Adatok
aspicio
7 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A tumorimmunológia fejlődésének köszönhetően az elmúlt pár év valódi áttörést hozott a rákkutatásban ami az elkövetkező időszakban nagy valószínűséggel alapvetően megváltoztatja a jelenlegi kezelési eljárásokat. Az új gyógyszerek közös neve immunmoduláló antitestek…..
Ahhoz, hogy immunrendszerünk hatékonyan el tudja takarítani a minket megtámadó kórokozókat, először fel kell tudnia ismernie őket. E folyamat leírásáért kapta a 2011. évi orvosi Nobel-díjat megosztva Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman.
Az immunrendszerünknek…..
Különös módon az intelligens tervezés hívei ritkán (esetleg
soha sem?) hozakodnak elő immunológiai példákkal hitük igazolására, pedig az
immunrendszerben is történnek ám csuda dolgok. Aki már rakott be véletlenül
elemet fordítva a helyére, tudja, hogy érdemes emlékezni a…..
Rákrezisztens
egyének immunsejteinek rákos páciensekbe való injektálása lehet egy új terápia
alapja írja
a New Scientist. Ismert, hogy minden egészséges emberben naponta
keletkeznek daganatok, ám az esetek túlnyomó részében ezeket a szervezet saját
védekezőrendszere…..
Aurea mediocritas, azaz az arany középút - a horatiusi mondást a Cell legújabb számában egy francia csoport igazolta az immunrendszer egyik érdekes jelenségének, a cross-prezentációnak a vizsgálata során.
Minden élő sejt folyamatosan bemutat, azaz belső fehérjéit egy speciális…..
Az alábbiakban ismertetett cikk ugyan nem biológiai témájú, mégis elég érdekes, hiszen a konklúzió, miszerint a túl sok tudatos gondolkodás káros hatással lehet a komplex problémák kezelésére, számunkra sem elhanyagolható. Az amszterdami egyetemen dolgozó kutatók négy…..
Egy új sejttípus borzolja manapság az immunológusok idegeit; a jövevény neve a keresztelôben az IKDC nevet kapta (interferon-producing killer dendritic cell, azaz interferon-termelő, ölő dendritikus sejt).
De miért is érdekes ez? Az új sejttípus az immunrendszer egyfajta kacsacsőrű…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A kérdésedre válaszolva, egyes öröklődő (csíravonal) mutációk jelenléte többszörösen megnöveli a daganatok jelentetet, közismert pl. a BRCA-1 gén mutációi és a mellrák közötti összefüggés. Elvileg elképzelhető, hogy ezek a mutációk helyreallíthatók a petesejtben vagy a hímivarsejtben, de jelenleg ez sem technikai sem etikai okokbol kifolyólag nem kivitelezhető. A fő gond azonban, hogy az ilyen öröklődő mutációk csak a daganatok kis részéért felelnek, messze a legtöbb daganatot szerzett (szomatikus) mutációk okoznak, amiket viszont nem lehetséges genetikai úton kezelni.
Szintén a tumor immunológiának köszönhetően viszont bizonyos esetekben a daganatok teljes megelőzése ma már realitás. Egyes vírusok (onkovírusok), illetve baktériumok képesek daganatokat előidézni. Ebben az esetben a vírusok elleni vakcináció védettséget biztosít a daganatok ellen. Erre jó példa, hogy a humán papilloma vírus (HPV) elleni oltással példaul a méhnyakrák megelőzhető.
Az linkelt - meglehetősen szenzációhajhász címü - index cikkben, a célzott molekuláris terapiákról van szó. Valóban igaz, hogy ezek a szerek hatékonyak, és ha ismert mutáció ellen a megfelelő terápiát vetik be, akkor a daganat visszaszorítható. Ám mivel a tumorsejtek rendkívül gyorsan mutálódnak, a legtöbb esetben rezisztencia alakul ki, amivel a tumor lényegében kijátsza a gyógyszer blokkoló hatását.
Arról persze lehet vitatkozni, hogy milyen esetben megalapozott az “áttörés” kifejezést használni. Szerintem akkor mindenképpen indokolt, ha egy új eljárással egy egyébként menthetetlen betegcsoport 20%-át meg lehet gyógyítani.
@UZoltan
Való igaz, hogy hatalmas különbségek vannak egyes országok és régiók között, míg egyes afrikai országokban a mütét vagy a sugárkezelés sem rutin, a fejlett országokban pedig a legújabb gyógyszerek is elérhetők, persze nem mindig és nem mindenkinek.. Én nem látom át hogy ez az egyes országokban pontosan hogyan müködik.