Regisztráció Blogot indítok
Adatok
farigó82

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Múltkori Aquincumi hidas posztunk azzal a kérdéssel játszott el, hogy ha ez a híd már mindenképpen megépül, akkor mi az a (-z elég vaskos) minimum, amivel a rajta levő tömegközlekedést egyszer s mindenkorra úgy meg kell erősíteni, hogy az szintén a híd közúti jelentőségéhez mérhető kapcsolattá…..
farigó82 2021.05.08 00:55:49
@kiskisutca: A déli horpadás kérdését szerintem érdemes tüzetesebben átnézni:

- Dél-dél-Buda és elővárosai (Érd, Diósd, Törökbálint, Budaörs + XXII. ker.): viszonylag iparosodott területek, ahol az életszínvonal is magas. Munakerőhiány jellemzi, vagyis jó jövedelemmel lehet itt dolgozni, aminek következtében ezek nem csak alvóvárosok, hanem hivatásforgalmi célpontok is.
- Újuda (XI. ker.): 150 ezres kerület 5 egyetemmel, ahol a lakosság 2/3-a él a külső körutak horpadása miatt erősen érintett területen: ez Kelenföld és Albertfalva, amit a Duna és a vasút határol. Innen 5 helyen lehet a Belváros felé átjutni a vasúti töltés alatt. Ezen a területen jelentős kerülővel halad át a Hungária-körgyűrű és az M1/M7-es autópályák közötti forgalom.
- Csepel: a körutak horpadása által érintett terület beépítetlen, fejlesztés előtt áll. A legkülső körúti nyomvonal éppen harántolja a sűrűn lakott területet. Nemrég a főépítész ki is emelte egy cikkében, hogy az itteni ipar ma kkv-kre építve hatékonyabb, ezért nem ad annyi munkahelyet mint a régen, így munkaerő-mobilitásra lenne szükség Dél-Buda és Budaörs felé. Erre adódhatna egy olcsón kiépíthető villamosos híd: www.facebook.com/vitezydavid/posts/313318736816824?comment_id=313476626801035.
- Külső Ferencváros: főként MÁV-terület, beépítetlen, és mivel a MÁV nem teszi át a rendezést a BILK-re és vidékre, a fejlesztési tervek ellenére egy ideig ezt visszahorpasztandó körút se szelheti át (felüljárón se).
- Dél-dél-Pest és elővárosai: változó a népsűrűség (Havanna u. vs. Péteri-major) jellemzi, és általában nem helyben dolgozik a lakosság. A legnagyobb munkaadók a repülőtér és Vecsés-Market. Ferihegy egyébként itt egy különleges közlekedési igényt is gerjeszt. Az elővárosokban Gyál és Monor térségébe jellemzően az olcsó ingatlanok miatt költöznek ki az emberek, az épületállomány mutatja a lakhatási szegénységet. Az innen beáramló tömegek viszont a munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a GDP-hez. A munkakörülményükhöz pedig hozzátartozik, hogy utaslemaradásnak a 100a és 142-es vasútvonalakon legalább járvány idején nem szabadna elfogadhatónak lennie. Ezért szerintem ebben a térségben alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy fejleszteni kell.

Így látható, hogy a történelmi városfejlődés északi irányultsága és az ÉNy-DK ingatlanárgradiens valósak, de a körúti horpadásnak ennél prózaibb oka van: Ferencváros-rendező helye. Ezen változtatva délen is kedvezőbb városszerkezetet lehetne kialakítani.
Az pedig szerintem alapvető, hogy a fejlesztésekkel inkább kiegyensúlyozni érdemes az ingatlanárakat, mintsem arra törekedni, hogy ami már drága, az még elérhetetlenebb legyen.
Ahogy azt előző cikkünkben bemutattuk, a vasúti teherszállítás szerepének erősítése összeurópai érdek, hiszen az EU-ban döbbenetesen magas ma a közúti áruszállítás részaránya a vasútihoz képest, ami mind az úthálózat (túl)terhelésében, mind súlyos környezetvédelmi problémák (légszennyezés, zaj)…..
farigó82 2021.05.02 22:31:21
@Sir Gombóc: Székesfehérváron az állomástól délre a városhatárig MÁV-terület található (ahol nem rég egy műemléki víztornyot is lebonthattak). Itt bőven van hely átbujtatásra.

Adony tényleg jó adottságokkal rendelkezik. Ott a kikötői vasút kb. 3 m-t emelkedik az állomásig a dunaújvárosi kb. 50 m-rel szemben. Viszont Adonynál hátrány, hogy a Ráckevei-Dunaág fölé is kellene egy híd, majd onnan kb. a Tekeres-érig igen rossz talajmechanikai viszonyok mellett kellene vasutat építeni. Ebből következik, hogy a környező vegetáció se a vasút barátja (~50 m magas nyárfák kapaszkodnak a laza talajba, amik viharban hajlamosak kidőlni). A duplai dunai átkelésből viszont lehetne előnyt kovácsolni, ha a Csepel-szigeten belül épülne egy H6-H7 összekötés, így a tehervonatok közvetlenül a V0-ról el tudnák érni a Szabadkikötőt és a Csepel Műveket. Persze ilyen igényre a Taksony-Szigethalom vonal visszaépítésével is lehetne megoldást találni.

A 140-es vonal egy ilyen méretű projekt esetén szerintem nem lehet szűk keresztmetszet. Alap, hogy az érintett szakaszát kétvágányúsítani kell.
farigó82 2021.05.02 22:36:59
@Billabong5050: A 2. pont előnye lenne, hogy a Z70-es zónázó és az Ipoly-vasút is átjöhetnének a Duna balpartjára.
Nemzetközi távolsági forgalomban lenne érdekes, ha megépítenék az NSV-t a Vértestől délre, hogy az 5-ös vonal közös lehessen a V0-lal, majd a piaci szolgáltatók ennek a hídnak a segítségével inkább a Csallóközt kerülnék északról...
farigó82 2021.05.02 22:41:30
@erminavet: A csehek miért nem használják a rendelkezésre álló infrastruktúrájukat?
Hát mindenki megveregetheti a saját vállát: Orbán Viktor és stábja annyira megijedt az utcára lépő hallgatók, oktatók, szülők és középiskolások tömegétől, hogy totális hátraarcot csinált. Jól figyeljünk, most épül a nyugdíjrendszerhez hasonló újabb szent tehén, és…..
farigó82 2012.12.16 22:59:18
@$$$=$$$:
Stílusod alapján nem vagy vitapartnerünk,
de megpróbálom megértetni veled,
mi a probléma. Orbán Viktor két alternatívát
tett le az asztalra:

- fizetős oktatás csökkentett keretszámokkal
csak gazdag családok gyerekeinek;
- ingyenes oktatás forráskivonással
felhígulva és csökkenő színvonallal.

Ez a két szélsőség. Most a ló két oldala között
vergődünk ahelyett, hogy kormányunk
legalább keresné (vagy széleskörű társadalmi vita
keretében kerestetné) az arany középutat.
Nem keresik, így esélyünk sincs fölülni a nyeregbe.
Ez ámokfutás. Az ámokfutás ellen kell tüntetnünk.