Adatok
cher-nus
11 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tanúlság?
Van. Sok van.. Én sokat tanultam. Legfőkébb azt, hogy megértettem: semmi sem történik ok nélkül. Egy szorongás, egy pánik, egy depresszió nem egy olyan dolog amitől rettegnie kell bárkinek is. Én azt sem hiszem, hogy ezek betegségek lennének. Ha az lenne, a testünk nem…..
Megoldást kerestem de nem találtam. Volt egy olyan fizikai tünetem amire gyógyszer nincs (Magnézium, Panangin nem segített..) Ekkor újra az eszemet próbáltam használni. Olvastam valahol, futólag, hogy ásványianyag háztartás felborulása okozhat ilyen tünetet.. Illetve a…..
2008-2009 körül járunk. Ritmuszavaraim csökkentek, így jól voltam. Ekkor már együtt voltam az aktuális barátnőmmel (4.5 év), illetve munkám is volt, főállású grafikusként.. Bulikba is eljártam ahol általában nem vetettem meg az ivást..
Egy ilyen átivott éjszaka után másnapossan feküdtem otthon és…..
A következő rész talán életem legmeghatározóbb eseménye lett végül. Elvoltam, bár kapcsolatom nem volt. Szorongani nem szorongtam, sőt, kifejezettem kellemes emlékekkel tekintettem vissza ezekre az eseményekre. Mindnig azt mondtam, hogy ez tett azzá aki lettem.. Aránylag normális…..
Totális depresszív állapotomban egyszercsak erőt vettem magamon és kimondtam: elég ebből, ez csak a fejemben létezik. Tudom mire vágyom, tudom mit akarok, tudom mi izgat fel. Ezért tenni fogok ezen gondolatok ellen..
Tudatosult bennem, hogy a depresszióm ebből fakad. Megértettem, hogy…..
Évnyitó után egy héttel járunk. Minden tökéletes, minden fasza. Újra fiúiskola, de ezt nem bánom. Végre azt tanulom amit szeretek. Szorongás elmúlt, így végre újra fiatal lehettem.. Kereken egy hétig.
Ezen gyógyulásomnak volt egy kellemetlen mellékhatása. Jóval többet…..
Egyre jobb állapotomnak szépen lassan meglett az eredménye.. A nyár végével új iskolába akartam menni programozást tanulni. Talán egy nap volt év végéig mikor lent voltam a barátaimmal valamelyik játszótéren. Nagyon jól éreztem magam velük, sokat nevettünk mikor megjelent újra…..
Ahogy elözőleg írtam már, két hónappal az első rosszullét után elkezdtem elhagyni a gyógyszereket. Napjaim már elviselhetők voltak, bár a végét még nem láttam igazán. Minden nap féltem, hogy félni fogok, és hogy minden napom így fog ezután eltelni. Sokat olvastam így…..
Azt tudni kell rólam, hogy inkább gondolkodó vagyok mint érzelmi ember. Tetteim mögött sokszor volt (és van is) tudatosság..
Másfél hónappal az első események után kintvoltam az ismerőseimmel egy kocsmában. Ekkor már minimálissan szocializálódtam miközben finoman inni is…..
Nagyjából két héttel, az első 'tünetek' kezdetétől járunk. Napjaimat általában a szobámban töltöm ahol a fal bámulásán kívül nem sok mindent csinálok. Ja igen, és szedem már a Rudotelt..
A gyógyszertől kicsit jobban kezdtem érezni magam. Ugyanúgy feszültem de voltak már…..
2004-ig normális fiatalként éltem az életem. Voltak barátaim, barátnőim, tanultam és szórakoztam. Szerettem huszonéves lenni, hisz mindenem 'megvolt' amire vágytam. Mondhatnám úgy is, hogy boldog voltam.. Aztán történt valami, valami olyasmi ami kiszakított ebből az idilli…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz