Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Zimi78

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Segítünk egy kicsit a ma klón-árusításba kezdett Hasbronak: Hammer megmutatja, milyen a rossz klón. Figyelem, ez egy rendkívüli és rendhagyó végigjátszás: EGYETLEN ELEMÉBEN SEM LEGO!Lelövöm a poént: klónt csak az ellenségednek! Azért ezt később még árnyalni…..
Zimi78 2017.01.28 22:11:34
Éérdekes. A fiamnak Kazy vizirendőrállomása van. 5 darab ezresért vesztegették. Az épületen kívül tartalmazott egy helikoptert, 3 motorcsónakot, egy Jet Sky-t és 4-5 minifigurát. Szép nagy készlet. A sarkok, élek valóban élesek, de a méretpontossággal nem voltak gondjaim, simán össze lehetett rakni mindent. A minifgurák se ilyen bénán néztek ki (pedig az egyik pont ilyen). Ma már a helikopter meg 1-2 motorcsónak szét van szedve és belekeverve az eredeti legók közé. Simán egybeépíthető velük, ahogy a fiam egybe is építi, ha valami újat épít belőlük.
Egy Kazy rendőrmotort is vettem a gyerkőcnek. Egészen jól mutat az eredeti Lego tűzoltómotor mellett. Egy lényeges különbség azért van; a Kazy motor kereke műanyag, míg a Lego-motoron gumiköpeny van. Így igényesebb persze. Csak épp a Kazy rendőrmotor jóval olcsóbb volt...
Nemrég nagyméretű Starwars Tie-vadászt vettem a fiamnak lego-klónból. Azt nem tudom, hogy milyen márka. Annyi biztos, hogy kínai. Space Wars-ként árulták. Hát, jó sok alkatrészből állt. Egy komplett könyv volt az összerakási leírás, igényes ábrákkal. Az építőelemek itt is élesek voltak, de a figurák teljesen jó minőségűek. A rendelést a kereskedő csak késve tudta teljesíteni, így egy Yoda-minifigurát kaptam ajándékba. Az összerakás elég sokáig tartott a készlet mérete miatt. Az elkészült Tie-vadász elég impozáns kinézetű. Egyetlen bánatom, hogy a kabin szélvédőüvegét egybecsomagolták a többi elemmel, így hozzám már karcosan érkezett. Ehhez a készlethez 3 figura járt. Egy birodalmi tiszt, egy birodalmi pilóta, meg egy sith-lovag. Eléggé jókiállású figurák voltak, noha a birodalmi pilóta fejére rászorult a sisak
Az 1984-ben készült, 2010: A kapcsolat éve akár iskolapéldája is lehetne annak, hogy miként is kell egy vitathatatlanul kolosszális, legendás mű mitikusságát a sárba tiporva, annak minden egyes titokzatos eleméről a leplet lehullajtani. Ugyanis ez, a 2001: Űrodüsszeia arcátlan…..
Zimi78 2015.10.31 20:04:03
Csak nemrég láttam a két filmet. Bevallom, viaskodott bennem a fanyalgó, és az, aki tovább próbálja értelmezni a filmet. Az első film egyértelműen elgondolkodtatóbb, mint a második rész.

Aztán meg itt a megválaszolatlan monolit kérdésköre. Nem bírtam ki, belevágtam a 2001-regénybe is. Már az első mondatok megfogtak, és a monolitról egy érdekes dolog jutott eszembe.
Clarke azt írja: "Ahány ember él ma, mind mögött harminc szellem sorakozik; ez az élők és a holtak számaránya. Az idők hajnala óta nagyjából-egészében százmilliárd ember taposta a Föld nevű bolygót.
Érdekes szám ez, mert különös véletlen folytán nagyjából százmilliárd a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagainak száma is. Így hát ahány ember csak élt, a világmindenségben s Tejútrendszerben mindnek ragyog egy-egy csillaga."
A 2010-ben pedig a Bowman-szál ezt továbbviszi, hisz a film végén megjelenik egy második csillag a történetben, mintha az előző rész csillaggyereke "felnőve csillaggá válna". És itt a monolit szerepe is lehet vallásos alapú, vagyis az "értelmes élet kiterjesztése, hogy ragyogjon, mint egy csillag". Ebben az értelmében talán isteninek is nevezhetjük a monolit(ok) szerepét, vagy talán a "világmindenség rendező elvének" is, de ez innentől már továbbgondolható.
Szerintem jó gondolat volt Clarke-éktól, hogy a monolitot nem próbálják megmagyarázni. Egyrész így a néző/befogadó azt képzel bele amit akar, másrészt az, hogy megpróbálunk mindent megérteni, rendszerezni, még nem azt jelenti, hogy erre mindennel kapcsolatban képesek is vagyunk, bár érthető rendszerező hajlamunk, hisz ez az egyik fontos emberi tulajdonságunk.
De gondoljunk csak a kvantummechankára. Atomi szinten olyan sok furcsaság létezik, ami egy hétköznapi elme számára egészen elképzelhetetlen. Pl. hogy lehet egy atomi részecske "anyagi természetű", és "hullámtermészetű" egyszerre? Most akkor létezik, vagy nem létezik? Félretéve az iskolás, betanult szöveget, ezt a kttős természetet mégis hogy tudom elképzelni? Vagy próbálja már meg nekem valaki elképzelni az "abszolút semmit", esetleg a "végtelent"? Meg ugye volt az ősrobbanás, mikortól számítva kialakult a világ. Megjelent az anyag, az antianyag (na, ez a téma is megérne egy misét), és "elindult" az idő. De mi volt az ősrobbanás előtt? Hogy lehet ezt elképzelni?
Szerintem úgy jó, ha nincs mindenre válasz, mert ilyen az élet. Kereshetünk, próbálkozhatunk, ami majd még több kérdést vet föl, mint amennyi előtte volt. Ilyen a tudomány. Úgy gondolom, ezt a filmben egész jól lemodellezték a monolittal.
Most nekiállok, elolvasom a regényt, hátha rendet tudok rakni a fejemben, és végre meg bírom állapítani, hogy az én szemeben a sztori egy felejtős bla-bla, vagy valóban annyira korszakalkotó munka, hogy igazak az állítások, miszerint "még ma is megállja a helyét"...
(mindenesetre már most elgondolkoztatott, és ez jó jel!)
Amikor úgy gondolod, hogy Burton Batmanje és Nolan Sötét lovagja után már nem lehet a hőst jobban a filmvászonra álmodni, majd rájössz, hogy van egy bizonyos Zack Snyder nevezetű úriember, akinek akkora lehetőség hullott a markába, hogy azt elképzelni nem lehet, akkor kicsit szarul…..
Zimi78 2014.10.18 10:35:47
Én úgy gondolom, hogy a szürke ruha, meg a detektívkedés édeskevés egy jó, képregényhű batman szerep eljátszásához. Ráadásul a Burton-féle batman hatalmas ugrás volt a korábbi filmvászonra vitt batmanekhez képest. Nolan nem ugrott akkorát, legfeljebb Schumacher vitte Burton szintjét nagyon mélyre, cirkuszi látványosságot csinálva Batmanból. Szerintem ezért bukott meg.
Ami viszont hiányzott számomra az eddigi Batman filmekből, az a jó sztori. Mind a Burton, mind a Nolan filmjek sztorijai legfeljebb csak sablonos Batman történetek, hogy Schumacher Batman-filmjeit ne is említsem. Érzésem szerint a Batman-rajzfilmek sztorijai is magasan verik ezeket. Gondolok itt a Batman Dracula ellen, a Batman Vörös Sisak ellen, A sötét lovag visszatér és a Joker visszatér című rajzfilmekre. De a "Halál a családban" és a "Nincs igazság?" képregények sztorijai is példaértékűek lehetnek sztori szempontjából (különösen az utóbbi).
Emellett egy kétórás moziba túl sok mindent kéne belesűríteni, hogy megismerhessük belőle Batman világát. És ebben még nincs benne Superman, és a többi szereplő, no meg a rosszfiúk megformálása.
A Batman játékokkal ugyan nem játszottam, de azért azt gondolnám, hogy a végigjátszás játékideje biztosan nem két óra, így abba bőven belefér minden, amit Batmanról, Gothamről, és Arkham bűnözőiről tudni érdemes, így a játék alkotóinak ilyen gondja nincs.
A magam részéről nem hiszem, hogy az új Batman minden vele szemben támasztott elvárásnak meg tud majd felelni, legfeljebb ha legalább egy trilógiát tervez ez a Snyder és elsőre csak villant egy jól megformált világot, egy jó Batman-karatert, meg egy jó sztorit, a többit meg azután eteti meg a nézőkkel. Akkor talán mindent bele tud majd pakolni amit érdemes és nem lesz túl zsúfolt a film, legfeljebb a nézőtér..

Esetleg egy 60-as, 70-es években játszódó Batman film Gotham környezete elég jó hangulatot adhatna egy Burton-éhoz hasonló Batman-díszlet megformálásához, amibe egy jó sztorit és egy jó Batman-karaktert belenyomva lehetne valami ütőset alkotni.
De hogy ebbe hogy fog beleférni Superman is? Vagy talán csak epizódszereplő lesz, mint a "Halál a családban" képregényben?

Persze ezek csak a saját gondolataim a filmről, kíváncsian várom mit hoznak ki belőle. Mindenesetre ekkora hírverés után igazán nagyot kell ütnie, már csak azért is, hogy ne bukjon túl nagyot.
Zimi78 2014.10.18 11:47:23
@REMY: Szerintem már Burtonnak se kellett foglalkoznia ezzel, hiszen a képregényekből, és a korábbi filmsorozatból mindenki ismerte Batmant, akit érdekelt a téma. Így hát Burton nem is foglalkozott sokat Bruce Wayne Batamnná válásával, nem úgy mint Nolan, aki meg túlságosan szájbarágóssá tette ezzel a trilógiája első részét, ami ettől függetlenül még mindig nagyon jó lett, de szerintem ez leginkább a Bale által megformált Batmannek köszönhető. Ha a hangulatot nézzük, még mindig Burton Gotham látványvilága viszi a prímet, miközben Bale Batmanje a jobb. De sztoriban egyik film sem igazán hatásos. Főleg Burton Batman visszatér filmje gyengélkedik. Ebből a szempontból, ennél még Mindörökké Batman is jobb, pedig ott már nagyon kiütközik a Joel Schumacher-féle csillogó-villogó szirupvilág, amitől Val Kilmer, meg George Clooney Batmanje is inkább szimplán homokosnak hatott, mintsem egy sötétséget árasztó, nyomasztó, félelmet keltő hősnek. Persze tudjuk, ez miért történhetett, de azért mégiscsak sok volt, mikor a Clooney-féle Batman-jelmez mellbimbókat kapott, és még sorolhatnám... Kész hányinger... Ezeket a borzalmakat könnyebbenen túlszárnyalhatta Nolan, ám most meg Nolan trilógiáját kell túlszárnyalni! Elég sötét lesz hozzá Affleck? Nem fog úgy hatni, mint annakidején Kilmer, vagy még inkább Clooney?
Meglátjuk. De hogy lehet jó Batman-karaktert alkotni vastag gumiizom-ruha nélkül is (ami mellesleg vagy 30 kiló lehet - biztos óriási segítség a "rajzfilmhű Batman" megalkotásához...), azt bizonyítja ez a kis szösszenet:
www.youtube.com/watch?v=NhYjXlQE2As
Rammjaeger83 & SchA - Minek nevezed azt a feketét, aki repülőgépet vezet? - Hát pilótának, te rasszista! Ismét jelentkezik a KatPol Filmklub, ezúttal George Lucas az amerikai 332. vadászosztályról forgatott filmje került a terítékre. A szó szerinti fordításban szoftpornósan hangzó "Vörös…..
Zimi78 2012.09.28 17:40:51
A Me 262 valóban egy érdekes típus volt. Willy Messersmitt élete fő művének tartotta. A maga korában teljesen forradalmi konstrukciónak számított. Nemcsak az első hadrendbe állított sugárhajtású vadász lett, hanem ez volt az első nyilazott szárnyú repülőgép. Igencsak ígéretes típusnak bizonyult...
DE;
a típus egyáltalán nem volt kiforrott konstrukció, a sorozatgyártott hajtóműveik (szintén kiforratlan konstrukcióként) pedig a végnapjait élő 3. Birodalomban fennálló nyersanyaghiány és szakemberhiány miatt eléggé silányra sikerültek(és itt nem a Jumo 004 konstrukcióját kifogásolom, hanem a beépített anyagokat, meg a minőségüket). A kortárs lökhajtásos-vadász, a Gloster Meteor hajtóművei jobbak voltak, bár ez a típus még nem rendelkezett nyilazott szárnnyal, de ez lényegtelen.
Több könyvet olvastam, mely a 262-ről szól, vagy szentelnek neki egy fejezetet (pl. a klasszikus; a Fehér sas kék mezőben, vagy Pokriskin könyve, melynek címe sajnos már nem jut eszembe).
A német hadvezetés (elsősorban Hitler) gyorsbombázóként akarta bevetni, holott a gép inkább a támadó B-17 kötelékek elleni bevetésre, pontvadászként lett volna a legjobb.
Végül (de későn) ez is megtörténhetett, és a típus használható volt a B-17-es kötelékek ellen.
A bevett harceljárást követték, magassági és sebességi fölényből támadtak, majd gyorsan eltűntek.
A védővadászok képtelenek voltak utolérni őket, bár olvastam olyat is, hogy a P51 zuhanásból kivéve képes volt felgyorsulni a sebességükre, majd támadni, de ekkora sebességen leszakadhatott a szárny, ezért inkább más megoldást alkalmaztak.
A leszállni készülő 262-esekre csaptak le. Ezt csinálták a rakétahajtású Me-163-asok ellen is. A Cometek ráadásul eléggé gyúlékonyak voltak. A rakétahajtóművükben lévő két tüzelőanyag reakciója adta a tolóerőt szolgáltató meghajtást., ami bárminemű keveredés esetén órási Hollywoodi-effektként, tűzgolyóvá változtatta a 163-ast.
Persze a 262-es is gyúlékony volt, de nem ennyire. Viszont a hajtóművek (élettartamuk átlag 20-25 repült óra körül alakult!!), és a futóművek hibájából elég sok gép megsemmisült, több, mint amennyit a szövetséges vadászok megsemmisítettek.
A fenti Red Tails cikk írója is megírta; 44-ben a Lufttwaffe csak önmaga árnyéka volt csupán (vagy ezt máshol olvastam? :-))). Krónikus pilótahiány lépett fel, ezért sok zöldfülűt ültettek a 262 pilótafülkéjébe (persze azért kivételek is voltak, mert német ászok is repültek a típussal -Walter Nowotny, meg Adolf Galland például).
Szóval arra akartam kilyukadni, hogy kemény menet lett volna egy 262-nek közeli légi harcot -dogfight-ot, ha úgy tetszik- vívnia egy P-51 el, mert a 262 fordulóban szépen elkoptatja az értékes sebességét alacsony sebességen a Jumo 004 nem dolgozik elég teljesítménnyel, szóval bukta neki.
Egyben jók, "támadj és tűnj el"-módszerrel leszedik az erős gépágyúikkal a delikvenst és elhúzzák a csíkot. Ezt tették.
Aztán már más kérdés, hogy sokszor az amerikaiak már várták a visszatérő és leszállni szándékozó 262-ket, majd puskavégre kapták őket. De ez már az ő "harceljárásuk" volt (jellemzően "ámerikánós-kóvbojos" stílus - dehát tudjuk milyenek).
Mellesleg a 262 pályafutása még a háború lezárását követően is érdekesen alakult. De ez már itt nem érdekes.
Én a filmet mindenképp látványosnak tartom, de olyan antigravitációs ökörségeket -mint amik légiharc közben láthatók a film egyes jeleneteiben- még nem láttam mozivásznon. Szóval egyetértek a cikk írójával, szemétbe vele. Egy jó repülős filmet mikor készítenek a 101-es vadászosztályról? Még az se érdekelne, ha CGI-vel, csak meglegyen és a miénk legyen és végre HŰ LEGYEN A TÖRTÉNELEMHEZ! (már csak zárójelbe beírva azért igazán emléket kéne állítani végre egy ilyen filmmel Heppes Aladárnak, Vitéz Szentgyörgyi Dezsőnek, Tóth Druminak, Michna Györgynek, Tobak Tibornak és a többieknek...)