Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hufnagel Levente

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
bircahang Mormogás 2014.12.15 07:07:00
Ismertem közelről a mormonok első lépéseit mind Magyarországon, mind Bulgáriában a 80-as évek végén és a 90-es évek elején. Mormonok alatt a legnagyobb mormon felekezetet értem. (A második legnagyobbnak is van tevékenysége Magyarországon.) A mormonok egyik fontos vallási…..
Hufnagel Levente 2014.12.15 20:25:27
"Gyümölcséről ismerszik meg a fa"

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza rohamosan fejlődik napjainkban is, jelenleg világszerte több mint 15 millió tagja van. Ezek az egyháztagok fontos szerepet töltenek be közösségeik életében és sok áldást közvetítenek, segítséget nyújtanak másoknak is. Ugyanakkor az aktív egyháztagság saját személyes fejlődésükben is fontos lehetőséget nyújt.

Más egyházakkal való összehasonlítás nem az én tisztem, nyilván minden egyház működésében és tanításában lehet dicséretre méltó dolgokat találni.

Az én személyes véleményem és meglátásom szerint a szentírások isteni üzenetéhez a mormon kereszténység áll legközelebb. Fontosnak tartom a folyamatos kinyilatkoztatások tanát és a kinyilatkozatatások folytonosságát biztosító papsági felhatalmazás és ezzel az evangélium teljességének visszaállítását is.

Nem hiszem, hogy logikus és önmagához konzekvens teológia építhető fel egy olyan állítás alapján, amely azt mondja, hogy Istennek, a Mennyei Atyának az alapvető természete, a gyermekeivel szentírások kinyilatkoztatásával is fenntartott, és apostolok-próféták elhívásával-elküldésével kapcsolatos viselkedése, amelyet például a biblia lapjai ezer éveken át dokumentáltak, hirtelen valami felfoghatatlan ok folytán, Krisztus után kb. 100-ban Pathmoszi János halálával megváltozott. Azt viszont el tudom fogadni, hogy az emberek bármikor elfordulhatnak Istentől, bármikor felhasználhatják a szentírások értelmezését világi-politikai céljaikra és ezzel elfordulhatnak az igaz evangélium teljességétől.

Én azt gondolom, hogy a se nem keresztény, se nem zsidó, se nem túlzottan istenhívő Nagy Konstantin császár által a saját nyaralójában összehívott és általa elnökölt Níceai-zsinat, aminek határozatain a nícea-konstantinápolyi hitvallás, valamint a későbbi kalcedoni dogmák és a történelmi keresztény teológia egésze, valamint a bibliai könyvek válogatása és kanonizálása alapult egy ilyen politikai elhatározás, egy evangéliumtól és istenhittől független érdek volt. Ez az érdek nem az igaz kereszténység érdeke és nem isteni cél, hanem a Római Birodalom egyben tartásának és a császár hatalmának megerősítésének érdeke volt. Az ezen alapuló középkori teológiát nem tekinthetjük sem biblikusnak (még saját agyonszerkesztett és válogatott bibliájuk értelmezési keretei között sem), sem istentől ihletettnek. Ezt az ókori egyházat nem tekinthetjük apostoli vezetésűnek és a Szentlélek által áthatottnak. Nem lehetünk meglepve, az ún. Egyház által és nevében elkövetett későbbi szörnyűségeken sem.

Nem gondolhatjuk komolyan, hogy ez a birodalmi politikai szervezet Istenünk Igaz Egyháza lett volna. Egyetérthetünk a protestáns vallástudósokkal és reformátorokkal, hogy valamit tenni kellett az Evangélium és az Egyház visszaállítása érdekében.
Más kérdés, hogy ezt nem embereknek, hanem Istennek kellett megtennie és én hiszem azt, hogy ezt Joseph Smith próféta elhívása által tette meg. Igen, az emberek most is és később is elfordulhatnak Isten evangéliumától, de szentírásbeli ígéret, hogy ez Krisztus második eljöveteléig már nem fog teljeskörű aposztáziaként újból megtörténni, habár a történelemben már sokszor megtörtént.

Amit te imatesztnek nevezel, az a személyes kinyilatkoztatások lehetősége és ígérete. Hinnünk kell Jakab apostolnak, aki szerint "Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje azt Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja és megadatik neki".

A kinyilatkoztatás személyes, aki megkapja mormon lesz, aki nem kapja meg nem lesz mormon. Nem mondhatjuk meg másvalakinek, hogy miben higgyen, mert Mennyei Atyánktól szabad akaratot kaptunk. Ha valaki másban hisz és az jóra vezeti akkor annak örülnünk kell, mert a jó dolgok önmagukban is jók.
Másfél hete, június 29-én egy százötvenfős csapat vonult fel ahhoz a ponthoz, ahol a mormon egyház feje 1847-ben elhatározta, hogy várost épít, és amely most egy park. Felérve elkiáltották magukat, hogy "Szabadság", és megölelték egymást. A felszabadulók indoknak olyasmiket…..
Hufnagel Levente 2012.12.16 20:48:12
Ha már mormonokról folyik a diskurzus engedtessék meg, hogy egy mormon is hozzászóljon, csak hogy világosak legyenek az álláspontok.

Ami a fő szöveget illeti, álláspontom és véleményem szerint a mormonok többsége nem rasszista, nem nőgyűlölő, nem homofób és nem képvisel tudományellenes álláspontokat.

Ami a nőgyűlölőt illeti a mormon egyház (helyesen Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza) alapította meg 1842-ben és működteti ma is a világ legnagyobb női filantróp szervezetét a Segítőegyletet (Relief Society), amelynek 6 millió nő a tagja világszerte és kizárólag nőkből álló világszintű elnökség irányítja.

Az egyházban nyíltan vállalt homoszexuális irányultságú érdemes egyháztagok vannak, akik papsági és segédszervezeti elhívásokban is szolgálhatnak, ugyanazon erkölcsi és etikai szabályok vonatkoznak rájuk is, mint a heteroszexuális egyháztagokra.

Az egyház annyira rasszista, hogy legfelsőbb vezető testületeiben (például az általános felhatalmazottak között, de területi hetvenesek, püspökök, cövekelnökök, misszióelnökök, templomelnökök között is) jelenleg is van mindhárom főbb nagyrasszba sorolható személy (afrikai, ázsiai és európai és dél-amerikai ősök leszármazottjai).

A mormonok Jézus Krisztus tanítványai, keresztelkedéskor Krisztus nevét veszik magukra és szentírásként tisztelik az evangéliumokat tehát keresztények.

A mormonok kereszténynek ismerik el a római katolikusokat, görög-keleti ortodoxokat, protestánsokat, kopt keresztényeket és mindenki mást akit a világ népei általában keresztényként ismernek.

A mormonok gondolkodó emberek, nem követnek vakon sem ókori, sem újkori ostobaságokat. A folyamatos kinyilatkoztatás teológiája épp a változó világhoz való alkalmazkodás lehetőségét nyújtja ember és Isten kapcsolatában.

A mormonok nem követik az egyik hozzászóló által "3in1 instant isten" hipotézist, azaz a nicea-konstantinápolyi hitvallásból következő krisztológiai és szentháromságtani dogmákat, mert azok egyébként is idegenek a szentírások szellemiségétől, ráadásul logikai abszurdumokhoz is vezetnek. A mormonizmus az egyik leglogikusabb és leginkább reális istenképpel rendelkező gondolati rendszer, amely a józan paraszti ésszel, a tudomány eredményeivel és a szentírásokkal is összhangban van.

Az egyház tagsága évről évre robbanásszerűen növekszik, jelenleg a tagság 14 és 15 millió között van. Az egyháztagságáról mindenki szabadon lemondhat, kérheti nyilvántartásokból való törlését és ez semmilyen retorzióval nem jár. Olyannyira nem, hogy később újrafelvételét is kérheti, ha meggondolná magát.
Hufnagel Levente 2013.01.10 00:46:07
Kedves Szekulárisfigyelő!

A fehér, heteroszexuális, egyedülálló mormon papságviselőket sem tudom felsorolni, mert ehhez nincs jogom. Alegyházaink pedig nincsenek.

Az egyház tagjai bármilyen rasszhoz tartozhatnak és bármilyen bőrszínű egyháztag bármilyen elhívásban szolgálhat.
A homoszexualitás szintén sem a tagságnak, sem a papsági vagy más elhívásoknak nem akadálya.

Az egyház tagjainak azonban be kell tartaniuk azokat a szövetségeket, amelyeket keresztelkedésükkor megkötnek. (Ezt egyébként minden másfajta egyesület,társaság, gittegylet, sportklub is elvárja, hogy a belépési nyilatkozatban aláírt feltételeket a tag, tagságának ideje alatt betartsa.)

Az egyház tagjai nem dohányozhatnak, nem fogyaszthatnak alkoholt, nem élvezhetnek kábítószereket, nem lehet házasságon kívüli nemi kapcsolatuk, be kell tartaniuk azon állam törvényeit amelyben élnek, tisztességesen be kell fizetniük az államnak járó adót, nem viselkedhetnek közbotrányokozóan, nem lophatnak, nem gyilkolhatnak, és káromkodniuk sem illik, (és még néhány dolgot amit most nem sorolok fel).

Ezeket a feltételeket keresztelkedés előtt megismerik, és ha ennek ellenére fenntartják kérelmüket, hogy az egyház tagjai szeretnének lenni, akkor sor kerülhet a szükséges szertartásokra.

Ezek önkéntes vállalások, amelyek az egyén szabadságát nem korlátozzák, hiszen egyháztagságukról bármikor lemondhatnak, kérhetik törlésüket az egyháztagok közül.
A mormonoknál a kegyelet nem foglalja magában a halott hovatartozásának és identitásának tiszteletben tartását – most februárban utólagosan mormonnak keresztelték meg Anne Frankot, a hollandiai bujkálása alatt írott naplójával híressé vált és a nácik koncentrációs…..
Hufnagel Levente 2012.12.16 20:48:15
Én mormon vagyok, az egyház kispesti püspöke. Megpróbálom egy kicsit megvilágítani, hogy mit gondolnak ezekről a dolgokról a mormonok.

A keresztelkedés egy szövetségkötési aktus Jézus Krisztussal. Aki megkeresztelkedik az egyházban meglévő papsági felhatalmazás által az nem "mormonnak keresztelkedik meg", hanem Krisztus nevében és Krisztus nevét magára véve.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai által a halottakért végzett keresztelés szertartása egy helyettesítő szertartás. Nem azonos értékű egy élő személy megkeresztelkedésével, hanem egy lehetőség felajánlása az elhunyt lélek számára. Teljes alámerítéssel történik egy Szent Templomban, helyettes által. A lélek szabad akaratát és önrendelkezését abban és oly módon gyakorolhatja, hogy elfogadja-e vagy elutasítja-e a szertartást és az azáltal létrejövő szövetséget Istennel.

A halottakért történő keresztelés gyakorlata az apostoli őskereszény egyházban is ismert volt, a Bibliában is szerepel:

1 Kor. 15,29
"Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?"

Ezt a kérdést Pál apostol teszi fel és a tágabb szövegkörnyezetből kiderül, hogy a feltámadás tényét látja igazoltnak általa.

Mivel a lélekvilágban lévő személy szabadon dönthet arról, hogy a szertartást és a szövetséget elfogadja-e így az ez ellen való tiltakozás inkább a dolog félreértésén alapulhat.

Ha valaki elismeri a mormon egyházat, tiszteli azt, és Isten előtt érvényesnek ismeri el az általa végzett szertartásokat, akkor nincs oka más helyett (különösen elhunyt rokona helyett és nevében) tiltakoznia, hiszen ha a halott a lélekvilágban a szertartást nem fogadja el, az úgysem lép érvénybe.

Ha viszont valaki nem ismeri el a mormon egyházat és szertartásait érvényesnek, akkor semmi értelme, hogy tiltakozzon ellene, hiszen nyilván senkinek nem lehet hátránya egy érvénytelen szertartásból.

A mormon szent templomokban folyó szertartások méltóságteljesek, szerények és emelkedettek, (ráadásul zártkörűek) az tehát, hogy ott egy halott neve elhangzik és az egyháztagok esetleg imádkoznak érte senkinek nem okozhat kárt, sem a kegyeleti jogot, sem az elhunyt emlékét nem sérti.

Ez ellen tiltakozni körülbelül olyan, mintha tiltakoznánk az ellen, hogy valakinek a lelki üdvéért misét mondjanak a katolikusok, vagy valakinek a filozófiai nagyságát és érdemeit méltassák egy ateisták által írt nekrológban.
A mormonok tisztelik mindenkinek a világnézetét és hitét, vallását is. Senkit sem kényszerítenek semmire sem életében sem halála után.