Gábor Fazekas 2015.08.24 01:56:58

Heh, én is olvastam a cikket, de te utánanéztél. :)
Fene tudja, több tényező van azért itt.
1. Okkal értékelték le a jüant most, talán hoz valami felüdülést a kínai napelemipar cserearányában is.
2. Megérne egy kutatást, milyen marketingtényező a greenpeace. Én például alapállásként nem bízok bennük, pedig többségében világos és helyes VÉGSŐ célokat hirdetnek.
3. Csak Európát nézve, jelenleg elképesztő alacsony nagyker villamosenergia-árak vannak. Nem csak napelemet, semmilyen termelőegységet nem nagyon éri meg telepíteni csak erre támaszkodva, vagy legalábbis baromi kockázatos. Persze nem nehéz rájönni a fő okra. A megújulók átvételiár támogatása okozza ezt, aminek hatására az árampiaci kínálat olcsó vége túlzsúfolt lett. Micsoda véletlen...
Hova is kell akkor célozni a napelemes marketinggel? Kik alakítják a jövőt? Vajon alázattal, vagy becsvággyal? Felelősséggel, vagy populizmussal, esetleg felelős álpopulizmussal? Bonyolult...
Inkább tippeket kérek! Hány évig tart még ez a játék? Illetve hány évig kell még tartania, a Teslát(/Apple-t/Google-t) is figyelembe véve? 10? 20? 40? :)

Gábor Fazekas 2015.01.26 22:13:04

@molnibalage:
Ejha, özönlenek ám a kommentek itt félhullám késleltetéssel! Kár hogy már az év a periódus. :)
Szűk kis szakmai társaságunk szép lassan kínos osztálytalálkozókká szelídül. Pandavát is hiába hívnám már pártalapításra. ;)

Gábor Fazekas 2015.02.15 18:37:32

@pandava:
Remélem jó erős plafon alatt voltál, amikor leírtad ezt. :D

Gábor Fazekas 2015.05.16 10:29:24

@pandava:
Jézusom, beleolvastam a másik cikkben (napelem megtérülés) most folytatott vitába, ennyi ökörséget egy helyen...
Igazad van, mostanában engem is kevésbé izgatnak a zöldbabok és brokkolik. Nyakig állunk a munkában, felkerült a céglogós hátam az internetre vállalati marketing keretében. Kedvenc pártpénztárnokunk, a "g" betűs szó, és ami utána jön... Izgalmas és megterhelő idők ezek. :)

Gábor Fazekas 2014.09.21 22:52:19

@pandava:
Az könnyen lehet. Meg az is, hogy eleve kevés a magyar (nem túl hamar megszűnő) vállalkozás. És hogy a startupjaink nem a BÉT-en fognak kibocsátani, hanem felkapottabb parketteken. Szomorú...

Gábor Fazekas 2014.09.21 23:50:09

@itoérambolafoci:
Hát nem pont a szakterületem, ráadásul lényegében pályakezdő vagyok. De megteszem amit tudok.
Valahol egy mélyre elásott füzetben van pár jegyzetem arról az előadásról, de emlékeim szerint olyan világrengető dolgokat nem tudtam meg. A MAVIR projektleírása már eltűnt, bár az se ment bele mélyen semmibe.
A kulcsrakészségre emlékszem, bár ez pilotpéldány esetében relatív is lehet. Nincs bevett szokás vagy szabvány rá, lehetett némi beleturkálás a MAVIR részéről.
A megalapozottság... Nos erre ilyen kevés információval nehéz válaszolni. Nehéz tagadni, hogy ez a jövő. Rengeteg iparági beszállító dolgozik a saját termékén. Egy tesztet 1 MW-tal mindenképp megér. Jó eséllyel 30 MW-tal is. Az indoklás viszont zavaros. A kolléga nekem kifejezetten azzal magyarázta, hogy 30 MW a terv, mert a terhelési görbén annyi a zaj. Lehet, hogy sokkal megoldás sülne ki belőle, mint hogy most a szekunder szabályozás rángatja az erőműveket. Bár eddig megfelelt. Ehhez képest a sajtó a megújulók kiegyenlítéséről írt (ami a 30 MW beválása után még többet igényel majd), semmi másról. Amit alátámaszt, hogy 5 órás áthidalási időt írtak elő a kütyüknek, ellenben nem hogy a szekunder szabályozásnál, hanem még Paks beindításánál is tovább bírják az akksik. Ez így nem valami konzisztens, vagy legalább valami roadmapot kéne vázolni indoklásként, ha mindkettő igaz.
Mindenesetre valami más történt. Az első MW másfél milliárd volt, 30 milliárd alatt biztos nem jött volna ki az egész. Kérdés az, hogy mihez mérték ezt. Éves árbevételhez képest ez a MAVIR-nak mindenképp jelentős, még az MVM is megérzi. Beruházásként szemlélve viszont nem sok, még külön a MAVIR-nak sem. Kérdés átgondolták-e, mihez mérték, és esetleg mi változott azóta.
Felfordulás van az iparban most. Nem is akarom tudni. Egyelőre. Kell egy kis pihenő.

Gábor Fazekas 2014.09.23 20:01:28

@itoérambolafoci:
A pihenő nekem kell, a politikától kell kicsit óvnom magam. :D
A MAVIR berkein belül pedig gondolom akkora a felfordulás, hogy teljesen leköti őket. Nem tudom, feltételezem, és nem írom alá. ;)
Ezért különösen nem ajánlom, hogy nyaggasd őket most. Sosem voltak túl nyitottak ilyesmire, más a kultúra odabent, magas szakmai színvonallal megáldott, de maguknak való figurák. Ez a tevékenységükből is adódik.
Ha nem nyugszol, inkább az MVM-et ajánlom, vagy nézz kicsit körbe szakmai szervezeteknél, néha előbújik valamelyik MAVIR-os osztályvezető vagy igazgatósági tag egy konferencia erejéig, olyankor 1-2 órára szabaddá is teszik magukat, és védtelenek. :D

Gábor Fazekas 2014.07.04 14:15:26

Köztudott a legendáról, de TÉVES, hogy finoman szólva is gyakran megtalálja a magas megtérüléssel kecsegtető területeket. Nem mintha nem becsülném a tudását, de ha valaki nem az S&P 500-hoz méri a Berkshire hozamát, hanem a portfóliójához sokkal jobban hasonlító összetételű value indexekhez, még alul is teljesít.
Amit becsülni kell benne, az az ahogy értékké alakul a kezei közt a puszta hozam. Ebben reménykedhet a megújuló iparág. Mert végső soron, gondolom én, az életterünk megmentése érdekli az iparágat, nem csak a pénz.

Gábor Fazekas 2014.08.08 13:21:47

@IamTwo:
Pontosítsunk. A poszt, dez01 és te nem hasonlította. De még maga Buffett is ahhoz hasonlítja a saját teljesítményét.

Gábor Fazekas 2014.06.24 09:42:12

@Gábor Fazekas:
Mindenesetre már megint szómenésem van, úgyhogy amellett, hogy szívesen felveszem újra a kesztyűt, teszek egy kísérletet az eszmecserénk rövidre zárására. :)
Térjünk vissza az alapkérdésre. Balga nép a magyar? Szerintem csúnya dolog kategorizálni. Legalábbis egyetlen tulajdonság alapján. :D
Van egy elméletem, ami két tulajdonságból (adócsalásra, közműlopásra, stb való társadalmi hajlam felismerésének képessége az egyik, ösztönös politikai alárendelődés a másik) felír 4 szavazói alapkategóriát (tehát politikusok nincsenek benne), egy alapvető hozzáállást a közélethez. Ezután ott van még az előélet, hogy hogyan bánik velük a gazdasági helyzet, a politikai paletta, és még sok egyéb, melyek tovább árnyalják a 4 kategóriát, így kijön végül az aktuális pártpreferencia, aktivitás és kampányfogékonyság. Balga? Van köztük. De ha mind balgák lennének, béke lenne. Bár békén kívül semmi más.
Nem, a magyar nép/nemzet/-ság igen kevés dologban egységes. Egy pártnak eleve 4 különféle alaptípust kell figyelembe vennie a kampánya építésénél. Ez 4 alapterméket jelent: mindennapi illúziókat, választási ígéreteket, összeesküvés-elméleteket, és kormányzati gyakorlatokat. Egy párt aztán eldöntheti, hogy az egyes termékeket megfelelően elő tudja-e állítani a vallott politikájából, és melyik előállítására mennyi erőforrást allokáljon. Utána már szimpla kereslet és kínálat, és a szavazat a pénz. Hogy mi lenne a győzelem után? Szavazó a talpán, aki leszűri azt egy kampányból.
Fogadjuk meg Széchenyi tanácsát? Naná. Hosszú távon az a legjobb nekünk. De világégés vezet odáig, ami elsöpri a mai párt- és kampánystruktúrákat, kivétel nélkül. Nem mintha sajnálnám az eltűnésüket, csak számolni kell vele, hogy sokan sajnálnák. Nagyon sokan. Például az ország biztos szavazó fele. Ez azért több, mint balgaság. ;)

Gábor Fazekas 2014.08.07 03:43:31

@pandava:
Na, találtam olyan cikket, ami leírja helyettem, profibban, hogy mi a dolgok menete. Képzeld magad egy új, kicsi pártnak. Idealistának, a szilárd elvek szenvedélyes ifjú titánjának. Legalábbis én így vágnék bele.
Most pedig, bár általában nem sokra tartom az origót, éppenséggel ezúttal elég sütnivalójuk volt, hogy jó kérdéseket tegyenek fel a megfelelő embereknek, majd elég becsületük, hogy megírják a válaszokat. Következik egy dupla cikk arról az útról, amit képzeletbeli pártként jó eséllyel te is bejárnál: www.origo.hu/itthon/20120305-a-fidesz-gazdasagi-hatorszaganak-epulese-i-resz.html
Ne felejtsd el elolvasni a második részét is, mert mindjárt írok róla valamit.
Ha kész vagy vele, jöhet a hozzáfűznivalóm. Mit mutat Fellegi leváltása? Hogy milyen messze tud elvek terén sodorni régi barátokat az eltérő pálya (Fellegi-Orbán, de ilyen a Járai-Orbán páros is). És hogy milyen közel tud hozni egyeseket valami egész más. Erre is remek példa Fellegi leváltása. Hogy ki lett az utódja.
Nem szégyellem, nem vagyok egy politikai lexikon. De hogy a minisztérium is jelölése napján egyként guglizott rá, ki is az a Németh Lászlóné, az már valami. Lényegében még ma sem sokat találni róla. Arra pontosan én se jöttem rá, honnan indult ez a politikai kötődés. Mindenesetre értelmes karrierje '90-ben indult, egy rejtélyes alapítású, működésű, és megszűnésű pici banknál. 1995-től pedig már belekerült abba a "banki rotációs programba", amit Csányi Sándor előszeretettel alkalmazott annak érdekében, hogy mindkét politikai oldallal jóban legyen: a választások veszteseit vezető beosztásokba vette az OTP-hez.
Így esett meg, hogy Némethné '98-ig az OTP-ben mászta a ranglétrát, '98-02 között (Fidesz-kormány alatt) az MFB-ben (ami ugye állami bank) kapaszkodgatott, 2002-2010 között megint az OTP-ben mászta a ranglétrát, végül 2010-ben újból MFB. Ekkor az MVM igazgatósági tagság már csak annak a jele, hogy érett háttérember lett. Ideális jelölt az elkerülhetetlenül kiégő/kiábránduló Fellegi után. Persze minőségbiztosítási célból kapott maga mellé megfelelő tanácsadókat.
Összeesküvéselmélet-gyártás ez? Dehogyis. Csányi bevallott módszere a fenti program. A Fidesz bevallott stratégiája a gazdasági háttér építése. Hogy eszköz, vagy cél, arról esetleg lehet vitatkozni. Bár én abból nem engedek, hogy eszköz, és esetleg bónuszként lehet cél. Mert lássuk be, mindenki (minden párt, de sok egyéb szervezet, sőt egyén) ilyen eszközre támaszkodik a célok elérésében. Legfeljebb a Fidesz kicsit kevésbé kendőzi. Ennek is praktikus oka van.
Ez van ma. És emlékezz vissza, honnan, milyen politikacsinálással indult ez a társaság! Persze nem muszáj hinni a cikkben hivatkozott forrásoknak. Lehet azt hinni, hogy Orbán "Dolomitvájó" Győző vére már akkor buzgott a kis Viktorban, és a nemzet gazdasági leigázása 25 éves tervének végrehajtására hozta létre a kis gittegyletét. Itt alávalósági mentornak rengeteg mást is be lehet helyettesíteni, például Soros ösztöndíját, vagy Csányit, vagy akár Istent. Nem vagyunk almák, eshetünk messze egy fától.
Nem tudom melyik a vadabb összeesküvés-elmélet. Hogy egy valószínűleg eredendően átlagos erkölcsi érzékű fiatal valamilyen ködös rendszerváltás előtti okból már huszonkevés évesen tízmillió honfitársát álmodja rabigába? Vagy hogy egy idealista egyetemista átlagos lelki erővel belevág a világ megváltásába, szembesül az élettel, és megadja magát a szomorú valóságnak bizonyos kérdésekben, és ennek külső jelei apróbb de nyilvánvaló történések?
Meg kell érteni ezeket a jellemfejlődési (adott esetben -visszafejlődési) helyzeteket, méghozzá azok minden szintjét. Anélkül csak tüneti kezelés létezik, lottóötösével összemérhető gyógyulási eséllyel.
Különben ha nem lennék ilyen hangulatember... már összegyűlt egy saját blogra való. :)

Gábor Fazekas 2014.08.08 01:08:55

@pandava:
Hmmm, mindenekelőtt, kicsit rossz irányba tapogatóztam nálad, elnézést. De te is félreértettél. Elkezdtem megírni a szokásos dagályos magyarázatot, aztán valami rejtélyes erő azt súgta ezt most mégsem kéne (talán ezért nincs kedvem blogot írni). Úgyhogy kivételesen rövid leszek.
Nem szoktam olvasni, de valóban, ez a korrupció eredeti fogalma. Lehet nem jön át, de én pont ezt a fogalmát veszem figyelembe a látásmódomban. És pont azért linkeltem azt a cikket, mert kivételesen ezt a folyamatot mutatja be. Azt a régi angol szatírát is ezért ajánlottam, csak mivel feltételezem nem sikerült hozzájutni (mi se könnyen szereztük meg), gondoltam mutatok egy gyorsabb példát.
Egyébként megértem ezt az idegenkedést a politikától. Nekem is van olyan interpretációm, hogy az nem a valóság, és aki jót akar magának, ne foglalkozzon vele. De ezzel a tagadással nagyon vigyázni kell. Ha valaki jól megfigyeli, a fogyasztói társadalom működtetésének teljes apparátusa ugyanazokból az elemekből épül fel, mint a média szokásos politikagranulátuma. Fogyasztónak lenni pedig már megkerülhetetlen kérdés.
Nem az volt a lényeg, hogy simicska vagy nyerges. Hanem hogy a korrupció egy forrásmentes erőtér (lásd mágneses tér :D ). De ezek szerint nem ebben nem értünk egyet.
Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem azért prezentáljuk máshogy ezeket a dolgokat, mert nekem az utóbbi időben volt annyi szabadidőm, hogy magasabb szintre vittem valamit hozzád képest. De ez nem különbség, szerintem is szükséges rossz a politika. És már évek óta tisztában vagyok vele hogy mennek ezek a dolgok, a konkrét esetek ismerete nélkül is. Miért fogyasztok időnként mégis olyan esettanulmányokat, amik létező konkrétumokat is felvonultatnak? Mert jelenleg azon gondolkozom, hogyan lehetne mindezt tényleg megváltoztatni. Nem mintha sok hitem lenne benne, de próbálkozom. Ezen kívül edzem magam, kicsiben (a szűken vett életemben) még jól jöhet az ezirányú elemzői gyakorlat. Ez nem igazi különbség köztünk.
Azt hiszem az az igazi különbség köztünk, hogy... nem tudom megfogni. Azt pontosan tudom, hogy a politika nekem, mint szükséges rossz, mihez szükséges (illetve lenne szükséges, ha egyszer tényleg felhasználnám). Miért kell foglalkoznom vele. Mely területével kell foglalkoznom. Milyen értelemben kell foglalkoznom vele. Mint mondtam, szerintem a korrupció forrásmentes. Tehát hurkokat alkot. Melyek sokkal egyszerűbb, alapvető emberi viselkedési minták köré fonódnak. De azok a viselkedések a társadalom milliónyi szegmensében véletlenszerűen fordulnak elő. Tehát a hurkok is véletlenszerűek. Szerintem fel kell deríteni ezt a mintázatot, és annak ismeretében, célzottan lehet felszámolni a korrupciót. Nem lehet elveket és sablonokat ráerőltetni egy inhomogén gyakorlati berendezkedésre.
Nálad nem tudom. Téged idézve, értelmes emberként miért KELL foglalkoznod a politikával? Eszköz, hogy szót érts olyan bolondokkal is, mint én? Szellemi mazochizmus? Alapműveltség, szakbarbárság ellen? További részletek? Ritkán élek a kérdezés udvariasságával, most ne fogd vissza magad. :)

Gábor Fazekas 2014.08.06 02:46:47

@Nűnű:
Több dolgot kell itt észrevenni.
Első, a külföld forintkitettsége nem csak a magyar állam adósságában csücsül. Hanem leányvállalati tőkében, közkézen forgó részvényekban, és még sorolhatnám. Hála a bizonytalanabb gazdaságunknak, voltak itt veszteségek a válság alatt? Könnyű találni minimum egy tucat példát.
Második, a kormány nyíltan sarcol egyes szektorokat, a saját költségvetési és politikai céljaiért. Nagy logikai ugrás azt hinni, hogy bármikor kijelentheti a kormány, hogy ismét történelmi lehetőség van, de ezúttal élünk vele?
Harmadik, a "valaha" nem sokat jelent. Csak annyit, hogy a múltban valami nem történt meg. Kivetíthető ez a jövőre nézve? Nem. Hat évig nem tettem a lábam iskolába. Persze, mert kissrác voltam, nem tanköteles. Azóta lehúztam 17 évet különböző iskolapadokban. Ma visszatekintve mi a jelentősége annak a 6 évnek? Hogy véget ért. Utólag jösz rá, mindig van egy első eset, csak egy ideig nem tudod mikor fog bekövetkezni. De mindig van egy első eset. Államcsődben is.
Négy, csordaszellem. Ahogy ez a cikk is arra buzdítja az olvasókat, hogy ha már úgyis mindenki menekíteni fogja a megtakarításait forintból, tedd meg te is, és ezzel csak spirálba löki az árfolyamot, ugyanezek a folyamatok megvannak a nagy piaci szereplők között is. Ezek félig ösztönösek. Annyira azonban tudatosak, hogy tudatában vannak, hogy a saját eszközeiknek is betehetnek a csordaszellemmel. Mégse mernek tenni ellene. Biztos ismerős máshonnan is ez a félelem.
Öt, nem ismerem a szakkifejezést rá, de statikus és dinamikus kockázat elkülönülésének hívnám. Ránézel a hozamainkra, a CDS árazásunkra, soha nem volt ilyen alacsony talán, relatíve semmiképp. Ez a statikus állapot. Ismert jelenség a tőkepiacokon, túlzott optimizmus. Lufifújás. Minél magasabban vagy, annál nagyobbat tudsz zuhanni. Mivel mégiscsak felzárkózó piac vagyunk, szinte törvényszerű, hogy a piacra egyszercsak rátör a tériszony, pánikba esik, és tényleg összetöri magát. Ez a dinamikus folyamat. Többféle módon lehet ellene védekezni, aktív és passzív módokon. Az aktív védelmekkel az a baj, hogy besülhetnek. Akkor jönnek tartalékként a passzív védelmek. De az egyik leghatékonyabb passzív védekezés a magas alapkamat volna. Ami most nincs.
Azért tegyük hozzá, mindez szerintem érthető félelem a kockázatunktól, mindössze a közvetett, rendszerszintű folyamatokat nem veszi ilyenkor figyelembe a piac. Ha nem volna folyamatos kampánykényszer, lehetne némi bizalmat gerjeszti a vízió kommunikálásával, ami némi finomhangolással még koherens is lehetne. De hát ki-ki a maga útját választja az érvényesülésnek.

Gábor Fazekas 2014.08.04 22:43:59

Van egy elméletem erről a posztról. Nem nagyon érdemes magunkat túráztatni rajta, akár műszaki, akár REÁLgazdasági szempontból szeretnénk elemezni, mert éppen abban vagyunk otthon.
Ugyanis ez a kis poszt nem ezekről szól. Ez kérem, a szóbeli pénzügyi lufifújás tipikus esete, annak teljes tárházával. Sajnálom, ennél azért többre képes általában a szerző, de hát mégiscsak közgazdász, valamint egy (megújuló) energetikába befektető vállalat vezérigazgatója.
Egyébként nem lehet túl meglepő, kiveri az ember szemét, annyiszor szerepel a "befektetés" szó a szövegben. Aki műszaki szempontokra gerjed? A 10. pont összefoglalja a lényeget. Aki reálgazdasági szempontokra? Arról nem sokat ír ez a poszt. De összefoglalom én egy mondatban a peremfeltételt. Amikor kifogy az olaj, a földgáz, a szén, és az urán.
Aztán ki-ki döntse el maga, hogy a műszaki megbízhatóságot, a pénztárcát és a tőkepiacok egészségét milyen sorrendbe rakja, miközben a fenntarthatóság felé tör. Mert ugyebár mindenki elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, kivétel nélkül. A maga módján mind a 7 milliárd jómadár elkötelezett. ;)

Gábor Fazekas 2014.05.20 00:57:03

@molnibalage:
Úgy néz ki sajnos igen. Legutóbb kedvenc szerzőnk azt mondta sok a munkája. Ez vagy így van (még), vagy nem, ki tudja.
Talán az ihlete szállt el. Talán családot alapított, vagy most lépett az útra, hogy az energiatermelés Elon Muskja legyen, ami sokkal fontosabb egy blognál. Esetleg talán végignézett a hazai energetika alakulásán, és rájött, hogy nem éri meg a fáradtságot, még csak elmélkedni se róla.
Bármelyiket meg tudom érteni... Végre egy diplomával a zsebemben most én is inkább arra vágyom, hogy legyen egy nyugis kis állásom, vagy valami fajtiszta szakmai projekt, amin tobzódni lehet, és ezen kívül csak számolgatni kelljen a kis pénzemet.
Több energiastratégiai részleteket belülről látó emberrel is beszéltem mostanában, és úgy néz ki egyszerűen ezt a pár évet most túl kell élni. Ahány égtáj, plusz a zenit és a nadír, annyi erő közt örlődik most a szakma. Csend, várakozás, munka, verejték. Ez most a felelős mérnök kenyere. Hacsak nincs egy tehetséges elnökjelölted. ;)

Gábor Fazekas 2014.05.22 20:34:05

@pandava:
Rák... naszép. Mindenkinek megvan a maga baja mostanság...
Különben jah... most kicsit átnyergeltem közgazdásznak, meg marketingesnek, meg vadabbnál vadabb dolgoknak, de csak magamnak. Érdekes mód kielégít, ha csak én olvasom magamat, ha sok jó ötletem támad közben és mellesleg a boldogulásom múlik rajta. Bár tény, hogy ritkamód dagadt a májam, amikor kedvenc gazdpol professzorommal sikerült egy röpke szóváltás erejéig kiegészíteni egymás mondatát az elmúlt négy évet és a következő négy évet illetően. De hát ebből (még) nem tudok megélni ;)
Volt egy fórum nemrég, hazai vízenergetikai helyzetről. Voltak érdekes dolgok, de rengetegen érezték úgy, hogy most kiüríthetik 24 éve gyülemlő lelki szemetesüket, kb második trianonnak beállítva Bős-Nagymarost.
Ez egyszerűen szomorú. Rengeteg módon. Ennyi elfecsérelt energia. Ennyi zárvány. Ennyi friss naiv remény.
Ennyi volt, jó volt olvasni. Bár politikában is szívesen tenném. Lehet az méginkább zárvány lenne, tehát nem unalmas. Vagy lehet még én is lehordanálak, lehet hogy nem. :)

Gábor Fazekas 2014.05.22 21:20:35

@pandava:
Pedig stílusos lenne ilyen végszó után elmúlni, mint internetes entitás. :D

Gábor Fazekas 2014.02.04 23:25:28

@pandava:
Korábban azt mondtad, hogy nincs jövőkép. Szerintem ez is azt mutatja, hogy van. Tény, hogy nem akkora horderejű jövőkép, mint ez a tolt paksi beruházás, de azért van. Mégpedig az, hogy Mátrai erőmű volt, van, és lesz is. Tele vannak ötletekkel, vagy inkább lehetőségekkel, néha furcsákkal, de megoldják, rugalmasak. Ez is egy jövőkép: a levakarhatatlanság.
Azt a hatékonyságos mondatot nekem sem könnyű értelmezni, de azt hiszem ott lehet a kutya elásva, amit utána mond, a 2016-tól életbe lépő szigorúbb környezetvédelmi szabályozásnál. Gondolj csak bele, az erőmű lényegében 3 részre bontható.
Az első: a meglévő blokkok. Két pici gázturbinától eltekintve csupa lignittüzelésű. Két dolog fenyegeti az üzemben tartásukat. Egyrészt a környezetvédelem, mind előírások, mind CO2-kvóta formájában. Másrészt az alacsony piaci és csökkenő MVM-es átvételi árak. Állítsák le ezeket a blokkokat? Ostobaság lenne, egyelőre még tőkeerős a cég, és csak 2023-25 -ben öregszenek ki. Itt ugye logikus, hogy növelni kell mind a környezetvédelmi, mind a termelési hatékonyságot, a működtethetőségi és jövedelmezőségi előnyök miatt. Ha meg tudják csinálni, akkor csinálják.
A második: az új lignites blokk. Ugyan a régieket kár volna leállítani, de mint sejthető az elmondottakból, a környezetvédelmi és megtérülési körülmények miatt az új blokknak sajnos csúsznia kell.
A harmadik: a megújulós machinációk. Nézzük csak. Környezetvédelmileg szabad útja van? Bezony. Fenyegeti az alacsony piaci ár, vagy az MVM által áthárított rezsicsökkentés? Aligha. Tehát környezetvédelmileg és megtérülés szempontjából "hatékony" lenne egy ilyen beruházás? Úgy ám. Kell ez az erőműnek? Ha mindenáron vissza akarják forgatni az eredményt valamibe, akkor miért ne?
Egyébként ne becsüld le annyira ezeket a gipszes dolgokat és a többi trükközést. Nézz szét az energiapiacon. A hagyományos működési modellű szolgáltatók és erőművek roskadoznak. A nagy európai liberalizált piac víziója hajszálon függ. Egyre több a populista rezsiharcos kampány. A német megújulós kísérlet meg egyenesen belülről bomlasztja az egészet. (Különben a németek ugyanazt csinálják, mint az európai gazdasággal, jó előre megtervezett úton haladnak gőzerővel, csak a maguk feje után, és jó esélyük van átütő sikert aratni, csak közben a szoros piaci partnereiket döntik nyomorba.)
Aki nem próbálkozik meg valami új működési modellel, annak nem sok jót jósolok. Épp ezért úgy tűnik terjed az egységes piacban bízás helyett az old meg magad okosban szemlélet. A Fennovoima a leglátványosabb példa erre. Egy kis energetikai ősközösség. Építő, hitelező, üzemeltető, fogyasztó egy konszernben. Ha jól belegondolsz, ezt csinálja a Mátra is az ipari parkkal, meg a gipsszel, meg a biomasszával, meg a geotermiával.
A válság és a nyavalygók szétverik az Egységes Európát. Persze a fenti kis ősközösségek is bizonyos szempontból a nyavalygók közé tartoznak, meg a kis zugmegállapodásunk Paksról és majd a gázról is, de ez van. Tipikus piaci pánikreakció, egy spirál, ami majd egy új pszichológiai egyensúlyban stabilizálja a viszonyokat. Egy borzasztóan más szinten. Zűrzavar lesz, zord időjárás, fagyos viharok, és aki nem verődik össze néhány szomszédjával melegedni, az bizony halálra fagy. Rugalmasság, ez a kulcs. Aki túl homofób, hogy összebújjon néhány szintén legatyásodott felebarátjával, az büszke lehet majd, hogy jégszobrot állítottak elveinek: őt magát. ;)
Na, mikor írsz valamit? Tele van a média zaftos szivárogtatásokkal Paksról, néhány még mélyebben bevisz a susnyásba, mint a moszkvai talány. Vagy megvárod a pénzügyi szerződést? Az se lesz sokkal érthetőbb. Vagy a 10 év múlva nyilvános doksikat? Az aztán az örökké izzó szerelem! :D

Gábor Fazekas 2014.02.06 12:47:38

@molnibalage:
Nemtom, ennyire nem értek hozzá. Azt tudom, hogy Valaska abban a videóban azt mondta, hogy az EU megelőzte a korát (és a lignites technológiákat) a környezetvédelmi előírásaival. Ez a 40-42% nem rossz (lesz majd jobb is), de lehet a 700 fok és 200 bar előállításához például valami égési áldozat kell, mondjuk több NOx. Persze kétlem, hogy a 20+ éves régi kazánok az alacsonyabb hatásfok következtében kevésbé lennének hajlamosak ocsmány kibocsátásra. Viszont azokat már nem lehet nem megépíteni, és mivel még 10 évig működőképesek, érdemes beléjük ölni az amúgy igen költséges leválasztó technológiát.
Na, legalábbis my 2 cents, de mondom, nem vagyok kazángépész.
Viszont izgi napok vannak, már futamidőt és kamatot tudunk Paks II-re. Persze a szakaszos kamatozás ütemezése vagy a törlesztés pontos módja megint ki lett hagyva a közleményből, de közelítünk.

Gábor Fazekas 2014.05.20 00:39:17

@zotyesz11:
Najó, kezdjük ott, hogy olyan emberek csak ne jelentsék ki, ki ért hozzá és ki nem, akik nem veszik észre a következő félmondat súlyos tévedését:
"ugyan az átalakítók drágábbak, de egyenáramon félannyi a veszteség, mint a váltóáramú hálózaton"
Nettó ostobaság ezt így kijelenteni, hogy feleannyi a veszteség. És afölött sem lehet csak úgy elsiklani, hogy drágábbak az átalakítók, mivel a létük jó eséllyel több környezetszennyezést jelent, az előállításuk pedig több energiát igényel, tehát egy olyan energiaveszteség, ami nem az üzemeltetés, hanem a létrehozás során keletkezik.
No, most hogy ezt rendbetettük, mondok egy véleményt is a tanulmányokról. Nem fogok belemenni a részletekbe, sem a szakmába. Annyit mondok, hogy ezek gondolatkísérletnek, jövővel kapcsolatos vágynak megfelelnek, azonban mint ilyenek, eredendően hiányzik belőlük valami nagyon fontos: komoly költségelemzések.
Ennek fényében elég kérdéses ilyen tanulmányok alapján megkérdőjelezni egy kézzel fogható és mérhető beruházási döntést. Nem vagyok én se túl elégedett a tervezett paksi bővítéssel, de történetesen van két óriási előnye, amire sajnos jelenleg nagy szüksége van az országnak: önállóság és kiszámíthatóság.
Az, hogy 2050-re milyen álmok megvalósulását várjuk, egyszerűen túl kockázatos, mint stratégiai irányelv Magyarországnak. Egyszerű példán be is mutatom. Ha csak egy kicsit is megcsúszik a megújulók technológiai fejlődése (amit ugye még a Greenpeace se vél befejezettnek), akkor két választása lesz az országnak, ha tovább akar menni a tisztán megújulós úton. Vagy vállalja a berendezések drágább importját, vagy átmenetileg közvetlenül áramot importál többet tartósan.
A helyzet az, hogy mindkettő súlyos függőséget jelentene a külkereskedelmi egyenlegünkbe épülve. Márpedig nem sok más lehetőségünk van a felzárkózásra, mint a nettó exportőri szerep. És ha ez sérül, akkor a nagyobb import idővel átmenetiből hosszútávúvá válik, amiből csak egy Bokros-féle vagy Matolcsy-féle fájdalmas korrekcióval lehet kimászni. Tudom, ez a Greenpeace-nek nem különösebb probléma, mert nyilvánvalóan Európai Egyesült Államokban gondolkozik, energetikában és politikában is, de nálunk ez nem ugyanúgy működne, mint az USÁ-ban. Ott az elmaradott államok azért nem dőltek még össze, mert egy viszonylag homogén nemzeti kultúra részei.
Ha viszont mi gyengülünk ennyire meg (például a megújulós kiszámíthatatlan jövő rosszabbik kimenetele miatt), akkor 30 év kínlódás után elnéptelenedés vagy beolvadás vár ránk. Tudom, hogy egyeseket kevésbé izgat a nemzeti fennmaradás, de a 30 éves lassú elsorvadás veszélye mindenkit fenyeget. Esetleg el lehet menekülni az országból, ha megvalósul, de akkor meg kit érdekel, hogy megújulós-e az ország energetikája, ha úgyse marad fogyasztó? Hol lesz az fenntartható?
Persze ez csak a rosszabbik kimenetel, de úgy vélem jelenleg az ország nem nagyon engedhet meg magának kísérletezgetést. Mert a kizárólag megújulókra építés ez, kísérletezgetés. Már csak azért sem, mert ez a döntés a közeljövőnket, sőt a jelenünket is befolyásolja gazdaságilag. Azt a bizonytalanságot sugározni a külföldi hitelezőink felé, amit kizárólag megújulós jövő hordoz magában, az egyik leggyorsabb mód a hazai kötvénypiac megrengetésére, amitől a hazai gazdasági motorok és maga az állam is még jobban el fog adósodni. Ez a folyamat az első jelek után azonnal indul. Ha rosszul jön ki a lépés (márpedig a magyar piacot szeretik utálni a befektetők), akkor esélyünk se lesz felépíteni egy fenntartható gazdaságszerkezetet BÁRMILYEN energetikai modell mögé.
A Greenpeace-nek és szövetségeseinek kutya kötelessége atomellenesnek lenni, de ez inkább politikai, mint szakmai indíttatás. Én továbbra is atom és megújuló egymást kiegészítése mellett vagyok, és ez a tanulmányok sugallatával ellentétben nem lehetetlen, csak nem kéne ilyen kompromisszumképtelennek lennie a két oldalnak. Hogy ez honnét indult, azt nem tudom, de abban egész biztos vagyok, hogy amíg ilyen ellenséges a hangvétel, addig csak még jobban fog ellenkezni mindkét oldal. Ez pedig káros mindenkinek, mert a megújulósokat megfosztja egy normális energiamixbeli átmenettől, az atomosokat pedig betereli a francia energiamix-csapdába.
Mindenesetre gratulálok, így kell értelmes párbeszédet kezdeményezni némi tudományos alázattal fűszerezve! (szarkazmus vastagon)

Gábor Fazekas 2014.04.28 02:20:41

@Rodolfo63:
Hát elég fura gondolkodásra vall, ha valakit nem érdekel a megtérülés. Pláne ha valaki olvasta a bejegyzés utolsó előtti mondatát (klasszikus erőművek kiváltása, ami megtérülés nélkül nem egyelőre, hanem soha sem fog bekövetkezni), de tegyük fel elfogadom.
Viszont tisztázzuk már, pontosan mit akarunk megvalósítani? Egy öncélú energiatermelési módot, vagy fenntartható energia- és vízgazdálkodást?
Fogalmazzuk meg kicsit másként a műszaki berendezés működését, amiről lényegében szó van. Egy szivattyúval feltornászunk a vizet egy tartályba, majd onnan leengedjük egy turbinára. Egyszerűsítsünk annyit a dolgon, hogy a kiindulópont a föld alatti víziközművek, és a végpont a föld alatti csatornaközművek, tehát nagyjából ugyanaz a magassági helyzet. Gyakorlatilag egy körforgás. Van erre már példa a klasszikus erőművek körében? Van, szivattyús-tározós erőműnek hívják. És csupán a 70-80%-a nyerhető vissza a betározott energiának. Hasonlót lehet elérni a vízszolgáltatás és a wc-turbina kombinálásával is.
Komolyan ez volna a fenntartható jövő? Hogy egy otthoni energiatermelési mód miatt, az öblítési tulajdonságokat megtartandó, magasabbra kell tenni a wc-tartályt, leutánozva ezzel egy olyan körfolyamatot, amiben az energia 20-30%-át kidobjuk az ablakon?
Megint megkérdezem: miért nem inkább azon agyalnak, hogy kevesebb víz és abba fektetett energia is kielégítő öblítést eredményezzen?

Gábor Fazekas 2014.05.05 23:37:49

@bankvezér:
Van erre egy ötletem, akksi se kell hozzá, csak valami rövidtávú energiatároló. A lehúzás lenne a jel a tároló kisütésére, és az energiát a szagelszívó kapná. Elpedálozod az árulkodó szagokat. ;)

Gábor Fazekas 2014.05.06 11:23:32

@bankvezér:
Hát de pont erről van szó. A pedálozás mellett legalább fel tudtál hozni egy a "folyamatokat segítő" érvet. Ugyanígy lehetne a tartály feltöltésére is, bár a vezetékes víz korában ez már elég gyatra hatásfokú.
A kertkapu viszont egy pár másodperces rabszolgatartás. Semmiben nem segíti a kapun való bejövetel folyamatát, hanem olyan energiákat vesz el a látogatóktól, amiket az illető nem tervezett Edison vízkezelő rendszerének adni.
Esetleg annyi érvet lehet felhozni a látogatók efféle szivatása mellett, hogy távol tartja az embereket. Bár nekem nem rémlik, hogy Edison embergyűlölő lett volna. Bár ki tudja, lehet ebben az időben már rámásztak a hitelezői...

Gábor Fazekas 2014.03.13 06:21:35

@K.Toth:
Ok, szóval 96%. Nos egyrészt továbbra sem világos hogy jött ki a 96%, mert felteszem éves 24 óráról van szó. Egy évben 24 óra az 1% sincs, tehát esetleg jó nagy értékkel vetted figyelembe a karbantartásokat, ami hiányol némi forrást. Viszont nekem úgy rémlik, hogy áramszünetenként 4 óráról van szó, tehát az áramszünetek számától adott esetben sokkal jobban függ a %, mint hogy 4 vagy 24 óra. Bár ezzel már nagyon elveszünk fórum szinten az ismeretlenekben.
Hasraütésre azt mondom, hogy nem problémás a 4 óra. Van némi tapasztalatom etéren, a 4 óra az esetek többségében könnyen teljesíthető. A kisebbségi esetekben pedig azért nem olyan halálos az a büntetés. Viszont ahhoz elég nagy, hogy ösztönözze a szolgáltatót normál piaci körülmények között a kisebbségi esetekre való felkészülésre megfelelő beruházásokkal. Folynak is ezek a beruházások normál piaci körülmények között. Az meg az állam dolga, hogy normál piaci körülményeket teremtsen.
És volna még egy megjegyzésem. Szívesen írtam erre valamit legjobb tudásom szerint, de ez nem erőművi, hanem hálózati kérdés. A hálózat praktikus okokból természetes monopólium, ezért cserébe megkövetelhető a közel 100%. Ennek megfelelően egészen más a kormányzat és a szakhatóságok hozzáállása a hálózat szabályozásához. Bár előbbinek nem mindig következetes vagy őszinte ez a hozzáállása.
Most pedig 50%. Nem a KÁT miatt van 2600 MW tartalék, sőt volt az 3600 is. Inkább az árampiac liberalizációjának köszönhető, illetve annak, hogy az erőművi piacon sokévtizedes jelenlétek vannak. Valamint annak, hogy a liberalizációval párhuzamosan leépült az ország energiafogyasztása. Személy szerint nem vagyok a liberalizáció ellen, de nem sikerült valami jól levezényelni.
Mondok még meghökkentőbbet. Amennyit mostanában importálunk, amellett nem is "nehezedik" 6500 MW csúcs a hazai erőműparkra, csupán 4500 igénye. Ezért vannak előrehozott bezárások mostanában, jellemzően gázerőművek.
Jó ez nekünk, vagy rossz? Jó, mert kevesebb a gázimportunk, és kevesebb erőmű amortizációját nyögi fölöslegesen a hazai villanypiac. Viszont rossz is, mert áramimport útján érjük el ezt a szelekciót, tehát lemondunk rengeteg hazai hozzáadott értékről.
Kell az 50% tartalék? Előszöris, egész pontosan 40% most (9100/6500), de érdemesebb fordítva (6500/9100), vagyis 30%, 2600 MW tartalék. Mindennel együtt 2000 elég volna, tehát rendben, legyen még 600 MW bezárás. Ez folyamatban is van, mert a piac szelektál most már. Mivel importálunk, még 2000 MW-ot be lehetne zárni. Nagyon jó, micsoda tőkék szabadulnak fel.
Csak az a fránya import ne lenne. Arról nem is beszélve, hogy pont rendszerszabályozás szempontjából a legjobb egységek nem bírják a versenyt. Egyetlen kivétel van, a Csepeli Erőmű, de az önmagában kevés.
Egyértelmű, hogy az MVM lett felkenve a probléma megoldására. Ezért is kéne vigyázni a tőkehelyzetére. Paks II bőven elég lesz, egyesek meg itt további atomerőművekről fantáziálnak. Nyavalyát! Ha nem akarjuk importálni a rendszerszabályozási szolgáltatást (ami egy agyrém lenne), akkor az MVM-nek ki kell mentenie néhány gázerőművet, vagy nagymértékű energiatárolásra vállalkozni. Ahhoz tőke kell. És azért az állam is véges erejű tőkeemelések terén...

Gábor Fazekas 2014.03.13 06:24:27

@K.Toth:
2013? Honnan vannak ilyen friss adataid és melyik az a 495 MW?
Erre is adhatok egy rögtönzött vizsgálatot...

Gábor Fazekas 2014.03.14 06:47:34

@K.Toth:
Ez nálam felhívás táncra. ;)
Kicsit utánaérdeklődtem, nem tudom mit találtál az MVM honlapján, de 2013 egészére semmit nem találhattál, mivel még nem készültek el a statisztikák. Ennek adatgyűjtési akadályai vannak. Viszont a MAVIR honlapján meg lehet nézni a 2013-as nagyerőművi rendelkezésre állásokat, és mivel a Tisza II Erőmű sem üzemelt egész évben, több is az, mint 495.
Viszont ezeket az erőműveket én nem hasonlítanám össze Paks II-vel. Csupa olyan üzemről van szó, ami amúgy is élettartama végén jár. Paks II-ből meg kapnánk 60 év (és esetleg azon is elvégezhető majd a 20 év hosszabbítás) olyan kapacitást, ami ráadásul zsinór, nem csúcserőmű.
Persze az nyilván nagy veszteség lenne, ha a 3 éves Gönyűt, vagy a folyamatosan beruházó Mátrát és Dunamentit kéne bezárni. A Mátrával a jelenlegi CO2 kvótarendszerben nincs ilyen gond (ami azért kérdéseket vet fel), a Dunamentit úgy néz ki kimentik, egyelőre csak a Gönyű van szarban. És ennyi. Néhány kiserőműves beruházás volt még a közelmúltban, de azok nevükből adódóan kicsik, a hazai erőműpark többi része öreg, mint az országút.
Milyen alternatívái lennének Paks II-nek?
Először ugye az, hogy nem ilyen hamar, kampánycéllal kéne belevágni. Ebben van valami, de ezzel csak 5 év halasztást nyernénk. Más piaci bizonytalanságok miatt csak erre az 5 évre fogni, hogy soha nem fog megtérülni, elég gyér.
Másodszor az, hogy nem orosz, hanem más típus kéne. Ebben lehet valami, olvastam is erről egy szakmai állásfoglalást, de ehhez nem nagyon értek, ez mély atomenergetika. Viszont úgy látom te sem ilyesmire gondolsz.
Harmadszor új szenes (esetünkben főleg lignites) kapacitások építése. A kormány hajlik is most efelé, és ezért nyúl bele a Mátrába is. Ez látszólag jó iránynak tűnik (ha eltekintünk attól, hogy a lignit és a szén még füstgáztisztítással is mindig a legszennyezőbb lesz). Az atomenergiához képest lényegesen alacsonyabb a tőkeköltsége, és az üzemeltetési költsége se sokkal haladja meg az atomét. Viszont ez sajnos csak addig lesz érvényes, amíg gatyába nem rázzák a CO2 kvótákat. Akkor két választás lesz. Vagy lenyelik üzemeltetési költségként a CO2 kvóták magas árát, vagy méregdrága újgenerációs füstgáztisztítókat építenek be (amik ára idővel vagy lemegy, vagy nem) és ezzel a tőkeköltséget növelik.
Negyedszer új gázerőművek. Legalacsonyabb tőkeköltség, tehát elvileg nem adósítjuk el magunkat. Viszont ugye kitesszük magunkat a gázimportnak, ami árát megjósolni... Az áramimportos pont hozzáállása majd alkalmazható erre is.
Ötödször a megújulók. Technológiánként kéne ezt tárgyalni, de arra most nincs kedvem, lenne belőle vagy 6 alpont. Egyezzünk ki abban, hogy 2000 MW nagyságrendben ez egy magas tőkeköltségű, alacsony üzemeltetési költségű technológia. És elvileg még csökkenés előtt áll ez a tőkeköltség (a hagyományosokra meg mindenáron rá akarják húzni, hogy azoknak csak nőni fog a tőkeköltsége, de hagyjuk). Sőt ez a csökkenés már most bizonyos körülmények között pedzegeti a grid-parity állapotát, vagyis hogy olcsóbban jön ki a fogyasztó, ha azt vesz, mint a hálózatból. Nem fogom részletezni, ez a számítási mód az egyén szintjén igaz, rendszerszinten viszont erősen torzított. Az egyén szintjén csupán azért igaz, mert ugyanazt az állami tőketámogatást kapja, amit Paks II fog, vagy mert mentesítik a megújulókat a szabályozási kérdések alól. Ezekkel tessék korrigálni.
Hatodszor a tórium, a hidegfúzió és a többi. Nem vagyok szkeptikus. Nem tartom kizártnak, hogy ezekből 10-20-50 év múlva műszakilag piacképes termék születhet. Az viszont még nem pénzügyi piacképesség. Paks I alapján állítom, hogy prototípust építeni óriási kockázat és fejetlenség. Műszaki piacképesség után még 10-20 év, mire egy nagyerőművi technológia mögé felfejlődik a megfelelő projektmenedzsment know-how. Annyi időnk meg nincs.
Végül az áramimport. Ezzel két gond van. Az egyik, amit már írtam, hogy nulla a hazai hozzáadott értéke, forintgyengítő, stb. Lehet vitatkozni a mértékéről, de azért kétségtelen, hogy Paks II-nek lesz egy jelentős multiplikátor hatása a hazai gazdaságban, ami az állam, mint beruházó megtérülését közvetetten javítja.
A másik egy hiba, amibe sok ellenző beleesik, nevezetesen a mai áramtőzsdei árak, mint importár kivetítése 60 évre. Persze engem is idegesít, hogy nem tudom megjósolni a tőzsdei árat, de ez még nem jogosít fel arra, hogy figyelmen kívül hagyjam ezt a bizonytalanságot.
Jós én se vagyok, de egy várható hatásra felhívnám a figyelmet. Nem csak nálunk, egész Európában öreg az erőműpark. Csupa megtérült tőkeköltségű, tehát olcsó erőmű. Vegyük a németeket. Olcsó öreg atomokat be fogják zárni. Gázosokat már most zárják be. A megújulókra tőketámogatást adnak. Valami kell azok mellé, ezért szeneseket nyitnak, és azoknak is adnak tőketámogatást. Ha ez így megy tovább, csak tőketámogatott erőmű lesz Európában, és ebből a körből Paks II semmennyire nem fog kitűnni a beruházási hitel államadósságba való beépítésével.
Hát nem érdekes? Egy energetikai felosztó-kirovó...

Gábor Fazekas 2014.03.03 17:17:03

@bankvezér:
1. Miféle marha gondolja azt, hogy egy üzleti döntés alapját képező információk halmazának egyetlen számjegye vagy betűje sem fog változni 1 hónap alatt? Ismerve a világgazdaság jelenlegi stabilitását és a hazai döntéshozást, szerintem a "nemrég" és a "most" állapota akár egymás ellentettje is lehet.
2. Hirtelen micsoda bizalom van itt a médiában. Az egy eurós mese igazságtartalmát miért nem latolgatod?
Célozgatni ész nélkül könnyű...

Gábor Fazekas 2013.11.02 18:37:24

@EXO:
Azért ez a 24 mrd dodó egy horror ár egy ekkora névtől és egy amerikai megrendelőtől. Fura. Vagy beépítik a hitelezők a palagáz jelenlétét is a finanszírozás kamatába, vagy valami nagyon nem stimmel a Westinghouse projektmenedzsmentjénél. A Roszatom gyakorlatilag feleekkora fajlagos árral akar indulni egy nyavalyás magyar tenderen, a világ legerősebb gazdaságában meg ilyen ajánlatok keringenek? Még a Hinkley Point-i árnál is másfélszer drágább.

Gábor Fazekas 2014.01.20 03:24:06

@giorgione80:
Azt nem tudom honnan veszed, hogy szarért-hugyért, mert hogy az oldalon egyetlen ár sincs írva. Mellesleg olvastam 2 éve ezekről a projektekről, és korántsem olcsó mulatság. Nem is csoda, hiszen nem a kis kézi sózsákról van szó, amit megmelegítesz és a füledhez tartasz, ha fáj, hanem több tonnányi több száz fokos erősen korrózív anyagról. Egyébként a tóriumos atomerőműveket is ilyen közeggel akarják csinálni, meg is van vele a bajuk. Egyszer minden szarért-hugyért lesz, de nem a jövőben élünk.

Gábor Fazekas 2014.01.21 03:26:24

@giorgione80:
Maradjunk inkább abban, hogy 220 usd/huf és 300 eur/huf, ennél lejjebb már úgyse megy, eur/usd guruk meg nem vagyunk.
Paks 2400 MW lesz. Tehát ha ragaszkodsz hozzá, hogy 1 MW atomerőmű gazdaságilag egyenértékű 1 MW hőtárolós naperőművel, akkor 3105 mrd forintnál tartunk. Csakhogy azt is figyelembe kell venni, hogy egy atomerőmű karbantartásokkal együtt képes hozni a 80%-os kihasználtságot, akármi is történik az égen, ez a projekt meg a bámulatos 17.5 órás képessége ellenére se tud bármilyen várható felhős időt áthidalni. Chilében talán igen, és hajrá nekik ehhez, de ez nem Chile. Még ha meg is valósul a nagy liberalizált európai energiarendszer, mint egy nagy boldog család, az olaszoknál, a görögöknél vagy a spanyoloknál se olyan jók a viszonyok, mint az Atacama sivatagban.
Élettartam sincs említve sehol, az új paksi blokkok meg 60 évtől indulnak. Nagyon nem mindegy, hogy 20, 30, vagy 60 évnyi villanyt kapunk azért a pénzért.
Sebaj, maradjunk a 2823 milliárdnál. És mi van azzal, hogy a cikkben végig 110, és nem 170 MW-ot emlegetnek? Akkor viszont kerek 4800 mrd. Paks meg 12 mrd euró, vagyis 3600 mrd forint.
Ennyi. Vagy ki tudja? Jó kérdés. Hőkörfolyamatos és fura kemikáliákat alkalmazó technológiáknál hangsúlyos az üzemeltetés költsége is. Ha a régi négy blokk 150 milliárdos pillanatnyi üzemeltetési költségét vesszük (persze erős fenntartásokkal, mert csak kettő de nagyobb blokk épül most, amúgy is 30 év technológiai különbséggel), 60 évre 9000 mrd lesz. Mennyi lesz egy hitel törlesztése, mondjuk 10% kamattal 30 év alatt? Hosszabb futamidőt úgyse kapunk. Annuitásos havi törlesztés esetén az induló tőke 3,16-szorosa, vagyis 11374 mrd. És ez jó eséllyel nem fog inflálódni (bár devizában lesz a törlesztés is), az üzemeltetés viszont biztosan. Érezzük a nagyságrendet? Paksnál erős feltételezésekkel ezt még ki lehet számolni, a Cerro-nál viszont ezekről semmit se tudunk.
Maradjunk annyiban, hogy nekünk mezei suttyóknak odavetnek pár semmitmondó számot ámulni-bámulni, ami inkább ködösíti, mint árnyalja a képet.

Gábor Fazekas 2014.01.07 07:40:35

@pandava:
Jólvan, most már értem, de te sem értettél akkor előtte. Azt a bekezdést nem általánosságban írtam, hanem még az összeesküvés-elméletekre. Arra nem igazán passzol a példád.
Egyébként az utolsó mondattal egyet értek, de az előtte lévőt nem tudom mennyire szó szerint vegyem. Mert akkor az nem igaz. A legostobább, kedvenctartó főnök is fejéhez kap (vagy a körmére koppint az ő főnöke), ha a legjobb szakembere belengeti, hogy inkább lelép jobb fizetésért. Egy ilyen blöffhöz nem kell túl nagy helyezkedés, de be fog jönni. Talán nem is blöff.
Aztán ha az illető le akarja fedezni magát, legyen úgy jó szakember, hogy közben kerüli a közvetlen felelősséget. Ugyanúgy meg fogja kapni a pánikszerű fizetésemeléseket. Ez már nevezhető helyezkedésnek, de nyalásnak nem.
Ilyen módszerekhez kell a szakmád, meg némi emberismeret. Egy régi vágású szakember persze az utóbbit nem tartja mérnöki vonásnak, de én nem vagyok a szakbarbárság híve. És szerintem te is azért tudsz blogot írni, mert nem vagy szakbarbár. Gondolom nem is bánod. Ezen kívül különös gondolatnak tartom, hogy az emberismeret ne lenne valóság. Képtelenég lenne nélküle társadalmilag elfogadottá tenni a mérnöki tevékenységet.

Gábor Fazekas 2014.01.08 19:25:19

@pandava:
Persze, én hoz kaja, asszony rak tűz, ungabunga!
És hogy hol van a koppintás-threshold, azt nem tudom, meg osztályozni is kéne a koppintásokat körmök száma és elszíneződés mértéke, árnyalata szerint, meg... Szóval nem húznék én éles határt ezekre, szerencsére/sajnos nem bináris a helyzet. :)

Gábor Fazekas 2014.01.15 11:40:49

@pandava:
Persze nyilván írásban, pár komment alapján annyira nem jön át, hogy mi ezt nem gondoljuk komolyan. Hölgyek, akik személyesen ismernek, természetesen tudják mennyire tisztelem a nőket. Illetve készséggel emlékezteti erre őket a nadrágszíjam. :D
Na viccet félretéve, közelít az ihleted az új orosz szerződéssel? Részemről nem is tudom miért lepődtem meg a tegnapi híreken. Botor dolog, várható volt ez az eljárás...

Gábor Fazekas 2013.12.19 19:26:54

@pandava:
Na azért a jobbik kommunikációjáról vitatkoznék. Nem is tudom melyik humorista szivatta így egyik kollégáját: "Nagyon vették a poénjaidat. Mondjuk olcsón is adtad..."
Ki ne akarna örök élet-ingyen sör kampányt folytatni, mint a jobbik? Csupán másolják a fideszt, de egy kétharmados kormánypárttal ellentétben a legnagyobb faszságokat is beígérhetik, mert nem fogja a következő pillanatban a piac elsüllyeszteni az országot ijedtében.
Nincs semmi kunszt abban, hogy egy párt lejegyzeteli, mi miatt hőbörögnek az emberek a kocsmákban és a sarki kisboltban. Azonosulni vele olcsó húzás (jobbik). Megpróbálni azonosítani azt a párt teljesen ellenkező profiljával lehetetlen/nevetséges eredményt hoz (baloldal). Viszont az emberekkel elhitetni, hogy azonosult vele, miközben a nemzetközi szemekben a tönk szélén, de épp nem leesve egyensúlyozza az országot... Na az kommunikáció!
Komolyan, tele van olyan gyöngyszemekkel a kormány repertoárja... "A bíróságok a multik pártjára álltak!" "A 2014-es büdzsé a rezsicsökkentés költségvetése!" "Pénzügyi rezsicsökkentés." "Csökken az infláció, csökken az alapkamat." "Az EB egyszer sem találta el a költségvetésünket!" Ez mind a nagy semmittevésre épített tömény hányinger. És beválik. Ha 2015-ben negyedik völgyet csinál a világgazdaság, és kiteker a pénz az országból, figyeld meg ezek harmadszorra is kétharmaddal nyernek.
Már arra is rájöttem miért pucolta ki Matolcsy a jegybanki stábot. Szakmailag nincs sok munka egy ilyen ország jegybankjában, de szüksége van a kommunikációs stábjára, hogy eladhassa ezt a 20 bázispontos ökörséget. Az is beválik.
Igen, remekül észrevetted, hogy egy szám se passzol panelügyben. Érdekli ez a szavazókat, vagy akár a piacot? Áh... Ez a duma pontosan az, amivel etetik az egész gazdaságot. Erre van most szüksége az építőiparnak: egyszer elfogynak a stadionberuházások, különben stadionokban kéne laknunk is, de ne féljetek, lesz meló utána is! Hiszen héj, növekedési fordulat van, Q3 1,8%, beruházás is elérte a mélypontot. Kommunikáció rögtön diadalt hirdet, egyben elkölti a többlet adóbevételt, és gondoskodik róla, hogy mindenki higyjen a fordulatban.
Ettől még megvalósulhat majd a dolog. Nem hülye azért a kormány, hidd el nekik is fáj az a 2000 mrd. Elveszíthetik miatta a 2018-as választást. Inkább csak képlékeny a prioritás. Emlékezni lehet még, micsoda tervekkel ment ki Orbán, hogy most beolvas Barrosonak, aztán hazajött, és inkább mutogatott mindenféle ellenségre. Akkor lett az áht hiány meg az államadósság a célszám.
Lesz majd panelprogram. Vagy cserébe olcsóbb atomerőmű. Vagy devizahiteles mentés a MOL-pakettért kapott rubelből. Ami a kommunikációnak tetszik.

Gábor Fazekas 2013.10.31 16:01:22

@igazi hős:
Egész évben nem fogy 20 TWh??? HOL??? Magyarországon???
Egyébként meg tök mindegy mennyi az évi 35 TWh körüli nettó fogyasztásból Paks, azt a bekezdést 100% napelemre írtam.

Gábor Fazekas 2013.10.31 18:05:46

@igazi hős:
Úgyis akkora fa**ságokról elméletelünk, hogy egy Paks bontás (vagy előreszaladás 25 évvel) már nem oszt nem szoroz. ;)
Egyébként most hogy pontosan megnéztem, nem a nettó fogyasztásra gondoltam, mert hálózati veszteség megújulókkal is lenne (legalábbis minden lakásban azért nincs hely egy szobányi energiatárolónak még). Hanem a bruttó fogyasztásra, mert az erőművi önfogyasztást (2,5 TWh) akartam kiejteni. Mondjuk 50 GW napelemnél már megnézném mennyi volna az önfogyasztás. Bár azt hiszem a sokat állított 1050-1150 kWh/kW éves termelés az ad-vesz mérők pontján érvényes, nem a táblák kapcsain.

Gábor Fazekas 2013.11.03 03:23:49

@Ches Desmond:
Öcsém, ne haragudj, de nincs kedvem finomabban kifejezni a valóságot: te full hülye vagy ehhez az iparághoz!
"Az persze nem érdekel, hogy mennyit spórolsz a rezsicsökkentéssel.."
Igenis érdekel, viszont nem erről volt szó.
"Egyébként is talán azt is figyelembe kellene venni, hogyha így havonta 10-15 ezerrel több marad a kasszában hó végén, akkor talán nagyobb bátorsággal vesznek fel hitelt a háztartások mondjuk hőszigetelésre, korszerűsítésre, hisz majd a hitel törlesztőit is ki kell gazdálkodni minden hónapban.."
Ez nagyszerű, de ennyire nehéz kiszámolnod a lényeget? Vegyünk egy szélsőséges elméleti példát. Lehet olyan hőszigetelést csinálni, amivel nulla lesz a fűtésszámlád. Ebben az esetben a rezsicsökkentés csak addig jó neked, addig spórolsz vele, amíg el nem végezteted ezt a beruházást. Utána már nem sokra mész a csökkentett rezsivel, mert te nem is fizeted, ellenben vakarod a fejed, hogy a hőszigetelésed árát nem csökkentette az állam, így lehet jobban is jártál volna, ha nem csináltatod meg. Ha 50%-os fűtéscsökkenést érsz el a szigeteléssel, annyi a különbség, hogy beruházás után is számít a rezsicsökkentés, de már csak fele annyit, a te beruházásod árát meg továbbra sem csökkentette senki, így vakarod a fejed, hogy vajon a JOBB megoldást választottad-e. Márpedig az emberek többsége mindig a legjobbat keresi. Az más kérdés, hogy ha mindenki kiszámolja, hogy neki a... mittomén, 40%-kal csökkentett gáz jobb, mint a szigetelés, attól még ugyanazon az áron vesszük az oroszoktól, ezzel megy ki a pénz az országból, gyengül a forint és szigetelő vállalkozások is elesnek munkáktól, kevesebb embert alkalmaznak. Persze tudom, az éhes kisember olyan mint az állat, ösztönösen cselekszik, szarik a világra. Tényleg ilyen országot akarunk?
"Azt írod hogy a rendszerhasználati díj a Mavirhoz kerül"
Nem, nem ezt írtam, csak persze pontosan elolvasni valamit luxus manapság. A rendszerhasználati díj egy gyűjtőfogalom, 9-féle tétel tartozik ide: átviteli-rendszerirányítási díj, rendszerszintű szolgáltatások díja, elosztói alapdíj, elosztói teljesítménydíj, elosztói forgalmi díj, elosztói meddő energia díj, elosztói veszteség díj, elosztói menetrend-kiegyensúlyozási díj, közvilágítási elosztási díj. Ezek közül egy lakossági fogyasztó nem fizeti mindet, viszont többek között az első kettőt igen, azok mennek a MAVIR zsebébe. November elseje óta 2,217 Ft/kWh.
"Tehát akkor a Mavir működteti a hálózatot."
Nem, csak az országos "gerinchálózatot", szakmai nevén az átviteli hálózatot (benne is van a cég nevében), ami a 750-400-220 kV-os vezetékek, állomások, és 1-2 kulcsfontosságú 120 kV-os vezeték. A 120 kV zöme és a 35-20-10-0,4 kV a szolgáltatók sara, ez az elosztóhálózat. A MAVIR 4 ezer km vezetéket kezel, a szolgáltatók 160 ezer km-t.
"Eddig nem az volt a szöveg hogy a szolgáltatók azért kénytelenek olyan magas árréssel dolgozni mert óriási beruházásaik vannak ezen a területen?"
Nem mondanám magas árrésnek (mindjárt rátérünk arra is). Idén például az ELMŰ és az ÉMÁSZ közösen 15 milliárdot ruház be a hálózatba, és ez a rezsicsökkentés meg a különadó meg a közműadó miatti felezett keret.
"Akkor mégis a Mavir-tehát az állam- feladata ez?"
Az övék az átviteli hálózatban ugyanez.
"A szolgáltatók beszerzési ára pedig 16 ft/kwh körül rezgett 2008-2009-ben.(Ez egébként a belinkelt portfólió cikkben is látható a cikk bevezetőjében,amihez nem kell előfizetés Ez egy konrét aukción létrejött ár, de nagyjából ennyi volt az időszak többi részén is.)"
Most vagy szándékosan figyelmen kívül hagyod, hogy már leírtam, viszonylag marginális tétel az az évi 3 aukció az országos éves fogyasztáshoz képest, vagy nehezedre esik értelmezni. Olvasd el újra, magyarul írok, te meg úgy sejtem magyarnak vallod magad.
"Mégis végül 2009-ben már 20 ft hasznot zsebeltek be kwh-nként."
Hát nem. Abból a 20 forintból rengeteg mindent le kell vonni, mire haszon lesz belőle. Szénfillér és KÁT támogatás (ezeket az MVM kezeli). A MAVIR akkor érvényes két rendszerhasználati díj tétele. Az elosztói tételek, ebből jut az elismert elosztóhálózati költségekre, mint működtetés, karbantartás, hálózati veszteség. A szolgáltatói árrés, amiből fedezik az energiakereskedelem működtetését és az ügyfélszolgálatokat. Mindezek után marad a haszon, amiből lejönnek a "haszonadók", majd a beruházások költségei (beruházás nem ugyanaz, mint a karbantartás), esetleg eltesznek tartalékba későbbi beruházásokra. És ha még maradt valami, azt fizetik ki osztalékként.
Még egy megjegyzés az osztalékról. Amit kifizetnek a szolgáltatók, azt nem a lakossági fogyasztókon érik el. Ipari fogyasztókat is ellátnak, nekik pedig a beszerzett energiát szabadpiacon értékesítik, tehát az ár a két fél üzleti titka. Ebben az üzletágban egyébként az MVM versenytársként is jelen van. Milyen hálás piaci pozíció lehet, hogy egy versenytársad határozza meg a portékád anyagköltségét!
Mindenesetre kurva sok téveszmét futtatsz te itt, de ilyen piacismereti hiányokkal nem is csodálom... :P

Gábor Fazekas 2013.10.10 22:03:40

@pandava:
És ez még mind semmi! Miért működnek azok a lapátok, meg a repülőgépek szárnyai? Mert a mozgó levegő sűrűsége kisebb (vagy mi), így megfelelő sebességkülönbséget elérve felhajtóerő (vagy oldalrahajtó erő) jelentkezik.
Kérdés, hogy jól értelmezem-e, hogy sűrűségkülönbség van. Mert akkor nemigen szorozhatsz 1,2 kg/m3-rel. :)
Mindenesetre Betz és a törvénye elmehet a búsba. :D

Gábor Fazekas 2013.10.14 04:07:27

@molnibalage:
Valaki szerint szakértek aerodinamika témában? Huhhh, akkor erre ideje karriert kell építenem, nem is tudtam, hogy ilyen jól el tudom adni a hülyeséget! :D
Viszont ha lesz egy "kis" pénzem, azért a nyomáskülönbséges "modellbe" bele fogok ölni egy vagonnal. Vagy legalább egy aerodinamika könyvbe. Hátha bejön. Addig meg marad egy kreatív álomnak. Néha muszáj a dolgokat szokatlan szempontból vizsgálni, lehet kijön belőle valami új. ;)

Gábor Fazekas 2013.10.14 22:46:43

@pandava:
Jogos, most eszembe jutott, hogy OMSZ honlapján lehet nézegetni a légnyomás alakulását (frontok, ilyesmi), órán belül 1 kPa-nál nagyobb változás nemigen van. A szélben sem lehet ennél több. Erre valami táguló-zsugorodó gépet se nagyon lehet építeni. (Vagy igen?) Ehhez képest azt a szép nagy légtömeget egész rendesen megmozgatja.
A gond már csak az, hogy ebből így a büdös életben nem lesz ingyenenergia, pontosabban aközeli se. Az kicsit javítana a dolgon, ha közben ingyentárolásra kifejlődne technológia, de... hagyjuk.

Gábor Fazekas 2013.09.06 18:36:53

@pandava:
Ok, nem kell teljes cikk, de most tök komolyan mondom, lusta voltam egyszer is utánanézni, miből áll beszerezni egy villany-szélkakast a tetőre.
Szakmai gyakorlaton az ELMŰ-nél kb. 100 HMKE kérvény fordult meg a kezemben, mindegyik napelem volt, egyet leszámítva. Nem tudom már a paramétereket, de egy kis házi szélgép hozzá való "*** Windy B*y" inverterrel (remélem így nem reklám). Meglepődtem, de azóta se néztem utána, hogy miért vettek vajon ilyet. Elbíráltam oszt jónapot.
Ha azt mondod tuti lehúzás, elfogadom, és továbbléphetünk. Bár a vérbeli környezettudatosoknak nem ez a lényeg. :)

Gábor Fazekas 2013.09.11 03:02:58

@pandava:
Mellesleg most vettem észre, hogy volt munkaadómat meg kiírtam, ráadásul úgy, mint a logóján. Szóval nekem már annyi.
Hát azért az a 49,9 nagyon olyan "magyar szabályokra legyártott prototípus" szagú. De értem a lényeget.
Mekkora poén lenne valahogy érvényesíteni a "mérethatékonyságot" napelemeknél. Bár lehet utána kéne gondolni, valami technológiasűrűség szerű fiktív mértékegységgel, és kijönne, hogy napelemeknél egész más nagyságrendig segít a méret. Végülis növekedési törvények szerint egy villamos gép fajlagos teljesítménye a névleges teljesítmény negyedik gyökével arányos, tehát a szükséges anyagmennyiség a negyedik gyökkel fordítottan arányos. Na de vajon milyen összefüggés adódna egy napelemre? Fizikusok mondják meg.
Legutóbb fókuszált napfénnyel gerjesztett napelem keltette fel a figyelmem. Ilyeneket nem árt tudni, hogy egy tenyérnyi napelem 500x fókuszált napfényt is nagyjából ugyanolyan hatásfokkal tud hasznosítani, nem? Kritikus kérdés a nap felé forgatás, de azzal már hagyományos napelemeknél is kísérleteztek, és annyira nem volt sok veszteség. A kérdés inkább az, hogy optikával nem ellátott napelemtáblák "befogadóképességben" túl vannak-e méretezve. Mert ha igen, akkor itt valami nagyon nem kerek... ;)

Gábor Fazekas 2013.09.15 04:24:06

@pandava:
Gyártási mérethatékonyságra gondoltam. Teszem azt, fiktív példa, ha beborítanánk a Hortobágyot napelemekkel egyetlen rendszerben, és szigetüzemben használnánk, a nagy terület miatt a felhők által kitakart felület kevésbé tenné tüskéssé a termelést, tehát nem kéne annyira izmos munkapont szabályozás. Vagy egy vékonyfilmes 60 m2-es napelemre sokkal olcsóbb volna rányomni a vezető szálakat. Mit tudom én. Nem sok gyártási lépésüket ismerem. Ezért mondtam, hogy szélerőműveknél elég szépen kijön. De én meg tudok mutatni egy csomó törvényt a jegyzeteimben, ami miatt ez így van. Másoknak meg ez lehet fekete folt. És nem vagyok biztos benne, hogy az optimalizálás csúcsán van a napelemek gyártása.
A fókuszálós dologról meg kell kérdezni a francia céget, ami foglalkozik vele. Sajnos üzleti titok lévén nem sok volt abban a leírásban, amiben említették. Egyébként a 2012-es Solar Decathlon francia "Sumbiosi" nevű házához használták.

Gábor Fazekas 2013.08.06 16:47:07

@pandava:
Nem olyan sok az, 900 eFt/kWp. Mostanában itthon is van néhány nagy projekt, ami ilyen áron megy. Magam sem értem, az ember azt hinné érvényesül valami méretgazdaságosság a háztartási ajánlatokhoz képest, de nem mindig jön össze. Talán nem szoktak hozzá a sok kaszkádosítás okozta tervezési feladathoz, vagy csuklanak ekkora csekk aláírásakor.

@Dörnyei József:
Szeretik emlegetni ezt a sivatag dolgot, de jegyezzük meg, hogy ez egy tévhit. Hacsak nem az alacsony ingatlanárak miatt.
Mi van a sivatagban nappal? Sok fény. És még? Gatyarohasztó hőség. Mit csinál a meleg? Rontja a napelemek hatásfokát. Annyira, hogy itthon se nyárra esik a napelemek napi termelési csúcsa, hanem tavaszra-őszre. Pedig 3 órával rövidebbek a nappalok.
Ebből a szempontból sokkal jobbak a naphőerőművek.

Gábor Fazekas 2013.08.06 17:01:52

Mondjak valamit? A zöldlobbi küldte az elemeket a japánokra, hogy végre ők is beálljanak a zöldkisfiú országok közé. :)
Viccet félretéve, ezek a támogatási és beruházási összegek felvetik bennem a kérdést, hogy meddig lesz még képes ez az iparág nyilvánosan bolondot csinálni magából. Sokkal jobban tetszik az a hozzáállás, amit ma olvastam a Sergey Brin által megtámogatott szintetikus hamburger projekt kapcsán. Egyelőre nyíltan drága és még az íze is rossz, de az ilyenek csiszolására vannak a kutatók és az unatkozó mágnások. Nem az előállítási változó költséget is épphogy fedező milliárdokról kéne hitegetni, hogy másképp nem javulna a termék, mert abból definíció szerint nem lesz K+F pénz. És persze addig nekünk élveznünk kell az íztelen húspogácsák garmadáját. :P

Gábor Fazekas 2013.05.23 19:46:06

@molnibalage:
1. Nem az átlagjenki kreativitásáról beszéltem. Az átlagjenki öntudatáról és a szűk réteg továbbszűküléséről/elhülyüléséről, mint kreativitási hiányról. Valóban kissé nehéz elhatárolni a dolgot, mivel a szűk réteg és az átlag közt sem húzódik éles határ. ;)
2. Sehogy se minősítettem franciákat és kanadaikat, abszolút, nem realatív mércét alkalmaztam. Remélem a repszim nem repülőgépszimulátor, mert te sem gondolhatod, hogy egy ilyen "speciális" közösségből reprezentatív mintát készíthetsz. :D

Gábor Fazekas 2013.05.31 16:53:38

@pandava:
Remek, ha így gondolod, vissza is térhetünk végre az alapkérdéshez! :)
Szerinted hol helyezkedik el Michael Hart és Corky Jones a 98%-2% felosztásban? Egyértelműen vannak egymásnak feszülő lobbik a háttérben, amin talán sose látunk át a tényekig, a trükk csak az, hogy ez a két jómadár a ranglétra mely fokán áll. Értelmi szerző, vagy érdekvezérelt, vagy parancsra cselekvő, esetleg csak elragadta egy szenvedélyes beszéd, bemesélt neki valaki egy GMO-dioxin összeesküvést, stb... ;)

Gábor Fazekas 2013.06.02 21:28:22

@pandava:
Vették legalább arra a fáradtságot, hogy a kérés szerint nem szó szerint vették volna át a cikket, hanem csak egy részét, vagy tettek volna hozzá? :D
Ellenkező esetben élből nemet mondtam volna.
Más, egy kis tanulságos cikk:
www.napi.hu/magyar_gazdasag/azonnali_vizsgalatot_inditott_a_miniszter_genmodositott_kukorica_kerult_az_orszagba.555284.html
Két dolog tetszik benne. Az egyik, hogy folyton "GMO-val szennyezett" kukoricát írnak, mintha anthraxos magokat vetettek volna el. A másik a kommentekben tükröződő "színes" tájékozottsági szint a témáról. :)

Gábor Fazekas 2013.04.16 12:20:57

@pandava:
@pandava:
Aprópénz, viszont fölösleges összehasonlítani. Te is tudod, hogy a napelemek támogatását az állam megfinanszíroztatja a fogyasztókkal az erre hivatott adóval. A hálózatfejlesztés költségeit viszont saját zsebből kell állnia a szolgáltatónak. Persze ha jól sejtem a németeknél ugyanaz a rendszer honol, mint nálunk, vagyis az illetékes hatóság hozzájárul, sőt ki is számolja az emiatt megemelhető díjat. De szerintem az átlag német fogyasztó ebből azt vonja le, hogy még a szolgáltató is szivatja őket, pedig végső soron az az emelés is az állami megújulópolitika következménye, valamint annak előírásai szerint hajtatik végre. Cseles. ;)
Azt akkor se tudnád, hogy mennyit fogyaszt, ha elolvasnád mi van ráírva. Mert névleges teljesítményt tüntetnek fel rajta, ami semmiképp sem állandó teljesítményfelvételt tükröz, sőt modernebb berendezések ahhoz is elég intelligensek, hogy amikor éppen fogyasztanak, akkor is egészen finom fokozatskálából tudnak választani. Inkább az a problémás az okos mérésben, hogy ez előrevetít egy becsapósságot. Le akarod tesztelni, hogy mennyit fogyaszt a hűtőd, és kihúzod pár órára. Nagyszerű. Hányan fogják a különbséget korrigálni azzal, hogy előtte mennyit nyitogatták? Vagy hogy mikor mennyire kapcsolt be a villanybojler? Ez igazából egy támpont tud lenni hosszas hónapokra azoknak, akiket komolyan érdekel a dolog és sütnivalójuk is van. A többieknek csak elvétett esetekre jó. Például azt azért feltételezem, hogy akinek villanytűzhelye van, az tarifadifferenciálást követően csak éjszaka fog főzni, ha spórolni akar. Egy 2 kW-os főzőlapot nehéz nem észrevenni a görbén, amikor dolgozik. ;)
Egyébként az "éjszakai" (becsületes nevén vezérelt) fogyasztó nem igazi sávos tarifát takar. Gondolj bele, éjszaka (azt hiszem) 6 óra, de a délutáni háztartási fogyasztási csúcsban is 2 órára bekapcsolják a mérőket, mindezt egy egységes tarifa alá. És nem is köthetsz rá bármit. Ez inkább az állam és a szolgáltatók közös marketingfogása, az alacsonyabb díjnak pedig legalább annyira alapja a rendkívül kiszámíthatóvá tett fogyasztás, mint az "olcsó" idősávok kijelölése. Igen, a real-time kereskedésben érdekeltté tenni a fogyasztókat, az volna az igazi.
Nos igen, tudom, az ember szeretne mindig egyszerű dolgokkal szembesülni, és hinni dolgokban. Valóban egyszerű modell a tudás helyett jóindulat, és valahol megnyugtató ebben hinni. Csak nem érdemes. Nézd meg a Leharcolt oroszlánok című filmet, ott majdnem elmondják miben érdemes hinni. Annyit felejtenek ki belőle, hogy az eredendő jóság nem mindig von maga után jóindulatot. Ebben a modern világban már pláne nem. Túl rohanó és túl globális. Elvész a forgatagban a jóság, gyakran még ki is öli.
Sokféleképpen lesz valakiből sötétzöld, az egyik út az, hogy valami gyerekkori vagy egyéb trauma okozza. Az ember is csak állat, onnan kezdve erre a traumára elkezdi felépíteni a relatív igazságát a környezetvédelemről. Könnyű belátni, hogy teljesen kompromisszumképtelen és mélyen gyökerező félelmeinél fogva manipulálható lesz, ha a környezetről van szó. Nagy valószínűséggel a buzgó tudatlanok egyike lesz. Kis esélyt látok rá, hogy valódi képzést elvégezzen ebben a tudományban, mert a mély vizsgálat nagy kompromisszumkészséget igényel.
Vagy vegyük azokat a sötétzöldeket, akik a "hőskorban" (20 éve) a megújuló iparág úttörői voltak. Akkor még minden csodásan ment, felhőtlen volt a jövőkép, a tudomány akkori állása szerint mindenki bizakodott, hogy milyen könnyen meg fog oldódni az emberiség egyik fő problémája, mámoros állapot. Mi történt azóta? A műszaki szempontok kijózanító hatása, és ezerféle politikai akarat közötti őrlődés. Hősünk pedig jó eséllyel megélhetése révén már túlságosan elköteleződött, hivatástudata révén pedig talán kicsit meg is őrült az ügy iránt. Újabb gyönyörű kórkép. Most nem is tudom az áskálódás vagy az imázs kategóriájába soroljam.
Na nem mintha a józan zöldeknek vagy a zöldelleneseknek ne lenne meg a maguk változatos agybaja, különben a modell se lenne helytálló, hiszen elvileg ők is emberek. De valahogy azért többre tartom azt a módszert, ahol van és nem is félt vagy ellenzett tényező a szaktudás.

Gábor Fazekas 2013.04.16 12:25:24

@Husz_János_Puszita:
Ennyiből elég nehéz visszakövetnem, hogy melyik mondatommal/bekezdésemmel akarsz vitába szállni. Ezért most egy általános választ adok: már kérdésedet is rosszul teszed fel.
Ez tipikus példája vagy annak, hogy olyanok ártják bele magukat a statisztikákba, akik nem ismerik azok hátterét, vagy szándékosan vonnak le téves következtetéseket szakmai érvek számára értelmezhetetlen hangulatkeltés céljából. Bár ezért valahol a statisztika készítői is hibásak.
Dániáról nem nagyon tudok nyilatkozni. A franciák esetére már a cikk is magyarázatot keres: a sok atomerőmű talán olcsóbbá teszi a francia áramot. A németek esetére pedig valahol már írtam, hogy a megújuló támogatási adó lényegében masszívan keresztfinanszírozza a német áramnagykereskedelmi átlagár alacsony szintjét.
Az utóbbi két országot azért is értelmetlen összehasonlítani Magyarországgal, mert az ipari fogyasztókat kihagyják a megújulók támogatásából. A franciáknál ugye eleve kevés a támogatást igénylő megújuló, a németek pedig adó formájában szedik be, nem számít bele a nettóba. Kevésbé ismert tény, de Magyarországon a megújulók támogatása be van szervezve hatályos jogszabályok szerint a "pénzeszközjellegű tételek" számlaelembe, ami nem adó, tehát beleszámít a nettóba. A két fő eleme a megújulók támogatása (régebben a kapcsolt erőműveké is) valamint a Vértesi Erőmű szénfillére, mindkettőt gyakorlatilag az MVM kezeli, és az ipari fogyasztókra is ki van vetve. A kettő együtt 1,38 Ft/kWh, rögtön meg is találtunk 0,05 euro/kWh, vagyis 6% különbséget.
Mellesleg a mostani rezsicsökkentés egy ritkábban emlegetett részlete, hogy az is hozzájárult a 10% eléréséhez, hogy ezt a tételt lecsökkentették a lakossági fogyasztóknál, és átterhelték (azt hiszem az NFM rendeletében) az ipari fogyasztókra. Csak hogy lássuk a jövőt is.
Tovább megyek. Még én sem merek messzemenő következtetéseket levonni a 4 ország ipari tarifáiból. Egyrészt azért, mert mint már írtam, attól függően, hogy többségében milyen feszültségszinten jelölték ki a szolgáltató és a fogyasztó hálózata közötti tarifát, teljesen más átlagtarifát lehet kapni országosan. Márpedig nincs a csatlakozási szintekről statisztikám. Bár arra tippelnék, hogy a fejlettebb iparok nagyobb súlyban csatlakoznak magasabb szinten, és az jelenti az olcsóbb tarifát. Na persze olyankor drágább saját hálózatra kell beruházni és azt üzemeltetni kell, de fejlett iparban megéri. Ebben pedig a dánok, a franciák és a németek is előttünk vannak.
Arról viszont végképp semmi tudomása senkinek, hogy pontosan hogy készült a statisztika. Melyik napi HUF/EUR árfolyamon? Miért azon? Vagy átlagolták egész évre? Netán együtt súlyozva az aktuális fogyasztással? Na és korrigálták ezt a maszlagot inflációval vagy valami mással, vagy hagyták torzulni a fenébe a devizatőzsde spekulációs ingadozásaival? Egyes közgazdászok szerint például egyáltalán nem indokolt 300 forint alatt lennie az eurónak, egy gyengébb forint pedig kisebb tarifát jelentene a hivatkozott statisztikában.
Négy számmal bárki okoskodhat a saját meggyőződése alátámasztására, de én nem tartom helyesnek ilyen igénytelen munkát végezni egy érvelésben.

Gábor Fazekas 2013.05.23 13:33:03

@pandava:
A jobbikon kívüli ellenzéknek lehet, hogy lökést adna, de Tétényit nem kéne ilyesmivel megsemmisíteni. Nem valami hálás dolog országos politikának kitenni magunkat, országos politikai gépezetekre bízni a megítélésünket. Esztergom és a helyi képviselő-testület épp elég nagy, épp eléggé ismeri, még épphogy kezelni tudja.
Érdekes, pont nemrég csinált botrányt abból is, amit rezsicsökkentési ügyben műveltek drága "partnerei".

Gábor Fazekas 2013.04.01 23:55:24

@pandava:
Nyugi, rád nem vagyok kiakadva. ;)
Egyébként feltételezem van hozzá köze az elmúlt évek fogyasztáscsökkenésének, és hogy azért illik egy több évtizedes élettartamú berendezésnél készülni fogyasztásnövekedésre. Illetve hogy olcsóbb minden 0,4 kV-os gerincszakaszra 95 mm2-es drótot tenni a nagytételben rendelés és a könnyebb átszakaszolhatóság miatt, mint a gerinc végén 70-es és 50-es vezetékkel szarakodni. És még hasonló dolgok.
Most így belegondolva, egy valamit kifelejtettem. A hálózati veszteség nőne, úgyhogy nem 7 hanem inkább 8 Ft-ra menne le az a 13, de így se rossz.

Gábor Fazekas 2013.04.16 21:28:35

@pandava:
1. Szerintem sikerült úgy fogalmaznom, hogy nem minden háztartás villanyfűtésre térítéséről beszélek. Mert ugyebár dupla fogyasztásig bírnák a vezetékek.
2. Eleve csak háztartásokról van szó, a Dunamenti erőmű nem fogja a kazánjait gáz helyett villannyal fűteni, érthető okokból. ;)
3. Nem nagyon találtam statisztikát arról, hogy a háztartások a gázfogyasztás mekkora részét és napon belül milyen görbe szerint teszik ki.
Egyébként szerintem ahol lehet, inkább távhő, főleg geotermiára építve kéne. Kérdezzük meg a finneket hogyan kell szufficites távhőszektort csinálni.

Gábor Fazekas 2013.04.16 21:31:02

Csak elfelejtettem. Kívánságkosár: geotermia. ;)
Akkor is, ha nem villany. Ésszel egy értelmes dolog, és a Pannergy csinálja is.

Gábor Fazekas 2013.03.20 10:49:58

@pandava:
Kicsit elvesztettem az érdeklődésemet az elmúlt hét eseményei folytán, úgyhogy szerintem a lecke fel van adva, számoljon utána, aki ráér. Zaftos téma, az biztos. ;)

Gábor Fazekas 2013.03.28 14:32:56

@pandava:
Nos mit mondhatnék, valahol büszke vagyok magamra, hogy egy rugóra jár az agyam egy erőműével. Ugyanis tényleg beléptek a rendszerszabályozási piacra. És megújulóznak is, de nem széllel. :D
Különben mókás, hogy szép lassan már ott tartunk, hogy a lignitünket újra elismerik egyetlen komoly nemzeti vagyonnak.

Gábor Fazekas 2013.04.01 00:00:27

@pandava:
Van jövőképük, csak rossz helyen keresed. A lignit-biomassza-hulladék-gázturbina, az a jövőképük. Persze tele van kockázatokkal, de ez az ipar, és ezért van az éves mérleg "eredmény" sora.
A 30 MWp csak egy szexi rekultivációs mód a zagytereknek, 34,94 Ft/kWh fájdalomdíjért. ;)
Kérdés, hogy kit akarnak elcsábítani. :D

Gábor Fazekas 2013.03.20 11:47:57

@EXO:
Most nem tudom Aszódi mely nyilatkozataira gondolsz. Kevés esetről tudok, amikor széles nyilvánosság előtt ki lett kérve a véleménye (a híradó fél perces vágott anyagait ne vegyük ide). Egy Mindentudás Egyetemére emlékszem, ott érthető volt. De különben lefapadosítani egy számunkra is bonyolult döntési helyzetet average joe mérlegelési szintjére úgy, hogy tényleg mindent megértsen... Hát arra külön TÁMOP-os megbízást és médiafelületet illene adni, nem lehet csuklóból kirázni.
Az, hogy a gp megoldja közérthető kommunikációval egy dekoratív liba 5 perces tálalásában, nem követendő példa. Az effajta közérthetőség manipuláción alapszik, az állati ösztönök célzott kihasználásán. Máshogy nem is lehetne sikeres.
Valaki odaáll eléd, és olyasmiről kérdez, amiről nem is tudod, hogy micsoda, tudnál dönteni? Olyanra kell visszavezetni, amiről tudod, hogy micsoda. Na de hát ugyanezt csinálja egy mérnök is, a sokévnyi egyetem és gyakorlat is 1+1=2-re vezethető vissza. Csak neki ez az egész a fejében van. Ha el is tekintünk a gp rejtett hazugságaitól, mi mást lehetne várni egy 5 percbe sűrített visszavezetéstől, mint szelektív érveket?
A szelekció végrehajtása a kulcs. A gp a nyilvános cél szerint válogat, és félelmekre hat. Sajnos ezek többnyire valós problémák, és a legtöbb mérnök ezt tudja. Hagyja figyelmen kívül? Nem kéne. Úgy szelektáljon, hogy minden érvirány megfelelő súllyal kerüljön bele? Ezt kéne jobb híján, de 5 percben mindenre kitérni kutya dolog.
Össze is zavarja average joe-t, akinek vonzóbb lesz a gp egyszerűsége. Az átlagember menekül a komplex problémáktól. Szeretik a fehér hősöket és a fekete bűnöket, mert akkor van miben hinni, egy biztos pont, amivel nem kell foglalkozni. Én is sokszor menekülök előlük, épp elég az a tucatnyi, amit úgysem tudok megúszni. De akkor mit csináljon a mérnök? Hogyan kűzdjön a gp harsány és egyszerű ijesztgetése és utópiája ellen?
Sajnos egy kényszermegoldás a "trust me, im an engineer" típusú "méretezés" válasz. Különben abból mekkora pánik lenne, ha szépen kitárgyalnánk a lakossággal, hogy elméletben mire képesek az őket körülvevő energiaközművek. De csak elméletben, hiszen arról szól a szakmánk, hogy ne legyenek képesek rá.

Gábor Fazekas 2013.02.28 13:46:25

@pandava:
Nos... Én az a fajta mérnök(palánta) vagyok, aki a környezeti szempontok figyelembevételét is szakmája részének tartja. :)
Egyébként én is láttam a 7 év Tibetben című filmet, vajon mi a kínai kormány tibeti tartományi energiapolitikája? :D
Pont ezért egy jó példa Bős-Nagymaros. Energetikai szempontokon túl a Csallóköz vízháztartásától a Dunakanyar látképéig minden van benne. Csak ehhez nem értek, nem ismerek minden szempontot, és persze ezek már nem igazán számszerűsíthető döntéstámogató információk.
De a mindenféle gázkibocsátások egy szénerőmű működésénél és egy napelem legyártásánál, vagy a madarak pusztulása szélerőművek miatt sem számszerűsíthető. Legalábbis nem vethető egykönnyen össze azzal, hogy melyik az olcsóbb. Na mindegy, egy ötlet volt.

@molnibalage:
Hát azért a tökéletesen jól szabályozhatóságnak egy végtelen nagy tároló a feltétele (vízmérnökök biztos rám szólnának, hogy olyan tározókialakítás is szükséges, amivel mindig megvan a névleges turbinákra kifejtett víznyomás, és hasonlók, de érted a lényeget). Bőst is csúcserőműnek tervezték, nyilván nem bírt volna egész nap bármennyit bármikor termelni, mert kiürül a tározó. Persze hasonlók vannak a gázerőműveknél is, megfelelő terhelhetőségű gázbetáplálásra van szükség. Amikor az ukránok elzárták a gázcsapot, és a kemény tél miatt a gázzal fűtő házaknak tartogatták a gáztárolók tartalékait, akkor a Kelenföldi Erőmű zsinórban fogadta a fűtőolajjal teli szerelvényeket, pedig gázerőmű.

Gábor Fazekas 2013.03.01 12:01:25

@pandava:
Fene tudja. Én a kínai rizspalántákkal vagyok. Évente legalább 25 ezer milliárd étkezést állnak az ő bőrükön ezek a kannibálok, plusz az export. És még egy rendes lámájuk sincs.

Gábor Fazekas 2013.03.10 22:59:00

@roqfort:
A megújulós kutatással semmi baj, arra szükség van. (Elnézést pandava, hogy kiegészítelek, de azt hiszem nem írok vad dolgokat.)
A baj ott van, hogy jelenleg nem kutatásra megy sok milliárd euró, hanem elenyésző kutatás támogatása mellett, hatékonyságban eléggé kezdeti stádiumban piacra dobott megújulós berendezések tömegére szórják a pénzt. Rossz a sorrend. Nem csak pénz, hanem nyersanyagpazarló is ez a módszer (a napelemek is épülnek valamiből).
Hab a tortán, hogy közben a zöldek verik a mellüket, hogy már megváltották a világot a megújulókkal, mert szinte mindenben jobbak a fosszilis forrásoknál. És ez nem igaz. Nem tartanak még ott, és nem is beszélhetnek arról, hogy már minden adott. Sok munkát igényel még ez a technológia, és nem leplezni kéne ezt, hanem tenni érte.