Adatok
Simonfi Kati
124 bejegyzést írt és 15 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az utolsó teljes napunk Hawaii-on. Reggel elmentünk reggelizni Honolulu híres pancake-et áruló éttermébe. Állítólag az egész szigeten ott a legjobb a pancake, de ha az a legjobb, akkor nem akarom tudni, hogy milyet ad a többi hely. Vagy egyszerűen csak a kaja nem jött be. Hasonló a mi…..
Itt ülök Chicagoban a reptéren hazafelé menet, és kétségbeesetten küzdök az ellen, hogy elaludjak, mert, ha most alszok, akkor a repülőn már nem fogok tudni, abból meg cefet világ lesz otthon. Meg egyébként is jobb egy majdnem 9 órás repülőút nagy részét végigaludni. De erről majd később.
Szóval,…..
A legjobb dolgok mindig az eltévedésekből lesznek. Mivel estére programot beszéltünk meg pár itteni ismerőssel, az időnk erre a napra meglehetősen korlátolt volt. Nem szűk, csak véges. Szóval, mind az indulással, mind az ott töltött idővel sientünk kellett. Vagyis csak kellett volna. Alapból kicsit…..
Két semmit tevős nap után, ma végre megint neki tudtunk vágni a nagyvilágnak. Igazából az semm igaz, hogy teljes semmit tevésre voltunk kárhoztatva, mert az első nap eláztunk, de úgy izomból, cserébe kint voltunk vihart nézni a parton, meg végigsétáltunk visszafelé a boltok között, majd…..
Szóval, itt is van vulkán, csak ez már nem működik. Ez nem az a vulkán, ami egy ideje már szivatja a hawaii-iakat. Mármint azokat akik ténylegesen a nagy szigeten, a Hawaii nevűn élnek. Az itteni vulkánt egy ideig katonai megfigyelőpontnak használták aztán egy ideje már annak sem. Most látványosság…..
Ezt a napot igazából nem lehet szavakba önteni. Ha valaki erre jár, ki ne hagyja a világ összes kincséért sem. Piszok drága, de különböző csomagokat lehet venni és minden dollárt megért.
Jelentem megvannak a fehér lakosok, csak ki kell menni értük Honoluluból. Reggel korán jött értünk a busz. Igaz…..
A mai nap irány a belváros. Szép komótosan elkészültünk, mert hát hova siessünk, aztán felültünk egy buszra, ami bevitt minket a belvárosba. Célirányosan. Ezt azért fonos kiemelni, mert visszafelé kalandosabb volt az utunk. Vagy, ha nem akarok így fogalmazni, akkor csak hosszabb. De szerintem inkább…..
Reggel megnéztük a napfelkeltét. Mondjuk nem tett jót neki, hogy egy hatalmas épület van köztünk meg a horizont között, és mire a nap leküzdi ezt az nehézséget már nem tökéletes az élmény. Pedig nagyon igyekeztünk olyan helyet találni, ahonnan többet tudunk látni, de sajnos egyik erkély sem tudta…..
Évek óta mondogatom, hogy majd egyszer, ha betöltöm a negyvenet, megyek Hawaiira. Mert ott még nem voltam és miért ne? Első gondolat az volt még annak idején, hogy majd apával, de apa beintett, hogy ő aztán nem, mert ott semmi sincs. Aztán volt a meglepődés, mikor mondtam, hogy akkor megyek Verával,…..
Ha valakinek valaha alkalma adódik arra, hogy megnézzen egy japán matsurit (felvonulás) semmiképpen se hagyja ki! De erről majd később.
Reggeli után a következő program neve az volt, hogy akkor most felmegyünk a hegyre. Remek. Gyakorlatilag mindent olyan megtörténik, amit nem szeretek. Sushit…..
Két nap, amikor nincsenek a város által szervezett programok, mindannyian a család tudására és jóindulatára vagyunk bízva. Reggel ülök kint a konyhában, írom éppen haza a levelet, hogy majd mikor átmegyek a másik házba, csak annyit kelljen ott töltenem, hogy küldés, amikor kívülről bekopog a…..
Na, nem úgy általában, csak az adott helyszínen. Ezután két napig csak és kizárólag a fogadócsaládokra voltunk bízva. Juj, de izgalmas!
A reggeli találkozás után irány a busz, és irány Kosaka és egy több száz éves kabuki színház. Mert mi kell a népnek? Kenyeret és cirkuszt! És ez a világ minden…..
De előbb még úgy illik, hogy pár szót ejtsek a fogadócsaládról, akiknél laktam. A kisvárosban, ahol voltunk, és gondolom, azért máshol is elég általános vidéken, az emberek ugyan családi házban laknak, de a házakhoz kert nem nagyon tartozik, vagy csak igen aprócska.
Ehhez képest az én családomnak…..
Évek óta járok már japán tanfolyamra, bár az utóbbi pár évben sajnos már csak melegedni, meg jól érezni magam, más értelme nem nagyon van. Az egész tanfolyam testvérvárosi kapcsolat révén működik anyanyelvi tanárral, szóval, akár még jó is lehetne. Az, hogy mégsem abban az ütemben haladok, ahogy…..
Persze ez sem ment olyan egyszerűen. Mert gondolkozzunk el azon, hogy mi is az, ami az embernek első körben eszébe jut, ha Kína látnivalóiról beszél. Na, jó, mi lehet az, ami NEKEM eszembe jut Kínáról. A Nagy fal, és a pandamaci, ami még erősen hiányzott a látottak listájáról. Márpedig én panda…..
Ez a nap volt talán az egyetlen fájó pont az egész kínai utunk során. Túl későn mentünk, túl rövid időre, túl fáradtan. Sokkal több időt kellett volna rászánni a városra, és talán sokkal jobban fel is kellett volna készülni belőle, mert mi csak úgy mentünk, mindenféle koncepció nélkül, pedig ez az a…..
Kalandozások a nagyvilágban
Emberek, közlekedés, épületek . Élet Kínában, ahogy én láttam. – Kína hetedik, nyolcadik nap
2015.08.23 22:06:44
A pekingi kiruccanásunk után nagyon nem volt kedvünk semmihez, ezért úgy döntöttünk, hogy átadjuk magunkat az édes semmittevésnek. Nem volt konkrét terv, hogy meddig, leginkább csak, amíg igényt érzünk rá. Végül csak két napot lustultunk, mert nagyon közelgett a vége a kint tölthető időnek, és…..
Kalandozások a nagyvilágban
Vasárnap van, templomba megyünk – Peking negyedik, Kína hetedik nap
2015.08.12 21:10:26
Mielőtt belekezdenék, még gyorsan leírom, hogy kedves közútkarbantartás, lehet ezt máshogy is. Történt ugyanis, hogy szombaton, mikor visszamentünk a szállodához, az utca sarkán egy bácsi túrta az aszfaltot, már jócskán térdig állt a gödörben. Eddig ez nem szokatlan, ilyet elvétve itt is lehet…..
Kalandozások a nagyvilágban
Hadtörténtei múzeum és a Tiltott város – Peking harmadik, Kína hatodik nap
2015.08.10 09:16:35
Fordított sorrendben kellet volna mennünk? Talán jobb lett volna. Talán nem. Ez már sosem fog kiderülni.
Én azt hittem, hogy egy akkora országban, mint Kína, ahol azért elég erősen jelen van a katonaság, több helyen lesz alkalmunk arra, hogy hadi gépezeteket nézzünk, ellenben hamar kiderült, hogy…..
De tényleg. Mármint tényleg nagy. Nagyon.
A pekingi északi vasútállomásról indult a vonat, de arrafelé is van munkanap, meg iskolanap, meg mindenféle nap - amiket persze nem így hívnak, de nem tudják azok, hogy mit, hogyan kell hívni – úgyhogy a lehetőségekből a 10:57-es indulást céloztuk meg,…..
Volt egy kis kommunikációs problémánk a pekingi kiruccanásunkkal kapcsolatban, úgyhogy a dolog nem indult zökkenőmentesen. Történt ugyanis, hogy nem voltam hajlandó azzal foglalkozni, hogy pontos napirendbe foglaljam, hogy mikor, mit fogunk csinálni, mert aki utazott már kisgyerekkel úgyis tudja,…..
Attól tartok, hogy ez kicsit rövidebb lesz, mint amennyi lehetne, de, ha nem írom fel, hogy mi történt, nagyon hamar elfelejtem a dolgokat, ez meg már jó pár napja történt. Azért megpróbálom megerőltetni magam.
Gondoltam, ha már itt vagyunk, akkor azért egy Buddhista szentélybe már csak el kellene…..
Kalandozások a nagyvilágban
Ébredj Hamuripők hasadra süt a nap! – Kína, második nap
2015.08.04 09:56:15
Délig aludtunk. De úgy mindenki Verán kívül, ő meg hagyott minket aludni, hogy egy kicsit helyrerakjuk magunkat. Pedig éjfélkor már ágyban voltunk, szóval testvérek között is aludtam vagy 12 órát. Ilyet talán utoljára 16 éves koromban csináltam, az meg nem mostanában volt. Talán igaz sem volt. Nem…..
Igazából csaltam, mert nem az első, hanem az első három, csak a repülés azt hiszem, hogy nem annyira számít.
De akkor kezdjük az elejéről. Van ugye Vera barátosném, akinek a blogját, ha frissíti ki szoktam rakni a facebookra is, mert miért ne. Amikor 2014 májusában kiköltözött Kínába, megbeszéltük…..
Még egyszer utoljára megpróbálok nekiugrani, és visszaemlékezni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, de biztos vagyok benne, hogy nem nagyon fog menni. Ezt van. Kicsit beleuntam, ellustultam, a jó ég tudja, hogy minek hívjam. Mentségemre legyen mondva, hogy nem csak ezt hagytam…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz