elutal magának vmennyi pénzt, azért keményen megbüntetik.
az "összeomlik a nyugdíjrendszer" és a "csökkentik a nyugdíjakat" lényegégen ekvivalens állítás.
ha pedig az mnyp rendszer összeomlására gondolsz, akkor az meg az eddigi szabályozás szerint - bűncselekmény megvalósulásának kivételével - nem is tud összeomlani, hiszen éppen annyiban különbözik az államitól, hogy csak azt - és annak hozamait - fizeti ki, amit a későbbi jogosult a megtakarítási időszak során befizetett. még államcsőd esetén is, főleg a növekedési portfóliók tulajdonosai, számíthatnak nyugdíjra, hiszen az ő megtakarításaik jelentős mértékben vannak vállalati értékpapírokban is.
az meg, hogy csőd esetén kit és miből fizetnek ki, nem a mnyp-ak döntése, hanem azé, aki az eljárást lefolytatja. a maguknak utalnak milliókat dologról meg annyit, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás szerint a legutolsók között kerülnek kifizetésre "azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa,". hidd el, bármit gondolsz, csőd esetén a hitelezők kielégítésének sorrendje szabályozva van, ha pedig pl. egy vezető visszaél azzal, hogy van hozzáférése, aláírási joga egy bankszámlához és "csak úgy" elutal magának vmennyi pénzt, azért keményen megbüntetik.
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését.Mi a véleménye a diákhitel intézményéről?Inspirációként: http://www.diakhitel.hu/ ;…..
tkazmer
2010.12.10 00:32:47
@lollapauza:
"ha csak egyes szakokra és meghatározott rétegnek lehetne kedvezményesen igénybe venni,"
a mondandód első részével egyetértek, valóban jó lenne a diákhitel feltételein keresztül végrehajtani egy jól megtervezett hosszú távú oktatáspolitikának az előtérbe helyezett egyetemi szakokra vonatkozó részét, amennyiben persze hosszú távú oktatáspolitika egyáltalán felmerülhet úgy általában véve.
a második részét viszont teljes mértékben ellenzem. én úgy gondolom, hogy a felsőoktatás szintjén nem (sem) szabad különbséget tenni a hallgatók között azon szempont alapján, hogy az adott hallgató szülei, nagyszülei milyen anyagi háttérrel rendelkeznek.(a jelenleginél nagyobb mértékben, én a mostani rendszer szociális oldalát bőven kielégítőnek tartom)
egyrészt azért, mert így bizonyos szempontból "cikivé" válna állami képzésbe kerülni, hiszen ezzel "megbélyegeznék" a hátrányos helyzetűeket, olyan embereket, akiket vélhetően már amúgy is elég sok megaláztatás ért.
másrészt mert nagyot tévedhet egy ilyen rendszer. hogy állapítjuk meg, hogy az általában véve magasnak számító mondjuk 1millió ft havi nettó jövedelmű család gazdag-e vagy sem? mi van akkor, ha van 6 gyerek és mindegyikük olyan ügyes és okos, hogy képes orvosnak menni? ki fizesse utánuk az éves szinten tizenmilliós tandíjat? vagy ha meg szociális támogatást igényelnek, akkor meg nem lesz-e kicsit visszás, hogy az illetékes bizottság először olyannak ad támogatást akinek havi 10.000, utána meg olyannak akinek meg havi 100.000Ft a gázszámlája? Egyszerűen ahhoz, hogy a rendszer hiba nélkül tudjon működni, olyan eszelős nagy bürokrácia kellene, aminek a fenntartása megkockáztatom többe kerülne mint amennyit meg lehetne vele spórolni...
harmadrészt pedig mert a hallgatókat a tudományos teljesítmény alapján kell "rangsorolni" és nem az alapján, hogy a szülők okosak voltak-e vagy sem. ha a szülők alapján ítéljük meg őket, akkor eleve ki kellene zárni azokat, akiknek pl. büntetett előéletű szülei vannak. ezt meg nyilván nem akarjuk.
a diákhitelt (illetve az államilag finanszírozott hallgatói helyeket) tehát azt gondolom, hogy egyáltalán nem szabad szociális háttérhez kötni, elméletileg jól hangzik és tényleg jól eladható, de az ilyesmit hagyjuk meg a parlament szerepkörének:)
"ha csak egyes szakokra és meghatározott rétegnek lehetne kedvezményesen igénybe venni,"
a mondandód első részével egyetértek, valóban jó lenne a diákhitel feltételein keresztül végrehajtani egy jól megtervezett hosszú távú oktatáspolitikának az előtérbe helyezett egyetemi szakokra vonatkozó részét, amennyiben persze hosszú távú oktatáspolitika egyáltalán felmerülhet úgy általában véve.
a második részét viszont teljes mértékben ellenzem. én úgy gondolom, hogy a felsőoktatás szintjén nem (sem) szabad különbséget tenni a hallgatók között azon szempont alapján, hogy az adott hallgató szülei, nagyszülei milyen anyagi háttérrel rendelkeznek.(a jelenleginél nagyobb mértékben, én a mostani rendszer szociális oldalát bőven kielégítőnek tartom)
egyrészt azért, mert így bizonyos szempontból "cikivé" válna állami képzésbe kerülni, hiszen ezzel "megbélyegeznék" a hátrányos helyzetűeket, olyan embereket, akiket vélhetően már amúgy is elég sok megaláztatás ért.
másrészt mert nagyot tévedhet egy ilyen rendszer. hogy állapítjuk meg, hogy az általában véve magasnak számító mondjuk 1millió ft havi nettó jövedelmű család gazdag-e vagy sem? mi van akkor, ha van 6 gyerek és mindegyikük olyan ügyes és okos, hogy képes orvosnak menni? ki fizesse utánuk az éves szinten tizenmilliós tandíjat? vagy ha meg szociális támogatást igényelnek, akkor meg nem lesz-e kicsit visszás, hogy az illetékes bizottság először olyannak ad támogatást akinek havi 10.000, utána meg olyannak akinek meg havi 100.000Ft a gázszámlája? Egyszerűen ahhoz, hogy a rendszer hiba nélkül tudjon működni, olyan eszelős nagy bürokrácia kellene, aminek a fenntartása megkockáztatom többe kerülne mint amennyit meg lehetne vele spórolni...
harmadrészt pedig mert a hallgatókat a tudományos teljesítmény alapján kell "rangsorolni" és nem az alapján, hogy a szülők okosak voltak-e vagy sem. ha a szülők alapján ítéljük meg őket, akkor eleve ki kellene zárni azokat, akiknek pl. büntetett előéletű szülei vannak. ezt meg nyilván nem akarjuk.
a diákhitelt (illetve az államilag finanszírozott hallgatói helyeket) tehát azt gondolom, hogy egyáltalán nem szabad szociális háttérhez kötni, elméletileg jól hangzik és tényleg jól eladható, de az ilyesmit hagyjuk meg a parlament szerepkörének:)
A nyugdíj-megtakarítások az egyének hosszú távú megtakarításai, amelyeket az arra jogosultak a pénzügyi piacokon keresztül befektetnek törvényben meghatározott szabályok szerint, hogy a reálértéket megőrizzék.Mit gondol, hogyan érinti a tervezett hazai…..
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett?Inspirációként: http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/hirek/fiatalvallalkozok_m…..
tkazmer
2010.11.15 22:29:40
@Gergokee:
"Bizonyos szempontból vállalkozóként elmondhatjuk, hogy stabil munkahellyel rendelkezünk, de az biztos, hogy egy kudarcért csak mi vagyunk felelősek."
a munkahely tényleg stabil olyan értelemben, hogy senki nem mond fel, de egy vállalkozás indítása jóval kockázatosabb, mint egy munkahely betöltése, ilyen értelemben tehát jóval kevésbé stabil is.
"egyszerűen így vissza lehet igényelni rengeteg, esetleg a vállalkozás által nem is használt termék után az ÁFÁ-t, és ha így tekintünk a vállalkozói szerepkörre, akkor megállapíthatjuk, hogy a magánélet szempontjából egy felettébb kifizetődő pozíciót teremt."
egészen addig kifizetődő, ameddig nem jön az APEH és csúnyán el nem fenekeli a kedves vállalkozót:) az adócsalás pedig nem szép dolog, ha valaki ezért alapít céget inkább ne tegye...
"Meg kell még említeni, hogy az ember lehet egyszerre vállalkozó és alkalmazott is,"
ez viszont tipikusan az a helyzet, amikor az embernek sosincs ideje semmire, arra se, hogy nyugodtan elfogyassza a vasárnapi ebédjét. család, barátok, hobby, sport, nyaralás( != tengerpartról emailezek a kollégával!) - ilyesmiről meg jobb, ha nem is álmodik.
"Bizonyos szempontból vállalkozóként elmondhatjuk, hogy stabil munkahellyel rendelkezünk, de az biztos, hogy egy kudarcért csak mi vagyunk felelősek."
a munkahely tényleg stabil olyan értelemben, hogy senki nem mond fel, de egy vállalkozás indítása jóval kockázatosabb, mint egy munkahely betöltése, ilyen értelemben tehát jóval kevésbé stabil is.
"egyszerűen így vissza lehet igényelni rengeteg, esetleg a vállalkozás által nem is használt termék után az ÁFÁ-t, és ha így tekintünk a vállalkozói szerepkörre, akkor megállapíthatjuk, hogy a magánélet szempontjából egy felettébb kifizetődő pozíciót teremt."
egészen addig kifizetődő, ameddig nem jön az APEH és csúnyán el nem fenekeli a kedves vállalkozót:) az adócsalás pedig nem szép dolog, ha valaki ezért alapít céget inkább ne tegye...
"Meg kell még említeni, hogy az ember lehet egyszerre vállalkozó és alkalmazott is,"
ez viszont tipikusan az a helyzet, amikor az embernek sosincs ideje semmire, arra se, hogy nyugodtan elfogyassza a vasárnapi ebédjét. család, barátok, hobby, sport, nyaralás( != tengerpartról emailezek a kollégával!) - ilyesmiről meg jobb, ha nem is álmodik.
tkazmer
2010.11.16 20:52:53
@Gergokee:
" ha reálisan tekintünk a dologra látható, hogy elég gyakori a pont emiatt alapított vállalkozás..."
azért bízzunk benne, hogy nem sok ideig lesz meg erre a lehetőség:)
"tény hogy fárasztó egyszerre a kettő, de hosszú távon jövedelmező :)"
valaki mondta vagy egy előadáson vagy személyesen nem tudom már, hogy amikor könyvvizsgálónak ment a KPMG-hez, akkor azt hallotta, sokkal többet fog keresni, mint amennyit el tud költeni. így is lett, de nem feltétlenül a nominálisan magas jövedelem, sokkal inkább a napi tizensokórányi munka miatt...
tehát ha az ember napja alvásból, evésből, munkából meg wc-zésből áll, akkor van értelme annak, hogy többet keres, mint amennyiből lakást meg kaját vesz? ugyan ez már kicsit off topic téma, de szerintem nagyon fontos - mind a munkaadó mind a munkavállaló számára - hogy meglegyen a megfelelő egyensúly a munka és a magánélet között.
"a Chikán Attila féle vállalatgazdaságtan előadások egyikén az előadó már egyetem alatt is vállalkozásra buzdított,"
lehet, hogy meg fogsz lepődni, de a magam részéről engem már felesleges buzdítani:)
nem véletlenül írtam amit írtam, részben saját tapasztalat, részben a tapasztalatból eredő tudás alapján meghozott döntés által elkerült rossz helyzetek, részben pedig mások tapasztalatai illetve természetesen logikus következtetések, elméleti tudásanyag alapján állítom a fentieket.
" ha reálisan tekintünk a dologra látható, hogy elég gyakori a pont emiatt alapított vállalkozás..."
azért bízzunk benne, hogy nem sok ideig lesz meg erre a lehetőség:)
"tény hogy fárasztó egyszerre a kettő, de hosszú távon jövedelmező :)"
valaki mondta vagy egy előadáson vagy személyesen nem tudom már, hogy amikor könyvvizsgálónak ment a KPMG-hez, akkor azt hallotta, sokkal többet fog keresni, mint amennyit el tud költeni. így is lett, de nem feltétlenül a nominálisan magas jövedelem, sokkal inkább a napi tizensokórányi munka miatt...
tehát ha az ember napja alvásból, evésből, munkából meg wc-zésből áll, akkor van értelme annak, hogy többet keres, mint amennyiből lakást meg kaját vesz? ugyan ez már kicsit off topic téma, de szerintem nagyon fontos - mind a munkaadó mind a munkavállaló számára - hogy meglegyen a megfelelő egyensúly a munka és a magánélet között.
"a Chikán Attila féle vállalatgazdaságtan előadások egyikén az előadó már egyetem alatt is vállalkozásra buzdított,"
lehet, hogy meg fogsz lepődni, de a magam részéről engem már felesleges buzdítani:)
nem véletlenül írtam amit írtam, részben saját tapasztalat, részben a tapasztalatból eredő tudás alapján meghozott döntés által elkerült rossz helyzetek, részben pedig mások tapasztalatai illetve természetesen logikus következtetések, elméleti tudásanyag alapján állítom a fentieket.
tkazmer
2010.11.16 22:49:55
@Gergokee: igaz, hogy tapasztalatszerzésre a "mély víz" a legjobb hely, de ahogy a búvárok is először azt gyakorolják, hogyan használják a légzőkészüléket, a magukra rögzített súlyokat, hogyan kommunikáljanak a víz alatt, majd ezt követően medencében illetve sekély vízben gyakorolnak az igazi mély víz előtt, úgy az "ÉLET"-be kilépő fiatalnak is szüksége van ezekre a gyakorlásokra, mielőtt a mélyvízbe, tehát egy saját vállalkozásba kezd. ott ugyanis nem rossz jegy vagy kirúgás, hanem annál sokkal komolyabb következményei is lehetnek egy helytelen döntésnek.
való igaz szintén, hogy nem csak többnyire, de mindig egyéntől függ, hogy kinek mennyi ideje marad a magánéletre. azonban az is megfigyelhető, hogy leginkább azok esetében gyakori a "tengerpartról is emailezek mert a bélának már holnap kell a beton" szindróma, akik állást állásra halmoznak, illetve vállalkoznak. én is csináltam már ilyet. valami összefüggés tehát kell, hogy legyen - vagy senki sem tudja beosztani az idejét, ilyenkor viszont felesleges úgy általában véve is időbeosztásról beszélni:)
való igaz szintén, hogy nem csak többnyire, de mindig egyéntől függ, hogy kinek mennyi ideje marad a magánéletre. azonban az is megfigyelhető, hogy leginkább azok esetében gyakori a "tengerpartról is emailezek mert a bélának már holnap kell a beton" szindróma, akik állást állásra halmoznak, illetve vállalkoznak. én is csináltam már ilyet. valami összefüggés tehát kell, hogy legyen - vagy senki sem tudja beosztani az idejét, ilyenkor viszont felesleges úgy általában véve is időbeosztásról beszélni:)
Jó kis felelősséggel kapcsolatos helyzetet küldött be Balázs, ami persze számára kevéssé jó, mert neki át is kellett élnie. Szerintetek a lenti esetben ki a baleset okozója? Az alábbi eset szeptember 21-én délután történt meg velem Budaörsön. Egy Renault Espace 3-at vezettem,…..
tkazmer
2010.11.14 18:23:40
@"streetfighter":
"Gondolkodj már egy kicsit!
A bringás azt látta, hogy SEMMI nem indokolja a posztoló jobbra húzódását."
gondolkodj te!:) a bringás nem látott semmit, mivel az espace egy magas autó. tehát a bringásnak meg kellett volna állnia, mert a posztoló előtt bármi lehetett volna (amit a bringás nem láthat!) ami miatt kénytelen jobbra húzódni.
nincs itt semmi gond, senki nem halt meg, a bringás legközelebb figyeljen oda, hogyha szabálytalankodik akkor esetleg baja lesz. ennyi.
"Gondolkodj már egy kicsit!
A bringás azt látta, hogy SEMMI nem indokolja a posztoló jobbra húzódását."
gondolkodj te!:) a bringás nem látott semmit, mivel az espace egy magas autó. tehát a bringásnak meg kellett volna állnia, mert a posztoló előtt bármi lehetett volna (amit a bringás nem láthat!) ami miatt kénytelen jobbra húzódni.
nincs itt semmi gond, senki nem halt meg, a bringás legközelebb figyeljen oda, hogyha szabálytalankodik akkor esetleg baja lesz. ennyi.
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. tv, mosogatógép, hifi-torony) körében néhány éve megfigyelt „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb…..
tkazmer
2010.11.10 08:42:19
@Hofi12: "ha elromlik a vasaló, melyiket választod? A régi fajtát, vagy a valamivel (nem sokkal, csak egy kicsit) drágább újat."
persze, hogy a drágább újat, hiszen az olcsó régi már nem kapható:) és ugye közben volt infláció, miegymás, valamekkora áremelkedés várható (bár a műszaki cikkek piacán sokkal inkább árcsökkenés következett be, ma sokkal olcsóbb egy számítógép mint 10 éve, tehát azokra pont nem él a sztereotípiád, miszerint az újat majd drágábban adják...).
amit viszont biztosan tudhat a tefal, ha "garancia után 10 nappal elromló" vasalókat gyárt: a vásárló legközelebb a boschtól fog vasalót venni, mert nem bízik már benne.
@apetri: éppen februárban vettem, és de, már elavult:) egy fényképezőgépnél nem csak a megapixel számít (ha jól sejtem ki vagy, egyik instruktorod erről nagyon szívesen és nagyon sokat tudna neked mesélni), ha csak az számítana, akkor egy telefon kamerája pont ugyan olyan minőségű képeket tudna csinálni, mint amit egy digitális fényképező tud - és látjuk, hogy nem így van.
persze, hogy a drágább újat, hiszen az olcsó régi már nem kapható:) és ugye közben volt infláció, miegymás, valamekkora áremelkedés várható (bár a műszaki cikkek piacán sokkal inkább árcsökkenés következett be, ma sokkal olcsóbb egy számítógép mint 10 éve, tehát azokra pont nem él a sztereotípiád, miszerint az újat majd drágábban adják...).
amit viszont biztosan tudhat a tefal, ha "garancia után 10 nappal elromló" vasalókat gyárt: a vásárló legközelebb a boschtól fog vasalót venni, mert nem bízik már benne.
@apetri: éppen februárban vettem, és de, már elavult:) egy fényképezőgépnél nem csak a megapixel számít (ha jól sejtem ki vagy, egyik instruktorod erről nagyon szívesen és nagyon sokat tudna neked mesélni), ha csak az számítana, akkor egy telefon kamerája pont ugyan olyan minőségű képeket tudna csinálni, mint amit egy digitális fényképező tud - és látjuk, hogy nem így van.
tkazmer
2010.11.10 18:43:32
@apetri: eszemben sincs kicserélni, ha bírja a strapát, 10 évig ez marad:) elavultnak azért tekintem, mert követem a technikai fejlődés folyamatát és tudom, hogy jelent meg nála többet tudó, újabb, olcsóbb készülék.
"nincs szakember aki megjavítaná.. túl összetettek már ezek az elektronikai cikkek. "
viszont azért összetettebbek, mert nekünk fogyasztóknak egyre összetettebbre van igényünk - és ezt valóban kihasználják a gyártók arra, hogy márkaszervízeket létesítenek, ahol csak relative magas ár mellett lehet szervízelni.
@Hofi12:
"az egész mint leírtam az első hsz-omban, a folyamatos piacteremtésre megy ki,"
így igaz, egy elromlott vasaló piacot teremt egy új vasalónak, és így már majdnem bizonyítást is nyert az állításod. azonban tegyük fel, hogy a bosch tud olyan vasalót is gyártani, ami csak jóval később romlik el, mint a siemensé. Ebben az esetben nem az számára a kifizetődő, ha ilyen vasalókat gyárt és ezáltal egyrészről megtartja a saját vásárlóit, másrészről pedig elszívja a siemensét? úgy gondolom, hogy a válasz egyértelmű "dehogynem" egészen addig, ameddig van verseny a piacon, van kitől vásárlókat szerezni. verseny pedig mint látjuk, a szóban forgó műszaki cikkek piacán bőven van.
"nincs szakember aki megjavítaná.. túl összetettek már ezek az elektronikai cikkek. "
viszont azért összetettebbek, mert nekünk fogyasztóknak egyre összetettebbre van igényünk - és ezt valóban kihasználják a gyártók arra, hogy márkaszervízeket létesítenek, ahol csak relative magas ár mellett lehet szervízelni.
@Hofi12:
"az egész mint leírtam az első hsz-omban, a folyamatos piacteremtésre megy ki,"
így igaz, egy elromlott vasaló piacot teremt egy új vasalónak, és így már majdnem bizonyítást is nyert az állításod. azonban tegyük fel, hogy a bosch tud olyan vasalót is gyártani, ami csak jóval később romlik el, mint a siemensé. Ebben az esetben nem az számára a kifizetődő, ha ilyen vasalókat gyárt és ezáltal egyrészről megtartja a saját vásárlóit, másrészről pedig elszívja a siemensét? úgy gondolom, hogy a válasz egyértelmű "dehogynem" egészen addig, ameddig van verseny a piacon, van kitől vásárlókat szerezni. verseny pedig mint látjuk, a szóban forgó műszaki cikkek piacán bőven van.
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a munkaadó vállalat küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Inspirációként: http://www.google.com/corporate/index.html;…..
tkazmer
2010.10.21 17:49:29
@andorspam:
"Amikor pályázok egy állásra, akkor a következő tényezők fontosak a számomra: fizetés, caffeteria, munkaidő, jutalmazások, előrelépési lehetőségek."
és ezek szerinted nem függnek a vállalat céljaitól, stratégiájától? vajon egy alapvetően rossz stratégiával rendelkező cég képes lesz neked hosszabb távon a magasabb fizetést, cafeteriát biztosítani? vajon ha a cég az űzbég piacra akar betörni, ez a stratégiája, akkor neked, aki szívesebben foglalkoznál mondjuk kanadai üzleti kapcsolatokkal, érdemes odamenned?
ugye, hogy nem. egyértelmű, hogy még az általad fontosnak tartott előrelépési lehetőségek kategória is nagyban függ a vállalat jövőt illető terveitől.
"Amikor pályázok egy állásra, akkor a következő tényezők fontosak a számomra: fizetés, caffeteria, munkaidő, jutalmazások, előrelépési lehetőségek."
és ezek szerinted nem függnek a vállalat céljaitól, stratégiájától? vajon egy alapvetően rossz stratégiával rendelkező cég képes lesz neked hosszabb távon a magasabb fizetést, cafeteriát biztosítani? vajon ha a cég az űzbég piacra akar betörni, ez a stratégiája, akkor neked, aki szívesebben foglalkoznál mondjuk kanadai üzleti kapcsolatokkal, érdemes odamenned?
ugye, hogy nem. egyértelmű, hogy még az általad fontosnak tartott előrelépési lehetőségek kategória is nagyban függ a vállalat jövőt illető terveitől.
tkazmer
2010.11.07 20:36:19
@andorspam: az állami szférában elvileg van egy 2milliós bérlimit + 98%-os adó a végkielégítésre, én ezt nem nevezném minden pozícióra kiterjedőleg versenyképes fizetésnek...
"Bedobnám a köztudatba, most találtam. Jó volt nézegetni, vannak benne érdekességek." - írta Retekblog a link mellé, s ennél többet én sem tennék hozzá. Legfeljebb annyit, hogy kösz!..
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Indokolja választását! Inspirációként: http://www.youtube.com/user/Ertekter#p/u/0/E01M-YDG-6Q;…..
tkazmer
2010.10.14 09:27:57
@Dany.: "avagy a tandíj bevezetése,"
igen, ezt írtam én is, miszerint "egy olyan fizetős rendszer, ami a legtöbb fejlett országban van" :)
de mivel az orvosi képzésnek elképesztő költségei vannak (amit nagyon kevesen tudnának zsebből fizetni), ezért egy opció lehet, hogy aki itthon szeretne praktizálni, az szerezhet egy ilyen tanulmányi szerződés formájában támogatást az államtól.
a szabad munkaerőáramlás elvét ez azért nem sérti, mert teljesen szabadon választott, hogy valaki igénybe veszi-e az állam által ajánlott opciót vagy sem. a tanulmányi szerződés egy már most is létező opció, sok cég alkalmazza (tehát ha a tanulmányi szerződés sérti szerinted úgy un block a szabad munkaerőáramlás elvét, akkor már régen el kellett volna buknunk az EU-s jogharmonizációval), itt egész egyszerűen arról lenne szó, hogy mivel az egészségügy elsődlegesen állami finanszírozású, tehát közvetve állami alkalmazottak az orvosok, ezért itt az állammal kötnek tanulmányi szerződést.
igen, ezt írtam én is, miszerint "egy olyan fizetős rendszer, ami a legtöbb fejlett országban van" :)
de mivel az orvosi képzésnek elképesztő költségei vannak (amit nagyon kevesen tudnának zsebből fizetni), ezért egy opció lehet, hogy aki itthon szeretne praktizálni, az szerezhet egy ilyen tanulmányi szerződés formájában támogatást az államtól.
a szabad munkaerőáramlás elvét ez azért nem sérti, mert teljesen szabadon választott, hogy valaki igénybe veszi-e az állam által ajánlott opciót vagy sem. a tanulmányi szerződés egy már most is létező opció, sok cég alkalmazza (tehát ha a tanulmányi szerződés sérti szerinted úgy un block a szabad munkaerőáramlás elvét, akkor már régen el kellett volna buknunk az EU-s jogharmonizációval), itt egész egyszerűen arról lenne szó, hogy mivel az egészségügy elsődlegesen állami finanszírozású, tehát közvetve állami alkalmazottak az orvosok, ezért itt az állammal kötnek tanulmányi szerződést.
tkazmer
2010.10.14 14:12:05
@cantera:
"az egyébként is nagyon rizikós piacra (állami szerepvállalás, állandóan változó törvények és jogszabályok, stb) a hatékonyság hiánya miatt már végképp nem fog belépni"
ezért tehát a feladat az, hogy megfelelő piaci környezetet kell teremteni. ha nincs megfelelő környezet, állami kórházak sem tudnak megfelelően működni, őket is ugyanúgy sújtják a törvényi változások, ugyanúgy betarthatatlan ezek miatt egy állami fenntartású kórház üzleti terve is.
amiben a magánszféra versenyképesebb, az a beruházási hajlandóság. egyszerűen van tőkéje arra, hogy korszerűbb infrastruktúrát építsen, jobb gépeket vegyen.
" S mivel az orvosi műszerek vásárlása hatalmas költségekkel jár, s legjobb esetben is több évtized alatt térülne meg a kiadás, meg sem fordulna a fejében, hogy újabb eszközöket vásároljon."
láttál valahol arra számítást, pénzügyi tervet, hogy mennyi idő alatt térül meg egy orvosi eszközbe fektetett pénz? egész bizonyos vagyok benne, hogy egy teljesítmény díjazásos rendszerben gyorsan megtérülne, hiszen a pl. a modern diagnosztikai eszközökkel könnyebben, gyorsabban és több beteget tudnának időben diagnosztizálni.
ez az állapot pedig jó lenne a társadalomnak, mivel többen gyógyulnának meg, és jó lenne a befektetőnek is, mert több haszna lenne rajta.
ezzel szemben most se pénz se posztó, nincs forrás modernizációra, nincs forrás motiválni a dolgozókat, nincs forrás semmire se.
a kérdés tehát az, hogy ki vonjon be külső forrásokat? az állami vagy a privát szektor? nyilván az, aki azokat utána hatékonyabban el tudja költeni. ezen a téren az állam viszont sajnos nem igazán jeleskedett eddig...
"az egyébként is nagyon rizikós piacra (állami szerepvállalás, állandóan változó törvények és jogszabályok, stb) a hatékonyság hiánya miatt már végképp nem fog belépni"
ezért tehát a feladat az, hogy megfelelő piaci környezetet kell teremteni. ha nincs megfelelő környezet, állami kórházak sem tudnak megfelelően működni, őket is ugyanúgy sújtják a törvényi változások, ugyanúgy betarthatatlan ezek miatt egy állami fenntartású kórház üzleti terve is.
amiben a magánszféra versenyképesebb, az a beruházási hajlandóság. egyszerűen van tőkéje arra, hogy korszerűbb infrastruktúrát építsen, jobb gépeket vegyen.
" S mivel az orvosi műszerek vásárlása hatalmas költségekkel jár, s legjobb esetben is több évtized alatt térülne meg a kiadás, meg sem fordulna a fejében, hogy újabb eszközöket vásároljon."
láttál valahol arra számítást, pénzügyi tervet, hogy mennyi idő alatt térül meg egy orvosi eszközbe fektetett pénz? egész bizonyos vagyok benne, hogy egy teljesítmény díjazásos rendszerben gyorsan megtérülne, hiszen a pl. a modern diagnosztikai eszközökkel könnyebben, gyorsabban és több beteget tudnának időben diagnosztizálni.
ez az állapot pedig jó lenne a társadalomnak, mivel többen gyógyulnának meg, és jó lenne a befektetőnek is, mert több haszna lenne rajta.
ezzel szemben most se pénz se posztó, nincs forrás modernizációra, nincs forrás motiválni a dolgozókat, nincs forrás semmire se.
a kérdés tehát az, hogy ki vonjon be külső forrásokat? az állami vagy a privát szektor? nyilván az, aki azokat utána hatékonyabban el tudja költeni. ezen a téren az állam viszont sajnos nem igazán jeleskedett eddig...
tkazmer
2010.10.17 21:50:24
@cantera:
" a befektetők legalább minimális profitot kisajtolván még mélyebbre vinnék az intézményt."
de ha "mélyebbre viszik" az intézményt, akkor nem tudnak vele még annyit sem teljesíteni, mint azelőtt, tehát annyi pénzt sem kapnak, mint korábban, ezért tehát elemi érdekük javítani rajta, hogy több pénzt kapjanak az OEP-től.
" megoldható olyan módon, hogy a TB-t ezeknek az intézményeknek fizetik az állampolgárok"
és ha én, mint bp-i lakos, aki nyilván az ÁEK-nek fizetnék hiszen az kb. az egyetlen normális állami kórház, elmegyek kiskunfélegyházára ahol elüt egy autó és bekerülök az ottani kórházba, akkor azért az ellátásért már fizetnem kell? hogy dől el, hogy mennyit kap a háziorvosom, mennyit az a kórház, akihez "beosztom" magam, mennyit a gyógyszertár, akinél gyógyszert veszek, stb?
az OEP kell, ez egyértelmű, nem lehet ilyen kórházválasztásos dolgot játszani, működésképtelen lenne a rendszer.
" a befektetők legalább minimális profitot kisajtolván még mélyebbre vinnék az intézményt."
de ha "mélyebbre viszik" az intézményt, akkor nem tudnak vele még annyit sem teljesíteni, mint azelőtt, tehát annyi pénzt sem kapnak, mint korábban, ezért tehát elemi érdekük javítani rajta, hogy több pénzt kapjanak az OEP-től.
" megoldható olyan módon, hogy a TB-t ezeknek az intézményeknek fizetik az állampolgárok"
és ha én, mint bp-i lakos, aki nyilván az ÁEK-nek fizetnék hiszen az kb. az egyetlen normális állami kórház, elmegyek kiskunfélegyházára ahol elüt egy autó és bekerülök az ottani kórházba, akkor azért az ellátásért már fizetnem kell? hogy dől el, hogy mennyit kap a háziorvosom, mennyit az a kórház, akihez "beosztom" magam, mennyit a gyógyszertár, akinél gyógyszert veszek, stb?
az OEP kell, ez egyértelmű, nem lehet ilyen kórházválasztásos dolgot játszani, működésképtelen lenne a rendszer.
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat? Inspirációként: http://atv.hu/kulfold/20100622_erasmus_osztondij_ketmillio_europai_fiatal_tanult_kulfoldon;…..
tkazmer
2010.10.11 21:34:27
@unknown1234:
szerintem a külföldön tanulást és a külföldön történő munkába állást el kell választani egymástól, ugyanis egyáltalán nem következik az előbbiből az utóbbi.
Az, hogy fél évet külföldön töltesz, nem gondolom, hogy olyan áldozatot kíván (gondolok itt arra, hogy nem találkozol közben a magyarországi ismerőseiddel), amelyet nem lehet meghozni egyrészt egy élményért, egy élettapasztalatért, másrészt pedig egy későbbi jobb, kényelmesebb élet reményében.
Meggyőződésem tehát, hogy az egyetem által ilyen téren kínált lehetőségeket maximálisan ki kell használni (ennek megfelelően én is mindenképpen tervezek külföldi ösztöndíjra pályázni).
Egészen bizonyos vagyok benne, hogy egyrészt a más fajta, jobb esetben magasabb színvonalú szakmai közeg másrészt a nemzetközivé váló kapcsolatrendszer olyan tudást, képességeket és lehetőségeket tud adni egy külföldön tanulónak, amellyel kiemelkedően fontos rendelkeznie, ha később szakmai sikerekre pályázik.
Gondoljunk csak bele: ha valamely cég vezető beosztású alkalmazottjává válsz, netán a saját cégednek keresel külföldön üzleti lehetőséget, mekkora könnyedséget jelent, ha csak felhívod Hans barátodat Németországban a BMW-nél, hogy szevasz, van egy szuperjó fékszervó-alkatrész prototípusunk, hallottam éppen gondok vannak az 5-ös sorozatéval, ne repüljek oda megmutatni mit tud a miénk?
Azt gondolom, hogy egy ilyen lehetőséget, mint amit pl. az ERASMUS kínál, hiba kihagyni. Lehet, hogy bizonyos esetekben nehéz elszakadni az otthoniaktól, lehet, hogy aki kevesebbet járt külföldön az idegenkedhet, "félhet" tőle, hogy mi várja ott. Ez utóbbi esetekben azonban éppen azért is fontos, hogy az illető külföldre menjen, hogy az idegenkedését, félelmeit "legyőzze", tapasztalatot szerezzen. Így ha későbbi munkája során egyszer csak egy reggel egy repjegyet talál az íróasztalán "jó utat, Oshoku kimegy érted a Naritára" cetlivel, akkor véletlenül se próbáljon meg másfél liter töményet vinni a kézipoggyászban gondolván, hogy elkel az még az idegenekkel való első találkozás sokkjának leküzdéséhez...
szerintem a külföldön tanulást és a külföldön történő munkába állást el kell választani egymástól, ugyanis egyáltalán nem következik az előbbiből az utóbbi.
Az, hogy fél évet külföldön töltesz, nem gondolom, hogy olyan áldozatot kíván (gondolok itt arra, hogy nem találkozol közben a magyarországi ismerőseiddel), amelyet nem lehet meghozni egyrészt egy élményért, egy élettapasztalatért, másrészt pedig egy későbbi jobb, kényelmesebb élet reményében.
Meggyőződésem tehát, hogy az egyetem által ilyen téren kínált lehetőségeket maximálisan ki kell használni (ennek megfelelően én is mindenképpen tervezek külföldi ösztöndíjra pályázni).
Egészen bizonyos vagyok benne, hogy egyrészt a más fajta, jobb esetben magasabb színvonalú szakmai közeg másrészt a nemzetközivé váló kapcsolatrendszer olyan tudást, képességeket és lehetőségeket tud adni egy külföldön tanulónak, amellyel kiemelkedően fontos rendelkeznie, ha később szakmai sikerekre pályázik.
Gondoljunk csak bele: ha valamely cég vezető beosztású alkalmazottjává válsz, netán a saját cégednek keresel külföldön üzleti lehetőséget, mekkora könnyedséget jelent, ha csak felhívod Hans barátodat Németországban a BMW-nél, hogy szevasz, van egy szuperjó fékszervó-alkatrész prototípusunk, hallottam éppen gondok vannak az 5-ös sorozatéval, ne repüljek oda megmutatni mit tud a miénk?
Azt gondolom, hogy egy ilyen lehetőséget, mint amit pl. az ERASMUS kínál, hiba kihagyni. Lehet, hogy bizonyos esetekben nehéz elszakadni az otthoniaktól, lehet, hogy aki kevesebbet járt külföldön az idegenkedhet, "félhet" tőle, hogy mi várja ott. Ez utóbbi esetekben azonban éppen azért is fontos, hogy az illető külföldre menjen, hogy az idegenkedését, félelmeit "legyőzze", tapasztalatot szerezzen. Így ha későbbi munkája során egyszer csak egy reggel egy repjegyet talál az íróasztalán "jó utat, Oshoku kimegy érted a Naritára" cetlivel, akkor véletlenül se próbáljon meg másfél liter töményet vinni a kézipoggyászban gondolván, hogy elkel az még az idegenekkel való első találkozás sokkjának leküzdéséhez...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz