Regisztráció Blogot indítok
Adatok
atis91

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2012.09.29. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Épüljünk fel a szorongásból és a depresszióból! Dolgok, amiket nem szeretek az osztálytalálkozókban 2020.07.15 21:00:44
Nem kell feltétlenül depressziósnak lennie valakinek ahhoz, hogy ne szeresse a nagy viszontlátásokat, de a szorongó ember talán egy fokkal jobban ki van hegyezve az ilyen eseményekre. Néha belefutok ebbe a hibába és jegyet váltok a nosztalgia expresszre olyan emberek társaságába, akik egyébként már…..
atis91 2020.07.18 23:37:38
Épüljünk fel a szorongásból és a depresszióból! 3. rész - Nem értek semmihez, nem érdekel semmi se igazán 2020.06.03 12:37:48
Kevesen merik felvállalni nyilvánosan, de rengetegen vagyunk, akik hasonlóan éreznek. Nem értek semmihez, nem érdekel semmi se igazán, unom magam és hasonlók. Ha valakihez tanácsért fordulunk a bajban, akkor az általában olyasmit mond, hogy próbáljunk ki új dolgokat, fedezzem fel magam, menjek el…..
atis91 2020.06.16 13:20:30
Szia!

Nagy-nagy hála azért, higy elindítottad a blogot! Köszönöm az üzeneteidet! :)

Lehet lesz néhány hozzászólásom a többi bejegyzés alatt is, de most csak erre korlátozódnék.

A depresszióm, szorongásom, és ezek mellékvágányai igencsak padlóra küldtek egy évvel ezelőtt, életemben második alkalommal - most egy olyan életszakaszban, amikor karrierben való helytállásról és családalapításról van szó. Hála Istennek jó a munkám, megélek belőle, van egy szerető párom, ép családom, szóval kívülről minden rendben van. Mégis, nagyon nehezen - sehogy - magam kibányászni a folyamatos önsajnálat mocsarából, hogy más, aki "kevésbé érdemli meg", miért jut több lehetőséghez, miért adatott több neki, miért viszi többre, és miért él látszólag jó életet.

Kicsit azt érzem, hogy burokban élek, mert mindenkit, aki úgymond sikeres életet él, megpróbálom nem figyelemmel követni az életét és tevékenységét (nem akarok hallani róla, nem akarom követni a közösségi médiában stb.), amit a környezetem joggal titulál irigységnek. De azért nem fekete és fehér a helyzet, hiszen nem az ő konkrét élethelyzetére vagyok irigy, hanem az keserít el, hogy lehet nekem is sikerülne az, ami másnak. Csak nincs bennem hajtóerő, motiváció, rátermettség arra, hogy megtegyem azokat a lépéseket, melyek a sikeresebb élet felé vinnének. Annak ellenére, hogy a környezetem mellettem áll és bíztat - csak nem tudom elhinni magamról, hogy képes lennék arra, amire mások.
atis91 2020.06.16 15:01:41
@blogger_geist: Tudom, hogy vannak készségeim bizonyos területeken, de a leírtak miatt nem tudom őket teljesen kiaknázni.

Egyébként az önbizalomhiányt és az önértékelési gondokat a fiatal(abb) koromra vezetem vissza, amikor soha, semmiben nem éltem meg sikerélményt és az engem körülvevők (most nem a családról beszélek) sem támogattak, vagy segítettek ezen, sőt, jelentősen hozzájárultak ehhez.
Épüljünk fel a szorongásból és a depresszióból! 10. rész - Szorongás? Depresszió? És mi a helyzet a D-vitaminnal? 2020.06.13 10:55:32
Hosszú éveket éltem le különböző fizikai nehézségekkel az életemben. Hol könnyebb volt, máskor pedig maga a pokol. Egyszer aztán, amikor valamiért épp a hasam fájt a szorongó létállapottól úgy döntöttem, hogy ellátogatok a gasztroenterológiára, készíttetek egy vérképet és megpróbálom kideríteni,…..
atis91 2020.06.16 13:57:21
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása