masTTertape 2016.01.11 10:31:18

Én is rákerestem. A 40 lábasok között van a HC, azaz 2,9 m magas is. Igaz, hogy ezt 20 lábasban nem láttam, de bármi lehet. Emlékszem, hogy régen még egy kis mágnessel rögzítették a konténert. Hol van ma ez már...

masTTertape 2014.10.12 22:25:11

Én a végével értek egyet, de nagyon. Köszönöm, hogy leírtad!

masTTertape 2014.05.08 09:34:56

@lionking: Köszi!:-)
Nem vagyok benne biztos, hogy a pénzszűke lenne az oka mindennek.
Megfordítom: a professzionális hangtechnika felhígulása akkor kezdődött, amikor megjelentek az első, kazettás, analóg multitracker-ek. Azaz már otthon 4-6-8 sávra fel tudta venni a zenész, a zenekar a demóját, vagy akár a lemezét. Ezt tovább verte, amikor már mindenhol elérhető volt a digitális, vagy pc alapú, vagy dedikált rendszeren futó rögzítő eszköz. Ekkortól kezdve a "zenész" már hangmérnök is lett egyben és természetesen a megannyi, könnyen törhető, warez szoftverekkel akár még jól is le tudták keverni az anyagot.
Ezidőtájt még volt ereje a rádiós megjelenésnek, ahol ugye az adásproci olyan szinten szétkompresszálta és limitálta a zenei anyagot, hogy szinte tök mindegy volt akármilyen dinamikát beleírni a kottába (már, ha tudott kottázni a zeneszerző), így kezdtek eladhatóvá válni az otthoni, home, vagy próbatermi körülmények közt készült felvételek.
Aztán jött az internet és a mindent elsöprő mp3 kodek, ami egyrészt egy kiváló üzletpolitika, másrészt az emberi igénytelenség mezsgyéjén nőtt naggyá.
Mindezek után borítékolható volt, hogy a profi hangstúdiók nagy része vagy átalakul, vagy lehúzza a rolót. Én ebben a sorrendben szálltam ki a zeneiparból. Hiszen a minőség iránti vágyakozásom nem volt összemérhető a fogyasztói oldal minőségi igényeivel.
Csak annyit, hogy egy profi szintű, analóg dinamikakompresszor 3-4000 eurótól indul és ez csupán jó esetben két csatornás. Egy ipari sztenderd rögzítő rendszer (ProTools HD, Apple alapon) két és fél milla, egy használható, digitális hálózati keverőpult 15 millától áll szóba velem, de ha simán csak egy lineáris karakterisztikájú, nagymembrános stúdió mikrofonról beszélek, az is 6-800 ezer ft. És ugye egy mikrofon, nem mikrofon.
HA ezeket a bekerülési költségeket összevetem azzal, hogy ma mennyi lemez fogy fizikailag, akkor inkább a harakiri, mert hogy épeszű ember ilyen bizniszbe nem kezd.
És ez a tendencia szépen eljuttatta odáig a szakmát, hogy az igénytelen fogadóoldal egyre silányabb produktumokat generál. És bizony itt már az élet többi szegmenséről is beszélhetünk, beleértve a hazai média által még mindig pénznyerőnek tartott, megélhetési celebek térnyerését is.

masTTertape 2014.05.07 10:50:19

@lionking: El is felejtettem, hogy igen, pl a Tesla B100 a KGST egyik válasza volt az eredeti értelemben vett HiFi életérzésre, amit addigra a nyugat már jól bejáratott.
Érdemes belelapozni a két nagy ellenség, a Csabai-féle Magnósok évkönyve és a Darvas-saga HFM kiadványokba. Megannyi, nagyon kiváló szalagos, vagy kazettás magnó és X HiFi komponens szolgálta a tényleg minőségi zenehallgatást. Akkoriban...

masTTertape 2014.05.08 09:34:46

Mivel egy korábbi, hosszabb bejegyzésemet a rendszer valamiért nem engedte át, így az most már a múlté, de közben születtek további kérdések.
Egy dolog: akit érdekel, keresse meg Jákó Péter Digitális Hangtechnika c. könyvét akárhol (Kossuth kiadó 2002.) Nagyon érthetően leírja, hogy miről is van itt szó.
El lehet veszni a számok bűvöletében, de szerintem mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy melyik szám mit is jelent és akkor talán nem dobálózunk velük feleslegesen.
Bitérték: 16, 18, 20, 24. Ezek a számok köszöntek, köszönnek vissza az audiótechnikában, amióta Hifiről beszélünk. Ez a kvantálás mutatószáma, azaz, hogy milyen részletességgel tudjuk számokkal leírni a hangerőkülönbségeket. Egyszerű fejjel is kitalálható, hogy a valósághű leképzéshez végtelen kvantálási érték dukálna, de ezt ugye lehetetlenség létrehozni. Dinamikai ökölszabály, hogy 1bit=6dB. És ezzel máris pontosan leírható egy adott digitális formátum jal-zaj viszonya és dinamika tartománya. Most a szükségszerű dither-ről ne beszéljünk.
A másik bűvös szám a mintavételi frekvencia, ami lehet 44,1, 48, 96, 192, 384 kHz, a manapság elérhető rendszerek ismeretében. A képlet pedig: Fs > 2xfmax. Azaz X mintavételi frekvencián a legmagasabb reprodukálható frekvenciahatár annak kevesebb, mint a fele. Tehát a 44,1 kHz-es CD mintavételezés 22 kHz-es felső határfrekvenciát eredményez.
Az emberi fül, kb. születésünkkor hallja a max. 22-24 kHz-es frekiket, utána a kor előre haladtával ez az érték csökken, egyéntől függően akár 10-12 kHz-re is. Viszont a bennünket körülvevő hangingerek bőséggel tartalmaznak 22 kHz fölötti összetevőket, a zenék felharmonikusokat, így ezek leképzésére, reprodukálására is óriási szükség van.
Tehát könnyen kiszámítható, hogy egy magas bitszámú, még magasabb mintavételezési frekvenciájú AD átalakító képes csak a valósághoz még mindig csak közelítő reprodukcióra. Tehát akármit csinálunk, a digitális jelfeldolgozás csak egyfajta közelítő vázlata marad a valóságnak.
És itt még messze nincs értelme beszélni a különféle sávszűrésekről, mert ezek csak az áramkörök és a hangrendszerek megvédése céljából kerülnek be egy-egy elektronikába.

És még itt jön a java: ahogy a blog írója is kiemeli, a Loudness csupán fiziológiai hangerő szabályzás, azaz az emberi fül frekvencia- és hangerőfüggő sajátosságaira, tehetetlenségére és voltaképp tökéletlenségére alapozva próbálja meg kihozni az adott zenei alapanyagból a legvégső és egyben kihagyhatatlan analóg kapcsolatból, a hangszóró-fűl viszonyából a legtöbbet. Igaz, ebben már erősen ott van a pszichoakusztika is, ami egy külön műfaj.

masTTertape 2014.04.04 22:12:04

Azért jó pár éve ott rángatjuk a nadrágjuk szárát, hogy valamelyest kerüljünk fel a vasútmodellezés nemzetközi térképére. Aki minden évben kint van Nürnbergben, vagy a Tillig sebnitzi nyílt napján, az örömmel tapasztalja a gyártó egyre jobban megnyíló bizalmát irányunkba. Szerencsére sok oldalról kapják az infókat, így jól tájékozottak a magyar vásárlói- és gyűjtői szokások terén. Az ilyen közvéleménykutatások elsődlegesen a piac aktuális fogadókészségének felmérésére szolgálnak, inkább másodlagos, hogy mit is hoz az eredmény. Sok ötletet hallottam a napokban, melyek jogosak, de a másik oldalról látni kell a gazdaságosság paramétereit is. A mozdony tekintetében ugye mindenképp freelance-ről beszélhetünk, viszont a kocsik esetében szerintem kizáró tényező, hogy egy VI. korszakos dízelgép mögé vicces lenne 3-4 db. kéttengelyes teherkocsit csomagoltatni. Ezért maradnak a korszerűbb, négytengelyesek, ahol a Res mellé akár két Eas, Eaos is beférne, vagy valóban maradna a Habbins-Res páros, de reményteljest új (és jól nyomott) pályaszámokkal. A végső döntés úgyis a Promenade 1-ben fog megszületni.:-) G.

masTTertape 2014.04.09 17:43:16

@GOLAZ111: Tekintettel arra, hogy a magyar gyártású mozdonyok szinte 99%-ban nem kompatibilisek az európai gépekkel, azon belül a Tillig formaeredetébe leginkább illeszkedő, német mozdonyokkal, így sajnos meddő téma a "magyar mozdonyos álom". Ha a nagyvasút beszerzési hajlandóságát nézzük, és ha netán valamely csoda folytán mégis dízelgépek vásárlására adná a fejét, akkor elképzelhető lenne, hogy a DB 218-asaiból kaphatnának párat, ami ugyan ott már erősen selejtérett, meg problémakupac, de mégis a mi M41-esünk "nyugati" alternatívája lehetne. Ebben az esetben pedig a modellezése is egy csapásra megoldódna. Viszont, ha csak újban gondolkodnának, akkor sanszos, hogy a Siemens csoport gépei kerülnének előtérbe, amit meg nem a Tillig gyárt. Pár éve nagyon rövidéletűnek tűnt a Tillig-Piko együttműködés egy herculeses kezdőkészlet megvalósulásában. Nem tudom, hogy mit hozna a jövő...

masTTertape 2014.01.16 10:25:54

Üdv,
Nemrég Máltán láttam jobbkormányos 120-ast, illetve csomó Favoritot.