Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Örökségfigyelő blog

156 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  A most bemutatott fotó a közelmúltban került elő, így elsőként kerül közlésre. A felvételen a Wesselényi és Izabella utcák környezét látjuk, balra az Almássy térrel, középen az egykori Magyar Színház épületével. A felvételt Král Sándor tüzérfőhadnagy készítette a Turul léghajó (=léggömb)…..
Örökségfigyelő blog 2019.01.08 17:29:50
@Frisnyák Zs.: Nagyon köszönöm a választ. A képet szeretném berakni a Wesselény utca 74. számú épületről készült, a műemléki védettség miatt szükséges építéstörténeti tudományos dokumentációba, mivel ez az egyetlen kép, amelyen az épület 1920-as évekbeli átalakítását (földszint üzletportálosítása, vasbeton-szerkezetes üzemcsarnok építése az udvarban) megelőző állapot látható, kivehető. Milyen feltételek mellett és hogyan hivatkozva tehetem ezt meg? A dokumentáció az építési hatóság felé szükséges dokumentum, műemléki épület esetén, nyilvánosságra nem kerül. A profilomban megadott emailcímen is tudjuk folytatni a kommunikációt.

üdv,
Kelecsényi Kristóf
Örökségfigyelő blog 2019.01.08 19:24:24
Örökségfigyelő blog 2019.01.08 14:52:27
@Frisnyák Zs.: Egy további kérdésem lenne. Ez a konkrét kép honnan került elő?
Nemrégiben feltűnt a népligeti volt Építők pálya – eredeti nevén Diákstadion – bejáratánál egy szabályszerű tábla, mely az 1932-37-ben épült, nagyrészt elfeledett sportlétesítmény bontását adja hírül. Az adatok szerint minden szabályos és korrekt, a bontásra van engedély, sőt a megadott dátumok…..
Pest belvárosának késő barokk lakóházai, középületei nagyrészt eltűntek a 19. század végének és a 20. század elejének nagy városfejlesztése során. A lebontott épületek már nem érhetők el a kutatás számára úgy, ahogyan a még álló műemlékek anyagát vizsgálhatjuk, egy-egy tárgyi lelet előkerülésére…..
Örökségfigyelő blog 2018.04.03 11:28:24
@szbi: Kedves szbi!

Köszönjük a helyes nyelvhasználatra való figyelemfelhívást. Blogunk azon kevés blogok közé tartozik, ahol a posztok előbb egy 4 fős szerkesztői stábon mennek át.

A poszthumusz/posztumusz kérdést a cikk megjelenése előtt mi is kitárgyaltuk, és arra jutottunk, hogy a szerző által megadott formában maradhat, mivel az MTA helyesírási szabályzata mindkét formáját helyesként, elfogadhatóként tartja nyilván.

Ismert előttünk is, hogy a H-betű az ön által is idézett Magyar etimológiai szótár szerint téves alakként alakult ki, azonban ez nem befolyásolja érdemben azt, hogy a szó mindkét formában használható.

Üdvözlettel,
szerkesztők
Idén ünnepeljük a reformáció kezdetének 500. évfordulóját, amit ahhoz az 1517. október 31-i eseményhez kötünk, amikor is a hagyomány szerint Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció és hatása nem maradt a teológia határain belül, a művészeti életben, a képi…..
Helyszín: Lechner Tudásközpont, 1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3 épületIdőpont: 2017. május 10. – december 31., hétfőtől csütörtökig 9-17 óra közöttElőzetes egyeztetéssel kurátori tárlatvezetés kérhető a monika.pesti@lechnerkozpont.hu címen. A lerombolása által szimbolikus jelentőségűvé vált…..
Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.Időpont: 2017. június 8–25. Kaesz Gyula (1897–1967) a 20. századi magyar építészet és iparművészet meghatározó alakja. Idén – Kaesz születésének 120., halálának 50. évfordulóján – a Magyar Építészeti Múzeum anyagából…..
A budapesti Március 15. téren egykor állt Szentháromság-emlékmű 2. A mai Március 15. téren 1863. október 10-én felavatott egykori Szentháromság-emlékműről tudtunkkal egyetlen igényesebb írás jelent csak meg, nem kisebb személytől, mint a tökös Henszlmann Imrétől, aki hasonlóan tökös kritikai…..
A budapesti Március 15. téren egykor állt Szentháromság-emlékmű 1. A közel 20 méter magas alkotás létezéséről kevés ember keveset tud. Így van ez annak ellenére, hogy a mai Március 15. téren állt neogótikus szobor egészen a Belvárosi templom oromzatáig ért fel, szokatlan méretével pedig nem csak…..
Az Andrássy-emlékmű programjának kialakulása Andrássy Gyula rekonstruált lovas alakja 2015-ben már visszatért a Kossuth térre; most a domborművek elhelyezésével és az elkészült emlékmű hivatalos leleplezésével látszik ismét nyugvópontra jutni a szobor 126 évvel ezelőtt indult története. Az…..
Gondolatok a közelmúlt építészeti emlékeinek pusztulásárói [A bejegyzés címét Perczel Anna zsidónegyedben történt bontásokról írt remek könyvétől kölcsönöztem: Perczel Anna: Védtelen örökség - Lakóházak a zsidó negyedben, Városháza Kiadó, Budapest, 2007.] A volt Országos Villamos Teherelosztó és…..
Örökségfigyelő Chicagói anzix 2016.07.26 09:30:00
Műemlékek? Amerikában? Jól ismert sztereotípia: az Egyesült Államokban régiségeket csak elvétve találunk, az amerikaiak szemében a jelen, a pörgés, az üzlet és a gyors megtérülés számít. Az igaz, hogy ha van olyan ország, amelyik kezdetektől fogva a kapitalizmusra és a pörgő businessre épül, az nem…..
Avagy lehetséges nagy léptékű fejlesztés vasbeton nélkül is. Budapest úgy él a városlakók és az idelátogató külföldiek gondolataiban, mint Európa közparkokban egyik legszegényebb metropolisza. A fővárosunkkal nevének hangzása miatt sokszor összetévesztett Bukarest kevés eredendő adottságával múlja…..
Örökségfigyelő Radetzky, mars! 2016.06.07 09:32:00
Épphogy elült az Erkel utca 18. szám alatti lakóház lerombolása miatt kitört botrány, ismét egy műemléki vonatkozású ügy, a Bem téri volt Radetzky-laktanya bontása borzolja a kedélyeket. Ezúttal azonban nem egy kis eldugott utcában álló, csupán helyi szinten (egykor) védett épületről van szó, hanem…..
Gondolatok a Nemzeti Várprogram margójára Kevés olyan műemlékeket érintő téma akad, amelyről annyi írás születne, mint a hazai várak újjáépítéséről. Ez a problémakör – minden aktuálpolitikai felhangtól függetlenül – egyebek mellett azért érdekes, mert a műemlékvédelmi gondolat mélyrétegeibe vezet…..
Kolozsvári helyzetjelentés Kolozsvár egyik ikonikus épülete a város központjában álló, sokak által szeretett New York szálló. Az egykoron fényes szálloda évek óta kihasználatlanul áll. Igaz, időnként megnyitják, ilyenkor pedig különböző kulturális rendezvényeknek és buliknak ad otthont. Egyeseknek…..
A 17. században új divat ütötte fel a fejét az európai elit köreiben, amit egy 19. századi, francia eredetű szakszóval „chinoiserie”-nek, tehát kínaizálásnak, kínai divatnak, vagy kínai módinak nevezünk. Fontos megjegyezni, hogy nem csupán Kína, hanem más távol-keleti országok – főleg Japán és Korea…..
Blogunkon a múlt hónapban két cikk is megjelent a magyarországi oszmán építészet emlékeiről. A százötven éves török uralom ellenére a nagyközönség keveset tud ezeknek az épületeknek a kulturális hátteréről. Talán azért, mert egy olyan civilizáció hozta létre őket, amivel a nyugati világ a 8.…..
A középkori Magyarország több templomán is találunk a templom architektúrájától független, de annak falába ágyazott domborművet, aminek egy nagy része a Krisztus az Olajfák hegyén témáját dolgozza fel (előfordul még a Vir dolorum megjelenítése is). Ezek vagy import művek, mint a dévényi (ma Devín,…..
A Krisztus az Olajfák hegyén-jelenet gyakori témája egy sajátos középkori műfajnak, a templomok külső falába ágyazott domborműveknek, melyek közt a besztercebányai (ma Banská Bystrica, Szlovákia) plébániatemplomon látható az egyik legkésőbbi az idesorolható magyarországi emlékek közül, s…..
Két dervis síremléke - Idrisz baba és Gül baba türbéje A Magyarország területén lévő két, jó állapotban megmaradt síremlék, vagyis türbe több szempontból is érdekes. Mindkettő egy-egy szúfi szerzetes, vagyis dervis emlékét őrzi: a budai türbe alatt Gül baba, míg Pécsett Idrisz baba nyugszik. A…..
A szigetvári Szulejmán-dzsámi Az épület mai képe Augusztus 29. Amennyire tragikus ez a nap a kora-újkori Magyar Királyság számára, éppoly sorsdöntő az Európa szíve felé haladó oszmán sereg, valamint a sereg élén álló Szulejmán szultán számára, akit a törökök a törvényhozó, vagyis Kanunî névvel…..
Napjaink művészettörténeti kutatásai során újra felmerült az igény a már a korában is vitatott szecesszió szó problematikájának megvizsgálására. A 19–20. század fordulója épületeinek sokszínűségét látva meglehetősen nehéz meghatározni, mi is a szecesszió, honnan ismerhető fel. Rendszerint elhangzik…..
A kőporos vakolat nyomában Ha az ember Bécsbe, Prágába, vagy a második világháborút és az azt követő helyreállításokat többé-kevésbé épségben átvészelt német városokba látogat, hamar feltűnik, hogy e települések 19. század második feléből származó épületei mennyivel jobb állapotban vannak, mint…..
A második világháború lezárását Magyarországon nem csupán politikai, gazdasági és emberjogi nehézségek követték, hanem a háború utáni évek a műemlékvédelmet is komoly kihívás elé állították. Európa nagy része romokban állt, a műemléképületek számottevő része megsérült vagy szinte teljesen…..
A Magyar Építészeti Múzeum és a De la Motte–Beer-palota – a Forster Központ két alintézménye – közös szervezésében nyílt kiállítás 2015. december 18-án Róth Miksa (1865–1944) születésének 150 éves évfordulója és a Fény éve alkalmából. A tárlat különlegessége abban rejlik, hogy az eddigi Róth Miksa…..