Peter82 2025.01.02 08:27:29

Köszönjük a munkát! Bízom benne, hogy sikerül szponzort találni és/vagy valakit aki jártas abban hogyan kell Youtube csatornából, blogírásból pénzt csinálni!

Peter82 2025.01.05 16:56:43

@nayzoli: Azon nem gondolkodtál, hogy angol nyelvre lefordítani a blog bejegyzéseit, és angol nyelvű blogot indítani? Nem is kell emberi fordító hozzá, ma már a Deepl vagy más mesterséges intelligencia fordítógép megcsinálja, és egész jó az eredmény. Angol nyelven mindenképpen nagyobb lenne az elérésed. Csak egy ötlet, nem kerül sok időbe és pénzbe ha AI fordítóval csinálod. Az apróbb fordítási hibákat meg ki lehet javítani manuálisan.

Peter82 2024.12.31 17:39:16

1. A "mostani tervezet": azt tegyük hozzá, hogy a hír 2016-os. Van arról információ, hogy jelenleg tényleg ez a terv?
Eddig a Királyi Palota államfői hivatali funkciójáról nem volt szó. Annyit lehetett olvasni hogy az újjáépülő Főhercegi Palotába az Alkotmánybírásóg költözik (ami teljesen történetietlen hülyeség, AB nem is létezett akkoriban, de mégis ez a terv.)

Még annyit, hogy úgy tudom, hogy a Gödöllői Királyi Kastély Lázár János javaslatára a kormány Magyar Agrártudományi Egyetemnek adományozta. ;) Tehát nem tűnik úgy mintha az egykori királyi kastélynak állami reprezentációs szerepet szánna a kormány.

2. Zsófiához: Bár nekem úgy tűnik, hogy Zsófia a legokosabb a három gyerek közül, a Habsburgok hímsoviniszták, ott szigorú férfiági öröklés van. Zsófiának tehát nincs esélye. ;) A miniszterelnök úr pedig különben se foglalkozik nőügyekkel. :))

3. Azt most nem tudom eldönteni, hogy ez a blogbejegyzés mire akar utalni, ha utalni akart valamire egyáltalán? :). Mi a konklúzió? Haladunk a restauráció felé vagy a francia újságírók hülyék, és dehogy? Szóval? ;)

Én személy szerint nem gondolom a restauráció lenne a célja a Fidesz vezető körének, de nekem semmilyen belsős információm nincs, teljesen kívülálló vagyok. Megjegyzem a Gödöllő Királyi Kastélynak logikusan lenne szerepe egy hipotetikus restauráció esetén, de mégis ott, Lázár János nyomdokain járva, a jövő földműveseit fogják oktatni. :)

Peter82 2025.01.04 08:43:25

@dundyvega: A Sas-kabaréban, Heti Hetesben rendszeresen humorizáltak azzal, hogy Orbán Viktor próbálgatja a fejére a koronát. De ellenzéki politikustól valóban nagyon ritkán hangzik el ilyen vád vagy kritika. Az meg pláne nem hogy Habsburg resturaurációra készülne a kormány.

Peter82 2024.12.29 06:09:34

1. Hol és milyen forrás található arról, hogy a Horthy-korszak utolsó parlamentjének mandátuma jogilag a békeszerződés megkötése után hat hónapig állt volna fenn? Köszönöm a választ!

2. A jogi helyzet kérdéséhez még hozzá kell tennünk az 1937 XIX. tv.-t amely az államfői jogok ideiglenes gyakorlására Országtanácsot állított fel. Tagjai: miniszerelnök, képviselőház elnöke, felsőház elnöke, hercegprímás, Kúria elnöke, Közigazgatási Bíróság Elnöke, honvédség főparancsnoka.
Mivel ez a törvény nem lett eltörölve, és a közjogi méltóságok posztjai be voltak töltve 1945-ben is, az Országtanács ülésezésének nem lett volna se jogi se gyakorlati akadálya. Tehát lehet amellett érvelni hogy a törvény szerint ennek a testületnek kellett volna üléseznie az államfői poszt betöltéséig az államfői jogokat gyakorolnia.

Peter82 2024.12.30 07:54:41

Köszönöm a választ! Pár gondolat még.

1. 1944. X. tv.: Ennek jogi alapja nyilván attól függ, hogy elfogadjuk-e a német megszállás, illetve legkésőbb Horthy lemondása utáni időszak törvényalkotását legitimnek. (A jelenlegi Alaptörvény szerint nem.) Feltételezem, hogy 1945 utáni kormányok Szálasi kinevezését így a X. tv. se fogadták el legitimnek illetve nem hivatkoztak rá jogforrásként. Jól gondolom? Én személy szerint a 1944. X. tv.-re nem alapoznék érvelést.

2. A 1937 XIX. tv. legitimitását viszont nehéz vitatni, hiszen azt a szuverén magyar állam kétkamarás Országgyűlése hozta és a kormányzó írta alá.
Az a körülmény hogy 1945 májusa és októbere között nem volt hercegprimás, nem lett volna akadály, hiszen a törvény 3. paragfusa rendelkezik azokról az esetekről amennyiben az egyes tisztségek nem lennének betöltve.
Hadd másoljam be én is a releváns passzust. ;)

1937. XIX.
3. para. A kormányzói tiszt megüresedése esetében arra az időre, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi, országtanács alakul, amelynek tagjai sorában a m. kir. miniszterelnökön és az országgyűlés két házának elnökén felül Magyarország hercegprímása, a m. kir. Kúria elnöke, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke és a m. kir. honvédség főparancsnoka foglalnak helyet. Ha a hercegprímási szék betöltetlen, a hercegprímás helyét a tanácsban a latin szertartású római katolikus egyháznak más egyháznagya tölti be abban a sorrendben, amelyben az egyháznagyokat az 1926:XXII. tc. 4. §-ának b) pontja felsorolja. Ha a m. kir. Kúria elnöki széke üres, a kir. Kúria elnökének helyét a tanácsban a kir. Kúria másodelnöke, ha pedig a m. kir. közigazgatási bíróság elnöki széke üres, a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének helyét ennek a bíróságnak másodelnöke tölti be. Ha a m. kir. honvédség főparancsnoki állása nincs betöltve, a főparancsnok helyét a tanácsban szolgálati helyettese tölti be.

Az országtanács a kormányzói tiszt megüresedése után azonnal megkezdi működését. Üléseinek összehívásáról az országgyűlés két házának elnökei gondoskodnak s az üléseken felváltva ők elnökölnek; ha az országgyűlés valamelyik házának elnöki széke üres, az elnök helyét az illető háznak választásra idősebb alelnöke tölti be. A határozatot az az elnök írja alá, aki a határozathozatalnál elnökölt.

Forrás: net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93700019.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D41

Hercegprimás helyett tehát az 1926 XXII. 4. b) szerint következő római katolikus egyháznagy a kalocsai érsek. Ezután az egri érsek következik.
A miniszerelnök: ha elfogadjuk az Ideiglenes nemzeti kormányt jogszerűnek, akkor Dálnoki. Ha nem akkor, 1945-ben a miniszterelnöki poszt üres. A 1937 XIX. tv. magától értetődőnek veszi hogy a min. elnöki poszt nem üres, de azt nem mondja, hogy az országtanács jogszerűen csak akkor ülhet össze, ha van miniszterelnök.
A Ogy két házának elnöke / alelnöke: ha a német megszállás utáni időszakot nem tekintjük legitimnek, akkor 1944. március 18-i állapot szerinti Országgyűlés Képviselőházának és Felsőházának elnöke. Nem tudom, hogy ezek a személyek életben voltak-e még, illetve Magyarországon voltak-e. Ha nem, akkor, mint a törvény mondja, az akkori alelnökök. A legroszabb esetet feltételzve is, vélhetően legalább 1-1 alelnöke a 1944 március 18-i Képviselőháznak és Felsőháznak rendelkezésre állt volna.

Peter82 2024.12.30 07:56:56

Érdemes elolvasni a törvény indoklását is:

3 paragrafushoz: Az 1926:XXII. tc. 48. §-ának első bekezdésében foglalt azzal az elrendezéssel szemben, hogy a kormányzói tiszt megüresedése esetében, amíg az új kormányzó az esküt le nem tette, a halaszthatatlan államfői tennivalókat az 1920:I. tc. 13. §-ának korlátai között a minisztertanács látja el, a törvényjavaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy a most megjelölt feladatkört még átmenetileg se lássa el a végrehajtó hatalom élén álló kormány.

Érvényesíteni kívánja azonban a javaslat az 1926:XXII. tc. 48. §-ának a minisztertanács átmeneti államfői jogkörére vonatkozó rendelkezéseiben is megvalósított azt az alapelvet, hogy ősi alkotmányunk szellemében a kormányzói tiszt megüresedése esetében az országgyűlés hivatott - a nemzetszuverénitás elvénél fogva - a királyi hatalomban foglalt összes jogok gyakorlására is. Ehhez képest a javaslat 3. §-a arra törekszik, hogy az országtanács az országgyűlésnek olyan tagjaiból állíttassék össze, akik magas közjogi méltóságuknál fogva amúgyis az országgyűlés vezéregyéniségeinek tekinthetők. A nemzetszuverenitás gondolatából fakad a 3. §-nak az az állásfoglalása is, hogy az országtanács tagjainak ülésre összehívását és az üléseken az elnöklés ellátását az országgyűlés két háza elnökének ügykörébe kívánja utalni.

Az országtanács tagjai közé a javaslat a miniszterelnököt is felvette. Szükség van erre egy részről a miniszterelnöknek az országgyűlés képviselőházában elfoglalt alkotmányos helyzete következtében s a szoros kapcsolat biztosítása érdekében a kormány és az országtanács működése közt, másfelől pedig a minisztériumnak az országtanács működési idejére vonatkozó és változatlanul fennálló alkotmányos felelőssége szempontjából is.

Forrás: net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93700019.TVI&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D50