Regisztráció Blogot indítok
Adatok
mz etz

0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2012.09.24. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Pénzügy 2. kérdés 2012.12.03 10:29:01
Sokat lehet hallani a lakosság eladósodottságáról, különösen a deviza-alapú hitelekről. Egyéni hitelfelvevőként milyen szempontokat mérlegelne annak eldöntésére, hogy igénybe vegyen-e hitelt, milyen összegűt és milyen típusút? …..
mz etz 2012.12.06 23:50:25
Vállgazd Blog ÉFM 1. kérdés 2012.11.26 11:19:47
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás? Inspirációként:…..
mz etz 2012.11.29 16:56:27
Szerintem a legjobb megoldás a Star Wars-típusú közlekedési rendszer kiépítése lenne: repülő autók, amik különböző magasságokban jönnek-mennek (de nem 100 decibel hangerősséggel) :) Ez az újítás még valószínűleg várat magára egy ideig, de a több szinten való közlekedés ötletét nem tartom elképzelhetetlennek. Ennek a rendszernek a kiépítése igen költséges lenne, de valós megoldást nyújthatna a közlekedési nehézségekre. Egyrészt így csökkenne a zajszint (amennyiben a szinteket lefelé építik). Másrészt nem lenne szükséges a logisztikai központok kitelepítése, mivel ezek nagy része pont annak köszönheti a versenyképességét, hogy jó helyen van (mint a Vásárcsarnok).

Vagy egy teljesen más megközelítésbe helyezve a dolgot, Budapest határainak kiterjesztése is szóba jöhet. Példaként Hamburgot tudom hozni, ami Budapestéhez hasonló lakossággal rendelkezik, ám területe másfélszer akkora. Emiatt az egész városban sokkal könnyebb a közlekedés (a nagyobb gócpontokon persze itt is kialakulnak dugók), de egyáltalán nem látszik, hogy egy nyüzsgő kikötővárosban van az ember.
Vállgazd Blog Tudás- és információ-menedzsment 1. kérdés 2012.11.19 10:58:59
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
mz etz 2012.11.22 00:23:57
Nem tudok vitába szállni ezekkel a kommentekkel, inkább csak kiegészíteném őket. Mint az előadáson a videóban is láttuk, a dolgozók érintkezése már nem lehetetlen akár kontinensek között sem. Persze máshogy alakul, mint amikor fizikailag van jelen mindenki, de ez a probléma "megszokható".
Emellett (megint csak a videó alapján) néha még hasznos is, ha egy vállalatnak vannak távmunkásai akár más kontinenseken is, mert ez az ügyfelekkel való személyes kapcsolat létesítését könnyíti meg.

Emberi oldalról nézve a dolgot, egy távmunkás megkíméli magát pl. egy dolgozó leszidása miatt kialakó nyomasztó hangulattól vagy akár a munkahelyen ellene irányuló rosszindulattól is (bár ettől nem teljesen).

Hátrányként én is csak a személyes kapcsolatok átértékelődését, a munkahelyi barátságok elmaradását tudom említeni (pl. közös gondok megbeszélése munka után), valamint a hazai és munkakörnyezet egy helyen létezésének veszélyeit.

Összességében van akinek kedvező ez a helyzet, van akinek nem - magamat az utóbbi csoportba sorolnám.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 2. kérdés 2012.11.12 11:04:13
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett? Insipirációként: http://evinet.hu/2011/07/korlatok-nelkul-esely-vagy-teher…..
mz etz 2012.11.15 21:42:48
P. Fanni-val egyetértek, szerintem is emberfüggő a dolog, de úgy gondolom, hogy nem csak vállalkozóra és alkalmazottra különíthetők el az emberek. Aki kevés gyakorlattal rendelkezik a munka világában, az irányításban (példának okáért a friss diplomások :) ), azoknak hasznos lehet bizonyos idő eltöltése nagyobb vállalatoknál. Itt megtapasztalhatják, beletanulhatnak abba, hogy hogyan is megy egy vállalat, mire kell figyelni, időbeosztás, stb. Ezzel a tapasztalattal indítva egy saját vállalkozást már nem egyből a mély vízben találják magukat. Vannak persze akik nem viselik jól az alkalmazotti létet, főleg a saját ötletek kisebb szerepe miatt (bár egyre több vállalatnál ösztönzik a dolgozókat a kreatív problémamegoldásra). Nekik talán ideálisabb egyből egy saját cég alapítása, ahol kiélhetik "alkotókészségüket". Természetesen azokat sem szabad elfelejteni, akik jobb szeretnek alkalmazottként biztos és kiszámíthatóbb feladatokat ellátni.

Általánosságban mégis azt gondolom, hogy megéri egy saját vállalkozás indítása, különösen az alkatrészgyártás területén. A nagy cégek folyamatosan keresik és előszeretettel adnak le rendeléseket a kisebb, műanyag és fém forgácsolására, marására szakosodott cégeknek, akár országhatáron túli vállalatoknak is. Ennek nehézsége a nagy kezdőtőke igény (CNC gépek, esztergapadok, műhely, stb.), de ha beindul a business, akkor "urasan" meg lehet belőle élni.
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2012.11.05 11:08:33
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
mz etz 2012.11.08 00:39:07
A fenntarthatóság érdekében végzett innovációt én is fontosnak tartom, ezen a téren mondhatni az innováció innovációjára van szükség. A gyártási folyamatok gazdaságossá és környezetkímélőbbé tétele manapság állandó tényezője a nagyobb vállalatoknak, ám a termelés iramához képest így is fejlesztésre szorul.

A magam részéről a hazai felsőoktatás innovációját is fontosnak tartom. Itt főleg porosz módszer fokozatos elhagyását kellene megoldani (ami főleg vidéken erősen tartja magát). A nyugat-európai és amerikai egyetemeteken ez a gyakorlat már alig van jelen, és az eredmények bizonyítják is a döntés helyességét. Jóval célravezetőbb a tapasztalatorientált, kis csoportokban való képzés, mind a tudást, mind a problémamegoldó készséget tekintve. Nehézség azonban ezzel kapcsolatban, hogy a jelenlegi módszer mélyen gyökerezik a hazai tudatban, a szemléletváltást nehéz elfogadtatni a közvéleménnyel. A legnagyobb probléma azonban az oktatók kis száma és a fizikai korlátok (kevés a terem a sok kis csoporthoz). Egy ilyen mértékű újítás jelentős befektetést igényelne, akár állami támogatással is. Manapság azonban (válság, mi más?) senki sem vág bele szívesen ilyen nagymértékű beruházásba, és az állam sem biztos hogy elsősorban erre költené most a pénzt.
Vállgazd Blog Marketing 2. kérdés 2012.10.29 11:05:03
Mit gondol, egy termék ill. egy társadalmi ügy vonzerejét növeli-e, ha ismerős arc vagy arcok reklámozzák ill. népszerűsítik? Véleménye szerint pl. az idei londoni olimpikonjainknak van-e ilyen vonzerő  növelő értéke  vállalatok ill. társadalmi szervezetek számára?…..
mz etz 2012.10.31 23:23:08
Ez a logika vitán felüli, de azért bizonyos mértékig lutri is az olimpikonok "felhasználása" a marketingben. Mint a cikkek is írják, a tehetségesebb sportolókat már évekkel korábban felkarolják egyes cégek, látva bennük a lehetőséget mind emberi, mind marketingszempontból. Ha ez az elvárás nem jön be, akkor a vállalat elesik a sportoló kínálta marketinglehetőségtől (mint történt az Boczkó Gábor esetében is).

Érdekes a helyzet a paralimpikonok esetében is. Úgy gondolom, hogy ez az embereknek arra az igényére vezethető vissza, hogy mivel ők maguk egészségesek szeretnének lenni (alapvetően az egészséges, sportos ember a mai ideál) kisebb hangsúly esik a fogyatékkal élő sportolókra, csak az élen teljesítők közelítik meg a "rendes" olimpikonok népszerűségi szintjét. Ennek köszönhetően a vállalatok marketingtevékenységében is viszonylag ritkán tűnnek fel - ha feltűnnek egyáltalán.
Ez a jelenség egyébként ugyanígy alakul a nem paralimpikonoknál is: a szerényebb eredményt elérők, vagy akik eddigi, sikeres teljesítményükkel nem váltak olyan idollá, mint Cseh Laci vagy Gyurta Dani, sokkal kisebb népszerűségnek örvendenek, így a marketingesek utánuk se nagyon kapkodnak.
Mindennek a hátterében akár a média is állhat, azon az alapon, hogy hírértéke csak a leg-eknek van, a rosszabb eredmények pedig csak ártanának a közérzetnek, a nemzeti morálnak, ezért a többiekre csak tesznek egy-két utalást, és ezzel "le is vannak tudva".
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 1. kérdés 2012.10.08 11:10:03
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a cég küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Honnan gyűjtene információkat? Inspirációként:…..
mz etz 2012.10.10 23:11:11
Ezeknek az információknak a megszerzése valóban nélkülözhetetlen, ha az ember valóban egy tudatos vállalat tudatos alkalmazottja akar lenni. Szerintem azonban más a dolog, ha tényleg belemerülünk ezekbe a kutatásokba. Egyetértek matt.-tal abban, hogy a cég saját dokumentumai valóban csalókák lehetnek. A vállalatot kevésbé előnyös színben feltüntető tevékenységeket nem illik leírni (és igazából ki az aki ezzel a munkaerő utánpótlását kockáztatná?) Természetesen egy állásinterjúhoz nélkülözhetetlen a vállalat alapvető ismerete, de a működésre, munkakörnyezetre csak akkor láthatunk rá igazán, ha már ott dolgozunk (akkor sem mindig teljesen). Szerencsés esetben van a cégnél ismerős/rokon/barát, aki el tud látni minket tanácsokkal.

Másik dolog, hogy manapság, a pangó munkaerőpiacon (kivéve ha mérnök az ember, de minket ez a veszély nem fenyeget :) ) elszalaszt-e bárki egy jó fizetést vagy akár csak egy kicsivel átlag feletti álláslehetőséget csupán azért, mert nem ért egyet bizonyos vállalati stratégiákkal? Olyanokkal, amelyekbe alkalmazottként ráadásul úgysincs beleszólása? Még ha kicsit rosszul érzi is magát az elején? Majd beleszokik… Persze itt is alakíthatná a „fogyasztó” a „termelést” (ez esetben a munkavállaló a vállalati folyamatokat) úgy, hogy nem megy el dolgozni oda, ahol általában nem tudatos a vállalati működés (nem megfelelő CSR, stb.), ezzel csökkentve a munkahely „keresletét”, de sajnos az emberek többsége nem ilyen célirányos és a mai gazdasági helyzet sem sokat tesz hozzá ehhez.
Vállgazd Blog Az állam szerepe és a globalizáció 1. kérdés 2012.10.01 11:05:47
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
mz etz 2012.10.05 00:39:25
Egyet értek B. Ritával, a magyar egészségügyben, számos olyan visszásság fordul elő, ami elbizonytalanítja az embert a mostani rendszerrel szemben. Csak egy személyes példa, előfordult már, hogy a kórházban varázsütés-szerűen megnőtt a betegre fordított figyelem, miután néhány ezres diszkréten az orvos kezébe csúszott (nem egyszeri eset).

Ugyanakkor az egészségügyi ellátás költséges. Kissé hasonlít ez a helyzet a BKV-hoz: mindenki számára elérhető áron biztosítani ezt a fajta szolgáltatást csak az államnak éri meg (talán neki se mindig). Épp ezért nem gondolom, hogy a verseny bevitele az eü-be jó döntése lenne. Hiába lenne több vállalat, azon az áron, amit ma biztosít a tb, egyszerűen nem tudnák veszteség nélkül fenntartani magukat, hiába a verseny (a magánklinikákon sem feltétlenül a szakmai hozzáértés teszi ki a költségek legnagyobb részét). Extrém esetben még akár nagyobb kellemetlenségek is előfordulhatnak, hisz a beteg így egy olyan fogyasztó lesz, akiért versenyezni kell. Kissé irritáló lenne az e-mail-ek és a posta között a különböző kórházak szórólapjait olvasgatni, esetleg (ez már tényleg extrém) egy lelkiismeretes marketingessel telefonálgatni a kedvezményes és most ingyenesen kipróbálható kezelésekről.

Természetesen az állami egészségbiztosítás se egy leányálom, de legalább mindenki számára elérhető. Szükségszerű lenne azonban ennek a megreformálása. Nem mondom, hogy az orvosok nem éreznek felelősséget a betegeik iránt, mert nyilván éreznek, de mondjuk el kellene érni, hogy ezt hálapénz nélkül is maximálisan érezzék. Meg persze átstrukturálás, gördülékenyebbé és egyszerűbbé tétel, ez mind-mind elvárás lenne, de szerintem a kormánynak most kisebb gondja is nagyobb ennél, főleg hogy mindent rá lehet kenni a válságra.

Szerintem másik fontos terület, amit támogatni kell az államnak az a közművek rendszere. Triviálisnak tűnik, de milyen lenne az élet víz, fűtés vagy akár áram nélkül is? Sokak számára elképzelhetetlen, és ma, az IT világában ez a gazdaságot is egy gyors nyisszantással fejezné le. Mindazonáltal ezek ma meglehetősen szervezetten működnek - ez nem elsősorban az állam érdeme, de nélküle nem valósulhatott volna meg - így erre nem is vesztegetek több szót.
Vállgazd Blog A vállalat helye a társadalmi rendszerben 2. kérdés 2012.09.24 11:58:53
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a hazai fogyasztók magyar termékeket vásároljanak? Hogyan segítené elő, hogy e termékek külpiacokra jussanak? Inspirálásként: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek;…..
mz etz 2012.09.25 00:54:21
Én egy másik oldalról közelíteném meg a problémát. Ha megfigyeljük, a 2012-es Magyar Termék Nagydíjat egy mezőgazdasági gépeket (konkrétan trágyaszórókat) gyártó cég is átvehette. A cikk szerint kedvező árú, többfunkciós, a külföldi gépekkel vetekedő eszközről van szó és nem utolsó sorban „100 százalékban Magyarországon gyártott és forgalmazott alapanyagokból készül.” Mivel történelmi hagyományainkból adódóan is jelentős az agráripar hazánkban, egy ilyen termék nem elhanyagolandó. A hazai fogyasztók megnyerésének jelentős állomása a díj megnyerése, tekintve hogy ennek a terméknek az esetében a marketinges lehetőségek szűkösebbek (bár lehet, hogy csak az itthoni közönség számára lenne szokatlan egy szervestrágya-szóró feltűnése a TV-ben). A hazai termék koncepciója ennek ellenére hamar kialakulhatna a kedvező ár és a jó minőség mellett. Az ár alacsonyan tartását segítené a közvetítő kereskedelem kimaradása/minimálisra redukálása, lévén szó hazai termékről. Igazából az, hogy a gépre megkülönböztetett figyelemmel tekintsenek a vásárlók és kialakuljon a magyar termék iránti valós kereslet, a két fenti tényező (minőség és alacsony ár) tartós egyensúlya szükséges.
Ahhoz hogy a márka nemzetközi piacon is helytálló legyen, elsősorban a cég terméklistájának bővítésére van szükség, valamint arra, hogy megfelelő helyen tűnjenek fel vele a piacon. Az amerikai kontinensre és Nyugat-Európába való export talán nem is opció az olyan nagy múltú és élen járó márkák mellett, mint a John Deere, a Vogle & Noot vagy a CLAAS. Emiatt elsősorban a közép- és kelet-európai országok jöhetnek szóba, különös tekintettel Romániára, valamint Lengyelországra. Itt is a közepes nagyságú földterülettel rendelkezőket kell megcélozni, akik nem engedhetik meg maguknak a költségesebb nyugati eszközök vásárlását, viszont igénylik a "jól dolgozó" eszközöket. Ebben a körben is jelentős a pénz és a minőség szerepe, vagyis, hogy lehetséges-e a prémium minőséghez közeli, sőt azzal vetekedő terméket annál jelentősen olcsóbb áron piacra dobni.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása