Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kristalyviz

0 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2012.10.04. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Pénzügy 2. kérdés 2012.12.03 10:29:01
Sokat lehet hallani a lakosság eladósodottságáról, különösen a deviza-alapú hitelekről. Egyéni hitelfelvevőként milyen szempontokat mérlegelne annak eldöntésére, hogy igénybe vegyen-e hitelt, milyen összegűt és milyen típusút? …..
kristalyviz 2012.12.07 03:10:57
Véleményem szerint a hitelt, a hitelhez való folyamodást nem szabad ennyire ördögtől való dologként beállítani. A meggondolatlan hitelfelvevés sajnos ugyan sokakat taszított a tönk szélére, ugyanakkor hitel nélkül nincs fejlődés, nincs előrelépés, kockázatvállalás nélkül pedig nyereség sincs.

Devizahitelt én sem vennék föl (ennek okait azt hiszem fölösleges lenne ecsetelnem). Hitelfelvételkor utánanéznék az adott konstrukció részleteinek (THM, szerződésmódosítási lehetőségek..), hitelt leginkább lakásvásárlás miatt vennék föl, egyéb esetben, pl. befektetés esetén nagyon alaposan mérlegelném a lépés kockázatát a megtérülés valószínűségét. A jelzálogalapú hitelkonstrukciókat lehetőség szerint elkerülném, az véleményem szerint túlságosan nagy kockázatot jelent.
Vállgazd Blog Pénzügy 1. kérdés 2012.12.03 10:27:23
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Érdemes-e igénybe venni? Milyen érvek szólnak az igénybevétele mellett és ellen? Inspirációként:…..
kristalyviz 2012.12.07 03:00:05
Valóban szükségszerű a két konstrukció (DH1 és DH2) megkülönböztetése. A Diákhitel 1 nyilvánvalóan kedvezőtlenebb a magasabb kamata miatt, ugyanakkor a kettő közül csak ez szabad felhasználású, így pl. aki vidékről költözik fel, s például lakhatás vonatkozásában is hitelre szorul kénytelen ezt (is) igénybe venni.
A diákhitelt egy fontos és jó eszköznek tartom, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy az oktatásból az állam (majdnem mindenhol) egyre inkább pénzt von ki, a diákoknak saját maguknak kell finanszírozni tanulásukat, sok közülük ezt csak hitellel tudja megvalósítani.
A DH2 jelenleg kedvező feltételekkel működik, én magam is fölvettem, de fontos megemlíteni, hogy a DH1-et is alacsony kamattal vezették be, majd szépen, fokozatosan növelték egyre magasabbra (az eredeti többszörösére). A szerződés értelmében sajnos ezt megtehetik.

Mellette szóló érv, hogy pl. közgazdasági és jogi képzéseken már csak fizetős helyek lesznek, s aki ilyen pályán szeretne elhelyezkedni, de anyagilag nincs jó helyzetben más megoldást nehezen talál.
A DH2 ugyanakkor felvehető spekulatív céllal is, hiszen ha, a hitelt veszünk föl, a tandíjunk költségét pedig befektetjük (vagy akár banka tesszük), majd az egyetem végeztével törlesztjük adósságunkat néhány százezer forintot spórolhatunk, hiszen a betétünk/befektetésünk hozama magasabb, mint 2%.

Ellene szóló érv, hogy egyoldalúan módosíthatják a feltételeket (kamat növelése), illetve adósságba verjük magunkat, ami egyes hitelesek lelki világára kedvezőtlenül hathat.
Vállgazd Blog ÉFM 2. kérdés 2012.11.26 11:21:08
Az üzleti szakemberek szerint a vevők ma nem annyira termékeket és/vagy szolgáltatásokat akarnak vásárolni, hanem komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Mi a véleménye: ténylegesen igénylik a fogyasztók a komplex megoldást, vagy a gyártók/szolgáltatók "sózzák…..
kristalyviz 2012.11.29 23:24:09
Véleményem szerint a komplex megoldásokra való igény a fogyasztók tekintetében általában nem kifejezetten magas. Arról van inkább szó, hogy ha bizonyos minőségű terméket szeretnénk vásárolni azt általában nem tehetjük meg anélkül, hogy ne fizessünk olyan plusz szolgáltatásokért, amiket esetlegesen nem is igényelünk. Például egy jó anyagminőségű, megfelelően összerakott telefonra igényt tartó fogyasztó nem igazán fog találni alsó árkategóriában neki megfelelő terméket, még akkor sem, ha a telefonáláson kívül semmilyen igénye sincs. A kifejezetten telefonálásra készített termékek általában ócska anyagból készülnek, s nem szépek, egy fém, igényesen kialakított termékben pedig már megtalálja a több magos processzort, érintőkijelzőt, komplex szoftvert, kamerát, stb. Ugyanez elmondható a laptopok esetében is.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az új, komplexebb szolgáltatást nyújtó eszközt birtokló tulajdonosok sok esetben elkezdik használni a plusz funkciókat, majd rászoknak ezekre, így következő vásárlásnál már ezek is szerepet játszhatnak a választásban, ha úgy érzi a vevő, könnyítettek az életén az említett plusz funkciók.

Összegezve, véleményem szerint, sok esetben a gyártó erőlteti rá a fogyasztóra a komplex megoldást, de szerencsés esetben a fogyasztó rájön, hogy számára hasznos lehetőségeket rejt az adott eszköz, így nem érzi, hogy fölöslegesen adott ki pénzt a termékért.
Vállgazd Blog ÉFM 1. kérdés 2012.11.26 11:19:47
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás? Inspirációként:…..
kristalyviz 2012.11.29 23:08:49
Az alapvető probléma onnan eredeztethető, hogy annak idején (19. század második fele, illetve 20. század eleje) a várostervezés akkori irányítói még nem tudhatták, hogy ennyire tömegessé válik (vagy egyáltalán, hogy megjelenik) az autóhasználat, így nem alakítottak ki széles körutakat a belvárosban, illetve az autók tömeges megjelenésével együtt nem növekedett az utak szélessége (a már elkészült épületeket nehéz lenne elmozdítani) , így alakult ki a mai helyzet, ami gyakran dugókat eredményez.

Megoldást erre nehéz lenne találni, én személy szerint nem gondolom, hogy a "kitelepítés" jó ötlet lenne, hiszen nehezen kivitelezhető, drága, s arányaiban több kárt okoz, mint hasznot. Az egyetlen megoldást a belvárosi autóközlekedés megadóztatásában és a tömegközlekedés színvonalának drasztikus megemelésében látom. Külföldön is (pl. London) jellemző, hogy a város belső részébe csak magas díj megfizetése ellenében lehet behajtani, ugyanakkor ott a tömegközlekedés is jóval magasabb színvonalon működik. Ez azért is fontos, mert sokan azért nem használják a BKV-t, mivel az annyira kényelmetlen, lassú, igénytelen szolgáltatást nyújt, hogy inkább nagyobb összeget fizetnek az üzemanyagért, s saját gépkocsijukat veszik igénybe.

A későbbiekben az új létesítményeket lehetne kijjebb építeni, vagy lassú ütemben átköltöztetni a jelenlegieket, de csak úgy, hogy továbbra is könnyen megközelíthetőek legyenek.
Vállgazd Blog Tudás- és információ-menedzsment 2. kérdés 2012.11.19 11:00:21
Mire használja ill. tartja használhatónak Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak? Isnpirációként:…..
kristalyviz 2012.11.22 23:54:31
A Wikipediát tanulmányaim során viszonylag ritkán használom, mivel többségében megtalálom az adott tárgy tankönyvében az általam keresett információt. Forrásként főleg nem használom, habár vannak jó cikkek, a szabad szerkesztéselvek miatt a megbízhatósága korlátozott az oldalnak.

A Facebook leginkább a tanulmányok során a segédanyagok, információk, vázlatok, stb. megosztására szolgál, egy-egy gyors kérdés esetén egyszerűbb/olcsóbb lehet, mint a telefon használata. Ugyanakkor a szociális kapcsolatok facebook-on való ápolását nem preferálom, mivel véleményem szerint a valódi élményektől veheti el az időt, s a fiatalok jelentős része véleményem szerint túl sok időt tölt az említett oldalon, ami által kevesebb idejük juthat "értékes" időtöltésre.
Vállgazd Blog Tudás- és információ-menedzsment 1. kérdés 2012.11.19 10:58:59
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
kristalyviz 2012.11.22 23:45:31
Amennyire látom, jelenleg az internetes távmunkák száma/aránya viszonylag kicsi, ma hazánkban nem sok cég kínál olyan állást, amely nem igényli a munkavállaló személyes részvételét.
Az otthonról végezhető távmunka számos előnnyel bírhat. Rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé a beosztott számára, időt és pénzt spórol meg mind az alkalmazott mind a vállalat számára, hiszen az utazást illetve az munkahelyet fizikálisan nem kell biztosítani. Kiküszöbölhetők bizonyos holtidők, melyek egy irodában dolgozó ember esetében elkerülhetetlenek lehetnek, pl. ebéd szünet esetén el kell mennie hosszabb időre, vagy adott esetben a mellékhelyiség távol eshet az irodájától, stb. A munkahelyi konfliktusok ebben az esetben nem jelennének meg. Olyan személyek is tudnának dolgozni, akik valamilyen oknál fogva teljes vagy akár részmunkaidőben sem tudnák megoldani a munkahelyre való bejárást. (Pl. tanulók, kisgyermekes anyukák..)

Vannak olyan emberek, akik számára viszont fontos, hogy beosszák az idejüket, nem feltétlen tudnák kezelni ezt a fajta szabadságot. A csapatban való munkát megnehezítheti, ellehetetlenítheti a távmunka. A legtöbb esetben ugyanis egyszerűen nem praktikus távmunkában megszervezni a munkavállalók munkavégzését. Továbbá nehezebb kontrollálni az alkalmazottakat, illetve egymás munkájára sem látnak így rá, illetve a közösségi munka és az abból származó ötletek pozitív hozadékai is vélhetően kisebb mértékben jelennének meg.

Én személy szerint szívesen dolgoznék távmunkában egyetemi éveim alatt, egyébként pedig a munka jellegétől függ, hogy előnyös-e azt ilyen módon végezni. Alapvetően nem zavarna a munkahelyi társaság hiánya akkor, ha rövidülne a munkaidőm, s annak leteltével pedig nyilván arra fordíthatnám szabadidőm, ami számomra a legkívánatosabb..
Vállgazd Blog Marketing 1. kérdés 2012.10.29 11:04:02
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben? Inspirációként: http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
kristalyviz 2012.11.01 23:35:11
A saját márkás termékek alapvetően azért készülnek, hogy alacsony árukkal egy lehetséges alternatívát kínáljanak a vásárlóknak.
A fogyasztók szempontjából ez véleményem szerint igen előnyös, hiszen elképzelhető, sőt bizonyos, hogy a nagyobb cégek márkás termékeinek megvásárlása esetén részben annak márkanevét, reklámozási költségeit, stb. fizeti meg a vásárló, s bár sok esetben jobb a minősége, mint mondjuk egy Spar vagy Tesco saját márkás terméknek, az árkülönbség legtöbbször nincs arányban a minőségi különbséggel. A saját márkás termékek megjelenése lehetőséget nyújt a vásárlóknak, hogy olcsóbban jussanak hozzá valamihez, s az is lehet, hogy lényegében ugyanazt kapják meg, kevésbé ízléses csomagolásban. Ennek következtében viszont előfordulhat, hogy a vásárlók egy jelentősebb hányada fogja megvenni az áruház saját márkás termékét, pl. ásványvízét, hiszen lehetséges, hogy nem tapasztal lényegi különbséget egy márkás ásványvíz, s egy saját márkás ásványvíz között a 2-3x-os árkülönbözeten kívül. Ennek eredményeképp pedig nyomást gyakorolhatnak a "nagy márkákra", hogy azok vagy olcsóbban, vagy még jobb minőségben kínálják termékeiket, különben elvesztik versenyképességüket az adott piacon.

Én az adott ár/minőség különbség alapján, illetve eddigi tapasztalataim tükrében döntök, hogy saját márkás, vagy "nagy márkás" terméket választok-e egy-egy vásárlás alkalmával.
Vállgazd Blog Marketing 2. kérdés 2012.10.29 11:05:03
Mit gondol, egy termék ill. egy társadalmi ügy vonzerejét növeli-e, ha ismerős arc vagy arcok reklámozzák ill. népszerűsítik? Véleménye szerint pl. az idei londoni olimpikonjainknak van-e ilyen vonzerő  növelő értéke  vállalatok ill. társadalmi szervezetek számára?…..
kristalyviz 2012.11.01 23:21:06
Véleményem szerint egy ismerős arccal megtámogatott reklám ereje általában nagyobb, mint egy olyané, amelyben nem szerepel ismert arc.
Manapság hihetetlen mennyiségű reklámmal találkozunk nap mint nap, akár az utcán járunk, akár TV-zünk, böngészünk az interneten, így az emberek többsége jóformán "immunis" lett a reklámokra, valamennyire kizárják őket, többségükre nem figyelnek föl. Így egy reklám akkor lesz hatásos, ha képes a mai, magasabb ingerküszöbbel rendelkező fogyasztókban is nyomot hagyni, képes felkelteni érdeklődésüket. Egy-egy ismerős arc hatékonyan segíthet ebben, ugyanakkor az adott vállalat szempontjából kulcsfontosságú, hogy megfelelő személyt válasszon, aki megfelelően párosítható a népszerűsített termékkel, s a vállalat arculatával is összeegyeztethető.
Talán ilyen célra a legmegfelelőbb ember egy sportoló lehet, hiszen a sportolók azok, akiket a legtöbben elismernek, mivel ők úgymond „valódi” teljesítményük miatt megérdemelten lettek sikeresek, ráadásul még az országot is képviselték, annak többi lakóinak nem kis örömére.
A kérdés második része pont erre vonatkozik. Természetesen az olimpikonok esetén ez a hatás még erőteljesebben érvényesül. Azon magyar sportolók, akik aranyérmet szereztek hatalmas figyelmet kaptak, milliók szorítottak értük, szinte mindenki értesült sikerükről, s együtt örült velük az ország nagyobbik része. Épp ezért, ha feltűnnek egy reklámban, vagy egy már elkészült promócióban láthatják őket, a potenciális fogyasztók jobban felfigyelnek az adott reklámra, illetve a sportoló kapcsán vélhetően pozitív élmények/érzések keletkeznek bennük, s ezt tudatosan, vagy tudat alatt összeköthetik az adott céggel, akit a sportoló népszerűsít, reklámoz. Társadalmi ügyek népszerűsítése esetén ez ugyanúgy fönnáll természetesen, pl. könnyebben fel tudják hívni a figyelmet az egészséges életmódra, vagy az egészségünk megőrzésére azok, akik már a sportban példát mutattak.
Ebből következően tehát úgy gondolom, hogy idei londoni olimpikonjainknak mindenképpen van/volt vonzerő növelő értéke a vállalatok ill. társadalmi szervezetek számára.
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 2. kérdés 2012.10.08 11:11:29
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; …..
kristalyviz 2012.10.11 23:49:43
A BKV tevékenységeit már sokan sokféleképpen taglalták, csak ismételni tudnám őket valamilyen formában. A BKV javítására viszont lennének ötleteim. Az hogy a cég veszteséges szinte magától értetődőnek tekinthető, de véleményem szerint nem is ez a baj vele, hanem, hogy nem racionálisan működik, a döntéshozók a fejlesztési pénzeket pedig rossz döntések alapján, rosszul osztják el. Ha én irányítanám a céget többek között az első lépésem lenne, hogy beléptető kapukat szereltetnék fel minden metrómegállónál, mivel az elsődleges cél számomra az emberi munkaerő minél nagyobb mértékű leépítése, helyettesítése lenne. Ez természetesen nemzetgazdasági szempontból nem feltétlen ideális, hiszen elbocsátásokkal jár, mégis a cég számára -főként hosszú távon - hatalmas pénzt takarítana meg. A BKV ellenőrök ilyen tömeges foglalkoztatása igen irracionális döntések eredménye. A másik,a minőséget egyébként ingyenesen javító intézkedésem a nyugdíjasok ingyenes/kedvezményes utazásának korlátozása lenne. A világban még a fejlett országokban is szokatlan, hogy az utasok ingyen utazhatnak bizonyos kor fölött, hazánkban ez a legkevésbé sem indokolt. Erre megoldási lehetőségem van: Meghatározott csúcsidőben csak 50%-os árú jeggyel utazhatnának, ezáltal nem lennének kizárva - az egyébként az ország gazdasági helyzetéhez képest igen nagylelkű - ingyenes utazásból, mégis érdemben csökkenne a zsúfoltság, vagy növekednének a bevételek, amiből lehetne a fejleszteni a közlekedést. Továbbá racionalizálnám a vállalat működését, az adminisztrációt minimálisra csökkenteném, külföldi példák alapján átszervezném a vállalatot. Véleményem szerint a BKV gyenge színvonaláról nem a benne dolgozók összessége, hanem néhány személy tehet, ezen viszont igen nehéz lenne változtatni, mert politikai és gazdasági magánérdekekbe ütközne egy esetleges strukturális átalakítás, így nem sokáig maradhatnék vezető pozícióban...
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 1. kérdés 2012.10.08 11:10:03
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a cég küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Honnan gyűjtene információkat? Inspirációként:…..
kristalyviz 2012.10.11 23:24:07
Nincs könnyű helyzetben, aki csütörtök este szeretne valami újat hozzátenni a témához :), megpróbálom a saját helyzetemből kiindulva, kicsit leegyszerűsítve megközelíteni a kérdést.
Ha pl. számvitel szakirányos friss végzettként szeretnék elhelyezkedni, s az anyagiak a cégválasztás tekintetében meghatározó tényező , akkor sok választásom nem maradna. Ha relatíve magas fizetéssel szeretnék kezdeni, akkor itthon a BIG4 valamelyikére szűkülne a potenciális munkaadóim köre. Ezek a cégek pedig hasonló elvek alapján, majdnem azonos rendszerben, felépítésben működnek. Köztük stratégiai különbségeket keresni nem igazán lenne érdemes. Mindegyikük célja a szakszerű, minőségi munkavégzés, a partnerek elégedettsége és annak növelése, a vállalat növekedése, sikeressége. Sajnos Magyarországon véleményem szerint, ha valaki kap egy viszonylag jó ajánlatot nem igazán teheti meg, hogy az adott cég stratégiáját boncolgassa. Ráadásul honnan szerezhetne valódi információt bárki is egy cég valódi stratégiájának negatív vonatkozásairól. Teljesen természetes módon ezeket a kommunikációért felelős szakemberek amennyire csak lehet próbálják elpalástolni, nemcsak a munkavállalók, hanem piac és más cégek megnyerése érdekében is, hiszen a hatékony kommunikáció a cég mindenkori sikerességének alapja. Én a személyes tanácsadásban hiszek, szerintem a legjobb út, ha egy már a cégben hosszabb ideje dolgozót kérdezünk meg ha informálódni szeretnénk, s ha szerencsénk van őszintén elmondja majd az illető, milyen rossz és jó tapasztalatai vannak. Másik jó lehetőség lehet még az internetes fórumokon való keresés, hiszen itt minden szankciótól való félelem nélkül leírhatják az (ex)munkavállalók az esetleges rossz tapasztalataikat. A szóróanyagokból ilyen téren nem leszünk okosabbak, azok kizárólag reklám céljából készülnek, általában eltorzítják a valóságot.
Úgy gondolom a legfontosabb az, hogy a cég működése összeegyeztethető legyen a mi hosszabb távú elképzeléseinkkel. Ha pl. fontos számunkra az értékes szakmai tapasztalat megszerzése, akkor olyan helyet választunk, ahol erre adottak a lehetőségek, ha hosszútávra tervezünk, akkor ez alapján keresünk munkáltatót. Pl. a legtöbb multi cég a fiatalokat, az erősen terhelhető munkaerőket keresi. Ha mi egy munkahelyen szeretnénk hosszabb időt eltölteni, nem biztos, hogy egy multicég a jó választás, főként bizonyos kor fölött.
A munkavállalók nagy része munkakeresésnél azt nézi meg, hogy sikeres-e az adott cég, van-e hosszú távon jövője, s ezáltal neki tud-e biztos jövőt biztosítani. Természetesen nem árt, ha tudunk azonosulni a cég terveivel, de ez szerintem elég kevés esetben fordulhat elő. Pl. egy olajipari vállalat gazdasági osztályára való jelentkezés esetén nem hiszem, hogy valaki végiggondolja, hogy belépésével kvázi hozzájárul egy, a tevékenységével környezetkárosító vállalat működéséhez.

Összegezve, szerintem akkor érdemes a stratégiáját vizsgálni egy adott cégnek jelentkezés előtt, ha nem multiról van szó, s így a stratégiája még föltérképezhető számunkra, vagy abban az esetben, ha megvan a lehetőségünk arra, hogy több munkaadó közül válasszuk ki a saját értékrendünknek leginkább megfelelőt.
Vállgazd Blog Az állam szerepe és a globalizáció 1. kérdés 2012.10.01 11:05:47
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
kristalyviz 2012.10.05 01:05:14
Én is úgy vélem, hogy az egyik legfontosabb terület az egészségügy. A problémát viszont nem abban látom, hogy "korrupt", vagy alacsony színvonalú lenne a magyar egészségügy, mert ez egyszerűen nem igaz, ha egy kicsit kitekintünk a világba. Néhány pozitív kivételtől eltekintve sokkal rosszabb az egészségügy helyzete a betegek szempontjából. Itthon még mindig viszonylag jó színvonalú ellátást kapunk a befizetett TB-fejében, míg mondjuk az USA-ban a szegényebb rétegek számára ez nem elérhető. Ezért tartom fontosnak ebben a szektorban az állami szerepvállalást, de részben persze teret kell hagyni a magánvállalkozások érvényesülésének is, hiszen, ha valaki meg tudja és meg is akarja fizetni a jobb minőséget/kényelmet, legyen rá lehetősége. A probléma az orvosok meg nem fizetése, ami miatt a kiköltözési/kivándorlási tendencia egyre jobban felívelőben van.
Ehhez kapcsolódik a "röghöz kötés" intézménye, ami pontosan az állami beavatkozás egyik formája. A kivándorlás megállítása szükséges, de véleményem szerint a (régióban) versenyképes jövedelmek garantálása szintén.
Másik terület ahol az állami szerepvállalás kulcsfontosságú: a személyszállítás/tömegközlekedés, hiszen ez alacsony áron csak így valósulhat meg, ha ezek veszteséget az állam állja.
Harmadik terület a víz kérdése, a dél-amerikai példából tanulva fontos, hogy itt beavatkozzon, szabályozó szerepet töltsön be az állam, és ezen szolgáltatások alapvetően állami kézben legyenek.
Az oktatás/felsőoktatás nappali tagozatos képzésének kérdése igen nehéz. Azt gondolom, hogy bizonyos szakokat kell támogatni, ilyenek pl. a tanári képzések, hiszen ezek sajnos fizetés szempontjából általában nem versenyképesek (abban a tekintetben, hogy önköltség megfizetése elképzelhető legyen).
Másfelől viszont a minőség szempontjából jó döntés, ha a gyenge színvonalú főiskolákat és diplomagyárakat nem támogatja tovább az állam, amennyiben nem tudnak elég önköltséges hallgatót magukhoz csábítani, szűnjenek meg. Én inkább a piaci alapú szelekciót támogatom, s az említett területeken pedig szükségesnek látom az állami szerepvállalást is, de csak korlátozottan.
Vállgazd Blog Az állam szerepe és a globalizáció 2. kérdés 2012.10.01 11:10:28
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
kristalyviz 2012.10.05 00:41:18
Véleményem szerint, ha valaki a külföldön való továbbtanulást fontolgatja, legfőképp azt kell mérlegelnie, hogy egy ilyen lépés megtérülő befektetés lenne-e számára vagy sem.
Abban az esetben, ha valaki magasan kiemelkedően teljesít középiskolai tanulmányai során olyan területeken, amelyek bármely országban "hasznosíthatók", pl. matematika, fizika, informatika, s úgy érzi, hogy Magyarországon bármely egyetemet is választaná, visszafognák őt az előrehaladásában, nem tudná a maximumot kihozni magából (részben az anyagi lehetőségek miatt(ami pl. egy kutató számára lehet fontos), részben pedig azért, mert Magyarországon elitképzés lényegében nem létezik (ami nem azt jelenti, hogy a képzés színvonala nem megfelelő, hanem, hogy nincs elég kiemelkedő képességű jelentkező ennek megteremtéséhez)), nos egy ilyen személy számára érdemes lehet elhagyni az országot a tanulmányok miatt.
A külföldi tanulmányoknak véleményem szerint az alábbi kettő a legnagyobb hátránya:
1. A képzés költsége sokszorosa az itthoninak (ez az igen kiemelkedők számára elkerülhető probléma, hiszen a hazainál átfogóbb, „támogatóbb” ösztöndíjrendszer működik pl. Angliában), az élet pedig összességében szinte minden nyugati országban drágább.
2. Az első hátrányból következően: Amennyiben valaki kint végzi az egyetemet, -legtöbb esetben hatalmas pénzeket kifizetve - sok esetben már nem is fog/akar hazajönni, mivel itthon nem tudná kitermelni még a képzési költségét sem reális időn belül, s pl. egy oxfordi diplomával nem keresne szignifikánsan többet az itthon végzettekhez képest, főleg a képzési költsége arányában. Egy pl. jogi végzettséggel pedig még az elhelyezkedése is kérdéses lehet, hiába volt drága és magas színvonalú az általa végzett képzés. Tehát a külföldi továbbtanulásra vonatkozó döntés meghozatala a hallgató egész életére hatással lehet.
Összegezve azt mondom, az egyetemet annak lehet érdemes kint végezni (Bsc-re gondolok), aki vagy nagyon jó képességekkel rendelkezik, s biztos magában, vagy akinek nem számítanak az anyagiak, vagy aki külföldön tervezi a jövőjét. A többiek számára pedig az Erasmus-os lehetőségek, vagy egy külföldi mesterképzés elvégzése lehet jó alternatíva, hiszen ezek is rengeteg előnnyel járnak.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása