Adatok
Pájer Csaba
6 bejegyzést írt és 229 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Somerville fél hatkor kapta meg a tárgyalások eredménytelenségéről szóló jelentést Holland-tól. Ezzel elszállt minden remény a megegyezésre, és Somerville-nek nem maradt más lehetősége, mint hogy engedelmeskedik az Admiralitás utasításainak, vagy pedig hazatér és hadbíróság elé áll. Hajóit a kikötő…..
Pájer Csaba
2024.04.14 21:38:00
Én mondtam. Itt aztán mindenki remekelt.
Az angol hadihajóknak nem kellett messze menniük, Mers el Kebir kikötője alig 440 km-re volt Gibraltártól, közvetlenül Oran mellett, melynek egyik külvárosa volt. A kikötő kiépítését a franciák még a XIX. század végén kezdték el, akkor még abból a megfontolásból, hogy innen a torpedónaszádok könnyen…..
Pájer Csaba
2024.04.06 23:00:50
@gigabursch: "Az ötezer lehet sima sajtóhiba is..." - én is erre tippelek. :-)
"Azért ha ekkora veszteség volt, akkor nem csak menekültek ész nélkül, mindent eldobva, hanem volt ott bőven harctéri esemény..." - volt persze, bőven. Szövetséges részről 145 hadosztály állt szemben a németek 141 hadosztályával, ebből 86 volt francia. Ahogy korábban mondtam, nem a mennyiséggel vagy a minőséggel volt probléma, hanem a logisztikai, stratégiai és taktikai kivitelezéssel. A legtovább és legsikeresebben azok a francia páncélos-csoportok tartottak ki, amik rugalmasan együtt mozogtak a német támadással* - de ezek teljesen önállóan kialakított taktikai harcmodorok voltak, a központi vezetés merev ellenállásban gondolkodott és a döntései hiányos vagy épp teljesen téves, sokszor pedig egyszerűen elavult információkon alapult - sokszor mire sikerült parancsba adniuk egy ellentámadást, a németek már nem is voltak az adott helyen.
*a britek gyávaságáról szólva, mivel az expedíciós erő eleve egy 10 hadosztályos, erősen gépesített hadsereg volt, ők is ugyanerre alapozták a taktikájukat, és emiatt is tudtak időben visszavonulni, ugyanakkor a "dunkerque-i csodához" kellett a belgák időhúzása is.
"Azért ha ekkora veszteség volt, akkor nem csak menekültek ész nélkül, mindent eldobva, hanem volt ott bőven harctéri esemény..." - volt persze, bőven. Szövetséges részről 145 hadosztály állt szemben a németek 141 hadosztályával, ebből 86 volt francia. Ahogy korábban mondtam, nem a mennyiséggel vagy a minőséggel volt probléma, hanem a logisztikai, stratégiai és taktikai kivitelezéssel. A legtovább és legsikeresebben azok a francia páncélos-csoportok tartottak ki, amik rugalmasan együtt mozogtak a német támadással* - de ezek teljesen önállóan kialakított taktikai harcmodorok voltak, a központi vezetés merev ellenállásban gondolkodott és a döntései hiányos vagy épp teljesen téves, sokszor pedig egyszerűen elavult információkon alapult - sokszor mire sikerült parancsba adniuk egy ellentámadást, a németek már nem is voltak az adott helyen.
*a britek gyávaságáról szólva, mivel az expedíciós erő eleve egy 10 hadosztályos, erősen gépesített hadsereg volt, ők is ugyanerre alapozták a taktikájukat, és emiatt is tudtak időben visszavonulni, ugyanakkor a "dunkerque-i csodához" kellett a belgák időhúzása is.
Pájer Csaba
2024.04.07 11:08:06
@valis47: Kár, hogy nem lehet lájkolni. Kb mindennel egyetértek.
Pájer Csaba
2024.04.07 11:51:10
@valis47: Annyit tennék hozzá a nyelvi részéhez ("scholar" és "scientist"), hogy valójában a magyar megfogalmazás a helyesebb. A bölcsésztudományok is ugyan úgy egy egzakt tudományos módszertan szerint épülnek fel, mint a természettudományok, csupán nem olyan látványosak a bizonyítási eljárások, mint például egy kémiai reakció, vagy egy fizikai kölcsönhatás esetén. Viszont a tudományosság kritériumai ugyanúgy megvannak ezekben is (reprodukálhatóság, interszubjektivitás, forráskritika). A legfőbb eltérés, hogy a természettudományokban, ha valaki megszegi az interszubjektivitást, az a reprodukálhatóság elvével nagyon hamar kiderül (erre is láttunk ellenpéldát, például a virágzó oltás-ellenes mozgalom), míg a bölcsésztudományokban, mivel elméleti tudományok, sok körnek kell lefutnia, mire kialakul a cáfolat, de sokszor az áltudományok művelői annyival előrébb járnak, hogy konspirációs érveléssel eleve lehetetlenné, sőt értelmetlenné teszik a cáfolatot (lásd magyar őstörténet, nyelvészet - Pap, Varga, Kiss, Szemző és a többi "munkássága"). Sajnos az van, hogy a bölcsészet az a sarka a gyümölcskupacnak, ahonnan a legkönnyebben tud megindulni a rothadás, ezért is lenne fontos, hogy útjára induljon valamiféle ismeretterjesztő vita-sorozat azokról a szocialista időkben axiómává degradált eredményekről, amiket a posztmodern térben az emberek egyre inkább elkezdtek megkérdőjelezni, ám ezzel éppen maguk alatt vágják a fát.
Ami a pandémiás dolgokat illeti, a nevezetes vita, ahol a "celeb" tudósainknak lehetőségük volt (lett volna...) megcáfolni az áltudományos ostobaságokat, olyan szintű szekunder szégyennel párosuló kapitális lebőgés volt, hogy az hihetetlen. Mindenki a nyomorult Gődényre szállt rá, pedig ő eredetileg csak az intézkedések mikéntjét kritizálta, a kuruzsló Lenkeivel senki nem törődött, de mivel görcsösen igyekezetek megalázni őket, sikerült egymás karjaiba lökni a két csávót, így Lenkei ostobaságai nagy nyilvánosságot kaptak (Gődény yt csatornája révén) onnantól pedig nem volt megállás, különösen az fb-t lepték el a Lantos Csaba s*ggéből kinőtt, majd a covid miatt berobbant "ismeretterjesztő" oldalak. Erre volt csak jó Merkely fennhéjázó bunkózása, ami az SzDSz "legszebb" éveit idézte.
Ami a pandémiás dolgokat illeti, a nevezetes vita, ahol a "celeb" tudósainknak lehetőségük volt (lett volna...) megcáfolni az áltudományos ostobaságokat, olyan szintű szekunder szégyennel párosuló kapitális lebőgés volt, hogy az hihetetlen. Mindenki a nyomorult Gődényre szállt rá, pedig ő eredetileg csak az intézkedések mikéntjét kritizálta, a kuruzsló Lenkeivel senki nem törődött, de mivel görcsösen igyekezetek megalázni őket, sikerült egymás karjaiba lökni a két csávót, így Lenkei ostobaságai nagy nyilvánosságot kaptak (Gődény yt csatornája révén) onnantól pedig nem volt megállás, különösen az fb-t lepték el a Lantos Csaba s*ggéből kinőtt, majd a covid miatt berobbant "ismeretterjesztő" oldalak. Erre volt csak jó Merkely fennhéjázó bunkózása, ami az SzDSz "legszebb" éveit idézte.
"Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr."
..
Pájer Csaba
2024.03.20 23:40:50
@StannisB: Nem nekem írtad, bocsánat, hogy belekokettálok. De a Nyugatos részben érintett vagyok - és természetesen csak a kommented ezen felére kívánok reagálni.
"Nyugat. Egész gyerekkoromban (most 35 vagyok) azon nőttem fel, hogy bár úgy élhetnénk, mint a NYUGAT. Pénz, habzsi-dőzsi, sikerek, meg Európa határok nélkül. Mi többször is eljutottunk nyaralni Nyugat-Európába, szinte álomszerű volt, hogy ott sok minden mennyivel szebb, jobb." - Te nyaralni jártál ki, gyerekként. Én kint élek, felnőttként. A nulláról, de szó szerint az abszolút nulláról (nulla pénz, nulla nyelvtudás, nulla használható szakma) építettem fel egy életet, családot, kevesebb, mint 7 év alatt. És sem támogatást, sem ügyeskedést nem vettem igénybe. Ezt azért mondom, mert azt hiszem, így kicsit kompetensebb vagyok abban, hogy tényleg tejjel-mézzel folyik-e a Kánaán...
"Hát így felnőtt fejjel már nem vagyok ilyen lelkes. Nem írom le az össze gondolatomat erről, az már kőkemény politika lenne, de a lényeg, hogy ahová most süllyedtek, az szégyen. Európa üressé vált, nem több egy múzeumnál." - Meg a nagy lóf@szt. Ugyanúgy becsülik a múltjukat, mint a magyarok, ugyan úgy vannak hagyományaik, hagyományőrzőik, mint nekünk. Ráadásul ezek a hagyományok nem is formalinszagú kultúrhullák, mint nálunk az ősmagyarkodás, vagy pl a lassan köpködéssel illetett húsvéti szokások. Bármelyik random ír Dublin legutolsó sörszagú sikátorából is több népdalt fog tudni (és énekelni!) mint akármelyik árvalányhajas nagymagyar hazzaffy.
"Az meg nehogy már a "permanens" siker mércéje legyen, hogy ők eredményesebben loptak, hazudtak, zsákmányoltak (elég csak a gyarmatokra gondolni)." - Nyugati woke fasság ez a "gyarmatokról összelopták" szöveg, jókat szoktam röhögni amikor radikális jobbos oldalakon ugatják vele a Holdat. Zoli is írta már, hogy a volt gyarmatok 99%-a a mai napig azzal az infrastruktúrával és gazdasági berendezkedéssel működik, amit anno a "gonosz, geci fehérek" 200 év alatt felhúztak nekik, miközben a helybeliek maradtak öltönyös vademberek, akik AK-val gyilkolásszák egymást a dzsungelben, meg égő autógumit húznak a másik törzsbéli fejébe...
Folyt köv.
"Nyugat. Egész gyerekkoromban (most 35 vagyok) azon nőttem fel, hogy bár úgy élhetnénk, mint a NYUGAT. Pénz, habzsi-dőzsi, sikerek, meg Európa határok nélkül. Mi többször is eljutottunk nyaralni Nyugat-Európába, szinte álomszerű volt, hogy ott sok minden mennyivel szebb, jobb." - Te nyaralni jártál ki, gyerekként. Én kint élek, felnőttként. A nulláról, de szó szerint az abszolút nulláról (nulla pénz, nulla nyelvtudás, nulla használható szakma) építettem fel egy életet, családot, kevesebb, mint 7 év alatt. És sem támogatást, sem ügyeskedést nem vettem igénybe. Ezt azért mondom, mert azt hiszem, így kicsit kompetensebb vagyok abban, hogy tényleg tejjel-mézzel folyik-e a Kánaán...
"Hát így felnőtt fejjel már nem vagyok ilyen lelkes. Nem írom le az össze gondolatomat erről, az már kőkemény politika lenne, de a lényeg, hogy ahová most süllyedtek, az szégyen. Európa üressé vált, nem több egy múzeumnál." - Meg a nagy lóf@szt. Ugyanúgy becsülik a múltjukat, mint a magyarok, ugyan úgy vannak hagyományaik, hagyományőrzőik, mint nekünk. Ráadásul ezek a hagyományok nem is formalinszagú kultúrhullák, mint nálunk az ősmagyarkodás, vagy pl a lassan köpködéssel illetett húsvéti szokások. Bármelyik random ír Dublin legutolsó sörszagú sikátorából is több népdalt fog tudni (és énekelni!) mint akármelyik árvalányhajas nagymagyar hazzaffy.
"Az meg nehogy már a "permanens" siker mércéje legyen, hogy ők eredményesebben loptak, hazudtak, zsákmányoltak (elég csak a gyarmatokra gondolni)." - Nyugati woke fasság ez a "gyarmatokról összelopták" szöveg, jókat szoktam röhögni amikor radikális jobbos oldalakon ugatják vele a Holdat. Zoli is írta már, hogy a volt gyarmatok 99%-a a mai napig azzal az infrastruktúrával és gazdasági berendezkedéssel működik, amit anno a "gonosz, geci fehérek" 200 év alatt felhúztak nekik, miközben a helybeliek maradtak öltönyös vademberek, akik AK-val gyilkolásszák egymást a dzsungelben, meg égő autógumit húznak a másik törzsbéli fejébe...
Folyt köv.
Pájer Csaba
2024.03.20 23:41:34
@StannisB: "Arról nem is beszélve hogy a vágyott jóléti államaik pénzügyileg már nem húzzák sokáig. Csak nem merik beismerni." - ez is egy vissza-vissza térő toposz, lassan évszázadok óta.. "A Nyugat haldoklik"... ja, csak valahogy soha nem óhajt megdögölni. Ez ugyan az a zérvelés, mint amikor Vityáék azon rötyögtek, hogy Brüsszelben napi szinten megy a parlament elé a rendőrautó... hát igen, ott legalább kimegy a rendőrautó... Igen, vannak pénzügyi gondok, válságok, globális válságok is. De tudod mit? Kitört a háború, kilőtt a benzin ára. 1,59-ről 2,10-re. Most 1,63. Literje. Otthon mizu?
"Milyen érdekes, hogy az évek óta a labancoknál élő sógornőmék (akik szerint itt minden sz*r, ott meg minden szuper), időnként mégiscsak kibökik, hogy jó pár dolog itthon elérhető vagy jobb, mint kint." - az alapvető élelmiszerek, nem, nem a száraztészta meg az olaj, hanem a tényleg alapvető élelmiszerek, mint a tej, a hús (e kettő kizárólag "hazai"!) a tojás, a zöldségek és a gyümölcsök minimum negyedével, de sokszor a felével is olcsóbbak, mint a magyar árak. Az alkohol olcsóbb (ez mondjuk nem meglepő az alkohol egyik fellegvárában...), az üdítőitalok nagyjából egy áron vannak, de csak az extra cukor-adó miatt, amit a cukros üdítőkre vetettek ki. Tudod mi ugyanakkora árú, mint Magyarországon? A lakások. Azok egy árban vannak. Csak míg otthon keresel 1242 €-t (átlag medián kereset, 2023), addig itt meg 2-3000 € között per hó.
"Feudalizmus. Lehet, de azt hinni, hogy Nyugaton nincsenek hasonló struktúrák, a legelképesztőbb naivitás. Mert önmagában az, hogy nekik több pénzük van, még nem jelenti azt, hogy az emberek mindenütt, mindenről szabadon dönthetnek." - nem, nem jelenti, viszont a kettő szorosan összefügg. Az utóbbiból következik az előbbi.
"Inkább élek egy "feudális" struktúrában, ahol nem kell szégyellnem a nemzeti hovatartozásomat, ahol nem írják vagy nem veszik el a múltunkat és nem kell pl. újbeszélül megtanulnom. Akkor is, ha kevesebb pénzem van. Őszintén mondom, hogy azon az áron nem kellene az ő életszínvonaluk. Ha ez egy alku, hát legyen az, ítéljen meg érte akárki." - ez a netto szolgaság büszke, felszegett fejű megvallása. Igen, kurva sok gondot okoz a woke és a pc itt is, de 1., ezeken jelenleg is erős társadalmi viták vannak (nem, nem gyűlölködő köpködés, mint otthon, meg bedezsótis hazaárulózás, minden közhiedelemmel ellentétben ez nem vita); 2., az átlagember ezekre amúgy csak legyint, mert alapvetően tudja magától is, hogy valakit nem a bőrszíne, a szexualitása, a vallása határoz meg, hanem az, hogy hogy tud a többi emberrel együtt létezni, minden más maximum egy érdekesség. Ezért is van, hogy nem "utálják" a magyarokat, hanem NEM ÉRDEKLI őket.
"És még valami. A fentieket úgy mondom, hogy egyetemet végzett, középosztálybeli ember vagyok, nem pedig "hülye kis senki", egy trágyával etetett gomba, akit a Rogán Tóni propija megvezetett és két zacskó tésztáért négyévente bárkire leszavaz." - sem végzettség, sem társadalmi státusz nem véd bizonyos dolgok ellen.
"Mindenütt utálnak minket? Én szégyellem inkább őket." - sehol nem utálnak minket, legfeljebb az olyanok, mint akik a magyarok között is utálnak minden más népet.
"Milyen érdekes, hogy az évek óta a labancoknál élő sógornőmék (akik szerint itt minden sz*r, ott meg minden szuper), időnként mégiscsak kibökik, hogy jó pár dolog itthon elérhető vagy jobb, mint kint." - az alapvető élelmiszerek, nem, nem a száraztészta meg az olaj, hanem a tényleg alapvető élelmiszerek, mint a tej, a hús (e kettő kizárólag "hazai"!) a tojás, a zöldségek és a gyümölcsök minimum negyedével, de sokszor a felével is olcsóbbak, mint a magyar árak. Az alkohol olcsóbb (ez mondjuk nem meglepő az alkohol egyik fellegvárában...), az üdítőitalok nagyjából egy áron vannak, de csak az extra cukor-adó miatt, amit a cukros üdítőkre vetettek ki. Tudod mi ugyanakkora árú, mint Magyarországon? A lakások. Azok egy árban vannak. Csak míg otthon keresel 1242 €-t (átlag medián kereset, 2023), addig itt meg 2-3000 € között per hó.
"Feudalizmus. Lehet, de azt hinni, hogy Nyugaton nincsenek hasonló struktúrák, a legelképesztőbb naivitás. Mert önmagában az, hogy nekik több pénzük van, még nem jelenti azt, hogy az emberek mindenütt, mindenről szabadon dönthetnek." - nem, nem jelenti, viszont a kettő szorosan összefügg. Az utóbbiból következik az előbbi.
"Inkább élek egy "feudális" struktúrában, ahol nem kell szégyellnem a nemzeti hovatartozásomat, ahol nem írják vagy nem veszik el a múltunkat és nem kell pl. újbeszélül megtanulnom. Akkor is, ha kevesebb pénzem van. Őszintén mondom, hogy azon az áron nem kellene az ő életszínvonaluk. Ha ez egy alku, hát legyen az, ítéljen meg érte akárki." - ez a netto szolgaság büszke, felszegett fejű megvallása. Igen, kurva sok gondot okoz a woke és a pc itt is, de 1., ezeken jelenleg is erős társadalmi viták vannak (nem, nem gyűlölködő köpködés, mint otthon, meg bedezsótis hazaárulózás, minden közhiedelemmel ellentétben ez nem vita); 2., az átlagember ezekre amúgy csak legyint, mert alapvetően tudja magától is, hogy valakit nem a bőrszíne, a szexualitása, a vallása határoz meg, hanem az, hogy hogy tud a többi emberrel együtt létezni, minden más maximum egy érdekesség. Ezért is van, hogy nem "utálják" a magyarokat, hanem NEM ÉRDEKLI őket.
"És még valami. A fentieket úgy mondom, hogy egyetemet végzett, középosztálybeli ember vagyok, nem pedig "hülye kis senki", egy trágyával etetett gomba, akit a Rogán Tóni propija megvezetett és két zacskó tésztáért négyévente bárkire leszavaz." - sem végzettség, sem társadalmi státusz nem véd bizonyos dolgok ellen.
"Mindenütt utálnak minket? Én szégyellem inkább őket." - sehol nem utálnak minket, legfeljebb az olyanok, mint akik a magyarok között is utálnak minden más népet.
Pájer Csaba
2024.03.24 10:21:30
@bz249: "A nyugatromai birodalom bukasat is jobban megereztek britanniaban, mint italiaban." - azért én megkérdeznék egy britont meg egy római polgárt, melyik esett szarabbul, hogy elhagyták a légiók a szigetüket, vagy hogy barbár hordák fosztogattak és dúltak az Örök Városban... Ettől persze még általánosságban igaz, amit írsz, csak a példát vonom kétségbe, hogy jó-e.
Az első hetekben mindkét fél arra készült, gyorsan lezavarnak egy rövid kis háborút, melyben rögtön a döntő csatával kezdik. Az angolok tudták, rogyadozó költségvetésük nem fog elbírni egy hosszú és költséges tengeri háborút, a hollandok pedig a várható angol blokádnak a gazdaságukra gyakorolt…..
A Radetzky osztály óriási előrelépés volt az o-m haditengerészet számára, ami legjobban alighanem a hajók tűzerejében nyilvánul meg. Az osztály tagjai külön-külön is nagyobb tűzerőt képviseltek, mint az előző osztály három csatahajója együttvéve. A három új csatahajó többé-kevésbé egyenrangú volt…..
Pájer Csaba
2023.02.02 14:34:19
@gigabursch: "Időközben elmerengtem, hogy a Titanic orrán hasonló tömegű lehetett a horgony és horgonylánc összessége, vajon egy hirtelen kieresztés (nem is tudom erre mia helyes kifejezés) mennyit segíthetett volna az orrész könnyebbé tételével és így esetleg a válaszfalakon átbukó víz talán pont nem bukott volna át." - ez szerintem pont nem így működik. A Titanicon, ha jól tudom, a vízzázó válaszfalak nem értek fel a felsőfedélzetig, emiatt a levegő a rekeszekből a vízbetörés kiszorító hatása miatt szabadon távozhatott, ezzel a hajó fajlagos sűrűsége (ami kvázi fenntartja a vízen) megnőtt. (A hatás ahhoz hasonló, ha egy fém bögre aljánál fúrsz egy lyukat, és egy tál vízbe teszed - a víz emelkedése nem fog megállni egy ponton, mert a bögrét elhagyó levegő miatt annak fajlagos sűrűsége a tényleges sűrűséghez közelít, ami viszotn nagyobb, mint a víz sűrűsége álltal biztosított felhajtóerő.) Mivel a hajó tényleges sűrűsége és a vízsűrűség kiegyenlítődése a váalszfalak magassága feletti ponton lett volna, a víz természetes módon bukott át egyik rekeszből a másikba.
De nem vagyok fizikus, totális baromságot is írhattam.
De nem vagyok fizikus, totális baromságot is írhattam.
A XIX. és XX. század fordulója körül a jóformán minden tengerparttal bíró országot magával ragadó haditengerészeti versengés kiindulópontjának a történetírás általában az 1898-as német tengerészeti törvényt tartja. Ha azonban jobban utánanézünk a történéseknek, aligha juthatunk más következtetésre,…..
Pájer Csaba
2023.01.07 19:05:00
@bz249: Összeragadt a papír... Amúgy meg az tényleg elég gáz, hogy (amúgy majd' minden ország) úgy vágott bele nem csak a háborúba, de már a fegyverkezésbe is, hogy tudták, irdatlan összegeket kell elégetni, de felhasználni, kockára tenni, nem is igazán a hadi helyzet miatt, hanem sokkal inkább a beleölt összegek miatt, már nem merték őket, mert jaj. Leginkább az amcsi akciófilmekben előforduló szitu, amikor a főhőst azzal baxtatják, hogy tönkretett egy x millió dolláros akármit, szegény adófizetők pénze... Bmeg, hát azért van... (Mondjuk ez most az ukránok kapcsán mintha változna, lehet azért, mert így selejtezni könnyebb, az ukránokat meg le lehet húzni hosszútávon a hadiiparnak.)
Pájer Csaba
2023.01.09 18:52:59
@bz249: Am szerintem itt keverted a kettőt. Az I. VH-s Hochseeflotte, stratégiailag és taktikailag is aktívabb volt, mint a Kriegsmarine, gondoljunk csak Dogger Bankra, Scarboroughra, Jüttlandra, Falklandra. Ehhez képest Raeder és Dönitz hadműveleti szinten kimerültek a portyázásban és a farkasfalkázásban, sőt a komolyabb összecsapások vállalását még büntették is (lásd az északi tengeri csata, a Glorius elsülyesztése), miközben a létszükségletű műveleteket rendre elbaltázták (Norvégia). Szóval nekem tényleg úgy tűnik, hogy ha nem is szándékosan, de összekeverted a két flottát.
Britannia fővárosának történelméről azt hiszem, felesleges itt külön kis esszét írnom. Egy vázlatos fogalmazás is túl nagy terjedelmű lenne, és felesleges is, hiszen itt most elsősorban csak arról írok, milyen tengerészeti vonatkozásai vannak az angliai körút egyes állomásainak. London gazdag…..
Korábbi weblapomon volt az a rossz szokásom, hogy írásaimhoz időnként hozzátoldottam olyan fejezeteket, melyek anyaga a cikkek választott témájához csak feltételesen kapcsolódott. Ezekben főleg egyes történeti/politikai eseményekről, vagy azok utólagos értelmezéseiről fejtettem ki saját…..
Pájer Csaba
2022.07.29 16:05:21
@bz249: "ugye innen datalodik a tronorokos erdeklodese a haditengereszet irant" - és még csak ez sem igaz, 1902-ben nevezték ki tengernaggyá, a SMS Erzherzog Franz Ferdinándot 1907-ben bocsátották vízre.
"a Dunai Foderacio* is termeszetesen hulyeseg volt" - senki nem állította, hogy nem. Az eredeti kérdés az volt, hogy egy olyan koncepció, ami már legalább 50 éve a politikai közbeszéd tárgya volt a Monarchiában, bizonyítja-e Ferenc Ferdinánd alkalmatlanságát. Ne terelj.
"a light verzioja Jugoszlavia neven robbant nemregiben atomjaira" - Jugoszláviának köze nem volt a Monarchia föderalista elképzeléseihez. Kezdetektől fogva szerb kezdeményezés volt a kora középkori "szerb birodalom" helyreállítására, aktuálisan mindig leöntve a megfelelő mázzal, amivel a többi délszláv népet meg lehet nyerni - bár tagadhatatlan tény, hogy egy idő után a szerbek is próbálkoztak valami föderítv megoldással, leginkább már csak kínjukban, amikor küszöbön állt a széthullás, csakhát ugye aki gyerekek levágott fejével díszít templomokat, az nehezen játszik ilyesmit.
"a Dunai Foderacio* is termeszetesen hulyeseg volt" - senki nem állította, hogy nem. Az eredeti kérdés az volt, hogy egy olyan koncepció, ami már legalább 50 éve a politikai közbeszéd tárgya volt a Monarchiában, bizonyítja-e Ferenc Ferdinánd alkalmatlanságát. Ne terelj.
"a light verzioja Jugoszlavia neven robbant nemregiben atomjaira" - Jugoszláviának köze nem volt a Monarchia föderalista elképzeléseihez. Kezdetektől fogva szerb kezdeményezés volt a kora középkori "szerb birodalom" helyreállítására, aktuálisan mindig leöntve a megfelelő mázzal, amivel a többi délszláv népet meg lehet nyerni - bár tagadhatatlan tény, hogy egy idő után a szerbek is próbálkoztak valami föderítv megoldással, leginkább már csak kínjukban, amikor küszöbön állt a széthullás, csakhát ugye aki gyerekek levágott fejével díszít templomokat, az nehezen játszik ilyesmit.
Pájer Csaba
2022.07.29 19:07:28
@bz249: Nos, nekem speciel most lett belőled elegem. Ledöntötted a bábukat és odasz*artál a tábla közepére. Gratulálok, nyertél. Kellemes hétvégét!
Pájer Csaba
2022.10.28 14:41:20
@Cs3pPPelRR: Érdemes elolvasni a Sankt Gallen-i kolostor feldúlásának leírását. Kb pont ez történt, csak nem parasztokkal hanem szerzetesekkel.
Korfu hadművelet tehát kudarcot vallott, és utólag belegondolva ez alighanem tényleg elkerülhetetlen volt. Egy ilyen hosszú ideig tartó, és ilyen nagyszabású flottafelvonulást a háború negyedik évében észrevétlenül végrehajtani szinte lehetetlen volt. A hadművelet mindenképpen lelepleződött volna,…..
Pájer Csaba
2022.07.03 01:26:12
@Wierosssz: A Jeune École-al csak egy baj van: hogy nem működik. Zoli is írta már talán több cikkben is, hogy a kizárólag kis és közepes egységekből álló flotta ötlete csak addig jópofa, amíg az ellenségnek nincsenek nagyobb egységei. Azért az otrantói tengerzárat se csak cirkálókkal és rombolókkal tartották fent - bár valóban ők voltak az első és rendszeresen aktív járőrszolgálato adó vonal - a háttérben bizony ott voltak az olasz és francia dreadnoughtok is (függetlenül attól, hogy első vonalba nem küldték be őket). Ha az OMM kizárólag ilyen egységekre fordítja az erőforrásait, akkor az antant flotta simán bemasíroz az Adriára és rommá lő mindent, nem sokkal azután, hogy a bátor, de kiskaliberű OMM egségek megsorozzák az olasz partokat. Szerintem az lehet az igazság, hogy egy hatékony flottának szüksége van mindenre. Az igazi kérdés a darabszám, amit viszont a gazdasági, technológiai és geopolitikai lehetőségek határoznak meg. (Remek példa a dél-amerikai haditengerészetek esete, ők tényleg kétmarokra fogták a falloszt a flotta-építésükkel: csaknem 0 gazdasági teljesítménnyel kiizzadtak magukból 2-3 dreadnoughtot - brit építéssel - de csak azt és semmi mást, így aztán a "flottáik" ütőereje is kb ennyit ért. Ezzel szemben az OMM haditengerészet legalább egy fokkal értelmesebben szórta el az arányaiban csekély fejlesztési pénzeket. Mint korábban írtam, szerintem egyértelműen azon bukott el az egész OMM flotta-stratégia, hogy ilyenje nem is volt.)
Pájer Csaba
2022.07.11 12:57:09
@bz249: Ha jól emlékszem, Zolinak volt egy régi cikke ahol a Jeune Ecole kapcsán ír egy hadgyakorlatról, amiben az elmélet csúnyán felsült. A feladat az volt, hogy a csupa kis egységekből (torpedónaszádokból és kiscirkálókból) álló flotta az éj leple alatt támadást indít a hagyományos egységekből álló "ellenség" ellen és főként a torpedó fölényre valamint a meglepetésre hagyatkozva legyőzi azt. A probléma ott kezdődött, hogy a kis hajók jelentős része el sem jutott a műveleti területre, mert az erős hullámverést nem bírták, a maradékot pedig "szitává lőtték" a cirkálók és csatahajók közepes lövedékei, miután a keresőreflektorokkal felfedezték őket. A Jeune Ecole egyetlen, felemás sikerélménye valóban a Szent István elsüllyesztése, hiszen az az elmélet forgatókönyve szerint történt. Csakhogy az eset éppen arra is rámutat, hogy a sikerhez elengedhetetlen, hogy csak minimális létszámú egység hajtson végre támadást, ami viszont limitálja, hogy hány célpontot tudnak támadni, ezáltal nagyban redukálja a hatásfokot is.
Azt írod, hogy a Jeune Ecole-flottával támadni nem lehet. Márpedig pontosan ez volt az elmélet egyik fontos érve önamga mellett, hogy a kis hajók nagytömegben történő agresszív és meglepetés szerű támadása "elavulttá" teszi a nagy és drága egységekből álló flottákat. Ami miatt nincs igazad, hogy egy védekező stratégiát folytató flottának is szüksége van taktikai támadó képességre és ilyen irányú hadműveleteket si kell folytatnia - ha másért nem, az ellenséges erők megosztása, megzavarása végett ("rombolni a sarkoknál", ahogy Szun Ce mondotta). A másik érv, ami miatt a JE életképtelen, már ténylegesen egy elvi szintű dolog: aki a harcban kizárólag védekezik, az kiszolgáltatja magát az ellenfelének - kiengedi a kezéből a kezdeményezést, ráadásul a hátrálásra szolgáló tér is folyamatosan csökken, egy idő után pedig elfogy. És akkor jön a halál.
Azt írod, hogy a Jeune Ecole-flottával támadni nem lehet. Márpedig pontosan ez volt az elmélet egyik fontos érve önamga mellett, hogy a kis hajók nagytömegben történő agresszív és meglepetés szerű támadása "elavulttá" teszi a nagy és drága egységekből álló flottákat. Ami miatt nincs igazad, hogy egy védekező stratégiát folytató flottának is szüksége van taktikai támadó képességre és ilyen irányú hadműveleteket si kell folytatnia - ha másért nem, az ellenséges erők megosztása, megzavarása végett ("rombolni a sarkoknál", ahogy Szun Ce mondotta). A másik érv, ami miatt a JE életképtelen, már ténylegesen egy elvi szintű dolog: aki a harcban kizárólag védekezik, az kiszolgáltatja magát az ellenfelének - kiengedi a kezéből a kezdeményezést, ráadásul a hátrálásra szolgáló tér is folyamatosan csökken, egy idő után pedig elfogy. És akkor jön a halál.
Pájer Csaba
2022.07.11 13:10:53
@Szombatitamas: " A legrosszabb forgatókönyv az, ha az olaszok belépnek a háborúba, a flottának valahogy ezt kellett volna megakadályozni, azaz muníciót adni a békepárti olasz politikusok kezébe." - nem tudom, de a világtörténelm kevés tapasztalattal szolgál arra vonatkozóan, hogy ha egy országot "elrettentő" erődemonstráció, ne adj' Isten, támadás ér, akkor az adott országban a béke-pártiak erősödnének meg. Épp ellenkezőleg szokott történni.
Amit lejebb írsz a franciák vegzálásáról megint csak kicsit nélkülözi a realitásokat, leginkább azért mert telejsen kihagyod az egyenletből, hogy az ellenfél is cselekvőképes állapotban van, másrészt mert amit számonkérsz, az megtörtént. Az adriai háborút leginkább az OMM cirkálók és torpedónaszádok vívták az antant-hajókkal, pont azzal a "hit-n-run" taktikával, amiről írsz. Csak épp - és itt csümpölődik be a valóság - az ellenfél reakciója volt más: miközben a veszteségek miatt a franciák kivonták a nagyobb egységeiket, az olaszokkal közösen megerősítették a kisebb egységekből álló kötelékeiket, ezzel párhuzamosan csökkentve az egyébként bátor OMM kötelékek eredményességét is. Tehát nem az történt, hogy az ellenfél bexart az állandó zaklatástól, és sírva hazaszaladtak babázni, hanem egyszerűen átszervezték az erőiket, amivel hatékonyabban tudtak védekezni a "tengeri huszárkodás" ellen.
Amit lejebb írsz a franciák vegzálásáról megint csak kicsit nélkülözi a realitásokat, leginkább azért mert telejsen kihagyod az egyenletből, hogy az ellenfél is cselekvőképes állapotban van, másrészt mert amit számonkérsz, az megtörtént. Az adriai háborút leginkább az OMM cirkálók és torpedónaszádok vívták az antant-hajókkal, pont azzal a "hit-n-run" taktikával, amiről írsz. Csak épp - és itt csümpölődik be a valóság - az ellenfél reakciója volt más: miközben a veszteségek miatt a franciák kivonták a nagyobb egységeiket, az olaszokkal közösen megerősítették a kisebb egységekből álló kötelékeiket, ezzel párhuzamosan csökkentve az egyébként bátor OMM kötelékek eredményességét is. Tehát nem az történt, hogy az ellenfél bexart az állandó zaklatástól, és sírva hazaszaladtak babázni, hanem egyszerűen átszervezték az erőiket, amivel hatékonyabban tudtak védekezni a "tengeri huszárkodás" ellen.
Bár a Szent István elsüllyesztése az adriai hadszíntér talán legjobban dokumentált eseménye, a támadás pontos lezajlása körül mégis sok a kérdőjel. Már az sem teljesen biztos, valóban a füstöt vették e észre először, mivel a Tegetthoff kéményeiből szikrák is szálltak, a Szent István előárbocán levő…..
Pájer Csaba
2022.06.11 13:25:18
Az Index legfrissebb (tegnapi) cikke a témában: index.hu/belfold/2022/06/10/nagyobb-teret-szannak-a-magyar-haditengereszetnek-a-tortenelemoktatasban/
Érdemes összevetni a cikk egyes állításait az elsüllyedés körülményeit illetően Zoli írásával.
Érdemes összevetni a cikk egyes állításait az elsüllyedés körülményeit illetően Zoli írásával.
Bár a részletes haditerv, mely megvilágíthatná, a Korfu hadműveletben melyik csoportnak mi volt a konkrét feladata, nem maradt fenn, a hajók elhelyezkedéséből néhány következtetést talán le lehet vonni. Bár mindenhol az otrantói zár elleni támadásként emlegetik, a Korfu hadművelet valódi célja…..
Pájer Csaba
2022.05.19 11:00:39
@bz249: Nem értek egyet. Egyrészt az OMM flotta hajóit nem érdemes a vezető tengeri nagyhatalmak flottáival összevetni, mert nem azok ellen készültek, hanem a francia és olasz, esetleg még a görög és török tengerészetek ellen. A Tegetthoff-osztályt 5-6 évvel később kezdték el építeni, mint a többi I. generációs dreadnought osztályt (ennek több oka is volt, Zoli már leírta anno a Viribus Unitis-cikkben), és azokkal ki is állta a versenyt. A probléma ott van, hogy az OMM haditengerészet egy generációnyi lemaradásban volt, mire a Viribus Unitits elkészült, a II. generációs dreadnoughtok már szolgálatban voltak - a vezető tengeri hatalmakanál, a potenciális ellenfelek azonban még mindig az I. generációs egységeiket használták. Vagyis az van, hogy - nálad is - papíron az OMM nyilvánvalóan gyengébb, mint a modernebb egységeket használó nagy tengeri hatalmak, reálértéken azonban az OMM flotta ereje megfelelt a tényleges kihívásoknak (olasz és francia haditengerészetek). Az Ersatz Monarch esetében is ugyan ez a helyzet. II. generációs dreadnought (bár formavilágát tekintve szerintem III. generációs is lehetne), amikor a potenciális ellenfelek már a III. generációs hajóikat építik, ugyanakkor kategóriájában, II. generációsként igen erős lett volna, sem a sebessége, sem a páncélzata nem maradt volna el a többi II. generációsétól. Csak éppen egy generációval le volt maradva. Véleméynem szerint, ha nem tör ki a háború, az OMM haditengerészet felzárkózása a világ élvonalához kb a 60-as, 70-es évekig akkor is eltartott volna, viszont ugyan ez igaz lenne a tényleges ellenfélnek tekinthető olasz és francia haditengerészetekre is.
"Az utobbi sem volt elvonalbeli egyseg a sebessege es pancelzata miatt (a UK/USA/DE/JP vonal ellen) de a Viribus Unitis ettol is annyira elmaradt, hogy valoszinuleg ertelmetlen lett volna egy rajba szervezni oket." - A Teggethoff-osztály 20 csomós sebsséggel, 280 mm-es övpáncéllal, és 12x305 mm-es főfegyverzettel készült, az Ersatz Monarch pedig 21 csomóra, 320 mm-es páncélzattal és 10x350 mm-es fegyverzettel volt tervezve, tehát akkora lényeges különbség nem volt köztük, talán csak az egyel nagyobb lövegméretet az, ami igazán kiemeli a tervezett hajót.
"Az utobbi sem volt elvonalbeli egyseg a sebessege es pancelzata miatt (a UK/USA/DE/JP vonal ellen) de a Viribus Unitis ettol is annyira elmaradt, hogy valoszinuleg ertelmetlen lett volna egy rajba szervezni oket." - A Teggethoff-osztály 20 csomós sebsséggel, 280 mm-es övpáncéllal, és 12x305 mm-es főfegyverzettel készült, az Ersatz Monarch pedig 21 csomóra, 320 mm-es páncélzattal és 10x350 mm-es fegyverzettel volt tervezve, tehát akkora lényeges különbség nem volt köztük, talán csak az egyel nagyobb lövegméretet az, ami igazán kiemeli a tervezett hajót.
Pájer Csaba
2022.05.20 12:16:39
@apro_marosan_petergabor: Na most a belinkelt origós cikkel több probléma is van. Túl azon, hogy az embernek át kell verekednie magát a jelentős méretű, csiricsáré pátoszos ömlengésen, hogy legalább néhány sornyi érdemi információhoz jusson, a végére kiderül, hogy 1., Ráth Gusztávon kívül nem sok tényleges pluszt tartalmaz, 2., az, hogy magyar utasokat szállított Fiuméből New Yorkba, messze nem alap még arra a "kis túlzásra" sem, hogy magyar óceánjáró legyen, a hajók "nemzetiségét" a hajókat tulajdonló társaság bejegyzett országa adta. 3., Ráth Gusztáv szolgálati idejéről (azaz hogy a Titanic elsüllyedésekor ténylegesen rajta volt-e a hajó fedélzetén) nincsen adat sehol, még a Carpathia hivatalos legénységi listáján sem, mindössze annyi bizonyos, hogy 2 útra volt szerződése. 4., Az említett legénységi listában egyedül Ráth Gusztávról és Boris Istvánról állapítható meg, hogy magyarok (utóbbi esetén is csak a név alapján, és nála sem tudható, hogy a Titanic katasztrófájánál még szolgált-e a hajón), a többiek között azonban van "ferdített" horvát (Candriles Jozefin, valójában Josefine Candrilic, ejtsd "Kandrilics") és olasz (Curatolo testvérek); Cservenka Etelka nem szolgált a Carpathián (ő a Lousitanián dolgozott a férjével, túl is élték a hajó elsüllyedését), a testvére, Júlia viszont igen, és ugyan ott volt a Titanic mentésénél, viszont ők sem magyarok, hanem nyitrai szlovákok (ez külön fel is van tüntetve); a Fábián Attilának fordított Fabian Attelio pedig egészen biztosan olasz, minthogy az Attelio egy létező olasz családnév. 5., a teljes cikk források és hivatkozások nélküli.
Összességében elmondható, hogy az általad belinkelt origós cikk tulajdonképpen féligazságok és csúsztatások, valamint szándékos ferdítések masszív halmaza, nyakon öntve egy kis nemzetthy pátosszal. Tipik 2010 utáni origó.
A wikipédiával nem tudom, mit akarsz, vagy mire reagáltál vele. Fejtsd ki nyugodtan, kivéve persze, ha csak egy ilyen lekezelő odavetés volt, hogy "nesze, művelődj..."
Összességében elmondható, hogy az általad belinkelt origós cikk tulajdonképpen féligazságok és csúsztatások, valamint szándékos ferdítések masszív halmaza, nyakon öntve egy kis nemzetthy pátosszal. Tipik 2010 utáni origó.
A wikipédiával nem tudom, mit akarsz, vagy mire reagáltál vele. Fejtsd ki nyugodtan, kivéve persze, ha csak egy ilyen lekezelő odavetés volt, hogy "nesze, művelődj..."
Pájer Csaba
2022.05.21 23:00:11
@apro_marosan_petergabor: "Az o-m flotta a 4 éves háború alatt kb. 10% veszteséget szenvedett" - Ez a tíz százalék kb a járőrözés és missziók közbeni aknárafutások és a kisebb összecsapások eredménye, amely utóbbiak többségét az OM hajók el is vesztették.
"ennek ellenére egyik stratégiai feladatukat - az Adria szövetségestelenítését, a pálforduló Olaszország kompenzálását ellátták" - a valóság ezzel szemben az, hogy az Antant hajók nem akartak bemenni, az OM hajók meg kijönni. Elég könnyű úgy "szövetségesteleníteni" meg "kompenzálni", hogy az ellenfél nem is akar ott lenni, ahonnan el kellene űzni.
"Ha hamarabb kap Horthy szerű parancsnokot (akinek kinevezésekor a német szövetséges valami ilyesmit mondott: "erre az emberre van szükségünk"), többet tudott volna felmutatni." - Talán. Ezt a szót mindig lehagyod mindenhonnan...
"Ennek ellenére a cikk elég átfogóan bemutatja még "standby-ban" is sokrétű tevekénységét, amit azért is tudott megtenni stratégiai feladatával együtt - mert megőrizte állományát..." - megőrizte állományát, a háború utáni hajóbontók és ócskavaskereskedők legnagyobb örömére. Hipp-hipp hurráá... (Erről eszembe jut Zoli Bismarck-os cikkében szereplő megjegyzése: a németek nem akarták lerobbantani a kormánylapátot, hogy nehogy megsérüljenek a hajócsavarok... Nos a hajócsaarok azóta is patent, szinte gyári állapotban megcsodálhatóak a tenger fenekén...)
"Emellett lehet azon tornázni, hogy (Ku)K. (Magyarország) "blokkolta"(vagy nem) a hadseregfejlesztést, meg a flottaépítést, de azért csak lett a flotta, melynek költségeit a háború végén már 36%-ban viselte Mo." - ugh, gec... Szóval, elgáncsoltuk, rugdostuk, de azért milyen büszkék lehetünk, hogy még is csak lett. Mondjuk azzal, hogy csak 36%-ot viselt Mo. a költségekből, elég karcsú ahhoz képest, amekkora arccal sirítjuk a "tengerünket".
"( a Szent István 20.000 tonnás csatahajó is - tervezési hibáival együtt, de erről nem a magyar építő tehet)" - hát nyílván! Szarnak és a kárnak sosincs gazdája. Persze, a mondat tényszerűen igaz, csak épp ez a kényszres és szügségtelen magyarázkodás és mentegetőzés az, ami felk*rja az embert.
"A Hood, "őfelsége legszebb csatahajója" néhány perces tűzpárbaj után néhény másodperc alatt legénységével eltünt a habokban a Bismarck találata után( s a Sheffield romboló is), de ettől a britek büszkék tengerészetükre, s hajóikra, s még mindig rajta vannak a térképen." - Senki nem álíltja, hogy nem kellene, vagy lehetnénk büszkék a magyar szerepvállalásra, a tengerészeti múltunkra. Kiszínezni, meghamisítani nem kellene. Mert ez így nem más, mint a dákórománásggal folytatott, frusztrált hülyeségi verseny.
"Talán lehetne tanulni tőlük valamit is ezekben a nehéz libero időkben..." - ezért mondtam, hogy röhejes, hogy engem vádolsz elfogultsággal.
"ennek ellenére egyik stratégiai feladatukat - az Adria szövetségestelenítését, a pálforduló Olaszország kompenzálását ellátták" - a valóság ezzel szemben az, hogy az Antant hajók nem akartak bemenni, az OM hajók meg kijönni. Elég könnyű úgy "szövetségesteleníteni" meg "kompenzálni", hogy az ellenfél nem is akar ott lenni, ahonnan el kellene űzni.
"Ha hamarabb kap Horthy szerű parancsnokot (akinek kinevezésekor a német szövetséges valami ilyesmit mondott: "erre az emberre van szükségünk"), többet tudott volna felmutatni." - Talán. Ezt a szót mindig lehagyod mindenhonnan...
"Ennek ellenére a cikk elég átfogóan bemutatja még "standby-ban" is sokrétű tevekénységét, amit azért is tudott megtenni stratégiai feladatával együtt - mert megőrizte állományát..." - megőrizte állományát, a háború utáni hajóbontók és ócskavaskereskedők legnagyobb örömére. Hipp-hipp hurráá... (Erről eszembe jut Zoli Bismarck-os cikkében szereplő megjegyzése: a németek nem akarták lerobbantani a kormánylapátot, hogy nehogy megsérüljenek a hajócsavarok... Nos a hajócsaarok azóta is patent, szinte gyári állapotban megcsodálhatóak a tenger fenekén...)
"Emellett lehet azon tornázni, hogy (Ku)K. (Magyarország) "blokkolta"(vagy nem) a hadseregfejlesztést, meg a flottaépítést, de azért csak lett a flotta, melynek költségeit a háború végén már 36%-ban viselte Mo." - ugh, gec... Szóval, elgáncsoltuk, rugdostuk, de azért milyen büszkék lehetünk, hogy még is csak lett. Mondjuk azzal, hogy csak 36%-ot viselt Mo. a költségekből, elég karcsú ahhoz képest, amekkora arccal sirítjuk a "tengerünket".
"( a Szent István 20.000 tonnás csatahajó is - tervezési hibáival együtt, de erről nem a magyar építő tehet)" - hát nyílván! Szarnak és a kárnak sosincs gazdája. Persze, a mondat tényszerűen igaz, csak épp ez a kényszres és szügségtelen magyarázkodás és mentegetőzés az, ami felk*rja az embert.
"A Hood, "őfelsége legszebb csatahajója" néhány perces tűzpárbaj után néhény másodperc alatt legénységével eltünt a habokban a Bismarck találata után( s a Sheffield romboló is), de ettől a britek büszkék tengerészetükre, s hajóikra, s még mindig rajta vannak a térképen." - Senki nem álíltja, hogy nem kellene, vagy lehetnénk büszkék a magyar szerepvállalásra, a tengerészeti múltunkra. Kiszínezni, meghamisítani nem kellene. Mert ez így nem más, mint a dákórománásggal folytatott, frusztrált hülyeségi verseny.
"Talán lehetne tanulni tőlük valamit is ezekben a nehéz libero időkben..." - ezért mondtam, hogy röhejes, hogy engem vádolsz elfogultsággal.
1917 február nyolcadikán bekövetkezett halála után Anton Haus vezértengernagyot Maximilian Njegovan altengernagy követte az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének főparancsnoki tisztségben. Az 1858-as születésű Njegovan addig az I. Csatahajóraj Első Osztályát, vagyis a Tegetthoff és Prinz…..
Pájer Csaba
2022.05.04 00:31:37
@bz249: Úgy látszik ez ilyen monarchiából visszamaradt sajátosság, hogy kicsiben szeretünk mindent murvára túlbonyolítani. Az Adrián nem sok értelme volt úgy tenni, mintha az OM és az Antant flotta jütlandra készülne, de mégis ez történt. Mondhatni, túl komolyan vették magukat, kb az első "puskalövésig". Bár ez tényleg a kövi résztől függ, és nem tartom túl okos dolognak előre prekoncepcionálni, de ez nagyon ki kívánkozik belőlem már az olvasás óta: szvsz Horthy azért csinált hátraarcot a Pista elsüllyedése után, mert túlságosan komolyan vette kb az egész adriai tengeri háborút, és úgy gondolta, hogy a "lelepleződés" plusz a veszteség teljesen lábon lőtte a hadműveletet (mintha a fél flottát kilőtték volna), pedig - szerintem - lehetett volna folytatni, de a valós tények úgy is a kövi részből derülnek majd ki.
Pájer Csaba
2022.05.04 13:31:25
@bz249: Ugh... ez azért most picit leverte a biztosítékot, eltart egy 20 percig míg újra bootolok... Lehet, hogy akad valami okosabb, aki szebben megfogalmazza majd (remélem), de azért nem csak az számított, hogy több ágyúd van, mint az ellennek, hanem az is, hogy azok milyenek és hogyan használod őket. A II. vh-ra (de már szerintem az I.-ben is) már egész sokrétűen kialakult az egyes felszíni hadihajók elosztásának és felhasználásának a mikéntjei, ehhez jöttek még a tengók és a CV-k. És akkor az olyan dolgokról, mint találati arány, nem is beszéltünk. Amit írsz, az talán igaz lehetett általánosságban a vitorlás-korszakban (Trafalgar ugye, de igazából a dolog nagyszerűségét nem az egyszerűsége adta, hanem a formabontó mivolta, mert egy évszázados doktrínát tört meg vele), de még ott se mindig, lásd Duguay-Trouin taktikai húzásai, amikkel sokszor túlerő ellenében is nyert. Ráadásul az általad is emlegetett Tegetthoff pont, hogy egy mennyiségi és minőségi fölényben lévő olasz flotta ellen győzött Lissánál. A vitorlás-korban amúgy is korlátozó tényező volt a szél, mert redukálta a manőverezhetőségi lehetőségeket. A gőzkorszakkal és a modern páncélosokkal nőtt a taktikai mozgástér, ráadásul a veszteségeknek már komoly hatása volt a szélesebb társadalmi hozzáállásra, így olyan taktikákra lett szükség amikkel minimalizálható a kockázat. Ezek még - szerintem - tök természetes dolgok, egyenesen következnek a hadi és technológiai fejlődésből, de amiről én beszéltem, az az a fajta túltervezés, ami egy jütland-, vagy doggerbanki flotta-ütközetet feltételez negyed akkora méretű és erejű flották között.
1942 július 29-én, a Szuezi-csatorna déli kijáratánál fekvő Port Tewfik kikötőjében az utasok megkezdték a beszállást a móló mellé álló Laconia gőzösre, mely Afrika megkerülésével Angliába indult vissza. Az utasok többsége nem saját elhatározásából szállt hajóra, a Dél-Afrikába, illetve Angliába…..
Pájer Csaba
2022.04.12 20:42:35
@Oktán Pista: Tulajdonképpen igazad van, lehet kicsit túlzás volt, valóban. De kinyílik a bicska a zsebemben, mikor álságos a szemforgatás, mert az ugyan úgy aláássa a nevezett ideákat (mondjuk valahol az ideák természetének a része, hogy aláásódjanak, képviselőik meg elbukjanak, de na...) - és ez az a pont, ahol kapcsolódik a dolog a modern társadalmi problémákhoz, sérelmi-, és trauma-kultuszokhoz, mert pont így működnek, illetve a szocializáció mentén vissza is hatnak az ilyen esetek értékelésére is. Ahogy írtad, ez egy gondolati ív, nem pedig közös nevező.
Pájer Csaba
2022.04.24 02:54:34
@omron: Szerintem tudod, hogy nem arra gondolt... ;-)
Miután életem első 50 évét szinte teljes egészében a Nyugat-Dunántúl területén töltöttem, a második 50 évbe lépve úgy gondoltam, megérett már a helyzet arra, hogy kicsit kidugjam az orromat a tágabb környezetbe is. A tágabb környezet fogalmát elég tágan értelmeztem, mert elsőre rögtön nagyot léptem,…..
Pájer Csaba
2022.03.25 16:14:28
@savanyújóska: "És még csak nem is én találtam ki, a magyarok ott tényleg így kategorizálják a jachtokat." - oké. Nekem amúgy tetszik ez a fajta kategorizálás. :-)
Az első világháború utáni évtizedben szűkös idők jártak az olasz haditengerészetre. A háborúban szinte csődbe ment ország költségvetéséből nem futotta nemhogy a flotta bővítésére, de még a meglevő hajók fenntartására sem. A harmincas évekre minden csatahajót tartalékállományba helyeztek, vagy…..
Pájer Csaba
2022.03.08 02:46:32
@eMM2: Tulajdonképpen a tekintélyelvű, autokratikus rendszerek gyári hibája ez, hiszen a természetükből fakad: tekintélyelvűek, ezért mindent hatalmi pozícióból, parancsra akarnak elérni, az ilyen kormányzás pedig - még ha egyes döntések kifejezetten előre mutatóak is - rövid úton redukálják a népszerűséget, talán csak a legfanatikusabb hívek kivételével. Ezért nem működött ott a pátoszos dicső Róma hívószava, ahogy nálunk se működik at the moment az árvalányhajas nemzethyeskedés - felülről irányított, nem organikus, valóság-idegen, giccses és végtelenül kínos. Csak nincs mit tenni, mert velük van az Erő.
A csatahajók manőverezőképességét befolyásoló torpedótalálatok leghíresebb példája nyilvánvalóan a Bismarck esete. A hatalmas hajó egyetlen találattól vált béna kacsává, és könnyű prédává az őt üldöző angol hadihajók számára. A nevezetes eseményt rengetegen feldolgozták már, s a sztori minden, a…..
Az év eleji újsághírek között találtam rá véletlenül egy szomorú, de nem váratlanul érkező hírre, ami a blog törzsvendégeit is érdekelheti, hiszen annak egyik főszereplőjéről többször is esett már itt említés. A hír röviden abból áll, hogy az US Navy eladta két leselejtezett anyahajóját egy…..
A versaillesi egyezmények által rájuk kényszerített kvóták betartásával a németek a húszas években kezdték el a háború utáni első nagy hadihajóik építését, melyek tízezer tonnás engedélyezett vízkiszorítása nem tett lehetővé olyan képességeket, amik a német haditengerészet kívánalmait kielégítették…..
Pájer Csaba
2022.01.19 21:54:32
@at900: Az I. vh előtti hajók állóképessége az I. és II. vh-s társaikkal szemben jórészt annak is köszönhető, hogy borzalmasak voltak a találati arányok (a találati arány az egyés XX. sz első felében olyan 1-2% körül mozgott, csak pl Csuzimánál több ezer gránátból, a II. vh-ban meg már csak pár száz lövésből) és rengetegféle különböző kalibert használtak, amik nagyon sokszor nem voltak "kompatibilisek" az ellenséges hajó páncélzatával. A Dreadnought uniformizálta mind a páncélzatot, mind a lövegtípusokat, amivel egyszerűsödött ugyan a kezelés, viszont megnövekedett az esélye a szerencsés találatoknak. És ugye nem elhanyagolható a torpedók fejlődése és a repülőgép megjelenése, illetve velük párhuzamosan az ellenük való passzív szerkezeti védelem, ami inverz módon megint csak az általános állóképességet gyengítette valamelyest.
Az előző posztban részletesen tárgyaltuk, hogyan bénította meg egyetlen torpedó az angolok akkor legmodernebb csatahajóját, a Prince of Wales-t. Említettem, hogy a hasonló esetek nem mentek ritkaságszámba, a különösen sebezhető hajócsavarok és kormánylapátok szinte mágnesként vonzották az ellenséges…..
Miközben a britek Európában a németekkel küszködtek, a Távol-Keleten a japánok egyre rámenősebben nyomultak előre, kihasználva az európai országok meggyengülését. Miután az amerikaiaknak benyalni akaró britek 1922-ben felmondták a több évtizedes múltra visszatekintő, és addig mindkét fél számára…..
Pájer Csaba
2021.12.15 08:41:19
@Crip Lee: Ilyet itt nem szokás mondani.
Néhány héttel a Genova elleni támadást követően az Ark Royal ismét elhagyta a mediterrán térséget, és visszatért az Atlanti-óceánra. Előző hónapban ugyanis a németek két csatacirkálója kitört az óceánra, hogy ott az angol kereskedelmi hajózást támadják. A Force H március nyolcadikán azzal az…..
Pájer Csaba
2021.11.13 11:47:16
A Dreadnought megépítéséhez az angolok eredetileg azt a reményt fűzték, hogy a hajóval véget fog érni a gazdaságilag már akkor is nagyon megterhelő flottaépítési verseny. A britek úgy vélték, a Dreadnought meggyőző erővel fogja demonstrálni az angol ipar és az angol haditengerészet…..
Pájer Csaba
2021.10.14 15:09:12
@bz249: Kétlem.
1.,
- Dreadnought:
5 × twin 12 in (305 mm) guns
27 × single 12-pdr (3 in (76 mm)) guns
5 × 18 in (450 mm) torpedo tubes
- Satsuma:
2 × twin 12 in (305 mm) guns
6 × twin 10 in (254 mm) guns
12 × single 4.7 in (120 mm) guns
8 × single 12 pdr (3 in (76 mm)) guns
5 × 18 in (457 mm) torpedo tubes
Ebből is látszik, hogy más volt az alap elgondolás a két osztálynál - a Satsuma szemmel láthatóan multifunkciósnak készült, a Dreadnought-al Fischer pedig csak egy nagyot akart durrantani, hogy "lám nekünk van a legnagyobb f*szunk, igaz, hogy nem jó semmire, de arra nagyon".
2., Mint aki tanult japánt, a "satsuma" egyáltalán nem hangzik bénán. Szerintem egyszerűen találtak volna a típusnak más nevet. Vagy - lévén akkor még Európa-központú a világ - akkor is dreadnought lett volna a nevük.
3., Ha a japánok szarrá teperik magukat, akkor se lettek volna előbb kész. A japán ipar a fasorban se volt akkoriban. Érdemes korabeli felvételeket nézni a japán hétköznapokról, megdöbbentő hasonlóságok fedezhetőek fel Tokió és egy zsúfoltabb búcsú között egy nógrád-megyei zsákfaluban, 100%-os kisebbségi ráta mellett.
1.,
- Dreadnought:
5 × twin 12 in (305 mm) guns
27 × single 12-pdr (3 in (76 mm)) guns
5 × 18 in (450 mm) torpedo tubes
- Satsuma:
2 × twin 12 in (305 mm) guns
6 × twin 10 in (254 mm) guns
12 × single 4.7 in (120 mm) guns
8 × single 12 pdr (3 in (76 mm)) guns
5 × 18 in (457 mm) torpedo tubes
Ebből is látszik, hogy más volt az alap elgondolás a két osztálynál - a Satsuma szemmel láthatóan multifunkciósnak készült, a Dreadnought-al Fischer pedig csak egy nagyot akart durrantani, hogy "lám nekünk van a legnagyobb f*szunk, igaz, hogy nem jó semmire, de arra nagyon".
2., Mint aki tanult japánt, a "satsuma" egyáltalán nem hangzik bénán. Szerintem egyszerűen találtak volna a típusnak más nevet. Vagy - lévén akkor még Európa-központú a világ - akkor is dreadnought lett volna a nevük.
3., Ha a japánok szarrá teperik magukat, akkor se lettek volna előbb kész. A japán ipar a fasorban se volt akkoriban. Érdemes korabeli felvételeket nézni a japán hétköznapokról, megdöbbentő hasonlóságok fedezhetőek fel Tokió és egy zsúfoltabb búcsú között egy nógrád-megyei zsákfaluban, 100%-os kisebbségi ráta mellett.
A német csatacirkálók kilencedikén délután érkeztek meg Trondheimbe, ahol azonnal hozzáláttak a kárelhárításhoz. A búvárok felmérték a Scharnhorst sérüléseinek mértékét, a Huascaran és Parat műhelyhajókról érkező szakemberek pedig azonnal nekifogtak az ideiglenes javításoknak. Az rögtön nyilvánvaló…..
Pájer Csaba
2021.09.30 19:05:25
@bz249: Hát... mondjuk pontosan ugyan úgy, ahogy bármelyik haditechnikai eszköz? Hogy használják és harcba vetik? Ez vagy egy nagyon hülye kérdés volt a részedről, vagy valahová ki akarsz lyukadni vele, de ez esetben megragadnám az alkalmat arra, hogy jelezzem: nem nagyon vagyok barkochbázós hangulatban.
Pájer Csaba
2021.09.30 19:13:32
@bz249: "A BB szerintem oncelu fegyver, mas BB-k elpusztitasara hellyel-kozzel alkalmas egyebre meg eleg mersekelt modon." - definíció alapján a BB feladata az ellenséges felszíni egységek megsemmisítése, prioritásként az ellenséges BB-kkel, BC-kkel, majd CA-k és DD-k (ez utóbbi ellen volt ugye kitalálva a másodlagos tüzérség). Az a fajta "all big gun ship", amit Fischer erőltetett másodlagosok nélkül, az már a kortársak szemében is szimpla agyrém volt, nem is erőltették utána sehol soha. Namármost. Ennek a feladatkörnek a BB-k az adott technológiai színvonalon a lehető legmaximálisabban megfeleltek (ami nem egyenlő a tökéletessel). Mondok hasra ütésre egy arányt, a hatékonysága mondjuk 3/10 volt. Ehhez képest jelentett ugrást a CV, ami ugyan ezt a feladatot a II. VH végére már 7/10-en végezte (10/10-et ugye a támadó és védekező fegyverrendszerek állandó fejlődési versenye miatt, azonos technológiai szinten lévő ellenfelek esetén sosem, még a mai korban sem lehet elérni).
Pájer Csaba
2021.09.30 19:24:49
@bz249: kepes a BB (koltseg)hatekonyan beavatkozni a szarazfoldon folyo harcokba? - a szárazföldi hadsereg képes ugyan erre a tengeren?
Alkalmas-e a BB a kereskedelmi/utanpotlasi vonalak biztositasara? - ez volt a feladata? Nem. Akkor meg?
Kepes az ellenseg kereskedelmi/utanpotlasi vonalait (koltseg)hatekonyan zavarni? - Te most komolyan a már kiscsikó korában elbaszott német portyázó-hadviselést kéred számon?
Kepes ellenseges strategiai celpontokat (pl. kikotovaros) fenyegetni/elpusztitani? - Hát azért ez egy erős igen.
Alkalmas-e a BB a kereskedelmi/utanpotlasi vonalak biztositasara? - ez volt a feladata? Nem. Akkor meg?
Kepes az ellenseg kereskedelmi/utanpotlasi vonalait (koltseg)hatekonyan zavarni? - Te most komolyan a már kiscsikó korában elbaszott német portyázó-hadviselést kéred számon?
Kepes ellenseges strategiai celpontokat (pl. kikotovaros) fenyegetni/elpusztitani? - Hát azért ez egy erős igen.
A nagyhatalmak közt a XIX. század végén kezdődő navalista versengés nagyon súlyos következményekkel járt a Nyugatra nézve. Nem nagy túlzás azt állítani, a nyugati nagy- és középhatalmak közti viszonyt ez az értelmetlen vetélkedés mérgezte meg, és tette tönkre. Közvetve ez volt az egyik oka a két…..
Pájer Csaba
2021.09.19 11:55:13
@molnibalage: "Mert tudommal széntüzelésű kazánnal az életben nem ér el olyan teljesítménysűrűséget ÉS rugalmasságot, mint olajtüzelésűvel. " - erről azt hiszem volt már itt egy cikkben egy elejtett mondat, miszerint annyira nem volt bölcs dolog a britek részéről szénről olajtüzelésre átállni, amikor a széntől roskadoztak a támaszpontok, olajmezőjük meg - akkor még asszem' nem tudtak az Északi-tengerről - nem volt egy se. Erről a teljesítmény-dologról nem tudok semmit.
Pájer Csaba
2021.09.19 13:30:03
@kunzoo: (A kérdés nem nekem szólt, szóval csak zárójelesen válaszolok rá: egyszerűen azért, mert mindenki más is átállt az olajtüzelésre, plusz ők nem a Balti-tengeren való működésben, hanem az óceánokon való portyázás hülyeségében hittek, oda meg egyszerűbb ellogisztikázni és átrakodni az olajat, mint a szenet. Szerintem.)
A repülés az ember egyik legrégibb álma, ám gyakorlati megvalósítása sokáig lehetetlennek tűnt. Az első, még irányíthatatlan léghajók csak a XVIII., az első siklórepülők pedig a XIX. század végén tűntek fel. A mai értelemben vett repülőgépek csak a XX. század elején jelentek meg, bár az első úttörők…..
Pájer Csaba
2021.01.28 17:19:21
@Ivan Ketler: Ebben a közösségben sokszor, sokféleképpen lefutott meccs már a "repülőgép-hordozó" kontra "repülőgép-anyahajó" vita, felesleges megint gerjeszteni, pláne ilyen lekezelő hangnemben. Zoli következetesen és számára teljesen logikusan a "repülőgép-anyahajó" kifejezést használja, és ez szerintem sehol az írásaiban nem okoz értelmezési gondokat, csak azok számára, akik szándékosan félre akarják azt érteni és kifejezetten keresik a konfliktust. Mondom ezt úgy, hogy én, a személyes használatomban, jobban kedvelem a "repülőgép-hordozó" kifejezést.
Pájer Csaba
2021.01.31 01:24:57
@molnibalage:
"Melyik részét nem éred annak, hogy a
VILÁGHÁBORÚ
UTÁNI
LÉGVÉDELMI
és
VADÁSZGÉP
FEJLESZTÉSEKRŐL
BESZÉLTEM"
Én speciel azt nem értem, hogy ezt te hol tetted egyértelművé, mármint azelőtt, hogy lebasztál mindenkit ezzel kapcsolatban? Mert apró_marosán_gábor írt valamit, eléggé egyértelműen a 20-as, 30-as évek szovjet államigazgatási módszerekről, a Te repülőgép-fejlesztési kommented után, és ami még csak nem is rád volt reflektálás, majd onnatól kezdve te úgy vetted, mintha veled akarna vitatkozni, pedig kurvára nem. Fellengzősen odatoltál neki egy linket egy sornyi kioktatással, majd utána a következő megszólalásod az volt, hogy az állítása "netto baromság" - így, kinyilatkoztatva. Végül meg Te vagy kiakadva, hogy Te nem is arról beszélsz, amiről a többiek. Nézd, értem én, hogy te egy ilyen geci nagy szaktekintély vagy, meg ilyenek (letöltöttem a belinkelt írást - respect), de a lófasznak is van vége. Ne legyen már mindenkinek a kurva anyját, csak azért mert veled egy bolygón mernek lélegezni. Köszi.
"Melyik részét nem éred annak, hogy a
VILÁGHÁBORÚ
UTÁNI
LÉGVÉDELMI
és
VADÁSZGÉP
FEJLESZTÉSEKRŐL
BESZÉLTEM"
Én speciel azt nem értem, hogy ezt te hol tetted egyértelművé, mármint azelőtt, hogy lebasztál mindenkit ezzel kapcsolatban? Mert apró_marosán_gábor írt valamit, eléggé egyértelműen a 20-as, 30-as évek szovjet államigazgatási módszerekről, a Te repülőgép-fejlesztési kommented után, és ami még csak nem is rád volt reflektálás, majd onnatól kezdve te úgy vetted, mintha veled akarna vitatkozni, pedig kurvára nem. Fellengzősen odatoltál neki egy linket egy sornyi kioktatással, majd utána a következő megszólalásod az volt, hogy az állítása "netto baromság" - így, kinyilatkoztatva. Végül meg Te vagy kiakadva, hogy Te nem is arról beszélsz, amiről a többiek. Nézd, értem én, hogy te egy ilyen geci nagy szaktekintély vagy, meg ilyenek (letöltöttem a belinkelt írást - respect), de a lófasznak is van vége. Ne legyen már mindenkinek a kurva anyját, csak azért mert veled egy bolygón mernek lélegezni. Köszi.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz