Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pinotnoir_777

17 bejegyzést írt és 318 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Első ízben jelentkezik a borrajongó live széria. Túl friss és lendületes az élmény ahhoz, hogy várjak vele egy napot, hogy beférjen a "Tegnap ittam" sorozatunkba. Karácsony után nincs olyan ital, amit jobb gyógyírként el tudnék képzelni, mint ezt. A sok nehéz hús, mártás és diós bejgli után…..
pinotnoir_777 2016.12.28 16:03:37
Nemrégiben jelentek meg a piacon a 2015-ös tokajiak. Elméletileg remek évjárat, ráadásul úgy hírlik már korán fogyasztva is megmutatja magát. Nosza, dobjunk is össze egy csokorra való furmintot. Elsősorban a Bortársaság kínálatából csemegéztem kiegészítve egy  Bott-tétellel, mert hát ugye ők egy…..
Nagyobb portrét utoljára tavaly februárban adtunk a Mátra „borképét” ma már meghatározó Losonci Bálint és Szecskő Tamás munkásságáról. Noha boraik elég gyakran szerepelnek kisebb posztjainkban, kóstolási jegyzeteinkben, nem árt azért ráfrissíteni az eddigi ismeretekre. Ha nem is sok, de azért vannak…..
pinotnoir_777 2016.07.03 11:28:05
@Csisti: A feleségem nagyon jól összefoglalta a lényeget, csak pár dologgal hadd egészítsem ki. Először az esztétikum: persze hogy valamilyen szinten 'szép' (de legalábbis szabályos) egy tiszta barna talajon lévő szőlő, de ha annak a rendszeres gyomírtóhasználat az ára, mint ahogy az az esetek 99%-ában idehaza, akkor köszönöm, de mégsem tetszik a dolog, ugyanis súlyos ára van, amiről egyelőre itthon kevés szó esik. A teljesség igénye nélkül néhány link a témában: A legfrissebb bomba hír szerint elég komoly esélye van, hogy az EU-ban betiltsák a glifozátot, többek között endokringátló és rákkeltő hatása miatt:
www.theguardian.com/environment/2016/jun/06/recall-of-monsantos-roundup-likely-as-eu-refuses-limited-use-of-glyphosate
Pár éve Dél-Amerika szerte komoly tiltakozáshullám volt a glifozát ellen, aminek 30.000 orvos állt az élére (ott még kevésbé szabályozott a mezőgazdaság ellenőrzése, rengeteg fejlődési rendellenességgel született gyerek bizonyítja, hogy milyen súlyos következményei vannak ezen szerek használatának). Erről egy link: www.globalresearch.ca/30000-doctors-in-argentina-demand-that-glyphosate-be-banned/5445542
Ez a link pedig arról a nyilvánvaló hazugságról szól, amit a magyar gazdák nagyon nagy része is hisz vagy hinni akar, hogy valamiféle csodálatos módon a kijuttatás után eltűnne, lebomolna a glifozát. A francia legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy hazugság volt a cég állítása, hogy a Roundup 'biodegredable', azaz lebomlik. news.bbc.co.uk/2/hi/europe/8308903.stm
Egy igazán alapos, lenyűgöző film a legnagyobb mg techcég sötét oldaláról, érdemes megnézni: www.youtube.com/watch?v=N6_DbVdVo-k
Ez meg csak egy vicces szösszenet, a cég képviselője kérkedve állítja, hogy olyan ártalmatlan a szer, hogy simán meg is lehetne inni, majd amikor a riporter ezt be akarja rajta vasalni, akkor úgy felhúzza magát, hogy föl is áll az asztaltól: www.youtube.com/watch?v=ovKw6YjqSfM

Átlagosan a szőlőimben a konvencionális ültetvényekhez képest körülbelül négyszer annyi élőmunka-órát töltünk el, hogy magas minőséget érhessünk el és alkalmassá tegyük a területet a bioművelésre. Például sok időt fordítunk hajtásválogatásra, hónaljazásra és fürtzóna-kilevelezésre, ami az ipari ültetvények minimum 98 százalékában ismeretlen. Így nem kevés plusz munkalehetőséget is adok néhány embernek az iparági átlaghoz képest. A gyomírtás témán túl, akkor hadd írjam én is ezt: nemcsak egy Tesco-pult előtt tájékozatlan vásárló, hanem sajnos egy növényélettanhoz alapvetően nem értő kolléga is elismerően csettint, ha meglát egy olyan szőlőt, amit elnagyoltan június közepén bújtattak be majd jött egy gép és elcsonkázott. Mi ezzel a baj? Hiába roppant esztétikus, szabályos az eredmény, csomó fürt fölött alig van levél, kellő mértékű fotoszintézis hiányában pedig az ilyen fürtök sosem fognak jól beérni. Egyszer direkt mértem kb 100 bogyóból refraktóval a különbséget, ugyanazon a tőkéken, kb 4-5 mustfokkal voltak magasabb értéke az olyan fürtökön, ahol volt kellő számú levél azokhoz képest, amiket elcsonkáztak 0-3 levéllel a fürt fölött. Persze amíg a fölvásárlók részéről egy icipicit sincs megfizetve a plusz minőség, addig teljesen érthető, hogy ezt az igénytelen utat követi szinte mindenki. Majd vesznek olasz mustsűrítményt meg savat a boltban oszt' jó napot. Arról nem is beszélve, hogy az így kialakuló dzsungel belsejében lévő levelek, fürtök töredék mennyiségű napfényt kapnak.
A gyomirtó kiiktatása számomra a soraljművelést körülbelül tízszer drágábbá teszi, mégis meghozom ezt az áldozatot, mert egy egyértelmű mérget nem vagyok hajlandó használni, még akkor sem használtam, amikor nem bioműveltünk.
pinotnoir_777 2016.07.03 11:29:11
folytatás: A másik téma permetezés: a bioművelés mentén, most kezdjük el újra kiismerni, megtapasztalni a különböző fekvések, dűlők óriási jelentőségét a növényegészséget illetően: az ebben a cikkben bemutatott területeimet végül 3 napja, azaz július elsején permeteztük első alkalommal. De úgy , hogy előtte átlag kétnaponta figyeltem, van-e valami baj és pl a kékfrankos fürtzónáját négyszer leveleztük ki. Eközben a gyengébb adottságú, párásabb területeken már négy körön vagyunk túl. És mégis a Geregen kevesebb a probléma... A régi öregek szerint Patán volt olyan dűlő, ahol jó években egyszer sem, rossz években egyszer kellett permetezni. Miközben tudták, hogy egy másikban pedig átlagosan ötször is kellett. Közben halkan jegyzem meg, hogy a szőlőültetvényekre költött anyagköltség reáláron a mezőgazdaság iparosítása óta körülbelül hússzorosára emelkedett. Ez így túl nagy számnak tűnhet, de ha belegondolunk a réz és kén árába kontra a most elterjedt és nyakló nélkül kijuttatott rovarölők és felszívódó csodaszerek árába, mindjárt nem olyan irreális a dolog. Hatalmas üzlet lett ez is, megvezetett gazdákkal. Persze minden az üzemméretről és a hatékonyság hajszolásáról szól: egy több száz hektáros birtokon, alapvetően nem szőlőnek való fekvésékben, nem is lehet másként dolgozni, folyamatosan ágyúval kell lőni a verebekre is. De sok helyen már nagyon eltorzult, elfajult a helyzet: a termékbemutatókon hipnotizált, megfélemlített kollégák mindent elhisznek és sajnos legtöbben gondolkodás nélkül, ha kell ha nem kéthetente tolják ki a méregdrága szereket. 2011-ben is a szezon közben ugyanúgy ment a félelemkeltés. Meg persze jó sok műtrágyát, gyomirtót, így totálisan kiszolgáltatottakká téve a tőkéket. Ez mezőgazdasági ipar, amiben már nyomai sincsenek meg a klasszikus (szerintem igazi) paraszti tudásnak, a dűlők ismeretének, tiszteletének, néhány nagy gyártó az ügynökein keresztül dróton rángatja a gazdákat akik bosszankodnak ugyan, de nyúlnak a zsebükbe. Sok helyen azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd konvencionális területhez legközelebb lévő sorokban jelenik meg legerősebben a lisztharmat. Idén nekem is az a a terület okozza a legtöbb gondot, ami tavaly még konvencionális volt egy másik gazda kezében. Persze tudom én hogy az 'olcsóolaszbor', meg 'nincsmáslehetőség, az egészvilágígycsinálja', de azért fölháborít, hogy ebben a szituban valaki az alernatív utakat kereső kb 1% képviselőit rugdossa, miközben egy szót sem szól a 99% módszereinek árnyoldalairól, kockázatairól. (olyan témákat meg sem említettem, mint nitrátkimosódás, erózió, talajok humusztartalma, hasznos rovarok, méhek védelme). Az meg borszakmailag szerintem mindennek a mélye, amikor egy birtoktulajdonos kitalálja hogy ő is szeretne prémium borokat készíteni, nade nehogy már egy csöppet is fel kelljen áldozni a kényelmes-megszokott konvencionális szisztémából. Hogy radikálisan visszább kellene metszeni a szőlőt, hajtást válogatni, gyomirtók helyett altalajművelőt venni: Nanee, mondják, inkább pr-ra , marketingre költeni, a címkén meg facebookon megcsinálni a prémiumot. Szerencsére nem mindenki ilyen, de mégis jellemző hozzáállás, világszerte.

Te is drasztikusan, mondhatni sértően fogalmaztál, úgyhogy a végén kicsit én sem fogom magam vissza: a régi öregek, ha feltámadnának, sírva fakadnának vagy pár pofont lekevernének, ha látnák, hogy az árverseny és elhülyítés-elhülyülés miatt kialakult igénytelen, iparosított szőlőtermesztés milyen mélységekbe vezetett, hogy bánnak a tőkékkel. Régen átlagos látvány volt egy száz év körüli ültetvény. Most meg a 'leghaladóbb' gazdák 10-15 évente csapdossák ki a tőkéket, miközben a fő céljuk, hogy azok 5-10 kg között teremjenek. Losonci Bálint
Vendégcikk következik rendszeres olvasónk, hozzászólónk, illetve posztolónk silvousplait tollából. Fogadjátok szeretettel: Nem ostobaság az, ha zöldfülűként (leendő orvostudorként, céhes legényként ésatöbbi) nyakunkba kapjuk széles e világot, és megtapasztaljuk, egészen más egek alatt, a…..
pinotnoir_777 2016.03.07 09:02:21
Nagyon érdekes cikk volt, bár a szokásos felütéshez azért hadd tegyek hozzá egy releváns linket:fekete-barany.blog.hu/2015/07/23/a_kistermeloi_lo-_3_resz-_takarmannyal_etetett_tarsadalom
Meg van ezen a blogon még jó pár hasonló cikk, és sajnos nagyon sok hasonló sztorit olvasni, amikor igényesen, tisztán dolgozó, különleges terméket készítő egzisztenciák mennek simán tönkre. Amíg a társadalomnak itt kb 1-2%-a tekinthető tudatos, értékorientált fogyasztónak, de olyannak, akinek napi rendszerességgel pénze is van megfizetni ezt a minőséget, addig sok nyugati országban minimum tízszerese ez a szám. Szerintem elég nyilvánvaló, hogy ott akkor tízszer több különleges, értékes áru fog tudni megjelenni.
De a lénye, nagyon érdekesnek tartom hogy a ként is el tudta hagyni a szőlőkezelések során. Tudtok esetleg infót bármi ilyen termelőről, vagy hogy ő konkrétan hogyan dolgozik? Üzemi kísérlet szinten már sokszor bizonyítottak pl különféle eszenciális olajok, hogy képesek nagyon jól kontrollálni a fő szőlőbetegségeket. De jó lenne ezeket a gyakorlatban is alkalmazó gazdákról olvasni, úgyhogy ha valakinek van ilyen témában infója esetleg, az kérem ossza meg.
Az év eleji syrah-kóstoló második felvonása már hosszabb ideje be volt tervezve, végül októberre sikerült összetrombitálni a társaságot, most éppen a Tütübe. Ismét összegyűjtöttünk egy csokorra való syrah-t, ezúttal azonban csak magyar versenyzők voltak a mezőnyben. Nem volt komolyabb beszerző…..
Kétségtelen, hogy az úgynevezett borműértő körök egy igen kis részhalmaza tud lendületesen és őszintén rajongani a cserszegi fűszeresből szűrt borokért. Én egyike vagyok azoknak a kivételeknek, melyek erősítik a szabályt. Az említett szőlőfajta egyébként nevéhez hűen…..
Régi adósság nekem a Mátra, bevallom, sosem jártam erre pinceszeren. Ha ide jövök – és ez gyakran megesik –, akkor gombáért kajtatom az erdőket. A bor szempontjából a Mátra is Etyekhez hasonló zsákba került: túl közel van Budapesthez. Pedig nagy hiba kihagyni az éppen…..
Vannak akik szerint a száraz tokaji zsákutca. Én viszont az elmúlt éveket éltem úgy, hogy inkább a rosé, mint úgy tűnik annak. Nem mintha különösebb problémám volna vele, vagy épp a technológiájával, de mintha a termelők maguk bánnának vele zsákutca módjára. Egyszerű, olcsó, fajélesztővel…..
A Borrajongó Comin’ out 2014.08.08 06:00:00
Tartozom egy mély vallomással. Idéntől művelek némi szőlőt és lesz saját borom. Mielőtt valaki megvádolna azzal, hogy termelői babérokra török, meg kell, hogy álljunk. Egyelőre eszem ágában sincs tönkretenni magam, csak rápróbálok egyet, tanulni meg sosem árt. Hitelességi…..
pinotnoir_777 2014.08.09 07:44:56
Sok sikert a szőlőhöz-borhoz! Azért hadd védjem a 'mundér becsületét'. Mind a hat hektáron bioban nyomjuk, a területek 80%-án szinte nincs probléma, a maradékon van ahol komoly harcok dúltak, volt ahol két káliszappanos lemosás is kellett, de most úgy tűnik, mi nyertünk, bár fürtöt kell még válogatni. A Biocontos szerek mellett szerintem a Biomit Plussz nevű dolomit-növénykivonat(a leírás szerint 60féle növény) kombónak köszönhetem a sikert, meg annak hogy már virágzás előtt ki volt takarva a fürtzóna és utána is folyamatosan tisztán volt tartva. Volt egy ültetvény, érzékeny fajtával, ahol két hetet kihagytam zöldmunkában (korábban a konvencionálisban ez simán belefért, még sokszor egy hónap is), a hónalhajtások benőtték a fürtzónát és be is robbant a lisztharmat amivel azóta is küzdünk.
Szóval bioban az ÁLLANDÓAN elvégzett precíz zöldmunkának óriási a jelentősége, sokkal többször kell dolgozni a szőlőben és persze a kritikus időszakokban akár naponta figyelni a fejleményeket. Ja és a legtöbb ültetvényben 150g/ha rézdózis volt körönként, ami gyakorlatilag hoemeopatikus, mégsincs peronosz. És a legjobb adottságú dűlőkben-fajtákban csak öt kör permetezés volt, ami idén kontakt bio-szerekkel szuper dolog, de nyolcnál több sehol sem volt. És tegnap beszélgettem Sándor Zsolt bükki kollégámmal aki 2011 óta szintén bioban műveli a szőlőket (2010-ben a konvencionális mellett lettek komoly kárai, utána sokallt be és váltott, megszűntek az allergiás tünetei is a szőlőmunkák után!), nála teljesen rendben vannak az ültetvények, bár néhány helyen kellett káliszappannal lemosóznia, de ez sikerült is. Az idei vérbeli referenciaév lesz bio-növényvédelemben. Még a specko kísérleti dolgok közül a fahéjolaj volt nálam bevetve, kombinációban a többi dologgal, 50 ml/500l hektárdózisban. Amúgy én az egész bioba azért mertem belevágni, mert Zadravec Zsolt kollégám a burgenlandi Sepp Moser birtokon 2010-ben is tökéletesen meg tudta védeni a szőlőt bioban, pedig ott már egy alap évjáratban is tiszta pára reggelenként a táj.
A világ futball panthenonját zseniális labdarúgók alkotják. Melynek olyan tartóoszlopai vannak, mint Puskás,Pelé,Maradona vagy Cruyff. Csodáljuk teljesítményüket,váratlan megoldásaikat,improvizációikat, miközben a bennük rejlő titok számunkra rejtve marad. Nevezhetjük ezt…..
Amikor elindultam az idei Borjour Magnumra, három cél lebegett a szemem előtt: a mátrai kínálattal a lehető legszélesebb körben megismerkedni, a szokásosnál hamarabb áttérni a vörösborokra, és végül pedig nem kapkodni a bőség zavarában. A mátrai borokat illetően viszonylag hiányosak a…..
Szerintem most ezzel el is indítok egy sorozatot. Kedvenc hazai fajtám jeles képviselői alkalomadtán szembeállítva kedvenc nemzetközi fajtám képviselőivel. Nézzük mit mutatnak egymás mellett. Első körben Homonna Rány 2012 Vs. Van Volxem Altenberg 2012 került sorra. Persze amikor kóstoltam őket, még…..
A Borrajongó M. Chapoutier 2014.01.10 08:00:00
Július idusán érkezünk Tain-l'Hermitage barátságos kisvárosába. Rendkívül takaros és kellemes kultúrhelynek tűnik, mint a vidéki Franciaország úgy általában. A turizmus fősodra most messze elkerül innen, zavaró tényező a fasorban sincs. Egy nappal korábban még a Szent…..
pinotnoir_777 2014.01.11 00:26:53
kunzoo,

Persze, a felszín az, hogy vonzóbb a városi élet. És egész nap kapálni valóban nem egy leányálom. Idén is csináltam magam is, nem egy nap. (Ha nem csinálnék egy szintnél több fizikai munkát a szőlőimben, spirituálisan kevéssé érezném magaménak a boromat is). De van sok más munka, érzed az évszakokat, tiszta levegőn vagy, szemmel láthatod a munkád értelmét. Ehelyett mégis a legtöbb fiatal, aki még itt van, inkább választja azt, hogy ingázik munkásjáratokon napi 2-3 órát háromműszakos minimálbéres melóhelyre egy szalag mellé biorobotnak ahol a főnökök kedveltjei lazulhatnak aki meg nem az belegebed a munkába és retteg hogy mikor rúgják ki, nem fizetik ki a túlóráját amire viszont kötelezik, bekamerázva minden,stb.

De a régi falvakban egy átlagparaszt nem csupán napszámos volt. A középparaszti réteg jórészt kalákában dolgozott a saját és a rokonság földjein és egy nagyon erős közösség része volt, és egyszerre kb 20 szakmához értett valamint a változásokra állandóan reagáló "managernek" is kellett lennie valamint sales-esnek:) Nem véletlenül verték szét elsők közt ezt a középparaszti réteget a kommunizmus hajnalán. az önként gyárakba vonuló ifjak, akikről írsz, lehet hogy látták apjuk szenvedését, akit sokszor válogatott kínzásokkal (pl voltak olyan esetek, hogy télen térdig jeges vízbe állították a parasztokat és addig nem jöhettek ki, amíg alá nem írták a papírt)a téeszekbe tereltek.
Szóval szerintem ez inkább fordítva volt a szoci nagyiparral és mezőgazdasággal: föl is akarták számolni a parasztságot, és erre az egyik legjobb mód volt gyökereiket elvágva városokba terelni őket. Hiszen a parasztok őrizték őseik életmódját, hagyományait, vallásosabbak voltak, autonóm, erős közösségeket alkottak: a múltat pedig el kellett törölni...
pinotnoir_777 2014.01.11 20:00:59
kunzoo,

Rátapintottál a lényegre. Remélem más borvidékeken már bőven vannak ellenpéldák, de nálunk a Mátrában nagyon üres a mezőny közepe. Néhány kis családi birtokon van minőségi szemléletű termelés, de a területek 99%-án mintha kaptafára menne a 2-3 lekötött hosszú szálvesszőn a 4-10 kg/tőkés terhelés, gyomírtással, műtrágyázással. Szerintem ami nagyon hiányzik ma Mo-n a szakmában, az a 2-2,5 kg/tőkés középminőség. Ilyen tőkékről lehetne a mainál sokkal egyenletesebb minőségű, 1000-1500 Ft palackárú borokat letenni az asztalra. Az egy szálvsszőre való metszés kb ezt jelentené, és ezt a felvásárlónak könnyű is lenne kontrollálni. A számokkal pedig teljesen igazad van, az a kötelezőminimum, hogy elkezdjen valaki jobbat termelni.

akov,

Szerencsére a közvetlen környezetünkben azért a pozitív példák ragadása is körvonalazódik, a már most szerintem egész jó minőséget készítő 5-6 pince mellett már biztosan látszik másik 3-4, akik szintén szép dolgokat céloztak meg. Szinte kivétel nélkül a fiatalabb generációkból kerülnek ki, ők már tisztában vannak a pesti borkultúra elvárásaival, működésével, kóstolnak sokat...Kb 35 évtől fölfelé teljes a sötétség, ott még totális az agymosás hatása. Legjobban annak a kivételt jelentő 1-2 helyi gazdának örülök, akik fölfogják az általunk is követett termelési kultúra másságát, jelentőségét.
Aztán van egy olyan réteg is, akiknek bőven lenne tartalékuk, tőkéjük, sok földjük, de a mifélénknek csak a hírnevét meg az árait irigyelik. De amikor arról van szó, hogy egy kis területen nekik is ki kellene próbálni a hozamkorlátozást, akkor csak egy legyintés vagy félmosoly jön, látszik hogy gőzük sincs, miről van szó, ők elkönyvelik, hogy nekünk csak jók a kapcsolataink, azért tudunk a kocsmaborokhoz képest sokkal magasabb árakat elkérni. Az már ritkábban jut eszükbe, hogy ötödannyi-tizedannyi borunk van egy hektáron, mint nekik.

szenvedély S.,

Köszi! Szerintem itt is van egy ilyen tendencia, pl ha összeszámolnánk, hány informatikus lett félig-meddig borász, legalábbis hobbi szinten...:) Nálunk egy ilyen sztorit (bizniszmenből biogazda) követ végig a feketebárány nevű blog. Nagyon ajánlom minden ilyesmiben gondolkodónak, mert a dolog szép, bormámorprovanszos romantikája mellett kőkeményen megmutatja az óriási nehézségeket és akadályokat is. De szerintem csak ez lehet Európa jövője.
murtzi "Kézművesség" a sajtban 2014.01.05 19:26:49
A kézművességgel kapcsolatban újabb diskurzusok nyíltak (itt), persze ennek is vannak előzményei a bor világában, és az idézett cikk alatti egyik hozzászóló szavai mutatják, hogy a gasztronómia más területein is fölmerültek dilemmák, hogy pontosabban mit is jelent a szó, hol…..
pinotnoir_777 2014.01.06 12:03:58
Rambo,

Köszönöm a fölvetéseket, de azért ezek fényében nagyon szívesen elbeszélgetnék direktben a cikkben szereplő sajtüzem vezetőivel, a cikkben szereplő gondolatokat nyilván elsősorban az ő véleményüket tükrözik. Ők pedig valamiért kifejezetten a szilázstakarmány "elle" foglaltak állást. Téli takarmányként is van alternatívája, a megfelelően kiszárított és szárazon is tartott széna. Az angol eredeti cikkben egy bekezdés pont arról szól, hogy a cégnek ez volt a legnagyobb és számukra legfontosabb fejlesztése, hogy napenergiás szénaszárító-rendszert építettek ki. A leírt svájci példákban a fertőzések megjelenését pedig egyértelműen a szilázs megjelenéséhez köti a szerző. Számomra viszont úgy tűnik, hogy egy élőlény alapvető táplálékának megváltoztatása, aminek nagyon fontos összetevője a ph, nagyon komoly terhelést jelent az adott élőlényre. Például a szőlő esetében is a permetezővíz ph-ja nagyon fontos, a homeosztázis alapelve szerint, ha a növénynek túl sok energiát kell fordítania a ph kiegyenlítésére, akkor más életfunkciókra kevesebb energiája marad, röviden fogalmazva legyengül, és ez eleve növeli a fertőzések esélyét.

karcsai,
itt van a mondatom: "(ismerős a kergemarhakór esete, amikor is a probléma gyökerét az állati fehérje-tartalmú takarmányozás jelentette)". Szóval a kergemarhakór kapcsán sem én, sem az eredeti cikk nem említi a szilázst, csakis az állati eredetű fehérjét.
pinotnoir_777 2014.01.09 10:17:16
Rambo,

Számomra a cikk kulcsgondolata az volt, hogy újból rávilágított: a legfontosabb érv, miszerint a hagyományos háztáji gazdálkodás útján termékekkel szemben a sztenderdizált ipari termelés sokkal biztonságosabb, hamis. Itt konkrétan a nyerstejes tejtermékek általános démonizálásának cáfolata olvasható, sőt inkább annak feltárása, hogy a kellő odafigyelés mellett egészségesebbek és nagyobb biztonságot nyújtók ezek a termékek. Mellesleg ebből, és számos más cikkből az is kiviláglik, hogy a nyerstejes sajtok, legalábbis sok sajttípus esetén finomabbak is. Valószínűleg az igényes közönség ez okok miatt is keresi őket.

A mágneses mezős dolgok nekem is furcsának tűnnek, ebbe a témába egyáltalán nem ástam bele magam, de van egy alapelvem a tudománnyal szemben: ha nem teszik hozzá, bármiről is legyen szó, hogy a tudomány JELENLEGI állása szerint, akkor számomra kérdőjeles egy-egy kategorikus kijelentés. Lehet hogy sok minden mögött ma még a tudomány nem is sejti a mozgató elveket, szabályokat, ellenben a gyakorlatban mégis működnek eljárások, amik az ilyen feltáratlan jelenségeket használják. Ahogy a bd termelés is: nagyon sok híres termelő a misztikumot illetően szkeptikus, de kipróbálja, és működik a kontroll-kísérletekben, a biohoz képest is, így használják.
Nyilván sokan arra is legyintenek egy nagyot, amit a két rámpáról ír a cikk, pedig ott áll feketén-fehéren: a két rámpa közül mindig csak az egyiket használták a tehenek, majd rájöttek, hogy a diszkriminált rámpa túloldalán volt valamilyen elektromos árammal működő gép. Miután azt arrébvitték, egyből megszűnt a tehenek ellenkezése is.
200, de bizonyos esetben 20 év múlva is fejcsóválva mosolyog majd egykori önmagán a tudomány, hogy akkor (vagyis most) miket nem vett észre. Ez minden korban így is volt, csak még mindig nem tanult elég alázatot a tudományos társadalom nagy része, túl sok a kategorikus kijelentés, legalábbis számomra.

A permetezővíz kapcsán én ezt Zadravecz Zsolttól kaptam tanácsként, aki egy híres, komoly burgenlandi birtok szőlészeti vezetője 16 éve, szerinte nagyon fontos a permetezővíz ph-ha. És valamennyi nedvesség biztosan kell, hogy jusson a növényre, ezért IS van, hogy egy szintnél melegebb időben nem lehet permetezni, mert különben elpárolog a vizes permetszer a levegőben. De tapasztalat alapján is sokszor nedves a levél felülete.
Vitisan-t pont féltem is használni: egy több ezer hektáron tanácsadó szakember szerint ugyan nagyon jó szer, de sokszor nagy mértékben képes csökkenteni a must savtartalmát.
A Holdvölgy Borászat/Moonvalley Wines sokáig amolyan fehér, vagy minimum halványszürke folt volt a tokaji borászatok között, valószínűleg nem csak számomra. Néhány borukkal találkoztam a 2012-es Pannon Bormustrán, itt-ott még sikerült elcsípnem 1-1 tételt, de átfogóbb…..
pinotnoir_777 2013.12.16 08:38:15
Erről az egész árázásról az a véleményem, hogy nincs egységes recept, vannak borvidékek, borfogyasztói szemmel, ahol igazán egyedi és szép borokat lehet kifogni viszonylag olcsón. Ezek általában a rivaldafénytől messzebb eső borvidékek, például a Loire. De a világban több az olyan példa, ahol 10-15 euróért profin elkészített, de komoly beltartalom és főleg személyiség nélküli borokat kapni csak, az izgalmak inkább 30 euro körül kezdődnek. A csúcson pedig még sokkal mélyebben a zsebbe kell nyúlni, pl Burgundia esetében 40-50 euro alatt nagyon ritka kivételek az igazán nagyszerű borok, 10 euro környékén pedig dominálnak a csalódások.
Viszont ennek az egész dilemmának itthon lesz egy új fejezete is: egyre több, magas minőséggel foglalkozó pince fogja a kevésbé árérzékeny (most USA és a távol-Kelet tűnik leginkább a célpontnak) piacokra vinni a topborait, ami szerintem érzékeny veszteség lesz a hazai borkultúra fejlődésének. Az elmúlt héten fb-on ennek két példáját is láttam, kifejezetten jó termelők kis tételeit exportra előkészítve. Alana pl a kezdetektől ilyen volt, sok itthoni borissza bánatára. Meg még egy probléma: ha az az elvárás, hogy tíz-tizenöt év alatt épülhet fel csak egy top termék árazása, akkor csak a nagy tartalékokkal rendelkező, jellemzően a borászatot csak hobbiként űző tehetős birtokok bírják ki a kezdeti idők kisebb bevételét, már ha a birtok zömén valóban szigorúan, a magas minőségnek alárendelve termelnek. Sok igényességre törekvő kicsi pedig közben kipontozódik vagy a középszerűségben ragad. A túlzottan gyors és nagy ambíciók és a hiteltelen termékek persze ugyanúgy egészségtelenek.
Losonci Bálint
pinotnoir_777 2013.12.17 10:30:20
szenvedély S.,

Az fb-on konkrétan két, a saját borvidékükön igen jó nevű, de kis tételekkel dolgozó pince borait láttam tengerentúli vagy távolkeleti útra felkészítve, amit itthon eddig nagyon sokan szerettek és az adott borvidék fejlődéséért sokat tettek.
Ez valahol óriási siker a magyar bornak, de számos kérdést fölvet. Ha Tokaj esetleg tényleg berobban a nemzetközi élvonalba, akkor a párszáz palackos kis tételek ára még sokszorosára emelkedhet és sok kis tételt így a honi borszerető közönség még kevésbé tud majd megismerni, mert egy jókedvében lévő hongkongi bróker mind megveszi. Persze ennek az lenne a pozitív következménye jó esetben, hogy felnőne egy másodvonal, aki a helyi piacon a legnagyobb sztárok helyébe lépne, legalábbis részben, ahogyan ez Ausztriában is történt.
Szóval szerintem azért két jelenség is van: valóban van sok túlárazott bor, amit sok külföldi tétel helyre tehet, de megfordítva is igaz lehet bizonyos esetekben: bizonyos boroknál, amit ma itthon túl drágának tartanak, ha esetleg New York vagy Hongkong éttermei-borbárjai is vevők lesznek, akkor azok majd az ő mércéik szerint "teszik helyre" az árakat. És ha egy kispince addig csak vergődött és a létezés határán vegetált, de ezzel stabillá válik a működése, akkor ez adott esetben szükséges is.
Meg van még egy szempont, ami elsőre fogyasztói oldalról persze totál nem szimpatikus, de a közgazdaság egyik alapszabálya: a kereslet és kínálat nagyságának viszonya. A kis "butikborvidékek" (pl Priorat vagy a Barolo-körzet) vagy butikborászatok (pl Pingus, Romanée-Conti) ugyanazt a minőséget drágábban értékesítik, mint a hasonló színvonalon dolgozó, de sokkal nagyobb szereplők. Én megértem azt is, aki ennek fényében inkább a nagy területű, még kevésbé besztárolt borvidékekről választ remek ár-érték arányú borokat (pl Languedoc), de nálam erősebb lenne a megismerés vágya, hogy egyszer megtapasztaljam pl az itt is megénekelt Pingus filozófiáját, borait, hiába ár-érték arányban hemzsegnének a jobb vételek a Ribera del Dueróban. Magyarán sztem nincs általánosan érvényes ár-érték arány.
A természethű borkészítést zászlajára tűző Terra Hungarica az elmúlt szombaton harmadik alkalommal rendezte meg a Gerbeaud Házban a Borszalont, 30 magyar borász mellett több külföldi kiállítóval, több mint 150 borral. A rendezvény iránt mutatott komoly érdeklődést jelzi, hogy már elővételben…..
Teljes fogadási lista: Múlt heti hivatalos eredményt ITT találod. Sikeres vadászatot! Ha nem működne, akkor itt vadássz! "A bukást is ugyanúgy kell fogadni, mint a nyerést" (Abdul-BashirSheik Bin "Dabii") ..
Tiszta, hízelgő illat fehérhúsú őszibarackkal, zöldalmával, érett citrusokkal, kőporos-zsírkrétás minerális felhővel.  Közepesen telt korty. Friss, lédús gyümölcsökkel telt ízek megtámogatva jól érezhető mennyiségű maradékcukorral. Ellustulásról azért szó nincs, a…..
Folytatva a VinCE-vel kapcsolatos kalandozásokat, a Spurrier-féle sauvignon kóstoló után jöjjön Villány és a cabernet franc. A 2007 és 2009 közötti tételek kóstolója előtt Malatinszky Csaba egy igazán remek előadást celebrált a szőlőfajta jellemzőiről és optimális termesztési körülményeiről.…..
Valószínűleg 2010-ben készültek az évszázad legdrágább borai. A drasztikus hozamkorlátozásra drasztikus fürtválogatás következett, amit sokan drasztikus bogyóválogatással zártak. Aztán jött a bársonyos feldolgozás: gondolat vagy legfeljebb kesztyűs kéz a présnél, gondolat…..