Adatok
ködszurkálógaluska
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ismeretségi köröm egyes - mások által fiatalnak mondott - szociológiai tenyészete mostanában azzal tesztel, hogy ők leköltöznek vidékre. Mikor elkezdik a Budapest élhetetlen, bezzeg a vidéki friss levegő mantrát, már tudom mivel folytatják. Amidőn pedig udvariasan végighallgatom érvelésüket a…..
Ahogy azt A Nagy ciklus c. fejezetben láttuk, Antonio Bonfini még tudott olyan évkönyvekről, amelyek Attila galliai hadjáratát és Szent Orsolya mártíromságát Anterus pápasága és Maximinus császársága idejére tették. Mivel Anterus néven csak egyetlen pápa élt, és ő is csak…..
ködszurkálógaluska
2012.10.26 20:58:13
@gigabursch:
I. László király Piroska nevű lánya Komnénosz II. János bizánci császár felesége lett. László király után testvérének, Gézának a fia, Könyves Kálmán került a trónra, akinek öccse Álmos herceg igényt formált az utódlásra. Azonban Könyves Kálmán a fiát, a későbbi II. Istvánt jelölte a trónra. Álmos herceget egy lázadása után megvakíttatta és kolostorba záratta. Álmos herceg 1125-ben Bizáncba menekült, ahol 1129-ben meghalt. Menekülése után István hadat üzent Bizáncnak, mivel nem adták ki Álmos herceget. A háborúnak Álmos herceg halála vetett véget 1130-ban.
A vak Álmos tehát unokatestvéréhez, apja (Géza) testvérének (Szent Lászlónak) leányához, Piroskához, s annak férjéhez, Komnénosz János bizánci császárhoz menekült, mégpedig saját unokaöccse, II. István magyar király elől. Valószínűleg nem üres kézzel érkezett meg Bizáncba, a legnagyobb valószínűség szerint magával vitte az uralom szimbólumát, a Szent Koronát is. Komnénosz János a Szent László leányával, Piroskával kötött házassága révén vélhetően amúgyis a magyar korona várományosának tekintette magát.
Mármost ha fellapozzuk a Művészeti Lexikont a bizánci művészet címszónál, vagy bármely más kiadványt, amely közli a konstantinápolyi Hagia Sophia mozaikjainak képét, döbbenten fogjuk meglátni a Komnénosz Jánost és Piroska (Eiréné- Irén) császárnét ábrázoló mozaikon, hogy a császár fején egy olyan - elnagyoltan ábrázolt korona látható, melyet több jellemzője a Szent Korona szakasztott másává avat. E korona abroncs részéből ugyanúgy, mint a Szent Koronánál függők lógnak alá. A félgömb-szerű zárt koronát felül kereszt ékesíti, akárcsak a magyar királyi ékszert. Itt is négy keresztpánt alkotja a kupolahatást, ám a keresztpántok ehelyütt a magyar koronához képest 45 fokkal el vannak forgatva. Ez a különbség azonban adódhat abból is, hogy a legnagyobb felület ábrázolási elvének megfelelően a mozaik alkotója meglehetősen szabadon kezelte témáját, s a keresztpántokat olyan szögben ábrázolta, amelyben a pántokból a lehető legtöbb látható. A homlok feletti félköríves a zománc számára készült foglalat is jól látható, ám a legjellemzőbb elem melletti kisebb oromdíszeket már nem örökítette meg a művész. A Komnénosz Jánoson látható korona vizuális összképe azonban feltétlenül a magyar Szent Korona formáit és arányait idézi fel.
a legvalószínűbben az következik, hogy nem a magyar Szent Koronának volt a mintája a bizánci kamelaukion, hanem éppenséggel a vak Álmos herceg által unokatestvérének, Piroskának és férjének, Komnénosz Jánosnak bizánci udvarába menekített és Komnénosz János fején a Hagia Sophiában megörökített Szent Korona lett a mintája a bizánci zárt koronának.
Alátámasztja e feltevést az is, hogy ha a bizánci korona lett volna a mintája a magyarnak, úgy ez azt is jelenti, hogy a bizánci korona súlya, szimbolikus ereje nagyobb a magyarénál. Hiszen a példakép mindig értékesebb az utánzatnál. Ez esetben azonban Michael Anchialosz pátriárka 1166-ban miért buzdította volna I. Manuel Komnénosz bizánci császárt arra, hogy csak azért foglalja el Székesfehérvárt, hogy a másolatszámba menő magyar királyi ékszert megszerezze? (ld. Kovács-Lovag i.m. 8. oldal) A monográfia által is hivatkozott eme dokumentum is bizonyítja, hogy Bizáncból a Szent Koronára nem mint másolatra, hanem mint mintául szolgáló szakrális tárgyra tekintettek.
Hát ennyit lehet tudni a korona bizánci kalandjáról Gregor Kristóf és Móricz Leó munkájából.
Forrás: magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/mult-jelen-jovo/kitalalt-kozepkor/item/3389-ha-illignek-igaza-van/3389-ha-illignek-igaza-van?start=8
üdvözlettel: ködszurkálógaluska
I. László király Piroska nevű lánya Komnénosz II. János bizánci császár felesége lett. László király után testvérének, Gézának a fia, Könyves Kálmán került a trónra, akinek öccse Álmos herceg igényt formált az utódlásra. Azonban Könyves Kálmán a fiát, a későbbi II. Istvánt jelölte a trónra. Álmos herceget egy lázadása után megvakíttatta és kolostorba záratta. Álmos herceg 1125-ben Bizáncba menekült, ahol 1129-ben meghalt. Menekülése után István hadat üzent Bizáncnak, mivel nem adták ki Álmos herceget. A háborúnak Álmos herceg halála vetett véget 1130-ban.
A vak Álmos tehát unokatestvéréhez, apja (Géza) testvérének (Szent Lászlónak) leányához, Piroskához, s annak férjéhez, Komnénosz János bizánci császárhoz menekült, mégpedig saját unokaöccse, II. István magyar király elől. Valószínűleg nem üres kézzel érkezett meg Bizáncba, a legnagyobb valószínűség szerint magával vitte az uralom szimbólumát, a Szent Koronát is. Komnénosz János a Szent László leányával, Piroskával kötött házassága révén vélhetően amúgyis a magyar korona várományosának tekintette magát.
Mármost ha fellapozzuk a Művészeti Lexikont a bizánci művészet címszónál, vagy bármely más kiadványt, amely közli a konstantinápolyi Hagia Sophia mozaikjainak képét, döbbenten fogjuk meglátni a Komnénosz Jánost és Piroska (Eiréné- Irén) császárnét ábrázoló mozaikon, hogy a császár fején egy olyan - elnagyoltan ábrázolt korona látható, melyet több jellemzője a Szent Korona szakasztott másává avat. E korona abroncs részéből ugyanúgy, mint a Szent Koronánál függők lógnak alá. A félgömb-szerű zárt koronát felül kereszt ékesíti, akárcsak a magyar királyi ékszert. Itt is négy keresztpánt alkotja a kupolahatást, ám a keresztpántok ehelyütt a magyar koronához képest 45 fokkal el vannak forgatva. Ez a különbség azonban adódhat abból is, hogy a legnagyobb felület ábrázolási elvének megfelelően a mozaik alkotója meglehetősen szabadon kezelte témáját, s a keresztpántokat olyan szögben ábrázolta, amelyben a pántokból a lehető legtöbb látható. A homlok feletti félköríves a zománc számára készült foglalat is jól látható, ám a legjellemzőbb elem melletti kisebb oromdíszeket már nem örökítette meg a művész. A Komnénosz Jánoson látható korona vizuális összképe azonban feltétlenül a magyar Szent Korona formáit és arányait idézi fel.
a legvalószínűbben az következik, hogy nem a magyar Szent Koronának volt a mintája a bizánci kamelaukion, hanem éppenséggel a vak Álmos herceg által unokatestvérének, Piroskának és férjének, Komnénosz Jánosnak bizánci udvarába menekített és Komnénosz János fején a Hagia Sophiában megörökített Szent Korona lett a mintája a bizánci zárt koronának.
Alátámasztja e feltevést az is, hogy ha a bizánci korona lett volna a mintája a magyarnak, úgy ez azt is jelenti, hogy a bizánci korona súlya, szimbolikus ereje nagyobb a magyarénál. Hiszen a példakép mindig értékesebb az utánzatnál. Ez esetben azonban Michael Anchialosz pátriárka 1166-ban miért buzdította volna I. Manuel Komnénosz bizánci császárt arra, hogy csak azért foglalja el Székesfehérvárt, hogy a másolatszámba menő magyar királyi ékszert megszerezze? (ld. Kovács-Lovag i.m. 8. oldal) A monográfia által is hivatkozott eme dokumentum is bizonyítja, hogy Bizáncból a Szent Koronára nem mint másolatra, hanem mint mintául szolgáló szakrális tárgyra tekintettek.
Hát ennyit lehet tudni a korona bizánci kalandjáról Gregor Kristóf és Móricz Leó munkájából.
Forrás: magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/mult-jelen-jovo/kitalalt-kozepkor/item/3389-ha-illignek-igaza-van/3389-ha-illignek-igaza-van?start=8
üdvözlettel: ködszurkálógaluska
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
-------------
Sokféle szempontot lehet felsorolni pro és kontra, de az élethelyzet, a lehetőségek és a hajlamok sok mindent meghatároznak. Az élethelyzet alatt értendő, hogy aktív korúról van szó, avagy nyuggerről. Amíg az ember fia munkahelyre jár dolgozni, addig a városi létezés előnyösebb. A lehetőségek alatt értem a konvertálható szaktudást, bejárási lehetőséget. A hajlamokról pedig felesleges lenne értekezni, mivel egyértelmű. Van akinek a vidék, másnak a pláza. Az életkor szintén meghatározó lehet, mivel fiatalabb korban az ember a nyüzsgést és a szórakozást keresi, míg idősebbek már a nyugalmasabb elfoglaltságokat. Ezért a város vagy vidék kérdése generációs kérdés is lehet, tekintettel az élethelyzet kritériumára. Ennek a körülménynek mellőzése vakvágányra viszi a kérdést, bár a poszt tartalma eléggé egyértelműen nem a nyuggerekről, hanem az aktív korúakról szólt.
Azonban azt is látni kell, hogy a vidéki életnek nemcsak előnyei és hátrányai vannak, amik közt választani kell azoknak akik dönteni készülnek, hanem fontos szerepe van abban, hogy a meglévő településszerkezet megmaradjon, ne sorvadjon el. Ezért a poszt végkicsengését tendenciózusnak, érvelését egyoldalúnak tartom. Az igaz, hogy a gazdálkodói életmódhoz való visszatérés már egy-két generáció után is nehéz, azonban a poszter nem érintette annak kérdését, hogy az élethez szükséges alapvető javak előállítása a vidék feladata, ezért a vidéki tevékenység a városi lét feltételeinek is alapja és ennek okán létjogosultsága vitathatatlan! A technikai forradalom áldása nyomán feleslegessé váló embertársaink életbenmaradásának egyetlen lehetősége, ha vidékre költözve megtermelik saját táplálékukat és megélhetésük egyéb feltételeit is megteremtik. Ez az a tevékenység, amelyet a technikai/technológiai forradalom az egyén szintjén kevésbé érint. A közelmúlt bankrációs ámokfutása sokak számára ezt az egyetlen túlélési lehetőséget hagyta meg. Nem kellene őket negatív kicsengésű gondolatokkal terhelni, bár valószínűleg éppen ők nem olvassák a blogot. A vidéki életforma az a minimum, ahová a még tevékeny ember visszahúzódhat emberi önérzetének megtartásával. Emellett a jelenlegi civilizációs zsákutcából való kilépés lehetőségét is nyújtja azáltal, hogy alkotóerejét és élniakarását a városihoz képest nehezebb körülmények inspirálják. A városi létezés a technikai/technológiai forradalomnak volt szükséges velejárója, eredménye a természettől való elidegenedés, gazdasági érdek által motívált kényelem igény kialakulása, foglalkoztatási és szolgáltatási kiszolgáltatottság voltak. A technológiai fejlődés jelen szintjén a városi életmód és gazdasági érdekű előnyei, melyek az állam és a munkaadó részéről jelentkeztek, szerepét kezdi veszteni. Ennek következménye a foglalkoztatottság csökkenése, a szolgáltatások drágulása, illetve visszafejlesztése. Ezért a vidékre költözés ennek a gazdasági-társadalmi helyzetnek szükségszerű és egyedül értelmes társadalmi leképeződése, amely alternatív megoldások keresésének lehetőségével képes kezelni az elérhetetlenné váló szolgáltatásokat!