Adatok
csortu
0 bejegyzést írt és 58 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A külföldön élő magyarok körében meglehetősen elterjedt gyakorlat, hogy a külföldi munkavállalás (és élet) ellenére Magyarországon is fizetik a társadalombiztosítási járulékot és ha úgy adódik, akkor otthon is veszik igénybe a szolgáltatást. Na, ennek jövő nyártól vége lehet, ráadásul nem csak…..
csortu
2019.12.03 14:26:41
@Se vasalo se munka: Én értem, hogy bonyolult, de nem igazán érdekel, az a dolguk, hogy futkossanak a finn biztosítóhoz, nekem meg hogy legyen EUs kártyám. Érzésre ebben a sztoriban bizony a magyar ellátók a ludasak, akik kukacoskodnak, amikor szabályosan próbálunk eljárni (lásd elhajtanak, ha az EUs kártyát adjuk TB kártya helyett), de külföldről toboroznak fizető pacienst.
Ezért a saját konklúzióm: soha nem megyek Magyarországon orvoshoz, fogorvoshoz se, lehetőleg sürgősségire se. A hátam közepére kívánom az otthoni "van egy jó x-orvos ismerősöm, a rendelésére bemehetsz, hivatkozz rám" rendszert. Amíg otthon laktunk, volt pár érdekes élményem az ismerős ismerőse orvosokkal, nagyon utáltam az egész rendszert. Nem azért költöztem ki az urambátyám országból, hogy visszajárjak urambátyámozni.
Ezért a saját konklúzióm: soha nem megyek Magyarországon orvoshoz, fogorvoshoz se, lehetőleg sürgősségire se. A hátam közepére kívánom az otthoni "van egy jó x-orvos ismerősöm, a rendelésére bemehetsz, hivatkozz rám" rendszert. Amíg otthon laktunk, volt pár érdekes élményem az ismerős ismerőse orvosokkal, nagyon utáltam az egész rendszert. Nem azért költöztem ki az urambátyám országból, hogy visszajárjak urambátyámozni.
csortu
2019.12.03 20:06:24
@Csodabogár: Bocs, biztos félreérthetően fogalmaztam. Én magam több mint 15 éve nem voltam Magyarországon orvosnál, mindent itt Finnországban intézek, ha lehet, itt is magánban. (Nem lehet mindent, pl szakrendelések egy része nincs magánban.)
Pár éve az egyik gyereknek kellett a nyaraláskor sürgősségi ellátás (fülgyulladás, láz, akut fájdalom), akkor volt, hogy nem akarták elfogadni az EUs kártyánkat. Egyik helyen pénzt akartak, másik helyen egy másik gyerek TB kártyaszámát használták, mert "nekik az egyszerűbb". Semmi eksztrát nem szerettünk volna, csak ami jár a szabályok szerint. Több ismerőstől jött hasonló történet.
Pár éve az egyik gyereknek kellett a nyaraláskor sürgősségi ellátás (fülgyulladás, láz, akut fájdalom), akkor volt, hogy nem akarták elfogadni az EUs kártyánkat. Egyik helyen pénzt akartak, másik helyen egy másik gyerek TB kártyaszámát használták, mert "nekik az egyszerűbb". Semmi eksztrát nem szerettünk volna, csak ami jár a szabályok szerint. Több ismerőstől jött hasonló történet.
A nemek közti egyenlőség manapság egyre fontosabb kérdés, hiszen sok múlik azon, milyen esélyekkel indul egy nő a munkaerőpiacon – például ha határátkelőként külföldre költözik. Nyilván nem ez a legfontosabb szempont akkor, amikor valaki egy adott ország mellett dönt, de akár befolyásolhatja is a…..
A külföldi élettel kapcsolatban az egyik állandó téma a hasonlítgatás: mi hol mennyibe kerül, milyen az élet, mennyivel drágább vagy olcsóbb ez vagy az és még sorolhatnám. A minap belefutottam egy régi, hat évvel ezelőtti posztba, amiben az If it were my home (egyébként egészen érdekes) oldal…..
Michael 2012-ben gondolt egyet, öt év után felmondott munkahelyén, kivett némi pénzt a számlájáról és finn barátnőjével együtt a skandináv országba költözött. Nagyon bejött neki, azóta is ott él, tapasztalatai pedig akár az oda vágyó magyar határátkelőknek is hasznosak lehetnek...
csortu
2019.10.04 19:30:57
@Dikusz: A bringázós videóim itt vannak:
www.youtube.com/playlist?list=PLkWQu8IxwTAxpszopA4PZRydYokgJvESc
Ebből a finn szürke köves templomos videók első része itt:
youtu.be/HIcU_f6kMxI
A többi még szerkesztés alatt, de ott lesznek azok is.
www.youtube.com/playlist?list=PLkWQu8IxwTAxpszopA4PZRydYokgJvESc
Ebből a finn szürke köves templomos videók első része itt:
youtu.be/HIcU_f6kMxI
A többi még szerkesztés alatt, de ott lesznek azok is.
Minden nyelvnek megvannak a maga finomságai, melyek hiányában (avagy azokat helytelenül alkalmazva) kilógunk a sorból. (Ami néha azért nem annyira rossz.) Úgyhogy ma egy rövid, ámde velős nyelvi gyorstalpalóval szolgálhatok nektek egészen autentikus forrásból...
Határátkelőként az egyik legjelentősebb rendszeres kiadás a lakhatás megoldása. Különösen a nagyvárosokban kell számolni azzal, hogy a fizetés egészen komoly részét elviheti a lakbérre kifizetett összeg. Éppen ezért talán érdekes és hasznos lesz megnézni, hogy a magyar…..
A magyarok szerint a külföldi munkavállalás lehetősége az uniós tagság egyik legnagyobb előnye. Olyannyira, hogy a pozitívumok között a harmadik helyen áll egy friss felmérés szerint. Ami a jövőt illeti, minden ötödik magyar azt várja az EU-tól, hogy biztosítsa az unión…..
csortu
2019.04.29 08:53:39
@Határátkelő: Totál respektálom az álláspontodat, csak akárhogy nézem, az egyik oldalra kileng a radírod. Példának okáért tisztelettel kérdezem, Tarlós szavazóinak alig burkolt lepatkányozása alant miért nem pengeti meg a cenzor csengettyűjét? Én abszolút az értelmes párbeszéd híve volnék, csak sajnos amikor ilyesmit látok, akkor felmerül bennem, hogy minek? Ha a vitapartner alapból lepatkányozza a másik oldalt, akkor milyen párbeszéd lehetséges? Sajnos felmerül bennem, hogy nem is cél az értelmes beszélgetés, csak a konzerv panelek dobálása maradt itt is.
csortu
2019.04.29 08:53:40
@yourmomtits: Teljesen ugyanígy vagyok. Ez a cikk nagyon jó apropó lehetne arra, hogy a két oldal kibeszélje ezt a témát, de sajnos az agyatlan trollkodás lehetetlenné teszi a prábeszédet. Kár.
Nyilván mindenki a saját világnézete és vérmérséklete szerint válaszol a címben feltett kérdésre. A skandináv országban élő Bandirepublic azonban ennél kicsit továbbment és egy egészen érdekes megközelítéssel próbálkozott...
csortu
2019.03.11 10:46:44
@Snedronningen: Hasonlóan látom Finnországból. Ahogy én látom, a finnek nagyon hasonlóak sok szempontból a svédekhez, de itt azért nyíltabban lehet beszélni a problémákról.
Pl. ma reggeli cikkben olvastam, hogy egy friss közvélemménykutatás szerint a finn választók 41%-a mondja, hogy korlátozni kell a migrációt, és 80% szerint az afrikai illetve közel-keleti migránsok számát csökkenteni kell. (60% szerint az EU migránsok rendben vannak és 47% szerint nem kell korlátozás egyáűltalán.)
Miután itt éppen választási kampány van, ezért szemmel láthatólag a migráció választási kérdéssé lépett elő. (Mint EU migráns, ezt kissé aggódva szemlélem.)
A cikkhez: érdekes ez a szintekre tagolt megközelítés, de nem vagyok meggyőzve, hogy a fentebbi szintek hosszú távon valóban sikeresebbek. Konkrétan ezzel van bajom:
"minden létező mutató és szubjektív megítélés szerint a svéd társadalom, az ország valahogy sokkal jobban teljesít a mi kis szeretett, lángoktól ölelt hazánknál"
Szerintem ezt nem lehet arra általánosítani, hogy a cikkekben taglalt magasabb szinten lévő társadalmak mindig sikeresebbek. Konkrétan, a termékenységi rátára gondolok. Kicsit körbenéztem, és az adatokból inkább azt látom, hogy fordított korreláció (pontosabban asszosziáció) van a fejlettségi szintek és a termékenységi ráták között, márpoedig ez azt jelenti, hogy a fent emlegetett narancssárga és zöld szintek evolúciós zsákutcák, amiket éppen leváltanak az alacsonyabb szinten álló érkező csoportok. (Sorry, eredeti végzettségem evolúcióbiológus, onnan a modell.)
Az a bajom, hogy ez az evolúcióban egy teljesen ismert jelenség, és a történelemben is van rá egy csomó példa: A római birodalmat (borostyán szint) leváltotta a barbár államberendezkedés (piros szint, ami nincs ebben a cikkben), Bizáncot hasonlóan az ottomán berendezkedés, és számos más példa (ahogy persze van egy csomó ellenpélda is).
Nagyon érdekelne, hogy mi ez a türkizkék szint, amit a szerző megoldásnak javasol, mert ezt sem innen, sem a neten talált vonatkozó anyagokból nem sikerült megértenem. Persze simán lehet, hgy csak azért, mert én személyesen valamelyik alacsonyabb szinten leledzem, és intellektusom nem elég fejlett még az ilyen magas szintű ideák befogadásához. Ezzel tudok is élni azt hiszem.
Pl. ma reggeli cikkben olvastam, hogy egy friss közvélemménykutatás szerint a finn választók 41%-a mondja, hogy korlátozni kell a migrációt, és 80% szerint az afrikai illetve közel-keleti migránsok számát csökkenteni kell. (60% szerint az EU migránsok rendben vannak és 47% szerint nem kell korlátozás egyáűltalán.)
Miután itt éppen választási kampány van, ezért szemmel láthatólag a migráció választási kérdéssé lépett elő. (Mint EU migráns, ezt kissé aggódva szemlélem.)
A cikkhez: érdekes ez a szintekre tagolt megközelítés, de nem vagyok meggyőzve, hogy a fentebbi szintek hosszú távon valóban sikeresebbek. Konkrétan ezzel van bajom:
"minden létező mutató és szubjektív megítélés szerint a svéd társadalom, az ország valahogy sokkal jobban teljesít a mi kis szeretett, lángoktól ölelt hazánknál"
Szerintem ezt nem lehet arra általánosítani, hogy a cikkekben taglalt magasabb szinten lévő társadalmak mindig sikeresebbek. Konkrétan, a termékenységi rátára gondolok. Kicsit körbenéztem, és az adatokból inkább azt látom, hogy fordított korreláció (pontosabban asszosziáció) van a fejlettségi szintek és a termékenységi ráták között, márpoedig ez azt jelenti, hogy a fent emlegetett narancssárga és zöld szintek evolúciós zsákutcák, amiket éppen leváltanak az alacsonyabb szinten álló érkező csoportok. (Sorry, eredeti végzettségem evolúcióbiológus, onnan a modell.)
Az a bajom, hogy ez az evolúcióban egy teljesen ismert jelenség, és a történelemben is van rá egy csomó példa: A római birodalmat (borostyán szint) leváltotta a barbár államberendezkedés (piros szint, ami nincs ebben a cikkben), Bizáncot hasonlóan az ottomán berendezkedés, és számos más példa (ahogy persze van egy csomó ellenpélda is).
Nagyon érdekelne, hogy mi ez a türkizkék szint, amit a szerző megoldásnak javasol, mert ezt sem innen, sem a neten talált vonatkozó anyagokból nem sikerült megértenem. Persze simán lehet, hgy csak azért, mert én személyesen valamelyik alacsonyabb szinten leledzem, és intellektusom nem elég fejlett még az ilyen magas szintű ideák befogadásához. Ezzel tudok is élni azt hiszem.
A határátkelő gyerekek történeteit általában csak a felnőttek szűrőin ismerjük meg, hiszen ők azok, akik megírják, miként élték meg ők és adott esetben a gyerekeik a külföldre költözést. A mai posztban azonban gyerekek beszélnek arról, milyen érzéseket keltett bennük életük alapvető változása.
Mi a…..
A fázás mellett azért sok más (és tartalmasabb) elfoglaltságot is találhatunk magunknak Finnországban. Persze nem árt alaposan felkészülni, különben csúnya meglepetések érhetik az embert, ha viszont jól átgondoljuk a dolgokat, nagyszerű élmények érhetnek – derül ki a Helsinkiben élő Richárd írásából…..
Neked mi az a pénz, amiért már nem mennél el Magyarországról vagy amennyiért hazatérnél? – tettem fel a kérdést többször is a blogon, és érkeztek is a válaszok rá szépen emailben (is). Ezekből válogattam ki kilenc véleményt (természetesen ezek semmilyen reprezentatív…..
csortu
2018.09.17 11:13:33
@Arthamyr:
""A gyerekeim meg biztosan nem fognak már. " - Mitől vagy ebben ennyire biztos? "
Beszélgetek velük, az alapján. Minden nyáron (néha ősszel is) több hetet töltenek Magyarországon a nagyszülőknél, meg velünk szülőkkel. Ennek ellenére nem abba az irányba kacsingatnak. Persze semmi sem lehetetlen.
Azzal nem értek egyet, hogy haszontalan lenne nekik a magyar tudás, ha nem költöznek oda.
""A gyerekeim meg biztosan nem fognak már. " - Mitől vagy ebben ennyire biztos? "
Beszélgetek velük, az alapján. Minden nyáron (néha ősszel is) több hetet töltenek Magyarországon a nagyszülőknél, meg velünk szülőkkel. Ennek ellenére nem abba az irányba kacsingatnak. Persze semmi sem lehetetlen.
Azzal nem értek egyet, hogy haszontalan lenne nekik a magyar tudás, ha nem költöznek oda.
A mindenféle nemzetközi rangsorokban Finnország rendre az élvonalban végez, az ottani élet minősége kétségtelenül a világ élvonalába helyezi az országot. A nagy kérdés (amin azért Magyarországnak is érdemes lenne elgondolkodni), hogy miként jutottak oda, hiszen nekik (szemben mondjuk a norvégokkal)…..
csortu
2018.09.15 08:12:19
A gyorskaja az gyorskaja a világon mindenhol, köszönjük szépen, nincs itt semmi látnivaló, tessék tovább haladni. Kivéve, hogy ez nem igaz, hiszen vegyük bármelyik nemzetközi láncot, egy kicsit mindegyik mást ad a világ különböző részein, alkalmazkodva a helyi ízléshez, szokásokhoz. Szaladjunk hát…..
Zoltán három éve érkezett Finnországba, és éppen egy hete írt arról, mennyire sokkoló volt az első három hónap. Miközben a nyelvet próbálta meg elsajátítani egy tanfolyamon jórészt a harmadik világból érkezett menekültek társaságában, megérkezett a tél is, ami különösen kemény kihívásokat jelentett.…..
csortu
2018.03.12 17:35:00
@sörm: Ó, igen. Gyerekeim a nagyszülőknél 25 fok alatt nem mehettek strandolni, mert "megfáznak". Aztán visszajöttek, és a sulival mentek a tóba úszni, mert 15 fok az még itt Finnországban strandidő...
A legtöbben biztos (vagy annak gondolt) munkára indulnak el külföldre, ami persze érthető, hiszen egyrészt nem mindenki szeret kockáztatni, másrészt nem mindenkinek van arra pénze, hogy akár csak hetekig bevétel nélkül éljen. Aztán akad egy olyan csoport, aki inkább saját vállalkozást indít.…..
Az osztrák fiatalok körében végzett egy meglehetősen átfogó felmérést a marketagent.com kutatóintézet. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a 14-29 évesek a külföldiek beilleszkedését, mit várnak el tőlük, miket tekintenek a legfontosabb értékeknek. Miután rengeteg magyar dolgozik (és…..
csortu
2017.10.11 11:32:12
@DánBrünhilda: Akkor legyen egy kis finn nézőpont is: A finnek nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy ők is skandinávok, amiben lehet is valami, hiszen itt is voltak viking települések, és ugye svéd uralom volt sok száz évig.
Itt a nem európai bevándorlókat fogcsikorgatva tűrik, a kelet európaiakról kb azokat gondolják, mint amit fentebb írtatok (román maffia nagyon erős). A nyugat európai az itt is expat, nagy becsben vannak.
Ami karakteresen egyedi (szerintem): nagyon szeretik a magyarokat. Szinte minden finn, akivel beszélgettem, volt Magyarországon nyaralni, sőt egyesek kifejezetten Budapestre járnak. Ismerik az érdekesebb esti éttermeket, látnivalókat. Vannak finn kalandorok, akik nyugdíjba menéskor Magyarországra költöznek (lásd Geresdlak).
Az utcán többször szólítottak már le, hogy ugye magyarok vagyunk, és hogy nagytestvér nép, meg minden. Ez magyarként elég kellemes élmény.
Amúgy a Nokia miatt sok magyar IT-s ember volt Finnországban, aztán a Nokia bedőlése után sokan tovább álltak, de azért maradt egy kellemes kis csapat itt.
A helyiek nagyon tudnak lelkesedni, ha az ember finnül beszélget velük. Megvan az a nagy előnyünk, hogy a nyelvi hasonlóságok miatt kb akcentus nélkül tud egy magyar finnül beszélni. Általában addig nem is derül ki, hogy nem vagyok finn, amíg egy beszélgetésben el nem érek a szókincsem korlátaihoz (ami sajnos elég hamar van), de akkor meg teljesen el szoktak ájulni, hogy milyen jól beszélek amúgy.
Mindent összevetve szerintem FInnország az a hely, ahol a világon legjobban szeretik a magyarokat. Ezért én nagyon szeretek itt élni, és nem érzek semmi beilleszkedési problémát.
Itt a nem európai bevándorlókat fogcsikorgatva tűrik, a kelet európaiakról kb azokat gondolják, mint amit fentebb írtatok (román maffia nagyon erős). A nyugat európai az itt is expat, nagy becsben vannak.
Ami karakteresen egyedi (szerintem): nagyon szeretik a magyarokat. Szinte minden finn, akivel beszélgettem, volt Magyarországon nyaralni, sőt egyesek kifejezetten Budapestre járnak. Ismerik az érdekesebb esti éttermeket, látnivalókat. Vannak finn kalandorok, akik nyugdíjba menéskor Magyarországra költöznek (lásd Geresdlak).
Az utcán többször szólítottak már le, hogy ugye magyarok vagyunk, és hogy nagytestvér nép, meg minden. Ez magyarként elég kellemes élmény.
Amúgy a Nokia miatt sok magyar IT-s ember volt Finnországban, aztán a Nokia bedőlése után sokan tovább álltak, de azért maradt egy kellemes kis csapat itt.
A helyiek nagyon tudnak lelkesedni, ha az ember finnül beszélget velük. Megvan az a nagy előnyünk, hogy a nyelvi hasonlóságok miatt kb akcentus nélkül tud egy magyar finnül beszélni. Általában addig nem is derül ki, hogy nem vagyok finn, amíg egy beszélgetésben el nem érek a szókincsem korlátaihoz (ami sajnos elég hamar van), de akkor meg teljesen el szoktak ájulni, hogy milyen jól beszélek amúgy.
Mindent összevetve szerintem FInnország az a hely, ahol a világon legjobban szeretik a magyarokat. Ezért én nagyon szeretek itt élni, és nem érzek semmi beilleszkedési problémát.
Jövő tavasszal ismét parlamenti választás lesz Magyarországon, ami előtt borítékolhatóan megint felmerül majd a „miért nem szavazhatnak levélben a határátkelő magyarok?” kérdése, ami már eddig is komoly indulatokat kavart. Az egy dolog, hogy a kérdésfeltevés eleve rossz (erről majd később), ám…..
csortu
2017.10.02 08:13:42
@Bebbi: Mi azért tartottuk meg anno, mert csak ideiglenes jelleggel jöttünk ki, egy két éves fix szerződésre. Arra meg akkor (14 éve) nyomatékosan figyelmeztettek, hogy ne csináljuk, hogy ki és bejelentkezünk a különböző rendszerekbe, mert csak magunknak csináljuk a problémát. Szóval eredetileg csak agy rövid, két éves stint volt tervben, azért nem jelentkeztünk ki sehonnan.
Aztán másként alakult az élet, én meg magamévá tettem Birca kolléga álláspontját (amit egyébként ezen a blogon olvastam, még sot blogmotorral ezelőtt), miszerint hatósággal önként nem közöl az ember információt, majd kérdeznek, ha kell nekik valami. Eddig bejött.
Aztán másként alakult az élet, én meg magamévá tettem Birca kolléga álláspontját (amit egyébként ezen a blogon olvastam, még sot blogmotorral ezelőtt), miszerint hatósággal önként nem közöl az ember információt, majd kérdeznek, ha kell nekik valami. Eddig bejött.
Rengeteg adat kering arról, vajon hány magyar él és dolgozik külföldön, pontos számot nem nagyon tudott még eddig senki mondani, és nem is úgy néz ki, hogy a közeljövőben mondani tud. Ám legyen szó 300 ezer vagy 570 ezer emberről, mégiscsak elég nagy szám ez, hogy felmerüljön…..
csortu
2017.09.04 14:09:13
Pár gondolat:
1- Ezt az "aki ahol adózik ott szavazzon" dolgot nem nagyon kéne erőltetni, mert egy csomó ember több országban is fizet jövedelemadót, szóval csak totális káosz lenne belőle. (Az ÁFÁt meg pláne hagyjuk, nem ártana tudni, ki is fizeti azt az adóhivatalnak.)
2- Szerintem nagyon fontos szétválasztani az ideiglenesen külföldön élők (azaz akinek van Magyarországon bejelentett lakcíme) és a bejelentetten külföldre telepedettek (azaz akik kijelentkeztek) esetét. Szerintem az előbbiek szavazati jogát semmilyen módon nem lehet megkérdőjelezni, hiszen a hivatalos rendszer nem tud különbséget tenni az éppen külföldön nyaraló, az évenként pár hónapot külföldön dolgozó, és az évek óta kint élő, éppcsak valamiért kijelentkezni nem akaró emberek között. A tartósan külföldön élők jogairól lehetne vitatkozni.
3- Ahogy én látom, a trend a világban az, hogy minél szélesebb legyen a szavazói kör, minél többen szavazhassanak adott országban olyanok, akiket befolyásolhatnak az ott hozott döntések. Ebbe a trendbe szerintem tökéletesen illik a határontúliaknak adott listás szavazati jog. (Ami az eredményben megjelenő súlyát tekintve jóval kisebb, mint a listás+képviselőre leadott szavazat, ha valakinek van otthoni címe.)
4- Engem nagyon érdekelne, hogy hogyan van ez a dolog a többi EU-s országban. Adalékképpen utána is néztem, itt Finnországban pont ugyan úgy van, mint Magyarországon. Az ideiglenesen külföldön élő a külképviseleteken szavazhat az itt bejelentett lakcíméhez tartozó jelöltekre.
Közben találtam linket további adatokhoz is, ha mást is érdekel:
europa.eu/youreurope/citizens/residence/elections-abroad/home-country-elections/index_en.htm
Ez alapján abban a pár országban, amit végigböngésztem, szintén hasonló a külföldön élők szavazati joga a magyarhoz. Vannak apró különbségek, pl Németországban az utolsó 25 évben 3 hónap németországi lakás kell a szavazati joghoz.
5- Szerintem elég nagy félreértés, hogy a határontúliak szavazását akadályoznák azért, mert ők főleg az ellenzékre szavaznának. Az utolsó konkrét adat 2010-ből van. Akkor a határon túliak konzulátusokon leadott szavazatai kb úgy oszlottak meg a pártok között, mint az országos adatok. Tudtommal azóta semmiféle nagyobb felmérés nem volt a témában, szóval nem látom be, ez miért változott volna.
1- Ezt az "aki ahol adózik ott szavazzon" dolgot nem nagyon kéne erőltetni, mert egy csomó ember több országban is fizet jövedelemadót, szóval csak totális káosz lenne belőle. (Az ÁFÁt meg pláne hagyjuk, nem ártana tudni, ki is fizeti azt az adóhivatalnak.)
2- Szerintem nagyon fontos szétválasztani az ideiglenesen külföldön élők (azaz akinek van Magyarországon bejelentett lakcíme) és a bejelentetten külföldre telepedettek (azaz akik kijelentkeztek) esetét. Szerintem az előbbiek szavazati jogát semmilyen módon nem lehet megkérdőjelezni, hiszen a hivatalos rendszer nem tud különbséget tenni az éppen külföldön nyaraló, az évenként pár hónapot külföldön dolgozó, és az évek óta kint élő, éppcsak valamiért kijelentkezni nem akaró emberek között. A tartósan külföldön élők jogairól lehetne vitatkozni.
3- Ahogy én látom, a trend a világban az, hogy minél szélesebb legyen a szavazói kör, minél többen szavazhassanak adott országban olyanok, akiket befolyásolhatnak az ott hozott döntések. Ebbe a trendbe szerintem tökéletesen illik a határontúliaknak adott listás szavazati jog. (Ami az eredményben megjelenő súlyát tekintve jóval kisebb, mint a listás+képviselőre leadott szavazat, ha valakinek van otthoni címe.)
4- Engem nagyon érdekelne, hogy hogyan van ez a dolog a többi EU-s országban. Adalékképpen utána is néztem, itt Finnországban pont ugyan úgy van, mint Magyarországon. Az ideiglenesen külföldön élő a külképviseleteken szavazhat az itt bejelentett lakcíméhez tartozó jelöltekre.
Közben találtam linket további adatokhoz is, ha mást is érdekel:
europa.eu/youreurope/citizens/residence/elections-abroad/home-country-elections/index_en.htm
Ez alapján abban a pár országban, amit végigböngésztem, szintén hasonló a külföldön élők szavazati joga a magyarhoz. Vannak apró különbségek, pl Németországban az utolsó 25 évben 3 hónap németországi lakás kell a szavazati joghoz.
5- Szerintem elég nagy félreértés, hogy a határontúliak szavazását akadályoznák azért, mert ők főleg az ellenzékre szavaznának. Az utolsó konkrét adat 2010-ből van. Akkor a határon túliak konzulátusokon leadott szavazatai kb úgy oszlottak meg a pártok között, mint az országos adatok. Tudtommal azóta semmiféle nagyobb felmérés nem volt a témában, szóval nem látom be, ez miért változott volna.
csortu
2017.09.04 14:38:29
@gabors: "amugy hanyan szavaztak a legutobbi valasztason kulfoldon ?? szemelyesen vagy levelben "
2014: www.valasztas.hu//hu/ogyv2014/859/859_0.html
Összesen 24 119-en szavaztak külképviseleten, levélben 128712-en. Nem volt olyan külképviselet, ahol senki sem szavazott volna.
2014: www.valasztas.hu//hu/ogyv2014/859/859_0.html
Összesen 24 119-en szavaztak külképviseleten, levélben 128712-en. Nem volt olyan külképviselet, ahol senki sem szavazott volna.
Kényes téma a mai, hiszen Tsabus voltaképpen egy szakítólevelet küldött, amin érződik a csalódottság, és a düh. A szakítás napjaink egyik legfontosabb közösségi felületén a Facebookon történt, és elsősorban azért érzem ide tartozónak, mert egyrészt szerintem nem egyedi történetről van szó, másrészt…..
csortu
2017.07.20 10:31:54
@Dikusz: "Nem tudom a világnak bármely pontján szerepet játszik-e annyira a politika az emberi kapcsolatokban, mint itthon."
Saját tapasztalat: Finnországban az 1917-es függetlenséget pontosan ugyan az a vörös-fehér polgárháború övezte, mint amit Oroszországban a NOSZF, Magyarországon a Tanácsköztársoság néven ismernek. (Ugye Leningr... izé Szentpétervár ide csak egy köpés, a komp is átjár...) Szóval itt annyiban más volt a kimenet, hogy a függetlenség a vörösöknek is fontos volt, ezért megegyeztek a fehérekkel hogy befejezik egymás ölését (itt is nagyon durva öldöklések voltak), de a két oldal egymás iránti érzelmei a mai napig megvannak. Az, hogy lehet tudni, melyik párt melyik oldal leszármazottja, az a legkevesebb. A radikálisok a két oldalról nem házasodnak egymás között, külön iskoláik vannak (kolléga vörös családból mesélte, hogy tévedésből fehér iskolába ment, ezzel meg is szívta a karrierjét, nem is vették fel egyetemre). Finnországban három külön áruházlánc komplexum van a vörösöknek, a fehéreknek, meg akiket nem érdekel már a téma. Idén lesz száz éve, hogy lement az a bizonyos meccs, de a mai napig ilyen erősek a hatások. Szóval nem, nem csak Magyarországon játszik erős szerepet a politika a mindennapokban. (Igen, sokáig kell itt élni, hogy az ilyen finomságok előjöjjenek, mert szemtől szemben civilek egymással, nem mutatják ki, de a két csapat szinte külön világban élnek, egymástól elkülönülve.)
Saját tapasztalat: Finnországban az 1917-es függetlenséget pontosan ugyan az a vörös-fehér polgárháború övezte, mint amit Oroszországban a NOSZF, Magyarországon a Tanácsköztársoság néven ismernek. (Ugye Leningr... izé Szentpétervár ide csak egy köpés, a komp is átjár...) Szóval itt annyiban más volt a kimenet, hogy a függetlenség a vörösöknek is fontos volt, ezért megegyeztek a fehérekkel hogy befejezik egymás ölését (itt is nagyon durva öldöklések voltak), de a két oldal egymás iránti érzelmei a mai napig megvannak. Az, hogy lehet tudni, melyik párt melyik oldal leszármazottja, az a legkevesebb. A radikálisok a két oldalról nem házasodnak egymás között, külön iskoláik vannak (kolléga vörös családból mesélte, hogy tévedésből fehér iskolába ment, ezzel meg is szívta a karrierjét, nem is vették fel egyetemre). Finnországban három külön áruházlánc komplexum van a vörösöknek, a fehéreknek, meg akiket nem érdekel már a téma. Idén lesz száz éve, hogy lement az a bizonyos meccs, de a mai napig ilyen erősek a hatások. Szóval nem, nem csak Magyarországon játszik erős szerepet a politika a mindennapokban. (Igen, sokáig kell itt élni, hogy az ilyen finomságok előjöjjenek, mert szemtől szemben civilek egymással, nem mutatják ki, de a két csapat szinte külön világban élnek, egymástól elkülönülve.)
A kérdés elsőre minimum furcsa, ugyanakkor az elképzelés vitaalapnak nem rossz. Arról van szó, hogy vajon a fejlettebb uniós államoknak valamiképpen kompenzálniuk kellene-e azokat az országokat (és ezek jellemzően a később csatlakozott kelet-európaiak), ahonnan sokan költöztek…..
csortu
2017.07.17 12:15:15
@tanato: Csatlakoznék fhdgy-hoz, szerintem a bérek rendezése utópia. Még országon belül sem megoldott, az EU szintjén még kisebb rá a szándék és az akarat.
Szerintem akik a bérek rendezéséről beszélnek EU szinten, azoknak fogalmuk sincs mit peddzegetnek gazdasági és politikai szempontból.
Ráadásul, bérek országos rögzítésére bizonyos szférákban vannak példák, de ott sem látjuk azt, hogy a munkaerő a gazdag régiókból a szegényebb felé áramlik, szóval ráadásul még ha megvalósulna is,sem oldaná meg a cikkben felvázolt problémát.
Plusz, abba bele sem merek gondolni, hogy a gazdaság minden szektorában rögzített bérek mit is jelent politikailag, gazdaságilag. Én nem szeretnék abban az EU-ban élni, ahol törvényileg rögzített bérek vannak a gazdaság minden szektorában. Éltem már olyan országban, nem volt jó.
Szerintem akik a bérek rendezéséről beszélnek EU szinten, azoknak fogalmuk sincs mit peddzegetnek gazdasági és politikai szempontból.
Ráadásul, bérek országos rögzítésére bizonyos szférákban vannak példák, de ott sem látjuk azt, hogy a munkaerő a gazdag régiókból a szegényebb felé áramlik, szóval ráadásul még ha megvalósulna is,sem oldaná meg a cikkben felvázolt problémát.
Plusz, abba bele sem merek gondolni, hogy a gazdaság minden szektorában rögzített bérek mit is jelent politikailag, gazdaságilag. Én nem szeretnék abban az EU-ban élni, ahol törvényileg rögzített bérek vannak a gazdaság minden szektorában. Éltem már olyan országban, nem volt jó.
csortu
2017.07.17 13:59:33
@fhdgy: A lényegben mégiscsak egyetértünk, azzal a kitétellel, hogy szerintem a mesterséges bérrendezés is utópia.
Én is úgy látom, hogy Magyarországon a gazdaság szerkezetének modernizálására sincs meg a társadalmi igény, sem az akarat. A felülről jövő változtatásnak meg (a rossz korábbi tapasztalatok miatt) konokul ellenáll a "nép".
Érdekes adalék:
hbr.org/2015/02/where-the-digital-economy-is-moving-the-fastest
Azaz a vizsgált 50 országból Magyarországon a legkevésbé fejlett a gazdaság digitalizálása, és ehhez képest a leggyorsabb e téren a negatív változás. (2008-2013 adatok). Így sajnos csak fokozódik a lemaradásunk. (A V4 másik három tagja hasonlóan fejletlen e téren, de ők legalább előrefele haladnak, nem hátra.)
Én is úgy látom, hogy Magyarországon a gazdaság szerkezetének modernizálására sincs meg a társadalmi igény, sem az akarat. A felülről jövő változtatásnak meg (a rossz korábbi tapasztalatok miatt) konokul ellenáll a "nép".
Érdekes adalék:
hbr.org/2015/02/where-the-digital-economy-is-moving-the-fastest
Azaz a vizsgált 50 országból Magyarországon a legkevésbé fejlett a gazdaság digitalizálása, és ehhez képest a leggyorsabb e téren a negatív változás. (2008-2013 adatok). Így sajnos csak fokozódik a lemaradásunk. (A V4 másik három tagja hasonlóan fejletlen e téren, de ők legalább előrefele haladnak, nem hátra.)
1. Vajon a Nyugat felé öklét rázó, Kelet felé kacsintgató, Kádár népének muzsikáló, polgári ethoszt elvető, a modern világot egyre kevésbé értő, kurucos víziókba menekülő vagy csak simán eszmék nélküli, etatista, államra telepedő, hatalomtechnikázó, homályban…..
Decemberben írtam az anonim közvélemény-kutatást lehetővé tevő Voks14 mobilappról, amely akkor még csak iPhone-ra volt elérhető, és még nem szolgált reprezentatív adatokkal. Azért pár érdekes következtetés levonására már akkor is alkalmas volt, pl. kiderült, hogy pont abban…..
csortu
2014.03.06 12:19:16
Az app fejlesztőinek az alábbi fogalmakkal való ismerkedést javaslom:
Sampling bias - en.wikipedia.org/wiki/Sampling_bias
Atttrition bias - digitalcommons.unl.edu/famconfacpub/45/
Probability-proportional-to-size sampling - en.wikipedia.org/wiki/Sampling_(statistics)#Probability-proportional-to-size_sampling
Az olvasóknak meg a postban található képen alig olvasható infót: minta nagysága 764 fő. Ez utóbbit különösen azoknak, akik a közvéleménykutatók módszereit azon az alapon kérdőjelezik meg, hogy az 1000-1500 fős minták túl kicsik.
Ennél többet nem is érdemel ez a post.
Sampling bias - en.wikipedia.org/wiki/Sampling_bias
Atttrition bias - digitalcommons.unl.edu/famconfacpub/45/
Probability-proportional-to-size sampling - en.wikipedia.org/wiki/Sampling_(statistics)#Probability-proportional-to-size_sampling
Az olvasóknak meg a postban található képen alig olvasható infót: minta nagysága 764 fő. Ez utóbbit különösen azoknak, akik a közvéleménykutatók módszereit azon az alapon kérdőjelezik meg, hogy az 1000-1500 fős minták túl kicsik.
Ennél többet nem is érdemel ez a post.
Ezt a három területet emelte ki Toomas Hendrik Ilves köztársasági elnök az észt nemzeti ünnep alkalmából elmondott ünnepi beszédében. A beszéd nem évértékelő volt, inkább előre, a tervek irányába mutatott.
Határidős munkáim vannak, dolgoznom kellett a hosszú hétvégén,…..
Svájc és Magyarország sok szempontból összehasonlíthatatlan, mégis érdekes kérdés, vajon mi hiányozna annak, aki ott él, ha vissza kellene költöznie. A kérdést feltettem az összes országfelelősnek, lássuk, milyen válaszokat ad rá a Svájcban élő Tilmir!
"Mi hiányozna…..
csortu
2013.03.13 11:47:42
@Jimmy, a ne tarts egy nagy magnest, ha valaki vent: "Én most voltam 1hónapot Dubaiban, illetve Katarban."
Érdekelne, hogy Dubai mennyiben veri Svájcot hókotrás terén ;-)
Érdekelne, hogy Dubai mennyiben veri Svájcot hókotrás terén ;-)
A nemzetgazdasági miniszter a minap állítólag azt találta mondani egy kormányzati PR-rendezvényen, hogy körülbelül félmillió magyar dolgozik külföldön. Ha igaza van, akkor ez többszöröse annak, mint ahányan az 1956-os forradalom után elhagyták az országot. Van-e visszaút? –…..
csortu
2013.02.01 11:50:53
@Szanyi Tibor: Kedves Tibor, ha már megjelent közöttünk, engedje meg, hogy csak három gondolatot kommenteljek kinyilvánított véleményéből:
"Ezen a poszton született durván ezer komment, durván 300 embertől. Most mondom, hogy ez a 300 ember mindegyike vagy nem adott, vagy nem kapott számlát a héten. És a jövő héten se fog."
Jól értelmezem, hogy épp most adócsalózta le a teljes közönséget? Nos, én is szoktam itt kommentlegetni, bár pont ehhez a poszthoz még nem szóltam hozzá. Örömmel közlöm, hogy nemhogy az elmúlt héten, de akár a teljes elmúlt évet nézve is rendben van minden számlaadási és számlakapási kötelezettségem.
"Meggyőződéssel mondom, hogy a politikai elit semmivel sem romlottab, mint a magyar nép bármely szegmense."
Amennyiben külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárként beletartozom a magyar nép valamely szegmensébe, úgy rendkívül zavar a gondolat, hogy ismeretlenül is romlottnak tart.
"Nos, kikérem magamnak, hogy az ilyen ügyek tömkelege miatt bárki is a cipőjét, vagy a mocskos száját törölgesse belém!"
Tisztelt képviselő úr, az első két idézetben képletesen szólva belém törölte a cipőjét (a szája tisztaságáról a békesség kedvéért most nem szólnék). Ön azt kéri ki a választópolgáraitól, amit ön is oly szorgalmasan gyakorol itt a fórumon.
Maradok tisztelettel....
"Ezen a poszton született durván ezer komment, durván 300 embertől. Most mondom, hogy ez a 300 ember mindegyike vagy nem adott, vagy nem kapott számlát a héten. És a jövő héten se fog."
Jól értelmezem, hogy épp most adócsalózta le a teljes közönséget? Nos, én is szoktam itt kommentlegetni, bár pont ehhez a poszthoz még nem szóltam hozzá. Örömmel közlöm, hogy nemhogy az elmúlt héten, de akár a teljes elmúlt évet nézve is rendben van minden számlaadási és számlakapási kötelezettségem.
"Meggyőződéssel mondom, hogy a politikai elit semmivel sem romlottab, mint a magyar nép bármely szegmense."
Amennyiben külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárként beletartozom a magyar nép valamely szegmensébe, úgy rendkívül zavar a gondolat, hogy ismeretlenül is romlottnak tart.
"Nos, kikérem magamnak, hogy az ilyen ügyek tömkelege miatt bárki is a cipőjét, vagy a mocskos száját törölgesse belém!"
Tisztelt képviselő úr, az első két idézetben képletesen szólva belém törölte a cipőjét (a szája tisztaságáról a békesség kedvéért most nem szólnék). Ön azt kéri ki a választópolgáraitól, amit ön is oly szorgalmasan gyakorol itt a fórumon.
Maradok tisztelettel....
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Megjegyzem, tapasztalatom szerint ezt időnként a magyar ellátásban sem tudják, így valamennyire jogos ez a félelmük. Nem egy sztori van az ismerősi körben, ahol a lázas gyereket csak pénzért voltak hajlandóak ellátni, mert az EUs kártya számát "nem lehetett beadni a gépnek a TB kártya helyett". Szerencsére egyre ritkábbak az ilyen esetek, végülis már 15 éve EU tag Magyarország...
(Olyan gyakorlatról is tudok, hogy az orvosnál az EUs kártya helyett egy hasonló korú magyar gyerek TB számát rakták be a rendszerbe, szóval messze nem csak a külföldön dolgozók szeretnek trükközni a rendszerrel. Arról fogalmam sincs, hogy ez miért jobb az orvonak az EUs kártyaszám megadása helyett...)